[Kocsa] – 2
vö. tör. Hoca
kocsa
kocsa – 1

a második udvarban. csanum kocsa. tarta. divánt a szerdengesztiek agáival (TL 170)

kosa
kosát – 1

továb. kevélységit. Constancinápolyban hivatá csánum kosát, hogy kaptán pasának tennék. (a (TL 169)