kiáltoz(ik) – 11
kiáltoz
kiáltoz – 1
teste., kiáltoz. és más egyéb változásokot teszen (IK/B 583)
kiáltozának – 1
birták., látván az égést, keservesen kiáltozának, akik pedig a Templomba bé (SUT 881)
kiáltoza vala – 1
beszélleni. hanem szüntelen tsak azt kiáltoza vala, Jaj, Jaj, Jérusálemen, se (SUT 747)
kiáltozna – 1
honnét valo volna, és miért kiáltozna ollyan formában. semi szot ki (SUT 746)
kiáltoznak vala – 1
Azonban pedig. némellyek egy képen kiáltoznak vala. mások meg más képen (SUT 691)
kiáltozni fognak – 1
az ö tanitvanyi halgatnak. akövek kiáltozni fognak. végtire a város mellé (KJÉ 718)
kiáltozot – 2
ötet, anyira hogy a gyermek kiáltozot, tajtékozot, a fogait tsikorgatta, és (KJÉ 675)
Jérusálem ellen kiáltozot. a Gubernator ezt látván, el (SUT 747)
kiáltoztam – 2
hogy egész napokon, és éttzakákon kiáltoztam a segittség után, és kértem (IK/A 200)
sokszor egész nap. és éttzaka kiáltoztam. ugy kérvén. az Istennek segittségit (IK/B 548)
kiáltozik
kiáltozék – 1
szot sem szolhata. hanem csak kiáltozék. mindgyárt papot hivának. az ki (IK/B 524)