az1 – 10235
a
a – 7142

pedig 15 7bris indultunk meg. a fejdelmünknek Istennek hálá jo egéssége (TL 7)

jo egéssége volna. hogy ha a köszvény bucsut akarna tölle venni (TL 7)

venni. de reméllyük hogy itt a török áer el üzi. édes (TL 7)

üzi. édes néném mi jó a földön járni, láttya kéd még (TL 7)

ijedet volt mikor avizben sipadoztak alábai. hát mi bünösök. hogy ne (TL 7)

is meg ijedet volt mikor avizben sipadoztak alábai. hát mi bünösök (TL 7)

habok közöt fordult egyik oldalárol, amásíkára mint az erdélyi nagy hegyek (TL 7)

erdélyi nagy hegyek., némelykor azoknak atetején mentünk el, némelykor pedig ollyan (TL 7)

bünösök. hogy ne félnénk amidön a hajonk ollyan nagy habok közöt (TL 7)

ahogy itt vagyunk egésségben, mert atengeren is meg betegszik az ember (TL 7)

vartuk. hogy reánk omollyanak azok a viz hegyek; de még is (TL 7)

betegszik az ember, nem csak aföldön. és ót ha a hintó (TL 7)

csak aföldön. és ót ha a hintó meg (TL 7)

egyepegyéje vagyon az ételre, de a hajoban. aza szüntelen valo, rengetés (TL 8)

az igen jol eset, látván aköszvény hogy nem becsüllik, a fejdelmet (TL 8)

az ételre, de a hajoban. aza szüntelen valo, rengetés, hánkodás. a (TL 8)

aza szüntelen valo, rengetés, hánkodás. a föt el bodittya. a gyomrot (TL 8)

hánkodás. a föt el bodittya. a gyomrot. fel keveri. és ugy (TL 8)

vagyon, holmi ajándékot külde és atöbbi közöt egy szép lovat nyergelve (TL 8)

tenni, valamint arészeg embernek. aki abórt meg nem emésztheti. a szegény (TL 8)

aki abórt meg nem emésztheti. a szegény gyomromnak is ollyan nyavalyában (TL 8)

azután ugy kellet ennem valamint a farkasnak. a fejdelmünk ahajobol még (TL 8)

mint sem ahajoban., édes néném akéd kedves levelit vagyon már két (TL 8)

szeretem itt lenni mint sem ahajoban., édes néném akéd kedves levelit (TL 8)

mert ugy tettzik mint ha aház keringene velem. mint ha most (TL 8)

velem. mint ha most is ahajoban volnék (TL 8)

kellet ennem valamint a farkasnak. a fejdelmünk ahajobol még nem szállot (TL 8)

tatárokká. a fejdelem el bucsuzván ahámtól. mi is meg köszönvén csak (TL 8)

egy szép lovat nyergelve. itt a fejdelemnek jó szállást adtak, de (TL 8)

látván aköszvény hogy nem becsüllik, a fejdelmet el hagyá, a ki (TL 8)

hagyá, a ki is ma atatár hám látogatására mene, ugyan atatár (TL 8)

atatár hám látogatására mene, ugyan atatár hám lován. igen nagy baráttságal (TL 8)

valamint a farkasnak. a fejdelmünk ahajobol még nem szállot vala le (TL 8)

becsüllik, a fejdelmet el hagyá, a ki is ma atatár hám (TL 8)

idö alat. nem leheténk tatárokká. a fejdelem el bucsuzván ahámtól. mi (TL 8)

intéssel ö tatárságoknak, jo akarattyokot. a szállásra menénk és az urunknál (TL 8)

és ugy kel tenni, valamint arészeg embernek. aki abórt meg nem (TL 8)

hogy holnap ide hadgyuk ezt a puszta kies szomoru lako hellyet (TL 9)

kies szomoru lako hellyet, mivel a császár veres hintoja el érkezet (TL 9)

posztoval vagyon bé boritva. de a hinto nevet nem érdemli. mert (TL 9)

lehetetlen hogy már. ne szollyak a kocsisrol, azt gondolná kéd hogy (TL 9)

valamely polgár mester igazgattya azt a négy lovat., annak az ö (TL 9)

fejér szakállát nagy csendesen mozgattya a nyerges ló. az egyik keziben (TL 9)

nyerges ló. az egyik keziben a gyeplöt. tarttya még is régi (TL 9)

gyeplö nélkül is tudgyák lettzkét. amásik keziben. pedig a pipát; gyakorta (TL 9)

szokásbol; mondom régi szokásbol, mivel a lovai gyeplö nélkül is tudgyák (TL 9)

öregettek. nyolczvan esztendöt csak adhatni anégynek. lehetetlen hogy már. ne szollyak (TL 9)

tudgyák lettzkét. amásik keziben. pedig a pipát; gyakorta füstölvén öreg lovait (TL 9)

töt le kel tenni, azokban akis kezettskekben. a pennát kel venni (TL 9)

néném, de belgrádnál meg verték a törököt. a nép it már (TL 9)

belgrádnál meg verték a törököt. a nép it már szalad, ásiában (TL 9)

hogy ót meg lássuk azt a hatalmas, és sok feleségü császárt (TL 9)

és sok feleségü császárt. és a fényes tündöklö portát. de edes (TL 9)

tündöklö portát. de edes néném a resttséget el kel üzni, a (TL 9)

a resttséget el kel üzni, a töt le kel tenni, azokban (TL 9)

kel tenni, azokban akis kezettskekben. a pennát kel venni, és énnekem (TL 9)

irjam mi képpen érkeztünk ebben aCSászári városban, gallipolibol 22 indultunk vala (TL 9)

ugy tettzik mint ha már anémet drinápolynál volna. noha vagyon onnét (TL 9)

hanem üzön küpri nevü varosban a úrunk szállásának az udvarán ollyan (TL 10)

hazudok, ha azt mondom hogy a szöllö szem is volt rajta (TL 10)

mint egy nagy szilva. de a csudalatos. hogy egy felöl, az (TL 10)

még csak akor kezdet virágozni, a három része az esztendönek. hogy (TL 10)

az esztendönek. hogy mint munkálodik a szöllö tön, it egyszers mind (TL 10)

fél mely földnire érkezvén drinápolytol., a kajmakán tihája, az az. udvari (TL 10)

jöve urunk eleiben. hogy köszönttse a császár, és az ura nevével (TL 10)

jób volt. fel mély földnire a várostol, sátorok alat meg vendégele (TL 10)

nevével; de ki gondolhatná hogy a töröknek ollyan jó étele volna (TL 10)

kéd el nem hinné ha a szokást nem tudná, eb szokás (TL 10)

édes néném, elig mártottunk egyszer a tálban. hogy azt el vitték (TL 10)

hogy azt el vitték elöllünk, a másodikát, harmadikát. egyszoval hetven, vagy (TL 10)

és igy koplalva költünk fel a gazdag ebédtöl; ugy voltunk valamint (TL 10)

ebédtöl; ugy voltunk valamint tantalus a tele vizel valo kádban. de (TL 10)

cseledink. és akor vették ki atálot, a mikor mondottuk. ez a (TL 10)

semmi szomjuságot nem okozot. ennek a száraz ebédnek vége lévén. azután (TL 10)

könnyen lora ülénk. az urunk a császár paripáján. nagy pompával mene (TL 10)

császár paripáján. nagy pompával mene a városon végig a szállására. estve (TL 10)

pompával mene a városon végig a szállására. estve pedig jó vacsorát (TL 10)

pedig jó vacsorát küldöt nekünk a kajmakán a mely job volt (TL 10)

vacsorát küldöt nekünk a kajmakán a mely job volt az ebédnél (TL 10)

és akor vették ki atálot, a mikor mondottuk. ez a kajmakán (TL 10)

atálot, a mikor mondottuk. ez a kajmakán pedig igen kedves embere (TL 10)

kajmakán pedig igen kedves embere acsászárnak. hogy ne volna, mikor a (TL 10)

acsászárnak. hogy ne volna, mikor a leányával hál. mint hogy a (TL 10)

a leányával hál. mint hogy a vezér táborban vagyon, most ö (TL 10)

akaroja, ez is jovallotta egyik a császárnak hogy utánna küldgyön franczia (TL 10)

törökök szolgáltak az asztalnál. hanem ami cseledink. és akor vették ki (TL 10)

jöttünk. de félek attol hogy ami hadakozásunk, füstben ne mennyen. mert (TL 11)

kédnek hogy hová mentünk, ahoz a világi képpen valo szerencsés, és (TL 11)

szerencsés, és boldog kalmakányhoz., aki a császár leányával hál. a mikor (TL 11)

zágonhoz, mint ez avezérséghez, ugy ahatárjában volnék. még semmit sem tudunk (TL 11)

szokhatom ehez az országhoz, valo atörökök bennünket szeretnek, semmi fogyatkozásunk nincsen (TL 11)

aki a császár leányával hál. a mikor lehet; de annyiban nem (TL 11)

becsület. de nem nagy gyönyörüség acsászár leányát elvenni, micsoda keserüségel kelletet (TL 11)

válni agyönyörüséges szép feleségitöl ennek a kalmakánynak, amidön neki adták. a (TL 11)

a kalmakánynak, amidön neki adták. a császári leányt. a szivbéli szeretet (TL 11)

azt tarttya. hogy nem kel akedves szegény feleséget, akedvetlen, de gazdag (TL 11)

neki adták. a császári leányt. a szivbéli szeretet, nagyob agazdagságnál, nem (TL 11)

nem kel akedves szegény feleséget, akedvetlen, de gazdag feleségért el hadni (TL 11)

leányt. a szivbéli szeretet, nagyob agazdagságnál, nem csak agazdag házaknál lakik (TL 11)

hogy el üzze kéd azt aveszet reszttséget, és ennekem irjon. éppen (TL 11)

szeretet, nagyob agazdagságnál, nem csak agazdag házaknál lakik ajó hazaság. édes (TL 11)

micsoda keserüségel kelletet meg válni agyönyörüséges szép feleségitöl ennek a kalmakánynak (TL 11)

kéd nekem. hogy ugy beszéllek aházasságrol. valamint avak avilágosságrol. aki tudgya (TL 11)

hogy ugy beszéllek aházasságrol. valamint avak avilágosságrol. aki tudgya hogy vagyon (TL 11)

kivánom ugy látni, valamint azok akappan formában herélt emberek láttyák, édes (TL 11)

jól mondom? nem beszéllek hát a házaságrol; ugy is itt attol (TL 11)

nem csak agazdag házaknál lakik ajó hazaság. édes néném tudom hogy (TL 11)

kédnek meg irni hogy minket a kalmakán jó szivel látot. nagy (TL 11)

ugy beszéllek aházasságrol. valamint avak avilágosságrol. aki tudgya hogy vagyon világosság (TL 11)

pedig el akart tölle bucsuzni. a felesége egy nehány keszkenöt küldöt (TL 11)

keszkenöt küldöt. ezeknek igen hasznos abaráttságok. mert ha ollyan közél volnék (TL 11)

ennekem irjon. éppen akor vettem akéd kedves levelét a mikor lora (TL 11)

de nem tudgya hogy micsodás avilágosság. de ha szinte akéd kis (TL 11)

közél volnék zágonhoz, mint ez avezérséghez, ugy ahatárjában volnék. még semmit (TL 11)

micsodás avilágosság. de ha szinte akéd kis szája meg nevet is (TL 11)

hadakozásunk, füstben ne mennyen. mert atörök örömest meg békéllik, ha meg (TL 11)

micsoda nyájaságért kivánhattya hát valaki atörök baráttságot, hanem csak eppen valamily (TL 12)

a gazdátol, hogy mint vannak akéd gyermekei, de azt kérdezni hogy (TL 12)

azt kérdezni hogy mint vagyon akéd felesége., azt nem jovallom senkinek (TL 12)

üsmerettséget, baráttságot nem tehet, ez a nemzet akeresztényt nem utállya, de (TL 12)

jobban meg üsmerem adolgokot, és avárost, akor többet irok. és arra (TL 12)

nem kel várni hogy valaki aházához hijjon bennünket, bizony nincsen is (TL 12)

valo, hogy el kel vakarodni aháztol. azt ugyan talám meg lehetne (TL 12)

nyelvnek nem tudása is okozhattya ahozánk valo idegenséget, mert csak nem (TL 12)

senkinek; mert botokkal kisérnék ki aháztol. it a gazdaszszonyrol. nem is (TL 12)

bennünket, bizony nincsen is az a nagyra vágyodásom. hogy valaki magához (TL 12)

mint ha aszszony sem volna avilágon, micsoda nyájaságért kivánhattya hát valaki (TL 12)

után, ahoszu halgatás. mikor pedig a füstölöt elö hozák. már az (TL 12)

ugyan talám meg lehetne kérdezni a gazdátol, hogy mint vannak akéd (TL 12)

botokkal kisérnék ki aháztol. it a gazdaszszonyrol. nem is kel emlékezni (TL 12)

mert nem lévén semmi társalkodásunk a törökökkel. a töröknékel pedig meg (TL 12)

hanem csak eppen valamily haszonért. avalo hogy a nyelvnek nem tudása (TL 12)

azután, egy két szó után, ahoszu halgatás. mikor pedig a füstölöt (TL 12)

lévén semmi társalkodásunk a törökökkel. a töröknékel pedig meg annál keveseb (TL 12)

modgyát hogy tudosab legyek abban a nyelvben. amint vagyok, itéllye el (TL 12)

reszttséget félre kel tenni, és apapirosat nem kel kimélleni (TL 12)

amikor pedig jobban meg üsmerem adolgokot, és avárost, akor többet irok (TL 12)

tettzik hogy ezután is annál akét, vagy három szonál. akit tudok (TL 12)

kéd ezt az uj vendeget, a reszttséget félre kel tenni, és (TL 12)

hogy még esze teszi kéd a két kezit, és ugy fogg (TL 13)

jaj hazuttam édes néném, mert a kéd leveleit olvasni, még nagyob (TL 13)

méltó meg irni kednek. hogy a hatalmas fö vezér ma ide (TL 13)

nagy pompával jöt bé avárosban. a kalmakány, és azitt lévö nagy (TL 13)

mondhatni édes néném, hogy avezérek aföldi istenek. mert más országokban. a (TL 13)

fö vezér ma ide érkezet atáborrol, és nagy pompával jöt bé (TL 13)

aföldi istenek. mert más országokban. a királyokot sem fogadgyák ollyan nagy (TL 13)

teszik, hat ember ki viszi avárosból. ezt pedig igen könnyen meg (TL 13)

nagy dicsöségek., és fényeségek, mint a comediákban lévö királyságok.? két, három (TL 13)

királyságok.? két, három oráig tart a komédia, a királyság sem megyen (TL 13)

három oráig tart a komédia, a királyság sem megyen tovább., ez (TL 13)

magais tudgya ö azt, mert a kalmakány veje lévén a császárnak (TL 13)

és nagy pompával jöt bé avárosban. a kalmakány, és azitt lévö (TL 13)

mert a kalmakány veje lévén a császárnak, a felesége kéttség nélkül (TL 13)

kalmakány veje lévén a császárnak, a felesége kéttség nélkül, jobban szereti (TL 13)

ezt ugy hiszem, mint ha a szájábol hallottam volna., a még (TL 13)

volna., a még pedig azt a szerencsetlen napot el éri. addig (TL 13)

mindenkor nevetek mikor eszembe jut. a csaszár udvarában volt egy fa (TL 13)

udvarában volt egy fa fágo, a törökül baldacsi, a császárnak (TL 13)

fa fágo, a törökül baldacsi, a császárnak (TL 13)

királyság sem megyen tovább., ez avezér is nagy pompával jött. bé (TL 13)

éri. addig azt irhatom kédnek avezér felöl, hogy ha távul láttam (TL 13)

el mondhatni édes néném, hogy avezérek aföldi istenek. mert más országokban (TL 13)

pompával, és ceremoniával mint ezt avezért fogadták. de jaj! nem ollyané (TL 13)

a vezérnek. azal meg csinálhatnák avezért. másnap nagy ajándékot küldenek neki (TL 14)

teheted ha akarod, arra feleli avezér. udde ha rabbá teszem a (TL 14)

azaz ember hogy jol vágta afát, az udvarában valamely tisztnek. tészi (TL 14)

hogy vezérnek tészi. de szerencsétlenségire a császár ollyankor tette vezérnek amidön (TL 14)

amidön okosabra kelletet volna bizni a muszka czáral való hadakozást. elég (TL 14)

czáral való hadakozást. elég azhogy, a baldacsit vezérnek teszik, és a (TL 14)

a baldacsit vezérnek teszik, és a muszka czár ellen küldik. a (TL 14)

a muszka czár ellen küldik. a kinek is ugy meg szoritották (TL 14)

véle., és igy szabadul meg arabságtol, a muszka czár, egész hadával (TL 14)

ugy meg szoritották volt már a táborát pruth mellet, hogy egész (TL 14)

kelletet volna adni magát, ha a baldacsi okos lett volna; a (TL 14)

a baldacsi okos lett volna; a czár látván hogy rabságban kel (TL 14)

látván hogy rabságban kel esni. a feleséginek esziben jutt. hogy talám (TL 14)

evilágon hidegeb valo dolog, mint atörökel valo (TL 14)

hogy talám ha ajándékot küldenének a vezérnek. azal meg csinálhatnák avezért (TL 14)

másnap nagy ajándékot küldenek neki. a békeséget is meg csinállyák véle (TL 14)

és igy szabadul meg arabságtol, a muszka czár, egész hadával. az (TL 14)

egész hadával. az alat érkezik a sveciai király avezérhez. és mondgya (TL 14)

mondgya néki. ihon kezedben vagyon a czár. holnap rabbá teheted ha (TL 14)

avezér. udde ha rabbá teszem a czárt, ki viseli gondgyát az (TL 14)

kéd micsoda méreggel hallotta ezt a feleletet a sveciai király. de (TL 14)

méreggel hallotta ezt a feleletet a sveciai király. de azt kérdem (TL 14)

hogy bujdosásunknak végit szakaszuk; de areménség igen igen kezd fagyni bennünk (TL 14)

meleg meg oltalmazná a fagyástól areménséget. ha más nemzettel volna dolgunk (TL 14)

volté ez? de gondolom hogy a mi mészárosunk okosab abaldacsinál. meg (TL 14)

alat érkezik a sveciai király avezérhez. és mondgya néki. ihon kezedben (TL 14)

hogy a mi mészárosunk okosab abaldacsinál. meg válik mint folytattya dolgunkot (TL 14)

abennünk valo meleg meg oltalmazná a fagyástól areménséget. ha más nemzettel (TL 14)

sok idöt tölttsünk. és csak adrinápolyi szép sik mezön vadászunk. hanem (TL 14)

is lakunk., de ugyan csak abennünk valo meleg meg oltalmazná a (TL 14)

én pedig azt kivánom hogy akéd egésséginek dolga jol fólyón. édes (TL 14)

hejában valoságot irok. avalo hogy a heverés leg nagyob dolgunk. de (TL 15)

végezném levelemet mert bizonyságul veszem akéd szivecskéjit, hogy leg nagyob gyönyörüségem (TL 15)

de végit nem lehet látni avéle valo végezésnek. abban arettentö halogatás (TL 15)

abban arettentö halogatás, holnap, holnap. aza holnap, hat holnapra halad és (TL 15)

csináltatot.. és ma ide küldötte. abéllés többet érr aköntösnél. de itt (TL 15)

végezem levelemet, de miröl irjak, a botozásrol. e nem igen derék (TL 15)

meg botoz valakit. elég ahogy a csaszár meg botozta vejét. hihetö (TL 15)

hihetö hogy nem kereste kedvét a feleséginek mind azon által az (TL 15)

mert az illyen dolog csak a háremben. az az, az aszszonyok (TL 15)

férfinak nem szabad menni. de a botozást egy atyánk fiátol tudtuk (TL 15)

egy atyánk fiátol tudtuk meg. a mely atyánk fiának a felesége (TL 15)

meg. a mely atyánk fiának a felesége. a kalmakányné szolgálattyában vagyon (TL 15)

ide küldötte. abéllés többet érr aköntösnél. de itt mondhatni ell, hogy (TL 15)

mely atyánk fiának a felesége. a kalmakányné szolgálattyában vagyon, mosoné hivatalban (TL 15)

látni avéle valo végezésnek. abban arettentö halogatás, holnap, holnap. aza holnap (TL 15)

vágo tiszttséget visel; csak jó ajo akaro mindenüt, e hazafiuságtol viseltetvén (TL 15)

ennek az ura magyar; és a kalmakánynak rabja. az udvarában pedig (TL 15)

szaporitanám még két font szeretettel atöbbit, ha tudnám hogy jó gondgya (TL 15)

volna is, azt el hadnám. a kédnek valo irásért, mert édes (TL 15)

Ma édes néném a vezér izené az urunknak hogy (TL 16)

és nagy török ceremoniával menénk a vezérhez, de itéllye el kéd (TL 16)

meg ijedtem volt. mert midön a vezér hazában léptünk, a sok (TL 16)

midön a vezér hazában léptünk, a sok nép teli torokal kezde (TL 16)

ijedcség nem sokáig tarta. mert a vezér jo szivel fogadá az (TL 16)

azután, hogy mire valo volt aza kiáltozás, mondották hogy szokás kiáltani (TL 16)

ád audencziát. éllyen mahumet. ellyen a gyözhetetlen császár, éllyen ahatalmas vezér (TL 16)

szolnának, és ezek vannak ben aházban a midön a vezér titkos (TL 16)

az urunk két oráig volt a mészárosal., azt mondgyák felöle. hogy (TL 16)

sem egy mészárosnak, és nemcsak a bárdot tudgya forgatni. hanem az (TL 16)

paripánk. mondottam már hogy ezek avezérek a földi istenek, egy királyhoz (TL 16)

már eszókás. tudom hogy mikor a csaszárhoz megyünk, akor is lesz (TL 16)

mondottam már hogy ezek avezérek a földi istenek, egy királyhoz illenék (TL 16)

nagy udvarok, de mint hogy a pompájoknak egyik része abban áll (TL 16)

mikor pedig országos dolgokrol beszélnek a szolgák ótt nem lehetnek., azért (TL 16)

és ezek vannak ben aházban a midön a vezér titkos dolgokrol (TL 16)

ember mondgya azt felölle mint ami urunk, aki is avezér paripáján (TL 16)

vannak ben aházban a midön a vezér titkos dolgokrol beszél., enem (TL 16)

néném, láttya kéd mikor azember aszokást nem tudgya, mászor én sem (TL 16)

mondották hogy szokás kiáltani, mikor avezér valamely idegen urnak ád audencziát (TL 16)

mint ami urunk, aki is avezér paripáján ment viszá. és azt (TL 16)

nem volna annyi te monda a háznál. mi jutot eszemben. ha (TL 16)

az öreg aszszonyok némák volnának, a leány aszszonyok nem bánnák. de (TL 16)

de én azt bánom, hogy a mi dolgunk igen igen némán (TL 16)

ne telepedgyünk meg, édes néném, a fazakas akarattyán kel járni. a (TL 16)

ellyen a gyözhetetlen császár, éllyen ahatalmas vezér. édes néném, láttya kéd (TL 16)

a fazakas akarattyán kel járni. a fazéknak, és azt (TL 16)

nem mondhattya; a fazakasnak, miért küldöttél engem drinápolyban (TL 17)

mint sem kavét ivo fincsája acsászárnak, azt nem okosan mondgyaé a (TL 17)

acsászárnak, azt nem okosan mondgyaé a török, hogy azIsten rakás kenyereket (TL 17)

valamég akenyérben tart, itt vagyon a mi rakás kenyerünk el hintve (TL 17)

tartok én attol, hogy ha a jó Isten meg tart ebben (TL 17)

jó Isten meg tart ebben a bujdoso testben, talám egy kazalni (TL 17)

mert ha egyszer meg verik a törököt. ha lehet tölle. azt (TL 17)

tölle. azt békeségel keni meg, a mi mészárosunk, ha jo vezér (TL 17)

ember volna is, de ötet a császár ugy nem szereti mint (TL 17)

császár ugy nem szereti mint a kalmakánt, akinek igen nagy esze (TL 17)

igen nagy esze vagyon, de a hadakozást ugy szereti mint én (TL 17)

hadakozást ugy szereti mint én aprokátorságot, csak annyit is tud hozzá (TL 17)

tudni valo dolog hogy kap, a csaszár veje lévén, el is (TL 17)

pedig él éri, abizonyos hogy a békeséget meg csinállya, ha pedig (TL 17)

békeséget meg csinállya, ha pedig a békeség meg lesz. csak üllyünk (TL 17)

békeség meg lesz. csak üllyünk a rakás kenyérünk mellé. mert innét (TL 17)

minden sebje, ráncza, fiokja. tele akédhez valo szeretetemmel, de még is (TL 17)

én pedig mind addig valamég a rakás kenyeremben tart, szivesen szeretem (TL 17)

annyit is tud hozzá, de avezérségen tudni valo dolog hogy kap (TL 17)

száz drámmal. jobbittsa meg kéd. ahozám valo szeretetit. édes néném, noha (TL 17)

és ót kel maradni. valamég akenyérben tart, itt vagyon a mi (TL 17)

tudtára adom kédnek., hogy ma a (TL 17)

édes néném ne csudállya kéd, haa felséges királyoknak nagy hidegek volt (TL 18)

voltunk. ahová nagy pompával vitték a fejdelmet, a diván házban fogadta (TL 18)

nagy pompával vitték a fejdelmet, a diván házban fogadta a fejdelmet (TL 18)

fejdelmet, a diván házban fogadta a fejdelmet a vezér, azután a (TL 18)

diván házban fogadta a fejdelmet a vezér, azután a fejdelem eleiben (TL 18)

a fejdelmet a vezér, azután a fejdelem eleiben tétetvén egy kis (TL 18)

lévén, egy ora mulva azután, a fejdelmet acsászárhoz vitték, senki közüllünk (TL 18)

ora mulva azután, a fejdelmet acsászárhoz vitték, senki közüllünk a fejdelmet (TL 18)

alkalmatlankodot az asztalon., mind pedig avezérnek. akalmakánynak. külön, külön asztal volt (TL 18)

fejdelmet acsászárhoz vitték, senki közüllünk a fejdelmet nem kisérte. és a (TL 18)

a fejdelmet nem kisérte. és a midön a császár elött volt (TL 18)

nem kisérte. és a midön a császár elött volt. egy nusztos (TL 18)

reaja., az idö alat hogy a császárnál volt a fejdelem. mi (TL 18)

alat hogy a császárnál volt a fejdelem. mi nékünk mindenikünknek egy (TL 18)

nékünk mindenikünknek egy kaftánt adtak a hátunkra. a fejdelem ki jövén (TL 18)

egy kaftánt adtak a hátunkra. a fejdelem ki jövén a császártol (TL 18)

hátunkra. a fejdelem ki jövén a császártol, a császár paripájára ült (TL 18)

az asztalon., mind pedig avezérnek. akalmakánynak. külön, külön asztal volt elötte (TL 18)

fejdelem ki jövén a császártol, a császár paripájára ült, mi is (TL 18)

aláb harmincz király kisérte viszá a szállására. édes néném ne nevessen (TL 18)

ha minket látot volna kéd, a kaftánban. ollyan mint ha annyi (TL 18)

annyi egyiptumi király kisérte volna afejdelmet, csak éppen hogy nem vagyunk (TL 18)

ö hatalmasságok éhen jöttek viszá a vendégségböl., a mely paripán viszá (TL 18)

éhen jöttek viszá a vendégségböl., a mely paripán viszá tért a (TL 18)

a mely paripán viszá tért a fejdelem. azt a császár ide (TL 18)

viszá tért a fejdelem. azt a császár ide ajándékozta. egész szerszámal (TL 18)

és egy kard is volt a nyergen; engemet ugy szeret kéd (TL 18)

kedvesen is veszem, nevettem is a kéd panaszolkodását. hogy gyakrabban nem (TL 18)

a, hogy az elött, mikor a császár itt lakot, az urak (TL 18)

a többi közöt, egy pasa., ide (TL 19)

azért postán küldött viszá, azt a császár meg tudván. meg parancsolta (TL 19)

nem mulatunk ell abban hogy a dolgaink jol follyanak, a réz (TL 19)

hogy a dolgaink jol follyanak, a réz effendi, (cancellarius.). gyakran jö (TL 19)

vén csifut várakozik alevelem után. alelkemre fagy meg. bár csak azt (TL 19)

mi is gyakran megyünk incognito a kalmakányhoz, adgya Isten jo végit (TL 19)

is csak azt irom. hogy a császár veje. akit ha sokszor (TL 19)

ha sokszor meg vernek is a fa fágo mondása szerént, de (TL 19)

fa fágo mondása szerént, de a vezérségre czéloz, a hadakozásra pedig (TL 19)

szerént, de a vezérségre czéloz, a hadakozásra pedig ollyan alkalmatos. mint (TL 19)

pedig ollyan alkalmatos. mint én a prokátorságra. talám még ahoz is (TL 19)

mert egy vén csifut várakozik alevelem után. alelkemre fagy meg. bár (TL 19)

prokátornak ahivatallya, hogy tudgya keresni a maga hasznát. hogy mindenik resztöl (TL 19)

mert ollyan hidegek járnak. hogy ahirek is meg fagytak, többet sem (TL 19)

ki nemzettségiböl valo. ugy tettzik aszakállárol. hogy a zabulon nemzettségéböl. édes (TL 19)

meg békéllyenek anémettel., és ha a meg lesz, ne oldalt, hanem (TL 19)

mely közél vagyon már ö a vezérséghez, ha én ollyan közél (TL 19)

ha én ollyan közél volnék a házasághoz. talám már is el (TL 19)

már is el vonták volna a meny aszszony tánczát. mind azon (TL 19)

aszszony tánczát. mind azon által a biztatás meg vagyon. csak azzal (TL 19)

vagyon. csak azzal is maradunk. a törököt ha meg verik. csak (TL 19)

az okát. de franczia országban a németnek kedveznek. és a franczia (TL 19)

országban a németnek kedveznek. és a franczia itt azon munkálodik hogy (TL 19)

félek hogy ugy jarunk. mint ahegyek. akik esze gyülvén. egereket szültek (TL 19)

valo. ugy tettzik aszakállárol. hogy a zabulon nemzettségéböl. édes néném. meg (TL 19)

hiszem nem azé egy prokátornak ahivatallya, hogy tudgya keresni a maga (TL 19)

irok, mert márványkö volna is akéd (TL 19)

is inkáb mint vagyunk szálva. a házam négy kö falbol áll (TL 20)

egy fa táblás ablak, azon a szél mind széllyire, mind hoszára (TL 20)

csinálom. az egerek. és apatkányok a papirost vacsorájokon el költik, a (TL 20)

a papirost vacsorájokon el költik, a mobiliam, egy kis fa székböl (TL 20)

is illyen pompával küldöttek volna akónyhára. csak éppen habakuknak lehetet volna (TL 20)

kelletet el hozni az éttket akonyhárol. hallotta kéd azt hogy még (TL 20)

fa székböl áll, az ágyam a földre vagyon teritve, és a (TL 20)

a földre vagyon teritve, és a házamot egy cserép tálban valo (TL 20)

után. én legyek leg méltób a szánásra, mert tiznek sincsen egy (TL 20)

csak fa táblais az ablakjokon, a hó lengedezve bé mehet az (TL 20)

hini egy le teritett pokroczot aföldre, illyen palotákban lakunk ám mi (TL 20)

palotákban lakunk ám mi, de a reménség igen szükséges lévén az (TL 20)

volna száraz lábal étket hozni, eza pompás étek hozás. talám két (TL 20)

a noé bárkájábol iromé ezt alevelet vagy drinápolybol., mert itt mindenüt (TL 20)

ollyan szükséges mint az eledel. a rosz házakban lakván mostanában azt (TL 20)

meg értük. hogy ide érkezet a spanyol követ, akit afejdelemhez küldöt (TL 20)

érkezet a spanyol követ, akit afejdelemhez küldöt akirály, igen sok igérettel (TL 20)

kel vigyázni, azt is hogy a hideg házban nem lehet sokat (TL 20)

csak szár középig ért. de aszolgák inkáb mentek (TL 20)

hallotta kéd azt hogy még aromai császárok is illyen pompával küldöttek (TL 20)

Nem tudom ha a noé bárkájábol iromé ezt alevelet (TL 20)

özön viz leszen, hihetö hogy a hegyekben lévö havak szaporitották meg (TL 20)

bé csinálom. az egerek. és apatkányok a papirost vacsorájokon el költik (TL 20)

mely folyo viz megyen ell a házunk elött, ugy meg áradot (TL 20)

spanyol követ, akit afejdelemhez küldöt akirály, igen sok igérettel. hogy mindenekben (TL 20)

el nem hozhatták volna, mivel a viz csak szár középig ért (TL 20)

lovon akonyhára. abizonyos hogy nem volt szükségünk arra (TL 21)

hogy nem volt szükségünk arra a nagy oriásra., aki felöl azt (TL 21)

oriásra., aki felöl azt tarttyák a sidok hogy az özön vizkor (TL 21)

lehet hireket irni, mert mind aházam melegeb, mind pedig a hirek (TL 21)

özön vizkor ha fel mene a leg nagyobik hegyre. aviz csak (TL 21)

mene a leg nagyobik hegyre. aviz csak öviig ért, és mindenüt (TL 21)

lovon akonyhára. abizonyos hogy nem volt szükségünk (TL 21)

egymásnak, hirt akaré kéd tudni, akéd kivánságát bé nem tölthetem. a (TL 21)

csak öviig ért, és mindenüt a bárka mellet járt. valamint a (TL 21)

a bárka mellet járt. valamint a csatlos, a hinto mellet. már (TL 21)

legyen., a német azt kivánnya. atörök pedig már is meg unta (TL 21)

mellet járt. valamint a csatlos, a hinto mellet. már ezután lehet (TL 21)

ahadakozást, hát mi mit csinálunk akettö közöt, csak amint vonnyák, ugy (TL 21)

mind aházam melegeb, mind pedig a hirek meg olvadtak, a szeretetemet (TL 21)

folynak, amint nékünk tettzenének, aki ajövendöt igazgattya, azt is tudgya hogy (TL 21)

pedig már is meg unta ahadakozást, hát mi mit csinálunk akettö (TL 21)

pedig a hirek meg olvadtak, a szeretetemet az özön viz el (TL 21)

állani pedig azon akire haragszunk, a keserü boszu állás. ezt sokan (TL 21)

akéd kivánságát bé nem tölthetem. a franczia követ bonac. itt nem (TL 21)

hogy csak hamar vége legyen., a német azt kivánnya. atörök pedig (TL 21)

hogy mely nagy világi boldogság a csaszár leányával hálni. és micsoda (TL 22)

hálni. és micsoda nagy eset a mészárosnak avezérségböl ki ésni. a (TL 22)

a mészárosnak avezérségböl ki ésni. a kalmakán ma a vezérségre fel (TL 22)

ki ésni. a kalmakán ma a vezérségre fel hága, és a (TL 22)

a vezérségre fel hága, és a szegény mészáros abbol ki esék (TL 22)

mészáros abbol ki esék, ma a császár egy kapicsi pasát külde (TL 22)

császár egy kapicsi pasát külde a vezérhez, hogy a pecsétet adgya (TL 22)

pasát külde a vezérhez, hogy a pecsétet adgya viszá, és mindenit (TL 22)

pecsétet adgya viszá, és mindenit a sátorában hagyván. onnét mennyen ki (TL 22)

egyszersmind el kelleték hadni, csak a rajta valo köntössel lora ültették (TL 22)

egy nehány csauz ki kisérte a városbol. lehetetlen vala a szivnek (TL 22)

micsoda nagy eset a mészárosnak avezérségböl ki ésni. a kalmakán ma (TL 22)

kisérte a városbol. lehetetlen vala a szivnek rajta meg nem esni (TL 22)

emeltetés elött valo állapotnál. mert avilági dicsöséget meg kostolta. édes néném (TL 22)

szivnek rajta meg nem esni, a midön az ablakunk alatt mene (TL 22)

az illyen állapotban láttyuk. hogy a királyoknak ura. a porból. az (TL 22)

láttyuk. hogy a királyoknak ura. a porból. az eke mellöl, a (TL 22)

a porból. az eke mellöl, a mészárszékböl nagyra fel emel valakit (TL 22)

után valo állapot sokal nehezeb, a fel emeltetés elött valo állapotnál (TL 22)

hanem már viszá térek ahoz a világi boldogságban lévö uj vezérhez (TL 22)

csak usz, amég lehet. mihent a szegény mészárostol a pecsétet el (TL 22)

lehet. mihent a szegény mészárostol a pecsétet el kérette acsászár, és (TL 22)

mészárostol a pecsétet el kérette acsászár, és ki tették minden joszágábol (TL 22)

és ki tették minden joszágábol. a kalmakánynak adta a császár a (TL 22)

minden joszágábol. a kalmakánynak adta a császár a pecsétet. és azzal (TL 22)

a kalmakánynak adta a császár a pecsétet. és azzal ahatalmas vezérségre (TL 22)

ahatalmas vezérségre fel emelte; és a császártol ki menvén, pompával ment (TL 22)

császártol ki menvén, pompával ment. a letet vezérnek sátorában. a hol (TL 22)

császár a pecsétet. és azzal ahatalmas vezérségre fel emelte; és a (TL 22)

ment. a letet vezérnek sátorában. a hol minden joszágát kezihez vette (TL 22)

csak nem bizonyosnak tarthatta az a szerencsés vezér, hogy azt a (TL 23)

a szerencsés vezér, hogy azt a dicsöséget el éri, egyik ahogy (TL 23)

el éri, egyik ahogy, acsászár a feleségit igen szereti, másik a (TL 23)

hogy ne mászot volna fel akerékre,. ez a valo nem volt (TL 23)

egy szegény irodeákságbol vette fel a császár, azután eléb eléb vitte (TL 23)

császár, azután eléb eléb vitte. a leányát is neki adta. kalmakánynak (TL 23)

szeretném tudni, hogy ha gondolkodiké a világi változásokrol; de ha gondolkodik (TL 23)

gondolkodik is, hanem is, már a potzon vagyon. ót ül a (TL 23)

hadakozást nem kel várni, és a békeséget is maga mellé ülteti (TL 23)

békeséget is maga mellé ülteti, a maga haszna keresése is, azt (TL 23)

elméje nagy vagyon. de nem a hadakozásra., még most is elég (TL 23)

a mind füstben megyen; és a hazánk felé valo menetelünknek sok (TL 23)

vigasztalása, ugy el oszlik mint a felhö, kéttségben kel tehát esnünk (TL 23)

holnapal a vállamot terhelni, és aházaságtol mesze, vagy tellyeségel el esni (TL 23)

nehéz minden esztendöben 12 holnapal a vállamot terhelni, és aházaságtol mesze (TL 23)

nap vagyon, hogy két embert a mértékben tettek. az egyike fel (TL 23)

tettek. az egyike fel ment, a másika le, és mi a (TL 23)

a másika le, és mi a földön maradtunk., még is predikátor (TL 23)

aszszonynyal nem kel félben hagyatni a játékot, és hoszu levélel nem (TL 23)

fárasztani, meg mondám hogy szeretem a boszu állást, de már meg (TL 23)

szánom kédet, és el végezem a boszu állást, héj ha tudná (TL 23)

az egésségire vigyázon kéd. de a gyerttyám mindgyárt el aluszik. én (TL 23)

a dicsöséget el éri, egyik ahogy, acsászár a feleségit igen szereti (TL 23)

az utolsoval vetnek itt lánczra, a réz effendit. (a cancellariust) gyakran (TL 24)

