meg tsendesedék, látván hogy a kiraly szomoruságát. az uj szeretet okozná (MN 174)

is igen szép lévén. a kiraly nagy pompával fogadá. és a (MN 211)

halgatván a tömlötzben téteté; a kiraly ezt meg tudván, eleiben hivatá (KJÉ 679)

kiraly ptolomeus., és a syriai király (C/A 138)

és abban az idöben, egy kiraly fiához, hozzá illet. igy beszélni (IJE 150)

meg maradhatnának, mivel a párthusok kiralya, ót szokta vala atelet tölteni (SUT 596)

hogy a vezér a persiai kirallyal egyet értvén, sok számu pénzt (TL 180)

sodoma lakosival ábrahám idejében. anthiokus kiralynak, minden sirásával valo penitentziáját meg (KG 486)

közül. arra inték hogy a kiralynak engedelmeskednék, leg aláb ha tsak (IK/A 54)

Édes néném., a kiralyok is. csak ugy bé hunnyák (TL 181)

mit kel tselekedni. Az ö kiralyok, attyok, a világra küldi öket (VKT 795)

Halyátok meg azért kiralyok, tanulyatok. föld határinak birái (IK/A 328)

16 Art Az Izraélitaknak akiralyok alat valo létekröl. elöször Saulrol (C/A 13)

esztendeje hogy a sidoknak nintsen kiralyok., se valamely más elöttök valojok (C/A 143)

könyvei Josué. Birák. Ruth. a kiralyok, négy könyvei, a melyek közül (C/A 331)

meg másut, az igazaknak könyvéröl, akiralyok könyve, sok helyt emlékezik. a (ISZ 217)

még a fejdelmek, és a kiralyok nagyob szorgalmatoságal végben nem vitték (KSZ 460)

sidok, Az Assyriai, és Caldéaí kiralyok alat, arabságoktol fogvást a sidok (SUT 594)

pedig tsak adoval tartozik vala akiralyoknak (C/A 133)

arra is értödik. midön a kiralyokot, királynékot, koronázásokkor fel szentelik (C/B 1548)

A kiralyokrol. 118 (ISZ 285)

huga, mind felesége volt. a kiralytol két fia volt. a nagyobik (SUT 597)

az alat érkezik a sveciai király avezérhez. és mondgya néki. ihon (TL 14)

ezt a feleletet a sveciai király. de azt kérdem kédtöl. nem (TL 14)

ültunk, és leg aláb harmincz király kisérte viszá a szállására. édes (TL 18)

ollyan mint ha annyi egyiptumi király kisérte volna afejdelmet, csak éppen (TL 18)

spanyol követ, akit afejdelemhez küldöt akirály, igen sok igérettel. hogy mindenekben (TL 20)

országot orleáns hertzeg igazgatván. mivel akirály még nem arra valo. mindenkor (TL 47)

teszi fel. hogy a spanyol király egy leányát a franczia királynak (TL 61)

miért jöt ide. a franczia király. meg engedvén. hogy egy magyar (TL 62)

kincsét, és mondá néki a király. látodé micsoda gazdag és boldog (TL 72)

osiris. az egyiptumi leg hireseb király, meg gyözvén. öt vagy hat (TL 72)

mindenkor a kerékre. a rab király felelé néki. azt nézem hogy (TL 72)

a fel megyen. az egyiptumi király, elmélkedvén erröl a feleletröl. azonnal (TL 72)

hogy historiábol beszéllyek. egy számosi király. a neve nem jut eszemben (TL 72)

gyürüit, de idövel ez a király nagy nyomoruságokban esék. és akoron (TL 72)

jó szivü találkozik, egy neápolisi király a királyné házában menvén, a (TL 86)

menvén, a királyné, sinort csinált, akirály kérdette hogy minek csinálya a (TL 86)

meg fojttsam véle. ezt a király. tréfának vélte, de más nap (TL 86)

ritka. dom antonio. egy portugalliai király, látván ferdinandusal, és izabellával valo (TL 86)

királytol segittséget nyerhessen. 11 lajos király udvarában érkezvén, királyi modon fogadák (TL 86)

felé veszi uttyát. a portugalliai király fia a levelet vévén. a (TL 87)

királyoknak koronázák. az alat lajos király is meg olvasván levelét. azon (TL 87)

álmélkodásal látá, hogy az uj király egész udvarával ót várta volna (TL 87)

lett volna a felesége aportugaliai király fiának. nem engedte volna meg (TL 88)

annál dicséretesebb, a mostani spanyol király, nem tette volté a koronát (TL 88)

tére a barlangjában. a portugalliai király sokal dicséretesebben cselekedék ennél acsászárnál (TL 89)

szerencse fellyeb vitte. mert Casimirus király le tévén a lengyel országi (TL 91)

meg irom. hogy a franczia király 5 septembris meg esküt, és (TL 121)

és le feküt. a stanislaus király leányával., ki hitte volna azt (TL 121)

hogy egy ollyan nagy hatalmas király, egy szegény bujdoso, és csak (TL 121)

azután meg szaporodván, baudouinus jerusalemi király. nékik a templom mellet lako (TL 126)

szerzetböl ki üzetetvén. a franczia király elöt hamisan. vagy igazán., (mert (TL 126)

közösülés közöttök meg vagyon. a király másként is haragudván a szerzetre (TL 126)

gondolkodot; a szokás szerént a király látogatására mégyen a fiának, a (TL 128)

szeret a mely szeretetet a király sem orvosolhattya meg, akirály azon (TL 129)

a király sem orvosolhattya meg, akirály azon el busulván. mondgya a (TL 129)

a királynét találná szeretni, a király igen szeretvén a fiát. felelé (TL 129)

és meg mondgya néki a király. hogy miért beteg a fia (TL 129)

sokáig mentegetvén magát. másnap a király, a fiának adgya. mind a (TL 129)

apa követné. példa a spanyol király második philep. a ki meg (TL 129)

lett volna taborostol. a sveciai király azt meg halván. a vezérhez (TL 137)

gondot az országára? a sveciai király erre a feleletire. esze szidgya (TL 137)

hadnak neveztetének. ezeknek fejek. micsoda király, vagy fejdelem volt nem jut (TL 147)

öttsit el vesztette., de a király mind magát. mind avéle rabságban (TL 147)

el a hinto, egy franczia király. Clovis, mikor el vette a (TL 148)

forintot adtak véle. {…} más franczia király, e nem régi dolog. még (TL 148)

a szép példa a cresus király fiában, aki is néma lévén (TL 149)

minap. hogy raul. a burgundiai király, gyakorta fel ült. száz esztendös (TL 151)

addig legyen kegyelmetek várakozásban; a király már tudta, hogy vagyon néki (TL 157)

a királynak a dolgot, a király azt igen nevetvén. gráciát ád (TL 157)

illyen gyakorta valo predikáciojára. a király enged. és aleányt elveszi. a (TL 158)

idövel annát. bizonyos állapotért a király meg ölette. és mint hogy (TL 158)

sok suhajtásnak szele, egy nagy király. azt szokta volt mondani. hogy (TL 160)

és bántodást vett volna. azon király tiszteitöl, azért meg lehetne most (TL 177)

sürgeték, hogy végtire parancsolá a király., hogy vinnék irásban. eleiben; az (TL 177)

vinnék irásban. eleiben; az elöbbeni király udvarában lévö tiszteknek neveket; azt (TL 177)

hamar bé adák nagy örömel, akirály kezében vévén a laistromot; sokaknak (TL 177)

mit fog végezni irántok a király, hanem még elöre ki hirdeték (TL 177)

elöre ki hirdeték. hogy a király mint tett volna keresztet a (TL 177)

országban el rejték magokot. a király meg tudván okát azudvartol valo (TL 177)

elsö februárÿ a lengyel országi király,, augustus. csak ugy holt volna (TL 181)

az Isten nyugossa, mert jó király volt., ha sokáig uralkodot, meg (TL 181)

is erdemlette. mert talám soha király, ugy nem tudot élni akirályságal (TL 181)

tart számot., a meg holt király fia, és stanislaus, az elsönek (TL 182)

czárné, a másodikánakpedig a franczia király, mert mint hogy aleányával hál (TL 182)

leszen., valamint mikor, a franczia király. a feleségit illetö tartományért hadakozást (TL 182)

más. hanem, mihent, augustus, alengyel király, a szemét bé hunyá, a (TL 188)

olosz ország felé., a sardiniai király is készül, nem tudom mit (TL 189)

ki ne kötözödgyék., a spanyol király fia. meg nem elégszik. az (TL 189)

oda,. talám halászni akarnak. stanislaus király pedig, dantzkán vagyon, a muszkák (TL 191)

ugy tettzik mint ha stanislaus király vesztene leg többet. ha el (TL 191)

hogy álhat a császár. három király ellen, a ki mindenik azon (TL 191)

lyukat, be dugot. hogy stanislaus király kine repülhessen. avárost, mind löni (TL 194)

nehéz. meg oltalmazni. hogy a király onnét el ne mehessen: akinek (TL 194)

a gazdát házábol. a spanyol király fia, az annyára maradot, három (TL 194)

fel. minek utánna. onnét stanislaus király ki repült volna. csak harmad (TL 195)

prussiai király földére ment, kénispergában., ót már (TL 196)

volt. az akadálynak, hogy lengyel király ne lehesen, drágán fizeti meg (TL 196)

ezen örvendetes dolgok a spanyol király fiának., a ki csak huszon (TL 196)

hogy ne kellene a spanyol király fiának. szeretni szüléit, a midön (TL 197)

a két siciliát, a spanyol király el vévé tölle. spanyol. országot (TL 197)

csilapodot a hadakozás, augustus. lengyel király, dom cárlos. neápolisi király, a (TL 212)

lengyel király, dom cárlos. neápolisi király, a loteringus hertzegnek, loteringyiáért. a (TL 212)

valamint Esther. ha tsak a király nem hivat nem mérek eleiben (TL 234)

miben vannak. dolgaink, a prussiai király. májusnak a végin holt meg (TL 250)

Isten magához vévé; a prussiai király 31 maji meg hala, egy (TL 252)

fel akarják osztani. a spanyol király. a bavarus. és a prussiai (TL 252)

a bavarus. és a prussiai király. sylesiát akarja el foglalni, már (TL 252)

kivül vagyunk.) hogy a prussiai király dolga sylesiában igen jol foly (TL 253)

mindenüt hadat készitnek, a prussiai király negyven ezer embert vit sylesiába (TL 255)

Magyar királyné, és a frantzia király közöt; ugyan ebben a békeségben (TL 260)

a holnapban kezdé a prusiai király. ahadakozást akirályne ellen (TL 288)

hadal prága segittségire. ment. a király eleibe mene. mint hogy pedig (TL 295)

elég ahogy az ötödik lajos király békeséget tsinált volt Amuratesel,, hogy (TL 295)

de nem tudom miért a király minden ók nélkül fel bontá (TL 295)

akirály is amint szaladot volna. valamely (TL 296)

egy dervis bé menvén a király udvarában. egy fileg orjában egy (TL 296)

let volna az ur. a király meg látván, hozája külde. meg (TL 296)

valamint a vendég fogadot, a király meg neveté adervis bolondságát. oszmány (TL 296)

a nagy sandor apja volt, akirály valamely várat szálla meg., az (TL 297)

madarat reptiben le lövi, a király talám akor nem lévén jó (TL 297)

egy nehány nap mulva a király meg kerülé a várat, de (TL 297)

ajóbb szemén volt alövés, a király, és mindnyájan által láták hogy (TL 298)

Marsalus Daun komendirozták, a prussiai király maga komendirozta amaga hadát, a (TL 298)

magát, de végtire agyözedelem a király mellé hajola, és ahartznak azt (TL 298)

akara tsudát kérni ez a király (É 29)

{…} Azért hogy ez a király Istentelen lévén semit nem vára (É 29)

{…} Hogy ha Istentelen király volt. miért vevé Isten gond (É 29)

vigyáz, nem akará hogy az király, pogány királynak adgya azt. tudni (É 29)

Mit találunk még az Áchás király magaviselésiben (É 30)

{…} Mint hogy ez a király nem akara jelt kérni, a (É 30)

volna Jesus Juda Bethlehemében, Herodes király napjaiban. imé Magusok jövenek nap (É 93)

jöttünk ötet, halván pedig Herodes király, meg haborodék, és egész jérusalem (É 94)

nem hazudok. Damaskusban az Arétás király népének, tisztartoja, örizi vala a (É 144)

a ballyára, akor mond a király azoknak., kik az ö jóbjára (É 187)

hozád mentünk, és felelvén a király mond nékik. bizony mondom néktek (É 187)

ötselekedetiröl mondván. uram. uram, mindenhato király, mert mindenek ate birodalmodban vannak (É 280)

mindenhatoságátol. és jóságátol, uram mindenhato király, mondá, mindenek ate birodalmodban vannak (É 280)

borulni Amant elött. holot avolt akirály parantsolattya, és mindenek azt követték (É 281)

meg szabadul a tömlötzböl. és akirály az egész egyiptumot keze alá (É 296)

Náámán a syriai király seregének hadnagya, fö ember vala (É 314)

és mondá néki a syriai király, meny el. és levelet küldök (É 314)

gazdag ember vala, a syriai király hadának generálisa. de poklos volt (É 315)

illyen modon vetekednek vala a király elött, akor mondá akirály, ez (É 360)

a király elött, akor mondá akirály, ez azt mondgya az én (É 360)

enyim pedig él, mondá azért akirály. hozzatok kardot nekem, és mikor (É 361)

mikor el hozták volna, akardot, akirály eleibe, mondá, vágjátok két felé (É 361)

hanem osztassék meg. felelé a király, és mondá. adgyátok az elsönek (É 361)

Izrael ez itéletet, melyet a király tet vala, és félének a (É 361)

boszonkodának, és egybe gyülvén a király ellen. mondának, sidová lett akirály (É 409)

király ellen. mondának, sidová lett akirály. belt el rontotta, a sárkányt (É 409)

és ate házadot, látá azért akirály hogy felette igen reá erösödnének (É 409)

vivé Habakukot, el jöve azért akirály heted napon. hogy siratná Danielt (É 410)

és fel kiálta nagy szoval akirály mondván, nagy vagy uram Danielnek (É 410)

ö elötte., akoron mondá a király, féllyék minnyájan a földön lakok (É 410)

és rosz kivánságoknak, a babyloniai király pedig, aki ijedségböl Danielt az (É 410)

{…} Mit tselekedék a babyloniai király, a midön hat nap mulva (É 411)

társaival vettet vala, a babiloniai király parantsolattyábol, azért, hogy aképit nem (É 421)

{…} Mert Istentelen király vala, aki semmit nem reménle (É 490)

{…} Hogy ha ez a király olyan Istentelen volt., az Isten (É 490)

jelent még nékünk az Ákáz király maga viselése (É 490)

Azon idöben pedig Hérodes király ki nyujtá kezeit hogy meg (É 674)

és boszszuságokal illetvén meg ölék, akirály pedíg midön hallotta volna. meg (É 804)

telepedetekel., bé mene pedig a király. hogy látná a letelepedeteket, és (É 804)

pedig el némula. akkor mondá akirály a szolgainak., meg kötözvén kezeit (É 804)

{…} A király., aki menyegzöt készit a fiának (É 804)

a had amelyet a király külde haragjában reájok. hogy öket (É 805)

utak végei pedig, ahová küldé akirály szolgait, hogy a menyegzöre bé (É 805)

ót nem maradának., mivel a király bé menvén hogy meg lássa (É 805)

