meg|ítélni – 12
meg itélni
meg itélni – 10
ir, és énnekem kel meg itélni, akéd reszttségit. ollyan biroval is (TL 36)
se senkit azok közül meg itélni, hanem mindenikét tisztelni, mert mindnyájan (É 45)
{…} Arrol meg lehet itélni, hogy mitsoda hasznokot szerez benne (É 621)
az irgalmaságnak tselekedetéröl akarja meg itélni, amelyet vagy végben vitték, vagy (KJÉ 734)
{…} Most kel magunkot meg itélni hogy meg elözhesük a kristus (C/A 289)
hogy akristus jöjjön el meg itélni az embereket. és minek utánna (C/A 701)
{…} Most kel magunkot meg itélni, hogy meg elözhessük akristus kemény (C/B 1118)
a kristus jöjjön ell. meg itélni az embereket., és minek utánna (C/B 1425)
törvénye szerént akarván ötet meg itélni, Lysiás oda érkezvén. eröszakoson vette (SUT 710)
abiráknak, és más tiszteknek meg itélni, meg veretetni. vagy tömlötzbe tenni (SUT 719)
+meg itélnünk – 1
amelyekröl meg kel. mi magunkot itélnünk, hogy azokrol meg ne itéltessünk (É 47)
meg ítélni
meg ítélni – 1
ne engedgyék. az ollyat meg ítélni. akit nem hittak hogy maga (KG 558)