és nem valoságal; nagyon biztatnak ahadakozásal., de mennél inkáb beszél a (TL 24)

itt lánczra, a réz effendit. (a cancellariust) gyakran küldi aporta az (TL 24)

gyakran küldi aporta az urunkhoz, a ki minden Zebét, kebelit, csalmáját (TL 24)

ahadakozásal., de mennél inkáb beszél a török ahadakozásrol, annál nagyobb kedve (TL 24)

ahadakozásrol, annál nagyobb kedve vagyon abékeségre., de ki mérne gondolkodni abékeségröl (TL 24)

abékeségre., de ki mérne gondolkodni abékeségröl. holot ma a vezér tollason (TL 24)

mérne gondolkodni abékeségröl. holot ma a vezér tollason, fegyveresen valamint egy (TL 24)

tollason, fegyveresen valamint egy hercules a hadakkal meg indula innét sophia (TL 24)

csak a mostanit, de még ajövendöt is, mert ugyan gondollya ell (TL 24)

effendit. (a cancellariust) gyakran küldi aporta az urunkhoz, a ki minden (TL 24)

pápai jános uramot is elküldötte aporta, akapicsi basával., abizonyos hogy ollyan (TL 24)

is elküldötte aporta, akapicsi basával., abizonyos hogy ollyan reménység alat jöttünk (TL 24)

mert ök már régen járnak abékeség után, nem is egyebért megyen (TL 24)

elég ahogy, mind avezér. mind ajancsár aga. igen nagy pompával indultak (TL 24)

hanem hogy közeleb legyen ahelyhez a hol abékeség tractájára gyülekeznek a (TL 24)

közeleb legyen ahelyhez a hol abékeség tractájára gyülekeznek a követek., illyen (TL 24)

a hol abékeség tractájára gyülekeznek a követek., illyen formán édes néném (TL 24)

bizvást hátat fordittsunk erdélynek, annak akedves tündér országnak, és imádgyuk az (TL 24)

valo csudálatos rendelésit, nem csak a mostanit, de még ajövendöt is (TL 24)

mert ugyan gondollya ell kéd, a császár nagy igeretekel tele valo (TL 24)

el véle. elég ahogy, mind avezér. mind ajancsár aga. igen nagy (TL 24)

felé, hanem hogy közeleb legyen ahelyhez a hol abékeség tractájára gyülekeznek (TL 24)

ebben az országban tölttsük el a bujdosást. de ha az Isten (TL 24)

azt hogy nem lesz szüksége asok hadra. amint is nem sok (TL 24)

bujdosást. de ha az Isten a hadakozásrol valo reménségünket meg gátolta (TL 24)

micsoda nagy szövettségben vagyon most a franczia a császáral, az igaz (TL 24)

szövettségben vagyon most a franczia a császáral, az igaz hogy franczia (TL 24)

mihent ide érkezet. orleáns hertzeg, a franczia regens, az urunkal semmi (TL 24)

mennél inkáb beszél a török ahadakozásrol, annál nagyobb kedve vagyon abékeségre (TL 24)

és leveleire választ nem adot. a császáral valo Colligatiojára valo nézve (TL 24)

kezivel el takarja elöttünk erdélyt, a másikaval táplál, édes néném hát (TL 25)

reméllyük hogy meg láttyuk azt a tündér országot., valamég élünk, ha (TL 25)

az embereknek az ádam vétke. atélben édes néném azon kelletet panaszolkodnom (TL 25)

lovak purgátoríuma, török ország pedig alovak paradicsoma, és az aszszonyok purgátoriuma (TL 25)

nagy, ha télben jég verem volta házam, vagy is inkáb a (TL 25)

mert valamicsoda nagy hideg volt, a meleg szintén ollyan nagy, ha (TL 25)

volta házam, vagy is inkáb a fokházam. most pedig sütö kemencze (TL 25)

nem masznék. ollyan közél vagyon a padláshoz, még azokot sem lehet (TL 25)

tudom, csak gondolom, azért hogy a szomszéd aszszonyt ne lehesen meg (TL 25)

atörök azt sem akarja hogy a feleségire nézenek., jol mondgyák azt (TL 25)

ország. az aszszonyok paradicsoma, és a lovak purgátoríuma, török ország pedig (TL 25)

elég a hogy nem lehet a házamban maradnom. még künt is (TL 25)

ide valo jövetelünket. atörök utánnunk nem küldöt volna oly (TL 25)

ne lehesen meg látni, mert atörök azt sem akarja hogy a (TL 25)

ember anagy héséget. a falt, vagy az asztalt. ha (TL 26)

ember. melegséget érez, aminap pedig a mezön ollyan meleg szél jöt (TL 26)

volna. le kelletet volna esnünk a lorol., most ennél egyéb hirt (TL 26)

tapaszttya az ember. melegséget érez, aminap pedig a mezön ollyan meleg (TL 26)

hideg hireket kel irnom. mert a békeség meg csinálását, csak nem (TL 26)

portékam pedig nem leg keveseb atöbbinél. vannak itt ollyanok, hogy tizen (TL 26)

nagy melegek vannak, féltem kedet a betegségtöl, arrol rettegve gondolkodom., de (TL 26)

elesz az utolso levelem ebböl. a CSászári városbol; itt már meg (TL 26)

városbol; itt már meg ettük a nekünk rendeltetett rakás kenyeret. már (TL 26)

egy nehány napal hozák meg a hirit hogy 21 julÿ a (TL 26)

csak török kenyeret kel enni arakásbol. a békeség meg lévén, it (TL 26)

ember anagy héséget. a falt, vagy az (TL 26)

a hirit hogy 21 julÿ a vezér meg csinálta a huszon (TL 26)

julÿ a vezér meg csinálta a huszon négy esztendeig tarto békeséget (TL 26)

huszon négy esztendeig tarto békeséget a németel, ha addig itt kel (TL 26)

itt kel ülnöm. jó éttzakát a meny aszszony tánczának., jaj édes (TL 26)

addig az édes lelkem. marad a kövér testemben, csak török kenyeret (TL 26)

török kenyeret kel enni arakásbol. a békeség meg lévén, it már (TL 26)

is indittyák holnap az urunkot. a császári fö varos felé. már (TL 26)

fel raktam egy kis szekérnek a negyed reszire, az én portékam (TL 26)

hogy az uton eleget nevettem. a velünk lóvö francziákon; mert vannak (TL 27)

ültek alovon. és mint várták a szálló helyt el érni. az (TL 27)

ültenek, az ollyanok miképen ültek alovon. és mint várták a szálló (TL 27)

érni. az egész mulattságom volt, a pentelésia hadnak hallotta kéd hirit (TL 27)

azt el gondolhatom. hogy ezt a szép Cánálist már kéd fel (TL 27)

volna szükséges meg irni, hogy a Canalis parton vagyunk. a fekete (TL 27)

hogy a Canalis parton vagyunk. a fekete tengernek a torkátol. egy (TL 27)

parton vagyunk. a fekete tengernek a torkátol. egy ágyu lövésnire. de (TL 27)

hajora fel ülök. ebédre abban a nagy császari városban mehetek; már (TL 27)

régi el romlot épületek vannak; a hol annyi a scorpio mint (TL 27)

palotákban szállitnak bennünket; de itt avárosban egy épp házat sem találtunk (TL 27)

találtunk. azért az urunk kénszeriteték. aváros mellet lévö kis mezön sátorok (TL 27)

épületek vannak; a hol annyi a scorpio mint a bolha, az (TL 27)

hol annyi a scorpio mint a bolha, az ollyan vendéget éppen (TL 27)

ölelném meg édes néném kédet. a holt ember pedig ollyan izetlen (TL 27)

ollyan izetlen, kedvetlen, hogy még a feleségit sem öleli meg, én (TL 27)

napig. héj micsoda szomoruság volna a nékem. ha jó egésségben nem (TL 28)

néném már kéttszer volt az a szerencsém hogy láthattam kédet, de (TL 28)

észre, hogy mikor kédnél vagyok. a nap oly sebesen repül. valamint (TL 28)

nap oly sebesen repül. valamint a fecske. mikor pedig itt vagyok (TL 28)

kédnek, hogyha pedig le tennök a reszttséget, minden nap vehetnék levelet (TL 28)

nincsen se a precedentia. se atitulus iránt a követtel. azért gyakran (TL 28)

kédnek, hogy én telhetetlen vagyok a kéd leveleinek olvasásában. ha azt (TL 28)

kel nekem irni. mikor pedig a kéd leveleit olvasom. akoron nincsen (TL 28)

leveleit olvasom. akoron nincsen szükségem a hegedüsre, hogy tanczollyak. mert azt (TL 28)

ollyan az aszszonyok közöt, mint ajó féle gyöngy atöb gyöngyök közöt (TL 28)

alat leszünk mint az izraéliták. a franczia követnek bonáknak. közél mi (TL 28)

közöt, mint ajó féle gyöngy atöb gyöngyök közöt,. jaj el felejtettem (TL 28)

pedig semmi sem lesz, mert a mi urunk tudgya mi illendö (TL 28)

mi nem illenék hozája, még a titulus iránt is vagyon valami (TL 28)

nekem semmi akadályom nincsen se a precedentia. se atitulus iránt a (TL 28)

a precedentia. se atitulus iránt a követtel. azért gyakran járok hozájok (TL 28)

nekem jó üzün esséké hogy a levélben káposztás fazéknak neveznek. de (TL 28)

én azt csak el szenvedem a hasznáért, micsoda szép állapot mikor (TL 28)

szép állapot mikor az ember a nényire meg nem (TL 28)

ugy szeretlek edes néném. mint a káposztát (TL 29)

észre veheti kéd hogy már a bujdoso izraéliták. a sátorok alol (TL 29)

hogy már a bujdoso izraéliták. a sátorok alol házakban szállottanak végtire (TL 29)

szükségem vagyon hát nekem is aházi eszközre. ugy is még az (TL 29)

pedig koránt sem fö ispány agazdánk, mind azon által talám el (TL 29)

által talám el mondhatni föispánynak a rokák közöt, mert szöcs, de (TL 29)

Tudgya már kéd honnét dátalom alevelemet., azt is észre veheti kéd (TL 29)

ora alat kiki bé rakoskodot a szállására, aházamban, se szék, se (TL 29)

is, ha meg eszük itt a rakás kenyerünket, eléb kel mennünk (TL 29)

mért nem lehetnénk el. nám a sidoknak nem volt székek. a (TL 29)

a sidoknak nem volt székek. a törököknek most sincsen szükségek arra (TL 29)

egy régi franczia királynak láttam a székit, most csak a zágoni (TL 29)

mert szöcs, de igen gazdag. avezér szöttse hogy ne volna gazdag (TL 29)

kenyerünket, eléb kel mennünk, nám arégiek el lehettek annyi házi eszköz (TL 29)

láttam a székit, most csak a zágoni bironak is job széke (TL 29)

is tudgya kéd hogy éppen atenger parton vagyunk. és ollyan igen (TL 29)

parton vagyunk. és ollyan igen atenger parton. hogy az én házam (TL 29)

kiki bé rakoskodot a szállására, aházamban, se szék, se asztal nem (TL 29)

eszközre. ugy is még az a hajo a mely ide hozot (TL 29)

is még az a hajo a mely ide hozot bennünket. még (TL 29)

urat. az aszszonyal várjuk ide, a kéd szomszédcságában lesznek szálva, de (TL 29)

néném. hogy már mi itt a rakás kenyér mellé ültünk. csak (TL 29)

ugy viszi ahabok hátán. mint a nyil, keményeb volna a sziv (TL 30)

mint a nyil, keményeb volna a sziv a kö sziklánál. ha (TL 30)

nyil, keményeb volna a sziv a kö sziklánál. ha ide nem (TL 30)

néném. ugy is szeretlek mint a káposztát. ha ide jösz. de (TL 30)

nagy szél tamada, gondolom hogy a habok meg rengették kédet. elég (TL 30)

érkezvén. nagy pompával ment bé avárosban. nem tudom ha le irjamé (TL 30)

ki tehetet volna kéd anyughatatlanságból, a mely nagy halak el mentek (TL 30)

émirek, az ülémák. (az az, apapok, azirás tudok:) a kapicsi basák (TL 30)

hal gyomrában küldgyem kédnek ezt a levelemet. mert ugy meg nem (TL 30)

tudhatná kéd hogy mi tegnap a constancinápolyi kapu eleiben mentunk ló (TL 30)

levélel ki tehetet volna kéd anyughatatlanságból, a mely nagy halak el (TL 30)

csak titkon. meg akarta látni a császárt, a ki is drinápolybol (TL 30)

meg akarta látni a császárt, a ki is drinápolybol érkezvén. nagy (TL 30)

sokadmagával az assás bacha ( ) azután a csauzok. az émirek, az ülémák (TL 30)

az az, apapok, azirás tudok:) a kapicsi basák, a jancsár aga (TL 30)

azirás tudok:) a kapicsi basák, a jancsár aga. a mistancsi basával (TL 30)

három erös török ugy viszi ahabok hátán. mint a nyil, keményeb (TL 30)

kapicsi basák, a jancsár aga. a mistancsi basával, a kalmakán. a (TL 30)

jancsár aga. a mistancsi basával, a kalmakán. a kapitán basával. azután (TL 30)

a mistancsi basával, a kalmakán. a kapitán basával. azután a (TL 30)

kalmakán. a kapitán basával. azután a fö vezér a muftival., acsauz (TL 30)

basával. azután a fö vezér a muftival., acsauz basa. azután a (TL 30)

a fö vezér a muftival., acsauz basa. azután a mahumet attyafiai (TL 30)

a muftival., acsauz basa. azután a mahumet attyafiai a zaszloja mellet (TL 30)

basa. azután a mahumet attyafiai a zaszloja mellet, a Császár vezetékji (TL 30)

mahumet attyafiai a zaszloja mellet, a Császár vezetékji, azután Czifrán fel (TL 30)

és aranyas kocsi. melyben vala a mahomet köntöse, és fegyvere. ezután (TL 31)

köntöse, és fegyvere. ezután mene a császár igen kivántam paripán, mellette (TL 31)

igen kivántam paripán, mellette lévén a fia, azutan menének azisóglánok ketten (TL 31)

pedig nekem halálom mikor rövid akéd levele. mikor tudom hogy az (TL 31)

az elsö tized. köntöse sárga. a 2diknak. veres, a 3diknak zöld (TL 31)

mit fog használni neki apompa. ami alacson rendünkben pedig mi nékünk (TL 31)

köntöse sárga. a 2diknak. veres, a 3diknak zöld, a 4diknek kék (TL 31)

2diknak. veres, a 3diknak zöld, a 4diknek kék tafota, az isoglánok (TL 31)

de a csak ollyan mint afüst, és azzal a nagy pompával (TL 31)

ollyan mint afüst, és azzal a nagy pompával a császár nincsen (TL 31)

és azzal a nagy pompával a császár nincsen ollyan csendes elmével (TL 31)

leg aláb had hasonlittson valamiben a mi alacson állapotunkhoz. és tudgya (TL 31)

akereszténység! mennél nagyob pompájit látom a töröknek, annál nagyob örömben vagyok (TL 31)

töröknek, annál nagyob örömben vagyok a közönséges anyaszent egyházban valo létemért (TL 31)

vagyon, oh! mi szép állapot akereszténység! mennél nagyob pompájit látom a (TL 31)

ö nékik nem lehet az a reménségek, a mely minékünk nem (TL 31)

édes néném egy kevesé még a káposztánál is jobban szeretlek (TL 31)

akor mit fog használni neki apompa. ami alacson rendünkben pedig mi (TL 31)

napjában nem kellene meg csömörleni a szememnek, a kéd könnyü, kurta (TL 31)

kellene meg csömörleni a szememnek, a kéd könnyü, kurta és rövid (TL 31)

akor nem kiméllem kédet. és a hoszu levelet meg várom. valamint (TL 31)

nó már nem haragszom, hanem a rövid levelet is kedvesen vettem (TL 32)

kéd egyedül magyar aszszony pérában, a bercsenyi ur embereit mind jól (TL 32)

magam is látogatásokra bé megyek; a szállás pedig csak mindenkor kédnél (TL 32)

denem mindenik viseli érdemesen azt a nevet, és az ollyanokot csak (TL 32)

kéd az idöt, mint sem agörög kéráczákal. az aszszony maga mulattságot (TL 32)

aszszonyokot másképen gyogyittyák. mint sem aközönségeseket. nyernek is rajta sokszor, mint (TL 32)

menni, egy pirongatás el fér avállamra. édes néném az egésség, de (TL 32)

tél felé meg kezd sárgulni a fának is alevele., de a (TL 32)

a fának is alevele., de a vigasságrol beszélni igen szereti. föképpen (TL 32)

vigasságrol beszélni igen szereti. föképpen a tavaszi idejében valo dolgokrol. azt (TL 32)

fekete. és orczája fejér, ezt a mesét mindgyárt meg fejtem kédnek (TL 32)

szép volt. és hogy most aszép télhez hasonlithatni. de azt ki (TL 32)

is rajta sokszor, mint birtok a csikban, mihent meg betegedet. egy (TL 32)

kezd sárgulni a fának is alevele., de a vigasságrol beszélni igen (TL 32)

ki egyet, ki mástjovallot, hogy a himlö meg ne lassék, és (TL 32)

himlö meg ne lassék, és a szépség meg maradgyon. egyik a (TL 32)

a szépség meg maradgyon. egyik a töbi közöt (TL 32)

hogy nem lehetet járni, és a piros orcza, csak inkáb tettzik (TL 33)

aranyas. de már a volt a mesterség hogy vegyék le, a (TL 33)

a mesterség hogy vegyék le, a sok féle viz le nem (TL 33)

akik minden koron készen vannak akérésre, de az adást; {…}, it mi (TL 33)

volt. azért nehezeb is volt a munka. végtire onnét is le (TL 33)

nem tudgya kéd, hogy holnap. a vezér szembe akar lenni a (TL 33)

a vezér szembe akar lenni a fejdelemel. csak magánoson, ez a (TL 33)

a fejdelemel. csak magánoson, ez a vezér még eddig jo baráttságal (TL 33)

elegen vagyunk. elég tahint ád aporta, eleget eszünk. de azzal ruhásabbak (TL 33)

szolgállyam hiven, és hadgyam azIstenre atöbbit. egy erdélyi nemes ember felöl (TL 33)

baráttságal volt mi hozánk, és abujdoso urak, éppen nem panaszolkodhatnak ellene (TL 33)

válik mint végzi, mert itt a változás könnyen meg esik. és (TL 33)

meg esik. és az ajándék a vezérekel hatat forditat. mi pedig (TL 33)

kel aranyozni az orczáját. ennek avoxát bé vették. és levél aranyal (TL 33)

és az kötheti meg pénzel. a török urakot., ezek pedig ugy (TL 33)

vagyunk. sem én se más, a mi urunknak pedig termeszete a (TL 33)

nem tudom mikor leszen az a szerencsés nap. de azt tudom (TL 33)

ollyan közél volna, mint azé a piros. leányé, én szeretem kédet (TL 33)

uj esztendö napokot kivánok kednek, a hoszas, és egy hetig tanult (TL 34)

kivánatokot hadgyuk az idegenekre. és a predikátorokra, azért. se drágábbat. se (TL 34)

jó egésséget., mihaszna vagyon annak a hoszas köszönetnek. a mely még (TL 34)

azoknak fiait meg ne lássa, agyermekeknek pedig mindeniknek addig kellene élni (TL 34)

mely még nem is illik a keresztenyekhez, jákob sem adot több (TL 34)

jákob sem adot több áldást. a tizen két fiára, mint mostanában (TL 34)

nem lehetne csináltatni, hát azután a sok marhának bövségit. a sok (TL 34)

azután a sok marhának bövségit. a sok siros földet. ezt pedig (TL 34)

de még enem elég. mert a gyermekekre valo áldás, el tart (TL 34)

oráig. és egy anya sincsen. a ki a kivánság szerént. a (TL 34)

egy anya sincsen. a ki a kivánság szerént. a fiainak. fiait (TL 34)

a ki a kivánság szerént. a fiainak. fiait, meg azoknak fiait (TL 34)

akor az áldást egy izraélita. a földének kövérségiben tartotta, az Isten (TL 34)

csak földi áldásokot igér, de a keresztényi áldás. mind lelki dolgokbol (TL 34)

áll, és egy kereszténynek nem a kövér földet kel suhajtani, hanem (TL 34)

kövér földet kel suhajtani, hanem a kegyelemel valo tellyes szivet, hogy (TL 34)

valo tellyes szivet, hogy ne a földgye. hanem a szive teremcsen (TL 34)

hogy ne a földgye. hanem a szive teremcsen böv gyümölcsöt, én (TL 34)

ollyan iskola béli szokásokot. hanem a keresztényi szokást. mely meg egyezik (TL 34)

szokásal. az udvarnál pedig, még a köszvény is szokást csinál. a (TL 34)

a köszvény is szokást csinál. a mi fejdelmünk csak tegnap is (TL 34)

igazán mondgyák hogy gazdagot keres a köszvény. mert ugy a mi (TL 34)

keres a köszvény. mert ugy a mi urunkra rea sem nézet (TL 34)

irnék. de az én házam a tenger felet vagyon. és onnét (TL 35)

állapotban vagyunk, atáncz is savanyu. a valo hogy az aszszony mellet (TL 35)

örült bercsényiné aszszonyom azon. hogy a fejdelem meg látogatta, mindennel kinálta (TL 35)

nem dicsérte a szépségiért. hanem ajoságáért. azért is. mondom neki mindenkor (TL 35)

kis susinak igen fösvényen osztogatták aszépséget, de rendes, tisztességes személy, és (TL 35)

is inkáb roszat mondani felöllök, a nemesi vérhez nem illik, mit (TL 35)

pedig soha senki nem dicsérte a szépségiért. hanem ajoságáért. azért is (TL 35)

vagy másrol, de örökké panaszolkodik. a kis susinak igen fösvényen osztogatták (TL 35)

tisztességes személy, és tiszta joság, a talaba mátkája bé illik egy (TL 35)

az aszszonyoknak meg kel állani a végezéseken. meg viszontag. a micsoda (TL 36)

állani a végezéseken. meg viszontag. a micsoda itéletet tesznek a férfiak (TL 36)

viszontag. a micsoda itéletet tesznek a férfiak felöl az aszszonyok, az (TL 36)

de mit tehetz annak (mondgyák atotok:). egy részröl nem bánom mert (TL 36)

senkinek is szollani, és azt a dolgot nem lehet más itélö (TL 36)

azon meg kel nyugodni. ha a törvény csinálok bévették volna öket (TL 36)

törvény csinálok bévették volna öket a törvény tevésben, azö hathatos szemekel (TL 36)

szemekel. hathatosab törvényt tettek volna, a sidoknak volt egy aszszony birójok (TL 36)

az ember maga menne gyönyörüségel a baját. meg mondani, és ót (TL 36)

egy szép és kegyes bironak a szájából meg halván a törvénynek (TL 36)

bironak a szájából meg halván a törvénynek magyarázattyát. nem lehetne az (TL 36)

az igaz nem volnék méltó aszánásra, de nem lesz mindenkor pap (TL 36)

irok, azért. hogy hamaréb vehessem a kéd válaszát (TL 36)

és énnekem kel meg itélni, akéd reszttségit. ollyan biroval is vagyon (TL 36)

tengeren. én pedíg azt felelem akéd feleletire, hogy azzal dicsérhetem magamot (TL 37)

kocsis. aki nap estig ügetvén alovon, estve. azzal kerkedik. hogy mint (TL 37)

nevetek, mint itt, de hogy a vendéget meg ne unnyák, keveset (TL 37)

nem egésseges, mert ha az a kis hajo hirtelen el találna (TL 37)

fordul, már azt gondolom hogy a halaknál leszek vacsorán. erre azt (TL 37)

nem tartok nyomoruságosab dolgot. mint a néma halak országában lakni. tegnap (TL 37)

halak országában lakni. tegnap mi a császári mulattságon voltunk, lehetetlen azt (TL 37)

csak ugy mulattuk magunkot. mint a kocsis. aki nap estig ügetvén (TL 37)

avezér egy csauz basát külde a fejdelemhez, kit is kéreté hogy (TL 37)

is kéreté hogy lenne jelen a mulattságon. amelyet fog adni. a (TL 37)

a mulattságon. amelyet fog adni. a császarnak, a fejdelem lora ülvén (TL 37)

amelyet fog adni. a császarnak, a fejdelem lora ülvén, a csauz (TL 37)

Ma igen jó regel avezér egy csauz basát külde a (TL 37)

császarnak, a fejdelem lora ülvén, a csauz, a Constancinapoly mellet lévö (TL 37)

a Constancinapoly mellet lévö retnek avégin, egy nagy dombon meg álitta (TL 37)

fejdelem lora ülvén, a csauz, a Constancinapoly mellet lévö retnek avégin (TL 37)

álitta minket. ahonnét kelleték nézni a mulattságot. a réten pedig sok (TL 37)

ahonnét kelleték nézni a mulattságot. a réten pedig sok számu nagy (TL 37)

nagy sátorok valának verve. mind a császár számára, mind a töb (TL 37)

mind a császár számára, mind a töb urak számára. a mulattság (TL 37)

mind a töb urak számára. a mulattság pedig abbol állot. hogy (TL 37)

és apro agyucskákbol Czélt löttek, a CSászár elött. abirkozok birkoztanak; de (TL 37)

Czélt löttek, a CSászár elött. abirkozok birkoztanak; de még is mind (TL 37)

ló háton ülni, étlen, és atöbbit csak meszünen nézni (TL 37)

nem valának császári mulattságok, hanem a vége job volt a kezdetinél (TL 37)

hanem a vége job volt a kezdetinél. mert a vezér ebédet (TL 37)

job volt a kezdetinél. mert a vezér ebédet adván a császárnak (TL 37)

mert a vezér ebédet adván a császárnak, és az egész udvarának (TL 37)

meg is kel ajándekozni mind a CSaszárt, mind azudvarát. a többinek (TL 37)

mind a CSaszárt, mind azudvarát. a többinek nem tudom mit ád (TL 37)

nem tudom mit ád, de a császárnak. három vagy negy válogatot (TL 37)

édes néném mely derék allapot a császárság:) ennek pedig minden esztendöben (TL 37)

atengeren. hogy ha egy kevesé ahajo egy oldalára fordul, már azt (TL 37)

esztendöben meg kel lenni,, azon a napon. mi pedig mind ezeknek (TL 37)

azidö rosz, és ollyankor járni atengeren nem egésseges, mert ha az (TL 37)

én pedig ollyan bátor vagyok atengeren. hogy ha egy kevesé ahajo (TL 37)

felé jöt haza aviz. akik atengeren voltanak. jol meg érzették. a (TL 38)

nem derék mulattság. azért is a fejdelem fél oráig ót lévén (TL 38)

még azt kelleték azután izenni a vezérnek, hogy igen mulattuk magunkot (TL 38)

azt el hidgye kéd, hogy a vezérnek mind ajándekáért sem adnám (TL 38)

benne, ebéd felet egyszers mind a tálak is kezdenek tánczolni, mi (TL 38)

értenek, az én házam alá a tenger bé megyen. és mindenkor (TL 38)

térdig érö viz. de mihent a föld indulás volt, szárazon maradot (TL 38)

atengeren voltanak. jol meg érzették. a föld indulás elöt egy orával (TL 38)

elöt egy orával láttuk hogy a vezér ment magát mulatni a (TL 38)

a vezér ment magát mulatni a fekete tenger felé. de mihent (TL 38)

felé. de mihent meg érzette a föld indulást azonnal nagy siettségel (TL 38)

nagy siettségel viszá tért; és a császárt ment látni. Constanczinápolyban, sok (TL 38)

vezetni pompával. mikor egyik házbol a másikában megyen, de tegnap nem (TL 38)

két vagy három aranyat igért ahajosoknak csak vigyék el az emberit (TL 38)

maradot. estve felé jöt haza aviz. akik atengeren voltanak. jol meg (TL 38)

akerbe, és az ijedcség volt a hopmestere. tegnap ebéd után a (TL 38)

a hopmestere. tegnap ebéd után a franczia követnéhez menvén. az ura (TL 38)

ajándekáért sem adnám kédet, meg aleányokot is oda teszem. de ugy (TL 38)

valamely szerencsétlenség az urán, vagy a gyermekein. azért két vagy három (TL 38)

emellyék helyeböl. mert futva ment akerbe, és az ijedcség volt a (TL 38)

az urához akart küldeni, de a hajosok ugy féltenek. a tengerre (TL 38)

de a hajosok ugy féltenek. a tengerre menni, hogy tiz aranyért (TL 38)

kérdették töllök, azt felelték hogy a föld indulásban, a viz alat (TL 38)

felelték hogy a föld indulásban, a viz alat a (TL 38)

föld indulásban, a viz alat a (TL 38)

föld le süjjethet, a viz le esvén. a hajojokis (TL 39)

süjjethet, a viz le esvén. a hajojokis le süjjedne, lehetneé ennél (TL 39)

üzvén. segittséget jöttek ide kérni a császártol, a ki is segittséget (TL 39)

süjjedne, lehetneé ennél jobban okoskodni ahét bölcsek közül akármelyiknek is. édes (TL 39)

jöttek ide kérni a császártol, a ki is segittséget adván nekik (TL 39)

ki is segittséget adván nekik, a méltoságos fejdelmek ide jöttenek, hogy (TL 39)

ide jöttenek, hogy innét hajon a segittségel a fekete tengeren viszá (TL 39)

hogy innét hajon a segittségel a fekete tengeren viszá mennyenek., ö (TL 39)

az udvari nép nem ruhásab, a mi czigányinknál, azt pedig ne (TL 39)

pénzek ne volna. mert valamég a cselédekben tart, addig pénzek is (TL 39)

addig pénzek is lészen, mert a midön a pénzek el fogy (TL 39)

is lészen, mert a midön a pénzek el fogy, kétöt vagy (TL 39)

közül el adnak, és igy a pénz el fogyván, az udvariak (TL 39)

is fogynak. ma tiz orakor a fejdelmünk látogatására jöttenek, sok udvarival (TL 39)

azok ollyan rongyosok voltanak. valamint a szolgák, nem is tudom miért (TL 39)

nem is tudom miért viselik afejdelem nevet. mert abizonyos, hogy jobban (TL 39)

mert abizonyos, hogy jobban szeretném a brassai biroságot., mint sem az (TL 39)

az ö fejdelemségeket. valo hogy a gyorgyiánusok az elöt hadakozok voltanak (TL 39)

szép. azt irta volt kéd a minap. hogy már ért francziául (TL 39)

hogy idegen nyelvet tanul. bár a mi földink azon volnának hogy (TL 39)

nem volna arra kedvek., azt a két dolgot pedig egy nemes (TL 39)

szükséges tudni. azon kivül, hogy a valláshoz a szükséges. hogy holmi (TL 39)

de ha szinte volna is. a férfi nem csak a (TL 39)

is. a férfi nem csak a (TL 39)

és az olvasásra sem kénszeritenék aleányokot, hogy ha csak azoknak nem (TL 39)

illyen anyák nem okoson gondolkodnak. aleányokot. avallásbeli dolgok iránt valo tudatlanságban (TL 40)

hagymárol, és a dézma borrol kivánna irni a (TL 40)

a dézma borrol kivánna irni a feleséginek, hanem más egyéb egyességböl (TL 40)

gondolatit is le irná, ha a felesége tudna irni és olvasni (TL 40)

olvasni. és hogy micsodást ir a tisztartojának, meg látnok hogy mindenik (TL 40)

az ember örömest meg irná a feleséginek. némelykor szükséges is volna (TL 40)

anyák nem okoson gondolkodnak. aleányokot. avallásbeli dolgok iránt valo tudatlanságban nevelik (TL 40)

irni. de el hadgya, mert a felesége nem tud olvasni. és (TL 40)

hogy irni tudgyon., azért hogy a szeretöinek ne irhasson. oh! mely (TL 40)

mint ha az irás okozná a roszat, és nem a arosz (TL 40)

okozná a roszat, és nem a arosz, azirást, nem akor történik (TL 40)

a roszat, és nem a arosz, azirást, nem akor történik meg (TL 40)

akor történik meg atilalmas dolog. a mikor egymásnak irnak, hanem akor (TL 40)

irni, akár ne tudgyon, de a sziv el jár a maga (TL 40)

de a sziv el jár a maga dolgában., nekem ugy tettzik (TL 40)

irni tudok, hanem azért hogy a hajlandoság viszen reá. ha nem (TL 40)

szenvedgyen. akár mely szép legyen a gyémánt, de ha rutul vagyon (TL 40)

iránt, lássa ki ki szabad a magáéval. és az Isten adgyon (TL 40)

néném szereté kéd ugy mint a macska az egeret, vagyoné kédnek (TL 40)

szükségek az irásra, akar tudgyon akéz irni, akár ne tudgyon, de (TL 40)

tettzik mint ha feredném, mert a tenger habja egészen bé csapván (TL 40)

tenger habja egészen bé csapván a házam alá. sokszor azt gondolom (TL 40)

gondolom hogy az ágyamban locsog a viz (TL 40)

gyakorta meg hántattya kéd magát a tengeren. és hozzánk ki rugaszkodik (TL 41)

jó kezdetit sem lehet várni. eza mostani vezér a magyarokhoz magát (TL 41)

édes néném, patientia, aki eröseb a hatalmasab, azt jol tudgya talám (TL 41)

a felleg, valamint az izraélitákot apusztában, nagy csuda lesz. ha még (TL 41)

hogy hová fog bennünket vezetni a felleg, valamint az izraélitákot apusztában (TL 41)

én nyernék rajta, mint birtok a csikban, uszni sem tudok., édes (TL 41)

alá kel magát vetni, föképpen a bujdosoknak, de még föképpen azoknak (TL 41)

bujdosnak, mert sohult ollyan hertelenségel a változás meg nem esik, mint (TL 41)

bizonytalan az állapottya. ihon már abékeség meg vagyon, mit remélhetünk, ollyan (TL 41)

tengeren. és hozzánk ki rugaszkodik atengeri lovakon. az aszszony ót közel (TL 41)

ollyan udvarral vagyon dolgunk. ahol a ministerek minden nap változnak. ahol (TL 41)

lehet várni. eza mostani vezér a magyarokhoz magát jol mutattya, de (TL 41)

magyarokhoz magát jol mutattya, de aboldogulásoknak eszköze soha sem leszen, mert (TL 41)

eszköze soha sem leszen, mert a hadakozást nem (TL 41)

más hová nem szaladhatnánk, hanem atengerben kellene ugranunk., én nyernék rajta (TL 41)

kész inkáb mindenre hajolni, csak a hadakozásrol ne hallyon szollani, önéki (TL 42)

is ugy szeretem kédet mint akaposztát. hát kéd. hát az egésség (TL 42)

hozá, mert leg kisseb szerencsétlenségért a hadakozásban, leteszik. avezéreket., bekeséges idöben (TL 42)

idöben pedig e jol tudgya a dolgokot folytatni. de ki igérheti (TL 42)

azt nékünk hogy állando legyen a hozánk valo jo akarattya. hogy (TL 42)

dolog pedig ez által megyen a vezér eleiben. mindennek ehez kel (TL 42)

csak ö általla kel folytatni a vezerel valo dolgot. és ha (TL 42)

és roszunkot kivánnyák, oda leszünk a tyukoknak, a dicseretes ebben avezérben (TL 42)

kivánnyák, oda leszünk a tyukoknak, a dicseretes ebben avezérben hogy az (TL 42)

valo dolgokban gyakorta kér tanácsot, a mi fejdelmünktöl, aztot bé veszi (TL 42)

visgálom én ajövendöt. hadgyuk azt a jövendö urára, énnekem csak azon (TL 42)

a tyukoknak, a dicseretes ebben avezérben hogy az idegen országokrol valo (TL 42)

káposztát, ah! nem mérek már a káposztárol szolni, mert a minap (TL 42)

már a káposztárol szolni, mert a minap káposztás fazéknak nevezének, csak (TL 42)

édes néném mit visgálom én ajövendöt. hadgyuk azt a jövendö urára (TL 42)

édes néném, hogy nekem kel a császári városban történt dolgokot meg (TL 42)

kisseb szerencsétlenségért a hadakozásban, leteszik. avezéreket., bekeséges idöben pedig e jol (TL 42)

kéd. hogy mikor leszen audenciája a (TL 42)

aztot ugy tudgya kéd, mint a mi atyánkot, hogy rend szerént (TL 43)

atyánkot, hogy rend szerént amikor a császár audencziát ád valamely követnek (TL 43)

és azután viszi bé avezér a csaszárhoz, de a most nem (TL 43)

avezér a csaszárhoz, de a most nem lehetet, mert a (TL 43)

azt is tudgya kéd. hogy a ramazán nálok ollyan mint nálunk (TL 43)

ramazán nálok ollyan mint nálunk a nagy böjt, és egy holnapig (TL 43)

szabadság., ramazánnya lévén tehát most a törököknek., ma két orakor regel (TL 43)

törököknek., ma két orakor regel. a követ a portára menvén. ót (TL 43)

két orakor regel. a követ a portára menvén. ót meg vendégelték (TL 43)

meg vendégelték, és ött orakor acsászár audencziájára vitték. mind ezekböl meg (TL 43)

fogvást. itt sátorok alat vagyunk, a mellettünk valo várost mind az (TL 43)

tudgya kéd micsoda hiresek valának a romaiak idejében abithiniai királyok, de (TL 43)

meg nem szabad kostolni. ha apéterkéjit el vetné is, gondollya el (TL 43)

néki, és azután viszi bé avezér a csaszárhoz, de a most (TL 43)

hiresek valának a romaiak idejében abithiniai királyok, de azon nem törödöm (TL 43)

légy. azért itt sétály ezen a szép réten. az igaz édes (TL 43)

néném hogy szép helyt vagyunk, a sátoraink a tenger parton rendiben (TL 43)

szép helyt vagyunk, a sátoraink a tenger parton rendiben. ezt a (TL 43)

a tenger parton rendiben. ezt a (TL 43)

gyönyörü Canalist végig láttyuk, a fekete tenger zugását jol hallyuk (TL 44)

tenger zugását jol hallyuk, azok a nagy rettentö sajkák elöttünk mennek (TL 44)

rettentö sajkák elöttünk mennek el. a fekete tengere, illyen Canalis nincsen (TL 44)

az egész világon talám., ennek a széllye mindenüt vagyon egy jó (TL 44)

vagyon egy jó ágyu lövés, a hosza vagyon ött mély föld (TL 44)

mert egyszers mind el boritá aviz (TL 44)

az országot. CSudát csinálna ebböl. a Cánálisból. két felöl városokot, szép (TL 44)

egynehány ezeret vonnak ki egyszer ahalászok. hány ezer kél ell abban (TL 44)

másut csak faluknak hinák azokot, a többi közöt jénikö a hol (TL 44)

azokot, a többi közöt jénikö a hol mi lakunk. igen rut (TL 44)

mi lakunk. igen rut város, a többi illyen sincsen. ásia felöl (TL 44)

pedig csak nem mindenüt puszta. a császár parton lévö házai éppen (TL 44)

annyi halat látni mint ebben a Canalisban vagyon. egynehány ezeret vonnak (TL 44)

hány ezer kél ell abban a császári városban. és hány száz (TL 44)

meg csak jéniköben, hát még a rettentö sok diszno hal. mennyi (TL 44)

mennyi benne, nem örömest hazudnék. a szükség sem hoza magával. azért (TL 44)

azért el mondhatom. hogy egyszer a többi közöt lattam egyszers mind (TL 44)

sereg sertést hajtottak volna le a vizen, azigaz. édes néném hogy (TL 44)

hogy mi itt jol vagyunk, a szép réten setálunk, a fejdelem (TL 44)

vagyunk, a szép réten setálunk, a fejdelem által hozatván a lovait (TL 44)

setálunk, a fejdelem által hozatván a lovait. gyakorta fog vadászni menni (TL 44)

vannak éppen ót foly le ahegyekböl a viz. ahol mink vagyunk (TL 44)

szivárvánt nem láttunk volna, már a hegyekre szaladtunk volna innét. mert (TL 44)

tegnap nagy zápor esö lévén. a viz csak nem egészen el (TL 44)

