Honoria – 44
Honoria
Honoria – 2

Honoria. mit beszélsz néném, azt meg (KKU 290)

Honoria. bizonyára, édes néném. igen igen (KKU 291)

Honoriának – 1

ezt az uri aszonyt hitták Honoriának, aki is negyven esztendös korában (MN 7)

honoria
honoria – 29

ugyan azon idö tályba a honoria házához el menni, és ótt (MN 9)

más közöt valo mulattságban. a honoria házánál, de ezt a társaságot (MN 9)

ezen szemelyeknek társaságokban. igen gyönyörködöt honoria. és kedvesen halgatta. nyájas beszédgyeket (MN 9)

idöt ne veszesünk, mivel ha honoria bé talál jöni, a tanácsnak (MN 10)

Más nap mindnyájan együt lévén., honoria, aki az emberséget igen tudta (MN 10)

akadály vagyon hátra, mitsoda. kérdé honoria. hilária tsak mint egy félben (MN 10)

meg, mond meg hát mondá honoria. mitsoda akadály a had (MN 10)

oh! ha tsak a. mondá honoria, a leg kisseb. nagy dolog (MN 11)

hozájok. és el kérem öket, honoria ezt is szerencsésen véghez vivén (MN 11)

az egész társaság ebéd tályba honoria házához gyülekezvén, a jó ebédhez (MN 11)

az idö is el érkezvén, honoria leg elöbször. sok kinálkodás után (MN 11)

ez a szép társaság. a honoria házához érkezvén., és mint hogy (MN 11)

mása talám nintsen erdélyben. mivel. honoria. azokat. mind rodosztorol, a mármora (MN 11)

laurus fáji is valának kertében. honoria nagy örömel. el hordozá kedves (MN 12)

Azután honoria a szép házait meg mutatá (MN 12)

akarjuk vetni magunkot, én, mondá honoria. valo arend tartást szeretem. de (MN 12)

társaság hogy törvényt szabjak. mondá honoria. az én gondolatom a, hogy (MN 12)

Constántia, a kis aszonyok. felelé honoria 11 oráig a házba vagy (MN 12)

büntetiké. igen is meg. mondá honoria. és egy nehány nap mulva (MN 13)

A honoria törvénye szerént. tizen egy ora (MN 13)

az uri gyülekezetnek, tudom hogy honoria továb is meg akarná tartoztatni (MN 217)

nem akarná mulatni. ha szinte honoria meg akarna is tartoztatni., azért (MN 217)

ditséreteket is mondot volna. de honoria meg izenvén hogy egy ora (MN 242)

és a városban érkezvén a honoria házához,. a hol mindnyájan meg (MN 243)

szerette a gyönyörüséget. és avigaságot, honoria pedig igen vagyot a betsületre (KKU 251)

Storophila. oh miképpen beszélsz honoria. és miért hozod elö apogányokot (KKU 290)

Leheté honoria nyomorultnak nevezni azt a fát (KKU 290)

Storophila. és honoria. ezeket a beszédeket valo hogy (KKU 292)

szivel, amint eki tettzik. mivel honoria ezekre még jobban fel indulván (KKU 292)

honoriam – 1

mondá. a második öttsének. kedves honoriam, kérlek ne kövessed annak az (KKU 289)

honoriának – 7

gyülvén, szerentséjekre ugy történék hogy honoriának valamel dolga érkezék, és ahoz (MN 9)

azon kivül is fö tanatsosa honoriának. ezt mindnyájan helyesnek találták. fö (MN 10)

estve meg is jelenté adolgot honoriának. és meg is nyeré (MN 10)

társaság ezt nagyon meg köszönvén honoriának, hilária mondá az anyának. de (MN 10)

asztalt teritve találák, octávius mondá honoriának. itt mi az aszony földén (MN 12)

a hol mindnyájan meg köszönék honoriának, az ö hozájok valo jó (MN 243)

nevezték. hiláriának. és a harmadikát. honoriának. ezek a nevek eppen illettek (KKU 251)

honoriánok – 1

a ferfiak elé beszéllék vadászattyokot honoriánok, a kis aszonyok pedig ki (MN 13)

honoriára – 1

azt nekem meg engedi. tekintvén honoriára. én nem bánom hilária, és (MN 12)

honoriát – 1

gondolkodának, hogy miképpen vehetnék reá honoriát, hogy avaroshoz leg közeleb valo (MN 9)

honoriátol – 1

valo látását. azután el butsuzván honoriátol és a vig hilariátol. két (MN 243)