{…} Miformában szólla akirály ahoz az emberhez, szemére hányván (É 806)

ez az ember magát a király elött (É 806)

pedig nemzé Dávid királyt, Dávid király pedig nemzé Salamont, attol, aki (É 869)

mi formában lehetne a spanyol király birodalmának széllyein ki szállani. Ivon (MN 36)

a varost pedig a persiai király egy olosz nitelli nevü tisztel (MN 47)

mitöl tartana. ugy hogy a király is mindenekröl rendelést tehetne. hogy (MN 48)

el hagyván tellyeségel a persia király szolgálattyát. a török Csaszárhoz kötelezné (MN 51)

amelyet azö ura. a persiai király. és attya fia. reá bizot (MN 52)

mint hogy tsak a persiai király ellen volt minden haragja. az (MN 55)

hartzra köteleze ötet, de a király nem akarván szerencséltetni országát. a (MN 55)

De az okos persiai király. ugy téteté, mint ha nem (MN 55)

tekéntheté idegenségel a mit a király tselekedék fiáért. és ez a (MN 68)

szép hajlandoságal felelt meg a király hozája valo joságának, hogy az (MN 68)

lévén a kezében, mihent a király bé ment aházban. a gyermek (MN 69)

vallása. rákimának, a melyet a király nem merte volna tolle várni (MN 69)

atyát adot volna. és a király azon igyekezék (MN 69)

gondolkodni. tudván hogy az arabai király nagy gondviselésel nevelné (MN 72)

a Császárság; de az arabiai király, jol tudván hogy mitsoda okokbol (MN 72)

Az arabiai király látván. hogy menyi sok ellensége (MN 73)

tsinála a velentzésekel, a persiai király. a muszka czár, a tatár (MN 73)

fiát meg segittsék. a persiai király is igéré, hogy tavaszal táborban (MN 73)

hová egész udvarával mene a király., rakima nem akarván el hagyni (MN 74)

meg várni. hogy a persiai király hadával meg egyezenek. a ki (MN 76)

tarto hartz után. az arabiai király. a ki a jóbb szárnyán (MN 76)

végeztenek. a soliman satorában. réba király haldoklék a rakima ölében. réba (MN 77)

meg szállot volt a persiai király (MN 78)

veszek mint sem gondolod., a király tsak hamar bé fog jöni (MN 90)

férhez ne ad. valamég a király arra neked szabadságot nem ád (MN 109)

és hogy mindnyájan. a spanyol. király lábaihoz fognak borulni. és azon (MN 111)

atyafiai, mondván. hogy dom baltázár, akirály nevét emlegette volna a dom (MN 111)

tudta folytatni dolgát hogy a király nem tsak jová hagyá. az (MN 111)

ki is mihent vévé a király parancsolattyát. azonal hivatá dom pedrét (MN 112)

pedrét. és eleiben adá a király parancsolattyát. hogy elvirt. dom baltazárnak (MN 112)

hogy állanak. de nem a király parancsolattya ellen., és hogy a (MN 112)

nem felelt. hanem tsak a király parancsolattyát mutatta néki. el lehet (MN 112)

hogy minden halogatás nélkül a király parancsolattyát vigye végben, és tegyen (MN 116)

Catharina, akezit nyujtván néki. a király tudgya ártatlanságodot., és szabaddá tészen (MN 124)

boszut akartak állani. és a király viszá akarta eppen akor hivatni (MN 168)

tizedik saeculumnak. a kezdetén. ádelstán király alat kezde meg ujulni. és (MN 171)

nagy hadakozo. és nagy elméjü király lévén. a hét országbol. egyet (MN 171)

boldogságában. mind addig amég eza király uralkodék., akinek is helyében holta (MN 171)

Égrad. akihez a király mindenkor valoságos baráttságát meg tartotta (MN 172)

vitte végben mint a még király nem volt. örült magában ö (MN 172)

népel, kik nézték el menetelét. akirály abban gyönyörködöt, hogy a népe (MN 172)

leány pedig vévén észre hogy akirály igen tekingetné. meg tüzesedék. és (MN 172)

kérdé ha nincsené roszul. a király mint ha mély álombol serkent (MN 173)

meg mondom néked. erre a király alovát szaporábban kezdé léptetni, kork (MN 173)

A király alig érkezék az udvarában., hogy (MN 173)

mene. kork is utánna, a király le ülvén. egy keves ideig (MN 173)

felséges király felelé kork, terdre esvén elötte (MN 173)

oh’ felelé a király. ez énnekem olyan új dolog (MN 173)

A király erre. nem felele. hanem tsak (MN 174)

oly nagy szeretetet gerjesztet a király szivében Ételgivának nevezik. anya nincsen (MN 174)

mind azoknak képeket, kik a király mellet valának. és mint hogy (MN 176)

ugy tekinté ötet. mint a király udvarában valót (MN 176)

azt nem érdemelyük. hogy a király, és azok kik mellette vannak (MN 176)

öket tenni., a hová a király járását, az udvar meg ne (MN 177)

vive. és mindeneket el készitete., akirály azután vadászni mene. és tsak (MN 177)

Az alat a még akirály ezekben fáradozék. a szép etelgiva (MN 177)

és abban az orában a király hogy igen kezdé szemlélni ötet (MN 178)

is észre vette. hogy a király egy (MN 178)

követi. és ha az a király. a ki elöttem oly kedves (MN 179)

és mikor hallá hogy a király viszá térne. még a hazában (MN 179)

ezen okbol. nem láthatá ötet akirály viszá tértiben. azt is gondolá (MN 179)

haborodék. esziben jutván hogy a király mitsoda figyelmeteségel tekingette ötet, azért (MN 179)

hozájok. vagy magáért. vagy a király parancsolattyábol. mert ugyan is. azt (MN 180)

nem részesülhetek igasság szerént. Etelred király lévén. nem lehet az én (MN 181)

leányom mondá a mester ember. akirály parancsolattyára el kel hagynunk hazunkot (MN 181)

mondá. aszonyom ne fély, a király parancsolattyán meg nem ijedhetz. ö (MN 181)

arra az életre, amelyet a király szerencsésé akarja tenni (MN 181)

adolgon. mi nem érdemelyük a király kegyelmeségit., és olyan alá valok (MN 181)

nyereséghez. nagy bajjal jutna a király. ugyan ezért nagyobra is betsüllé (MN 182)

hogy nekellesék. viszá jöni. mivel akirály parancsolattya. a, hogy többé a (MN 182)

hogy mindenbé bé tölti a király paransolattyát. azért tsak hamar él (MN 182)

hogy meg tudgya. hogy ha. király is. tisztelettel tartozik az ártatlanságnak (MN 182)

méltó Etelgiva. felelé neki kork, akirály tégedet igen szeret. tsak holnap (MN 182)

tsak azon igyekeznek hogy a király kezében adgyák. és ha oda (MN 183)

azt meg erhetem. hogy a király több betsülettel legyen hozám. mint (MN 184)

mere fordullyon mindenüt tsak a király hozája valo szorgalmatoságának. jelit láttya (MN 184)

szorgalmatoságának. jelit láttya, ez a király elé beszélteté korkal. hogy mint (MN 184)

két lovast, gondolák hogy a király és kork volnák. amint hogy (MN 185)

ugy is volt. és a király látván hogy eleiben jönének, sietve (MN 185)

felséges király. felelé néki Etelgiva. méltatlan volnék (MN 185)

Ah! felséges király. felelé Etelgiva, aki is nagyon (MN 186)

és eszt mutata. hogy a király nehezen válhaték meg tölle, de (MN 187)

ö azt, mivel az a király akarattyán áll. azután kegyes szokal (MN 187)

Etelgiva szépségéröl. és eszéröl. a király pedig az udvarához érkezvén, senki (MN 187)

mint meg türköztette magát. hogy akirály észre ne vegye szive indulattyát (MN 187)

az a király a szeretetre mondá ismét. miért (MN 187)

szeretetre mondá ismét. miért ö király. vagy miért vagyok én egy (MN 187)

mint hogy, felelé erre edita, akirály egyebet nem kiván. hanem hogy (MN 187)

Felséges király felelé Etelgiva engemet tsak magamtol (MN 189)

jó erkölcsömel, egy szoval felséges király, meg ölelvén néki térdeit. határozd (MN 189)

Én,! felkiáltá a király. ijedtében, hogy meg vállyam tölled (MN 189)

Hát eddig felelé akirály. mit kivántam tölled olyat ami (MN 190)

közelitének. de nagy ájulásban találák. akirály azon igen el ijede., mind (MN 190)

azután az ágyban tévék. és akirály. nem akará el hagyni. és (MN 190)

akarván rejteni szivének indulatit. látván akirály szomoruságát. aszive meg esék rajta (MN 190)

jó akarattyát. mondá néki. felséges király ate jóvoltod meg hatotta szivemet (MN 190)

lett. hogy meg visgállya a király járásit (MN 190)

járt. ebéd után pedig a király korkal el nem mulatta meg (MN 190)

betegsége leg nagyob volt. a király sok jövésineki és menésinek. okát (MN 190)

a beszedben. és hogy a király is nem titkolá anyira hozája (MN 190)

mint egy jutalomul lenne. a király hozája valo szeretetének (MN 191)

A király is latván hogy semmi gyözedelmet (MN 191)

viheté véghez szandékát. se a király meg nem mondhatá neki akarattyát (MN 191)

A király pedig meg engedé sokaknak az (MN 191)

Ne gondollyad felelé néki akirály., hogy azert vigyelek udvarhoz, hogy (MN 191)

tartani akarattyában. mindenekben engedelmeségit igéré. akirály néki london városában uri palotakot (MN 192)

más véle tsak Edita. a király ötet le ülteté. és maga (MN 192)

fel kiáltá. hogy hogy felséges király. hát nem szeretz már engem (MN 193)

akirály mindgyárt észre vévé. hogy meg (MN 193)

szivét bánnád el veszteni. felséges király. felelé ez a szép leány (MN 193)

vetette volt meg vallom felséges király. hogy szerettelek., és szeretlek azal (MN 193)

Felséges király ne tsudállyad tehát. ha el (MN 193)

Valtoztasd el felséges király ezeket ajeleit jóságodnak. azzá. a (MN 193)

is, fel kiáltá erre a király. a lábaihoz esvén, igen is (MN 194)

A király olyan nagy örömbe volt. és (MN 194)

vegtire mondá. emár sok felséges király. és ha lehetne még nagyob (MN 194)

Felséges király én szeretlek. már azt meg (MN 194)

De király vagy, ugyan arrais születtél. és (MN 194)

Botsásd meg felséges király. ha elödben merem tenni alacson (MN 195)

alat a még Etelgiva beszélle. akirály lenem vette rolla szemeit. amidön (MN 195)

választhat el Etelgivátol. erre a király kimene. hogy szándékának végben vitelében (MN 196)

meg tiltá editának. hogy a király szándékát senkinek ne mondgya (MN 196)

A király pedig viszá térvén a maga (MN 196)

volt és mint hogy a király sokáig volt Etelgivánál. azért ö (MN 196)

sokáig volt Etelgivánál. azért ö akirály örömét olyanra magyarázá. amelyben semmi (MN 196)

Felséges király felelé kork. én abban soha (MN 196)

Nemondgy többet kork. mondá akirály. látván hogy mit gondolna, ne (MN 196)

de el nem titkolhatván tsudálkozását. akirály szemében kezde nézni. ha ugyan (MN 196)

ha ugyan valoságal beszéllé., de akirály nem akarván hogy abban kételkedgyék (MN 196)

kezdé okosságát annak aleánynak. de akirály méltoságát is meg gondolván. ugy (MN 197)

a mitsoda kisebségire lenne. de akirály félben hagyatván véle. mondá néki (MN 197)

meg látván okos elméjit., a király szándékára hajola. és azt itélé (MN 197)

néki. Egrad el érkezvén a király igen nagy baráttságát mutatván hozája (MN 197)

magát,. fel kiáltá én bennem. király én bennem. hogy olyan dolgot (MN 198)

valo mester embernek aleányát.,? gondolkodolé király az illyen szövettségnek méltatlanságán, mit (MN 198)

Oh felséges király nyisd fel szemeidet. válazd el (MN 198)

az embert, akirálytol. ugy mint király tekinsd meg mitsoda királynét akarsz (MN 198)

Etelgivát. kéresd meg a dániai király leányát. a kitöl tarthatz és (MN 199)

Egrád el végezvén beszédit, akirály mind el halgatá beszédit., és (MN 199)

tenni kivánságomnak, és ugy mint király. azt akarom hogy nekem engedelmeskedgyenek (MN 199)

Ez akirály meg változhatatlan lévén szándékaban tsak (MN 199)

azért hogy meg gátolhassa a király szándékát (MN 200)

ahoz anagy dologhoz kezdgyenek. a király a tanács házban menvén. mind (MN 200)

Az ö erkezésin a király meg ütközék, de a tanács (MN 201)

hagyná el szándékát hogy a király nem tuda mit felelni néki (MN 201)

midön tsudálkozásal hallá., hogy a király alig menvén ki atanácsbol. hogy (MN 201)

volna udvarnál. ez azur. a király elöt valo nagy betsületit, és (MN 202)

de én. a ki elött akirály ditsösége szinten olyan drága, valamint (MN 202)

kelletet volna nyilatkoztatnom., és nevelvén akirály szeretet. meg nem engedvén a (MN 203)

sem vágytam arra, hogy a király felesége legyek., eleget igyekeztem azon (MN 203)

életemet. az ország, és a király ditsöségére. Etelgiva el hagyván beszédit (MN 203)

változék. nem tsudálom immár a király szándékát. és látom magam. hogy (MN 203)

Azonban pedig akirály nagy nyughatatlanságal várá hogy Etelgivához (MN 204)

fejdelem onnét ki ment, a király azon tsudálkozni kezdék., és meg (MN 204)

Felséges király felelé Egrad. sokal más féle (MN 204)

és azal el mene. az király nem tudván mit gondolni ezen (MN 204)

a királynak. azt el titkolá. akirály pedig mindeneket tudtára adván Etelgivának (MN 204)

azt a királytol. hogy a király sietetvén alakadalmát. egy nehány nap (MN 204)

is esküvék véle. mindenek láttára. akirály pedig nagy pompás lakadalmat tsináltata (MN 204)

menének. és tsak azok maradának akirály. és a királyné mellet. a (MN 204)

meg elégedvén azal. hogy a király kedvében volna., és azal nem (MN 205)

azon volt hogy reájok hintse akirály jó téteményit akik pedig hüségel (MN 205)

fiat hoza evilágra, akit a király edmondnak nevezé. és sokan is (MN 205)

szomoritá az udvart. de a király, vitéz. és királyi batorságal lévén (MN 205)

mind azon által szeretvén a király ditsöségét., azért el is titkolá (MN 205)

A király london városábol meg indula ahadával (MN 205)

ahol esze gyülekeztek volt arebellisek, akirály közel szálván azö táborokhoz minden (MN 205)

Mivel más nap akirály az ö sántzokot ostromoltatni kezdé (MN 206)

valojok mind el veszének, és akirály meg nyervén ahartzot. parancsolá hogy (MN 206)

A király viszá térésiért valo öröm. még (MN 206)

mi vagyon már töb hátra akirály igen szeret. Nem uram. nem (MN 206)

uram. nem felelé néki. a király már nem szereti Ételgivát már (MN 206)

el nem hitethetven magával. a király változását. a királyhoz mene. hogy (MN 207)

ki tanulhasson ez iránt, a király tsak magánoson lévén korkal., mihent (MN 207)

