látnának, és mondá nékik, miért haborodtatok meg, és gondolatok mennek fel (É 511)

bátorittsa öket, mondá nékik, miért haborodtatok meg, nézétek meg. az én (KJÉ 766)

halván pedig Herodes király, meg haborodék, és egész jérusalem véle, és (É 94)

sokaság gyülekezék egybe. és meg haborodék elméjében. mert halya vala kiki (É 578)

ki., hogy Elvir azon meg haborodék. és nagy kegyeségel felelvén néki (MN 135)

által látá, és azon meg haborodék. esziben jutván hogy a király (MN 179)

jelen valo létünkön meg ne haborodgyál, mi egy testvérek vagyunk. minket (IK/A 227)

mondá nékik, hogy meg ne haborodgyanak, hanem higyenek benne. és azt (KJÉ 742)

adgya nékik, és meg ne haborodgyanak, hogy ha szeretnék ötet, azon (KJÉ 743)

igazakot ahamisak azt látván meg haborodnak iszonyu félelemel, és tsudálkoznak a (KKU 294)

is az elmém meg nem haborodot. ugyan azon veszedelemben látván a (MN 92)

josefnél. mitöl vagyon hogy meg haborodot midön az Angyal mondá néki (C/A 154)

el, és én meg nem haborodtam, téged pasztoromot követvén, és az (É 427)

valának, azon pedig igen meg haborodtanak volna, hameg nem adták volna (KSZ 425)

meg térésin, és viszá jövetelén háborodék meg. hanem a nagy vigasságon (É 308)

{…} A kristus lelke miért háborodék meg a szenvedésire, és halálára (É 438)

{…} A kristus lelke miért háborodék meg. az ö halálának közelgetésire (É 853)

mindnyájan láták ötet, és meg háborodának, és mindgyárt szolla vélek, és (É 175)

ki mikor hallotta volna meg háborodék. az ö beszédén, és gondolkodik (É 31)

Mitöl vagyon hogy Mária meg háborodék az Angyal beszédin (É 493)

közelgete a királyné nagy meg háborodék magában. jol meg szemlélvén pedig (MN 89)

a szent szüz. nagyon meg háborodék az angyal jelen valo létin (KJÉ 605)

és hérodes király igen meg háborodék. esze gyüjté az áldozo papokot (KJÉ 613)

Jesus pedig ezek után meg háborodék magában, maga akarattyábol. vagy azért (KJÉ 739)

{…} Eleinte mindgyárt meg háborodék, nem tudhatván hogy ki volna (C/A 426)

{…} Eleintén mindgyárt meg háborodék. nem tudhatván hogy ki volna (C/B 1225)

ne félemlyetek, és meg ne háborodgyatok, az ur kristus Jesust pedíg (É 642)

kik ót valának. meg ne háborodgyatok. mert éll. azután fel menvén (SUT 700)

adgya, adom néktek, meg ne háborodgyék ati szivetek, se ne félyen (É 580)

Meg ne háborodgyék aszivetek, hisztek az Istenben, én (É 657)

ne félemlyetek. és meg ne háborodjatok. 1 {…} de mi lehet ennél (KKU 414)

ö munkájokot, azt látván meg háborodnak iszonyu félelemel, és tsudálkoznak avéletlen (É 656)

most az én lelkem meg háborodot. és mit mondgyak. Atyám szabadits (É 851)

josefnél, mitöl vagyon hogy meg háborodot mikor az Angyal mondá néki (C/B 1032)

állatok közöt. ki mikor. meg háborodot volna, e beszéden., gondolkodék mi (É 491)

{…} Ugy anyira meg háborodtak vala, az ö halálán. hogy (É 506)

felé,. lelkemet ahoz igazitottam., meg háborodtam annak keresésiben. azért is fogom (IK/A 88)