a|szerint – 3
aszerént
aszerént – 1
ki ne tennék öket, ök aszerént nem cselekedhetnek. mint pilátus cselekedet (TL 174)
a szerént
a szerént – 2
el rendeltek felöllünk, abizonyos hogy a szerént kel iromtatnunk, és aza (TL 89)
oktatot iffiu, a fiát is a szerént neveli. mert ugyan is (TL 106)
[aszerint] – 5
aszerent
aszerent – 1
szerent attol az idötöl füg; aszerent. amint azt jora, vagy roszra (IK/A 45)
aszerént
aszerént – 4
ki ne tennék öket, ök aszerént nem cselekedhetnek. mint pilátus cselekedet (TL 174)
magában, és ki formálya, és aszerént viszi végben azután munkaját, az (É 66)
nem ajánlván azt lélekben., se aszerént amint az áldozat rendeltetet. mert (É 400)
mitsoda népek valának szomszédtságokban. és aszerént itéllyen azután szokásokrol (ISZ 171)