Hogy hogy felséges király mondá Egrad, el akarodé magadtol (MN 207)

rosznak nem tartotta volna a király változását; de eza király nem (MN 208)

a király változását; de eza király nem hajtván senki tanácsára. se (MN 208)

el külde aparantsolatot, hogy a király palotáit hagyná el. és hogy (MN 208)

fejdelmet hoza evilágra. akit a király. Alfrednek nevezé., ezt ugy is (MN 212)

ket felé hasonlék. egyik a király részit tartotta. a másika a (MN 213)

is inkáb, hogy a dániai király londonban meg holt volna, erre (MN 213)

Felséges király (MN 214)

Enged meg király nékem azt a kegyelmeségedet., hogy (MN 214)

néki nem engedhetném szivedet, de király én meg halok. és senki (MN 214)

Emlékezél meg király. hogy semmi részem nincsen beszédimben (MN 215)

meg is hal. Isten hozád király az eröm fogy, és a (MN 215)

akor a királyal. bé mene akirály házában tsak lassan., és háta (MN 215)

tsendesen, jol el olvashatá a király keziben. az Ételgiva levelét. amely (MN 215)

kezde., és a zokogásira a király hátra tekintvén. kérdé. áh. aszszonyom (MN 215)

király felelé ez a szép királyné (MN 215)

Felséges király felelé akirályné. igen nagy örömel (MN 216)

Mind azon által, eza király. akár mint beszélt is de (MN 216)

néki, hogy kánut. a dániai király. ujontában keszülne ellene. Etelred is (MN 216)

kezde. london városához. ez a király látván ezt a szerencsétlenségit. és (MN 216)

rongyal fedezték bé személyemet, noha király voltam, a szegénységem nem engedte (KKU 266)

mely oly tiszta, hogy menyei, király Annya, annyi kinon. jelen volna (KKU 270)

melyet mélto követni. Eduardus, angliai király idejében vala avárosban. egy nyomorult (KKU 293)

halasztotta. akarván azt. hogy eduárdus király is eszköze lenne a tsudának (KKU 293)

péter templomában. azért ha a király. ezt a kegyelmeséget tselekedné. velem (KKU 293)

hoznák eleiben azt a szegényt, akirály. azon szennyesen, és motskoson, a (KKU 293)

tsufságnak tarták, nemelyek tsudálák a király alázatoságát. mihent pedig akirály a (KKU 293)

a király alázatoságát. mihent pedig akirály a templom felé indula aterhével (KKU 293)

a midön a templomban érkezék akirály, a sántának lábai meg gyogyulának (KKU 293)

mit mond ez iránt salamon. király, a kinek is része volt (KKU 298)

méltoságát, noha második vala a király után, mind addig valamég mardokaéus (KKU 301)

az urokhoz. mint joáb a király fiához, meg gyujták az árpát (KKU 368)

elö a szent irásbol. ásvérus király. olyan parantsolatot adot valaki. hogy (KKU 374)

aszony, hogy ha tsak a király annak nem nyujttya az arany (KKU 374)

mene. a királyhoz. hivatlanul, a király a páltzáját nyujtá néki. és (KKU 374)

irás tsudálkozásal mondgya, hogy ása király a lábával roszul lévén, és (KKU 402)

példat hozok elö néked. ababyloniai király. abizonyos hogy az Istent nem (KKU 410)

a bálvanyozó, és istentelen manasses király, atöb vétkei közöt, az álmaira (KKU 411)

kivánságod, mivel ez, a nagy király városa. látodé mely nagy fényeségbe (KKU 445)

akarsz lenni mojses nem félt akirály haragjátol. mert ugy tselekedet, mint (KG 473)

III Boldisár. a babiloniai király. tsak a jérusálemi edényeket fertezteté (KG 504)

familiájábol valo volt. és eza király bethleemben születet a mely várost (KJÉ 611)

a jérusálem béliek, és hérodes király igen meg háborodék. esze gyüjté (KJÉ 613)

hogy. hol volna az uj király, akitöl tarta, de látván hogy (KJÉ 615)

anyira meg ditsérék mindenek, hogy akirály örömiben mondá aleánynak, hogy kérjen (KJÉ 662)

medentzében. a keresztelö jános fejét, akirály ezen meg szomorodék, de az (KJÉ 662)

azt meg nem fizethette. a király parantsolá hogy adnák el ötet (KJÉ 679)

szolga. alig mene ki a király elöl., hogy egy más szolga (KJÉ 679)

elég üres hely marada, akor akirály ki küldé a szolgait az (KJÉ 699)

el végezhesse. és egy okos király. nem mégyen. más egy olyan (KJÉ 699)

nem mégyen. más egy olyan király ellen. aki hatalmasab nálánál. hanem (KJÉ 699)

mondhattyuk hogy ö az a király akiröl beszél., ö amenyekben fel (KJÉ 715)

Istent ditsérni. mondván. áldot légyen akirály. aki az urnak nevében jö (KJÉ 718)

Egy király menyegzöt hirdetvén a fiának, el (KJÉ 725)

és meg is ölék., a király hogy meg hallotta volna ezeket (KJÉ 725)

leg elöbször hitták volt, a király fia menyegzöjére. azaz, amenyeknek országára (KJÉ 725)

szert tehessünk. minek elötte a király el jöjjön meg visgálni kemény (KJÉ 725)

én országom nem innét valo. király vagy hát té. mondá pilátus (KJÉ 753)

egy halálra itéltetet bünös egy király elött. akitöl várja kegyelmezésit (VKT 811)

viszá az udvarhoz, hogy a király ellen. kezde támadni, és a (IK/A 42)

vet tudomány által, ez a király meg szabadita atömlöczböl. és az (IK/A 51)

gyermekségitöl fogvást, a midön Antiochus király üldözé a sidokot, akarván vélek (IK/A 53)

azokot rabságra vivé, És a király a gyermekivel együt el szaladván (IK/A 66)

ur téged hogy ne légy király (IK/A 74)

szentül is éle ez a király és az irás, ennek a (IK/A 94)

melyet készitetet volt a Babiloniai király a három ártatlan ifiaknak, mert (IK/A 167)

ezt fel teszi az irás. király. 1 könyv. 2 rész. 22 (IK/A 173)

is az élete rövid. ma király. holnap semmi. az ember holta (IK/A 277)

Saul királynak személyében. ez a király sok engedetlenségiért, és hálá adatlanságiért (IK/A 286)

az ó törvényben, hogy a király. (:hasonlot kel mondani mind azokrol (IK/A 324)

minden biráknak adgya ezen szent király által (IK/A 331)

mit az irás mond Joas király felöl,. hogy mind addig jó (IK/A 358)

rajtunk töb hatalmok vagyon. Joás király, a ki oly szentül élt (IK/A 359)

Ezt meg bizonyittya a Joas király példája a melyet gyakorta hoztam (IK/A 378)

Az harmadik példa az dávid király fiárol ámnonról. ezen iffiu fejdelem (IK/B 408)

álmát. arra valo nézve az király ki vévé az tömlöczböl, és (IK/B 414)

nagy egyenes voltáért, az assiriai király kedviben vevé. meg engedvén néki (IK/B 415)

erkölcsben éle. midön pedig antiochus király üldözé az sidoságot. kénszeritván arra (IK/B 417)

csak éppen az egy jehu király felöl mondgya. hogy eleinte valamely (IK/B 426)

Azt mondgya az irás, ochozias király felöl, hogy huszon két esztendös (IK/B 426)

meg maradának, rabságban vivé. sedecias király pedig el szaladván gyermekivel. be (IK/B 427)

rosz erkölcsiböl. az ki manasses király, de az is oly csudálatosan (IK/B 427)

Manasses király. tizen két esztendös vala az (IK/B 427)

az ki is Isten félö király vala. manasses az apja halála (IK/B 427)

Szent hiéronimus bövebben beszél ezen király felöl, mert némely rabbinusok azt (IK/B 428)

ugy törtenék hogy ez az király, két nagy dologban meg szegé (IK/B 434)

királyt jerusalem meg vételekor, az király szeme láttára öleté meg gyermekeit (IK/B 437)

mellyet készitetet volt az babiloniai király az három ártatlan iffiunak, mivel (IK/B 517)

is rövid az élete. ma király holnap meg halhat. az ember (IK/B 611)

Emlékezél meg az jeroboam király példájárol, ez az fejdelem az (IK/B 652)

irás mindenkor irtozásal beszél ezen király felöl. mondván. hogy vétkezet. és (IK/B 652)

hogy mire inté az sz. király josaphát az birákot, jol meg (IK/B 656)

az szent lélek. az sz. király szája által (IK/B 657)

meg birják az elmédet. joás király, az ki oly szentül éle (IK/B 679)

az igazságot láttyuk az joas király példájaban. az kit is már (IK/B 695)

veté öket farao az Egyiptumi király (C/A 86)

azonal eleiben viteté josefet a király, a ki is meg fejtvén (C/A 87)

de holta után más olyan király következék a el felejtven Josefnek (C/A 87)

ki kelleték menni Egyiptumbol. hogy akirály meg ne ölese, onnét a (C/A 88)

elne veszese a jutalmat melyet akirály igért vala néki, erre valo (C/A 112)

fog szállani. és azután a király könyen meg gyözheti azt a (C/A 112)

volt. nagy próféta, és nagy király volt, eztet saul eleinte igen (C/A 118)

bálványozásban eset volna, ezen két király alat (C/A 119)

a valoságos salamon és békeséges király, mik vagyunk azok a lelki (C/A 120)

az után ez a két király mind végig hadakozának egy más (C/A 122)

három elsö esztendökben ez a király hüségel vala az Istenhez. és (C/A 123)

ugyan ez is volt utolso király (C/A 124)

az Izrael királyának a syriai király titkát, meg is jövendölé az (C/A 125)

{…} Cyrus, apersiai király: a ki is el foglalván (C/A 130)

tsak a hoszu kezü Artáxerxes király uralkodásának huszadik esztendejében adaték szabadság (C/A 131)

a nagy Antiochus. a syriai király, aki szövettséget vete philipusal. a (C/A 132)

kiraly ptolomeus., és a syriai király Antiochus alat, azok sokakot meg (C/A 138)

volt a magoságbélinek, és sálemi király volt. hogy ez Ábrahám eleiben (C/A 142)

mondása szerént mind világ végiig, király. templom. oltár, és áldozat nélkül (C/A 213)

{…} Dávid király nemzettségéböl (C/A 453)

procesiok vannak., mivel szent István király. a magyar nemzetet gondviselése alá (C/A 454)

vendégségben, a melyet tsinált a király az ö Fiának (C/A 542)

A szent irásban. az Antiochus király példáján rettegni kellene. mind azoknak (C/A 552)

éttzakákon imádkozni fél költ, noha király vala. és az Isten meg (C/A 574)

A Manases király, és a Bethulai sidoknak példájokbol (C/A 574)

példa koré, Dathan. Abiron. Osias király meg belpoklosodék azért. hogy a (C/A 624)

is. egy nehány szor., Dávid király napjában hétszer imádkozot., és minden (C/A 688)

3. Melkisedek király volt. és a neve magyarázattya (C/A 743)

szerént igaságnak királya. ö salemi király volt, az az, békeségnek királya (C/A 743)

nagy ditsöségedért, uram Isten menybéli király, Atya, minden hato Isten uram (C/A 797)

Aszony napján. mivel szent István király a Boldogságos szüz gondviselése alá (C/A 895)

veté öket, pharao. az egyiptumi király (C/B 978)

azonal eleiben viteté josephet a király. a ki is meg fejtvén (C/B 978)

de holta után. más ollyan király következvén, a ki el felejtvén (C/B 979)

kelleték menni egyiptumbol, hogy a király meg ne ölesse, onnét a (C/B 980)

veszesse a jutalmat, melyet a király igért vala néki, arra valo (C/B 999)

fog szallani. és azután. a király, könnyen meg gyözheti azt a (C/B 999)

volt. nagy prophéta. és nagy király volt, eztet saul eleinte igen (C/B 1003)

a valoságos salamon. és békeséges király,. mink vagyunk. azok alelki kövek (C/B 1005)

az után. ez a két király mind végig hadakozának egy más (C/B 1007)

elsö három esztendökben. ez a király hüségel volt az Istenhez., és (C/B 1007)

ugyan ez volt leg utolso király (C/B 1008)

az izrael királyának, a syriai király titkát, meg is jövendölé. az (C/B 1010)

{…} Cyrus. a persiai király, aki is el foglalván. anap (C/B 1013)

csak a hoszu kezü artaxerxes király uralkodásának. huszadik esztendejében. adaték szabadság (C/B 1014)

vala anagy antiochus. a syriai király. a ki szövettséget vete. philípusal (C/B 1015)

mely üldözéseket szenvedének, az egyiptumi. király, ptolomeus és a syriai király (C/B 1020)

király, ptolomeus és a syriai király, antiochus alat. azok sokakot abálványozásban (C/B 1020)

volt amagosság bélinek. és sálemi király volt. hogy ez ábrahám eleiben (C/B 1023)

mondása szerént mind világ végiig. király. templom, oltár. és áldozat nélkül (C/B 1068)

{…} Dávid. király nemzettségéböl (C/B 1245)

mai napon, mivel szent István király a Magyar nemzetet gondviselése alá (C/B 1246)

A szent irásban az antiochus király példáján rettegni kellene. mind azoknak (C/B 1318)

éttzakákon. imádkozni felkölt, noha ö király vala, és az Isten meg (C/B 1334)

A manasses király, és a béthuliai sidoknak példájokbol (C/B 1334)

nagy példa. korédáthán, ábiron. osiás király meg pélpoklosodék azért. hogy a (C/B 1370)

3. Melkisedek. király volt, és aneve magyarázattya szerént (C/B 1456)

szerént. igasságnak királlya, ö sálemi király volt, az az, békességnek királya (C/B 1456)

nagy ditsöségedért, uram Isten menybéli király, atya minden hato Isten, uram (C/B 1496)

Aszszony napján. mivei szent István király. a Boldogságos. szüz gondviselése alá (C/B 1571)

az andromédes historiája, hogy egy király leánya, aki is igen szép (IJE 74)

valamenyi buza volt egyiptumba, a király számára, amint ezt másoktol halottam (IJE 137)

egész országot meg vette, a király számára, nem tudom hogy gázol (IJE 137)

mindenik. ollyan volt mint egy király amaga tseléde közöt, ugyan is (ISZ 174)

akoron két ökröt hajtot. noha király vala, azt minden tudgya. hogy (ISZ 183)

hogy ajuhokot örizné. noha már király vala, az ö fiai mindenkor (ISZ 183)

oltalmazá amaga joszágát. amidön áchás király meg akará tölle venni az (ISZ 194)

ollyat, aki mind fazakas volt. akirály kerttyében lakván, ugyan akirály számára (ISZ 198)

volt. akirály kerttyében lakván, ugyan akirály számára is dolgoztanak., mind ezekböl (ISZ 198)

illyen köntösöket viseltek Dávid idejében, akirály leányi (ISZ 201)

kiknek, az a nem okos király. tsufságból felit szakálloknak el beretváltatá (ISZ 202)

égyiptum béli király leányát vevé el. hogy ha (ISZ 210)

készitették az eledelt, thamár. a király leánya lévén, maga készitte levest (ISZ 210)

aházra, és a kapukra, Isboseth, király fia lévén, akapuját. tsak egy (ISZ 210)

azt láttyuk homérusban., hogy ágámemnon király, maga ölé meg abárányokot., hogy (ISZ 232)

szövettségnek. melyet tett atrojaiakkal, nestor király áldozatot tévén minervának. a maga (ISZ 232)

a midön náámán, a syriai király gyenerálisa, hozája mene, hogy meg (ISZ 237)

törvény, tsak három biró kivántatot, akirály volt pedig az országban a (ISZ 252)

nagynak kelletet lenni, mivel ácháb király. négy száz hamis profétákot gyülekeztete (ISZ 254)

abban az idöben, mivel saul király, amagáét akará adni davidra, noha (ISZ 257)

ugy meg szaporodék, hogy oziás király. az egész hadának adhata illyen (ISZ 257)

