[tő] – 10
tö
töböl – 1
nem az én atyám plántált. töböl ki szaggatatik. és hagyák el (KJÉ 669)
töröl – 2
oltani valo veszö. a mellyet atöröl le vágnak. tellyeségel meg holt (KKU 396)
addig mire valo? hogy ha atöröl le nem szednék. lassanként meg (KKU 416)
töviböl – 1
én mennyei Atyám nem plántált, töviböl ki szaggatatik. hagyátok el öket (É 330)
tövin – 1
mert a még a szöllö atövin függ, és a még aleve (KKU 416)
tövire – 2
erejét el vévén, egy fának atövire keteleniteték le ülni, ót a (KKU 253)
le nyomván, egy fának a tövire le heveredék, azonal egy bagoly (SUT 540)
tövit – 3
ideig mert ö meg kapállya atövit (É 766)
esztendöre gyümölcsöt, meg tisztitván annak atövit, és ganét rakván reája (KJÉ 695)
a szöllö mives meg kapállya atövit, és meg genéjozza, minden szavaiban (VKT 854)