mezei – 44
mezei
mezei – 44
tanulhatna valamit. mivel egész héten. mezei munkát kel neki dolgozni, hogy (TL 163)
job mint másut. minden féle mezei, és kerti vetemény, hol lehet (TL 242)
idén, ez az Istennek a mezei áldását illeti. nézük már avároson (TL 255)
sokba telik., valamint a több mezei munkák. példának okáért, a pamutot (TL 263)
Mely szép dolog illyen mezei városba lakní. mint a miénk (TL 270)
ruházatom ugy volt valamint a’ mezei liliomnak, a’ ki nem fon (ML 312)
a szombatot, vagy utozásal, vagy mezei munkával, vagy egyéb dologal, tilttya (É 173)
miért vattok szorgalmatosok. nézzétek a mezei liliumokot, mint nevekednek, nem munkálodnak (É 770)
egy ezek közül. ha pedig amezei füvet mely ma vagyon, és (É 770)
se nem aratnak, és a mezei liliumokhoz, kik senem dolgoznak., senem (É 773)
el terjed amadarakra. és a mezei liliumokra, lehetneé atölle hogy el (É 773)
és mondá nékie, ez a mezei munka, akár mitsodásnak tessék néked (KKU 409)
vagytok szorgalmatosok, nézzétek meg a mezei liliumokot, mondom pedig néktek, hogy (KG 520)
egy ezek közül. ha Istennek amezei füre. amely oly hamar el (KG 520)
elsö szülötte volt Ádámnak, hogy mezei munkás volt hogy ö Földi (C/A 69)
2 kain mezei munkás lévén képzette a ragaszkodást (C/A 71)
elsö szülötte volt ádámnak., hogy mezei munkás volt: hogy ö földi (C/B 964)
2. Cain mezei munkás lévén. képzette, a ragaszkodást (C/B 966)
élhessenek a szegények, és a mezei vadak,, azoknak termésekböl. hasonlo képen (IJE 136)
hagynák a szegényeknek, és a mezei állatoknak, tehát azt hogy ne (IJE 137)
minden haszon vagy kár, a mezei munkában, azon áll hogy tudgyanak (IJE 156)
hogy a régi romaiak a mezei munkában foglalatoskodtanak, söt még az (ISZ 185)
veték, de söt még a mezei durva. és nehéz élet tevé (ISZ 185)
semmi helyes okunk nintsen a mezei munka meg vetésére, mivel ez (ISZ 185)
aromaiaknál vala ollyan nagy betsületben amezei munka, valamint asidoknál, az égyiptum (ISZ 186)
rendelének mindenik tartományban. kik a mezei munkára vigyáztanak, és az iffiu (ISZ 186)
akáldéusoknak nagy okok vala a mezei munkára, ha meg visgállyuk, a (ISZ 186)
gazdagok. meg nem veték a mezei munkát, addig boldogabbak valának, jóbb (ISZ 187)
magát aparaszt embernél. aszegyenli a mezei munkát. ezért is igyekeznek annyira (ISZ 187)
az Izraéliták meg vettessenek a mezei és munkálodo életekért, söt még (ISZ 188)
a dolog nevezete alat. a mezei majorkodtatást érti, ugy mint, a (ISZ 188)
végben, és a férfiak a mezei munkát, az aszszonyok készitették az (ISZ 210)
rendeltetéseket, és a Ceremoniákot, azután amezei munkákra tanitották öket, de azt (ISZ 219)
hogy a meg ne egyezék amezei munkával, és a mezei élettel (ISZ 221)
egyezék amezei munkával, és a mezei élettel, az emberség alat értem (ISZ 221)
kell tsudálni, hogy városokban lakván, mezei munkások valának, mert nem ollyan (ISZ 252)
hogy a városok sürüen, és mezei városok valának (ISZ 253)
vala, mivel ökk, tsak a mezei munkában, atörvényes dolgokban, és ahadakozásban (ISZ 271)
foglalták magokot. és minden féle mezei gazdaságban., az irás eszerént adgya (ISZ 278)
földe termékeny vala, és a mezei fák, sok gyümölcsöt hoztanak, az (ISZ 278)
évangyéliumban lévö példa beszédeknek, a mezei életröl vannak, ugy mint, egy (ISZ 278)
földet nem birnak, és a mezei munkára nem adgyak magokot, tsak (ISZ 279)
a falukon laktak, minden féle mezei munkában foglalatoskodtanak, egy társaságban, és (KSZ 304)
Valának olyan barátok, kik a mezei munkában. foglalatoskodtanak, vagy magok számokra (KSZ 437)