ö hada, ugyan ez a király is tétete ollyan hadi eszközököt (ISZ 257)

érettek, amidön a szükség kivánta, akirály anépet esze gyüjtötte, és bizonyos (ISZ 258)

pedig babiloniában vitték., azok a király, és a maradékinak rabságában maradának (ISZ 264)

lakék, onnét babiloniában mene. Cambys király idejében, ahol asidokal társalkodhatot, pláto (ISZ 268)

amaga fö városában, anagy antiochus király, igen nagy hasznokot vévén a (ISZ 269)

esztendö mulva, a nagy antiochus király után, agörög városokban mindenüt sok (ISZ 270)

könyvéböl, a görög {…} a syriai király, heliodorus. fel akará séléucus philopator (ISZ 273)

menté tsuda tétele által, antiochus király idejében, épiphánus, rettentö képen kezdé (ISZ 273)

tellyeségel aromaiaktol függöt, ez a király, iduméus nemzetböl lévén, idegen volt (ISZ 276)

hogy az ö idejében, minden király, fejdelem. pap, nemes ember, gazdag (KSZ 481)

a pártusok királyával, ez a király mindenkor meg vetésel volt Tiberiushoz (SUT 545)

tsudák által, ahir tsak hamar akirály fülében menvén. gondolá hogy talám (SUT 561)

tsudákot is tett elötte, és akirály kéré ötet. hogy a kristusrol (SUT 561)

használhason. sok számu személyeknek, A király sok aranyal kinálá. Thadeust. de (SUT 561)

mint ha azt mondanák Ellyen akirály. illyen tsufságal illetik vala az (SUT 568)

a második Izát, ezt a király leg inkáb szerette. a töb (SUT 597)

tegyék királyá. a meg holt király akarattya szerént, Héléna pedig a (SUT 598)

öttseit. a kiket mindgyárt a király halála után fogságban tették volt (SUT 598)

akará hogy a báttya lenne király utánna, a kí néki oly (SUT 600)

gántsot, botsánatot kére tölle. a király meg elégedvén. az ö maga (SUT 609)

a melyekel fizette ötet, a király is a fogságban hagyá. Herodes (SUT 610)

is a fogságban hagyá. Herodes király aki igen gyülölte silást. a (SUT 610)

mint új városnak, és a király, nem kiméllé, se a magáét (SUT 610)

azokra nézni. és tisztelettel, A király el kezdé beszédit a Tyrusiaknak (SUT 616)

magának adakozásáért. A fia. Izat király meg tudván mitsoda szükségben volna (SUT 621)

Herodes a calcidiai király, Agrippának öttse, meg nyeré acsászártol (SUT 622)

Hérodes a Calcidiai király. Agrippa királynak az öttse, minek (SUT 633)

kit predikállanak, az a valoságos király akinek kel engedelmeskedni, az illyen (SUT 657)

igen segitté Aggrippa. a Calcidai király, ugy anyira. hogy a Császár (SUT 664)

Egy nehány napok mulva Agrippa király, és ahuga Berenitza Czezáréába menének (SUT 719)

festus mondá Agrippának. ó Agrippa király, és ti mindnyájan kik jelen (SUT 720)

fö képen elödbe ó Agrippa király. hogy minek utánna meg visgaltad (SUT 720)

szerentsésnek tartom magamot ó Agrippa király hogy a mái napon magamot (SUT 720)

a midön utba volnék óh király. délbe. nagy fényeséget láték az (SUT 721)

a menyei látásnak óh Agrippa király., hanem Damaskusba menék., és ki (SUT 722)

az okoságnak szavai. tudom hogy akirály aki elött beszéllek. tudgya amit (SUT 722)

titokban mentek végbe, óh Agrippa király hiszé a profétáknak. tudom hogy (SUT 722)

vagyok. a köteleken kivül, A király. a Gubernátor. Berenitza, és mindenek (SUT 722)

Azon idö tályba. Agrippa király, aki gyakorta mégyen vala Jérusalembe (SUT 731)

egész várost. és amezöt, és akirály láthatta, amaga házábol mind azt (SUT 731)

résziben valo látást, nem tsak akirály házábol, de még a Romai (SUT 731)

Agrippa király. és festus Gubernátor ugy tekénték (SUT 732)

helyébe, azon idö tályba, Agrippa király. el vevé a fö papságot (SUT 738)

Ezen idöben. Ágrippa király Alexándriába ment volt Tiberius Alexánderhez (SUT 781)

renden valokot a kik a király eleiben jöttek volt Jámniaba, ezek (SUT 784)

akarának menni, viszá üzék öket. akirály vitézi pedig kevesen lévén. kételenek (SUT 786)

hadat adának melléje. az Ántiokiai király három ezer gyalogot, és két (SUT 791)

és két ezer lovast, Agrippa király ezer lovast, és három ezer (SUT 791)

és három ezer gyalogot, Soémé király, négy ezer embert, a kinek (SUT 791)

ha meg indulnának, De Agrippa király a sidokhoz. küldvén. és meg (SUT 793)

küldének néki. Málcus, az Arabiai király. ezer lovast. és öt ezer (SUT 807)

és hogy köszöntené nevével., Agrippa király is el mene véle. hogy (SUT 837)

valo gerendákbol. a melyeket Agrippa király hozatta vala nagy munkával és (SUT 844)

napon meg engede az Izát király (SUT 883)

hol születet légyen a sidok királya, mert minden tartalék nélkül meg (É 95)

pokloságábol, és mikor az Izrael királya el olvasta volna alevelet, meg (É 314)

amikor, tisztelettel meg tarttya valaki királya képit, és nem engedi hogy (É 329)

ur nevében jö, az Izrael királya. és talála Jesus egy szamárotskát (É 434)

ez a fösvény. az ö királya, és hazája ellenséginek kezéhez adá (MN 52)

meg alázván magát a királyoknak királya elött. és az uraknak ura (MN 196)

valo mentséged, mivel a királyoknak királya, és uraknak ura lévén, akeresztet (KKU 291)

igyék, a melyböl az ö királya, és ura ivut, epedig akor (KKU 384)

volna. az ujonnan születet sidok királya, mondván. hogy nap keleten látták (KJÉ 613)

keresnék a magusok, a sidok királya nev alat. mindnyájan azt felelék (KJÉ 613)

fia, te vagy az Izrael királya. felelé néki jesus. azért hisz (KJÉ 622)

ditsöség. Áldot légyen az Izraelnek királya. aki az ur nevében jö (KJÉ 718)

tölle, hogy ha a sidok királya volnaé. jésus felelé néki, eztet (KJÉ 753)

irva, a názárethi. jesus, sidok királya. a fö papok ezen az (KJÉ 758)

ne irná, hogy a sidok királya, hanem hogy maga mondotta volna (KJÉ 758)

meg szabaditani, ha az Izraelnek királya, ha ö a kristus. az (KJÉ 759)

meg magadot. ha a sidok királya vagy, de sött még avéle (KJÉ 759)

azt is, hogy birája. és királya elött vagyon, az ö szeretetit (VKT 812)

akristus? te vagyé a sidok királya. te mondod, a vagyok. felelé (VKT 876)

bornyunak, melyet Jéroboam az Izraelnek királya tsinálta vala, ö el nem (IK/A 52)

Sédécias. a Juda nemzettséginek utolso királya.huszon egy esztendös korában let (IK/A 66)

hogy többé nem lenne Izraelnek királya, mert mint hogy meg vetetted (IK/A 74)

az irás mondgya. minden kevélyeknek királya, nagyob gyözedelemel nem kevélykedhetik az (IK/A 78)

nagy ate neved,. óh nemzeteknek királya. kitsoda ne rettegne te tölled (IK/A 217)

el mulatnád, Ákáb. az Izraelnek királya, meg kegyelmezvén (IK/A 327)

bornyunak. az mellyet az izraelnek királya, jeroboam csinált vala. ö akoron (IK/B 415)

Sedecias, sidok utolso királya. huszon egy esztendös korában lépék (IK/B 427)

az Isten, hogy többé izraelnek királya nem lészen, mivel hogy meg (IK/B 435)

lévén kedves fiam, az kevélyeknek királya, valamint ötet nevezi a sz (IK/B 438)

Bálák a Moábitak királya magához hivatá Báláamot, azért hogy (C/A 112)

{…} Ki vala az Izraéliták királya salamon után (C/A 122)

Azután Pachorus a parthusok királya judéában menvén Hircánust le tevé (C/A 136)

hol születet volna a sidok királya, herodes azon meg ijede. hogy (C/A 160)

és bé mégyen a ditsöségnek királya (C/A 194)

az igasságnak, és a békeségnek királya, a királyoknak királya, az uraknak (C/A 205)

a békeségnek királya, a királyoknak királya, az uraknak ura, mind ezek (C/A 205)

a mennyeknek. és a földnek királya (C/A 434)

a neve magyarázattya szerént igaságnak királya. ö salemi király volt, az (C/A 743)

király volt, az az, békeségnek királya mind ezek anevek nem illenek (C/A 743)

és hadd mennyen bé aditsöségnek királya. A diaconus a templomban lévén (C/A 878)

feleli. {…} kitsoda az a ditsöségnek királya.? apüspök erre mondgya {…} Az erös (C/A 878)

báláe. a moábiták királya. magához hivatá báláámot, azért hogy (C/B 999)

ki vala aleg elsö sidok királya (C/B 1003)

{…} ki vala az izraéliták királya salamon után (C/B 1006)

Azután pachorus. a parthusok királya. judéában mene, hircánust le tevé (C/B 1018)

kereszttség valamenyiben. ötet pappá. és királya teszi (C/B 1292)

király volt, az az, békességnek királya. mint ezek a nevek nem (C/B 1456)

sok marhákot vettek. a moábiták. királya száz ezer bárányt. és meg (ISZ 193)

A parthusok királya. viszá térvén babiloníába, és vitellius (SUT 545)

Édess városának abban az idöben királya volt, ez a fejdelem igen (SUT 560)

lopva, meg verék. A parthusok királya Ártabánus. tsudálván vitézségeket, akará öket (SUT 595)

ö két hertzegségivel, azapja. még királyá is teheti. most van ideje (TL 189)

el szenvedni, hogy az emberek királyá tegyék, noha minden teremptet állatok (KJÉ 587)

bünteti az olyat. aki magát királyá teszi, maga magát ellenségivé tenné (KJÉ 756)

huszon két esztendös korában lett királyá. és az Attyának Manasesnek. rosz (IK/A 65)

Ennek a fia Jechoniás királyá lett tizen nyolcz esztendös korában (IK/A 65)

huszon egy esztendös korában let királyá, olyan gonosz volt, mint az (IK/A 66)

Attyát Ezekiást. a juda királyát, királyá let helyében, de el felejtvén (IK/A 66)

és igaz szivet ada. 2. királyá választa ötet, noha leg kisebik (C/A 119)

magok közöt abirodalmat. Ptolomeus egyiptumban királyá let, seleucus babiloniában. és syriában (C/A 132)

kereszttség valamenyiben ötet pappá és királyá teszi (C/A 518)

és igaz szivet ada. 2. királyá választá ötet, noha leg kissebbik (C/B 1004)

közöt a birodalmat, ptolomeus, egyiptumban királyá let. seleucus. babiloniában, és syriában (C/B 1015)

azt jóvallá hogy Izátot tegyék királyá. a meg holt király akarattya (SUT 598)

látunk olyat. Manasesben. a juda királyában. a kinek elödben adom historiáját (IK/A 64)

tettzik Saulban. az Izrael elsö királyában, az Isten nékie, és az (IK/A 74)

a város Arétásé, a szeretsenek királyáé volt, es valami nap keletre (SUT 528)

tenni életét. a ki amaga királyáét el vesztette. dom femánd ezt (MN 26)

adávid követtyei, akiket az ámmoniták királyahoz küldötte vala, és a kiknek (ISZ 202)

elégedének hanem vologeshez, a párthusok királyahoz folyamodának, vologes Adiabena mellé érkezék (SUT 599)

amelyekel minden tartozik az ö királyához. ezeknél kedvesebet felséged nem nyér (MN 186)

meg ölék isbosethet, az izraelnek királyai, adot vetettek még az izraélitákrais (ISZ 259)

leg feleseb keresztes had andrás királyal ment a szent földre. mivel (TL 147)

leg utolszor. szent lajos franczia királyal ment sok had aszent földre (TL 147)

akkor csinált vala kötést. apersiai királyal., de ibrahim csak arra akarván (TL 180)

juta. akötés, melyet tett. apersiai királyal. hanem csak meg indula ellene (TL 180)

a fösvénységért. mint egy lengyel királyal bántak., hát az egésség mint (TL 200)

nagy hartza volt. a prusiai királyal. végtire a királyné hadát prága (TL 294)

történék Nadasdival. mint egy görög királyal. filipusal. ez a nagy sandor (TL 297)

a mely el hiteti philep királyal. hogy a te hozája valo (MN 108)

nálánál. anyiszor kezdé boszontani a királyal. hogy észre vévé magát. és (MN 178)

nagy egyességben lévén akor a királyal. bé mene akirály házában tsak (MN 215)

halgatván absolont, meg békélteté ötet akirályal. eszerént bánok én is azokal (KKU 368)

Mondgyad dávid királyal, jerusálem lészen az én fö (KG 472)

szövettséget vete philipusal. a Macedoniai királyal., hogy ki foszthasa ptolomeus Epiphanust (C/A 132)

szövettséget vete. philípusal. a macédoniai királyal. hogy meg foszthassa. ptolomeus epiphanust (C/B 1015)

Drusilát meg mátkásitták Epiphanus királyal. a ki meg igérte vala (SUT 667)

tért viszá Egyiptumbol. és a királyal a Jérusalemi fö renden valokot (SUT 784)

az egész ország. a gyülésben. királyának választá. és annak fel kiáltá (TL 188)

semit ne tartana. az Izrael királyának, és a syriai királynak ellene (É 29)

mind azon által. a sidok királyának, és a világ üdvezitöjének hitték (É 97)

és levelet küldök. az Izrael királyának. ki mikor el ment volna (É 314)

el vivé alevelet az Izrael királyának, ez igékel, mikor el veszed (É 314)

lehesünk annak. az örökös ditsöség királyának, és hogy részesülhesünk azon ditsöségben (É 845)

melyben vagyon helyheztetve. a királyok királyának szeke, ahol a Dávid székiben (É 856)

Etelgivát. aki is nem akarván királyának meg vetni kegyelmeségit (MN 185)

Etelgiva. az ö uranak. és királyának. Etelrednek. akit igen szerettenek (MN 214)

egy vitéznek, mint az ö királyának fegyverét hordozni. és ditsöségeseb egy (KKU 432)

maga mondotta volna magát. sidok királyának, de pilátus tsak azt felelé (KJÉ 758)

