meg|illet – 18
+meg illet
illesse meg – 1
akará hogy aköntösének also részit illesse meg ez az aszszony, hogy (É 827)
illessük meg – 1
veszi, hogy ötet meg illethesük. illessük meg elöbször magunkot, tekénttsük a (É 827)
illeté meg – 1
{…} Miért illeté meg akoporsot, minek elötte fel (É 781)
illetik meg – 1
{…} Mert tsak azok illetik meg ötet. akik élö hittel (É 827)
illették meg – 1
meg illette, a többi nem illettéké meg (É 827)
meg illesse – 1
bünösnek meg romlot szivét meg illesse, a melyben (É 385)
meg illeté – 7
nem térhetne. a kristus meg illeté a koporsot, azért hogy meg (É 385)
állapodának mihent a kristus meg illeté akoporsot (É 781)
hátul a köntöse széllyit meg illeté. mivel nagy hit lévén benne (KJÉ 638)
is uram hiszük. azonnal. meg illeté az ö szemeket mondván, a (KJÉ 639)
akik vitték. a koporsot meg illeté, és ezeket mondá, iffiu kely (KJÉ 649)
jésus meg könyörülvén rajtok. meg illeté az ö szemeket, és azonal (KJÉ 716)
kérdé a leánynak anevét, meg illeté. és holmi szokot monda suttogva (SUT 767)
meg illeti – 2
kegyelme által, annak szivét meg illeti, a felelem, a toredelmeség, abizodalom (É 781)
kit meg akar téríteni, meg illeti belsö képen ötet, mindenhato kegyelmének (É 828)
+meg illette – 2
mondá tehát hogy valaki meg illette, a többi nem illettéké meg (É 827)
mert semmi tisztátalanság. meg nem illette a kristus születését. se a (C/B 1233)
+meg íllet
+meg ílleté – 1
mert semmi tisztátalanság meg nem ílleté a kristus születését, se a (C/A 436)