meg|esés – 11
meg esés
meg esés – 1
mint hogy könyeb a meg esés, attol inkáb tartok., de azal (MN 237)
meg esése – 1
nem segittené, aszent péter meg esése, és atöb szenteké. rettegésben tarttya (VKT 831)
meg esésed – 1
az elöt. arra szolgállyon meg esésed, hogy mászor jobban magadra vigyáz (IK/B 545)
meg esésen – 1
nem ütközék. ezen a meg esésen, hanem Antoniahoz folyamodék, a Drusus (SUT 538)
meg esésre – 3
ahalál alá vettetett, tsak ameg esésre alkalmatos., hogy ha nem tartod (É 767)
mi alkalmatoság lehet a meg esésre, és erre valo nézve. ha (KJÉ 678)
a mely mindenkor kész ameg esésre, azért mindenkor retteg, az elöt (VKT 811)
meg esést – 2
és hogy abban tsak meg esést varhat magára, ajele hogy nem (É 228)
oly gyakorta okozta a meg esést, és igy a szenttség törést (VKT 812)
meg eséstöl – 2
szüntelen ne tarthason a meg eséstöl, azért nintsen is olyan, a (KG 484)
a kik mindenkor a meg eséstöl tartanak, ezek a hü szolgák (VKT 822)