éppen ót foly le ahegyekböl a viz. ahol mink vagyunk táborban (TL 44)

akonyhánkot. a konyha eszközt, szaladva kelleték el (TL 45)

el ragadni. én az esökor a sátoromban nem lévén. az esö (TL 45)

de ki ne nevette volna a midön a satoromon keresztül. térdig (TL 45)

ne nevette volna a midön a satoromon keresztül. térdig érö patak (TL 45)

érö patak folyt el. az a jó szerencsém. hogy még is (TL 45)

csak alatta folyt el apatak, a valo hogy az özön viz (TL 45)

aztot már mind ki sziná. a kaik érkezik, és a kaikban (TL 45)

mindenkor vannak illyen nevettséges dolgai. aminap a fejdelem arrol beszélgetet. hogy (TL 45)

viz csak estig tarta, mert a viznek más menedéket csináltanak. de (TL 45)

gondollya el kéd mint járt aminapiban forgács uram, nem tudom micsoda (TL 45)

akonyhánkot. a konyha eszközt, szaladva kelleték (TL 45)

minap communicalni akarván. a mikor apap hozája közelitet. aza gondolat jöt (TL 45)

idejeis már quártélyban szállanunk, mert afekete tenger igen fekete szelet bocsát (TL 45)

akart innét menni communiora. reggel a communiora keszülvén áitatosan, parancsollya egyik (TL 45)

észre magát hogy a pipa aszájában, nagy nevetésel viszá tér a (TL 45)

urhoz, sokáig atenger parton sétálván. a szolgája is sokat késvén, és (TL 45)

szolgája is sokat késvén, és a sok jó gondolatokból is ki (TL 45)

sziná. a kaik érkezik, és a kaikban akarván ülni. akor veszi (TL 45)

akor veszi észre magát hogy a pipa aszájában, nagy nevetésel viszá (TL 45)

aszájában, nagy nevetésel viszá tér a sátorában. de mi is eleget (TL 45)

vannak illyen nevettséges dolgai. aminap a fejdelem arrol beszélgetet. hogy micsoda (TL 45)

nagy buzgoságal kel bé venni a communiot és hogy csak arrol (TL 45)

által vigye bercsényi urhoz, sokáig atenger parton sétálván. a szolgája is (TL 45)

nevettséges dolgok nejussanak eszében. mert a minap communicalni akarván. a mikor (TL 45)

mert a minap communicalni akarván. a mikor apap hozája közelitet. aza (TL 45)

a mikor apap hozája közelitet. aza gondolat jöt az esziben. hogy (TL 45)

esziben. hogy mi jo volna. a papon lévö Casula czafragnak., illyen (TL 45)

gondolatink nekünk is elég vagyon, a gondolat ugy leszen roszá. hogy (TL 45)

pedig europában. ide pedig nem a levegö égben hoztak, hanem avizen (TL 46)

hogy ide viszá jöttünk, és a taborozást el végeztük, a bizonyos (TL 46)

ellenség elöl jöttünk el, hanem a sok esö elöl. a melyet (TL 46)

noha két generalis vagyon velünk. a minden napi mulattság már itt (TL 46)

hozánk. vagy mi megyünk hozája. a vadászat sem mulik el. de (TL 46)

a levegö égben hoztak, hanem avizen. mind ezekböl meg üsmeri kéd (TL 46)

el. hogy ellenünk ne vadászanak a portán. mert a német követi (TL 46)

ne vadászanak a portán. mert a német követi leg többet azon (TL 46)

mi végre kivánnya üldözni ezeket a szegény bujdoso magyarokat, a kik (TL 46)

bujdoso magyarokat, a kik itt a tenger parton csak dohányoznak. suhajtozásal (TL 46)

hogy még bé is kel a szemeket hunni egy nehány száz (TL 46)

nehány száz esztendökig, akoron nem a camara szék eleiben citáltatunk. sem (TL 46)

annak törvénnye szerént mondgyák ki a sententiát. hanem a szerént a (TL 46)

a sententiát. hanem a szerént a kegyes évangyelium szerént. a mely (TL 46)

szerént. a mely azt parancsollya. a császároknak is. hogy meg bocsásanak (TL 46)

meg bocsásanak az ellenségeknek, és a roszért, jol tegyenek. az ollyan (TL 46)

el vetted volna az örökségeket; apolitica rátioért, nem kellet volna jövendöbéli (TL 46)

hanem az évangyeliumot teszik ót a fejdelmek eleiben. akoron egy fejdelem (TL 46)

fejdelem, hejában fogja azt allégálni. a ministerim jovallották nékem. hogy a (TL 46)

a ministerim jovallották nékem. hogy a bujdoso magyarokot., bujdosásokban is üldözem (TL 46)

magyarokot., bujdosásokban is üldözem. és a politica ratio arra vit, hogy (TL 46)

vegyed töllök azt a kenyeret, a melyet én rendeltem nékik idegen (TL 46)

megyen rajtok valamint a purgatio, atalám tudva nincsen kédnél, hogy mi (TL 47)

kédnél, hogy mi mostis abban a szándékban vagyunk., hogy franczia országban (TL 47)

csak azakarat áll mi rajtunk. a tehettség pedig máson. mivel a (TL 47)

a tehettség pedig máson. mivel a fejdelem ezen szándéka iránt. a (TL 47)

a fejdelem ezen szándéka iránt. a franczia udvarnak egy nehány rend (TL 47)

viszá mennyünk. és ha csak ami akaratunkon állana. ma indulnank meg (TL 47)

valo. mindenkor nagy baráttságot mutatot a mi urunkhoz. az annya pediglen (TL 47)

a kiis egy házbol valo a mi fejdelem aszszonyunkal. ugy szerette (TL 47)

fejdelem aszszonyunkal. ugy szerette mint a fiát, mind holtig, de a (TL 47)

a fiát, mind holtig, de a fejdelmek közöt lévö atyafiság és (TL 47)

atyafiság és baráttság. ollyan mint a nád szál, ha jol vagyon (TL 47)

dolgod, mind az atyafiság, mind a baráttság fent vagyon. ha pedig (TL 47)

kissebben. dolgait ebben az országban. a portán nem segitette. illyen a (TL 47)

a portán nem segitette. illyen a fejdelmek baráttsága, illyen reménség nélkül (TL 47)

az emberel. valamint a tzitronnal, a melyböl a levit ki facsarván (TL 47)

valamint a tzitronnal, a melyböl a levit ki facsarván azután elvetik (TL 47)

ki facsarván azután elvetik. ha a forrásbol jol iszunk, azután annak (TL 47)

kéd mondása szerént, derék allapot a szerencsén fekünni, avalo hogy az (TL 47)

az elmultot el felejtették, és a hatalom kezekben lévén, jövendöre nem (TL 47)

kezekben lévén, jövendöre nem hajtanak. a kéd mondása szerént, derék allapot (TL 47)

édes néném az igéretet másolni. a nemes vér. a mit fogad (TL 47)

valamitöl. de erdélyi lévén. ótt a nemes aszszonyoknak a szavok ollyan (TL 47)

lévén. ótt a nemes aszszonyoknak a szavok ollyan állando. valamint a (TL 47)

országot orleáns hertzeg igazgatván. mivel akirály még nem arra valo. mindenkor (TL 47)

a szavok ollyan állando. valamint a brassai havas, tartsa meg hát (TL 47)

és bárom, vagy négy holnapját a télnek tölttse el kéd itt (TL 47)

télnek tölttse el kéd itt a magyar aszszonyokal. valo hogy kéd (TL 47)

magyar országi. arosa többet érr a koronál, a nap fényeseb aholdnál (TL 48)

arosa többet érr a koronál, a nap fényeseb aholdnál., mikor magyar (TL 48)

mikor magyar országon fogyatkozás vagyon a napban. csak egy erdélyi aszszonyt (TL 48)

tizen egy az ora., ha a szerencsén nem fekszem is, csak (TL 48)

már édes nénem. vegyük elö a pennát. és tisztittsuk meg a (TL 48)

a pennát. és tisztittsuk meg a penészes kalamarist. mert már ezutan (TL 48)

ezutan az iráshoz kel fogni, a postakot kel küldözni, a hireket (TL 48)

fogni, a postakot kel küldözni, a hireket fel kel ébreszteni, ma (TL 48)

mint {…} pál az oláhokot; és a császari városban lévö székiben viszá (TL 48)

kéd magát, de már ót a reszttséget nem kel hevertetni, hanem (TL 48)

hirt küldök kednek tenger habjain., a melyen mind a két füle (TL 48)

hirt irok, azután irom meg a csendülö hirt. tegnap a jancsár (TL 48)

meg a csendülö hirt. tegnap a jancsár aga. cérémoniával külde ajándekot (TL 48)

a koronál, a nap fényeseb aholdnál., mikor magyar országon fogyatkozás vagyon (TL 48)

ma nyolczad napja hogy itt atelet ki telelvén, elhagya kéd bennünket (TL 48)

virágot küldeni ajándékban. és ha a jancsár aga azt az ajándékot (TL 48)

annyit mint tiz magyar országi. arosa többet érr a koronál, a (TL 48)

országban. angliában ha az aszszonyok a korcsomára mennek. azért senki nem (TL 49)

hordoznak azölökben valamint másut hordozzák a kis kutyácskákot. francziában, vagy másut (TL 49)

vagy másut. egy uri aszszony a hintojában ül. estig oda jár (TL 49)

itt pedig egy török urnak afelesége esztendeig sem megyen ki a (TL 49)

afelesége esztendeig sem megyen ki a házbol. lengyel országban apapok a (TL 49)

a házbol. lengyel országban apapok a segrestyében lévö szentelt vizben teszik (TL 49)

hogy meg hüllyön. a még a misét el végezik, nálunk meg (TL 49)

férjhez. a kinek leg hoszab a füle. és ha a vállát (TL 49)

hoszab a füle. és ha a vállát éri, nálunk pedig az (TL 49)

itélni., talám még kéd azt aszokást sem tudgya. hogy ha egy (TL 49)

hát a jo szokásé, hogy a tatár nemes aszszonyok. meg furják (TL 49)

néném. készittse kéd a füleit. arosz hirre, a valo hogy aztot (TL 49)

de édes néném. készittse kéd a füleit. arosz hirre, a valo (TL 49)

ezüst karikát vonnak belé. valamint afülben valo. az országban lévö szokást (TL 49)

két tsötörtököt el mulat. azért a feleséginek szabad panaszt tenni ellene (TL 49)

feleséginek szabad panaszt tenni ellene, a biró elött. mondgyuk hát, hogy (TL 49)

biró elött. mondgyuk hát, hogy a jancsár aga küldhetet virágot. mivel (TL 49)

nem gondolhatta volna az ember, a mi jó akaroink addig munkálkodtanak (TL 49)

munkálkodtanak ellenünk, hogy meg nyerték a pereket. és innét is ki (TL 49)

terhekre volnánk, ma reggel hivatá a vezér horvát ferenczet. és azt (TL 49)

horvát ferenczet. és azt izené a fejdelemnek általa., hogy a porta (TL 49)

izené a fejdelemnek általa., hogy a porta, job, és alkalmatosab helyt (TL 49)

és alkalmatosab helyt akar rendelni a magyaroknak jénikönél. a mi urunk (TL 49)

ki a házbol. lengyel országban apapok a segrestyében lévö szentelt vizben (TL 49)

akar rendelni a magyaroknak jénikönél. a mi urunk. mint igaz keresztény (TL 49)

ezt az izenetet. és abban. a változtatás, változást nem okozhata, el (TL 49)

az én nyomoruságimon örülnek, de a kristus tanyitását követvén, áldást kért (TL 49)

áldást kért, üldözöire. nem is a portának tulajdonitotta azt a változást (TL 49)

is a portának tulajdonitotta azt a változást, hanem annak a követnek (TL 49)

azt a változást, hanem annak a követnek, a ki ártalmunkra igyekezik (TL 49)

változást, hanem annak a követnek, a ki ártalmunkra igyekezik, ha Isten (TL 49)

Ma reggel a fejdelmünk, a pompeus oszlopát volt (TL 50)

Ma reggel a fejdelmünk, a pompeus oszlopát volt meg nézni (TL 50)

pompeus oszlopát volt meg nézni. a mely oszlop a fekete tengernek (TL 50)

meg nézni. a mely oszlop a fekete tengernek a torkába. egy (TL 50)

mely oszlop a fekete tengernek a torkába. egy nagy köszikla tetején (TL 50)

nagy köszikla tetején vagyon. ez a köszikla egy kis szigetet csinál (TL 50)

köszikla egy kis szigetet csinál. a kaikbol ki szálván. egy darabig (TL 50)

szálván. egy darabig fel mentünk a kösziklán. de éppen az oszlopig (TL 50)

meredeken vagyon. és egyik kösziklárol. a másikára kelletet volna ugrándozni, a (TL 50)

a másikára kelletet volna ugrándozni, a káposztás fazék pedig, nem ugrándozhatik (TL 50)

nem ugrándozhatik oly könnyen mint a vad kecske, nem lehetet meg (TL 50)

mit nézni rajta, hanem csak arégiségiért kel becsülleni. ha igaz hogy (TL 50)

aztot csak mondgyák. és minden a pompeus oszlopának hija. de arrol (TL 50)

találni irásban, abizonyos hogy az a hires romai ember ezen a (TL 50)

a hires romai ember ezen a földön eleget járt; de a (TL 50)

görög császár munkája, vagy még a császárok elött tették oda, ha (TL 50)

pompeus meg nem fizeti nekem a keszkenömöt. amelyet ót a kösziklák (TL 50)

hová küldenek bennünket, azt mondgyák avaros rendes. nem mesze vagyon ide (TL 50)

nekem a keszkenömöt. amelyet ót a kösziklák közöt el vesztettem. már (TL 50)

rendes. nem mesze vagyon ide, a neve rodosto. de ennél többet (TL 50)

bujdoso magyarok számára. és hogy a jövö holnapnak a közepe felé (TL 50)

és hogy a jövö holnapnak a közepe felé innét el illantunk (TL 50)

azért azon legyünk. hogy azt a kis idöt hejában el ne (TL 50)

attol ne tarttson kéd. hogy a nagy készület miat oda nem (TL 50)

gondot., mikor pedig sokja vagyon, a gond is nagyob., mit tehetünk (TL 51)

fél annyi idö sem kel a készületre. édes néném, akik bujdoso (TL 51)

nem az adomért szolgál, hanem a becsületért. ha egy kis haláadatlanságal (TL 51)

fizetnek is, azt nem tekinti, a minapi levelében, az illyen dologra (TL 51)

avalo hogy kivált mi nékünk aketten hárman, kik mindenkor véle bujdosunk (TL 51)

ebédet, és vacsorát. és hadgyuk atörödést annak. aki azt szereti. ugyé (TL 51)

nézve, pöké ki kéd. ezeket a deák szokot. {…};a valo hogy (TL 51)

üssék meg a dobot. fuják meg a készülöt (TL 51)

meg a dobot. fuják meg a készülöt, édes néném. már mi (TL 51)

néném. már mi készen vagyunk. agállya aki urunkot fogja vinni itt (TL 51)

urunkot fogja vinni itt vagyon, a mely hajok a portékát, és (TL 51)

itt vagyon, a mely hajok a portékát, és a fejdelem embereit (TL 51)

mely hajok a portékát, és a fejdelem embereit fogják vinni. azok (TL 51)

kivül. hárman, vagy négyen leszünk a fejdelemel., és hét orakor reggel (TL 51)

orakor reggel mi is, abban a nagy vizi hintoban ülünk, tegnap (TL 51)

vizi hintoban ülünk, tegnap pedig a fejdelem csak különösön szemben volt (TL 51)

fejdelem csak különösön szemben volt a vezérel. és tölle el bucsuzván (TL 51)

el bucsuzván nagy baráttságát mutatta a fejdelemhez. és meg is ajándékozta (TL 51)

de gondollya el kéd hogy a török micsoda féle beszédekel éll (TL 51)

török micsoda féle beszédekel éll, a fejdelem beszéd közben (TL 51)

mondotta a vezérnek hogy talám mesze vagyon (TL 52)

hogy közeleb szeretet volna lenni, a portához. erre a vezér mondá (TL 52)

volna lenni, a portához. erre a vezér mondá. hogy ha egy (TL 52)

meg indulunk. és még ezt a levelet bé kel pecsételnem. azért (TL 52)

üsmeri kéd. hogy honnét dátálom a levelemet. elég az hogy azIsten (TL 52)

bercsényi ur. mindgyárt anagramát csinált a város nevéböl. és ejöt ki (TL 52)

óstóród. ez igen hozá illik a bujdosokhoz., elég a hogy erröl (TL 52)

16 dik indulánk meg, már agálya készen várta a fejdelmet; a (TL 52)

meg, már agálya készen várta a fejdelmet; a mely igen nagy (TL 52)

mely igen nagy méltoságára eset a fejdelemnek hogy a császár gályát (TL 52)

méltoságára eset a fejdelemnek hogy a császár gályát küldöt számára. a (TL 52)

a császár gályát küldöt számára. a gálya is, a nagyobbak közül (TL 52)

küldöt számára. a gálya is, a nagyobbak közül valo volt; mivel (TL 52)

mind egészen 220 rab vonta a gállyát, azon kivül száz fegyveres (TL 52)

vagy hajdu.) benne, egy szoval agályában voltunk mindnyájan 400, a gályás (TL 52)

szoval agályában voltunk mindnyájan 400, a gályás fö tiszt, basa volt (TL 52)

gályás fö tiszt, basa volt; a fejdelem mellet lévö császár kapicsi (TL 52)

kivül egy csorbasi, 7 orakor a fejdelem a gályában szálván. tiszteletnek (TL 52)

csorbasi, 7 orakor a fejdelem a gályában szálván. tiszteletnek okáért az (TL 52)

tiszteletnek okáért az ágyuval löttenek, a vas macskákot fel vonák. és (TL 52)

csak annyira vagyon. hogy ha ariskását itt meg fözik, oda vihetik (TL 52)

fel vonák. és vonni kezdék agállyát, a császár kastéllyát meg haladván (TL 52)

vonák. és vonni kezdék agállyát, a császár kastéllyát meg haladván. ellenkezö (TL 52)

meg haladván. ellenkezö szélre találánk, a szigetek felé kételeniteténk venni utunkot (TL 52)

kevesé mesze van is, de ahely alkalmatos. de ne gondollyad hogy (TL 52)

az okát. hogy miért megyünk a szigetek felé, azonnal. meg ijede (TL 53)

azonnal. meg ijede, és kezdé a fejdelemnek mondani. hogy a porta (TL 53)

kezdé a fejdelemnek mondani. hogy a porta meg csalta. és nem (TL 53)

nicomediában. a hol tökölyi volt. a fejdelemnek haszontalan vala bátoritani. és (TL 53)

mind addig tarta attol. valamég a szigeteket el nem érök, ót (TL 53)

oda érkezék, más nap is a szél ellenkezö lévén estig, estve (TL 53)

egész éttzaka jó szelünk lévén. a vitorlákot fel vonták. és nem (TL 53)

és nem kelleték. lapátokal vonni., a harmadik napon. 8 orakor reggel (TL 53)

és vas maskákot vetének le, a kapucsi basa pedig elöre rodostora (TL 53)

rodostora mene, hogy rendelést tenne a szállások iránt, és mind addig (TL 53)

itt kelleték nekünk maradni, 21. a kapucsi basa a fejdelemnek tudtára (TL 53)

és arra okot nem adot aportának. hogy akarattya ellen vitesse valahová (TL 53)

maradni, 21. a kapucsi basa a fejdelemnek tudtára adván. hogy már (TL 53)

orakor dél elöt rodostohoz érkezénk. a fejdelem azonnal ki szálla a (TL 53)

demásként. ing nélkül dolgoznak. és averést (TL 53)

a fejdelem azonnal ki szálla a gályábol. és a lovak a (TL 53)

bátoritani. és mondani., hogy talám aszelet akarják meg nyerni. vagy más (TL 53)

ki szálla a gályábol. és a lovak a parton lévén, pompával (TL 53)

a gályábol. és a lovak a parton lévén, pompával kisérék a (TL 53)

a parton lévén, pompával kisérék a városban lévö fö tisztek a (TL 53)

harmadik napon. 8 orakor reggel, ahéracléai portusban bé mentünk, és vas (TL 53)

a városban lévö fö tisztek a fejdelmet szállásáig. édes néném nem (TL 53)

néném nem egy kis uraság a gállyán járni, ót a nagy (TL 53)

uraság a gállyán járni, ót a nagy rend tartás leg kisseb (TL 53)

vévén, hogy nem a volna arodostoi ut, és nem tudván az (TL 53)

tartás leg kisseb dologban is, a nagy csendesség, a mikor két (TL 53)

ötven két lapátot egyszersmind teszik a vizben. egy lapátnak a hoszasága (TL 53)

adván. hogy már készen volnának aszallások., ma 5 orakor reggel meg (TL 53)

teszik a vizben. egy lapátnak a hoszasága, vagyon leg aláb öt (TL 53)

azt meg gondollya, hogy azok a szegény rabok. csak nem mind (TL 53)

szive rajtok; azon kivül is a gálya vonás. igen nehéz munka (TL 53)

ki szakad. ugy meg ránttya a lapát öket a valo hogy (TL 53)

az ételeket meg adgyák, de a ruházattyok csak rongybol áll, a (TL 53)

a ruházattyok csak rongybol áll, a miéink még is ingben dolgoztanak (TL 53)

is ingben dolgoztanak. azért hogy a fejdelem ót volt. és ugyan (TL 53)

valo, és egyszers mind fognak a munkához. az ö székek ugy (TL 54)

egymás után. két felöl. valamint a templomban szoktak lenni. közepette uttza (TL 54)

szüntelen járnak alá s. fel a tisztek, és azt nézik ha (TL 54)

ha valamelyik nem vonnyaé jol a lapátot, ha beszélneké egymásal, kinek (TL 54)

és meg szoktuk már ezt a nyomoruságot; avalo hogy nem vártam (TL 54)

ha beszélneké egymásal, kinek kinek a maga helyében kel maradni, oda (TL 54)

oda vannak lánczolva. és mihent a vonást el hadgyák, le kel (TL 54)

nem szabad fel állani. hanem a mikor a gályát vonnyák. és (TL 54)

fel állani. hanem a mikor a gályát vonnyák. és ollyankor. igen (TL 54)

hall az ember. mert csak a sok lántz zörgésit lehet hallani (TL 54)

mondaná kéd. hogy lehetetlen ezeknek a szegény raboknak. hogy szabadságokot ne (TL 54)

által vannak még is ollyanok, a kik azt a nyomoru életet (TL 54)

is ollyanok, a kik azt a nyomoru életet meg szokták. mivel (TL 54)

kik husz esztendötöl fogvást vannak agállyán, és mondottam, hogy ha nem (TL 54)

avalo hogy nem vártam ezt a feleletet töllök, másként is gondolkodnám (TL 54)

is gondolkodnám. ha hellyettek volnék. a mi gállyankon. minden féle nemzetekböl (TL 54)

magyar, német, franczia. lengyel. muszka. a noé bárkájában nem volt ennyi (TL 54)

kinek. itt vagyon el hintve a kenyere. addig csak itt kel (TL 54)

jo meg tudni, hogy ebben a varosban negy féle nemzettség vagyon (TL 54)

az örmények házaiban lakunk, azonnal a kadiához. (vagy a török birohoz (TL 54)

lakunk, azonnal a kadiához. (vagy a török birohoz) mentenek, mondván néki (TL 54)

néki, hogy azt hallották. hogy a magyarok ollyan hamisak. hogy az (TL 54)

szakot tesznek. pápai gáspár éppen a kadiánál talált lenni akor, és (TL 54)

a kadiának, kadia, az örmények ne (TL 55)

kadia, az örmények ne félttsék a feleségeket a magyaroktol. mert semmi (TL 55)

örmények ne félttsék a feleségeket a magyaroktol. mert semmi bántások nem (TL 55)

de ha az ö tyukjok a mi kakasainkhoz jönek. akor semmiröl (TL 55)

jönek. akor semmiröl. nem felelek. a kadia nagy nevettségel mondá pápainak (TL 55)

mi már itt helyben vagyunk; abujdosásban is bujdosnunk kel. az Isten (TL 55)

tágasabban vagyunk szálva. mint abban a nyomorult jéniköben. az egész szállásaink (TL 55)

hajok. és akár mellyik hajosnak alevelit oda adhattya kéd. jó éttzakát (TL 55)

vannak, csak egyet lépem, már a mezön vagyok., de lako hellyünkröl (TL 55)

ideje volna le fekünni. mert a csudálatos dolog. hogy az embereknek (TL 55)

de minek elötte el vessem a pennát. arra kérem kédet, hogy (TL 55)

pennát. arra kérem kédet, hogy a hozám valo szeretet meg ne (TL 55)

igen szép kies helyt vagyunk. a város elég nagy, és elég (TL 55)

mert noha még nem üsmerem avárost. se körül valo hellyeit, de (TL 55)

elég nagy, és elég szép, a tenger parton lévö kies, és (TL 55)

is valo hogy europának éppen a szélyin vagyunk. loháton innét Constancinápolyban (TL 55)

menni. tengeren pedig egy nap. a bizonyos hogy suhult a fejdelemnek (TL 55)

nyomorult jéniköben. az egész szállásaink aváros széllyin vannak, csak egyet lépem (TL 55)

nincsen, azért arra reá érkeznek. aváros felöl. azt mondhatom, hogy ezen (TL 56)

felé menyen az ember. mindenüt a szép mezö. de nem puszta (TL 56)

puszta mezö. mivel itt mindenüt a földet jol meg mivelik. a (TL 56)

a földet jol meg mivelik. a faluk mellet lévö mezök nem (TL 56)

mezök nem puszták. és ennek a városnak. a földgye. ollyan mivelt (TL 56)

puszták. és ennek a városnak. a földgye. ollyan mivelt. valamint egy (TL 56)

gyönyörüségel nézi az ember itt a szánto földeket. és a szöllököt (TL 56)

itt a szánto földeket. és a szöllököt. és a sok veteményes (TL 56)

földeket. és a szöllököt. és a sok veteményes kerteket, itt pedig (TL 56)

igen jol mivelik; és azokban a sok gyümölcs fák. ugy tettzenek (TL 56)

it pedíg meg nem karozzák a szöllöt mint nálunk. azért is (TL 56)

ágak mind le vannak hajolva, a szöllö gerezdet a levelek bé (TL 56)

vannak hajolva, a szöllö gerezdet a levelek bé fedvén. a földet (TL 56)

gerezdet a levelek bé fedvén. a földet is árnyékban tartyák. epedig (TL 56)

árnyékban tartyák. epedig szükséges ezen a meleg földön. a hol nyárban (TL 56)

igen kevés esö jár., igy a föld nedvesen marad, és a (TL 56)

a föld nedvesen marad, és a szöllö sem szárad el. itt (TL 56)

jól mívelik. de nem lehet a miéinkhez hasonlitani, gyapotat pedig sohult (TL 56)

nem vetnek mint itt. és a gyapotból valo kereskedés. itt igen (TL 56)

gondolom hogy meg teremne, de a mi kokány földünkön elegendö melege (TL 56)

egész esztendö által csak az. a dolgok, hogy a gyapotat elvessék (TL 56)

csak az. a dolgok, hogy a gyapotat elvessék. meg szedgyék. el (TL 56)

felöl. azt mondhatom, hogy ezen aföldön el mondhatni egy szép városnak (TL 56)

uttzára nem hadnak ablakokot, kivált a törökök. azért hogy a feleségek (TL 56)

mely szép házak légyenek itt avarosokon., nem tettzhetnek szépeknek., mivel az (TL 56)

valo hogy sok bibelödés vagyon agyapotal., de mint hogy itt az (TL 56)

kivált a törökök. azért hogy a feleségek ki ne láthassanak, micsoda (TL 56)

micsoda szép dolog az irigycség! a piattza a városnak igen böv (TL 56)

dolog az irigycség! a piattza a városnak igen böv. a sok (TL 56)

piattza a városnak igen böv. a sok féle szárnyas állat, gyümölcs (TL 56)

hogy csendeséget is okoztunk, mert a lakosok magok mondgyák. hogy a (TL 56)

gyilkoságok is estenek. ezeket pedig a jancsárok. görögök (TL 56)

leg kisseb dolog ha történnék, a kapunkon lévö harmintz jancsár, meg (TL 57)

se görögöt. nem látunk., noha a szép idökben 11 oráig is (TL 57)

hozája., és annyival. keveseb lesz a költtség. de mit tudunk tenni (TL 57)

ur dolgára. már eleget beszéltem avárosrol. és a földgyéröl; hanem már (TL 57)

már eleget beszéltem avárosrol. és a földgyéröl; hanem már a mi (TL 57)

és a földgyéröl; hanem már a mi házunknál lévö szokásrol kel (TL 57)

is már, micsoda hasznára vagyunk avárosnak. hát még ezután, csak azt (TL 57)

nincsen nagyob rend tartás. mint a fejdelem házánál (TL 57)

ezek pedig azok a rend tartások, regel hatod fél (TL 57)

tartások, regel hatod fél orakor adobot meg ütik, akor a cselédeknek (TL 57)

orakor adobot meg ütik, akor a cselédeknek fel kel kelni, és (TL 57)

hat orakor dobolnak, és akor a fejdelem fel öltözik, azután akápolnában (TL 57)

idö mulva. harmadikot dobolnak. akor a fejdelem misére megyen. mise után (TL 57)

fejdelem misére megyen. mise után a maga házában megyen. és ki (TL 57)

tizen egyedfél orakor meg ütik adobot ebedre. és tizen két orakor (TL 57)

asztalhoz ülünk. és törvényt teszünk a gyukokra, harmad fél orakor a (TL 57)

a gyukokra, harmad fél orakor a fejdelem csak magánoson a kápolnában (TL 57)

orakor a fejdelem csak magánoson a kápolnában megyen és ót vagyon (TL 57)

kevés idö mulva harmadikát. akor a fejdelem a kápolnában. megyen., és (TL 57)

a fejdelem fel öltözik, azután akápolnában megyen és misét halgat, mise (TL 57)

mulva harmadikát. akor a fejdelem a kápolnában. megyen., és azután ki (TL 57)

vacsorára heted fel orakor dobolnak. a vacsora nem tartván sokáig. nyolcz (TL 57)

nem tartván sokáig. nyolcz orakor a fejdelem le vetkezik. de leg (TL 57)

legyen mind ezekben ha szinte a fejdelem beteg volna is. akor (TL 57)

azt hoza magával. hogy vigyázak a cselédekre. ezek tehát a mi (TL 58)

vigyázak a cselédekre. ezek tehát a mi klastromunk béli rend tartásink (TL 58)

mi klastromunk béli rend tartásink. a mi pedíg a mulattságot. és (TL 58)

rend tartásink. a mi pedíg a mulattságot. és az idö töltést (TL 58)

és az idö töltést illeti, a sok féle. és ki ki (TL 58)

sok féle. és ki ki a maga hajlandoságát követi. a fejdelem (TL 58)

ki a maga hajlandoságát követi. a fejdelem minden héten lora ül (TL 58)

mikor pedig vadászni nem megyen a fejdelem, akor csak a sok (TL 58)

megyen a fejdelem, akor csak a sok irásban tölti az idöt (TL 58)

inkáb féltik feleségeket. mint sem atörökök. még nem láthattam a szomszéd (TL 58)

örökké sétálni. nem lehet mindenkor a mezön vándorlani, az ide valo (TL 58)

sem atörökök. még nem láthattam a szomszéd aszszonyomot. napjában tiszer is (TL 58)

el itélheti kéd. hogy itt alakosokal. semmi üsmerettség nem lehet. nem (TL 58)

szomszéd aszszonyomot. napjában tiszer is a kapuja elött kel el mennem (TL 58)

kel el mennem; és ha a kapuban talál lenni. ugy szalad (TL 58)

az ördögtöl. és bé zárja a kapuját. nem törödöm rajta. mert (TL 58)

örmény aszszonyok ollyan fejérek, mint a czigánynék. ebböl el itélheti kéd (TL 58)

ember azt el várná. ök a beszélgetéshez, nyájasághoz éppen nem tudnak (TL 58)

vacsorára, ót még is nevetünk a kis susival, mert az aszszonyal (TL 58)

az embernek tartani magát. valamint a kompodi nemes aszszonynak. a már (TL 58)

nemes aszszonynak. a már csak a régi dolgokot szereti beszélni. hogy (TL 58)

mindenkor jelen vagyok mikor öltözik. ahivatalom is azt hoza magával. hogy (TL 58)

dolgokal akarom az idöt tölteni, a nagy sandor historiáját olvasom. az (TL 59)

tiz orakor le fekszem, és a szemeimet bé zárom, és rend (TL 59)

másnap hatod fél oráig. ezt a dicséretes szokást mind télben. mind (TL 59)

felejtettem, meg irni, hogy az a veszet köszvény az urunkra jöt (TL 59)

Hogy a kéd kis ujja meg gyógyullyon (TL 59)

irni, hogy mi végre ittuk a savanyu vizet., ide nem mesze (TL 59)

akiknek valami nyavalyájok vagyon. abban a sárban meg ferednek. negyven, ötven (TL 59)

harmintz szekeret meg lehet látni a sár körül. és abban a (TL 59)

a sár körül. és abban a sok aszszony, férfi, gyermek; ugy (TL 59)

ugy hevernek; nem külömben, valamint a sertések. mikor a sárbol ki (TL 59)

külömben, valamint a sertések. mikor a sárbol ki mennek. itéllye el (TL 59)

amelyben erövel kel le menni, a lakosok, nem tudom honnét vették (TL 59)

mentem abban az ocsmány sárban. a többivel. nem a szükségért, hanem (TL 59)

ocsmány sárban. a többivel. nem a szükségért, hanem azért hogy mondhassam (TL 59)

a bialoknak. igen kedves mulato hellyek (TL 60)

igen kedves mulato hellyek az a sár. de a görög papok (TL 60)

hellyek az a sár. de a görög papok. azért hogy egy (TL 60)

az utálatos sárbol ki kelvén. a traditio szerént, és a hypocrates (TL 60)

kelvén. a traditio szerént, és a hypocrates parancsolattyábol. a savanyu vizre (TL 60)

szerént, és a hypocrates parancsolattyábol. a savanyu vizre kel menni. abbol (TL 60)

az egyike roszabul vagyon utánna. amásika. halálán vagyon. vagyoné ollyan orvosság (TL 60)

mint kristály mi is tehát a föld népinek régi bé vett (TL 60)

és gyermekeket, de mint hogy a görög papok semmi alkalmatosságot, sem (TL 60)

nehány polturát nyerhetnek, azért ezt a vizet is meg kelletik szentelni (TL 60)

mert anélkül nem volna hasznos. a viz kösziklákbol folyki, de még (TL 60)

még is nem tiszta., és a sok nép aztot fel zavarván (TL 60)

nagy üst tele volt vizel a tüzön. mert melegen kel innya (TL 60)

savanyu viz. édes néném,! éppen a sárhoz illik. mert ha egyik (TL 60)

azért lora. ült. és ügettette a lovát. és igy rázatta magát (TL 60)

magát. és mikor érzette hogy a viz munkálodni akar. akor le (TL 60)

munkálodni akar. akor le szállot alórol. el hiheti kéd. hogy eleget (TL 60)

mint fog nékünk használni ez a szentelt savanyu viz; hanem használ (TL 60)

illik. mert ha egyik utálatos. amásika fertelmes. mi azt gondoltuk elsöben (TL 60)

aztot leg többet is purgállya. avizet ebédig kel innya, és addig (TL 60)

halál ellen nincs fü kerben. a mi urunk pedig csak a (TL 60)

a mi urunk pedig csak a vadászattal töltötte az idöt, és (TL 60)

A kéd szép, de igen kurta (TL 61)

egy pénziben sem telik kednek. a meleg házban. nem mesterség irni (TL 61)

meleg házban. nem mesterség irni. a kéd leveleit pedig, a hideg (TL 61)

irni. a kéd leveleit pedig, a hideg hazban is gyönyörüség olvasni (TL 61)

gondolni., aporta, nem régen csinált a császáral, husz. vagy huszon négy (TL 61)

a mint mostanában folynak europában a dolgok., leg kisseb sugárát sem (TL 61)

meg szabadulásunknak. és még, csak a reménséget is ládában kel zárni (TL 61)

ha töllök el veszed, még a reménséget (TL 61)

A nyomoruságban. lévök nem félhetnek, semmitöl (TL 61)

kel reménleni, mert ö igazgattya a sziveket. a mely ellenközö dolgokot (TL 61)

mert ö igazgattya a sziveket. a mely ellenközö dolgokot látunk europában (TL 61)

mi azt akarnok., hogy csak a mi kivánságink szerént folynának adolgok (TL 61)

a mi kivánságink szerént folynának adolgok., és hogy holnap ugordhatnok által (TL 61)

azt nem lehet ki gondolni., aporta, nem régen csinált a császáral (TL 61)

és hogy holnap ugordhatnok által a fellyeb emlitett kö falakot., de (TL 61)

nem oda buda, mert se a portához, se a francziához biznunk (TL 61)

mert se a portához, se a francziához biznunk nem lehet., a (TL 61)

a francziához biznunk nem lehet., a német meg békélvén törökel, a (TL 61)

a német meg békélvén törökel, a spanyolban kapa, orleáns hertzeg, a (TL 61)

a spanyolban kapa, orleáns hertzeg, a franczia regens. akinek termeszet szerént (TL 61)

akinek termeszet szerént kelletet volna a spanyolal tartani. mivel oly közéröl (TL 61)

valo atyafiak, ellenkezöt cselekszik. és a csaszáral áliánciát csinál, és a (TL 61)

a csaszáral áliánciát csinál, és a spanyol. ellen hadakozni kezd. a (TL 61)

a spanyol. ellen hadakozni kezd. a császáral el véteti a spanyoltól (TL 61)

kezd. a császáral el véteti a spanyoltól a két siciliát. és (TL 61)

császáral el véteti a spanyoltól a két siciliát. és ezel az (TL 61)

is el végezödik, orleáns hertzeg abékeségben azt teszi fel. hogy a (TL 61)

mely ellenközö dolgokot látunk europában, ami meg szabadulásunkal, azokot is ö (TL 61)

siciliát. és ezel az esztendövel a hadakozás is el végezödik, orleáns (TL 61)

abékeségben azt teszi fel. hogy a spanyol király egy leányát a (TL 61)

a spanyol király egy leányát a franczia királynak adgya, aki nem (TL 61)

