meg|esés – 11
meg esés
meg esés – 1

mint hogy könyeb a meg esés, attol inkáb tartok., de azal (MN 237)

meg esése – 1

nem segittené, aszent péter meg esése, és atöb szenteké. rettegésben tarttya (VKT 831)

meg esésed – 1

az elöt. arra szolgállyon meg esésed, hogy mászor jobban magadra vigyáz (IK/B 545)

meg esésen – 1

nem ütközék. ezen a meg esésen, hanem Antoniahoz folyamodék, a Drusus (SUT 538)

meg esésre – 3

ahalál alá vettetett, tsak ameg esésre alkalmatos., hogy ha nem tartod (É 767)

mi alkalmatoság lehet a meg esésre, és erre valo nézve. ha (KJÉ 678)

a mely mindenkor kész ameg esésre, azért mindenkor retteg, az elöt (VKT 811)

meg esést – 2

és hogy abban tsak meg esést varhat magára, ajele hogy nem (É 228)

oly gyakorta okozta a meg esést, és igy a szenttség törést (VKT 812)

meg eséstöl – 2

szüntelen ne tarthason a meg eséstöl, azért nintsen is olyan, a (KG 484)

a kik mindenkor a meg eséstöl tartanak, ezek a hü szolgák (VKT 822)