kesereg – 13
kesereg
kesereg – 2
szánásra. a ki mód nélkül kesereg midön nyomoruságban esik, az által (KKU 275)
tsak annak el vesztesin kesereg, és tsak annak. meg nyerésin (VKT 911)
keseregjetek – 1
az apostol. tisztíttsátok meg sziveiteket, keseregjetek. gyászollyatok, és sirjatok. ati nevetéstek (KG 483)
keseregnek – 3
alut., a mely szomoru változásért., keseregnek az el mult idön, és (IK/A 34)
fohászkodnak, mint egy szüléshez készülvén keseregnek (C/A 863)
fohászkodnak., mint egy szüléshez készülvén. keseregnek (C/B 1547)
keseregnél – 1
állatok. ha szinte azokal örökké keseregnél is, de soha azért néki (IK/A 251)
keseregtek – 1
feküdtek, senkinek nem szolván, magokban keseregtek, ahalotért valo gyász. hét napig (ISZ 225)
kesergek – 2
közél vagyon ahoz. a kiért kesergek., és még meszeb megyek, hogy (MN 127)
látván örömel hogy én is kesergek a más nyomoruságán. meg ölele (MN 221)
kesergék – 1
sákban valo létitöl, minden nap kesergék. és sirék, az puszta földön (IK/B 547)
keserget – 1
szent ágoston, tsak alelkek halálan keserget. mert látta, mondgya ez az (KSZ 457)
keserget volna – 1
hát hogy ne sirt. és keserget volna én érettem az. aki (KKU 269)