[ordítás] – 7
orditás
orditás – 1
hallatot Rámában, sirás és sok orditás, Rakel. siratván a fiait. és (É 81)
orditásal – 1
mind térdre esének. és nagy orditásal tiszteletet kezdének hozám mutatni, erre (MN 233)
orditásán – 2
kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, az ökörnek ábrázattya, aki rend (É 651)
kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, Az ökörnek ábrázattya., aki rend (É 873)
orditását – 2
másokot, tudták követni az oroszlány orditását, prédikálván kemény, és hangos szoval (É 652)
tanitották, tudták követni az oroszlány orditását, predikalván, kemény és hangos szoval (É 874)
orditásokrol – 1
a kárhozattaknak irtoztato jajgatásokrol., és orditásokrol. meg láthatnád, hogy nem lehet (KKU 359)