meg|igérve – 6
+meg igérve
+meg igérve – 5

a mely néki meg volt igérve a proféták által, mert azért (É 63)

félö vala, akinek meg vala igérve, hogy a halált meg nem (É 248)

és az örökség. meg vala igérve az Ábrahám személyében (É 302)

mely tsak azoknak vagyon meg igérve, akik it alat sirnak, azt (É 311)

mivel anéki meg is vala igérve, mitsoda vak meröség volna azt (ISZ 262)

+meg ígérve
+meg ígérve – 1

népének., a kí meg volt ígérve. 2. meg akará mutatni hogy (É 435)