arra valo, hogy a hertzegünk mulassa magát, de neki más féle (TL 154)

az idöt. hogy mégis valamivel mulassam magamot. a nevetés pedig ollyan (TL 75)

aszszony látogatására menvén, ót addig mulata. hogy az alat nagy hó (TL 192)

még abban a nagy városban mulaték, avezért letévék. én is onnét (TL 205)

de ö a felöl tsak mulatná magát havolna kivel, és mivel (TL 231)

akik igy fogják magokot véle mulatni mind a nagy itélet napjáig (TL 285)

hó eset volna amég egymásal mulatták volna magokot, attol igen kezde (TL 292)

de mi is csak ugy mulattuk magunkot. mint a kocsis. aki (TL 37)

izenni a vezérnek, hogy igen mulattuk magunkot. és hogy császári mulattság (TL 38)

oda ki mennek, ebédelnek. és mulattyák magokot, abort édesebbé teszik jelen (TL 138)