Emlékezél, az Izrael királyának jéroboámnak historiájára, ez az ember (IK/A 325)

szemeid elött legyenek, a Juda királyának Joásnak nyomorult (IK/A 326)

dolog.:) csak egyedül az sidok királyának manasesnek példáját talállyuk, az mint (IK/B 426)

uszkaltatot. tudtára adá az Izrael királyának a syriai király titkát, meg (C/A 125)

a ki is a kevélyek királyának hivatatik. 2. Mert az Isten (C/A 313)

uszkáltatot, tudtára. adá, az izrael királyának, a syriai király titkát, meg (C/B 1010)

példájára. a ki-is a kevelyek királyának hivatik {…} Mert az Isten ellene (C/B 1137)

tartozot adoban adni, az izrael királyának, áchásnak, és az arabiaiak. josaphátnak (ISZ 193)

ki is jéhu. az izrael királyának, és élizeus profétának idejekben élt (ISZ 236)

attyafia., el válván, az szeretsenek királyának, Arétásnak leányátol, hogy Herodiást venné (SUT 542)

mint zalogokot Artabánusnak., a párthusok királyának, akinek ö vazalusa volt. Monobázust (SUT 598)

mint betsüllené Agrippának. a sidok királyának emlékezetét, le tevé Mársust, a (SUT 621)

kevélységiért, a mely, az ö királyára merné véle emeltetni szemeit. de (MN 178)

a mérész Etelgiva az ö királyára mérte volt vetni szemeit. még (MN 193)

saulrol. az izrael népinek elsö királyárol. az Istennek haragja erre az (IK/B 619)

igen kövér pap. azon kérte akirályát. hogy ne mondasson véle nyárban (TL 136)

mind addig valamég a valoságos királyát nem láthatá székiben. dom fernánd (MN 46)

az Istentelen Áchábot az Izraelnek királyát követte, a mely gonoszságra az (IK/A 65)

félö Attyát Ezekiást. a juda királyát, királyá let helyében, de el (IK/A 66)

ate örökös uradot. a menynek királyát szolgálnod, akinek mindenel tartozol., mely (IK/A 155)

országokot. Dáriust a persák utolso királyát meg gyözé, országát el foglalá (C/A 132)

el foglalván, dáriust, apersák utolso királyát meg gyözé, országát is el (C/B 1015)

rontá. és a népet Jékoniás királyával. fogságban vivé babiloniában (C/A 129)

rontá, és a népet jékoniás királyával fogságban vivé babiloniában (C/B 1013)

hadakozni akarván Aretásal, a szeretsenek királyával, két legiot vén maga mellé (SUT 544)

szövettséget tsinályon Ártabánusal. a pártusok királyával, ez a király mindenkor meg (SUT 545)

birodalom ellen, Artabánal. a Párthusok királyával. hogy pedig mind ezeket meg (SUT 575)

a menyeknek. hogy a réba királyba, ö néki. mind férjet. mind (MN 69)

ki minden bizodalmát. az Assyriai királyban vetette vala (É 490)

szeretetet az alhatatlanság követhetné; a királyban is semmi változást nem tapasztalt (MN 207)

valo munkája az Istennek. Saul királyban is ki tettzik. mivel az (IK/B 434)

a királyi székböl, és egy királybol, egy szoval Etelredböl. meg ne (MN 194)

azután a pápáért, a püspökért, akirályért (C/A 820)

azután apápáért, a püspökért, a királyért, és közönségesen az egész hivekért (C/B 1514)

avezérek a földi istenek, egy királyhoz illenék ezeknek nagy pompájok. gazdagságok (TL 16)

semmit nem remélvén. a doktor akirályhoz megyen. és meg mondgya hogy (TL 129)

egy hertzeg. a ki is akirályhoz ment volna. és az a (TL 157)

jövének, két kurva aszonyok a királyhoz, és eleiben állának, kinek egyike (É 360)

juta az ige, a Ninivéi királyhoz, és fel kele azö királyi (É 404)

meg ölte, és mikor a királyhoz mentek volna. mondának. add kezünkben (É 409)

fö tisztek közül. az arabiai királyhoz küldé. hogy azon kérnék a (MN 74)

és hüseget mutata ehez a királyhoz. azért nagy betsületben esék az (MN 106)

a ki leg közeleb volt akirályhoz, mikor a mezöre ment. ebböl (MN 180)

tekintvén. tsak a maga hüségit akirályhoz és az országhoz, nagy siettségel (MN 202)

magával. a király változását. a királyhoz mene. hogy valamit ki tanulhasson (MN 207)

aszonyok nagy siettségel menének a királyhoz. és kérék hogy adná azt (MN 208)

a mai napon., hanem a királyhoz valo nagy szeretetemet., a mely (MN 209)

parantsolat ellen bé mene. a királyhoz. hivatlanul, a király a páltzáját (KKU 374)

fejit kérné. aleány viszá térvén akirályhoz, azon kéré hogy mindgyarást adná (KJÉ 662)

volt ábrahám, ami egy örökös királyhoz kivántatik, ki veszem az alkalmatlan (ISZ 174)

következék, el küldé ötet Abennericus királyhoz A tígris mellé (SUT 597)

marada özvegyen, végtire a pontusi királyhoz polemonhoz mene ferjhez. hogy le (SUT 666)

Elöször az Izraelnek minden királyi közöt kik tizen kilentzen valának (IK/A 64)

A juda királyi közöt is, kik tizen kilentzen (IK/A 65)

Az sidók királyi közül, kik salamon után uralkodának (IK/B 426)

a sidok. és az Izrael királyi alat 126 (C/A 13)

a sidok. és az Izrael királyi alat (C/A 122)

{…} Miképen éltenek a juda királyi (C/A 123)

{…} Miképen éltenek az Izraelnek királyi (C/A 124)

a juda. és az Izrael királyi tudtak hogy ök az Isten (C/A 126)

Az Izrael királyi uralkodának egy más után. két (C/A 129)

ött esztendeig. és a Juda királyi uralkodának háram száz nyolczvan hét (C/A 129)

Mitöl vagyon hogy az Izrael királyi száz esztendövel kevesebet uralkodának mint (C/A 129)

uralkodának mint sem a juda királyi (C/A 129)

{…} miképen éltenek a juda királyi (C/B 1008)

{…} miképen éltek az izraéliták királyi (C/B 1008)

a juda, és az izrael királyi tudták. hogy ök az Isten (C/B 1010)

Az izrael királyi uralkodának egy más után, két (C/B 1012)

ött esztendeig, és a juda királyi uralkodának három száz. nyolczvan hét (C/B 1012)

{…} miért hogy az izrael királyi. száz esztendövel, kevesebet uralkodának mint (C/B 1012)

kevesebet uralkodának mint sem ajuda királyi (C/B 1012)

gyülekezni. hogy még a parthusok királyi is kezdének töllök tartani, a (SUT 595)

sidok historiáját, Ábrahámtol fogvást Dávid királyig, Mojsesröl ditséretel, és tiszteletel beszéle (SUT 510)

avárosban alitotta fel a sidok királyinak székit, és onnet igazgatta az (É 856)

a halottak közül, és eföld királyinak fejdelme, aki minket szeretett, és (É 878)

szolgálattyára, hanem a bálvanyozo Izrael királyinak követé példáit. és felyül is (IK/A 65)

let volna, hanem az izraelnek királyinak uttyokon jára, söt még öket (IK/B 426)

a Juda, és az Izrael királyinak, meg szaporitá egy özvegy aszonynak (C/A 125)

a sidok, és az izraéliták. királyinak életekröl valo könyvek felöl, salamon (ISZ 217)

a proféták által az Izrael királyit, és a népet, a penitentziára (C/A 129)

a prophéták által. az izrael királyit, és anépet, a penítentzia tartasra (C/B 1013)

vagyon aki született, a sidok királlya, mert láttuk a tsilagát nap (É 94)

tsallya meg ez a kevélyeknek királlya mind azokot kik uralkodni akarnak (É 184)

szaggatta volna ruháit az Izrael királlya, hozája küldvén mondá. miért szaggattad (É 315)

mondván. te vagyé a sidok királlya. mondá néki Jesus te mondod (É 466)

ötet. mondván. üdvöz légy sidok királlya, és reá pökdösvén, vevék a (É 467)

Ez A Jésus; a Sidok királlya akor meg fesziteték ö véle (É 467)

meg nem szabadithattya. ha Izraelnek királlya, szállyon le most a keresztröl (É 467)

mahumet ujjával. hanem a királyoknak királlya ujjával., hogy ez a hamis (MN 64)

hordozhatná tehát akeresztet mivel aditsöségnek királlya azt gyalázatnak nem tartotta, nem (KKU 292)

által mentem, noha a ditsöségnek királlya vagyok. azért hogy az emberek (KKU 337)

ellenem az elöt. ha Izrael királlya szállyon le most a keresztröl (KKU 348)

köszönték ötet. mondván. üdvözlégy sidok királlya, és azonban pofon üték. afejét (KJÉ 756)

nem féll tégedet. oh! nemzeteknek királlya (IK/B 561)

az Istennek., ákáb. az izraelnek királlya meg kegyelmezvén valamely embernek. az (IK/B 654)

vala a leg elsö sidok királlya (C/A 117)

mint abékeségnek és az igasságnak királlya., akristust jelentette, aki az öröktöl (C/A 834)

hol születet volna a sidok királlya., hérodes meg ijede azon. hogy (C/B 1036)

az igasságnak., és a békeségnek királlya. a királyoknak. királlya. és uraknak (C/B 1062)

a békeségnek királlya. a királyoknak. királlya. és uraknak ura. mind ezek (C/B 1062)

a mennyeknek, és a földnek királlya (C/B 1230)

és aneve magyarázattya szerént. igasságnak királlya, ö sálemi király volt, az (C/B 1456)

mint, abékeségnek, és az igasságnak királlya, akristust jelentette, aki az öröktöl (C/B 1525)

hadd mennyen bé a ditsöségnek királlya. A diaconus a templomban lévén (C/B 1558)

soltárbol, {…} kitsoda az a Ditsöségnek királlya.? a püspök arra mondgya. {…} az (C/B 1559)

is jol tudta, mert amikor királlya akarák tenni, azt felelé jelesen (ISZ 246)

az idöben izraelnek nem lévén királlya, ki ki azt mivelte. amit (ISZ 247)

a földnek, a melynek gyermek akirállya, ezen nyomorúságal fenyegeté Isten asidokot (ISZ 250)

hogy meg ragadnák ötet, és királlyá tennék ötet, ísmég ahegyre futa (É 357)

a kit meg elégittet, hogy királlyá ne tegye, az illyen tselekedetihez (KJÉ 596)

vala a midön az Isten királlyá választá. és fel keneté samuelel (C/A 118)

a fejére, a Filep Tetrarkaságának királlyá tévé, és a vas lántz (SUT 544)

a kristust, örokös urának, és királlyanak vallaná (É 436)

valo. hanem Idumeus, noha sidok királlyának hitták ötet, a romaiak uralkodnak (C/A 144)

valo., hanem Idumeus, de sidok királlyának hitták ötet., a Romaiak uralkodnak (C/B 1025)

arebeka., miphibozet, és joásnak, asidok királlyának dajkájirol (ISZ 213)

te örökös uradot, az menynek királlyát szolgálni szégyenled., holot mindenel az (IK/B 506)

a sidok, és az izrael királlyi alat 90 (C/B 930)

a sidok. és az izrael. királlyi alat (C/B 1006)

a juda., és az izrael. királlyinak, meg szaporitá egy özvegy aszszonynak (C/B 1009)

{…} A királlyok példáit követték, a szerént a (C/A 119)

a sidoknak magok nemzettségéböl valo királlyok vagy más elöttök valojok nem (C/A 143)

meg vallák. hogy nem volna királlyok, hanem császárjok, a pedig bizonyos (C/A 144)

rendelése ellen, azt kivánák hogy királlyok legyen (C/B 1003)

{…} a királlyok példáit követték, a szerént amint (C/B 1004)

a sidoknak. magok nemzettségéböl valo királlyok. vagy más elöttök valojok nem (C/B 1025)

szükségek arra, egy régi franczia királynak láttam a székit, most csak (TL 29)

király egy leányát a franczia királynak adgya, aki nem több hat (TL 61)

fel. és hogy a spanyol királynak. az elsö, és a második (TL 62)

kóldusnak, ollyan nagy mint, a királynak. uram ! legyünk, mi bujdósók, azon (TL 71)

véve. a mely nehezen esék akirálynak., gondolván, hogy majd fel fogja (TL 72)

mind ezekre. csak azt mondá. akirálynak. {…}: senki holtáig nem boldog. eha (TL 72)

eha nem tettzék is a királynak. el kelletég halgatni, esziben is (TL 72)

és meg mást a franczia királynak. a mely levelet egy urnak (TL 87)

urnak adgya kezében. hogy a királynak adgya meg. amidön az udvartol (TL 87)

meg keseritté. de engedelmeskedni akarván akirálynak, aziffiu fejdelmet. azonnal királyoknak koronázák (TL 87)

acsászárnál. avalo hogy, egy keresztény királynak. jobb erkölcsünek kell lenni. mint (TL 89)

török ellen fel ülni. és akirálynak egyik fiát el tartani. mit (TL 96)

is mondotta volt solon krésus királynak. hogy {…}, mert senki nem mondhattya (TL 110)

bujdoso, és csak nével valo királynak vegye el a leányát, és (TL 121)

hogy viszá küldgye egy nagy királynak. mint a spanyol királynak a (TL 121)

nagy királynak. mint a spanyol királynak a leányát, a kit annak (TL 121)

követnék. mert ennek az öreg királynak. igen szép felesége lévén. aztot (TL 128)

császár küldöt ajándékban egy franczia királynak egy orgonát; avolt elsö europában (TL 144)

meg nyilt. és kiálthatta a királynak. hogy vigyázon magára. a mi (TL 149)

hanem mindgyárt meg jelentem a királynak., addig legyen kegyelmetek várakozásban; a (TL 157)

hertzeg elé beszéli egészen a királynak a dolgot, a király azt (TL 157)

leánya. foganatoson kezdének. predikálani a királynak., és jovallani, hogy állyon boszut (TL 158)

fenékel egy aszszonyért. egy franczia királynak avalo hogy a példáját nem (TL 159)

a ki is egy dániai királynak aleányát el vévén feleségül. a (TL 159)

lakhatot., talám még. egy más királynak sem sokan követik példáját. aki (TL 159)

az irigységröl is. egy franczia királynak, aki még uj vala királyságában (TL 177)

hozák elö. hogy az elöbbeni királynak idejében. mennyi sok szomoruságot és (TL 177)

a hadakozást el kezdi. persiai királynak fog még tétetni. solimánt meg (TL 180)

hogy stanislaust válaszák a lengyelek. királynak., a midön, azt meg tudá (TL 188)

gyülvén. az augustus fiát választák királynak., eza kis gyülés pedig. a (TL 188)

mondani, amit mondottak egy franczia királynak., a ki is egy spanyol (TL 211)

közül. aki tréfás volt, mondá akirálynak. ad oda a kápolnádot. mert (TL 211)

adták. és loteringyiát. afranczia, stanislaus királynak. adta hogy birja holtig., és (TL 212)

valamint adervis mondá egy persiai királynak, egy dervis bé menvén a (TL 296)

fogadoban mindenek szabad bé menni, akirálynak szüle attya. nagy apja. apja (TL 296)

Izrael királyának, és a syriai királynak ellene valo készületektöl, és hogy (É 29)

hogy minden bizodalmát. az Assyriai királynak segittségiben vetette vala (É 29)

adá kezekben. annak a két királynak, a kik meg ölhették volna (É 29)

akará mutatni annak az Istentelen királynak, hogy ö igazgattya a hadakozásnak (É 29)

akará hogy az király, pogány királynak adgya azt. tudni illik, az (É 29)

azt. tudni illik, az Assyriai királynak (É 29)

illyen nagy tsudát ennek a királynak, a midön ö ellene áll (É 30)

kristusnak, aranyat ajánlának, ugy mint királynak, temjént mint Istennek. és myrhát (É 93)

Mágusok meg tudakozni az uj királynak születésit (É 95)

néki, mint Istennek, aranyat mint királynak, és myrrát, mint halandó Embernek (É 97)

