Hilaria. kemény beszédek ezek., kitsoda halgathattya (KKU 286)

Hilaria. job reménségem vagyon nékem, mivel (KKU 286)

Hilaria, még is azt mondom. hogy (KKU 286)

Hilaria, az is valo. de nem (KKU 287)

Hilaria. mindenkor tsak egy féle dologal (KKU 287)

Hilaria. kérlek angyal volté az.? aki (KKU 288)

Hilaria. mint hogy az illyen lélekben (KKU 288)

Hilaria. én tellyeségel nem üsmérem, és (KKU 288)

el mulattya. julius kedvesen halgatván ahilaria tréfáit. kezdé magát mentégetni. de (MN 13)

ki mindenben kedvit akarta keresni hilariának. julius jó szivel magára válalván (MN 10)

victoriát. valérius, és ajó kedvü hilariát julius, a férfiak azután lora (MN 11)

butsuzván honoriátol és a vig hilariátol. két napok mulva jószágokban ki (MN 243)

Hilária. Nem tudom azok a nagy (KKU 287)

Hilária honnét jöhetet annak az a (KKU 288)

a kis aszonynak neve volt hilária, tizen négy esztendös lévén, jegyben (MN 8)

városban. azért minden nap a hilária (MN 8)

A hilária mátkáját. nevezték. juliusnak, a Constantiájét (MN 9)

nénem azon ne busuly. mondá hilária. mert minden sebemböl ki szedem (MN 9)

egy tanátsot, ki mást monda, hilária pedig nagy vigan fel kele (MN 10)

ezt nagyon meg köszönvén honoriának, hilária mondá az anyának. de még (MN 10)

vagyon hátra, mitsoda. kérdé honoria. hilária tsak mint egy félben kezdé (MN 10)

kell a dolgot mondani {…} mondá hilária. édes anyám a nem egyéb (MN 11)

kell tsinálni törvényt mondá nevetve hilária, hogy ha az aszony azt (MN 12)

tekintvén honoriára. én nem bánom hilária, és ugyan nézük mitsoda féle (MN 12)

olvastunk. mondá a jó kedvü hilária. de nevettünk is. mert az (MN 13)

Három orakor pedig a hilária törvénye szerént az egész társaság (MN 13)

elegyesen kerekben le ülének. és hilária mondá, nem tsak a nagy (MN 13)

mitsoda állapotban vagyunk. mondá nevetve hilária, azt pedig senki se kivánnya (MN 46)

ezen örömel el mosolyodék. a hilária szavait mindnyájan meg neveték. és (MN 47)

én azt még elöre. mondá hilária. hogy julius soha sem leszen (MN 217)

és felelni akara reája de hilária nem adván idöt arra mondá (MN 217)

utolso napon egy szép historiát. hilária vévén észre hogy felöle volna (MN 217)

szép historiát alig végezé el hilária. hogy mindenek igen igen kezdék (MN 242)

lészén, azért leg elöbször is. hilária kelvén fel helyéböl mondá. azt (MN 242)

nevek eppen illettek reájok., mivel hilária. természet szerént szerette a gyönyörüséget (KKU 251)

dolgokot is monda nékiek, de hilária félben hagyatávéle beszédit mondá., ezt (KKU 286)

mint egy keservesen {egy-keservesen}, édes hiláriám mindnyájan ki mehetnek.. de mi (MN 9)

veszté. el. és a zálagot hiláriának adá. aki is mondá. fogadom (MN 171)

napján születet. a másodikát nevezték. hiláriának. és a harmadikát. honoriának. ezek (KKU 251)

birságul arra., /intvén szerelmes szemekel. hiláriára,/ hogy mondgyon már most az (MN 217)

kettö legg nagyob baráttságban valának hiláriával. és az ö egymáshoz valo (MN 8)

meg akarnák tartani. hát ha hillária a ki atorvényt (MN 12)