ót nevellyék fel. és hogy a spanyol királynak. az elsö, és (TL 62)

spanyol királynak. az elsö, és a második fia. az orleáns leányi (TL 62)

leányi közül vegyenek feleséget, ezt a két lányt is spányol országban (TL 62)

is spányol országban fogják küldeni. a császár, a franczia, a spanyol (TL 62)

országban fogják küldeni. a császár, a franczia, a spanyol. és az (TL 62)

küldeni. a császár, a franczia, a spanyol. és az ánglus, allianciát (TL 62)

mivel az ö annya., és ami fejdelem aszszonyunk egy familiábol valok (TL 62)

ki merné ezek ellen emelni a kezét,? és kitöl lehetne reméleni (TL 62)

kitöl lehetne reméleni valamely vigasztalást a szegény bujdoso magyaroknak, mástol nem (TL 62)

mástol nem látok. ha nem a francziátol, de azt is el (TL 62)

engedné, vagy még választ adna a leveleire. de még azt sem (TL 62)

hogy nevezék elötte, ókul adván, a császáral valo álianciáját. illyen a (TL 62)

a császáral valo álianciáját. illyen a fejdelmek baráttsága, és atyafisága. az (TL 62)

fejdelmek baráttsága, és atyafisága. az a hertzeg francziában valo létünkor, a (TL 62)

a hertzeg francziában valo létünkor, a fejdelemhez mindenkor nagy baráttságát mutatta (TL 62)

aszszonyunk egy familiábol valok. de a fejdelmek azt tarttyák. hogy ugy (TL 62)

erre azt mondhatná kéd. hát a kereszténység hól vagyon. hát az (TL 62)

vagyon. hát az évangyéliumot. csak a köz népnek adtáké ki! valo (TL 62)

de ugy tettzik mint ha a fejdelmeknek, szégyen volna ahoz szabni (TL 62)

és várjuk irántunk valo rendelésit; a ki a hideget adgya. a (TL 62)

és ugy nem hagyatunk el, a mi fejdelmünk a bizonyos hogy (TL 62)

irni. hogy miért jöt ide. a franczia király. meg engedvén. hogy (TL 62)

néném. és ugy leszek mindenkor a kéd (nem ló fejü:). hanem (TL 62)

én pedig meg hajtván mind a két térdemet, kivánom édes néném (TL 63)

az az. hogy bé tölttse a kéd szivit malaszttyával, és egésséget (TL 63)

csak két szoval. köszönttyük. azt a két szót mindenkor el kiséri (TL 63)

két szót mindenkor el kiséri a mi szivünk, mi azal bé (TL 63)

szeretné. hogy két oráig tartana a sok minden féle kivánság, már (TL 63)

véle. noha tiz szóbol állot a mái köszöntésem, hát még mennyit (TL 63)

köszöntésem, hát még mennyit nevettünk a kajdacsiné köszöntésin. az urat nagy (TL 63)

esztendö napokot kivánok. Nagyságodnak. ezt a mostani uj esztendöt pedig az (TL 63)

francziában az igen szokás. ót a királyt. urat, szegényt. aszszonyt. leányt (TL 63)

csak fél lottal többet nyomna a szeretet, töb volna az atyafi (TL 63)

ugy szeretlek édes néném, mint a káposztát. de ebben az esztendöben (TL 63)

szép dolog a háláadatlanság., már egy nehány levelemre (TL 64)

haragot. mert egész gyönyörüség nékem. a kéd haragos levelit olvasnom. és (TL 64)

egy három száz katonát. annak a fele magyar. de a más (TL 64)

annak a fele magyar. de a más fele Isten tudgya hány (TL 64)

azt mondgyák hogy nem feleségestöl. a mi papjaink azt mondgyák. hogy (TL 64)

az eszterházi urnak ugy vagyon a házasága, valamint a samaritána aszszonynak (TL 64)

ugy vagyon a házasága, valamint a samaritána aszszonynak., a kinek azt (TL 64)

házasága, valamint a samaritána aszszonynak., a kinek azt mondá a kristus (TL 64)

aszszonynak., a kinek azt mondá a kristus, hid ide az uradot (TL 64)

nem vala valoságos ura. azért a papok is azt mondgyák. hogy (TL 64)

mondom kédnek. hogy miben vagyon adolog. eszterházi ur. ebben az országban (TL 64)

a felesége meg halván, és alengyel aszszonyra igen vágyván, erövelé; vagy (TL 64)

jövén atöb urakkal lengyel országbol. a felesége mellet volt egy lengyel (TL 64)

választ. még is kéd panaszolkodik., arendes dolog. énnekem kellene kigyot. békát (TL 64)

nemes ember szolgájának férhez adta. a felesége meg halván, és alengyel (TL 64)

azolta mint házasok ugy élnek. a mi papjaink. mind az elválasztást (TL 64)

egyházi törvényel ellenkezönek tarttyák., azt a papok lássák. ök ahoz többet (TL 64)

lépet. föképpen az idegenek közül, akis esterházi is el ment, akinek (TL 64)

nem jóé aházaságok. elég ahogy az idöt el (TL 65)

igen szép termetü. iffiu, és a mulattságot szereti. nekünk illyen kel (TL 65)

illyen kel. az unadalmas rodostora, a lengyel tánczot el. jártam mar (TL 65)

nem volt., de ki ki a maga kádgyárol dézmál., az el (TL 65)

el mult holnapban, mi ismét a savanyu viznél voltunk; ugy látom (TL 65)

idö töltésért is ment volt a fejdelem egy török urhoz. a (TL 65)

a fejdelem egy török urhoz. a ki kerte vala a fejdelmet (TL 65)

urhoz. a ki kerte vala a fejdelmet hogy menne. hozája. mivel (TL 65)

igen szép vadászo hellyek vannak, a joszága őt mely föld ide (TL 65)

nap maradhattunk ót. addig is a sátorok alol ki nem buhatot (TL 65)

ki nem buhatot az ember. a sok esö miat., soha sem (TL 65)

volt bialokal halászni. csak ót. a ház mellet egy tó lévén (TL 65)

és azokal egészen fel kevertették atót. és a sárbol a kezekel (TL 65)

egészen fel kevertették atót. és a sárbol a kezekel vonták ki (TL 65)

kevertették atót. és a sárbol a kezekel vonták ki az emberek (TL 65)

a városban, bövebben irhatok kédnek alakosirol. és a szokásirol. ugy is (TL 65)

három száz szekér bé jő avárosban. epedig gyakorta történik föképpen öszel (TL 65)

kezekel vonták ki az emberek a sok halat, nem lehetet uszni (TL 65)

sok halat, nem lehetet uszni a szegény halnak. a sáros vizben (TL 65)

lehetet uszni a szegény halnak. a sáros vizben. török halászat. én (TL 65)

tettzik hogy illendöb lett volna atöbbivel itt szenvedni, mivel semmi rovidsége (TL 65)

irnék. de ebédre dobolnak, és a hajos meg indul ebéd utan (TL 65)

utan. azért maradok és leszek. a kéd leg kedveseb. és drágáb (TL 65)

már ennyi lakásunk után, ebben a városban, bövebben irhatok kédnek alakosirol (TL 65)

bövebben irhatok kédnek alakosirol. és a szokásirol. ugy is nincsen egyebet (TL 65)

hogy négy féle nemzettség lakja avárost. görög, őrmény, török. sidó, és (TL 65)

el töltöm nálok, ök lássák atöbbit. az aszszony. elegendö szép. igen (TL 65)

nem minden nap. itt amit a szekereken hoznak. hajokra teszik, és (TL 66)

hajok jönek. akik mindent hoznak; a lakosokrol azt mondhatom, hogy a (TL 66)

a lakosokrol azt mondhatom, hogy a török lakos itt felesen vagyon (TL 66)

is élnek. és külön laknak a keresztényektöl. mert itt mindenik nemzettség (TL 66)

külön külön résziben lakik avárosnak. a város csak egy, de négy (TL 66)

nemzettség közöt volna. némelykor csak a törökök közöt vagyon és másut (TL 66)

pestis vagyon. ritka. hogy mind anégy nemzettség közöt volna. némelykor csak (TL 66)

bizonyos lehet hogy meg hoszabittyák anyakát. itt pedig akasztofa, se hóhér (TL 66)

nemzettség külön külön résziben lakik avárosnak. a város csak egy, de (TL 66)

és másut nincsen. némelykor csak a sidok közöt. a görögök, vagy (TL 66)

némelykor csak a sidok közöt. a görögök, vagy csak azörmények közöt (TL 66)

vagy csak azörmények közöt. mind a négy nemzettségnek. egy birájok vagyon (TL 66)

vagyon különös birájok, akik folytattyák a dolgokot. a kadia elött. az (TL 66)

birájok, akik folytattyák a dolgokot. a kadia elött. az az. (atörök (TL 66)

az. (atörök biró elött) itt a kadia csak hamar fel épül (TL 66)

is sok pénzen veszi meg a biroságot. és amint ö itél (TL 66)

a kadia elött. az az. (atörök biró elött) itt a kadia (TL 66)

eleiben fel akaszttyák egy szegre. a piatzon. és a jancsár. akit (TL 66)

egy szegre. a piatzon. és a jancsár. akit meg kaphat az (TL 66)

fizetni, ha valaki épiteni akar a szabadságért. fizetni. a temetésért. házaságért (TL 66)

épiteni akar a szabadságért. fizetni. a temetésért. házaságért,, mind fizetni kel (TL 66)

görögöt. annak kel fel akasztani akadiának. itt mindenért kel fizetni, ha (TL 66)

házaságért,, mind fizetni kel. hogy a gyapotat, és a szöllöt meg (TL 66)

bizonyos lehet hogy meg hoszabittyák anyakát. itt pedig akasztofa, se hóhér (TL 66)

kel. hogy a gyapotat, és a szöllöt meg szedhessék, fizes. hogy (TL 66)

szedhessék, fizes. hogy ki ki a maga borát árulhassa azért fizetni (TL 66)

bórt nem szabad addig árulni a még nem fizetnek. a kadia (TL 66)

árulni a még nem fizetnek. a kadia meg gondollya magát. egy (TL 66)

meg gondollya magát. egy orában. akorcsomákot mind bé zárattya. akor fizetni (TL 66)

nem megyen ollyan sokra. mert a temetésért. házaságért,. ki öt polturát (TL 66)

birja magát. aki szabadságot kér, a szedésért. bór árulásért. is ahoz (TL 66)

nem kel azt mondani hogy a lakosokot nyomorgattya a török. mert (TL 66)

mondani hogy a lakosokot nyomorgattya a török. mert ha a magáét (TL 66)

nyomorgattya a török. mert ha a magáét meg adgya, azután. csendeségben (TL 66)

és a micsoda kevély nép a (TL 66)

itt meg nem maradhatnánk. ha a törököktöl nem félnének., de a (TL 67)

bialokot ölnek meg. és azoknak ahusábol kolbászt csinálnak. és mindenüt csak (TL 67)

a törököktöl nem félnének., de a botozástol félnek. mert leg kisseb (TL 67)

mert leg kisseb panaszért is a kadia száz pálczát veret a (TL 67)

a kadia száz pálczát veret a talpán, ha ezerekel bir is (TL 67)

sokal jobban élnek. mint sem a mi örmenyink a kik közöt (TL 67)

mint sem a mi örmenyink a kik közöt lakunk. de nem (TL 67)

élnek. az örmény aszszonyok mikor avárosra mennek, mind fekete bélletlen mentét (TL 67)

kolbászt csinálnak. és mindenüt csak a sok kopácsolást hallyuk egész éttzaka (TL 67)

munkások, egy rend béli köntösnél aleányokal többet nem adnak. se pénzt (TL 67)

se mást egyebet, egy örmény a lakadalma után. egy hétig. vagy (TL 67)

kolbász csinálást el végeszték. mind avárosrol. mind a lakadalmokrol. verset csináltam (TL 67)

után. egy hétig. vagy kettöig. a feleségivel. együt nem eszik. ennek (TL 67)

az okát, de együt alusznak. a lakadalmoknak pedig már nálok bizonyos (TL 67)

idejek vagyon, leg inkáb ebben a holnapban házasodnak. a midön már (TL 67)

inkáb ebben a holnapban házasodnak. a midön már az uj bor (TL 67)

uj bor meg forrot, és a kolbász csinálást el végeszték. mind (TL 67)

ur. ebben az országban jövén atöb urakkal lengyel országbol. a felesége (TL 64)

el végeszték. mind avárosrol. mind a lakadalmokrol. verset csináltam. nem tudom (TL 67)

görög. mind örmény érsek vagyon. a sidó népröl mint mondgyák. itt (TL 67)

mondgyák. itt is csak ollyan a sidó valamint másut. ezek tehát (TL 67)

valamint másut. ezek tehát azok a szép versek, olvassa kéd. figyelmetességel (TL 67)

Lakunk parttyán, a tengernek tölttyuk napját. életünknek,. Annak (TL 67)

halak. jádzanak. örömökben ugrándoznak. de a parton akik laknak, szomoruán suhajtoznak (TL 67)

suhajtoznak. régen napot jöni láttyuk, a tengerböl. s’azt suhajttyuk (TL 67)

két százat nem csaptak rajta. agörögök sokal jobban élnek. mint sem (TL 67)

város kies hellyen fekszik. mely a szemnek szépnek tettzik. constancinápolyban ha (TL 68)

itt az áer, oly váltózó. a mint anép, hazudozó. télben délig (TL 68)

jo voltáról, halgas. kedves. lakásárol, a téll hideg, igen szellös, és (TL 68)

áer, oly váltózó. a mint anép, hazudozó. télben délig. tüzet gyuthatz (TL 68)

arra okod. éppen nincsen; mert a tavaszt, másut várják, nagy örömmel (TL 68)

és a vége, a széptöl fut. anyár (TL 69)

és a vége, a széptöl fut. anyár meleg, minden (TL 69)

mentéjek, fedezve van. órrók fejek, a fejek van. bé polálva, csak (TL 69)

fejek van. bé polálva, csak a szemek, van ki nyitva. azt (TL 69)

ne kapj ót az, vígasságon, a hegedüt, ót rángattyák, a füledet (TL 69)

vígasságon, a hegedüt, ót rángattyák, a füledet, csígorgattyák. annak nincs töb (TL 69)

két hurja, melynek izet, len a hangja. soha többet, egy notánál (TL 69)

a vége, a széptöl fut. anyár meleg, minden ki ég, alig (TL 69)

minden háznak, kapujánáll. ótt keszkenöt a nyakára, tésznek, s’ elég ajándékra (TL 70)

meg más háznál, meg álittyák, a vö legény, pillangoson, megyen elöt (TL 70)

napig, az unalom, mert addig a, vö legénynek, lántzon kel len (TL 70)

van külömbség, ne kivánnyad, ót a lakást, se sok ideig, mulatást (TL 70)

net ki tudni, ót öröke, a kóldusnak, ollyan nagy mint, a (TL 71)

a kóldusnak, ollyan nagy mint, a királynak. uram ! legyünk, mi bujdósók (TL 71)

szebbeket, én soha sem voltam a párnassus hegyén. hanem csak azon (TL 71)

csak azon törödöm. hogy ez a levél talállya kédet fris jo (TL 71)

szép dolog ahálá adatlanság. és a resttség. már egy nehány leve- (TL 71)

kédtöl, inkáb sirok kéd hellyet. a mi szomoruságunknak pedig az, az (TL 71)

oka, hogy tegnap vettük hirit a fejdelem aszszonyunk halálának, aki is (TL 71)

nem kel ugy tennünk mint arosz házasoknak, akik hátal fordulnak egymáshoz (TL 71)

43 esztendös korában, a valohogy a fejdelem szivesen bánnya. de már (TL 71)

nagy butól. meg menekedet; mert a fejdelem aszszony állapottyán. mindenkor kelletet (TL 71)

aköteleség mindenkor fent volt. és a gondviselésnek, meg kelletet lenni, noha (TL 71)

számára csináltam, mert tudom hogy akéd itélö széke elött. meg nem (TL 71)

gondviselésnek, meg kelletet lenni, noha a héjával. a szegény fejdelem aszszonynak (TL 71)

szép dolog ahálá adatlanság. és a resttség. már (TL 71)

kelletet lenni, noha a héjával. a szegény fejdelem aszszonynak. nagy nyomoruságal (TL 71)

szegénynek, amidön azt láttya. hogy a fejdelmi nagy házbol valok is (TL 71)

igen keveset laktanak együt. de aköteleség mindenkor fent volt. és a (TL 71)

is könnyebben szenvedhet. vallyon ha a szegények mindenkor boldogságban látnák a (TL 72)

a szegények mindenkor boldogságban látnák a fejdelmeket. és más nagy urakot (TL 72)

aláb nem teheti öket,.? solon, a hét bölcsek közül valo. a (TL 72)

a hét bölcsek közül valo. a cresus udvarában menvén, cresus nagy (TL 72)

fogadá. és meg mutatá néki a kincsét, és mondá néki a (TL 72)

a kincsét, és mondá néki a király. látodé micsoda gazdag és (TL 72)

gazdag és boldog vagyok, de a philosophustol semmi dicséretet nem véve (TL 72)

philosophustol semmi dicséretet nem véve. a mely nehezen esék akirálynak., gondolván (TL 72)

midön vonták a szekeret. egyik ahat közül. csak a kereket nézte (TL 72)

boldog. eha nem tettzék is a királynak. el kelletég halgatni, esziben (TL 72)

halálra itéltetvén. akoron esziben juta a solon mondása. mint hogy historiábol (TL 72)

tartván. a midön valahová ment. a szekerét ezekel vonattya vala, és (TL 72)

asztala alat étette öket. egyszer a többi közöt a midön vonták (TL 72)

öket. egyszer a többi közöt a midön vonták a szekeret. egyik (TL 72)

többi közöt a midön vonták a szekeret. egyik ahat közül. csak (TL 72)

szekeret. egyik ahat közül. csak a kereket nézte. osiris a szekérben (TL 72)

csak a kereket nézte. osiris a szekérben lévén, aztot észre vévé (TL 72)

nézem hogy a mely része akeréknek fent vagyon. a le fordul (TL 72)

tölle, hogy miért nézne mindenkor a kerékre. a rab király felelé (TL 72)

miért nézne mindenkor a kerékre. a rab király felelé néki. azt (TL 72)

felelé néki. azt nézem hogy a mely része akeréknek fent vagyon (TL 72)

az egyiptumi király, elmélkedvén erröl a feleletröl. azonnal fel szabaditá a (TL 72)

véve. a mely nehezen esék akirálynak., gondolván, hogy majd fel fogja (TL 72)

mind ezekre. csak azt mondá. akirálynak. {…}: senki holtáig nem boldog. eha (TL 72)

a feleletröl. azonnal fel szabaditá a királyokot, és mindenikét nagy becsülettel (TL 72)

királyokot, és mindenikét nagy becsülettel a maga országában viszá bocsáttá. ha (TL 72)

historiábol beszéllyek. egy számosi király. a neve nem jut eszemben., soha (TL 72)

gyürüit ki huzván az ujjábol, a tengerben veti. már önéki is (TL 72)

nagy halat visznek asztalára, akinek a torkában meg talállya gyürüit, de (TL 72)

talállya gyürüit, de idövel ez a király nagy nyomoruságokban esék. és (TL 72)

és akoron észre vévé. hogy a jó idök után, esö szokot (TL 72)

szokot lenni, és hogy azt a szomoruságot kel mi nekünk jó (TL 72)

vigasztalhat bennünket. mivel nyomoruságban vetheti a nagy fejdelmeket. de itt még (TL 73)

ne vigyék, azért nem kel aházbol ki menni. othon kel ülni (TL 73)

rosz hirek is vannak. mert a pestis itt igen kezd sétálni (TL 73)

három cselédgye már meg holt., a jésuitájok is utánnok ment. a (TL 73)

élünk. addig csak magunkban hordozzuk atermészetet, és az oldal csontunkot. csak (TL 73)

a jésuitájok is utánnok ment. a ki méltó pap volt. magais (TL 73)

mély földnire kelletet jönünk. és avárost el hadnunk apestis miat., vagyon (TL 73)

de én nem bánom mert a kis susi közeleb lesz, erre (TL 73)

néném. arra vigyázon kéd. hogy a csont egésséges legyen., és tzinteremben (TL 73)

jönünk. és avárost el hadnunk apestis miat., vagyon immár két napja (TL 73)

kel ülni. és reméllyük hogy a jó Isten meg tart bennünket (TL 73)

mellet, bercsényi ur. minden pereputyostól. a faluban. egy nyomorult udvar házban (TL 73)

vagy is majorban, vagyon szálva. a városban a pestis egészen el (TL 73)

majorban, vagyon szálva. a városban a pestis egészen el hatot. vagyon (TL 73)

még senkit nem temettek noha a cselédek közül. kettön is volt (TL 73)

által már továb nem maradhatván a városban. már két naptol fogvást (TL 73)

szép helyt vagyunk szálva. de aza rut nyavalya. el vette minden (TL 73)

tudom hogy kéteknél is nagy a pestis., de már ebben benne (TL 74)

nem hágy bennünket, igy kel a keresztnek uttyán járni. a bujdoso (TL 74)

kel a keresztnek uttyán járni. a bujdoso magyaroknak. a bujdosásban is (TL 74)

uttyán járni. a bujdoso magyaroknak. a bujdosásban is bujdosni kel. hogy (TL 74)

rétre ment szállani sátorok alá. a feleségivel, többet nem irhatok, mert (TL 74)

aszszonyal hozánk jöttek vala lakni. a pestis elött. a mikor már (TL 74)

vala lakni. a pestis elött. a mikor már nálunk laktanak. annak (TL 74)

orvoságot sem mért kérni. hanem a jó buzgo aszszony, estve mikor (TL 74)

mellett valo szentelt vizel kentemeg adagadást, mind addig valamég el nem (TL 74)

urnak. a mikor el mult adagadás, el hitette magával hogy pestis (TL 74)

az ö áitatos orvosságán. mind a fejdelem. mind mi eleget nevettünk (TL 74)

kédnek meg irni, hogy mi a szomoru állapotunkhoz valo szinü köntöst (TL 74)

vettük. mert mindnyájan feketében vagyunk. a fejdelem aszszonyt gyászollyuk. a micsoda (TL 74)

a bizonyos hogy hozzánk illik agyász, ha szinte senki haláláért nem (TL 74)

fözni a fejdelemnek. reggel meg fözvén akávét (TL 75)

micsoda szomoru napokot töltünk. itten, a félelem sokal nehezeb talám még (TL 75)

sokal nehezeb talám még annál a nyavalyánál is. mivel az ember (TL 75)

mivel az ember nem tudhattya. a szempillantását. amelyben abban eshetik. estve (TL 75)

lépésnire volt szálva, ezen kivül. akonyha mesterünknek két fia. csak hamar (TL 75)

betegedet. és harmad nap mulva. apestisben meg holt., hozzám pedig harmintz (TL 75)

vagyon. de mint hogy csak a pestisröl vagyon itt a beszéd (TL 75)

csak a pestisröl vagyon itt a beszéd. a már ugy fel (TL 75)

a fejdelemnek. reggel meg fözvén akávét, ebéd után. meg betegedet. és (TL 75)

nem is lehet fél orát a sátoromban tölteni. hanem a mezön (TL 75)

orát a sátoromban tölteni. hanem a mezön valo sok járásal töltöm (TL 75)

hogy mégis valamivel mulassam magamot. a nevetés pedig ollyan ritka nálunk (TL 75)

olvastam egy régi városrol. hogy a lakosoknak mindenkor nevetni kelletet, semmit (TL 75)

nem mondhattak. nevetés nélkül, ha a tanácsban valamely országos dologrol végeztek (TL 75)

valamely országos dologrol végeztek is a tanács urak. de ki ki (TL 75)

ki ki nevetésel mondotta ki a voxát. egy szoval soha sem (TL 75)

nevetethetnének meg minket,. mert csak a mosolygás is nehéz nekünk. és (TL 75)

a micsoda processiot láttunk itt a minapiban. bizony nem lehetet látni (TL 75)

ha még igy leszünk sokáig. atermészet azt is el felejteti velünk (TL 75)

ült. és viszá ment, ahol a feleségivel volt szálva egy réten (TL 76)

veszedelmes legyen; a pedig már a pestisnek jele volt, és harmad (TL 76)

Istennek hálá. tellyeségel meg szünvén avároson. tegnap regel mi is el (TL 76)

hogy pestisben meg holt. azt a hirt a felesége hozta meg (TL 76)

meg holt. azt a hirt a felesége hozta meg nekünk, a (TL 76)

a midön meg láttuk ezt a keserves processiot. nem lehetet nem (TL 76)

nem könyvezni szomoru voltán annak a szegény aszszonynak. a fejdelem viszá (TL 76)

néném adgyuk a kö házra apénzünket,. és ne avászon palotára. kivánom (TL 76)

és alig szaladhatot ki alolla. aportékáját is ki kaphatták, de nem (TL 76)

voltán annak a szegény aszszonynak. a fejdelem viszá küldötte az aszszonyt (TL 76)

szinü matériával lévén fel czifrázva. aláng is mind anyi féle szint (TL 76)

égést látni mint avolt. mert a sátor sok féle szinü matériával (TL 76)

tartozunk holtig meg emlékezni erröl a szomoru állapotunkban valo létünkröl, a (TL 76)

sátorok alat lakunk is, mert a minap a cselédek, egy vászonbol (TL 76)

lakunk is, mert a minap a cselédek, egy vászonbol valo palotát (TL 76)

meg. nem tudom mi formában, a gyerttyát melléje tették volt. egy (TL 76)

tallérban kerül. édes néném adgyuk a kö házra apénzünket,. és ne (TL 76)

kö házra apénzünket,. és ne avászon palotára. kivánom hogy az Isten (TL 76)

regel mi is el hagyok atáborozást. és ide viszá jöttünk. nem (TL 76)

a pestis Istennek hálá. tellyeségel meg (TL 76)

és mennél nagyob szenvedésben volt a mi elménk, annál nagyob háláadásal (TL 77)

a pestis igen meg dézmálta avárosiakot, nem is emlékeznek rea hogy (TL 77)

nem vidám. és nem csendes. a test is ahoz alkalmaztattya magát (TL 77)

az elménk legyen nyughatatlanságban, akár a testünk inségben, de ö hozzája (TL 77)

ö nálánál. micsoda szép dolog ajó természet,! nem kel (TL 77)

adhat könnyebséget. és csendeséget. it a pestis igen meg dézmálta avárosiakot (TL 77)

el felejtettem kédnek meg irni a szegény horvát ferencz halálát, vagyon (TL 77)

is emlékeznek rea hogy ebben avárosban illyen nagy pestis lett. volna (TL 77)

bövségben. és jó állapotban legyen atest, de ha az elme nem (TL 77)

talám el mondhatni, hogy sullyosab. atesti inségnél, mivel akár mely bövségben (TL 77)

nagyob tehát az elme nyughatatlansága. atesti fáradságnál. és hogy egy oráig (TL 77)

el hagyot bennünket. örökösön. ezt a hirt régen tudgya kéd. de (TL 77)

itt vagyunk. bár gyakrabban vehettném akéd levelit. Isten tarttson meg édes (TL 77)

temetés ne legyen, és hogy a szemit bé ne hunnya egy (TL 78)

aszénát, eddig leg kedveseb beszélgetése a viszá valo menetelröl volt, de (TL 78)

bizony jób is az elsö a másikánál, de mit ártana, magyar (TL 78)

tölttse napjait. de mind azoknak ahalál avége. aszegény bercsenyiné aszszonyom is (TL 78)

napjait. de mind azoknak ahalál avége. aszegény bercsenyiné aszszonyom is azon (TL 78)

de mind azoknak ahalál avége. aszegény bercsenyiné aszszonyom is azon végezé (TL 78)

hogy nem sokára, le kaszállyák aszénát, eddig leg kedveseb beszélgetése a (TL 78)

valo elfogyását. aki is mint agyerttya ugy alut ell. tegnap három (TL 78)

aluszik. holmi kérdéseket tettek tölle. arendelése iránt. az urunk az ágya (TL 78)

nem anyira szenvedvén fajdalmakot. mint a természetnek, magában valo elfogyását. aki (TL 78)

csudálni. ha el felejtette volnais amaga hazáját. mert aki 43 esztendöt (TL 78)

valamit akart volna még mondani a fejdelemnek. már el is kezdette (TL 78)

esztendö mulva. csak gondolkozhatot arrol a szent hazárol. azt el mondhatni (TL 79)

mindenkor nagy méltoságban élt. és a szükségnek csak a hirit hallotta (TL 79)

élt. és a szükségnek csak a hirit hallotta. nem is lehetet (TL 79)

bövségben volt. még mind ebben a bujdosásában is. ma tettük koporsoban (TL 79)

koporsoban szegényt. és gondolom hogy a jesuitákhoz viszik bé innét. constancinapolyban (TL 79)

tartaná közit. de aki gazdagab. ahatalmasab. most ez elég. mert a (TL 79)

mikor draskovicsné. és erdödiné volt. aharmadik urával is mindenkor bövségben volt (TL 79)

tudom hogy ót lesz kéd a temetésin, tudom hogy már azt (TL 79)

mondván, hogy más kézre kerül amadár, ha énnekem is annyi. volna (TL 79)

ébredet. és meg tudta hogy a szegény aszszony nincsen már a (TL 79)

a szegény aszszony nincsen már a világon. akor avalo hogy egy (TL 79)

mint sem gondoltuk volna; és a keserüség mellet a ládákrol gondolkodot (TL 79)

volna; és a keserüség mellet a ládákrol gondolkodot. illyen avilág. vallyon (TL 79)

észre halálát, sokat kivánkozot szegény amulando hazájában, de az Isten az (TL 79)

ahatalmasab. most ez elég. mert a szomoru dologrol nem kel hoszu (TL 79)

tettzik hogy nem kellene csufolni a keserüségben lévöket, mondván, hogy más (TL 79)

ha énnekem is annyi. volna a ládámban, mint másnak. talám a (TL 79)

a ládámban, mint másnak. talám a madár is meg maradot volna (TL 79)

mellet a ládákrol gondolkodot. illyen avilág. vallyon nem házasodiké még meg (TL 79)

maradot volna, de rend szerént a szegény fogja meg a madarat (TL 79)

szerént a szegény fogja meg a madarat, és a gazdag eszi (TL 79)

fogja meg a madarat, és a gazdag eszi meg., elég ahogy (TL 79)

mind illyeneké a leányok. elég ahogy a jövendöbéli vö legényt. vagy (TL 80)

sententiát. hogy ha mind illyeneké a leányok. elég ahogy a jövendöbéli (TL 80)

ha hatvanhoz közelitünk is de abarány hust csak szerettyük. már a (TL 80)

én nálam a bizonyos, mivel atitkot meg kelletet tudnom, hogy susi (TL 80)

micsodások aleányok. aztot tudom hogy a szivnek semmi része nem lesz (TL 80)

semmi része nem lesz ebben a házaságban. aztot maga is tudgya (TL 80)

aztot maga is tudgya. hogy a testnek sem lészen. de hogy (TL 80)

testnek sem lészen. de hogy a grofné titulus zengjen a fülünkben (TL 80)

hogy a grofné titulus zengjen a fülünkben, alig várjuk hogy el (TL 80)

alig várjuk hogy el mondhassuk a segéllyét, azt kédre hagyom. hogy (TL 80)

hagyom. hogy kéd mondgya ki a sententiát. hogy ha mind illyeneké (TL 80)

is inkáb vö embert. most a köszvény nem háborgattya. és susiért (TL 80)

mert azt tudgya kéd. hogy a szegény aszszony éltében egy holnapban (TL 80)

tarttyuk magunkot., micsoda szép dolog a szeretet. mint meg iffittya az (TL 80)

és napokban kel együt hálni a feleségivel. és mikor kel különösön (TL 80)

más kalendariumban, fel vannak téve. a szerencsés. és a szerencsétlen napok (TL 80)

vannak téve. a szerencsés. és a szerencsétlen napok. itt is fel (TL 80)

az ollyanok. a mellyekben lehet a feleségekel hálniok, és a melyekben (TL 80)

a melyekben különösön. példának okáért. a nagy böjtben. és azinnepek elött (TL 80)

kéd. az ollyan öreg embereknek akalendariumját akinek iffiu felesége vagyon, hogy (TL 80)

napokon. különösön. penteken, szombaton. különösön. a négy kántori. napokon. különösön. a (TL 80)

a négy kántori. napokon. különösön. a három sátoros innepeket. mindeniket octavával (TL 80)

különösön, az évangyélisták napjain. különösön. a magak pátronusok napjain. nyolczad napig (TL 80)

de itéllye el kéd micsodások aleányok. aztot tudom hogy a szivnek (TL 80)

ha náthások. vagy hurutnak. különösön. a májusnak végiig. nyárban. az izadságal (TL 80)

együt. mind addig, még a ködös idök nem kezdödnek, mivel (TL 81)

ködös idök nem kezdödnek, mivel aködös idökben. különösön. az esös idökben (TL 81)

meny dörgések járnak. különösön. ha a gyomor valamit jol meg nem (TL 81)

is. nem jó törvény volté alykurgus törvénye lacedemoniában. ahol proba esztendöt (TL 81)

üsmeri hogy nagyob szüksége volna aházaságra. mint bercsényi urnak. de {…}, és (TL 81)

napig különösön. ezen kivül. mikor a napban fogyatkozás vagyon. nyolczad napig (TL 81)

nyolczad napig különösön. a mikor aholdban vagyon fogyatkozás. akor tizen két (TL 81)

hol vannak a musikások, fujják el a tehén (TL 81)

vannak a musikások, fujják el a tehén hus notát, és vonnyák (TL 81)

ollyanok, a kiknek. elég vagyon aládájokban. mert bercsényi ur. nem annyira (TL 81)

hus notát, és vonnyák el a meny aszszony tánczát. mind ezekböl (TL 81)

hogy csak száraz korttyot nyelnek a mái lakadalomban. talám a meny (TL 81)

nyelnek a mái lakadalomban. talám a meny aszszonynak sem leszen jobban (TL 81)

aki is bizony meg érdemli a grofné titulust. és az Istennek (TL 81)

mert bercsényi ur. nem annyira a szükségért házasodot meg. mint azért (TL 81)

urnak. de {…}, és nem csak a bucsut járják pénzel, hanem a (TL 81)

a bucsut járják pénzel, hanem a meny aszszony tánczát is. nem (TL 81)

proba esztendöt el lehetet tölteni a leányal. véle laktak. esztendeig. kettöig (TL 81)

ha egymásal meg nem álkhattak. a házaság sem lett meg. ki (TL 81)

magának. de ne keressük ezt a szokást arégieknél. itt is ezt (TL 81)

is ezt fel talállyuk, mert a férfiu. egy aszszonyal, vagy leányal (TL 81)

férfiu. egy aszszonyal, vagy leányal. a török biró eleiben megyen. és (TL 81)

ne keressük ezt a szokást arégieknél. itt is ezt fel talállyuk (TL 81)

ót meg mondgya abirónak. hogy ezt a személyt el (TL 82)

meg mondgya abirónak. hogy ezt a személyt el veszem esztendöre, vagy (TL 82)

ennyi pénzt tartozom adni neki. a biro egy czédulát ád nékik (TL 82)

azután szabadon együt lakhatnak, de a birót meg kel ajándékozni, mert (TL 82)

tudni, hogy mit mondanának erre a mi erdélyi aszszonyaink. fogadom hogy (TL 82)

mondaná. placet. de talám, még a férfiak sem vesztenének rajta. ha (TL 82)

törvény szokásban volna,. tudom hogy, a ma lett bercsényiné fog kédnek (TL 82)

kérdem kédtöl, micsoda külömbség vagyon. a penitentzia tartásnak szenttsége közöt, és (TL 82)

penitentzia tartásnak szenttsége közöt, és a házaságnak szenttsége közöt.? erre feleletit (TL 82)

hogy már egy holnaptol fogvást. a mi urunk mindenkor roszul volt (TL 82)

urunk mindenkor roszul volt. és a lábaira nem álhatot a köszvény (TL 82)

és a lábaira nem álhatot a köszvény miat, erre azt mondhattya (TL 82)

azt felelem erre. hogy mind a szivem. mind az elmém köszvényben (TL 82)

meg, hakételen nem lettem volna. a fejdelemel oda menni. mind azon (TL 82)

meg kel vallanom. hogy az a kételenség, tettzet, a köszvényes szivnek (TL 82)

hogy az a kételenség, tettzet, a köszvényes szivnek, és mikor ót (TL 82)

okoz, micsoda orvoság jób tehát.? a talám job volna ha lehetne (TL 82)

kerüllye el, azember, de ez a mesterség, mind azon által. ha (TL 82)

csudálom, mikor hallom másoktol, hogy a hazáját el felejtheti az ember (TL 82)

a nélkül. végben nem megyen a dolog. szeretném tudni, hogy mit (TL 82)

is el felejteném, ha csak a (TL 82)

képen csak bizonytalan voltát látom a sorsomnak., de mind itt, mind (TL 83)

azt tarttyák, hogy az Isten a világot teremptvén, magára a világra (TL 83)

Isten a világot teremptvén, magára a világra hadta. hogy mennyen a (TL 83)

más világ. és hogy csak a nagy urakért. a gazdagokért teremptetett (TL 83)

hogy csak a nagy urakért. a gazdagokért teremptetett ez a világ (TL 83)

csak azokért vannak evilágon, valamint avizben, az apro halak. a nagyokért (TL 83)

urakért. a gazdagokért teremptetett ez a világ. az alacson rendüek, és (TL 83)

világ. az alacson rendüek, és a szegények., csak azokért vannak evilágon (TL 83)

valamint avizben, az apro halak. a nagyokért, és valamint az oktalan (TL 83)

és valamint az oktalan állatok. a terh vonásért, ne adgya Isten (TL 83)

legyünk, és hogy ebben. csak a nével valo keresztényeket kövessük. mert (TL 83)

életemre, sorsomra, ugy vigyáz, valamint a leg gazdagabbéra. valo hogy világi (TL 83)

uj házas aszszonyon kezdem el a levelemet, és predikácion végzem, de (TL 83)

rokája. aki el nem érhetvén a szöllöt. azt mondotta. nem ért (TL 83)

meg kéd, micsoda külömség vagyon a penitentzia tartás szenttsége, és a (TL 83)

a penitentzia tartás szenttsége, és a házaság szenttsége közöt. ezt a (TL 83)

a házaság szenttsége közöt. ezt a mesét talám mászor is meg (TL 83)

hogy uj házasokrol kezdettem el a levelet (TL 83)

volna joságodban, könnyen estem volna, a barátságodban, az igaz nem volnék (TL 84)

leveleimet. mert most ritkán járnak a hajok. a nagy szelek miat (TL 84)

most ritkán járnak a hajok. a nagy szelek miat. az utolso (TL 84)

nem tudom hol sétált annyit a tengeren, még is azt irja (TL 84)