Fiának nevezte magát, amái Évangyéliumban királynak nevezi (É 189)

magához hasonloká tenni, de mostanában királynak nevezi magát, mert országában. és (É 189)

akinek a gyermeke eleven vala, akirálynak (mert meg indult vala szive (É 361)

meg kiáltá. és mondá. Ninivében akirálynak, és az ö fejdelmínek szájábol (É 404)

meg mondgya az igazságot a királynak, a ki meg is halgatá (É 410)

ez a proféta egy balványozo királynak az udvarában lakván, az ót (É 411)

ez a fejedelem, egy pogány királynak adná azt a ditsöséget (É 490)

igére illyen nagy tsudát ennek akirálynak, a midön ö ellene álla (É 490)

állatnak az Istenért., akár a királynak, mint leg fellyeb valonak, akár (É 545)

az ö urának. az angliai királynak elsö károlynak halálával, minden tehettségivel (MN 14)

mellyekbe kelleték lenni a lengyel királynak. uladislausnak. a törökök ellen, ám (MN 47)

De apersiai királynak a portan lévö követtye igen (MN 48)

minden késedelem nélkül tudtára adá akirálynak. hogy mitöl tartana. ugy hogy (MN 48)

rákima arabiában érkezvén., az arabiai királynak. rébának udvarához mene. a ki (MN 67)

az ö elete. erre a királynak meg esék szive, és szerencsésnek (MN 67)

És a királynak ezen igéretit. semeg nem vetvén (MN 68)

tsudájára is lett mind a királynak. mind az annyának tsak hamar (MN 70)

és ót meg mutatá a királynak, hogy réba mitsoda köteseket tsinált (MN 73)

a maga országában érkezék. mindgyárt királynak kiáltatá a rébátol valo nagyobik (MN 78)

elei. minden jószágokot. a portugalliai királynak szolgálattyában költötték volt el (MN 106)

el követe. hogy a spanyol királynak. és a nagy uraknak kedvében (MN 106)

hogy kedviben estem a spanyol királynak, az ö jó tétemenyei. és (MN 108)

hogy oda. érkezék. az Áson királynak egy öttse, és huga. goa (MN 137)

báttyok elött. és a portugaliai királynak oltalma alá adák magokot., a (MN 137)

tekingetné. meg tüzesedék. és a királynak annál szebnek tettzék, és a (MN 172)

én ezt meg viszem a királynak., és abban bizonyos lehetz, hogy (MN 176)

tsak azt kérném, hogy a királynak semmiröl ne szóly, és többé (MN 176)

hogy meg ne mondgyam a királynak a mit láttam, és kételen (MN 176)

de mitsoda gondolattya lehet a királynak., mit akar.? egyebet abban nem (MN 180)

hogy a királynak oda kellene érkezni. és mesze (MN 185)

igen kevés kedv töltésire lészen akirálynak ezekre a szokra apalota ajtajához (MN 187)

elé beszéllé néki minden szavait akirálynak. és azt is hogy mint (MN 187)

A királynak pedig minden nyughatatlansága tsak avolt (MN 188)

hogy minek elötte meg halyon. akirálynak meg vallya szivének hozája valo (MN 191)

kérés semi nehézségére nem lön akirálynak. mivel ugy, minden orában láthatná (MN 191)

válasz. valamely reménséget adván a királynak. elé beszéllé néki Etelgivel valo (MN 198)

ha meg beszéllene mindeneket a királynak. azt el titkolá. akirály pedig (MN 204)

hirtelen. és meltatlan valtozásán a királynak, az szive anyira meg ütközék (MN 208)

élvén, magában siránkozot. ennek a királynak rendeletlenségin. Egrad fejdelem pedig látván (MN 210)

is el titkolni Etelgiva elött, akirálynak illyen tsudálatos szerelmit, de azt (MN 210)

orával: egy hoszu levelet ira akirálynak, a melyet bé petsételvén. Egrád (MN 211)

kezében adá. hogy adná meg akirálynak. azután mindenét el osztogatá Editának (MN 211)

szemekel adá meg levelét a királynak. aki is már tudván ezt (MN 211)

adván az Etelgiva levelét a királynak. el vevó tölle. és azt (MN 211)

valo attyafia volt a dániai királynak, aki is ezt meg halván (MN 213)

azért az ország egyenlö akaratbol királynak kiáltá. igy végzödék tehát élete (MN 217)

példát látunk egy nagy királynak életében. a melyet mélto követni (KKU 293)

látván. mellette el menni a királynak egy ház örzö inasát, mondá (KKU 293)

ház örzö inas meg jelentvén akirálynak. az Istennek hálákot ada, és (KKU 293)

vagyon abban. valamint másoknak, egy királynak élete. tellyes sok gondal. és (KKU 296)

egyeségben vannak, az, a nagy királynak városa. Storophila. ezt halván, nagy (KKU 442)

a romaiak adták volt nékik királynak. ennek az idegen királynak. uralkodása (KJÉ 603)

nékik királynak. ennek az idegen királynak. uralkodása, nyilvanságos jele volt. a (KJÉ 603)

hogy meg akárnak fogni, és királynak tenni. parantsolá tanitványinak. hogy siettségel (KJÉ 664)

CSászárnak valo adót, és magát királynak. és messiásnak tészi. pilátus bé (KJÉ 753)

mene. a midön látá hogy királynak akarnák tenni, mind ezel, meg (VKT 860)

volt. ilyen volt annak a királynak a fia, a már haldoklot (IK/A 35)

egy kis városkában mene. ahol királynak kiáltatá magát., az után fegyvert (IK/A 42)

Másodszor, kedvében esvén az Assyriai királynak, és szabadságot nyervén hogy az (IK/A 52)

Annya Áthália. ennek a hamis királynak a huga tanitotta volt, nem (IK/A 65)

attyok láttára, és mágának a királynak a szemeit ki szuratá meg (IK/A 78)

rettentö példát ád elönkben, Saul királynak személyében. ez a király sok (IK/A 286)

mindenek felet a szent Josaphat királynak ezek a nagy intési. a (IK/A 330)

hogy szánakozásra mélto volna egy királynak. az királyi páltza, és korona (IK/B 389)

Isten az ó törvényben az királynak. hogy mindenkor magánál hordoza. az (IK/B 652)

nézve, fertelmes rut tanácsot ada akirálynak, tanácsolván azt néki, hogy küldene (C/A 112)

{…} Miképen választaték királynak (C/A 118)

ellene támada, és Jeroboamot választá királynak. tsak épen a Juda és (C/A 122)

Görögöknek, a syriabélieknek. az égyíptumi királynak, de mind azon által a (C/A 144)

kel lenni mindennek, gazdagnak, szegénynek, királynak, urnak, szolgának. minden tartozik akristus (C/A 207)

syriai királyt. káromkodásáért. Az Assiriai királynak, sennacheribnek egy káromkodo szováért egy (C/A 394)

temjént, és myrhát. aranyat mint királynak, temjént mint Istennek. myrhát mint (C/A 435)

nézve. fertelmes rut tanacsot ada akirálynak., azt tanácsolá tehát akirálynak, hogy (C/B 999)

ada akirálynak., azt tanácsolá tehát akirálynak, hogy küldene aszszonyokot az izraéliták (C/B 999)

{…} miképen választaték királynak (C/B 1003)

királynak, csak éppen. ajuda, és benjamen (C/B 1007)

Görögöknek. a syriabélieknek, az Egyiptumi királynak, de mind azon által a (C/B 1025)

lenni minden kereszténynek, gazdagnak, szegénynek, királynak. urnak, szolgának. minden tartozik. a (C/B 1064)

syriai királyt, káromkodásáért. {…} Az assiriai királynak sennacheribnek., egy káromkodo szováért. egy (C/B 1199)

temjént, és myrhát. aranyat mint királynak, temjént mint Istennek, myrhát. mint (C/B 1231)

által nem szötetné penelopét. egy királynak feleségét. ha abban az idöben (IJE 150)

a ki felesége volt. aportugaliai királynak. Emmánuelnek. azt mondgya rola. egy (IJE 152)

ha azirás nem nevezi Ábrahámot királynak, mivel minden kéttség nélkül. nagyob (ISZ 175)

is ezt mondák az egyiptumi királynak. noha igen jó. és ártatlan (ISZ 176)

érette külde, hogy fel kenné királynak, saul magához hivatá hogy musikálna (ISZ 183)

mondgya abölcs, hogy anépnek sokasága, akirálynak ditsösége, tsak (ISZ 190)

az én uramnak, az assyriai királynak szolgálattyára és én néktek két (ISZ 258)

A királynak hatalmában állot. meg kegyelmezni. vagy (ISZ 259)

itélni, hogy honnét vala krésus királynak az a nagy gazdagsága, akinek (ISZ 261)

ahalált, leg kisseb parantsolattyára akirálynak, valamint azt láttyuk, hogy ámán (ISZ 267)

sokan jo szántokbol, ennek a királynak a fia, philadelphus, meg váltá (ISZ 269)

mivel akoronát fel tévé, és királynak nevezteté magát (ISZ 275)

a nevettséges királynak. némellyek suplikatiokot adának néki. mások (SUT 568)

annak az országnak királynéja. a királynak, Monobazusnak. egy szers mind. mind (SUT 597)

több fiai is valának, a királynak hozája valo szeretete. a báttyainak (SUT 597)

a királyné tanátsát, eleiben adván akirálynak, hogy a sidó vallás, atörvénynek (SUT 598)

szüntelen a szolgálattyát hántorgatta. a királynak mindenkor az elsö szerentsétlenségit, szegénységit (SUT 610)

használa, e fia vala Agrippa királynak, Romában nevelték. a császár mellet (SUT 622)

Hérodes a Calcidiai király. Agrippa királynak az öttse, minek utánna el (SUT 633)

hugát. 53.ban. az Emesiai királynak Aziznak.adá férjhez, a kí (SUT 667)

Czézáréába, festus elö hozá a királynak apál dolgát. mondván néki, it (SUT 719)

jó emlékezetel volt felölle. a királynál. hogy eza fejdelem nagy tiszttségekben (MN 106)

fély sion leánya. imé ate királyod, jö, ülvén a szamárnak vemhén (É 434)

sionak leánya. ihon jő ate királyod hozád szeliden. ülvén a szamárnak (KJÉ 718)

vigadgy sionnak leánya; imé ate királyod. el jö néked igaz, ö (C/A 158)

vigadgy sionnak leánya. imé ate királyod el jö néked, igaz, ö (C/B 1035)

ugy vegyed. nem ugy mint királyodtól. hanem mint olyan embertöl. aki (MN 186)

valának a romaiak idejében abithiniai királyok, de azon nem törödöm. hanem (TL 43)

nevelik. avalo hogy nekik magok királyok vagyon, és ahol minden féle (TL 106)

nagy emberek, akik elöt a királyok. térdet hajtottak. csak a földi (TL 119)

embert adgyanak kezében. és akinek. királyok mentenek udvarlására., de a hadakozást (TL 119)

hadakozni ment. és akor a királyok, és fejdelmek nagy tisztelettel állottanak (TL 119)

elötte gyakorta. a meg gyözetet királyok, lánczolva mentenek. ugyan az a (TL 119)

és hatalma, aki ugy bánik akirályok szivével. valamint mi a viaszal (TL 121)

hogy az Isten elött. a királyok és a fejdelmek ollyanok mint (TL 121)

dolgokot vittek végben. a jerusálemi királyok alat. igen el hiresedének. és (TL 126)

kel venni, erre mindenüt a királyok reá állának, és (TL 126)

Ceremoniábol meg tartották, mivel arégi királyok elöt gyerttyákot gyujtottak, és mikor (TL 141)

és tüzet vittek elötte, a királyok. és gazdagok., holt testek mellet (TL 141)

váltotta. a pápák, és a királyok Végtire. látván hogy kevés haszna (TL 148)

szerzi az engedelmet; ugy is akirályok leányinál. nincsen boldogtalanab, ha hat (TL 153)

a férfiak tanácsokot követik, a királyok, fejdelmek. pedig. az aszszonyokét. azt (TL 153)

is itt ollyanok mint a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra valo (TL 166)

ö, soha a lengyeleknek ollyan királyok nem volt. aki nékik a (TL 181)

legyen hoszas békeség. de a királyok közöt tsak támad valamely per (TL 260)

azt a kápolnát sok császárok, királyok ékesitették fel., sok drága köves (TL 293)

Imé akik lágy ruhákban öltöznek. akirályok házaiban vannak, de miért mentetek (É 18)

járnak, és a királyok. ate eljövetelednek fényeségeben, emeld fel (É 92)

A királyok. 3. könyv. 19. 3 (É 198)

királyok 4. könyv. 5. 1 (É 314)

az Izrael., és a syriai királyok készületektöl, és hogy az a (É 489)

urak szolgájának, meg látnak a királyok, és fel kelnek a fejedelmek (É 670)

nékünk ezeket aszokot, meg látnak akirályok, és fel kelnek a fejdelmek (É 671)

nagy renden lévök, söt még akirályok is. akik leg inkáb ellenzik (É 671)

néktek, hogy sok proféták, és királyok akarták látni a miket ti (É 736)

a földön uralkodni valamint atöbb királyok. és hogy az ö birodalmok (É 843)

azokon hatalmaskodgyanak, valamint a földi királyok. a népeken, hanem hogy hasznokra (É 844)

igazgatta az Isten népit, vagy akirályok által, vagy a nagy tanáts (É 856)

a melyben vagyon helyheztetve. a királyok királyának szeke, ahol a Dávid (É 856)

országot értettenek, valamint a földi királyok (É 880)

mondgya. hogy fel magasztalta ötet akirályok elöt, tsudákot tétetvén véle farao (É 900)

kel lenni jó erkölcsiért. a királyok elött, tsak egyedül amaga hivatallyában (É 900)

Az illyen mulattságot a királyok is szeretik. és szabadságban lévén (MN 187)

minden kéttség nélkül. betsüséb a királyok méltoságánál., és gazdagságinál. nézd meg (KKU 290)

azon által, hogy a császárok. királyok, fejdelmek, és más örökös urak (KKU 295)

a beszélgetés lassanként minket a királyok udvarához vezetet., mennyünk bé, és (KKU 302)

ha okos vagy. had el akirályok udvarát. mert ót a sok (KKU 302)

hordozni, mert valamint hogy a királyok udvarában. könnyü meg üsmérni, hogy (KKU 386)

Bizonyságot szolottam törvényedröl a királyok elött, és azért meg nem (KG 500)

ötet, kérdé tölle. a földi királyok kiktöl vesznek adót, a magok (KJÉ 676)

és halgathattyák azt, akit anyi királyok, és proféták. kivánták látni, és (KJÉ 689)

különösön a magok házoknál. Ámbár akirályok tiszttyeinek légyen is bizonyos idökben (VKT 806)

minden gazdagnak valo parantsolat. menyi királyok. fejdelmek. és nagy urak. kik (VKT 886)

tölteni amenyekben; a szegények. menyei királyok lésznek. mondgya egy szent atya (VKT 889)

Istenségnek. egy nehány bélyegit. viselik akirályok homlokokon, atöbbi közöt, hatalmokban vagyon (VKT 913)

Dávid és más töb szent királyok., ugy mint szent István. ezekröl (VKT 922)

volt, mint az elötte valo királyok: és meg maradván gonoszságában tizen (IK/A 66)

ezek a szók vilagosak a királyok 1 könyv. 2 rész (IK/A 74)

töbiért, amint ezt láttyuk a királyok 1 könyv. 16 részé (IK/A 173)

