pedig roszul vagyon. és reájok szorulsz; csak azt mondgyák. {…} e már (TL 47)

kenyér. de mihent a makra szorult. akor, el felejtvén akalácsot. csak (TL 160)

lakni, már most mind együvé szorultunk, valamenyi bujdosok vagyunk, kettön kivül (TL 41)