Honnét volt akristusban az a tusakodás, a melyért meg szaporittá imádságit (É 470)

volt elméjiben a szeretete, nagy tusakodásában, nem tudván mitsoda tanátsot adni (MN 21)

a midön a szüntelen valo tusakodásal atestet meg gyözik, és sanyargattyák (É 770)

hanem nyughatatlanságodot mérsékeld meg. szivednek tusakodását titkold el. és nyugodgyál meg (MN 35)

azon kivül is elméje, nagy tusakodásba lévén, Ivon tarta attol hogy (MN 35)

és az ö szollásával valo tusakodásban böltseség. és az ö bebeszédében (É 484)

magahoz valo szeretetnek. szüntelen valo tusakodások. tselekeszi, hogy oly gyakorta meg (VKT 829)

{…} Ezek tusakodást, és ellenkezést okoznak. mind abban (É 768)

el veszesse, ez iránt nagy tusakodást látunk némely elmékbe. mivel ókul (IJE 119)

álhassatok, mert nintsen mi nékünk tusakodásunk atest és avér ellen., hanem (É 813)