A királyok historiája rettentö példát ád elönkben (IK/A 286)

a mások igazgatásokra hivatattak, valamint. akirályok, és a fejdelmek, akiknek örökös (IK/A 323)

az Izrael népin, tizen kilencz királyok uralkodának. de azok közöt egy (IK/B 426)

Az királyok könyve erröl nagy példát ád (IK/B 619)

kel igazgatni. ugy mint az királyok. és az fejdelmek, az kiknek (IK/B 650)

Hallyátok meg azért királyok, vegyétek eszetekben., és tanullyatok föld (IK/B 654)

16 Articulus Az Izraélitáknak a királyok alat valo létekröl. elöször Saulrol (C/A 117)

rendelése ellen azt kivánák hogy királyok legyen (C/A 117)

hatalmasab, és leg hireseb vala akirályok közöt de nagy boldogságában fel (C/A 119)

{…} Ezekiás és Josiás szent királyok valának., buzgok, és igaságosok, josaphát (C/A 123)

kik valának aleg nevezeteseb profeták akirályok alat (C/A 125)

{…} A királyok miképen bannak vala a profétákal (C/A 126)

{…} A jó királyok öket tisztelék és szereték, mint (C/A 126)

mint Istennek embereit., a gonosz királyok rend szerént öket gyülölék, üldözék (C/A 126)

népel. az ur profétáit. a királyok szivek meg romlása miat, a (C/A 126)

{…} Menyi ideig tarta Judéában akirályok alat valo uralkodás (C/A 129)

hét esztendeig. mindenestöl fogva a királyok négy száz nyolczvan {száz-nyolczvan} hét (C/A 129)

viszá térének a fogságbol. a királyok igazgatáké öket mint annak elötte (C/A 132)

az egyiptumi királyságbol., ezek a királyok igen nagy pusztitasokot tesznek vala (C/A 132)

sidok Matathiásig a felyeb emlitet királyok alat valának is, mind azon (C/A 133)

te világoságodban járnak. és a királyok, ate el jövetelednek (C/A 159)

mind azok kik azt lakják. királyok, mivel a kristusnak örökös társai (C/A 300)

dologért esküsznek. meg, mikor a királyok a békeség meg tartására meg (C/A 392)

szent pál mondgya., hogy mi királyok vagyunk a hatalom által. a (C/A 518)

a szent könyveket, a reliquiákot, akirályok képeit, ágyait, de nem imádgyák (C/A 873)

Hebron városában, amint ezt láttyuk akirályok második könyvében. 5. és 6 (C/A 892)

16 art. az izraélitaknak. akirályok alat valo létekröl, elöször saulrol (C/B 930)

16. Articulus Az izraélitáknak. a királyok alat valo létekröl. elöször saulrol (C/B 1003)

bálványozásban eset volna, ezen két királyok alat (C/B 1004)

hatalmasab, és leg hireseb vala akirályok közöt. de nagy boldogságában fel (C/B 1004)

{…} ézékiás, és josiás, szent királyok valának., buzgok. és igasságosok., josaphát (C/B 1008)

kik valának aleg nevezeteseb prophéták, akirályok alat (C/B 1009)

{…} a királyok miképen bánának aprophétákal (C/B 1010)

{…} a jo királyok, öket tisztelék. és szereték. mint (C/B 1010)

mint Isten embereit a hamis királyok, rend szerént öket gyülölék, üldözték (C/B 1010)

anépel. az ur prophétáit. a királyok, szívek meg romlása miat, a (C/B 1011)

mennyi ideig tarta judeában. a királyok alat valo uralkodás (C/B 1012)

hét esztendeig. mindenestöl fogva a királyok. négy száz nyolczvan hét esztendeig (C/B 1012)

sidok viszá térének a fogságbol. akirályok igazgatáké öket. mint az elött (C/B 1015)

sidok. matathiásig. a fellyeb emlitet királyok alat valának is. mind azon (C/B 1016)

hétszáz esztendeje hogy asidoknak nincsen királyok. se valamely más elöttök valo (C/B 1024)

vallák azt, hogy nem volna királyok hanem császárjok. {…} A pedig bizonyos (C/B 1025)

mind azok kik azt lakják. királyok, mivel a kristusnak örökös társai (C/B 1127)

könyvei, Josué. Birák, Ruth. a királyok négy könyvei, a mellyek közül (C/B 1152)

dologert esküsznek meg, mikor a királyok. a békeség meg tártására meg (C/B 1198)

szent könyveket, a reliquiákot. a királyok képeit, ágyait. de nem imádgyák (C/B 1554)

városában, amint ezt láttyuk a királyok második könyvében. 5. és 6 (C/B 1569)

senkinek birodalma alat nem vala, akirályok szövettséget kötnek vala véle, akarattyán (ISZ 174)

kéttség nélkül. nagyob vala anégy királyok közül egyikénél, akiket is levaga (ISZ 175)

vala atöbbinél, ezen nemzettségböl sok királyok valának, és ajuda nemzettségéböl kelletet (ISZ 182)

samuel anépet azal fenyegeté, hogy akirályok. iga alá vetik öket, és (ISZ 194)

nem nagy hasznokot vették volna. akirályok egyiptumbol hozatának magoknak lovakot. közönségesen (ISZ 194)

azt nem láttyuk hogy a királyok idejekig, az izraéliták közöt ollyan (ISZ 197)

szokást követték, még minek elötte királyok lett volna, apátriárkák idejétöl fogvást (ISZ 222)

kutyákot pedig nem tartottanak. még akirályok is, aföld népe az ellen (ISZ 224)

köziben, azért mert akét elsö királyok valának, aharmadik pedig az udvarnál (ISZ 238)

mondották az igazat, söt még akirályok elöt sem titkolták el. aszomoru (ISZ 238)

valának, fö képpen addig még királyok nem vala, senkit földes uraknak (ISZ 246)

szokás, hogy a régi persiai királyok. idejében. a kastély kapuja volt (ISZ 253)

A királyok idejében, kezdének az izraéliták, lovas (ISZ 257)

de mint hogy a következendö királyok a salamon költtségit nem követheték (ISZ 258)

Josué idejétöl fogvást. akirályok idejéig, ahad vezérlés azt illette (ISZ 258)

ugyan ezen ókból kivánák hogy királyok lenne, aki ne tsak igasságot (ISZ 258)

anépre, de ezen kivül, a királyok hatalma meg vala határozva., ugy (ISZ 259)

Ezek a királyok, a magok gazdaságokbol éltenek, valamint (ISZ 259)

oly nagy, hogy minden felöl akirályok követeket küldének hozája, hogy halhassák (ISZ 261)

ótt egy nehány Isten félö királyok valának., apapok, és aléviták, mind (ISZ 263)

Az elsö persiai királyok alat, igen nagy nyomoruságban valának (ISZ 266)

a syriai, és az egyiptumi királyok közöt laktanak, hol egyikének. hol (ISZ 269)

közül eröseb vala, és ezek akirályok, hol jól, hol roszul bánnak (ISZ 269)

A syriai királyok közül is egy nehányan kedvezésel (ISZ 269)

fegyvert fogának, azokért, a syriai királyok ellen, mivel ezek afejdelmek. tellyeségel (ISZ 274)

azok valának fö papok, akiket akirályok tettenek (ISZ 276)

historiát akarsz olvasni, olvasad a királyok könyveit, ha philosophiát, vagy poésist (KSZ 322)

vagyoné. és hogy ha valoságos királyok volté az az ember, könnyen (KSZ 344)

szép Ceremoniákal, {…}l. {…} amelyeket annyi királyok, és törvény tsinálok meg tartották (KSZ 345)

helyekre, még a fejdelmek, és akirályokis, a püspökök könyen el hagyák (KSZ 477)

a szent márton, és a királyok napján valo vendégségeket, és a (KSZ 487)

én Nevemet a nemzetek, a királyok, és az Izrael fiai eleiben (SUT 526)

a kiket a szövettségben lévö királyok adának, de mint hogy Judeán (SUT 544)

ne indittson a még avaloságos királyok el érkeznék, Monobázus is meg (SUT 598)

szomszédságban lévö fejdelmek elöt öt királyok menének látogatására. Ágrippa nagy tiszteletnek (SUT 613)

véle együt, mind az öt királyok. Marsusnak nem tettzék a királyok (SUT 613)

királyok. Marsusnak nem tettzék a királyok közöt valo eza nagy egyesék (SUT 613)

világnak egyik tsudája volt, sok királyok, és városok. négy száz esztendeig (SUT 689)

a melyeket száz huszon hét királyok ajándékozták, a szaru fák. Cedrus (SUT 690)

ezen kivül a szomszédságban lévö királyok hadat adának melléje. az Ántiokiai (SUT 791)

a melyeket a körül valo királyok adának nékie. a hadait pedig (SUT 806)

lovasbol., Ágrippa. meg más két királyok, mindenike két két ezer gyalogot (SUT 807)

ötet, ezeket a szövettségbe lévö királyok adák melléje. két királyok is (SUT 844)

lévö királyok adák melléje. két királyok is kisérék ötet. Agrippa volt (SUT 844)

és nemzettségböl, és tettél minket királyoká. és papoká. a mi Istenünknek (C/A 753)

tétetett véle. a szomszédságban lévö királyokal. el távoztatta ö tölle még (VKT 827)

nyomasák. és gyanoságban vétesék a királyokal. és a népel. az ur (C/A 126)

nyomasák, és gyanoságban vétessék a királyokal. és anépel. az ur prophétáit (C/B 1011)

még aromaiakal, az egyiptum béli királyokal, és a syria béli királyokal (ISZ 275)

királyokal, és a syria béli királyokal, akik is oly roszul bántanak (ISZ 275)

nem tették, se elnem titkolták akirályokban. vagy a királynékban valo fogyatkozásokot (ISZ 221)

{…} Minden emberekért. apásztorokért, királyokért. fejdelmekert (C/A 673)

{…} Minden emberekért, a pásztorokért, királyokért, fejdelmekért, birákért, atyánk fiaiért, jó (C/B 1408)

Azt akarja, hogy könyörgések legyenek akirályokért. és améltoságban lévökért ugy hogy (SUT 748)

vagy, ahol hüségel vannak avaloságos királyokhoz. tsudálom azt. hogy még is (MN 26)

miképen viselik vala magokot a királyokhoz (C/A 126)

Melyek a népnek köteleségi a királyokhoz Fejdelmekhez (C/A 399)

mi képen viselik vala magokot akirályokhoz (C/B 1010)

{…} Mellyek a népnek köteleségi, királyokhoz. fejdelmekhez (C/B 1204)

is vivé, fel menvén agörög királyokig. és a Makabeusokig, Azután ahistoriáját (SUT 714)

és nemzettségböl, és tettél minket királyokká, és papokká, a miIstenünknek ditsöségire (C/B 1463)

{…} a királyokkot követék, de az Isten. tarta (C/B 1008)

ne csudállya kéd, haa felséges királyoknak nagy hidegek volt. mivel ma (TL 18)

illyen állapotban láttyuk. hogy a királyoknak ura. a porból. az eke (TL 22)

egész országot. hogy a fiát királyoknak üsmerjék., és nékie meg esküdgyenek (TL 87)

akarván akirálynak, aziffiu fejdelmet. azonnal királyoknak koronázák. az alat lajos király (TL 87)

kis fordulást frankfurtumba, minden féle királyoknak a követtyek már régen ót (TL 255)

nem lett volna Fia atöbb királyoknak, és patriárkáknak is (É 233)

és miért nem adá azoknak akirályoknak kezekben, akik népestöl le vághatták (É 490)

péter ahiveket, szenteknek papoknak, és királyoknak (É 534)

arra ahiveket, hogy engedelmeskedgyenek apogány királyoknak, biráknak, és hadnagyoknak (É 547)

hadi embereknek, farisaeusoknak, akirályoknak, egy szoval. hogy meg üsmértethese (É 672)

lett volna fia a több királyoknak, és Patriárkáknak is (É 870)

a mely régenten a persiai királyoknak rend szerént valo lako helyek (MN 48)

a mahumet ujjával. hanem a királyoknak királlya ujjával., hogy ez a (MN 64)

Ah’ uram., sok dolgok volna akirályoknak, ha boldogoká akarnának tenni mindeneket (MN 175)

dolgát. meg alázván magát a királyoknak királya elött. és az uraknak (MN 196)

hogy mondá fel háborodva. annyi királyoknak amaradékja. a felséges Ételred, akarjaé (MN 198)

tiszteli az Egrad fejdelemben a királyoknak vérit. és azt a hüséget (MN 202)

hejában valo mentséged, mivel a királyoknak királya, és uraknak ura lévén (KKU 291)

közönséges nép, közönségesen tsudállya a királyoknak boldogságokot., de azt nem tudgya (KKU 302)

A régi patriarkáknak, profétáknak., aszent királyoknak., evala az ö nagy aitatoságok (KG 473)

kenni. amely kenetnek, az ö királyoknak, és profétajoknak. fel kenetetések, tsak (KJÉ 603)

azokot illeti, akik nem akarák királyoknak üsmérni, azokot mind maga elött (KJÉ 715)

néki. hogy nem akarnák ötet királyoknak üsmérni. idövel viszá térvén. számot (KJÉ 715)

nem ugy kel tselekedni, mint akirályoknak. kik hatalomal uralkodnak másokon, hanem (KJÉ 740)

{…} Tsak nem mindnyájan követék királyoknak Istentelen példáját., akik az Isten (C/A 123)

atörvényes hatalmak ellen támadni, a királyoknak, olyan szin alat hogy a (C/A 133)

és ezeknek az utolso sido királyoknak hatalmok éppen a kristus el (C/A 144)

és a békeségnek királya, a királyoknak királya, az uraknak ura, mind (C/A 205)

mutatta a maga személyében a királyoknak., és mind azoknak akiknek ahatalom (C/A 207)

pogány filosophusok., a kiket közönségesen királyoknak nevezik. noha tellyeségel nem tudhatni (C/A 433)

irás magyarázok közül. hogy pediglen királyoknak nevezik. azt a profetiákra valo (C/A 433)

{…} csak nem mindnyájan követék királyoknak. istentelen példáját (C/B 1007)

csak adoval tartozik vala a királyoknak (C/B 1016)

szabad. atörvényes hatalmok ellen támadni akirályoknak., ollyan szin alat; hogy a (C/B 1016)

és ezeknek az utolso sido királyoknak hatalmok. éppen akristus el jöveteléig (C/B 1025)

és a békeségnek királlya. a királyoknak. királlya. és uraknak ura. mind (C/B 1062)

mutatta. a maga személyében. a királyoknak. és mind azoknak. akiknek hatalom (C/B 1065)

keleti pogány philosophusok., akiket közönségesen királyoknak nevezik. noha tellyeségel nem tudhatni (C/B 1230)

irás magyarázok közül, hogy pediglen királyoknak nevezik. azt a prophétiákra valo (C/B 1230)

Zákban jártak, jövendöltek anépnek, és akirályoknak, a hamis isteneknek is valának (ISZ 238)

macedoniai, egyiptumi, és syria béli királyoknak historiái tele minden féle gonoszságoknak (KSZ 308)

hatalmaságának, aki haszontalaná tészi a királyoknak és a hatalmasoknak ígyekezeteket. kik (SUT 504)

hogy tsak azokot tartanák valoságos királyoknak, a kik a David nemzettségéböl (SUT 898)

és boldogab lett volna más királyoknál. hogy ha a szeretetre valo (MN 171)

nagyob ditsöségben lészen az egész királyoknál. azt kérdék tölle, hogy mikor (KJÉ 704)

ezért is volt hogy még akirályoknál az aszszonyok vigyáztak aházra, és (ISZ 210)

is ereje. gyözedelmet vétetet véle akirályokon. és meg vettette véle. arajtok (VKT 827)

