meg|kenve – 6
+meg kenve
+meg kenve – 6
amelyel meg volt a kapujok kenve; amidön meg ölete minden elsö (É 246)
lelkek. és szivek meg vagyon kenve ezel avérel, valamint az Izraéliták (É 461)
az Izraéliták küszöbjök meg lévén kenve a bárány verivel. meg szabadittá (É 461)
el ment. látván kapujokot meg kenve abáránynak. vérivel, azért azt parantsolá (KJÉ 736)
lisztböl valo pappával vagyon meg kenve, ha szabadé ollyan tüznél fözöt (ISZ 282)
kosár kovásztalan kenyér. olajal meg kenve, pogátsák, és bór az öntözésre (SUT 705)