[trónus] – 6
thronus
thronus – 1
nagy ropant sereget láta, a thronus. elött, és abárány elött. a (KKU 446)
thronusban – 1
fel megyen a fia mellé athronusban. gondolván hogy mindenek örülni fognak (TL 89)
thronusok – 1
nagy fényeségiben vannak, a 3. athronusok. kik az Istenhez valo szeretetben (KG 542)
thronuson – 1
Ha szinte akeresztényi vallást athronuson lehetet is látni, de még (KSZ 451)
thronusrol – 2
a fiát le taszittya a thronusrol, a kit is mindenek szeretvén (TL 89)
nagy szégyenel le szálván a thronusrol. viszá tére a barlangjában. a (TL 89)