városaban, és kevés napok után Alexandria mellé érkezék, nem akarván napal (SUT 567)

mindenkor voltak ahoz a nemzethez, Alexandria városa öt részre volt osztva (SUT 569)

abban az országban. de föképpen Alexandria vidékin, az ö társaságok más (SUT 637)

és el ronták a kastélyokot., Alexandria varosa. a sidoknak mindenkor ellensége (SUT 790)

vágá a hajo kötelét, és Alexandriába mene, ót egy sido urtol (SUT 537)

hogy mitsoda gyalázatosan fogadták volt Alexandriába. és hogy mitsoda kegyetlenségel bánnak (SUT 572)

napig kelleték tartani, az után Alexandriába akara menni, ugyan ezt az (SUT 602)

esztendeig marada, onnét viszá jöt Alexandriába, és örömel látá. hogy a (SUT 643)

Rész szent márk mártirságot szenved Alexandriába (SUT 776)

Antiokiábol vespasiánus Alexandriába mene, a hol minden tartományokbol (SUT 842)

közül Egyiptumba szaladának, a kiket Alexandriába. atöb sidok jol fogadák. a (SUT 896)

Communicaltanak minden nap Romában és Alexandriában. nap keleten a más Anyaszent (C/A 777)

reájok, vala abban az idöben Alexandriában. egy Avilius flaccus nevü Gubernator (SUT 566)

Alexandriában vala egy Carabás nevü bolond (SUT 567)

Agrippa nem marada sokáig Alexandriában. bizonysága volt maga. mitsoda roszul (SUT 568)

a sidokot idegeneknek hagyá lenni Alexandriában. meg fosztván öket ahazafiuságtol. és (SUT 569)

flaccus, sidok ellen valo üldözésit Alexandriában, ö maga bizonysága volt ennek (SUT 572)

a százados kevés idö mulva Alexandriában érkezvén (SUT 572)

a nemzet anyomoruságban volt., és Alexandriában mindenkor üldöztettek (SUT 594)

és Demetriushoz mene férjhez ez Alexandriában. leg elsö. és leg gazdagab (SUT 667)

szent pál halálakon. viszá tére Alexandriában. mint hogy pedig ót sok (SUT 776)

tehát ennek ment volt látogatására Alexandriában, a midön ezek a dolgok (SUT 781)

parantsolatot vevé, Titust, a fiát Alexandriában küldé, hogy onnét az ötödik (SUT 806)

meg engedné hogy Romában mehesen. Alexandriában akarván menni, jérusálemen mene által (SUT 892)

aki már meg indult volt Alexandriábol, és panaszt tettenek neki az (SUT 740)

a melyben vespasiánus meg indula Alexandriábol olosz ország felé a tavasz (SUT 844)

el pusztitaná. Titus meg indulván Alexandriábol, egy nehány napokig tarto nehéz (SUT 844)

ahárom nagy pátriálchális székek, roma. alexandria, és antiochia, szent epiphánus azt (KSZ 384)

Cassiánus irása szerént, XVIII. {…} akik alexandria mellet laktanak el zárkozva, ezek (KSZ 435)

és florus judéába, és flaccus alexandriában. ezeket mindenek tudgyák (KSZ 309)

joszágok, Ciliciában, tarsis városában joszága, alexandriában, és sok helyt egyiptumban, joszága (KSZ 430)

mindenkor pap viselt gondot, valamint alexandriában. szent isidorus theophilus patriárka idejében (KSZ 433)

verték. és magát rabul fogták. alexandriánál. ket testvér öttsit el vesztette (TL 147)

töb Egyiptumi városok is követék alexandriát, és minden synagogákban bé tevék (SUT 569)

a parantsolatot pedíg el küldé Alexándriába. és syriába, a melyben tudtára (SUT 607)

Leg utolyára mene Alexándriába. és minek utánna arra az (SUT 635)

Ezen idöben. Ágrippa király Alexándriába ment volt Tiberius Alexánderhez. a (SUT 781)

de meg elözék öket az Alexándriába lévök., mivel vespásiánust Császárnak kiálták (SUT 839)

A dolgok illyen állapotban valának Alexándriában, amidön Agrippa kéré a Császárt (SUT 567)

vala. hogy mi történt legyen Alexándriában. és azt a CSászarnak el (SUT 569)

amint idé fellyeb meg mondok. Alexándriában érkezvén., ót keveset mulata, mert (SUT 572)

sidok ellen valo üldözés amelyet Alexándriában láttuk volt hogy tamadot flaccus (SUT 588)

hajora ülvén két nap mulva Alexándriában ére, azt irják. hogy amidön (SUT 635)

philo idejében, a ki is Alexándriában élt. abban az idöben. a (SUT 643)

Márk a hitre téritette vala Alexándriában, fel serkeszték a bálványozo papokot (SUT 643)

a palásttyát sokáig meg tarták Alexándriában., a hol még a hatodik (SUT 777)

Titus Jerusálemböl Alexándriában mene. és onnét Romában. ahová (SUT 892)

a kik akoron Romában. és Alexándriában valának, Josef a historikus a (SUT 897)

segitté anépet. ebben a nyomoruságban. Alexándriábol igen sok buzát vitete. és (SUT 621)

lelki kegyelmekben. ujontába el hagyá Alexándriát, és talám Romában mene. mivel (SUT 643)

fel ne vegye. az egész alexándria varosa. el tsudálkozék. az illyen (KKU 382)

azt azadó alol fel szabadittá, alexándria városát meg épitvén, sidokal meg (ISZ 269)

de leg nagyob része, egyiptumba, alexándria mellet lakot, ezek sokal magánosab (KSZ 304)

Császár idejében, nagy pestis léven alexándriában., akeresztények meg akarván mutatni felebaráti (KSZ 375)