én is husz napig maradnék a tengeren. talám halva vinnének kédhez (TL 84)

uram, azt én régen tudtam. akása hogy meg ne, égessen meg (TL 84)

töb napokot is töltöttem én a tengeren, de jo hajokon, az (TL 84)

kéd. egy kevés ideig azt a kivánságát. szeresen. kéd hanem lát (TL 84)

is. és elégedgyék meg kéd. a leveleimel, azt irja kéd. hogy (TL 84)

is meg irtam volna kédnek a mesét, és hogy irjam meg (TL 84)

mesét, és hogy irjam meg a magyarázattyát, eleget nevettem azon. a (TL 84)

csak azt tarttya, hogy jób a házaság. a penitentzia tartásnál, a (TL 84)

tarttya, hogy jób a házaság. a penitentzia tartásnál, a valo hogy (TL 84)

meg magyaráza, én addíg, azt a külömbséget találom a penitentzia, és (TL 84)

addíg, azt a külömbséget találom a penitentzia, és a házaság szenttségei (TL 84)

külömbséget találom a penitentzia, és a házaság szenttségei közöt, hogy az (TL 84)

kel el kezdeni, de annak a vége örömre válik. a második (TL 84)

annak a vége örömre válik. a második (TL 84)

is, de meg szerettem azt a leányt a kiröl irja kéd (TL 85)

meg szerettem azt a leányt a kiröl irja kéd. hogy micsoda (TL 85)

tette életét az annyáért, mert a jó szivet méltó szeretni, de (TL 85)

jó szivet méltó szeretni, de a pogányok közöt is látunk ollyan (TL 85)

látunk ollyan jó szivü leányokot., a többi közöt, arégi romaiak idejében (TL 85)

többi közöt, arégi romaiak idejében, a tanács romában egy aszszonyt halálra (TL 85)

hogy éhel halyon meg, azért a tömlöczben vetették, és semmi ételt (TL 85)

is beszélhetet. hanem csak éppen a leányát bocsátották hozája. de aztot (TL 85)

nem viszené enni az annyának. a tömlecz tarto látván hogy két (TL 85)

ki bocsátattya, és jó teteményiért. aváros joszágábol meg ajándekoza., a (TL 85)

a tömlecz tarto elö beszélvén. atanácsban. hogy miképpen szopta a rab (TL 85)

az aszszony csak jó egésseges a tömlöczben, a tanács eleiben megyen (TL 85)

csak jó egésseges a tömlöczben, a tanács eleiben megyen. és ót (TL 85)

nélkül is. jó égességben éll, a tanács arrol beszelgetvén, parancsollya a (TL 85)

hogy mivel élt annyi ideig arab aszszony., mert mindennap aleánya tejivel (TL 85)

a tanács arrol beszelgetvén, parancsollya a tömlecz tartonak. hogy nagyob vigyázásal (TL 85)

leányát is jobban meg visgállya. a tömlecz tarto ezeket végben viszi (TL 85)

sem akar meg halni éhel, a tömlecz tarto azon csudálkozván. gondolkodik (TL 85)

magában. hogy egyszer meg lesi a rab aszszony leányát. hogy mit (TL 85)

ideig arab aszszony., mert mindennap aleánya tejivel élt. a tömlecz tarto (TL 85)

meg láthat hogy mit csinálnak a tömlöczben. másnap. a rab aszszony (TL 85)

szivü leányokot., a többi közöt, arégi romaiak idejében, a tanács romában (TL 85)

mit csinálnak a tömlöczben. másnap. a rab aszszony leánya a szokot (TL 85)

másnap. a rab aszszony leánya a szokot orában az annyához menvén (TL 85)

szokot orában az annyához menvén. a tömlecz tarto is a rejték (TL 85)

menvén. a tömlecz tarto is a rejték helyere megyen: és akor (TL 85)

mert mindennap aleánya tejivel élt. a tömlecz tarto elö beszélvén. atanácsban (TL 85)

beszélvén. atanácsban. hogy miképpen szopta a rab aszszony a leányát. és (TL 85)

miképpen szopta a rab aszszony a leányát. és hogy minden nap (TL 85)

nap. ugy szoptatta az annyát. a tanács azt csudálván. és nagy (TL 85)

csudálván. és nagy dicseretet adván a leánynak. az annyát ki bocsátattya (TL 85)

teteményiért. aváros joszágábol meg ajándekoza., a jó szivü aszszonyt. két ezer (TL 85)

méltó szeretni, de illyen példát. a férfiak közöt többet találunk. meg (TL 85)

szivü aszszony, de ritka, és a férfiak közöt töb jó szivü (TL 86)

szivü találkozik, egy neápolisi király a királyné házában menvén, a királyné (TL 86)

király a királyné házában menvén, a királyné, sinort csinált, akirály kérdette (TL 86)

akirály kérdette hogy minek csinálya a sinort, arra csinálom ezt a (TL 86)

a sinort, arra csinálom ezt a sinort felelé a királyné. hogy (TL 86)

csinálom ezt a sinort felelé a királyné. hogy tégedet meg fojttsam (TL 86)

tégedet meg fojttsam véle. ezt a király. tréfának vélte, de más (TL 86)

tréfának vélte, de más nap a tréfa valoságra fordult. mert ugyan (TL 86)

néném, az illyent ne tegyük a jó szivü aszszonyok köziben, talám (TL 86)

menvén, a királyné, sinort csinált, akirály kérdette hogy minek csinálya a (TL 86)

aszszonyok köziben, talám inkáb tegyük a vad állatok társaságában. nem csak (TL 86)

vad állatok társaságában. nem csak a közönséges renden lévök közöt találunk (TL 86)

aláb még vagy harmintz esztendeig. akéd szolgálattyában meg maradgyon. éppen nem (TL 86)

irni, hogy micsoda örömel olvastam akéd régtöl várt levelét, köszönöm is (TL 86)

találunk jó szivüeket. de még afejdelmek közöt is, a mely ritka (TL 86)

országban valo menetelét. hogy ót a királytol segittséget nyerhessen. 11 lajos (TL 86)

idö mulva, látván. hogy csak a biztatásal tartanák. ujontában szorgalmaztatni kezdé (TL 86)

azt felelé mind azokra, hogy a burgundiai hertzegel valo hadakozás volt (TL 86)

az oka. hogy annyira halasztotta a segittség adást. dom antonio, csak (TL 86)

igérettel maradván, ismét kezdi sürgetni adolgát. lajos akoron világoson (TL 86)

azt meg nem adhattya., ez a szomoru válasz, kettségben ejtvén a (TL 87)

a szomoru válasz, kettségben ejtvén a portogalliai királyt, és nagy szégyennek (TL 87)

országbol. két levelet ir. egyet a fiának. a ki az országára (TL 87)

addig gondot. és meg mást a franczia királynak. a mely levelet (TL 87)

egy urnak adgya kezében. hogy a királynak adgya meg. amidön az (TL 87)

titkon, roma felé veszi uttyát. a portugalliai király fia a levelet (TL 87)

uttyát. a portugalliai király fia a levelet vévén. a nagy urakot (TL 87)

hogy könnyü volt le tenni akirályi paltzát, de már sokal nehezeb (TL 87)

dom antonio szomoruságal vévé ezt ahirt. tartván attol hogy könnyü volt (TL 87)

király fia a levelet vévén. a nagy urakot esze gyüjté. és (TL 87)

nagy urakot esze gyüjté. és a levelet el olvastatá elöttök. a (TL 87)

a levelet el olvastatá elöttök. a melyben panaszolkodik dom antonio, a (TL 87)

ki adván aválaszt meg vallá hogy tölle nem (TL 87)

a melyben panaszolkodik dom antonio, a dolgainak roszul valo folyásán, mondván (TL 87)

ha viszá menne az Isten anépére is terjesztené büntetését. hogy pediglen (TL 87)

akarja életét el tölteni. és a népére az Isten irgalmasságát kérni (TL 87)

kénszeritti az egész országot. hogy a fiát királyoknak üsmerjék., és nékie (TL 87)

és nékie meg esküdgyenek, ez a levél. az iffiu fejdelmet. és (TL 87)

is meg olvasván levelét. azon a szive meg esék, és mindgyárt (TL 87)

által portugallia felé veszi uttyát. a lajos kérésére, de nagy sziv (TL 87)

elöre által látván. hogy talám a fia ellen lészen szükséges hadakozni (TL 87)

lábaihoz borulván. néki viszá ajánlotta a koronát, csak arra kérvén, hogy (TL 87)

meg keseritté. de engedelmeskedni akarván akirálynak, aziffiu fejdelmet. azonnal királyoknak koronázák (TL 87)

megyen, és onnét jerusalemben. ahol aklastromban akarja életét el tölteni. és (TL 87)

mene. dom antonio csudálkozván a fia cselekedetin. hogy egy ollyan (TL 88)

fejdelem oly könnyen adná viszá a koronát. hozája valo szeretetiböl, gondolá (TL 88)

ha egészen néki hadná azt a királyi széket, a melyhez oly (TL 88)

hadná azt a királyi széket, a melyhez oly érdemesnek tette magát (TL 88)

mind a fiat. édes néném eza historia hanem tettzik. irjon kéd (TL 88)

magát. azonal az attya, és a fiu közöt, kegyes vetekedés támada (TL 88)

fiu közöt, kegyes vetekedés támada. a mely a jelen valokot könyhullatásra (TL 88)

jelen valokot könyhullatásra ingerlé, mivel a fiu arra kénszeritti vala az (TL 88)

vala az attyát. hogy ülne a királyi székiben, az atya pedig (TL 88)

az atya pedig arra kére a fiát. hogy abbol le ne (TL 88)

bölcs okokkal igyekezik vala egyik a másikát meg gyözni. a mely (TL 88)

egyik a másikát meg gyözni. a mely viaskodás, mind a meg (TL 88)

gyözni. a mely viaskodás, mind a meg gyözönek, mind a meg (TL 88)

dicsöségekre fordula. végtire, az atya. a fia sok kérésére, és könyhullatására (TL 88)

kérésére, és könyhullatására, meg gyözetvén, a királyi székében viszá üle, és (TL 88)

alat lakik. engemet itt hadtanak. aház gondviselésire, erre tudom el mondgya (TL 88)

nagy pompával mene bé lisbonában. a nép nagy örömmel áldván mind (TL 88)

áldván mind az atyát. mind a fiat. édes néném eza historia (TL 88)

erre tudom el mondgya kéd a verset. bátyám itthon maradgyon. mert (TL 88)

leveleket irna kéd. mert még a nyul farkánál is rövidebbek, szereté (TL 88)

kéd lett volna a felesége aportugaliai király fiának. nem engedte volna (TL 88)

néném ha. lakat volna is a számon. még is nevetnem kellene (TL 88)

számon. még is nevetnem kellene a kéd levelén, amikor azt mondgya (TL 88)

hogy ha kéd lett volna a felesége aportugaliai király fiának. nem (TL 88)

meg kéd. hogy le tegye a koronát. meg bocsáson a királyné (TL 88)

tegye a koronát. meg bocsáson a királyné, azt nem mondhatni együgyüségnek (TL 88)

példa mentöl ritkáb, annál dicséretesebb, a mostani spanyol király, nem tette (TL 88)

spanyol király, nem tette volté a koronát a fia fejiben. le (TL 88)

nem tette volté a koronát a fia fejiben. le mondván a (TL 88)

a fia fejiben. le mondván a királyságrol.? azért ki dicséri, ki (TL 88)

de azért kevesen dicsérik. hogy a fia csak hamar meg halván (TL 88)

meg halván. ismét fel vette a királyságot. aztot olvassuk egy romai (TL 88)

életet akarván élni a császárságot a fiának engedte. de (TL 89)

életet akarván élni a császárságot a fiának engedte. de ót nyugodalomban (TL 89)

de ót nyugodalomban nem maradhatván a fiahoz megyen. hogy el vegye (TL 89)

megyen. hogy el vegye tölle a császárságot. arra a végre esze (TL 89)

vegye tölle a császárságot. arra a végre esze gyütvén anagy urakot (TL 89)

esze gyütvén anagy urakot. és a hadat. ölöttök fel megyen a (TL 89)

a hadat. ölöttök fel megyen a fia mellé athronusban. gondolván hogy (TL 89)

beszédel ki tészi szándékát, és a fiának. a császársághoz valo érdemetlen (TL 89)

tészi szándékát, és a fiának. a császársághoz valo érdemetlen voltát, el (TL 89)

érdemetlen voltát, el vegézvén beszédit. a fiát le taszittya a thronusrol (TL 89)

menetelek jobbaknak tettzenek, mint sem akezdetek., de az okoság azt hoza (TL 89)

beszédit. a fiát le taszittya a thronusrol, a kit is mindenek (TL 89)

fiát le taszittya a thronusrol, a kit is mindenek szeretvén, mindnyájan (TL 89)

mindnyájan fel zendülének mellette. föképpen a hadi rend. annyira hogy ölésel (TL 89)

valamit akar kezdeni. és annak avégit kel meg tekínteni. jaj édes (TL 89)

ugy ment a dolog végben a mint gondolta, és az élete (TL 89)

forogna. nagy okosan, tréfára fordittá a dolgot; és mindenek hallottára fel (TL 89)

rend. annyira hogy ölésel fenyegeték avén császárt. aki is látván hogy (TL 89)

akarám meg tudni, ha szeretiteké a fiamot. és mint hogy szeretitek (TL 89)

nektek. nagy szégyenel le szálván a thronusrol. viszá tére a barlangjában (TL 89)

szálván a thronusrol. viszá tére a barlangjában. a portugalliai király sokal (TL 89)

thronusrol. viszá tére a barlangjában. a portugalliai király sokal dicséretesebben cselekedék (TL 89)

hogy pediglen tegnap viszá költözöt avárosban. fogadgyuk fel. hogy kéd azt (TL 89)

király sokal dicséretesebben cselekedék ennél acsászárnál. avalo hogy, egy keresztény királynak (TL 89)

néném azt tudgya kéd. hogy ami urunk egy darab idötöl fogvást (TL 89)

ollyan dolgok., amelyeknek ami elménkben a ki menetelek jobbaknak tettzenek, mint (TL 89)

kel kezdeni. annak ki menetelét a bölcseség urára kel hadni, de (TL 89)

arra a végre esze gyütvén anagy urakot. és a hadat. ölöttök (TL 89)

fel megyen a fia mellé athronusban. gondolván hogy mindenek örülni fognak (TL 89)

a szerént kel iromtatnunk, és aza rendelés. mindenkor az ur dicsöségit (TL 89)

az ur dicsöségit tekinti, és a mi hasznunkra fordul, ha jol (TL 89)

ki is csak könnyen engedelmeskedék afeleséginek. de jaj kí ne szeretné (TL 89)

de vannak ollyan dolgok., amelyeknek ami elménkben a ki menetelek jobbaknak (TL 89)

valo nézve, jób, mint sem a városban, noha a mulattság mind (TL 89)

mint sem a városban, noha a mulattság mind egy, hogy pediglen (TL 89)

erkölcsiért meg érdemlette). elég ahogy, abeszélgetés közben. elébeszéltem neki hogy micsoda (TL 90)

rajtam. és el olvadna, valamint a vaj atüznél. és rántottát fözhetnének (TL 90)

hogy gondot visellyek aházra. és a cselédekre, csak bátyám itthon maradgyon (TL 90)

bár csak egy holnapig tartana a büntetés. de akár meddig tarttson (TL 90)

hogy majd meg halok örömömben. a minap susival beszélgettünk hogy mint (TL 90)

rendelnek. ótt pediglen közönségesen az a szokás vagyon. hogy a lakadalom (TL 90)

az a szokás vagyon. hogy a lakadalom napján. az ebéd, és (TL 90)

lakadalom napján. az ebéd, és a tántz estig tart. és estve (TL 90)

estig tart. és estve. mennek. a templomban. az esketésre, és onnét (TL 90)

és ebéd után. tánczban viszi a mátkáját, a kí is a (TL 90)

a mátkáját, a kí is a táncz közben, örömiben. vagy mi (TL 90)

el szégyenli magát. és az a kis szél. ugy meg hidegitti (TL 90)

szél. ugy meg hidegitti benne a szeretetet, hogy a tánczot el (TL 90)

hidegitti benne a szeretetet, hogy a tánczot el hadgya. és meg (TL 90)

el hadgya. és meg izeni a mátkájának. hogy ellene mond a (TL 90)

a mátkájának. hogy ellene mond a véle valo házaságnak. és férhez (TL 90)

nagy buba vagyok, meg esnék akéd szive rajtam. és el olvadna (TL 90)

kéd hogy micsoda szomoruságal fogadá a leány ezt a követtséget. mások (TL 90)

szomoruságal fogadá a leány ezt a követtséget. mások pedig neveték a (TL 90)

itt hagyot hogy gondot visellyek aházra. és a cselédekre, csak bátyám (TL 90)

azután a biró meg mondgya aleánynak. hogy ö elveszi (TL 90)

susival beszélgettünk hogy mint lett aházasága, és hogy ennek elötte más (TL 90)

tudván. hogy miben mult el aházaság. hivattya az iró deákját. minden (TL 90)

a követtséget. mások pedig neveték a deák együgyüségét. elég a hogy (TL 90)

egy lányt,. meg kéri, és alakadalomra napot rendelnek. ótt pediglen közönségesen (TL 90)

deák együgyüségét. elég a hogy, a biró másnap meg tudván. hogy (TL 90)

el olvadna, valamint a vaj atüznél. és rántottát fözhetnének véle. gondold (TL 90)

melyet csak nevetni kelletet volna. a házaságot félben hadta. a biró (TL 90)

volna. a házaságot félben hadta. a biró látván hogy nem akarna (TL 90)

nem akarna magában szálni, és a leányt el venni, mondá néki (TL 90)

venni, mondá néki. hogy mivel a leánynak ellene mondottál. énnekem gondom (TL 90)

lészen reá, hanem meny el a házamtol. azután a biró meg (TL 90)

meny el a házamtol. azután a biró meg mondgya aleánynak. hogy (TL 90)

nagy szerencsejinek tartván. reá áll, a biró csak hamar a lakadalmat (TL 91)

áll, a biró csak hamar a lakadalmat meg csinállya, de öreg (TL 91)

öreg lévén, csak keveset lakhoték a feleségivel. és sok pénzit, joszágát (TL 91)

feleségivel. és sok pénzit, joszágát a feleséginek hagyá. aki is azután (TL 91)

avilágból. és ez is mindenit a feleséginek hadgya. nó már nagy (TL 91)

belölle csak hamar; de még a szerencse fellyeb vitte. mert Casimirus (TL 91)

mert Casimirus király le tévén a lengyel országi királyságot párisban ment (TL 91)

lakni, és ót meg látván a mi szerencsés aszszonyunkot, meg szereti (TL 91)

üsmérjük is. és hogy gyakorta, a szerencsétlenség, szerencsére szolgál, valamint a (TL 91)

a szerencsétlenség, szerencsére szolgál, valamint a mi titkos királynénkal történt. mert (TL 91)

ne gondolta volna hogy az a kis szél. holtig valo ártalmára (TL 91)

ha hozzája mégyen, aleány azt nagy szerencsejinek tartván. reá (TL 91)

rendben maradot, volna. és az a kis szél vitte ötet. a (TL 91)

a kis szél vitte ötet. a szerencsének parttyára. de nem jovallom (TL 91)

nem jovallom mind azon által a leányoknak. hogy az ollyan széltöl (TL 91)

is csak hamar ki szolittyák avilágból. és ez is mindenit a (TL 91)

ugy tettzik mint ha az a frater, csak a szélnek csinált (TL 91)

ha az a frater, csak a szélnek csinált lakadalmat. ugyan csak (TL 91)

az ollyan szél ki fujja a szeretetet, meg erdemli hogy a (TL 91)

a szeretetet, meg erdemli hogy a leányok sok babot, és retket (TL 91)

és ugy meg füstöllyék, valamint a sodort. tudom hogy kéd is (TL 91)

tehát mondani édes néném, maradok a kéd rosz szolgája (TL 91)

fóly az erekben avér, mert a kéd levelén eleget nevettem. ki (TL 92)

ki ne olvasná jó szivel, a kéd okos, és nyájas leveleit (TL 92)

rövid levelet. hogy hamaréb vehessem a kéd válaszát. csak nem minden (TL 92)

annak. hogy tettzik. meg bocsasson a kéd veres orczája, hogy meg (TL 92)

ugy tettzenek az elmének, valamint a szép, és jó izü étek (TL 92)

szép, és jó izü étek, a szájnak., a káposztát akarám mondani (TL 92)

hogy jol fóly az erekben avér, mert a kéd levelén eleget (TL 92)

jó izü étek, a szájnak., a káposztát akarám mondani. de nem (TL 92)

hogy azt nemondgya kéd. hogy a káposztához hasonlittom a kéd levelit (TL 92)

kéd. hogy a káposztához hasonlittom a kéd levelit. (de meg ne (TL 92)

azért is azt mondom. hogy a szépen irt levél. az elmének (TL 92)

az elmének ugy tettzik. valamint a szemnek a kapros. és téjfellel (TL 92)

ugy tettzik. valamint a szemnek a kapros. és téjfellel bé boritatot (TL 92)

a melyről ha leveszik azt a lágy ezüst fedelet. alatta. drága (TL 92)

erre tudom azt mondgyuk, csak a káposzta neki, azt ne csudállya (TL 92)

egy nagy könyvet akarok irni a káposztárol, leg elsöben is azt (TL 92)

azt teszem fel. hogy azok a hires romaiak nem tudom mi (TL 92)

mi okbol. az orvos doktorokot a városbol ki tiltották. és két (TL 92)

el készül. azt akarom. hogy atöbb hires auctorok közi számláltassam. mert (TL 92)

és két száz esztendeig csak a káposztával gyógyitottak minden féle betegeket (TL 92)

erdélyi czimer, hogy ha pedig a könyvem el készül. azt akarom (TL 92)

könyveket irnak. miért ne irhatnék a káposztárol. holot száz font réznél (TL 92)

éh gyomornak. mint hogy már a gyomros materiában elegyedtem. talám követem (TL 92)

mindenkor beszélleni nagy dolgokrol. némelykor a cancelláriákon sem forognak (TL 92)

szükségeseb dolgok., mint a konyhákban, azért ma a mint (TL 93)

a mint észre veszem. csak a konyhán maradok. és onnét irok (TL 93)

amelyet sybaris városának nevezték. ót a lakosok ollyan torkosok valának hogy (TL 93)

ennél kényeseb élet. ha ezek a lakosok, a mi barátinkhoz mentenek (TL 93)

élet. ha ezek a lakosok, a mi barátinkhoz mentenek volna ebédre (TL 93)

de meg vannak ollyanok. ahol a fogok meg nem sirosodot volna (TL 93)

csak nem minden bolondság ezen avilágon. hát az illyen miért volna (TL 93)

milliumot, még sem sirosodot meg a foga. a hires Cleopátra egyszer (TL 93)

sem sirosodot meg a foga. a hires Cleopátra egyszer azon vetekedet (TL 93)

le veszi, és etzetben teszi. a gyöngy ót hamar el olvadván (TL 93)

meg ne egye kéd igy a gyöngyeit mert bujdosok vagyunk. ha (TL 93)

mert bujdosok vagyunk. ha az a királyné ugy bujdosot volna mint (TL 93)

a valo bolondság. de annak abolondságnak. tizen nyolcz száz esztendötöl meg (TL 93)

nyolcz száz esztendötöl meg maradot a hire. csak nem minden bolondság (TL 93)

illyen miért volna aláb valo a többinél. nagy sandor nagyob bolondságot (TL 93)

sandor nagyob bolondságot cselekedet. mert avilágot akarta birni, egy nehány millium (TL 93)

a nem volté bolondság attol a romai polgár mestertöl. a kinek (TL 93)

romai polgár mestertöl. a kinek avároson kivül.egy nehány udvarháza lévén (TL 93)

attol a romai polgár mestertöl. a kinek avároson kivül.egy nehány (TL 93)

holt meg. valamint egy kóldus, ahalál elöt mindeník egyenlö volt. hát (TL 93)

ugy hogy akár mellyikében ment a polgár mester. kész udvart. és (TL 94)

mint tölttyük itt az idöt, a nagy vigasságban, csak suhajtunk, ollyan (TL 94)

arra elég jó példát ád a mi urunk. de rosz vagyok (TL 94)

istáloját ugy fel ékesitette. valamint amaga házát. és annak udvari tiszteket (TL 94)

után hintot, mit kelletet küldeni, arégi püspökök pedig azért meg nehezteltek (TL 94)

tészen, vagy akarom vagy sem. a kételen valo okosságnak pedig semmi (TL 94)

volna., mivel az elött. föképpen anap keleti országokban, apüspökök. közönségesen gyalog (TL 94)

elött. föképpen anap keleti országokban, apüspökök. közönségesen gyalog jártak. nem szollok (TL 94)

kis érdemünk. a mikor ehetnénk a meg tiltot gyümölcsböl, de nem (TL 94)

bolondság. hát cájus császár aki alova istáloját ugy fel ékesitette. valamint (TL 94)

leszek. mert tegnap ide érkezet a a kétek érsekje. itt fog (TL 94)

mert tegnap ide érkezet a a kétek érsekje. itt fog egy (TL 94)

addig rea tarttyuk magunkot. valamint a kompodi nemes aszszony, édes néném (TL 94)

akik szamárra, vagy öszvérre ültenek. a görög anyaszent egyházban emindenkor igy (TL 94)

emindenkor igy volt szokásban. mert a püspökök mint hogy csak közönséges (TL 94)

azt nem kel csudálni, mert a császár öttse lévén. inkáb szerette (TL 94)

szerette az uri, mint sem a püspöki (TL 94)

vemhezet. akor az officiumot mondotta a clericusival. azt meg tudván a (TL 95)

a clericusival. azt meg tudván a lovász mesterétöl. azonnal le vetkezik (TL 95)

hogy constántinus császár, meg parancsolta. a gubernátoroknak, hogy szekereket. vagy más (TL 95)

utra valo alkalmatosságokot rendellyenek apüspököknek. a kik a nicéai gyülésre mentenek (TL 95)

alkalmatosságokot rendellyenek apüspököknek. a kik a nicéai gyülésre mentenek. mert mesze (TL 95)

volna. de ebböl láttyuk hogy a püspökök közönségesen nem tartottanak magoknak (TL 95)

még is azt láttyuk. hogy a hires sz. athanásius gyalog járta (TL 95)

kristusnak, és az apostoloknak hagyván. a szamáron valo járást. avalo hogy (TL 95)

sz. athanásius gyalog járta fel a thébai pusztát, a nap nyugoti (TL 95)

járta fel a thébai pusztát, a nap nyugoti {nap-nyugoti} püspökök, már (TL 95)

alkalmatosságot keresni, és lovakot tartának., a kristusnak, és az apostoloknak hagyván (TL 95)

ült. és azon kerülte meg a diécésisét, de e még igen (TL 95)

eleinte volt. és még akor. a nagy renden lévö familiák nem (TL 95)

lévö familiák nem igen vágytanak a püspökségre. de mihent anagy urak (TL 95)

de mihent anagy urak gyermekei a püspöki süveget a fejekben kezdék (TL 95)

urak gyermekei a püspöki süveget a fejekben kezdék tenni. szégyennek tartották (TL 95)

és nagy seregel kisértették magokot. a midön a diécésiseket mentek látogatni (TL 95)

seregel kisértették magokot. a midön a diécésiseket mentek látogatni, ugy annyira (TL 95)

mentek látogatni, ugy annyira hogy a szegény plebánusok kénszeritetének panaszt tenni (TL 95)

plebánusok kénszeritetének panaszt tenni hogy a püspökök sok kisérökel szálván reájok (TL 95)

eszik. de mindenkor nevetnem kel a szent gergely panaszán. mikor eszemben (TL 95)

egyéb utra valo alkalmatosságokot rendellyenek apüspököknek. a kik a nicéai gyülésre (TL 95)

mert a mely diaconus viselt a siciliai jószágokra gondot. az ennek (TL 95)

siciliai jószágokra gondot. az ennek a pápanak. szép öszvéreket. és szamárokot (TL 95)

vágytanak a püspökségre. de mihent anagy urak gyermekei a püspöki süveget (TL 95)

járhassak. a bizonyos hogy ez a szent pápa. inkáb vigyázot a (TL 95)

a szent pápa. inkáb vigyázot a soltár szépen valo éneklésire, mint (TL 95)

szépen valo éneklésire, mint sem a szép lora. aztot olvassuk egy (TL 95)

olvassuk egy más {…} pápa felöl, a neve nem jut eszemben, hogy (TL 95)

eszemben, hogy Constancinápolyban akarván menni, ahajobol thessálonika tájékán ki szállot és (TL 95)

az aszszony járt. az aszszony a pápának oda adgya a lovát (TL 95)

aszszony a pápának oda adgya a lovát. és a pápa azon (TL 95)

oda adgya a lovát. és a pápa azon Constancinapolyban megyen. és (TL 95)

megyen. és onnét viszá küldi a lovat. de a ló azután (TL 95)

szép öszvéreket. és szamárokot küldöt, apápa azt irja neki énnekem szép (TL 95)

viszá küldi a lovat. de a ló azután soha fel nem (TL 95)

látván hogy reá nem ülhet, a pápának küldi romában (TL 95)

szegény püspök volt, hanem az a külömbség vagyon., hogy regenten. a (TL 96)

a külömbség vagyon., hogy regenten. a gazdag püspök ugy viselte magát (TL 96)

püspök ugy viselte magát., valamint a szegény. mostanában pedig a szegény (TL 96)

és kédel beszélgetnék. elég ahogy, ami érsekünk mind hintoban, mind gyalog (TL 96)

valamint a szegény. mostanában pedig a szegény, igen meg külömböztetik. a (TL 96)

a szegény, igen meg külömböztetik. a gazdagtol. hanem azt mondgyuk hogy (TL 96)

hintoban, mind gyalog, meg érdemli atiszteletet. itt is fog maradni egy (TL 96)

kelletet lenni, mert ugy volt a szokás. mostanában pedig más szokás (TL 96)

egy gazdag püspök. meg sértené a püspöki méltoságát. ha külsö képen (TL 96)

és egy szamáron kerülné meg a diecesisét, eha igy volt is (TL 96)

püspökségeket, azért hogy régenten tartoztanak a török ellen fel ülni. és (TL 96)

fösvénynek is tartanák. miért rendelték amagyar országi gazdag püspökségeket, azért hogy (TL 96)

egy diaconus kisérvén, szamáron menne a gyülésben, azt mi szégyenlenök. csak (TL 96)

gyülésben, azt mi szégyenlenök. csak a bé vett szokást. kel követni (TL 96)

szokást, meg fizet érette, de a ki azt a szokást mint (TL 96)

török ellen fel ülni. és akirálynak egyik fiát el tartani. mit (TL 96)

érette, de a ki azt a szokást mint egy kételenségböl, és (TL 96)

tarttyuk még mostanában is, hogy arégi püspökök. ollyan akaratból valo szegénységben (TL 96)

nem mondhatni. aztot tudom, hogy a jó püspökök nem az uraság (TL 96)

azért hogy szokás. és hogy a püspöki méltoság inkáb tiszteltessék. édes (TL 96)

pap. ugy meg tanulta kéd a levelemböl. az egyházi szokásokot; lesz (TL 97)

mikor az aszszonyokot fel emelnék a papságra, bezzeg akor volna jó (TL 97)

már elöre el látom hogy a nagy böjtböl igen kicsidet csinálnának (TL 97)

csinálnának, vagy talám ki törölnék a kalendáriumbol, és annyi idövel meg (TL 97)

és csudálatos erejét hallotta kéd amenykönek, de talám csudálatosabat nem hallot (TL 97)

kedves idö! hát mit mondgyak agyonásrol, mert nem tudok itéletet tenni (TL 97)

és annyi idövel meg hoszabitanák a fársángot. ugy hogy, mikor most (TL 97)

hogy, mikor most hat hét a fársáng. akor tizen három lenne (TL 97)

három lenne, oh’ boldog idö, a hetedik szenttség, akor az elsö (TL 97)

talám meg hadnák, és hogy a penitentzia rövideb volna., de oh (TL 97)

száz kérdéseket tenne, aki még agondolatokot is meg akarná tudni, de (TL 97)

igen ritkán esik itt le a menykö. tudom hogy sok féle (TL 97)

de oh mely hoszu volna agyontatás, mert oly papné keziben akadhatnék (TL 97)

nagy menydörgések voltanak. asztalnál lévén a feleségivel. és az ablakok hogy (TL 97)

az ablakok hogy nyitva voltanak, a meny kö által megyen aházban (TL 97)

a meny kö által megyen aházban (TL 97)

a mikor pedig által ment aházon, a követné melegséget érzet, talállya (TL 98)

mikor pedig által ment aházon, a követné melegséget érzet, talállya ki (TL 98)

hogy asztalnál volt, nem lehetet a szoknya alá tenni a kezét (TL 98)

lehetet a szoknya alá tenni a kezét. de asztal után. maga (TL 98)

a midön észre veszi, hogy a menykö meg perselte. gondold el (TL 98)

eszünk hust pénteken, amidön azon a napon esik karácson, hanem hogy (TL 98)

esik karácson, hanem hogy azt a szokást az ánglusok kezdeték, azért (TL 98)

testé lett. és idövel azt a szokást másut is bé vették (TL 98)

másut is bé vették. hát a francziák sok hellyeken, karácsontol fogvást (TL 98)

szentelö boldog aszszony napig. szombatokon a hust meg eszik. azért hogy (TL 98)

eszik. azért hogy azon idökben, a boldogságos szüz gyermek ágyban fekszik (TL 98)

édes néném, hogy mi is abujdosásban fekszünk, ezt az esztendöt tudgyuk (TL 98)

nem tudgyuk hanem tölttyüké itt, a másikát is. mely szép dolog (TL 98)

hogy az ember nem tudgya a jövendöt. mert ha tudná. még (TL 98)

kivánnya. nincsen evilágon hoszab táncz. a barát táncznál. és csak azt (TL 98)

meg is házasodgyunk., de azt a lehetet, el vették mi töllünk (TL 98)

vették mi töllünk. és csak a gondolatot hadták szabadságunkban, de már (TL 98)

mi haszna itt arrol gondolkodni, abujdosok házasága (TL 98)

igen szomoru házaság, dekivel, a kétek görög leányival, távul legyen (TL 99)

abizonyos hogy azok nem érdemlik a feleség nevet; csak arra valok (TL 99)

akereveten üllyenek, leg kisseb gondgyok a házra ne legyen. de igen (TL 99)

ne legyen. de igen sok a köntösökre, annyira, hogy minden nagy (TL 99)

mindenét meg mutatni. mint sem alábát, hatha még ollyan kis lábok (TL 99)

adna is itt az ura afeleséginek, de abbol aszszonyom meg nem (TL 99)

sem kel. mert annak csak a kárttya. és az ének az (TL 99)

és az ének az eszében, a spanyolnék. szintén ugy bujálkodnak a (TL 99)

a spanyolnék. szintén ugy bujálkodnak a köntösben. valamint a görögnék. és (TL 99)

ugy bujálkodnak a köntösben. valamint a görögnék. és abban hogy kis (TL 99)

ollyan kis lábok volna, mint a kinai aszszonyoknak. ót amikor valamely (TL 99)

elöbször azt kérdi. ha nagyé a füle, mert a leg nagyobat (TL 99)

ha nagyé a füle, mert a leg nagyobat tarttyák leg szebnek (TL 99)

leg szebnek. és ha nagyé a lába, mert ha nagyob volna (TL 99)

lába, mert ha nagyob volna a kis ujomnál, már el nem (TL 99)

tudgya, hogy abban az országban a leány gyermek mihent más fél (TL 99)

mihent más fél esztendös, mind a két lábát ki tekerik, és (TL 99)

mehet ki. azt tarttyák hogy a sánta aszszonynak. ollyan forma mozgási (TL 99)

holtig nyomorult lesz, és csak aházbol sem mehet ki. azt tarttyák (TL 99)

valok. hogy reggeltöl fogva estig akereveten üllyenek, leg kisseb gondgyok a (TL 99)

az aszszonyok olly érdemesen visellyék a feleség nevet. mint a mi (TL 99)

visellyék a feleség nevet. mint a mi tündér országunkban. de a (TL 99)

és az asztala is hasonlit aköntöséhez, holot egy kis száraz halbol (TL 99)

csak reménleni sem lehet. mindenüt a nagy békesség. és csendesség. nekünk (TL 99)

másut nem tudunk hadakozást, csak a töröknek a persával. ezis már (TL 99)

tudunk hadakozást, csak a töröknek a persával. ezis már egy nehány (TL 99)

nékünk azt kel kivánnunk hogy a török legyen gyözedelmes. mert kenyerit (TL 99)

eszszük. nem is segittik ugy a bujdosokot (TL 99)

mint ebben az országban. ez a nemzet nem is ollyan irtoztato (TL 100)

nem is ollyan irtoztato valamint a hire vagyon. nem tudok ollyan (TL 100)

amen. hogy ha pedig ezzel a kevély görögökkel volna dolgunk. itt (TL 100)

merik. mert leg kisseb dologért. a száz pálczát meg olvasnák rajtok (TL 100)

becsületben. és tiszteletben tartat minket a bót. mert itt azt nem (TL 100)

ezek meg nem mentik hogy a husz körmiröl le ne vonnyák (TL 100)

minket. mert atörök leg inkáb amagyarokot szereti leg jobbat nem kivánhatunk (TL 100)

körmiröl le ne vonnyák, és a száz páltzát duplán meg ne (TL 100)

kevély nemzettségel., hogy ha igy a földig meg nem aláznák öket (TL 100)

itt, hogy hol nyomtassam ki a kéd leveleit. ha ollyan könnyen (TL 100)

a kettskét. kit apám vett avásáron, hol vagyon az az ember (TL 100)

hol vagyon, hol vagyon az a puskás. ki meg lötte azt (TL 100)

farkast, ki meg ette azt a kettskét. kit apám vett avásáron (TL 100)

ember, ki meg találta, azt a levelet. kit innét irtam kédnek (TL 100)

ell, de mit törödünk rajta. a mi leveleinket. bécsben is el (TL 100)

jó szivel látnak minket. mert atörök leg inkáb amagyarokot szereti leg (TL 100)

el olvashattyák. hogy ha pedig a tengerben veszet, abizonyos hogy a (TL 100)

a tengerben veszet, abizonyos hogy a halaknak, nem siroza meg a (TL 100)

a halaknak, nem siroza meg a fogokot. édes néném (TL 100)

a nem nagy fáradcság, és a resttséget meg nem háborgattya, de (TL 101)

most vetik agyapotat; irjunk hát a gyapotrol. mert az itt nem (TL 101)

és az itt nagy kereskedés. a mi földünkön nem gondolom hogy (TL 101)

az országnak. leg aláb az a pénz akit gyapotért adnak, meg (TL 101)

munkában vannak. mert most vetik agyapotat; irjunk hát a gyapotrol. mert (TL 101)

adnak, meg maradna az országban. a gyapot mag, ollyan nagy mint (TL 101)

kis zöld dio. és annak a virágja sárga, a még meg (TL 101)

országunknak. a melyért méltó volna akéd nevét aranyal le irni az (TL 101)

kezd, abbol az enyvböl leszen a gyapot. és magában ki nyilik (TL 101)

és magában ki nyilik, hogy a meleg jobban meg érelhesse, a (TL 101)

ki nyilt. meg fejéredet, és a haja meg száradot, akor ki (TL 101)

meg száradot, akor ki szedegetik a gyapotat a hajábol magostol. de (TL 101)

akor ki szedegetik a gyapotat a hajábol magostol. de mint hogy (TL 101)

hogy sok magja vagyon. és a gyapot ugy jöt ki szálanként (TL 101)

ugy jöt ki szálanként abbol a magbol. hogy ujjal is nehéz (TL 101)

hogy ujjal is nehéz volna a magrol le tépni a gyapotat (TL 101)

volna a magrol le tépni a gyapotat, azért itt az aszszonyoknak (TL 101)

két tengellye vagyon. egyik vas, a másik fa. egyik egy felé (TL 101)

fa. egyik egy felé fordul, a más más felé. ugy hogy (TL 101)

felé. ugy hogy, a midön a gyapotat magostol. köziben bocsáttyák, csak (TL 101)

bocsáttyák, csak agyapot megyen által. a magrol le foszlik. és tisztán (TL 101)

és igy könnyen választtyák el a magjátol., az ollyan kerek nélkül (TL 101)

még nem lehetne talám tisztitani a magjátol, de a kerékel egy (TL 101)

talám tisztitani a magjátol, de a kerékel egy sák gyapot kevés (TL 101)

kevés. ihon már készen vagyon a gyapot. csak fonnya kéd. de (TL 101)

gyapotat magostol. köziben bocsáttyák, csak agyapot megyen által. a magrol le (TL 101)

de édes néném. mint hogy agyapot nálunk meg nem teremne, kéd (TL 101)

teremne, kéd más hasznot tehetne a mi országunknak. a melyért méltó (TL 101)

hasznot tehetne a mi országunknak. a melyért méltó volna akéd nevét (TL 101)

lehetne kédnek annyi selyme. hogy a szükségre valot nem kellene pénzen (TL 101)

