tudás – 21
tudás
tudás – 1
{…} Mikor atudás, és hallás leg veszedelmesebb (É 183)
tudása – 1
pedig ollyan dolog, az melynek tudása annál is inkáb szükségeseb. az (IK/B 613)
tudásal – 1
a hejában valo látásal és tudásal (É 183)
tudásának – 2
az olyan dolgok látásának, és tudásának kivánsága., a melyek nem szükségesek (KG 495)
a jó, és a gonosz tudásának fája (C/B 953)
tudását – 3
tudományon érti avallás béli igasságoknak tudását és az igén érti, a (É 797)
a kevélységet, a haszontalan dolgoknak tudását, vagy látását., a fösvénységet (C/A 207)
a kevélységet. a haszontalan dolgoknak. tudását. vagy látását. a fösvénységet (C/B 1064)
tudásért – 1
nem más okbol, hanem tsak atudásért, még az is a szent (É 183)
tudásnak – 12
tudományokon kapnak, kik azokot, nem atudásnak kedviért keresik, hanem tsak anyughatatlan (É 626)
intézni a miéinket, nem tsak atudásnak kedviért kel olvasni azö életét (KJÉ 591)
1. Ne olvas tsak atudásnak kedviért. és az elméd kivánságiért (IK/A 116)
{…} A kevélységböl. a tudásnak kivánságábol. és a mértékletlenségböl (C/A 58)
A tudásnak kivánságábol. mert meg akará probálni (C/A 58)
kezdete, a kevelység vala. azután atudásnak (C/A 58)
A kevelység, a minden látásnak tudásnak kivánsága. és a mértekletlenség, mert (C/A 317)
{…} A kevélységböl. a tudásnak kivánságábol, és a mértékletlenségböl (C/B 956)
A tudásnak kivánságábol, mert meg akará probálni (C/B 956)
akevélység vala. az után a tudásnak kivánsága, a mértékletlenség. és a (C/B 956)
kevélység. a minden látásnak. és tudásnak. kivánsága. és a mértékletlenség.. mivel (C/B 1141)
minden részeiröl. Cestius. tsak a tudásnak kedviért, a sidoknak számát. kik (SUT 778)