Antiochuson és az utánna valo királyokon, és más egyéb népeken. Jérusálemet (C/A 135)

vet antiochuson. és az utánnavalo királyokon. és más egyéb népeken., jerusálemet (C/B 1017)

képen uralkodik akristus még a királyokon is (KSZ 393)

emberi változásnak, és az Istennek, akirályokon valo örökös hatalmának, aki fel (SUT 608)

istenek. mert más országokban. a királyokot sem fogadgyák ollyan nagy pompával (TL 13)

meg gyözvén. öt vagy hat királyokot. és rabságában tartván. a midön (TL 72)

feleletröl. azonnal fel szabaditá a királyokot, és mindenikét nagy becsülettel a (TL 72)

reája allottak hogy meg öllyék királyokot, de ök tsak azt kiálták (TL 294)

ágaira szálnak, jelentik a fejdelmeket, királyokot, kik idövel erre a tudományra (É 133)

népének, gondviselöket. mestereket, birákot, és királyokot adot, akik tanittsák és törvénye (É 297)

igazgathason, ezért is inti salamon {…} akirályokot, abirokot, és mind azokot, kik (É 362)

által, minek elötte meg téritené akirályokot, és a nagy renden lévöket (É 592)

ollyanok mint a soldosok kik akirályokot szolgállyák. hogy töllök soldot vévén (É 702)

le a bálványokot. téritették meg akirályokot, a filosophusokot. és az országokot (VKT 790)

az Ámálécitákot meg gyözvén, a királyokot meg nem öleté, és meg (IK/A 74)

meg gyözé az amalécitákot. az királyokot el fogván. annak meg tartá (IK/B 434)

{…} A királyokot követék, de az Isten tarta (C/A 124)

amaz meg veré az ött királyokot, hogy kenyeret és bort áldozan (C/A 142)

Miért füstölik meg apüspökököt., papokot. királyokot fejdelmeket. és más fö renden (C/A 728)

arra is értödik, midön a királyokot, királynékot koronázásokor fel szentelik (C/A 865)

illesék, ugy mint az Apáturokot, királyokot. királynékot (C/A 869)

amaz meg veré az öt királyokot., hogy kenyeret. és bort áldoza (C/B 1023)

Miért füstölik meg, apüspökököt, papokot, királyokot. fejdelmeket. és más fö renden (C/B 1445)

mint az apát urokot a királyokot., a királynékot (C/B 1552)

illyen szokások valának, homérusban elég királyokot látunk ollyanokat, a kik tsak (ISZ 185)

Isaiás által, mondván, hogy gyermek királyokot adna nékik, a tudni valo (ISZ 250)

a romaiak, az el fogot királyokot vasban tették, és gyakorta meg (ISZ 264)

Császárokot is, és galliában. a királyokot (KSZ 440)

néki, hogy a hartz alat, akirályokot el hadnák. Abia a hadával (SUT 599)

fogadá. és vendégelé ezeket a királyokot., Amidön mind együt volnának. Marsus (SUT 613)

és még midön az töb királyokrol beszél is. azt mondgya hogy (IK/B 652)

egy háznak, hanem azokrol a királyokrol. és császárokrol; kik a leg (IJE 50)

28. Rész. A királyokrol (ISZ 259)

vettek vala a sidok. apersiai királyoktol, nagy sándortol, és atöbb. görög (ISZ 274)

nagy sándortol, és atöbb. görög királyoktol, egészen is el akarák törleni (ISZ 274)

Istenemen kivül, és most uram királyom. Abrahám Istene. könyörüly ate népeden (É 280)

el mulatnom azért. hogy a királyom akit anap világánál inkáb szeretek (MN 195)

árultalak tégedet, de hü lévén királyomhoz. tsak azért állottam Cromvel mellé (MN 45)

illik én hozám az én királyomnak akarattya ellen tusakodnom (MN 186)

erejével boszut állyon a persiai királyon, azért hogy bé fogadta volt (MN 47)

is jövendölé az Izraélitáknak. ezen királyon valo gyözedelmeket, végtire azö holt (C/A 125)

jövendölé. az izraélitáknak ezen a királyon valo gyözedelmeket, végtire, az ö (C/B 1010)

mondá a sidoknak. ihon vagyon akirályotok (KJÉ 756)

mondá nékik, meg feszittsemé a királyotokot? erre mondák a papi fejedelmek (KJÉ 757)

vagyon egy szegényre. valamint egy királyra. és hogy minden dolgunknak. az (TL 83)

gondgya vagyon reám valamint egy királyra, és az én életemre, sorsomra (TL 83)

azért igen meg neheztele a királyra, mind azon által maga eleiben (TL 126)

arra hogy gyönyörüségel gondolkodnék a királyrol. de az ö attyafia Édita (MN 178)

tettek egy más közöt a királyrol. Etelgiva már a nevét sem (MN 178)

szerelmet mutatot volna., és amint akirályrol. beszélle. könyen el hihetni. hogy (MN 180)

meg igéré néki. hogy a királyrol. jóbb hirt fog néki hozni (MN 207)

storophila mit mondasz erröl a királyrol Aelred {…} Eduard (KKU 293)

lenni a meg botsátásra. egy királyrol valo példa beszédet monda nékie (KJÉ 679)

is mondgya az írás ochoziás királyrol, hogy huszon két esztendös korában (IK/A 65)

melyet az irás mond Joás királyrol, ezt a királyt a fö (IK/A 93)

intette volna., emlékezél meg joás királyrol. az ki is mind addig (IK/B 678)

a Pápárol, a püspökröl, a királyrol, vagy a Fejdelemröl., hogy a (C/A 821)

emlékezetet tésznek apápárol, apüspökröl, a királyrol, vagy a fejdelemröl. hogy a (C/B 1514)

sz. irás ád elödben. joas királyról. ezt az királyt az fö (IK/B 452)

az igen szokás. ót a királyt. urat, szegényt. aszszonyt. leányt. egy (TL 63)

válasz, kettségben ejtvén a portogalliai királyt, és nagy szégyennek tartván illyen (TL 87)

ne fosza. ezt az iffiu királyt, csak annak elötte két hétel (TL 87)

némelykor ebédre hitta, valamint egy királyt hivut volna ebédre az illyen (TL 94)

áldozatra akarsz menni, ha david királyt követted vétkiben, kövessed penitentzia tartásában (TL 128)

és ebben nem akará séléucus királyt követni. talám más atyák sem (TL 128)

szarándoki buzgoság, ezt a jó királyt is meg verték. és magát (TL 147)

pedig, avak szeretet vivé a királyt, aki is meg szeretvén. egy (TL 158)

nem látván. halogatta az elválasztást. akirályt pedig, mind a szeretet, mind (TL 158)

mind addig, még a sveciai királyt meg nem verék. de azután (TL 182)

és neápolist. és oda uj királyt tegyenek, de mind ezekböl. nekünk (TL 191)

akará egy Istentelen a frantzia királyt meg ölni. de meg fizetet (TL 293)

nagy hirt irhatok., mert aprussiai királyt meg verték. apedig igy let (TL 295)

sokáig tarta, a gyözedelem pedig akirályt el hagyá., és Daun mellé (TL 295)

táborára érkezék, és kéreté a királyt. hogy fogadná bé szolgálattyára, mivel (TL 297)

{…} Miért inté arra Achás királyt Isaiás proféta az Isten parantsolattyábol (É 29)

ötet, kik mikor hallották volna akirályt. el menének, és imé a (É 94)

hogy fel keresnék az új királyt, és imadnák ötet, enagy példánkra (É 95)

meg öletni azt az új királyt, akinek születése öröktöl fogva valo (É 96)

meg találván a keresztet, imádá akirályt, és nem a fát. mivel (É 329)

hogy a tsászaron kivül. más királyt akarnak üsmérni, esokakal meg történik (É 431)

profeta az Isten parantsolattyábol Ákáz királyt, hogy jelt kérne az urtol (É 489)

atyafiuságot szeresétek, az Istent féllyétek, akirályt tisztellyétek. szolgák engedelmesek legyetek uraitoknak (É 546)

Jessét, Jesse pedig nemzé Dávid királyt, Dávid király pedig nemzé Salamont (É 869)

hajokal kiséré ángliában masodik károly királyt. a midön viszá tére. hogy (MN 45)

azon. hogy fel emelhesse a királyt, de nem lehete. és látván (MN 69)

küldé. hogy azon kérnék a királyt. és a királynét. hogy az (MN 74)

néki. akirályt. és mint hogy a valamely (MN 178)

nevezetes nap volt. azért Etelgiva akirályt egész fényeségében láta. és a (MN 178)

Az ablakban maradván. a királyt kiséré szemeivel. és szivével, mind (MN 178)

talám egészen el is felejtheti akirályt. és magát meg gyözheti; ebben (MN 179)

és ha oda érkezésekkor. a királyt ót találta volna. már azt (MN 183)

edita erre okosan felelvén. a királyt ki kisérék, aki is lovára (MN 187)

uri aszonyok magok kérék a királyt. hogy az udvarhoz hozatná ötet (MN 191)

gondolhatá. hogy le verje a királyt szandékárol (MN 191)

alá ajánlá magát. el felejtvén akirályt az Etelredel valo házáságát tekinté (MN 196)

nem hallotta volt még a királyt olyan keményen szollani hozája gondolá (MN 197)

hogy ö nevelte volt fel akirályt., azért igen is szerette. és (MN 197)

adta meg. magát. hogy a királyt. arra vehesse. amire vette (MN 200)

Egrad fejdelem. valoságal. szeretvén akirályt. és féltvén mind azoktol a (MN 201)

és olyan igen kezdé sürgetni akirályt. hogy hagyná el szándékát hogy (MN 201)

nem tagadom uram mert a királyt szeretem. és a nagyra vagyás (MN 202)

volt, mihent pedig szolhata, a királyt kivaná látni. és kéré mindeniket (MN 208)

olyan állapotban tevék ezt a királyt. hogy mélto volt a szánásra (MN 215)

ugy várták, mint egy nagy királyt. akit az Isten különös kenettel (KJÉ 603)

meg vételekor el fogatván sédéciás királyt gyermekeivel együt. meg öleté az (IK/A 78)

mond Joás királyrol, ezt a királyt a fö pap Jojada nevelte (IK/A 93)

meg halván, azt a nyomorult királyt. nem tartoztathatván meg az után (IK/A 94)

rabbá fogatta volna meg sedeciás királyt jerusalem meg vételekor, az király (IK/B 437)

elödben. joas királyról. ezt az királyt az fö pap josada nevelte (IK/B 452)

is mondatá az Izraélitáknak, midön királyt kérének magoknak, azok a birák (C/A 117)

az ö akarattyábol tesznek magoknak királyt, samuel olajat hintvén saulra az (C/A 118)

Isten ellenek támasztá a babiloniai királyt, a ki ajövendölesek szerént. meg (C/A 129)

meg büntese Benhádádot. a syriai királyt. káromkodásáért. Az Assiriai királynak, sennacheribnek (C/A 394)

mondatá az izraélitáknak, a midön királyt kérének magoknak, azok a birák (C/B 1002)

nem az ö akarattyábol. tesznek királyt magoknak, samuel. olajat hinte reája (C/B 1003)

Isten ellenek támasztá a babiloniai királyt. aki ajövendölések szerént. meg vevé (C/B 1013)

foszthassa. ptolomeus epiphanust, az egyiptumi királyt. az országábol., ezek a fejdelmek (C/B 1015)

meg büntesse Benhádádot az syriai királyt, káromkodásáért. {…} Az assiriai királynak sennacheribnek (C/B 1199)

poéták nagyra emelték azért priám királyt, hogy ötven gyermekei valának, a (ISZ 213)

midön szemekre hányatá samuelel, hálaadatlanságokot., királyt kérven magoknak, ezt gedeon is (ISZ 246)

valamint samuelnek mondá anép, adgy királyt nékünk, a ki minket itéllyen (ISZ 252)

ugy mint szent István magyar királyt, szent imrét, az ö fiát (KSZ 471)

fiát, szent henricus Császárt, robertus királyt, ugyan ezis csinálta azt az (KSZ 471)

kristust. és gyogyittsa meg Abgár királyt. Thadeus oda érkezvén egy Tobiás (SUT 561)

nem szenvedheték ezt az uj királyt, gyalázatos tsufságokal illeték ötet. és (SUT 567)

Galiléai Eleázar nevü sidó, a királyt, a Mojses könyveit látván olvasni (SUT 598)

segittségekre hivák Abiát, az Arabiai királyt, meg igérvén néki, hogy a (SUT 599)

a tiszt Jámniába találá Agrippa királyt. aki akor tért viszá Egyiptumbol (SUT 784)

Antiokiában érkezvén., ót találá Ágrippa királyt. a maga hadával, onnét együt (SUT 806)

valo menetelét. hogy ót a királytol segittséget nyerhessen. 11 lajos király (TL 86)

{…} Jérusalemben, ahol aleg kevélyeb királytol meg tudakozák. hogy hol születet (É 95)

egy kevés ideig az embert, akirálytol. ugy mint király tekinsd meg (MN 198)

beszélle néki. bocsánatot kérvén a királytol., ha azt az egész tanács (MN 201)

olyan kegyeségel vevé azt a királytol. hogy a király sietetvén alakadalmát (MN 204)

nagy keserü szivel ki mene akirálytol., és nem veheté magát arra (MN 208)

az meg vala tiltva az királytol. de. az leg csudálatosab, hogy (IK/B 416)

tsalárdsággal Cambyses királytol. a Cyrus fiátol, a mely (C/A 131)

édictumot nyerének ki csalárdságal, Cambyses királytol. a Cyrus fiátol., a mely (C/B 1014)

bányák valának, avalo hogy atyrusbéli királytol sok munkásokot kerete, meg valván (ISZ 198)

ámán mitsoda parantsolatot nyert vala akirálytol, és hogy mi formában menté (ISZ 267)

el vált vala az Aziz királytol. és félixhez (SUT 711)

Berenitza el vált volt polémon királytol. és a báttya Agrippa mellet (SUT 719)

akik az Istenen kivül más királytol nem akartak fügeni., Ez a (SUT 787)

tet vala, és félének a királytól. látván az Istennek böltseségét lenni (É 361)

azt kiálták feszisd fel nints királyunk. ugyan ezért az irtoztato gyilkoságért (TL 294)

attya fiai nem de mi királyunk lészszé, avagy birodalmad alá vettetünké (É 293)

kéttségben ne esél. mivel olyan királyunk vagyon a ki a népit (MN 175)

a papi fejedelmek, nintsen más királyunk hanem a császár (KJÉ 757)

életünk, kenyerünk, pasztorunk, férjünk, orvosunk, királyunk, biránk, ő a mi hitünknek (C/A 195)

hogy a kristus a mi királyunk (C/A 204)

életünk, kenyerünk, pásztorunk, férjünk, orvosunk, királyunk, biránk, ö a mi hitünknek (C/B 1055)

hogy a kristus a mi királyunk (C/B 1062)

még. leg buzgóbb oltalmazoja. ami királyunknak: ugy tettzik mint ha ezek (MN 45)

és nékünk meg mutattya, mint királyunkot, üdvezitönket, és meg váltonkat (É 94)

N. a püspökünket N. és királyunkot. N. és mind azokat kik (C/B 1514)

egy olyan nagy hatalmas Király, a’ kinek szűntelen valo Udvarloi (ML 320)

ö eleji már régtöl fogvást. Királyi. és fö papjai valának, A (SUT 585)

AZ ÁNGLIAI KIRÁLYNAK. ETELREDNEK HISTORIAJA (MN 171)