és lassanként a haszonért a közönseges renden valok (TL 102)

és lassanként a haszonért a közönseges renden valok is fel (TL 102)

hozták mesze országrol leg elsöben a selyem eresztö bogárnak a tojását (TL 102)

elsöben a selyem eresztö bogárnak a tojását, aztot itt ki költették (TL 102)

miképpen kel banni vélek. és a selyemel. ök azt mint okos (TL 102)

az oloszok is fel kapták. a görögöktöl, az oloszoktol. a spanyolok (TL 102)

kapták. a görögöktöl, az oloszoktol. a spanyolok. és a francziák idövel (TL 102)

az oloszoktol. a spanyolok. és a francziák idövel fel vették, és (TL 102)

lassanként. és igy jöt bé a haszon a kereskedésel az országban (TL 102)

igy jöt bé a haszon a kereskedésel az országban, nevetném ha (TL 102)

ha kéd lenne elsö fundatora a selyem eresztö bogaraknak erdélyben., azillyen (TL 102)

dolgot, ha valaki el kezdené, a többi is követné, és az (TL 102)

kedveseb ételek, az eperj fának a levele, a fejér. és a (TL 102)

az eperj fának a levele, a fejér. és a veres eperj (TL 102)

a levele, a fejér. és a veres eperj fa pedig. csak (TL 102)

tettzik hogy nem kellene sajnálni a fáradcságot, az ollyan munkásoktol. akik (TL 102)

tudná, mint kel bánni azokal a selyem csinálo munkásokal. de mint (TL 102)

a kin jó ablakok legyenek. a hova a verö fény bé (TL 102)

jó ablakok legyenek. a hova a verö fény bé szolgálhasson, és (TL 102)

egyéb kis állatok ne mehessenek, a szél se érje. a ház (TL 102)

mehessenek, a szél se érje. a ház közepin négy tzövekre. egy (TL 102)

kel fonni ollyan formát, valamint a szilva aszalokon vannak. a ház (TL 102)

valamint a szilva aszalokon vannak. a ház már meg vagyon. hanem (TL 102)

vagyon. hanem hozuk már avilágra a munkásokot a selyem eresztö bogárnak (TL 102)

hozuk már avilágra a munkásokot a selyem eresztö bogárnak a tojása (TL 102)

meg vagyon. hanem hozuk már avilágra a munkásokot a selyem eresztö (TL 102)

munkásokot a selyem eresztö bogárnak a tojása igen igen apro. hogy (TL 102)

amikor tojik egy papirosra teszik. a papiroson hagyván egy nehány száz (TL 102)

azt a papirosot. és adgyuk oda valamely (TL 103)

valamely kövér leánynak, aki aztot a kebeliben tévén. a melegtöl, egy (TL 103)

aki aztot a kebeliben tévén. a melegtöl, egy kevés idö mulva (TL 103)

azt észre veszik, hogy mozganak. a papirosra. gyenge levelecskéket tesznek. már (TL 103)

már meg mondottam micsoda fának a levelit. a midön egy kevesé (TL 103)

mondottam micsoda fának a levelit. a midön egy kevesé nagyobak lesznek (TL 103)

midön egy kevesé nagyobak lesznek., a fellyeb meg mondot ágyra kel (TL 103)

öket bé takarni fa levélel. a derekajok is fa level legyen (TL 103)

állatoknak. mint a tisztátalanság és anedvesség, arra vigyázon a dajka, hogy (TL 103)

és értelmes legyen. a ki afiait szeresse. a ki azoknak, mindennap (TL 103)

tisztitván az ágyat, minden nap a tisztátalanságtol. és a levéltöl. e (TL 103)

minden nap a tisztátalanságtol. és a levéltöl. e meg lévén, azután (TL 103)

árt ezeknek az állatoknak. mint a tisztátalanság és anedvesség, arra vigyázon (TL 103)

tisztátalanság és anedvesség, arra vigyázon a dajka, hogy vizes levelet ne (TL 103)

és nem kel hogy böjtöltesse a fiait. mert. ezek akis állatok (TL 103)

eztet ök meg eszik, mert a szükség rea viszi. de illyen (TL 103)

rea viszi. de illyen eledeltöl. a selymek sem lészen ollyan jó (TL 103)

a dajka, tisztán, és jó eledelel (TL 103)

ablakokot estig nyitva tarttsa., és a házat tisztán tarttsa. mivel a (TL 103)

a házat tisztán tarttsa. mivel a tisztaság és a jó áer (TL 103)

tarttsa. mivel a tisztaság és a jó áer, ezeknek igen egésséges (TL 103)

Ez a féreg. a tojásbol ki kelvén (TL 103)

Ez a féreg. a tojásbol ki kelvén. igen igen (TL 103)

mulva. fejéredni kezd, de ezt a köntöst leveti. és mint hogy (TL 103)

nyughatatlankodni kezd, ugy annyira hogy a nagy eröltetésben, meg veresedik akoron (TL 103)

nagy eröltetésben, meg veresedik akoron aböre meg ránczosodik. és azt leveti (TL 103)

egy holnap alat. háromszor változtatni a köntöst. azután enni kezd. és (TL 103)

böjtöltesse a fiait. mert. ezek akis állatok. mint hogy kevés ideig (TL 103)

azután ismet egy kevés ideig a jól lakáshoz fog. de végtire (TL 104)

azt. mind az életet, mind a társaságot meg unnya, és mind (TL 104)

nem lehet eleget csudálni. se a teremtöt elégé imádni. édes néném (TL 104)

irást is, azert felben szakasztom a mi remeténk munkáját. maszor le (TL 104)

hazudtam, vagy is inkáb, hogy a pennám hazudot. mert rodostorol dátáltam (TL 104)

rodostorol dátáltam holot nem vagyok a városban. hanem mellette, mert tegnaptol (TL 104)

volna töllem. mászorrá hadtuk volna a táborozást. mert a vászon ház (TL 104)

hadtuk volna a táborozást. mert a vászon ház, csak akor jó (TL 104)

ügetni. elég a hogy, itt a sok kevés semmi dolgaimtól ment (TL 104)

lévén. szabadoson el kisérhetem kédet a mi remeténk látogatására. mennyűnk már (TL 104)

fel másznak, azonnal el kezdik a selyem eresztést, és körös körül (TL 104)

jol bé takarták volna. azt a kis házát. belöl ismét meg (TL 104)

aváltozáshoz készül. valamint láttyuk hogy a hernyok pillangoká változnak. ahoz a (TL 104)

a hernyok pillangoká változnak. ahoz a változáshoz pedig két vagy három (TL 104)

jó meg tudni, hogy az a kís házacska ollyan formáju. és (TL 104)

nagy, mint egy galamb tojás. a selymet a melynek hasznát veszik (TL 104)

végezvén. akor el aluszik. és aváltozáshoz készül. valamint láttyuk hogy a (TL 104)

a tojást selyemel bé boritanak., a (TL 105)

a tojást selyemel bé boritanak., a hárttya. amelyröl szollottam ide fellyeb (TL 105)

szollottam ide fellyeb, ollyan mint a tojásnak a haja, a három (TL 105)

fellyeb, ollyan mint a tojásnak a haja, a három hét el (TL 105)

mint a tojásnak a haja, a három hét el telvén, az (TL 105)

repül ki. az elöbbeni köntösét. a házban hagyván, a házal együt (TL 105)

elöbbeni köntösét. a házban hagyván, a házal együt a dajkájának hadgya (TL 105)

kédnek. leg elsöben, is azokot akis tojás formákot. lágy meleg vizben (TL 105)

házban hagyván, a házal együt a dajkájának hadgya. fáradcságáért. de mint (TL 105)

meg vagyon. de az erösen aházhoz vagyon tekerve, és enyvezve. azt (TL 105)

hadgya. fáradcságáért. de mint hogy a selyem egészen el romlik. a (TL 105)

egészen el romlik. a midön a házát meg furja. azért csak (TL 105)

nehányat hadnak meg magnak., és a többit a. melegre ki teszik (TL 105)

meg magnak., és a többit a. melegre ki teszik, hogy az (TL 105)

és fel ne tamadhasson, ugy a selyem egy szálban meg marad (TL 105)

nem hagyván soha félben munkáját. a háza is egy szál selyemböl (TL 105)

némelykor töb, de még az a szál dupla, és egymáshoz vagyon (TL 105)

azokhoz., akiket magnak meg hadnak, a házokbol ki furván magokot, ők (TL 105)

ők onnét el nem távoznak. a nösténnye sokal nagyob a férjeknél (TL 105)

távoznak. a nösténnye sokal nagyob a férjeknél, egy nehány napot szabadságban (TL 105)

egymással. azután. egy papirosra teszik a nöstént. valamint a gyermek ágyban (TL 105)

papirosra teszik a nöstént. valamint a gyermek ágyban, és apapirosra tészen (TL 105)

pár, elég maradékot hágy., immár a selyem meg vagyon. de az (TL 105)

szállal habarni kezdik, azért hogy a selyem szál. a seprüre tekerödgyék (TL 105)

azért hogy a selyem szál. a seprüre tekerödgyék, de csak hat (TL 105)

egészen le tekerik, addig mind a meleg vizben maradnak a kis (TL 105)

mind a meleg vizben maradnak a kis házacskák, aztot tudgya kéd (TL 105)

valamint a gyermek ágyban, és apapirosra tészen, leg aláb ött száz (TL 105)

házacskák, aztot tudgya kéd. hogy a selyem., természet szerént sárgás, és (TL 105)

ollyanok, akik meg probálták. hogy a pók hálo, még eröseb volna (TL 105)

pók hálo, még eröseb volna a selyemnél. hogy azt ugy meg (TL 105)

ugy meg lehetne szaporitani. mint a selymet. de mint hogy több (TL 105)

de azt tarttyák. hogy azért a gyuk hus ót nem ollyan (TL 106)

jó. ma látom hogy. csak a gazdaszszonyságrol kel kédnek irni. de (TL 106)

volt. hogy táborban vagyok. de a mi táborunk ollyan mint az (TL 106)

nem kel félni azellenségtöl. csak a fülben mászotol (TL 106)

tudgya kéd. micsoda rendet tartunk a városban. itt is hasonlo renden (TL 106)

véghez veheti házánál. de arra a mi földünken, nem igen hajtanak (TL 106)

Eleget nevettem édes néném a kéd udvaros köszönetin. mint ha (TL 106)

és meg kel tudnom. hogy a kéd köszöneti. csak arra valo (TL 106)

valo. hogy bátrabban ki nyissam a tudományomnak erkélyit. jó némelykor meg (TL 106)

kéd. hogy ugy szeretné neveltetni a fiát és leányát. valamint ót (TL 106)

leányát. valamint ót pérában nevelik a francziák. édes néném. ót pedig (TL 106)

az országokban kellene látni hogy a nemes ember gyermekeit mint nevelik (TL 106)

is valo hogy egy országnak aboldogsága, az iffiakot valo jó neveltetésekböl (TL 106)

iffiakot valo jó neveltetésekböl áll. a hadakozást. atudományokot, és a mesterségeket (TL 106)

áll. a hadakozást. atudományokot, és a mesterségeket akor kezdik tanulni, a (TL 106)

jó neveltetésekböl áll. a hadakozást. atudományokot, és a mesterségeket akor kezdik (TL 106)

szokáson járunk., nincsen is szeb ajó rend tartásnál., aztot egy közönséges (TL 106)

a mesterségeket akor kezdik tanulni, a mi boldogtalan országunkban mind ezekre (TL 106)

tudatlanok. és egy vaknak. nehéz avilágtalant vezetni., de ha magok is (TL 106)

vezetni., de ha magok is a tanulást jobban szerették volna. a (TL 106)

a tanulást jobban szerették volna. a fiakot töbre tanyithatnák. mert egy (TL 106)

jól neveltetet. és oktatot iffiu, a fiát is a szerént neveli (TL 106)

oktatot iffiu, a fiát is a szerént neveli. mert ugyan is (TL 106)

vagy tizen egy esztendös koráig a falubol kinem megyen. hanem addíg (TL 107)

falubol kinem megyen. hanem addíg a falusi iskolában jár. addig az (TL 107)

ki nem törödik azzal. hogy a fiában valamely nemesi. és keresztenyi (TL 107)

jó erkölcsököt olttson. és csak a cselédekel valo társaságban hadgya. akiktöl (TL 107)

nem holtig meg maradnak, és a nagy paraszttságban valo neveltetése miat (TL 107)

tudhatná másként, hogy ha csak a jobbágyok kis uroknak nem neveznék (TL 107)

iffiu jó deák. jó historicus, a gyéométriát, gyeográfiát szükségihez képest tudgya (TL 107)

de már vigyük haza pompával a mi huszon ött esztendös deákunkot (TL 107)

mi huszon ött esztendös deákunkot a Collégyiumbol. és nézük meg. hogy (TL 107)

vagy magának, leg elsöben is a mi deákunk azon igyekezik hogy (TL 107)

mit csinál, leg hasznosab beszélgetése a vadászatrol. a lovakrol, vagyon. ha (TL 107)

leg hasznosab beszélgetése a vadászatrol. a lovakrol, vagyon. ha asztalnál vagyon (TL 107)

után vagy az aszszony, vagy a leányok házában bonttya ki a (TL 107)

felejttse. szükségesnek gondollya lenni hogy a szolgálok közül, kettöt, vagy hármat (TL 107)

részegség után, meg mosván torkát. a deák szótól, és az iskolai (TL 107)

tanult, de mit tanult. azt a tudományt elö veszi, mihent (TL 107)

két vagy három esztendöt, vagy a vadászatban, vagy az italban, vagy (TL 108)

vadászatban, vagy az italban, vagy a vénus udvarában. és a mit (TL 108)

tanult volt. annyi esztendökig csak a deák nyelvet., és egyebet nem (TL 108)

hasznát nem sokat vészi, és a gazdaságban ollyan tudatlan mint mások (TL 108)

hogy mikor fogja hasznát venni alogyikájának., ha meg házasodván, agazdaságakor. annak (TL 108)

ollyan tudatlan mint mások, és a physicájábol. annyit nem tud, mint (TL 108)

physicájábol. annyit nem tud, mint. a molnárja, vagy a kovácscsa, nem (TL 108)

tud, mint. a molnárja, vagy a kovácscsa, nem tudván csak annak (TL 108)

deáksága után. csak azt is a tisztartojátol kel meg kérdeni, ha (TL 108)

tisztartojátol kel meg kérdeni, ha a szöllöje. délre, vagy északra feksziké (TL 108)

venni alogyikájának., ha meg házasodván, agazdaságakor. annak semmi hasznát nem veszi (TL 108)

tud; nagy csendeségben. kel halgatni a végezéket. mivel ha ót ugy (TL 108)

országok szomszédi erdélynek, hogy ha a maros. a tiszában folyé elsöben (TL 108)

erdélynek, hogy ha a maros. a tiszában folyé elsöben vagy a (TL 108)

a tiszában folyé elsöben vagy a dunában, de hol? a meg (TL 108)

volna. mind ezekböl láttyuk. hogy a nyolcz vagy kilencz esztendeig valo (TL 108)

ország hasznát nem veszi. mert a deák nyelvnek ugy venné hasznát (TL 108)

nyelvnek ugy venné hasznát, ha a hadakozásrol, az ország igazgatásárol. és (TL 108)

valo könyveket olvasnának. de igy, a mi philosophusunk. egy, két esztendö (TL 108)

mulva. ollyan tudatlanná lészen. valamint a gondviselöje. és ha a tisztartojának (TL 108)

valamint a gondviselöje. és ha a tisztartojának. nem kelletnék. irni, talám (TL 108)

ezekböl azt ki hozni. hogy a deák nyelv haszontalan volna. hanem (TL 108)

vesztés annyi esztendökig csak azt a nyelvet tanulni, mivel a mellet (TL 108)

tud. valamely mesterségeket tanulni. mivel a mesterségek. és a kereskedések hajtanak (TL 108)

tanulni. mivel a mesterségek. és a kereskedések hajtanak hasznot egy országban (TL 108)

hasznot egy országban, tudom hogy a mi országunkban, egy iffiunak más (TL 108)

de lehetetlent nem kel kivánni a szegény erdélyiektöl. nem is kivánok (TL 109)

nagy számot adnak azért hogy a fiakot nagyob gondviselésel nem nevelik (TL 109)

nagyob gondviselésel nem nevelik. és a nemesi jo erkölcsre nem ingerlik (TL 109)

eleinte. hanem még példát adnak a részegeskedésre., a feslet. és tunya (TL 109)

még példát adnak a részegeskedésre., a feslet. és tunya életre. ha (TL 109)

feslet. és tunya életre. ha a fiakot csak arra vennék is (TL 109)

csak arra vennék is hogy a deák könyveket magyarra fordittsák. ugy (TL 109)

deák könyveket magyarra fordittsák. ugy a tanulásokot. aközönséges jora forditanák. mivel (TL 109)

annyi esztendeig valo tanulásának, de a sok hejje huja, a kopo (TL 109)

de a sok hejje huja, a kopo, a virrattig valo ital (TL 109)

sok hejje huja, a kopo, a virrattig valo ital, mind ezekre (TL 109)

országban. mint egy üres hordo. a pinczében, de édes néném most (TL 109)

veszem észre, hogy miben töröm a fejemet. mind azon által mint (TL 109)

haza fia, azt akarnám hogy a tudomány oly közönséges volna nálunk (TL 109)

oly közönséges volna nálunk,. valamint a tudatlanság, de akár mely hoszu (TL 109)

levelet irjak is kédnek erröl a dologrol, azzal a mi iffiaink (TL 109)

kédnek erröl a dologrol, azzal a mi iffiaink szokásokot meg nem (TL 109)

kédnek pedig azt jovallom, hogy a fiának ollyan tudományokot adasson. amelyekel (TL 109)

használhasson országának. én eleget predikálottam a fiakrol, azért le szállok a (TL 109)

magyarra fordittsák. ugy a tanulásokot. aközönséges jora forditanák. mivel sokan vannak (TL 109)

a fiakrol, azért le szállok a predikállo székböl. és mennyen fel (TL 109)

fel kéd is oda. predikállani. a leányokról, a kédet illeti. mert (TL 109)

leányokról, a kédet illeti. mert a leányok neveltetésére. ugy kel vigyázni (TL 109)

neveltetésére. ugy kel vigyázni, valamint a férfiakéra. de még többet mondok (TL 109)

azt mondom, hogy jol oktatni a leányokot ollyan szükséges, valamint a (TL 109)

a leányokot ollyan szükséges, valamint a férfiakot, és az egyike, ollyan (TL 109)

ollyan hasznos az országnak, valamint a másika. hogy lehet a? nem (TL 109)

oktatot eszes leány, aszszonyá változván. a fiát mind jol tudgya nevelni (TL 109)

leányokot jol nevelik, és oktattattyák. a régi romaiak. meg ajándékozták az (TL 109)

ajándékozták az ollyan anyákot, kik a haza szolgálattyára (TL 109)

satorok alá jöttünk lakni, mert a napokban, viszá mentünk volt a (TL 110)

a napokban, viszá mentünk volt a városban. itt kel a vászon (TL 110)

volt a városban. itt kel a vászon alat pergelödni, és ugy (TL 110)

alat pergelödni, és ugy süt a nap itt minket, valamint a (TL 110)

a nap itt minket, valamint a koldus lábat sütik atüznél. édes (TL 110)

kéd. egy olvasot érettem, mert a sok fülben mászoval tele a (TL 110)

a sok fülben mászoval tele a sátorom (TL 110)

csak nem egészen el olvadtunk a sátorok alat. és csak tegnaptol (TL 110)

valamint a koldus lábat sütik atüznél. édes néném az egésségre vigyázzunk (TL 110)

hogy tegnaptol fogvást viszá jöttünk a mi meg unt kedves városunkban (TL 110)

az Isten visel gondot, aki a hazájokban lévöket élteti; azokot ót (TL 110)

régi philosophus. azt kérdette egyszer a másikátol, hogy mit csinál az (TL 110)

hogy volnánk. kik itt szaporittyuk a levegö eget. suhajtásunkal. hogy pedíglen (TL 110)

eget. suhajtásunkal. hogy pedíglen kéd a constancinápoly meg vétele historiáját olvassa (TL 110)

császár ki aztot meg vette. a tízen ötödik saeculumnak a közepiben (TL 110)

vette. a tízen ötödik saeculumnak a közepiben, igen nagy hadakozo fejdelem (TL 110)

tudot, a mely igen ritka a török császárok közöt, aztot pedig (TL 110)

pedig én is olvastam, hogy a pérai hegyen vítette által a (TL 110)

a pérai hegyen vítette által a gályáit, és nagy hajoit. a (TL 110)

mostanában is csudálkozásal láttyuk. a mostani törökök. nem hogy ollyan (TL 111)

meg is oltalmazta volna. ha a minden napi veszedelem után, ujab (TL 111)

ujab hada lehetet volna. de a sok ostromokban minden nap fogyot (TL 111)

volt dolga. aki keményen oltalmazta avárosát, és meg is oltalmazta volna (TL 111)

sok ostromokban minden nap fogyot a népe. és végtire az uttzákon (TL 111)

ót ölette meg, mahumet pedig a maga népit nem kimélette, és (TL 111)

egész népének meg csökkent volna a szive. és nem örömest menne (TL 111)

nem tudgya mire vélni cselekedetét. avezér meg jelenti acsászárnak, a ki (TL 111)

predálák, és irtoztato dolgokot cselekedének a törökök, azt avárost Constantinus épitette (TL 111)

nem teszi fel. mindenik historicus. a város meg vétele után, egy (TL 111)

görög leányt vittek egy basának. a ki is a leányt szép (TL 111)

parancsolatot nem várván. ostromnak megyen. avárosbéliek is, hogy meg oltalmazhassák feleségeket (TL 111)

meg szeretvén. harmad napig csak aleányal töltötte az idöt, senki feléje (TL 111)

egy basának. a ki is a leányt szép voltáért. a császárnak (TL 111)

életével együt. de ha szinte aváros meg vétele historiáját olvassa is (TL 111)

is a leányt szép voltáért. a császárnak adgya. a császár meg (TL 111)

szép voltáért. a császárnak adgya. a császár meg szeretvén. harmad napig (TL 111)

végtire az uttzákon kelletet verekedni atörökökkel, ugyan magát is ót ölette (TL 111)

se semmi parancsolatot nem adot, a vezér, és a töb basák (TL 111)

nem adot, a vezér, és a töb basák azon meg ütközvén (TL 111)

ütközvén. kérték avezért, hogy mennyen a császárhoz. és jelencse meg, hogy (TL 111)

basák azon meg ütközvén. kérték avezért, hogy mennyen a császárhoz. és (TL 111)

vélni cselekedetét. avezér meg jelenti acsászárnak, a ki is parancsollya. hogy (TL 111)

cselekedetét. avezér meg jelenti acsászárnak, a ki is parancsollya. hogy hivassa (TL 111)

is parancsollya. hogy hivassa, eleiben a basákot. abasák eleiben gyülnek, a (TL 111)

hogy hivassa, eleiben a basákot. abasák eleiben gyülnek, a csaszár nagy (TL 111)

a basákot. abasák eleiben gyülnek, a csaszár nagy czifrán fel öltözteti (TL 111)

csaszár nagy czifrán fel öltözteti a leányt, akinek is volt neve (TL 111)

akinek is volt neve, erini a basák csudálni kezdék a leány (TL 111)

erini a basák csudálni kezdék a leány szépségét. és a császár (TL 111)

kezdék a leány szépségét. és a császár kérdé töllök, hogy ha (TL 111)

fel kiálták, hogy igen is, a csaszár. mondá nékik hát miért (TL 111)

egész táborán ki kiáltatá, hogy avárost prédára bocsáttya. erre az egész (TL 111)

dolgokot cselekedének a törökök, azt avárost Constantinus épitette vala, ugyan Constantinus (TL 111)

lön ollyan nagy vér ontás avaros meg vételekor., azután az egész (TL 111)

meg mutatom néktek. hogy ha a magam gyönyörüségit szeretem is. de (TL 111)

nektek parancsollyak, erre fel indulván, a basák ellen, a kardgyát ki (TL 112)

fel indulván, a basák ellen, a kardgyát ki vonnya, és a (TL 112)

a kardgyát ki vonnya, és a szegény ártatlan leánynak a fejét (TL 112)

és a szegény ártatlan leánynak a fejét el üti. és mondá (TL 112)

el üti. és mondá azután a basáknak, a ki ennek oka (TL 112)

is fizeték; mert csak hamar, a tanács adoknak el ütteté a (TL 112)

a tanács adoknak el ütteté a fejeket. de ha szinte illyen (TL 112)

szinte illyen boszut álla is a szegény leányért, de annak nem (TL 112)

pap. aki mindenröl meg feddette ahiveit. és mindenkor jó tanácsot. adot (TL 112)

üsmértem volna. ugy meg eset a szivem, annak a leánynak halálán (TL 112)

meg eset a szivem, annak a leánynak halálán, és azzal, minden (TL 112)

kegyetlenség ! az illyen cselekedettöl, irtozik a természet, mivel az oktalan állatok (TL 112)

avalo, de azis valo. hogy a nyughatatlanságal valo vágyodás. azIstent meg (TL 112)

de ne szollyunk többet. arrol a leány hohérrol. és ne sirassuk (TL 112)

és ne sirassuk továb azt a szegény lányt. hanem az egésségire (TL 112)

valo vágyodás. azIstent meg bánttya. a suhajtás enyhitti a szomoruságot. mert (TL 112)

meg bánttya. a suhajtás enyhitti a szomoruságot. mert (TL 112)

suhajtás könnyitti, a nyomorultakot. nagyon engeszteli, szomoruságokot. azt (TL 112)

de ugy a suhajtás. mind könnyeb, mind hasznosab (TL 112)

adni, én ollyan vagyok. mint aza pap. aki mindenröl meg feddette (TL 112)

viszi, hogy abbol ki gyógyullyon. a lábaibol igen sok viz fóly (TL 113)

igen sok viz fóly ki, a melyet a borbélyok roszra magyarázzák (TL 113)

viz fóly ki, a melyet a borbélyok roszra magyarázzák. és féltik (TL 113)

roszra magyarázzák. és féltik attol a veszet cángrénátol, a ki is (TL 113)

Isten mennyi szenvedéseket. betegségeket bocsátot a szentekre. a kik ötet szerették (TL 113)

meg tisztittassanak valamint az arany a tüzben. én nekem pedig azért (TL 113)

ronttyuk el, mert miért látunk a szerzetesek, és a munkás emberek (TL 113)

miért látunk a szerzetesek, és a munkás emberek közöt, annyi egésséges (TL 113)

könnyü okát adni, mert se a szerzeteseknek. se a munkásoknak, az (TL 113)

inkáb nem röviditti az életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az elmét meg (TL 113)

mert se a szerzeteseknek. se a munkásoknak, az elméjek annyi változást (TL 113)

elméjek annyi változást nem szenved, a nagyra vágyás, fösvénység. irigység, nem (TL 113)

nem röviditti az életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az elmét meg ronttyák (TL 113)

el. micsoda mértékletes életet élnek a szerzetesek. és a munkások. és (TL 113)

életet élnek a szerzetesek. és a munkások. és nem kel csudálni (TL 113)

egyaránsu. étellel és itallal élnek. a sok féle étellel. gyomrokot meg (TL 113)

enni. vagy innya,. aztot másnap a dolog. és az izadás meg (TL 113)

nagyob ellensége az egésségnek, mint a torkosság. mértekletlenség. és a tunya (TL 113)

mint a torkosság. mértekletlenség. és a tunya élet. és mi rövíditheti (TL 113)

rövíditheti ugy az életet. mint a részegség? az a sok féle (TL 113)

életet. mint a részegség? az a sok féle savanyu. és édes (TL 113)

féle savanyu. és édes, az a sok féle. hidegitö. és melegitö (TL 113)

valo déli álommal, hát még a rettentö ital mit csinál. a (TL 114)

hanem az árborban kel uszkálni a szegény gyomornak; a kinek lehetetlen (TL 114)

és vetnek, az okoza azután a sok féle rosz humorokot. vagy (TL 114)

rosz humorokot. vagy nedvességeket. és a sürü vért, és a sok (TL 114)

és a sürü vért, és a sok nyavalyák ezekböl származnak. ezért (TL 114)

példa beszéd, hogy az ember a fogával áss magának vermet. elég (TL 114)

magának vermet. elég a. hogy, a szegény ur. nem gondolom hogy (TL 114)

nem gondolom hogy meg gyogyullyon. a szegény susi azért igen szomoru (TL 114)

vigyázon az egésségre kéd. mert a derék állapot. és maradok kéd (TL 114)

egyben. ki másban. hogy pedíglen a kéd rettenetes haragját el kerüllyem (TL 114)

még mahumet tanyitása szerént is a lelkek nagy kiességben. vannak; és (TL 114)

lelkek nagy kiességben. vannak; és a ki mondhatatlan szép leányokal valo (TL 114)

édesek. hogy ha valamelyike. közüllök. a tengerben találna pökni, azonnal édesé (TL 114)

és el vesztené sosságát. mert atörökök azt tarttyák. hogy ót más (TL 114)

és nem azok. akik itt a földön élnek, hát miröl irjak (TL 114)

szenvedni. mert akor láttzik meg ajó feleség. amikor az ura beteg (TL 114)

nálunk nagy innep vagyon. mert a mi urunkot ferencznek keresztelték. ha (TL 114)

volnék. le kellene tehát irnom a {…} ferencz eletét. de nem akarok (TL 114)

pap. akinek minden predikállása, csak a gyonásrol volt. annál többet meg (TL 114)

kérik hogy predikállyon {…} joseph napján. a predikáczioját igy kezdi el. atyám (TL 114)

gyontato székeket csinált. azért beszéllyünk a gyonásrol. nem szükséges tehát hogy (TL 115)

szükséges tehát hogy le irjam a {…} ferencz életét. arra mindenik franciskánus (TL 115)

idövel halála után. az irásiban, a kristushoz hasonlitotta. mondván hogy mind (TL 115)

szenvedésében, és halálában, hasonlo volt a meg váltohoz. hogy a ki (TL 115)

minden esztendöben egyszer le megyen a purgátoriumban. és onnét fel szabadittya (TL 115)

purgátoriumban. és onnét fel szabadittya a franciskánusokot. a kik akor ótt (TL 115)

itt most szürnek, azért beszéllyünk a szüretröl. és mondgya meg kéd (TL 115)

hogy mitöl vagyon a. hogy a szüret csak nem mindenüt egy (TL 115)

aratnak. voltam ollyan tartományban. ahol a buzát majusban arattyák. de a (TL 115)

a buzát majusban arattyák. de a szüretet csak akor kezdik mint (TL 115)

erre sokan azt felelik. hogy a régi romai császárok meg parancsolták (TL 115)

volt. hogy az egész birodalmokban. a szüret egy idöben légyen, azt (TL 115)

légyen, azt meg engedem hogy a parancsolat meg volt. de a (TL 115)

a parancsolat meg volt. de a nap függötté a parancsolattol. azt (TL 115)

volt. de a nap függötté a parancsolattol. azt nem gondolom. ebben (TL 115)

vannak. mint erdélyben. még is a szüret. itt csaknem azon a (TL 115)

a szüret. itt csaknem azon a napon kezdödik mint ótt. leheté (TL 115)

leheté tehát azt mondani, hogy a napnak meg volt parancsolva, hogy (TL 115)

napnak meg volt parancsolva, hogy a szöllöt mindenüt egy idöben érellye (TL 115)

mondani. hanem azt mondhatni, hogy a természet parancsolattyábol vagyon a szüret (TL 115)

hogy a természet parancsolattyábol vagyon a szüret. csak nem mindenüt egyaránt (TL 115)

de eléb nem szürnek, és a szüret europában, csak nem mindenüt (TL 115)

azt tudgyuk. hogy magyar országban a hegy allyán novemberben szürnek, de (TL 115)

de e nem közönséges még a hegy allyán is, anál inkáb (TL 115)

hegy allyán is, anál inkáb a töb tartományiban. a még pedig (TL 115)

tartományiban. a még pedig erre a kérdésemre meg felellyen kéd, addig (TL 115)

bercsényi ur. igen igen készül a más világra mind azon által (TL 115)

Ma a szegény bercsényi ur látogatására voltunk (TL 116)

az ágyban fekszik. és nem a gané dombon. mert nincsen ollyan (TL 116)

dombon. mert nincsen ollyan rész a testiben. a melyben valami kis (TL 116)

melyben valami kis épség volna. a lábaibol a viz ki folyván (TL 116)

kis épség volna. a lábaibol a viz ki folyván. a rothadás (TL 116)

lábaibol a viz ki folyván. a rothadás szállot belé, meg esik (TL 116)

midön láttyuk hogy metélik le a rothat hust a szárairol, és (TL 116)

metélik le a rothat hust a szárairol, és a midön hallyuk (TL 116)

midön hallyuk jajgatni, és orditani a nagy fajdalomban, ugy tettzik mint (TL 116)

fajdalomban, ugy tettzik mint ha a régi martyromokot látnám a kinokban (TL 116)

ha a régi martyromokot látnám a kinokban. abizonyos hogy ki sem (TL 116)

az, aki azt szenvedi. de a test fájdalmival. a lélek gyogyul (TL 116)

szenvedi. de a test fájdalmival. a lélek gyogyul; és az irgalmas (TL 116)

Isten az ö lábaiban tette a purgátoriumot., meg akarván menteni, a (TL 116)

a purgátoriumot., meg akarván menteni, a más világon lévötöl., azért már (TL 116)

belöl mind kivül. rothadni kezd, a testamentumát már meg csinalta. és (TL 116)

testamentumát már meg csinalta. és a szegény susit itéllye el kéd (TL 116)

nem is irok többet. mert a szomoru levélnek, igen rövidnek kel (TL 116)

kel lenni. de hogy tellyeségel a szomoruságon ne végezem el. egy (TL 116)

tudhassa, egy pohár vizet viszen a feleséginek. mondván hogy azt meg (TL 116)

hogy azt meg kel innya. a szegény aszony, reszketve. innya kezdi (TL 116)

volna. az ura el veszi a szajátol. és maga meg isza (TL 116)

szajátol. és maga meg isza a többit. mondván, énnekem is utánnad (TL 116)

az aszszony, mindenek hallottára. apapnak gyonást tészen., és a midön (TL 117)

valoé vagy sem. a kik ahazban voltanak. és a beteg halálán (TL 117)

mondgya. hogy azert tette azt a gyonását, hogy halála után is (TL 117)

ágyhoz megyen és meg öleli a feleségit. és fel szoval mondgya (TL 117)

néki. hogy ne féllyen. mert a vizben semmi étetö nem volt (TL 117)

ha igazán valoé vagy sem. a kik ahazban voltanak. és a (TL 117)

a kik ahazban voltanak. és a beteg halálán siránkoztanak, ezt meg (TL 117)

halálán siránkoztanak, ezt meg halván a szemeket meg törlik, és örülni (TL 117)

hogy nincsen meg étetve, és a félelem is lassanként ki menvén (TL 117)

kezdete. nyomoruság. a közepe nyughatatlanság, avége (TL 117)

kél. és jol érzi magát. a többi ezt látván. a szomoruság (TL 117)

magát. a többi ezt látván. a szomoruság örömre fordul, vacsorához ülnek (TL 117)

isznak. mit mond kéd erre; a gyanoság. valo hogy nagy betegség (TL 117)

állana., kéd itéletire hagyom. ha a férfiu jol cselekedeté, vagy sem (TL 117)

sirás, rivás, és zokogás vagyon. a szegény susi özvegyen marada. és (TL 117)

és kajdacsinébol, minden féle nedvesség. a szemin foly ki, a mennyit (TL 117)

a sirt, méltón is, mert a szegény bercsényi ur. a bujdosásának (TL 117)

mert a szegény bercsényi ur. a bujdosásának végit szakasztván. ma reggel (TL 117)

meg törlik, és örülni kezdenek. aszegény aszszony is, semmi valojában valo (TL 117)

azokra is gondgya lészen annak a nagy cselédes gazdának. a ki (TL 117)

annak a nagy cselédes gazdának. a ki soha meg nem hall (TL 117)

ki soha meg nem hall. a mi urunk mindenkor mellette volt (TL 117)

holtáig meg mutatta. micsoda ez a világ, és miért kapunk annyira (TL 117)

nem volt, és hogy csak agyanoságot akarta meg tudni. ha igazán (TL 117)

és miért kapunk annyira rajta. a benne valo életnek kezdete. nyomoruság (TL 117)

benne valo életnek kezdete. nyomoruság. a közepe nyughatatlanság, avége (TL 117)

ezután még mint lesz. hadgyuk a jó atyánkra, és mondgyuk azt (TL 118)

azt. hogy nem érdemli ez a világ. hogy hozája kapcsollyuk magunkot (TL 118)

jelen valo pedíg. hasonlo árnyékhoz. a jövendöbélin, kapsz bizonytalanhoz, ah! mért (TL 118)

aztot már meg mondottam, hogy a szomoru levélnek nem kel hoszunak (TL 118)

ez elég szomoru mert itt a halálrol kel beszélleni. azért el (TL 118)

kéd micsoda nagy dohányos volt a szegény ur, mind holtig is (TL 118)

ne csudállyuk édes néném ha a szegény ur meg holt. avalo (TL 118)

sem másoknak, mert holta után. a testit fel bontották. de annak (TL 118)

ki adgya. és mint adgya. atöb ládabéli portékája, köntösök. ezüst és (TL 118)

ize épp nem volt. és abelsö részei el voltanak rothadva, nem (TL 118)

valojában. ha azért nem vittéké a testet Constancinápolyban, hogy sok költtségben (TL 118)

kis görög kápolnában temették el. a testámentumát fel nyitották. susinak ezer (TL 118)

aranyat hagyot, és holmi portékát. a cselédinek is hagyot. még nekünk (TL 118)

nekünk is holmi portékát. nekem a meg holt felesége nád pálczáját (TL 118)

ezüst és arany mives portéka. a fiára szállot, a melyek mind (TL 118)

mives portéka. a fiára szállot, a melyek mind együt. egy aszszonynak (TL 118)

benne. mind azon által, ennek a gyeneralisnak (TL 118)

mint sem arégi romai gyenerálisoknak, a többi közöt egy regulus nevü (TL 119)

negyven ezer emberel ment afrikában a carthagobéliek ellen., a midön ót (TL 119)

midön ót hadakozot volna, romábol a felesége levelet ir néki. és (TL 119)

tudtára adgya, hogy miben vagyon a joszága dolga. regulus, arra egy (TL 119)

regulus, arra egy levelet ir a romai tanácsnak, és kéri, hogy (TL 119)

helyében más polgár mestert. aki a hadakozást folytassa. mivel ö néki (TL 119)

néki viszá kel menni, hogy a jószágában rendelést tegyen. mert a (TL 119)

a jószágában rendelést tegyen. mert a gondviselöje meg halván, az emberek (TL 119)

meg halván, az emberek. akik a földit szántották, minden ekéit, és (TL 119)

földit szántották, minden ekéit, és a földi munkához valo. eszközit el (TL 119)

vitték. és ha nem míveltetheti a földét. a feleségit gyermekit nem (TL 119)

ha nem míveltetheti a földét. a feleségit gyermekit nem tarthattya. de (TL 119)

nézük el miböl állot az a nagy joszág. egy major házbol (TL 119)

darab földet meg nem szántat. a cseléde meg hal éhel. de (TL 119)

éhel. de inkáb csudállyuk azt a boldog idöt. a melyben, egy (TL 119)

egy ollyan nagy hadi ember. a maga szegénysége mellet. csak a (TL 119)

a maga szegénysége mellet. csak a hazája gazdagságát kereste, és a (TL 119)

ollyan nagy emberek, akik elöt a királyok. térdet hajtottak. csak a (TL 119)

a királyok. térdet hajtottak. csak a földi munka után. alacson rendben (TL 119)

akinek. királyok mentenek udvarlására., de a hadakozást el végezvén. ismét a (TL 119)

a hadakozást el végezvén. ismét a szántáshoz fogot. mert a régi (TL 119)

ismét a szántáshoz fogot. mert a régi romaiaknak. egyéb jövedelmek nem (TL 119)

egyéb jövedelmek nem volt, csak a szántásbol. a kit fö polgár (TL 119)

fö polgár mesternek tették., az a majorkodását el hadta. hadakozni ment (TL 119)

hadta. hadakozni ment. és akor a királyok, és fejdelmek nagy tisztelettel (TL 119)

tisztelettel állottanak elötte. esztendö mulva. a tiszttséginek vége lévén. romában viszá (TL 119)

kelletet menni, és le tenni a tiszttségit. és a nagy kincset (TL 119)

le tenni a tiszttségit. és a nagy kincset amelyet nyert a (TL 119)

a nagy kincset amelyet nyert a hadakozásban. mind egy polturáig, a (TL 119)

a hadakozásban. mind egy polturáig, a város tár házában kelletet adni (TL 119)

kelletet adni, és azután. az a nagy gyeneralis. a kitöl annak (TL 119)

holnapal. az országok rettegtenek., és a nagy városok akinek egy nehány (TL 119)

menvén bé romavárosában. elötte gyakorta. a meg gyözetet királyok, lánczolva mentenek (TL 119)

királyok, lánczolva mentenek. ugyan az a gyeneralis. közönséges köntösben öltözvén. a (TL 119)

a gyeneralis. közönséges köntösben öltözvén. a major házában viszá tért. ót (TL 119)

töbje volt. mint sem arégi romai gyenerálisoknak, a többi közöt (TL 119)

az illyen emberek vetették idövel a romai birodalom alá, csak nem (TL 119)

mondhatni azt az idöt, amelyben, a nagy urak csak eppen a (TL 120)

a nagy urak csak eppen a haza hasznát keresték, és a (TL 120)

magamot, hogy rodoston kezdettem el a levelemet. és azután arégi romaiakhoz (TL 120)

kel repülni. mert én azt a régi szokást viszá nem hozom (TL 120)

szokást viszá nem hozom. se a mostani gyenerálisokot az eke mellé (TL 120)

le akarná már is tétetni a feketét, de nem akarja. nem (TL 120)

szerették egymást. attol vané, hogy a grofné titulust nem akarja. le (TL 120)

le tenni, vagy attol. hogy a legénynek nem igen villog ládájában (TL 120)

hogy, nincsen kedve hozá. noha a szeretet meg vagyon, mint hogy (TL 120)

Ezt a levelet. el kezdem irni, de (TL 120)

áradási, indullyatok., és hogy még a sirás, zokogás meg nem szünt (TL 120)

is meg szünik, mert az a kegyetlen idö, mindent el ront (TL 120)

végezték, hogy ha csak valaki a havat nem akarja szántani., aminap (TL 120)

a havat nem akarja szántani., aminap olvastam, hogy miképpen kel a (TL 120)

aminap olvastam, hogy miképpen kel a buzát meg szaporitani, amidön a (TL 120)

a buzát meg szaporitani, amidön a gazdaszszonyságra. viszá tér kéd. akor (TL 120)

véka buzát. a midön pedig a buza jol meg fött. a (TL 120)

a buza jol meg fött. a vizet szüresse le kéd rolla (TL 120)

el a levelemet. és azután arégi romaiakhoz repültem. de viszá kel (TL 120)

rolla. és melegen had tölttség a kádban lévö buzára, és azt (TL 120)

nap, ha láttya kéd. hogy a buza szem kezd dagadni. és (TL 120)

buza szem kezd dagadni. és a vizet jol bé itta, akor (TL 120)

jol bé itta, akor küldgye a mezöre (TL 120)

hirt hallottam csak éppen ebben a szem pillantásban. azt nem lehetne (TL 121)

bizonyoson nem tudnok., kéd ót a francziák közöt hamaréb meg halhatta (TL 121)

tudgya kéd. meg irom. hogy a franczia király 5 septembris meg (TL 121)

meg esküt, és le feküt. a stanislaus király leányával., ki hitte (TL 121)

nével valo királynak vegye el a leányát, és hogy viszá küldgye (TL 121)

küldgye egy nagy királynak. mint a spanyol királynak a leányát, a (TL 121)

királynak. mint a spanyol királynak a leányát, a kit annak elötte (TL 121)

bánik akirályok szivével. valamint mi a viaszal, bizvást el mondhattya. a (TL 121)

a viaszal, bizvást el mondhattya. a franczia királyné, a boldogságos szüz (TL 121)

el mondhattya. a franczia királyné, a boldogságos szüz után. hogy meg (TL 121)

portán sok hamis vádolásokot tévén. avezér parancsolatot küldöt, hogy meg fogják (TL 121)

renden lévöket fel emelte, és a fen valokot le vetette. mert (TL 121)

és hogy az Isten elött. a királyok és a fejdelmek ollyanok (TL 121)

Isten elött. a királyok és a fejdelmek ollyanok mint a gyermekek (TL 121)

és a fejdelmek ollyanok mint a gyermekek. akiknek hatalmok. nagyságok., csak (TL 121)

és hatalma, aki ugy bánik akirályok szivével. valamint mi a viaszal (TL 121)

és meg segithet, mert hatalmas. a sophiai pápista érsek ellen. a (TL 121)

a sophiai pápista érsek ellen. a görög püspökök, és papok. a (TL 121)

a görög püspökök, és papok. a portán sok hamis vádolásokot tévén (TL 121)

fogják. mind az érseket. mind a papjait. és fogva vigyék Constancinápolyban (TL 121)

meg tudván. el szaladot. de a papjai közül hármat vagy négyet (TL 121)

lészen. hogy ki szabadithassa azokot a szegény papokot. a kik még (TL 121)

szegény papokot. a kik még a botozást is meg kostolták. igy (TL 121)

is meg kostolták. igy szenvednek a mi szegény papjaink (TL 121)

hanem az egész világon. és a leg kegyetleneb nemzetek közöt. ki (TL 122)

meg, afrikában, és amérikában. azok a vad emberek. akik igen szeretik (TL 122)

szeretik az ember hust, de a barátokon nem kapnak. mert egy (TL 122)

csinálni, de hogy meg sütötték. a husát. mind ösztövérnek. mind igen (TL 122)

találták. az olta. nem kapnak a barát huson., hát egyszer, egy (TL 122)

nagy embert. feketében. nagy kalap a fején. és hogy négy lábon (TL 122)

és az ember mind egy, a jesuita azt látván le szállot (TL 122)

le szállot alovárol, és lassanként a vad emberek is viszá tértenek (TL 122)

el mondhattyuk igazán. hogy csak a mi papjaink követik valoságoson az (TL 122)

A kéd méznél édeseb levelét igen (TL 122)

arra mind az atyafiság. mind a hajlandoság kötelez minket. de még (TL 122)

egymást. annál is inkáb, hogy a mi szeretetünk, nekünk, semmit nem (TL 122)

és semmi nyughatatlanságot nem okoz., a mi szivünk, mindenkor frissen, és (TL 122)

láttak volt. azt gondolták. hogy aló. és az ember mind egy (TL 122)

néném. ha valamely idegen olvasná akéd levelét. nem hinné el hogy (TL 122)

ki menvén. egy falura talál. avad emberek látván egy nagy embert (TL 122)

és nem peshed ugy, mint a füstölt hus a nyárson. és (TL 122)

ugy, mint a füstölt hus a nyárson. és ne legyünk ollyanok (TL 122)

és ne legyünk ollyanok. mint a kiknek a sziveket a lángon (TL 122)

legyünk ollyanok. mint a kiknek a sziveket a lángon, vagy a (TL 122)

a sziveket a lángon, vagy a rostéllyon égetik. a melynek is (TL 122)

ahitért. de nem csak. itt, hanem (TL 122)

jesuita azt látván le szállot alovárol, és lassanként a vad emberek (TL 122)

Cérémoniával adgya férhez atörök császár a leányát. azt méltó nevetni. mind (TL 123)

a török császár. a midön a (TL 123)

a török császár. a midön a leányát. vagy attyafiát. egy vezérnek (TL 123)

oda se pap nem kivántatik. a meg esketésre. se más egyéb (TL 123)

esketésre. se más egyéb tiszt a Contractus csinálásra. mert oda csak (TL 123)

Contractus csinálásra. mert oda csak a császár akarattya kivántatik. hogy ha (TL 123)

más fö tisztnek akarja adni a leányát, a csaszár azt neki (TL 123)

tisztnek akarja adni a leányát, a csaszár azt neki meg jelentetvén (TL 123)

sok rab leányokot kel venni a császár leánya számára. a midön (TL 123)

leánya számára. a midön pedig a császárnak tettzik hogy a lakadalom (TL 123)

pedig a császárnak tettzik hogy a lakadalom meg legyen. a (TL 123)

hogy a lakadalom meg legyen. a vö legényt magához hivattya., és (TL 123)

vö legényt magához hivattya., és a job kezében egy buzogányt ád (TL 123)

buzogányt ád, es egy levelet. a levelet pedig a kebelében teszi (TL 123)

egy levelet. a levelet pedig a kebelében teszi, és azonnal. megyen (TL 123)

kebelében teszi, és azonnal. megyen a császár leányához. akit annak elötte (TL 123)

elötte soha nem látot volt. a leány egyedül lévén a kereveten (TL 123)

volt. a leány egyedül lévén a kereveten. a vö legény bé (TL 123)

leány egyedül lévén a kereveten. a vö legény bé menvén, háromszor (TL 123)

hogy micsoda nagy örömmel vészi a császár kegyelmeségit. a leány nem (TL 123)

örömmel vészi a császár kegyelmeségit. a leány nem várván hogy el (TL 123)

ha igen haragudnék. fel kél a kerevetröl, és a hansárhoz nyul (TL 123)

fel kél a kerevetröl, és a hansárhoz nyul. hogy azzal által (TL 123)

szabad más aszszonynak viselni. csak a császári nemböl valo aszszonyoknak. a (TL 123)

a császári nemböl valo aszszonyoknak. a vö legény pediglen. nagy siettségel (TL 123)

hogy micsoda Cérémoniával adgya férhez atörök császár a leányát. azt méltó (TL 123)

nagy siettségel ki vészi akebeléböl a császár levelét. és aleánynak meg (TL 123)

pediglen. nagy siettségel ki vészi akebeléböl a császár levelét. és aleánynak (TL 123)

akebeléböl a császár levelét. és aleánynak meg adgya, a kinek is (TL 123)

mulik az örömmel valo haragja, a levelet el vészi, meg csokollya (TL 123)

el olvassa. a melyben látván a császár akarattyát. azt feleli a (TL 123)

a császár akarattyát. azt feleli a völegénynek, légyen a császár: akarattya (TL 123)

azt feleli a völegénynek, légyen a császár: akarattya, arra a (TL 123)

légyen a császár: akarattya, arra a vö legény meg csokollya. a (TL 123)

a vö legény meg csokollya. a köntösét. és ki mégyen, másnap (TL 123)

más-nap} sok ajándékot kel küldeni a leánynak, és nagy pompával viszik (TL 123)

leánynak, és nagy pompával viszik a férje házához. sokszor történik ugy (TL 123)

mert a virág szálat, szükséges öntözni, másként (TL 123)

virág szálat, szükséges öntözni, másként. a melegben el kéne száradni (TL 123)

édes néném, idétlen házaságnak tartom a török házaságot. egymást annak elötte (TL 124)

meg másolni, sokszor azt gondollya a vö legény hogy valamely szép (TL 124)

de azö törvények. abban kedvezet a férfiaknak. és ha igy meg (TL 124)

és ha igy meg csalatkoznak a feleségben. meg engedi nékik hogy (TL 124)

az ellen semmit nem mondhat a valoságos feleségek., csak nékik is (TL 124)

járjon az adó. mert ha agazda azt el mulattya. három pénteken (TL 124)

azt el mulattya. három pénteken. a gazdaszszonynak lehet azért panaszt tenni (TL 124)

gazdaszszonynak lehet azért panaszt tenni a biró elött. és ha ugyan (TL 124)

urátol. e ritka példa. de a törvény meg. engedi. hogy ha (TL 124)

meg. engedi. hogy ha pediglen. a férfiu el válik a feleségitöl (TL 124)

pediglen. a férfiu el válik a feleségitöl. és azután ismét viszá (TL 124)

akarja venni, a meg lehet. a törvény azt meg engedi, de (TL 124)

és nem látom mivégre rendelte a törvény csinálo. ö lássa, abban (TL 124)

ö lássa, abban nem töröm a fejemet, hanem csak abban hogy (TL 124)

pediglen tizen egy az ora, a pennám is alhatnék (TL 124)

A kéd nád mézes téntával irot (TL 124)

téntával irot levelét tegnap vettem. a minap is vettem volt. kettöt (TL 124)

azzal elne hidgye kéd magát. a rosz példát nem kel követni (TL 125)

azt kérdgye. hogy kik voltanak. a templaristák, és miért vesztették el (TL 125)

a málthai vitézeknek. és a templaristáknak (TL 125)

a málthai vitézeknek. és a templaristáknak rendi, jerusalemben vettenek eredet (TL 125)

templaristáknak rendi, jerusalemben vettenek eredet. a malthai vitézek régiebbek. egy gerardus (TL 125)

nevü franczia 1112 esztendöben, jerusalemben a jövevények. és a szarándokok számokra (TL 125)

esztendöben, jerusalemben a jövevények. és a szarándokok számokra. egy nagy ispotályt (TL 125)

azokot. a kik jó akarattyokbol a betegekhez. és a szarándokokhoz valo (TL 125)

jó akarattyokbol a betegekhez. és a szarándokokhoz valo gondviselésre szánák magokot (TL 125)

egy része az ispotályban maradván. a másika a sarracénusok ellen hadakozék (TL 125)

az ispotályban maradván. a másika a sarracénusok ellen hadakozék, és régulát (TL 125)

szabván nékik, az engedelmességre. és a házaságon kivül valo életre kötelezék (TL 125)

nem irtam, kéd sem vehette aválaszt. de oh mely könnyen meg (TL 125)

magokot. és hogy holtig hadakoznának a hitetlenek ellen ez a rend (TL 125)

hadakoznának a hitetlenek ellen ez a rend vagy szerzet. csak hamar (TL 125)

fekete köntöst kelletet viselni. és a köntösökön, nyolcz szegeletü fejér kereszt (TL 125)

szegeletü fejér kereszt volt varva, a sarracenusok el vévén a sz (TL 125)

varva, a sarracenusok el vévén a sz. földet a keresztényektöl. ezeknek (TL 125)

el vévén a sz. földet a keresztényektöl. ezeknek is ki kelleték (TL 125)

nem szenvedhetvén ollyan vitéz szomszédokot. a szigetet meg szállá, és nagy (TL 125)

nagy nehezen meg vévé. és a vitézeknek, a kik meg maradának (TL 125)

meg engedé hogy ki mehessenek a szigetböl. akik is el hagyván (TL 125)

szigetböl. akik is el hagyván a szigetet. máltha szigetében meg telepedének (TL 125)

a templaristák szerzete jerusalemben kezdödék 1118 (TL 125)

a jerusalemi pátriárcha elött. fogadást tevének (TL 126)

és hogy minden joszágokot, életeket, a szent földre menö szarándokok.oltalmára (TL 126)

szaporodván, baudouinus jerusalemi király. nékik a templom mellet lako helyt adot (TL 126)

bé vesznek, ellene kel mondani akristusnak, és a keresztre kel pökni (TL 126)

töb lovat háromnál nem tarthattak. a vadászat nékik meg volt tiltva (TL 126)

nékik meg volt tiltva, még a madarászat is. aköntösök a világiak (TL 126)

még a madarászat is. aköntösök a világiak köntösöktöl, csak éppen a (TL 126)

a világiak köntösöktöl, csak éppen a szinben külömbözöt, a templáristák sok (TL 126)

csak éppen a szinben külömbözöt, a templáristák sok szép nevezetes hadi (TL 126)

nevezetes hadi dolgokot vittek végben. a jerusálemi királyok alat. igen el (TL 126)

alat. igen el hiresedének. és a nagy hirrel igen sok joszágokot (TL 126)

országban lévö templaristákot meg fogják. apápa azért igen meg neheztele a (TL 126)

gyüjtének europának minden résziben. de a sz. föld el vesztése után (TL 126)

sz. föld el vesztése után. a henyélés, és a sok joszág (TL 126)

vesztése után. a henyélés, és a sok joszág. meg rontá öket (TL 126)

joszág. meg rontá öket. és a minden féle mértékletlenségben el merülének (TL 126)

féle mértékletlenségben el merülének, föképpen a részegségben. azért is mondgyák példa (TL 126)

azért is mondgyák példa beszédben a francziák. hogy ugy iszik mint (TL 126)

pedig veszedelmét két templarista okozá, a kik a szerzetböl ki üzetetvén (TL 126)

két templarista okozá, a kik a szerzetböl ki üzetetvén. a franczia (TL 126)

kik a szerzetböl ki üzetetvén. a franczia király elöt hamisan. vagy (TL 126)

bé vádolák az egész szerzetet. a vádolás pedig ebböl állot. hogy (TL 126)

ebböl állot. hogy minden vitéznek, a kit a szerzetben bé vesznek (TL 126)

hogy minden vitéznek, a kit a szerzetben bé vesznek, ellene kel (TL 126)

ellene kel mondani akristusnak, és a keresztre kel pökni. és ha (TL 126)

utálatos közösülés közöttök meg vagyon. a király másként is haragudván a (TL 126)

a király másként is haragudván a szerzetre, a pápának ezeket tudtára (TL 126)

másként is haragudván a szerzetre, a pápának ezeket tudtára adá. de (TL 126)

hallá hogy mivel vádolnák magokot, apápa azonnal parancsolatot külde minden országokban (TL 126)

visgálván. mindenüt egyenlö vétkeseknek találtatának; apápa éppen akoron gyülést tartván franczia (TL 126)

tudtára adá. de látván hogy a pápa. csak halogattya adolgot parancsolatot (TL 126)

hogy a pápa. csak halogattya adolgot parancsolatot ada ki titkon, hogy (TL 126)

tiltva, még a madarászat is. aköntösök a világiak köntösöktöl, csak éppen (TL 126)

apápa azért igen meg neheztele a királyra, mind azon által maga (TL 126)

püspököknek. hogy visgálnák meg jol adolgot a kik is meg visgálván (TL 126)

el kel venni, erre mindenüt a királyok reá állának, és (TL 126)

egy nap az egész szerzettöl a joszágot el vévék. és csak (TL 127)

meg öletének, és igy az a gazdag, és nagy rendekböl állo (TL 127)

oly kegyetlenül bánni vélek, és a sok ártatlant nem kellet volna (TL 127)

sok ártatlant nem kellet volna a vétkesekel esze elegyiteni, és hogy (TL 127)

vétkesekel esze elegyiteni, és hogy a sok joszágokért voltanak annyi ellenségi (TL 127)

vagy roszul. de ahirek csak a könyvekben maradot meg. még magyar (TL 127)

de azt nem tudom hogy a magyarok miért nevezik veres barátoknak (TL 127)

nevezik veres barátoknak, mert se a köntösökröl nem nevezhetik, se baratok (TL 127)

irtam rövideden az ö historiájokot. a parancsolat szerént. ennél többet ne (TL 127)

hogy, jol, vagy roszul. de ahirek csak a könyvekben maradot meg (TL 127)

tót volnék. ugy mondanám. hogy a föld meg rázta magának. édes (TL 127)

és hogy vegye el kéd a rest nevet rollam. tegnap vettem (TL 127)

rest nevet rollam. tegnap vettem a kéd levelét. a mely tele (TL 127)

volna hogy ollyan köszönetet vegyek a veres barátokért, de a nem (TL 127)

volna az ollyan gyenerálist aki ahartzot el vesztette, hanem még dicséretekel (TL 127)

bátorság, meg élesiti az elmét, a régi romaiaknál. nem hogy gyalázattal (TL 127)

gyözedelmes legyen. mindenkor okosan beszéllyen, a fogyatkozásban., részinek kel lenni minden (TL 128)

nem látunk aleg nagyob császárokban. a nagy theodosius császár. egy csekély (TL 128)

aztot meg bánta azután. de a meg holtak azzal fel nem (TL 128)

támadának. avalo hogy gyönyörüség ennek a nagy császárnak azon cselekedetiért valo (TL 128)

maga meg alázását látni. mert a templomban akarván menni az Isteni (TL 128)

az Isteni szolgálatra, szent ambrus a mediolánumi érsek. a templom ajtajában (TL 128)

szent ambrus a mediolánumi érsek. a templom ajtajában meg tartoztatá. és (TL 128)

mondván, még az ártatlan vérel a kezeid véresek, még is a (TL 128)

a kezeid véresek, még is a szent áldozatra akarsz menni, ha (TL 128)

vétkiben, kövessed penitentzia tartásában is. a császár magában szálván, atemplom grádicsára (TL 128)

is hat holnapig ki tiltá a templombol; e szép példa mind (TL 128)

egy érseknek. mind egy császárnak., a nagy constántinus császár nem öletéémeg (TL 128)

nagy constántinus császár nem öletéémeg a fiát azért. hogy ártatlanul azzal (TL 128)

micsoda nagy fogyatkozásokot nem látunk aleg nagyob császárokban. a nagy theodosius (TL 128)

hogy ártatlanul azzal vádoltaték. hogy a mostoha annyát szereti, és csak (TL 128)

egy fia. akit halálban szeretet. a fia szerelemben esvén a mostoha (TL 128)

is. a császár magában szálván, atemplom grádicsára le borula. és kéré (TL 128)

szeretet. a fia szerelemben esvén a mostoha annyával. és maga is (TL 128)

el temetve tartotta. de idövel a szeretet meg gyözvén. nagy betegségben (TL 128)

meg gyözvén. nagy betegségben esék. a doktorok okát nyavalyájának ki nem (TL 128)

ki nem tanulhaták. hanem egy a többi közül. sok visgálása után (TL 128)

visgálása után. észre vévé hogy a szerelem okozná betegségit. de nem (TL 128)

de e csak magában tartá a titkot, és a betegsége nagyobodék (TL 128)

magában tartá a titkot, és a betegsége nagyobodék., a doktor pediglen (TL 128)

titkot, és a betegsége nagyobodék., a doktor pediglen visgálni kezdé az (TL 128)

a melyröl ingyen sem gondolkodot; a szokás szerént a király látogatására (TL 128)

sem gondolkodot; a szokás szerént a király látogatására mégyen a fiának (TL 128)

szerént a király látogatására mégyen a fiának, a királynéval, a doktor (TL 128)

király látogatására mégyen a fiának, a királynéval, a doktor is jelen (TL 128)

mégyen a fiának, a királynéval, a doktor is jelen vagyon. és (TL 128)

nem volt töb hátra. hanem a királynérol kezde gyanakodni, a melyröl (TL 128)

ritka példa. most a keresztények avalo nem követhetnék de ha meg (TL 129)

a mint is hogy, mihent a királyné bé ment a házban (TL 129)

mihent a királyné bé ment a házban, a beteg hol hídegben (TL 129)

királyné bé ment a házban, a beteg hol hídegben, hol forróságban (TL 129)

el sárgodot, hol el fejéredet, a doktor azt látván csak el (TL 129)

hiteti magával. hogy az iffiu a királynét szereti., de hogy jobban (TL 129)

lehessen benne, el várja hogy a királyné háromszor vagy négyszer el (TL 129)

és továb ne titkollya. hogy a királynét szereti. aziffiu meg valván (TL 129)

királynét szereti. aziffiu meg valván adolgot., adoktor magára válallya hogy szolgálni (TL 129)

szereti. aziffiu meg valván adolgot., adoktor magára válallya hogy szolgálni fog (TL 129)

áll. noha semmit nem remélvén. a doktor akirályhoz megyen. és meg (TL 129)

megyen. és meg mondgya hogy a fiátol csak vegyen örökös bucsut (TL 129)

csak vegyen örökös bucsut; mert a fiát a szerelem csak hamar (TL 129)

örökös bucsut; mert a fiát a szerelem csak hamar meg öli (TL 129)

meg öli, és ollyat szeret a mely szeretetet a király sem (TL 129)

ollyat szeret a mely szeretetet a király sem orvosolhattya meg, akirály (TL 129)

akirály azon el busulván. mondgya a doktornak eredgy mond meg a (TL 129)

a doktornak eredgy mond meg a fiamnak., akár kit szeressen. oda (TL 129)

csak az életét meg tarttsa, adoktor arra mondá. hát ha a (TL 129)

adoktor arra mondá. hát ha a királynét találná szeretni, a király (TL 129)

ha a királynét találná szeretni, a király igen szeretvén a fiát (TL 129)

szeretni, a király igen szeretvén a fiát. felelé. ha a királynét (TL 129)

alat lakunk. a szokot helyre. aváros széllyire; az ellenségtöl. nem gondolom (TL 129)

szeretvén a fiát. felelé. ha a királynét szereti is oda adom (TL 129)

is oda adom, csak éllyen. a doktor futvást megyen az iffiuhoz (TL 129)

és az apja lábaihoz borul. a királynét hivattyák. és meg mondgya (TL 129)

hivattyák. és meg mondgya néki a király. hogy miért beteg a (TL 129)

semmit nem remélvén. a doktor akirályhoz megyen. és meg mondgya hogy (TL 129)

a király. hogy miért beteg a fia, és hogy magais azon (TL 129)

kéri. hogy menttse meg életét a mostoha fiának. és hogy meg (TL 129)

meg engedi hogy hozája mennyen, a királyné nem sokáig mentegetvén magát (TL 129)

nem sokáig mentegetvén magát. másnap a király, a fiának adgya. mind (TL 129)

mentegetvén magát. másnap a király, a fiának adgya. mind a feleségit (TL 129)

király, a fiának adgya. mind a feleségit, mind az országát, ez (TL 129)

is ritka apa követné. példa a spanyol király második philep. a (TL 129)

philep. a ki meg kéreti a leányt afiának. és a mikor (TL 129)

ki meg kéreti a leányt afiának. és a mikor. oda viszik (TL 129)

szálottunk, és sátorok alat lakunk. a szokot helyre. aváros széllyire; az (TL 129)

azért csendesen alhatunk. és csak a fülben mászotol, a szunyogtol. tarthatunk (TL 129)

a király sem orvosolhattya meg, akirály azon el busulván. mondgya a (TL 129)

és csak a fülben mászotol, a szunyogtol. tarthatunk, édes néném szeretném (TL 129)

holnaptol fogvást egy levelet irni. a nagy fáradság, és igen bánom (TL 130)

olvasot könyvet azért. hogy mikor a levelet kel forditani a szelet (TL 130)

mikor a levelet kel forditani a szelet hajt. és hogy aza (TL 130)

a szelet hajt. és hogy aza szél. náthát ne okozzon néki (TL 130)

mert az atyafiságot félre tévén, aboszu álláshoz fogok., és akkor mindenikünk (TL 130)

a még is mulattság hogy a mezön lakunk., mert az unadalom (TL 130)

unadalom itt igen bö. és a szegény urunk. itt csak egynehányunkal (TL 130)

az ollyan jó cselekedet, mint a szegényeknek valo alamisnálkodás., de ha (TL 130)

itt nem marad is azzal a baráttság fel nem bomlik. és (TL 130)

baráttság fel nem bomlik. és a hüség meg marad. ha lehet (TL 130)

vacsora után. az aszszony mondgya aleánynak. te az ágyamban fekügyél. én (TL 130)

tartom. a mit forgács, hogy a hüség, csak a kutyához illik (TL 130)

forgács, hogy a hüség, csak a kutyához illik. a nem ujság (TL 130)

vagyon akéd egéssége. akéd karja. és ujjai (TL 130)

vagyon akéd egéssége. akéd karja. és ujjai, mert egy (TL 130)

lehet venni egy kényeségnek., de akéd tiszteletes kényesége meg bocsásson., és (TL 130)

ujság ha azt mondom, hogy a házaság az Istenen áll, és (TL 130)

áll, és hacsak reánk hadgya. a nem jó. és a rosz (TL 130)

hadgya. a nem jó. és a rosz házaságoknak az oka az (TL 130)

néném, micsoda csufos házaságrol olvastam a minap. csak le irom., ha (TL 130)

sokáig kénszeritette az engedelemre. végtire a leány meg jelenti az aszszonyának (TL 130)

leány meg jelenti az aszszonyának a dolgot, a ki is jó (TL 130)

erkölcsiért meg dicséri. és mondgya a leánynak, eredgy mond meg a (TL 130)

a leánynak, eredgy mond meg a fiamnak., hogy már engedelmeskedel kérésének (TL 130)

hanem jöjjön hozzád az éttzaka., a leány meg mondgya az iffiunak (TL 130)

az ágyamban fekügyél. én pediglen a te helyedre fekszem., a fiam (TL 130)

pediglen a te helyedre fekszem., a fiam majd el jö. azt (TL 130)

el lévén rendelve. az aszszony a szolgálo ágyában feküvén. addig várja (TL 130)

szolgálo ágyában feküvén. addig várja a fiát, hogy el (TL 130)

zenebonát ne csinallyon; és hogy a fiát is kéttségben ne ejttse (TL 131)

és békeséges türésel el várja adolognak végit. a meg lévén. az (TL 131)

megyen. az aszszony is szomoruán a maga ágyára megyen, és semmit (TL 131)

megyen, és semmit nem szol a szolgálonak. másnap, az aszszony, minden (TL 131)

minden tehettségivel azon lesz. hogy a fia ne szolhasson a szolgáloval (TL 131)

hogy a fia ne szolhasson a szolgáloval., és azonnal késziteni kezdi (TL 131)

szolgáloval., és azonnal késziteni kezdi afiát hogy idegen országra küldgye,. acsak (TL 131)

el indittya, és sokat szomorkodék a fia után, de még inkáb (TL 131)

hogy azt el titkolhassa. és a gyermek szülésnek is orája el (TL 131)

egy gazdag paraszt embernek adá a kis leánykát. hogy fel nevellye (TL 131)

kis leánykát. hogy fel nevellye. a leány már tizen három esztendöt (TL 131)

azon faluban meg szál, ahol a leányt nevelték. akit is meg (TL 131)

esik., és mindgyárt kérni kezdi a leányt, a paraszt ember látván (TL 131)

mindgyárt kérni kezdi a leányt, a paraszt ember látván hogy egy (TL 131)

inkáb, hogy már régtöl fogvást. a leányt csak reája hadták., az (TL 131)

hadták., az iffiu haza viszi a feleségit. az annya haragszik hogy (TL 131)

el. de kevés nap mulva, abékeség meg lesz; az aszszony látván (TL 131)

lesz; az aszszony látván hogy a fia házas. a leányát szolgálo (TL 131)

látván hogy a fia házas. a leányát szolgálo képiben haza akarta (TL 131)

a midön. meg tudá. hogy a leányát, a fia vette volna (TL 131)

meg tudá. hogy a leányát, a fia vette volna. ell az (TL 131)

az aszszony másokkal közölvén ezt a dolgot, mindenik példa nélkül valo (TL 131)

nélkül valo dolognak találá, és a házaságot meg hagyák. az az (TL 131)

egy személyben, hármat vett el. a leányát, a hugát, és a (TL 131)

hármat vett el. a leányát, a hugát, és a feleségit. e (TL 131)

a leányát, a hugát, és a feleségit. e valojában meg történt (TL 131)

kéd meg hogy olvassa mert a dolog nélkül valo létel. igen (TL 131)

valo létel. igen nagy dolog. a sophiai érsek a ki hozánk (TL 131)

végben nem vihették. és ezeknek a (TL 131)

hallunk. egyik nap. ollyan mint a másik. hanem hogy egyik melegeb (TL 132)

hogy végtire talám ellene mondunk a házaknak. és csak sátorok alat (TL 132)

vagyon ollyan nemzet. a ki a pusztában sátorok alat lakik. valamint (TL 132)

sátorok alat lakik. valamint nálunk a czigányok. azok pedig mind tolvajok (TL 132)

kürdöknek nevezik, égyiptum széllyin is a szerecsenek mind sátorok alat laknak (TL 132)

hogy ezeknek. minden gazdagságok. csak a szép lovakbol áll. a pénzt (TL 132)

csak a szép lovakbol áll. a pénzt a más ember erszényiböl (TL 132)

szép lovakbol áll. a pénzt a más ember erszényiböl veszik ki (TL 132)

mezitelenek volnának. hogy ha csak a más ember köntösével nem fedeznék (TL 132)

tölle, mondván. ad ide azt a mentét. mert apádnak szüksége vagyon (TL 132)

vagyon. azért ad ide. azon a feleségit érti. és igy kételen (TL 132)

egyik melegeb. vagy szellöseb. mint amásik. mert it az esötöl nem (TL 132)

és igy kételen meg kel a szegény uton járonak az üsméretlen (TL 132)

alat lakunk is. hanem inkáb a pátriárchákot, a kik meg mutatták (TL 132)

is. hanem inkáb a pátriárchákot, a kik meg mutatták vászon palotájokal (TL 132)

palotájokal. hogy az ember. ezen a világon csak szarándok. idegen, és (TL 132)

uton járo. valo hogy azok a szent szarándokok, gazdagon bujdostanak. mi (TL 132)

fel kelnem. hogy enni adgyak a marháknak., édes néném, ha volna (TL 132)

ollyan pásztori életet, mert azok a szent juhászok, csendes életet éltek (TL 132)

szent juhászok, csendes életet éltek. a rettentö nagy pusztaság., mezöség övék (TL 132)

de micsoda hirt tudnék innét asátor alol irni. soha semmi idegent (TL 132)

is emlékezik az irás annyiszor a kutakrol., azzal nem volt bajok (TL 133)

unadalmas sok perlekedestöl mentek voltak a sok udvar biró, számtarto, kolcsár (TL 133)

alkalmatlankodtak. azon nem gondolkodtak. hogy a telet. illyen joszágban kel tölteni (TL 133)

hinto, tár szekér nem kivántatot. a sok kies mezöben válogathattak; és (TL 133)

is sátorok alat laknak. akik amás ember kenyerét eszik, és a (TL 133)

ujab helyre. épithették vászon városokot. a helyhez ugy kötelesek nem voltanak (TL 133)

voltanak mint mi, gyermekségektöl fogvást a közönséges eledelt meg szokták volt (TL 133)

meg lehet amint vagyunk, mert avárosbol ide halyuk a kakas szót (TL 133)

közönséges ruhával fedezték magokot. kivált. aferfiak, mert az aszszonyok akor is (TL 133)

valamint mostanában. az az, hogy, a czifraságot akor is szerették. arany (TL 133)

országban az esö ritka lévén. aviz is szük. azert is emlékezik (TL 133)

vagy öszel. illyenben kel menni. asok hinto, tár szekér nem kivántatot (TL 133)

szoktunk, a valo hogy ezeknek a pásztoroknak. életek. szent. és ártatlan (TL 133)

nem akarta. hogy városokban lakván. a több nemzetekel esze elegyedgyenek., de (TL 133)

amás ember kenyerét eszik, és a más ruhájával fedezik magokot. az (TL 133)

illyen nemzet mi hasznára vagyon a több emberi nemzetnek: az ollyan (TL 133)

valo élet, de üres. és a lako helye. puszta, micsoda gyönyörüség (TL 133)

gyönyörüség pedíg egy gazda embernek a maga ültetett. gyümölcs fáit, és (TL 133)

ezekböl észre veheti kéd. hogy a sátoros életen nem kapok., igy (TL 133)

vagyunk, mert avárosbol ide halyuk a kakas szót. de ezis unadalmas (TL 133)

szöllöjit, gyümölcsösön látni. és fáradcságit, atermészettöl meg jutalmaztatni. mind ezekböl észre (TL 133)

ítéllye elkéd. mint átkoznának minket a kömivesek. és az átsok, de (TL 133)

nehezen válnék meg ki ki. a szöllö hegyétöl. kenyeret szintén ollyan (TL 134)

tudgyaé kéd hogy, mit csinálnak a szerecsen aszszonyok. ót keménczét nem (TL 134)

aszszonyok. ót keménczét nem lehet a földben csinálni. mert mind föveny (TL 134)

ha többet nem irhatok mert a nap is meleget süt. azért (TL 134)

akéd levelei jönek, s’ mennek a kezemhez. de némellyek ollyan kurták (TL 134)

hogy alíg kezdem olvasni.. csak a végire jutok. ollyan leveleket veszek (TL 134)

izüek, csak nem meg ehetném a papirost is. tudgya kéd mitöl (TL 134)

vagyon. hogy kéd jol tudgya a maga gondolatit le irni. és (TL 134)

maga gondolatit le irni. és a csekély dolgot is ugy fel (TL 134)

láttzik. és tettzik. mások pedig a nagy, vagy hasznos dolgot, izetlenné (TL 134)

vannak. nem sok papirosat vennék alevél irásra. mert azt nem szenvedhetem (TL 134)

akarják magokot tartani. mint ha anyájas. és trefás levelhez. nem kivántatnék (TL 134)

ollyan jót lehetne enni. mint avárosokon. abban nem volna fogyatkozás. tudgyaé (TL 134)

egyéb képen nyájasok is. de a levélben. reá akarják magokot tartani (TL 134)

szerettyük egymást. és akedves embernek alevele kedves. de még attol is (TL 134)

tanulhatnák azokbol. hogy miben áll. a nyájaságal. és észel irot levél (TL 134)

semmi panaszom nem lehet. mert akéd levelei jönek, s’ mennek a (TL 134)

attol hogy szerettyük egymást. és akedves embernek alevele kedves. de még (TL 134)

szóból állana, mert unadalmas. de akéd levelei, jó izüek, csak nem (TL 134)

szeretném az ollyanoknak meg mutatni akéd leveleit. meg tanulhatnák azokbol. hogy (TL 134)

hogy kéd azon nem törödik. akéd kegyetlen szokása szerént. de leg (TL 135)

mentünk volt avárosban. mert a rut idök bé hajtottak. és (TL 135)

rut idök bé hajtottak. és a vászon házainkot meg lyuggatták. de (TL 135)

bennünket táborban, a ki elöt adárius hadais el szaladot volna. jaj (TL 135)

édes néném, micsoda rut nyavalya azapestis. ma jol lenni, holnap meg (TL 135)

tudom ki hozta közinkben azt a nyavalyát. de bár ót maradot (TL 135)

mentünk volt avárosban. mert a rut idök bé (TL 135)

példának okáért. azt tarttyák. hogy a himlöt. a szarracénusok. hozták Europában (TL 135)

azt tarttyák. hogy a himlöt. a szarracénusok. hozták Europában. azt a (TL 135)

a sem örvendetes dolog. mert akis özvegy susi csak készül, és (TL 135)

a szarracénusok. hozták Europában. azt a nyavalyát ámérikában. a vad emberek (TL 135)

Europában. azt a nyavalyát ámérikában. a vad emberek., csak azoltátol fogvást (TL 135)

nyavalyának hivunk, és amelyet hálá a mi egésséges erdélyieinknek, nem üsmerünk (TL 135)

országban pedig olly közönséges. az a nyavallya, hogy egy uri aszszony (TL 135)

mondani hogy rajta vagyon az a nyavalya, mint nálunk azt mondani (TL 135)

nálunk azt mondani hogy fáj afeje; de mi szükség nyavalyárol beszélleni (TL 135)

joszágokban fülelnek. a mellyeket csak ahalál veszi el töllök, és igy (TL 135)

és valamennyi portékáját latom hogy a ládábán tészi, mint ha annyi (TL 135)

mint ha annyi kést verne a szivemben tudom hogy kéd azon (TL 135)

meg maraszam, gondolom hogy talám a szive is azt tanácsollya néki (TL 135)

elméjit nem nyerhetem meg. mert a szeme hozá szokot tele ládákot (TL 135)

jégre vagyon epitve. azért nem a szivtöl. hanem azelmétöl kér tanácsot (TL 135)

job tanácsot ád nékünk mint a szivunk. mert a sziv csak (TL 135)

nékünk mint a szivunk. mert a sziv csak a jelen valot (TL 135)

szivunk. mert a sziv csak a jelen valot suhajttya. az okosság (TL 135)

pedig az jövendöröl is gondolkodik. a mi mostani állapotunkban pedig arrol (TL 135)

és igy semmit nem szolhatok a susi szándéka ellen. mert a (TL 135)

szándéka ellen. mert a mint a franczia (TL 135)

kel tudni hogy mi fö a fazakában. az én fazakamban. pedig (TL 136)

is visellye, még eddig ezt a mondást nem izelitettem meg. hogy (TL 136)

meleg vagyon, hogy attol félek, a nap ma fel ne gyujttsa (TL 136)

nap ma fel ne gyujttsa a sátoromot; a házban pedig. hüvöseb (TL 136)

fel ne gyujttsa a sátoromot; a házban pedig. hüvöseb lévén, énnekem (TL 136)

az ember csak holnaprá halogattya adolgot a nem jó, aholnap eljö (TL 136)

ember csak holnaprá halogattya adolgot a nem jó, aholnap eljö. de (TL 136)

enged meg had végezem el ezta levelet mert olyan meleg vagyon (TL 136)

avétket, a büntetést könnyeben szenvedi, avalo hogy az elmult holnapnak minden (TL 136)

meg üsméri az ember magában avétket, a büntetést könnyeben szenvedi, avalo (TL 136)

irhatunk, édes néném. vigyázunk arra a drága egésségre (TL 136)

nem tudom, alkalmatosságom elég volt. a dolog meg nem gátolhatot. hanem (TL 136)

más mulatatta el velem hanem ahalogatás, ahalogatást pedig aresttség okoza. mert (TL 136)

velem hanem ahalogatás, ahalogatást pedig aresttség okoza. mert mikor az ember (TL 136)

dolog meg nem gátolhatot. hanem a sok heverés, és dohanyozás, de (TL 136)

nem jó, aholnap eljö. de a végben vitel azzal el nem (TL 136)

kivánnám én azt, hogy valaki amaga szerencsétlenségin kivül. az enyimet is (TL 136)

ahalogatásért, és mennyi hátra maradás a dologban. én is csak azt (TL 136)

irtoztato pirongato levelet kelletet vennem. a resttségem. meg jutalmaztatására, de mint (TL 136)

igen kövér pap. azon kérte akirályát. hogy ne mondasson véle nyárban (TL 136)

mulatatta el velem hanem ahalogatás, ahalogatást pedig aresttség okoza. mert mikor (TL 136)

mennyi kárt vall. az ember ahalogatásért, és mennyi hátra maradás a (TL 136)

minden résziben, és rántzában, csak a resttség nem engedte. hogy irjak (TL 136)

irjak, de ha menteni lehetne a kéd itélö széke elött magamot (TL 136)

sokat izad, és el ronttya a mise mondo ruhákot, de édes (TL 136)

édes kemény itélö bironém. erre a mostani holnapra jób. vagy is (TL 136)

mert az elein, és kezdetin a holnapnak, aztgondoltam hogy hideg étek (TL 137)

melegekben is. minden ember reszket a hideg miat; mert itt mindent (TL 137)

hideg miat; mert itt mindent a hideg lell., leg inkáb az (TL 137)

nézve is. kelletet tegnaptol fogvást. a vászon hazakot el hadni, és (TL 137)

vászon hazakot el hadni, és avárosban költözni., a sok cseléd közöt (TL 137)

el hadni, és avárosban költözni., a sok cseléd közöt, sokszor alig (TL 137)

sokszor alig vagyon egy, aki a fejdelemnek szolgálhasson, a jó tüz (TL 137)

egy, aki a fejdelemnek szolgálhasson, a jó tüz mellet. a szakácsok (TL 137)

szolgálhasson, a jó tüz mellet. a szakácsok reszketve föznek, de Istennek (TL 137)

hideg lelések. és nem tartosok., a mi szegény urunkon. nem annyira (TL 137)

nem annyira ahideg már, mint a nagy erötlenség vagyon. és reméllyük (TL 137)

vagathatod, vagy rabul viheted. Constancinápolyban. avezér. erre feleli, ha a czárt (TL 137)

valo nézve meg is csinálta a testámentumát, de az Isten éltesse (TL 137)

minden nevetet véle. fö képen a fejdelem mikor meg mondottam., az (TL 137)

fejdelem mikor meg mondottam., az a drága orvoság pedig. a káposzta (TL 137)

az a drága orvoság pedig. a káposzta leves., ha ehasznál. miért (TL 137)

annyira meg szoritotta volt azt a hires muszka Czárt. 1711. a (TL 137)

a hires muszka Czárt. 1711. a prut mellet. hogy egészen oda (TL 137)

egészen oda lett volna taborostol. a sveciai király azt meg halván (TL 137)

sveciai király azt meg halván. a vezérhez megyen. és mondgya néki (TL 137)

mondgya néki. ihon kezedben vagyon a czár. feleségestöl. és egész táborával (TL 137)

erre a feleletire. esze szidgya avezért. s.’ ki megyen a sátorábol (TL 137)

Constancinápolyban. avezér. erre feleli, ha a czárt. rabul fogatom, hát osztán (TL 137)

mi szegény urunkon. nem annyira ahideg már, mint a nagy erötlenség (TL 137)

ki visel gondot az országára? a sveciai király erre a feleletire (TL 137)

országára? a sveciai király erre a feleletire. esze szidgya avezért. s (TL 137)

szidgya avezért. s.’ ki megyen a sátorábol. elég az édes nénékám (TL 137)

akarja. hogy ö akarja, mindennek a rendelés szerént kel végben menni (TL 137)

micsoda ember az a franczia aki nem régen jöt (TL 138)

jöt hozzánk, mert igen hazug, a Colonelus volt a muszka czárnál (TL 138)

igen hazug, a Colonelus volt a muszka czárnál, de ót ki (TL 138)

mindent látot, ha huszat szol., a tizen kilencz szava hazugság, már (TL 138)

sohonain, itt igen kapnak, annak a neve viguru, édes néném jo (TL 138)

az egésségnek használ ajárás, és a resttség mellöl elkel némelykor szökni (TL 138)

gondolod. hogy nagy mulattságom volt a faluban. ahol voltam szüreten, leg (TL 138)

helyben ülni, az egésségnek használ ajárás, és a resttség mellöl elkel (TL 138)

leg szeb része az esztendönek, a szüret pedig leg szomoruab része (TL 138)

pedig leg szomoruab része itt a mulattságnak., nem ugy mint nálunk (TL 138)

nem ugy mint nálunk, hogy a sok szedöt szedönét láttya az (TL 138)

mennek, ebédelnek. és mulattyák magokot, abort édesebbé teszik jelen valo létekel (TL 138)

létekel. és szedésekel, itt pedíglen a szöllös gazda. meg fogad két (TL 138)

haza hordgyák., és ki ki a maga házánál szür, igen nagy (TL 138)

igen nagy csendeségel, mint hogy a szöllöröl vagyon a szó, Constancinápoly (TL 138)

mint hogy a szöllöröl vagyon a szó, Constancinápoly körül láthatot kéd (TL 138)

fát. mint egy szilva fa, a szöllö szemek is rajta vannak (TL 138)

mint egy szilva szem., de a nagyságát nem csudáltam ugy, mint (TL 138)

ágain éret szöllö vagyon. némelyeken, a szöllö szem még nem nagyob (TL 138)

kel magunkot szabni, és suhajtásunkot. a szivünkben zárni (TL 139)

azt szokták mondani. hogy a meg orvosolhatatlan dolognak. nincsen job (TL 139)

az okoság is ád eröt a türésre. nem probáltam., de hisziékéd (TL 139)

nem volt elég, a melyet aleány vit volt, tanácsot tartanak hárman (TL 139)

probáltam., de hisziékéd azt. hogy a szeretet is meg avasodik. valamint (TL 139)

nem tudom hogy, az iffiat a tengeri tolvajok el fogják. és (TL 139)

semmit nem halhattak felöle, addig a leányt sokan kérték, de a (TL 139)

viszá nem jöhetek, hanem mi atársammal itt maradunk rabságban helyetted; és (TL 139)

a leányt sokan kérték, de a mátkáját szeretvén. hüségit meg akarta (TL 139)

idö mulva. valamely rabok arrol a földröl meg szabadulván. hirét vitték (TL 139)

földröl meg szabadulván. hirét vitték a legénynek hogy illyen helyen, illyen (TL 139)

helyen, illyen nevü török urnak a rabja. a leány azt meg (TL 139)

nevü török urnak a rabja. a leány azt meg tudván. egy (TL 139)

törökel beszélnek aváltság felöl. de apénz nem volt elég, a melyet (TL 139)

beszél, férfiu köntösben öltöznek, és a leány annyi pénzt viszen el (TL 139)

ülvén, áfrikában érkezik, fel keresi a mátkáját, aki is csak el (TL 139)

aki is csak el csudálkozik adolgon, azután. a törökel beszélnek aváltság (TL 139)

csak el csudálkozik adolgon, azután. a törökel beszélnek aváltság felöl. de (TL 139)

de apénz nem volt elég, a melyet aleány vit volt, tanácsot (TL 139)

hárman. hogy mit csinállyanak, vagy a leánynak., vagy a férfiunak viszá (TL 139)

csinállyanak, vagy a leánynak., vagy a férfiunak viszá kelletet menni töb (TL 139)

szeretet is meg avasodik. valamint aszalonna., atávul valo létel avasá tészi (TL 139)

leány annyi pénzt viszen el aháztol. amennyivel gondollya hogy ki válthattya (TL 139)

viszá kelletet menni töb pénzért, a férfiu azt tanácsolta, hogy nincs (TL 139)

más mod. benne. hanem hogy a leány mennyen viszá, a pénzel (TL 139)

hogy a leány mennyen viszá, a pénzel. és talám valamely atyafiak (TL 139)

adolgon, azután. a törökel beszélnek aváltság felöl. de apénz nem volt (TL 139)

talám valamely atyafiak ki szabadittyák, a leány arra reá nem állot (TL 139)

szerez annyi pénzt, amennyi kivántatik a többihez. a férfiu, erre tellyeségel (TL 139)

pénzt, amennyi kivántatik a többihez. a férfiu, erre tellyeségel nem akart (TL 139)

nem cselekedheti, hogy rabságban hadgya, a leg nagyob oka a, hogy (TL 139)

nagyob oka a, hogy ha a török meg talállya sejditeni. hogy (TL 139)

ki adni, és rabságban marad, a leány erre felelé. csak eredgy (TL 140)

még azokon kivül. uj eröt. asok levél irásra., épen tegnap elöt (TL 140)

is a mint mondod, hogy a gazdád reánk üsmérne, az apámnak (TL 140)

hogy ki válthat; az iffiu. a végezés szerént a gazdájának mindeneket (TL 140)

az iffiu. a végezés szerént a gazdájának mindeneket meg monda, és (TL 140)

gazdájának mindeneket meg monda, és a két leányt helyében hagyá. franczia (TL 140)

ót csak hamar meg szerzé a pénzt, és a gazdájához viszá (TL 140)

meg szerzé a pénzt, és a gazdájához viszá tére, a ki (TL 140)

leány rabokot hagyot helyében. mert a leány nem tehetvén másként mindeneket (TL 140)

mindeneket meg vallot volt atöröknek. a ki is szépnek találván. mátkájához (TL 140)

érkezenek hazájokban, és házokhoz. és a lakadalom csak hamar meg lett (TL 140)

lett azután. talám édes néném a föld alat lako emberek is (TL 140)

holot nekem kelletet volna azt a köteleséget végben vinni elsöben., és (TL 140)

és azal ne dicsekedgyünk. hogy a meg elödzés bizonyos jele a (TL 140)

a meg elödzés bizonyos jele a kéd felöllem. gyakortáb valo gondolkodásának (TL 140)

el bocsáttá öket. és mind ahárman szerencsésen viszá érkezenek hazájokban, és (TL 140)

tengeren. hogy csak nekik lehetet atengeren járni, és nem az embereknek (TL 140)

kédnek, és ha mértekben tennök. a szeretetet, az igaz hogy a (TL 140)

a szeretetet, az igaz hogy a mérték felöllem többet nyomna száz (TL 140)

jó. én is jó. énnekem a tengeri halak a bizonyságim hogy (TL 140)

jó. énnekem a tengeri halak a bizonyságim hogy eléb nem irhattam (TL 140)

mert ollyan nagy szelek jártak a tengeren. hogy csak nekik lehetet (TL 140)

oda is adtam volna nekik a levelemet. dekéd nagy hegyen lakik (TL 140)

lakik, ök pedig nem szeretik. a hegyre fel mászni. a mi (TL 140)

fel mászni. a mi pedig a kéd köszönetit illeti, én azokot (TL 140)

épen tegnap elöt szedtem rendben a szokás szerént a kéd leveleit (TL 140)

szedtem rendben a szokás szerént a kéd leveleit. a melyeket rendben (TL 140)

esztendönek a kezdetin. az enyímeket pedig, ha (TL 141)

kezdetin. az enyímeket pedig, ha a tanácsomot bé veszik. meg kel (TL 141)

esztendö elsö napján, nem tudom a francziák honnét vették azt a (TL 141)

a francziák honnét vették azt a szokást. gondolom hogy a régi (TL 141)

azt a szokást. gondolom hogy a régi romaiaktol. mert ök meg (TL 141)

az esztendö kezdetin. és az, a martiusnak elsö napján volt; pogány (TL 141)

képpen annak a ki veszen, a keresztényeknél sok pogány szokás maradot (TL 141)

is látunk ollyanokot, a melyeket a régi pápák és püspökök meg (TL 141)

illyen lámposokot és gyertyákot gyujtani a templomokban, a bizonyos hogy azt (TL 141)

fáklyákot, és tüzet vittek elötte, a királyok. és gazdagok., holt testek (TL 141)

a hol égö lámpás vagyon a koporso mellet; hogy tarthatot anyi (TL 141)

az áer éri el aluszik. afársángot. a melyet mi ollyan nagy (TL 141)

valamely urnak. egy nemes ember a földit birta. a kit vasallusnak (TL 141)

ember meg házasodot, leg elsöben a földes ur feküt a meny (TL 141)

elsöben a földes ur feküt a meny aszszony mellé, de köntösösön (TL 141)

most már el hadták azt a szokást. hanem a földes urnak (TL 141)

vettük, hát mi honnét vettük. avizben vetö hétfüt. mondgya meg kéd (TL 141)

hadták azt a szokást. hanem a földes urnak egy sodort adnak (TL 141)

ót, ha egy nemes ember a másnak földere megyen vadászni. a (TL 141)

hellyeken kelletet tenni az áldozatot arégi keresztényeknek., azután azt Ceremoniábol meg (TL 141)

azt Ceremoniábol meg tartották, mivel arégi királyok elöt gyerttyákot gyujtottak, és (TL 141)

gyujtottak, és mikor valahová ment arégi romai polgár mester. égö fáklyákot (TL 141)

ollyan nagy áitatoságal meg tartunk apogányoktol vettük, hát mi honnét vettük (TL 141)

foglyot, vagy nyulat lö, azt a földes ur házához kel vinni (TL 141)

kel készitetni ugy a mint a kötésben vagyon fel téve. ha (TL 141)

vagyon fel téve. ha szinte agazda othon nem volnais. másként. el (TL 141)

hideglelés volt azurunkon, el untam a sok (TL 141)

fekszem., másnap hatod fel oráig. a szememet ki nem nyittom. már (TL 142)

késön fogtam az iráshoz. és a jo szokást elnem kel hadni (TL 142)

de ugyan is miért keresné amulattság abujdosokot. mivel másokot is talál (TL 142)

ugyan is miért keresné amulattság abujdosokot. mivel másokot is talál, minékünk (TL 142)

mindennek követni, nénékámot, mert csak akis ujunkban töb ész vagyon., mint (TL 142)

csudálom hogy honnét vetted ezeket akérdéseket, elég ahogy, azelsöre. ez a (TL 142)

nem veszek bé. csak mindenkor a magam suhajtásit, Istennek igy tettzik (TL 142)

is, meg fejtem kérdésidet. azok a mély kérdések pedig, ha eszemben (TL 142)

elsöb valo volté aromai pápa. a Constancinápolyi patriarchánál. mikor kezdödöt a (TL 142)

a Constancinápolyi patriarchánál. mikor kezdödöt a nagy böjt, három misét mondani (TL 142)

Nénékám. aleveleidet igen kedvesen, és édesen vettem (TL 142)

annyira. hogy nekem teszed ezeket. a kérdéseket, mert a csak arra (TL 142)

honnét vetted ezeket akérdéseket, elég ahogy, azelsöre. ez a feleletem. csak (TL 142)

mioltátol fogvást. hallanak orgona szót. atemplomokban. azt nem csudálom annyira. hogy (TL 142)

szerént,. az elexándriai pátriárcha. régib. a Constancinápolyi (TL 142)

ha mindenkor elsöb valo volté aromai pápa. a Constancinápolyi patriarchánál. mikor (TL 142)

ha szollot volna. hanem csak aromai pápa méré arrol meg inteni (TL 143)

tudtokra adni hogy mikor kezdödik. a nagy böjt, és mikor kel (TL 143)

meg kelletet nekik irni. hogy a nap keleti tartományokban a püspökök (TL 143)

hatalmasoká lének. hogy mágokot nem apápák után valoknak. hanem hozájok hasonloknak (TL 143)

hogy a nap keleti tartományokban a püspökök egyszersmind kezdessék a böjtöt (TL 143)

tartományokban a püspökök egyszersmind kezdessék a böjtöt, és egyaránt tarttsák a (TL 143)

a böjtöt, és egyaránt tarttsák a husvétot,. akor nem volt annyi (TL 143)

kalendárium mint most. de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban (TL 143)

azt tették alexándriai pátriárchának., akit a Constancinápolyi patriárcha akart., de mind (TL 143)

patriárcha akart., de mind azokban a fel magasztaltatásokban is, a Constancinápolyi (TL 143)

azokban a fel magasztaltatásokban is, a Constancinápolyi pátriárcháknak. sok ideig eszekben (TL 143)

volt, hogy magokot hasonloknak tarttsák. a romai pápákhoz. a mint ezt (TL 143)

láttyuk egy nehány Conciliumokban., hogy a pápa követtyi. mindenkor az elsö (TL 143)

elsö hellyen ültenek., hanem idövel, a Constancinápolyi pátriárchák nagy gazdagságok miat (TL 143)

hasonloknak. kezdék tartani, és végtire a kincs. és a hatalom. anyira (TL 143)

de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván, apátriarchájokot nagyob (TL 143)

és végtire a kincs. és a hatalom. anyira fel emelé öket (TL 143)

fel emelé öket, hogy egyik a többi közöt, ollyan szinü papucsot (TL 143)

papucsot kezde viselni, amelyet csak a császároknak volt szabad. ez ellen (TL 143)

mind a nap keleti. mind anap nyugoti anyaszent (TL 143)

méré arrol meg inteni. de akevély patriarcha. az intésnek nem engede (TL 143)

császároknak volt szabad. ez ellen a császár nem mére szollani, mert (TL 143)

más nap ki ugrot volna a székiböl. ha szollot volna. hanem (TL 143)

nem engede, és jobban szereté a pápával esze veszni, és meg (TL 143)

esze veszni, és meg hasonlani a nap nyugoti anyaszent egyháztol, mint (TL 143)

nyugoti anyaszent egyháztol, mint sem a császári papucsot letenni, ugyan ez (TL 143)

viszá térvén, és látván. hogy apápátol annyi segittséget nem vehet. amint (TL 143)

kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván, apátriarchájokot nagyob nagyob méltóságra emelték. ugy (TL 143)

a császár a pápához ment apátriarchájával. és ót mindeneket igerének. de (TL 143)

császári papucsot letenni, ugyan ez a Caeruléus is kezdé az el (TL 143)

mert nem igazán kivánták. mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra (TL 143)

mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra, akor mindeneket fogadtak, föképen (TL 143)

akor mindeneket fogadtak, föképen mikor a törökök kezdének közeliteni Constancinápolyhoz. akor (TL 143)

böjt, és mikor kel. illeni ahusvétot, eztet pediglen viz kereszt napja (TL 143)

közeliteni Constancinápolyhoz. akor maga is a császár a pápához ment apátriarchájával (TL 143)

akor maga is a császár a pápához ment apátriarchájával. és ót (TL 143)

nem vehet. amint gondolta volt, a pátriáchájával is meg nem tartatá (TL 143)

a bizonyos édes néném. hogy a romai püspök. mind a nap (TL 143)

hogy a romai püspök. mind a nap keleti. mind anap nyugoti (TL 143)

három, vagy négy száz püspökökel. amásodik kérdésed az. hogy mikor kezdödöt (TL 144)

elsö volt mindenkor., eleg inkáb a Conciliumokbol tettzik ki, a midön (TL 144)

Conciliumokbol tettzik ki, a midön a pátriárchák együt voltanak. három, vagy (TL 144)

volna is együt. de mind atiz. egyszers mind mond egy misét (TL 144)

kérdésed az. hogy mikor kezdödöt. a nagy böjt, közönségesen mi azt (TL 144)

rendelték. akik üsmérhették az apostolokot, a harmadik kérdes, hogy mikor kezdödöt (TL 144)

harmadik kérdes, hogy mikor kezdödöt. a szokás. három misét mondani karácson (TL 144)

fontni kérdés. mind azon által. akérdéseknek szakaszuk végit,. és ujra ne (TL 144)

karácson éttzakáján., a bizonyos. hogy a mise mondásnak száma eleinte nem (TL 144)

hogy mikor hallottak orgona szot atemplomokban. erre az a felelet, hogy (TL 144)

ollyan szent pápákrol. püspökökröl, hogy a sok mise mondásban. ugy el (TL 144)

hogy másoknak kelletet öket segiteni, a görögöknél napjában csak egy mise (TL 144)

azt tarttyák nagy áitatoságal. hogy a papoknak 365 misét kel mondani (TL 144)

mond egy misét. egy celebral; atöbbi mind utánna mondgya., némellyek akik (TL 144)

hanem karácson éttzakáján. töltik ki a számot. ejooké vagy sem. nem (TL 144)

végeznem. hanem csak azt felelem a kéd kérdésire. hogy közönségesen azt (TL 144)

közönségesen azt tarttyák. hogy azt a szokást száz negyvenedik esztendöben vették (TL 144)

bé; ez elég régi szokás. a negyedik kérdés. hogy mikor hallottak (TL 144)

orgona szot atemplomokban. erre az a felelet, hogy egy görög császár (TL 144)

közönségesen mi azt tarttyuk. hogy anagy böjt. apostoli szerzés. de ha (TL 144)

nyolczban kezdettek orgona szokot hallani a. templomokban., a görög császár hogy (TL 144)

orgona szokot hallani a. templomokban., a görög császár hogy küldhetet orgonát (TL 144)

nem az egésségedre vigyáz. mert a sok kérdés. annak meg árthatna (TL 144)

nénékám. a mézes pogácsánál édeseb leveleidet vettem (TL 145)

nem volt szükséges meg köszönni a kérdésekre valo feleletimet. mert a (TL 145)

kéd jó szivel veszen töllem, a nekem köszönet gyanánt esik, de (TL 145)

megyek., ha a fejdelemhez, vagy atemplomban. megyek., meg sem mozdul ha (TL 145)

nekem köszönet gyanánt esik, de a köszönet csak arra valo látom (TL 145)

meg cselekszem. de ugy amennyiben. a rongyos elmém meg engedi, mert (TL 145)

vagyon., tudom édes nénékám hogy a szokás szerént ezt a holnapot (TL 145)

hogy a szokás szerént ezt a holnapot. a Canalis parttyán tölttyük (TL 145)

szokás szerént ezt a holnapot. a Canalis parttyán tölttyük el, bár (TL 145)

föld ahosza, annak egyik vege a fekete tengerben megyen. a másika (TL 145)

vege a fekete tengerben megyen. a másika a fejér tengerben, de (TL 145)

fekete tengerben megyen. a másika a fejér tengerben, de annak két (TL 145)

volnának, mint szerettem nézni. hogy a nagy roppant hajok, az ablakom (TL 145)

arra vigyáz mikor ki megyek aházbol. hogy merre megyek., ha a (TL 145)

ablakom elöt mentenek el, és a sok szép kis hajocskák, itt (TL 145)

kis hajocskák, itt pedig. csak a fekete ijesztö örmény aszszonyokot látom (TL 145)

tengerben, de annak két felöl. aparttyán. micsoda szép városokot lehetne épiteni (TL 145)

látom. minékünk pedig mind egy, a mulattságra valo nézve, akár majus (TL 145)

tót. vagyon ött mély föld ahosza, annak egyik vege a fekete (TL 145)

arra reá vigyáztam, hogy ez a kutya ugy tudgya a rendet (TL 145)

ez a kutya ugy tudgya a rendet., csak arra vigyáz mikor (TL 145)

aházbol. hogy merre megyek., ha a fejdelemhez, vagy atemplomban. megyek., meg (TL 145)

hinámis. már tudgya hogy arra a két helyre. nincsen szabadsága, nincsen (TL 145)

lenne, nem kellene esztendöt tölteni anoviciatuságban,. mert itt mindent orára, és (TL 145)

szabadsága, nincsen értelmeseb oktalan állat a kutyánál az elephántot mondgyák., de (TL 145)

nagyzságát, de ollyan kutyát láttam a ki a kárttyát üsmérte. és (TL 145)

üsmerek ollyan klastromot, a melyben. arendet ugy meg tarttsák mint nálunk (TL 145)

az is már ugy tudgya arendet valamint én, mikor dobolnak és (TL 145)

miért nem esznek szentelt kenyeret a templomban nálunk. mint franciában. és (TL 146)

ugy felelek a mint olvastam., a szent földet. a tízedik saeculum (TL 146)

onnét német országban ment. és apredikáczioja oly hathatos let., hogy azt (TL 146)

mint olvastam., a szent földet. a tízedik saeculum elöt sokal a (TL 146)

a tízedik saeculum elöt sokal a saracénusok birták. vagy némelykor a (TL 146)

a saracénusok birták. vagy némelykor a mámertusok, ezek mindenik a mahumet (TL 146)

aki a pápa engedelméböl. kezdé avárosokon. falukon predikallani a szent földre (TL 146)

némelykor a mámertusok, ezek mindenik a mahumet vállását követték. a sáracénusoknak (TL 146)

mindenik a mahumet vállását követték. a sáracénusoknak damascus városában lakot a (TL 146)

a sáracénusoknak damascus városában lakot a fejek. és aztot Cálifnak nevezték (TL 146)

fejek. és aztot Cálifnak nevezték. a mámertusok egyiptumot birták. de akár (TL 146)

birták. de akár ki birta a szent földet, de oda akeresztények (TL 146)

mondot két féle ellenségnek. ha eza két szerzet. nem vett volna (TL 146)

el mentenek., noha nagy félelemel, a máltai szerzet. és a templáristák (TL 146)

félelemel, a máltai szerzet. és a templáristák, jerusálem városa, és a (TL 146)

a templáristák, jerusálem városa, és a szarándokok oltalmokra álitatván fel. a (TL 146)

a szarándokok oltalmokra álitatván fel. a tizen egyedik saeculumban., ez a (TL 146)

a tizen egyedik saeculumban., ez a két szerzet csak egy ebédre (TL 146)

ebédre is kevés let volna a felyeb meg mondot két féle (TL 146)

franciaban, egy ollyan barát, aki a pápa engedelméböl. kezdé avárosokon. falukon (TL 146)

édes néném, hogy kik voltak akeresztes vitézek, másodszor. hogy ha régi (TL 146)

engedelméböl. kezdé avárosokon. falukon predikallani a szent földre valo menetelt. onnét (TL 146)

másodszor. hogy ha régi szokásé aharangozás atemplomokban., mert ót harang szót (TL 146)

urdolgára. kel még mennem. és akéd kérdésire meg kel rongyoson is (TL 146)

a szent földet, de oda akeresztények minden idöben el mentenek., noha (TL 146)

hogy ha régi szokásé aharangozás atemplomokban., mert ót harang szót nem (TL 146)

országok csak az aszszonyokra marad, a férfiak mind el mennek., a (TL 146)

el mennek., a mint hogy a fejdelmek, a fö rendek közül (TL 146)

a mint hogy a fejdelmek, a fö rendek közül. igen sokan (TL 146)

közül. igen sokan vevék fel a keresztet, mert azoknak akik el (TL 146)

és keresztet kelletet fel varatni, a köznép közül pedig számtalan keresztezé (TL 146)

kap az ujságon; azon kivul., a sok lelki igéret fel inditotta (TL 146)

igéret fel inditotta öket, még a testi haszon is fel vétetthette (TL 146)

haszon is fel vétetthette vélek a keresztet; mert egy keresztesnek. nagy (TL 146)

volt. mert mihent fel vette a keresztet, már azt nem lehetet (TL 146)

jöt. és le nem tette a keresztet. az adosságát is addig (TL 146)

csudálni. ha mindenkor feles volt a keresztes had,. és ezek valának (TL 146)

jut eszemben., elég az hogy. aza sok nép nagy bajal és (TL 147)

nép nagy bajal és veszedelemel a tengeren. aszent földre érkezvén. arra (TL 147)

csak hamar fel találta. azonban a betegség. az éhség felit is (TL 147)

illyen keresztes had gyüjtés és a szent földre valo menetel. egy (TL 147)

szeretejekel akarának együt részt venni a lelki, és testi joban, ugy (TL 147)

hogy számtalan sok aszszony vala. a keresztes táborokon, és akik erröl (TL 147)

irnak. nyilván fel teszik. hogy a keresztes hadnál. el fajultab had (TL 147)

az Isten egyszersem áldotta meg a keresztes hadat; és ha más (TL 147)

száz ezer ember hala meg a szent földön, leg feleseb keresztes (TL 147)

keresztes had andrás királyal ment a szent földre. mivel ö volt (TL 147)

szent földre. mivel ö volt a fejek. a franczia. és a (TL 147)

bajal és veszedelemel a tengeren. aszent földre érkezvén. arra sok idö (TL 147)

franczia királyal ment sok had aszent földre, mert utánna. meg kezdet (TL 147)

mivel ö volt a fejek. a franczia. és a német keresztes (TL 147)

a fejek. a franczia. és a német keresztes hadaknak is. mind (TL 147)

keresztes hadaknak is. mind ezeknek a görög birodalmon kelletet által menni (TL 147)

betegség. az éhség felit is ahadnak le kaszálta, és ót nem (TL 147)

görög birodalmon kelletet által menni. a görög császárok pedig annyi vendéget (TL 147)

valo nézve. sok lisztet küldvén a tábora kételenségböl, görögi hamiságbol. a (TL 147)

a tábora kételenségböl, görögi hamiságbol. a lisztet meg elegyitették oltatlan mészel (TL 147)

a király mind magát. mind avéle rabságban esetteket. csak hamar (TL 147)

meg elegyitették oltatlan mészel, és a még atáboron azt észre vették (TL 147)

érkezvén az el indult hadnak a szent földre, annak felét a (TL 147)

a szent földre, annak felét a betegség, és az ellenség, elfogyasztotta (TL 147)

szerencsetlenség. és veszedelem után is, a fiak el felejtvén. az apjok (TL 147)

utánna. meg kezdet hülni mindenekben. a szarándoki buzgoság, ezt a (TL 147)

mindenekben. a szarándoki buzgoság, ezt a jó királyt is meg verték (TL 147)

oltatlan mészel, és a még atáboron azt észre vették, addig sok (TL 147)

testvér öttsit el vesztette., de a király mind magát. mind avéle (TL 147)

ki váltotta. a pápák, és a királyok Végtire (TL 148)

ki váltotta. a pápák, és a királyok Végtire. látván hogy kevés (TL 148)

kevés haszna volna akeresztes hadnak, a had gyüjtést el hagyák. és (TL 148)

hogy kik, és mikor voltak a keresztesek., rövidebben is le irhattam (TL 148)

indul. alevelel, harang szot hallani a templomokban igen régi dolog. mert (TL 148)

ötödik saeculumnak az elein kezdették a harang szot hallani, a hinto (TL 148)

kezdették a harang szot hallani, a hinto pedig igen ritka akéd (TL 148)

kel csudálni. mert ritka madár a török a hintoban. ö azt (TL 148)

mert ritka madár a török a hintoban. ö azt nem szereti (TL 148)

azt. hogy nálunk bárányt szentelnek atemplomban; a kenyér szentelés pedig régi (TL 148)

nem régen szaporodot annyira el a hinto, egy franczia király. Clovis (TL 148)

király. Clovis, mikor el vette a feleségit szent batildot, négy ökrü (TL 148)

azért nem mehet hozája, hogy a felesége el vitte a hintoját (TL 148)

hogy a felesége el vitte a hintoját, édes nénem, miért nem (TL 148)

nem esznek nálunk szentelt kenyeret a templomban, mint francziában. azért hogy (TL 148)

hogy nálunk bárányt szentelnek atemplomban; a kenyér szentelés pedig régi. mert (TL 148)

szentelés pedig régi. mert még a negyedik saeculumban kezdödöt, én pediglen (TL 148)

a hinto pedig igen ritka akéd városában. azt nem kel csudálni (TL 148)

ebéd utan ahajo meg indul. alevelel, harang szot hallani a templomokban (TL 148)

akar lenni, vagy két nap apapok mindenkor véle voltak, és készitették (TL 148)

negyedik saeculumban kezdödöt, én pediglen a tizen nyolczadikban el végezvén ebéd (TL 148)

ezt a levelet, mindgyárt iszom akéd egésségiért. a melyre vigyáz édes (TL 148)

el végezvén ebéd elöt ezt a levelet, mindgyárt iszom akéd egésségiért (TL 148)

jöt nagy titkon., és kérette a fejdelmet hogy ötet kereszteltesse meg (TL 148)

dobolnak ebédre, és ebéd utan ahajo meg indul. alevelel, harang szot (TL 148)

látván hogy kevés haszna volna akeresztes hadnak, a had gyüjtést el (TL 148)

historiát, csak hamar meg felelek atöb kérdésidre is. mert dobolnak ebédre (TL 148)

hogy ö már keresztény lévén, atöb atyafiai közöt nem lakhatik. se (TL 149)

a kereszttségre. tegnap meg keresztelték. a (TL 149)

a kereszttségre. tegnap meg keresztelték. a fejdelem volt kereszt apja, aki (TL 149)

jol tudta magát viselni, és a keresztelés az egész ceremoniával ment (TL 149)

egész ceremoniával ment végben. tegnap a fejdelemnek izeni, hogy ö már (TL 149)

se nem kereskedhetik. azért kéreti afejdelmet hogy segittse meg egy nehány (TL 149)

segittse meg egy nehány pézel. a fejdelem jó szivel küld néki (TL 149)

száz tallért. ma regel keresik a sidot, hát nincsen, mindenüt tudakozodnak (TL 149)

ollyanok akik hogy meg tudták a dolgot. mondották, hogy mind smirnán (TL 149)

akarám kédnek meg irni, hogy a sidonak nem kel hinni, azt (TL 149)

tudnád meg édes néném, hogy a fejdelem második fia, el osontván (TL 149)

hogy egy ollyan atya. mint a mi urunk. huszon hat esztendös (TL 149)

aki is ugyan könyvezet örömében, asido pedíg jol tudta magát viselni (TL 149)

micsoda szeretetet éreznek az atyák a fiokhoz, azért atyának kel lenni (TL 149)

azt pedig vettem észre hogy a fiu. nem azal a szivbéli (TL 149)

hogy a fiu. nem azal a szivbéli indulatu örömel köszöntötte az (TL 149)

az atyát mint az atya afiát, talám természet szerént nem érzik (TL 149)

talám természet szerént nem érzik a fiak azt a nagy szeretetet (TL 149)

nem érzik a fiak azt a nagy szeretetet., mint az atyák (TL 149)

mint az atyák, vagy pediglen. a fiakban is némellyekben. a szeretet (TL 149)

pediglen. a fiakban is némellyekben. a szeretet böveb. mint másokban. a (TL 149)

a szeretet böveb. mint másokban. a szép példa a cresus király (TL 149)

mint másokban. a szép példa a cresus király fiában, aki is (TL 149)

nagy eröszakot tet magában, hogy a szava meg nyilt. és kiálthatta (TL 149)

szava meg nyilt. és kiálthatta a királynak. hogy vigyázon magára. a (TL 149)

a királynak. hogy vigyázon magára. a mi hertzegünk (TL 149)

értelmes. de természet szerént, mert a tudomány azokot fel nem ékesitette (TL 150)

viselésiben kelemetesség nem lehet. és a szépség. nem lesz annyira becses (TL 150)

szépség. nem lesz annyira becses, a szép gyenge munka tészi az (TL 150)

azt az egyebet, jobban szeretné avadászatnál, de it csak a barát (TL 150)

de aztot fel kel ékesiteni a jó neveltetésel. és tanulásal. apallérozatlan (TL 150)

kö, amelyet béka sonak hinak, a mi hertzegünknek semmi neveltetése nem (TL 150)

de mit tehet rolla, már a nád szál kezd vastagodni. és (TL 150)

mi baráti életünkhöz, mert it anéki valo mulattságtol kopik az álla (TL 150)

kezd vastagodni. és nehezeben hajol., a báttya még bécsben sétál, elég (TL 150)

esendes. és nem haragos, de a fiat nem üsmérhetni addig meg (TL 150)

nem tudom hogy fog szokni a mi baráti életünkhöz, mert it (TL 150)

szeretné avadászatnál, de it csak a barát tanczot kel járni, mas (TL 150)

pedig ugy tudom már azt a tánczot. hogy bizvást lehetnék tántz (TL 150)

tántz mester. egésségel édes néném. a vendég még igen uj hogy (TL 150)

a jó neveltetésel. és tanulásal. apallérozatlan gyémánt; szintén ollyan, mint az (TL 150)

az évangyeliumbeli siméonnak., ma adot a fejdelem audenciát, de ha szinte (TL 150)

egy tiszteletes örmény patriarcha volt a fejdelemnél. a kivel a (TL 150)

azokot fel nem ékesitette. se ajo neveltetés fel nem czifrázta, valamint (TL 150)

örmény patriarcha volt a fejdelemnél. a kivel a (TL 150)

volt a fejdelemnél. a kivel a (TL 150)

fejdelem el végezvén a beszélgetést. és látván hogy az (TL 151)

kérdé hogy hány esztendös lehetne, a patriarcha felelé hogy csak száz (TL 151)

mi szép dolog volna a, a szüle anya közönségeseb az aszszonyok (TL 151)

elnek. ugy mint a sas, ahollo. a szarvas. és más több (TL 151)

látunk, tudom hogy nem hadgyuk aporban esni, mikor valamit ollyat irok (TL 151)

akik továb elnek. ugy mint a sas, ahollo. a szarvas. és (TL 151)

ugy mint a sas, ahollo. a szarvas. és más több állatok (TL 151)

ha tizen három esztendös korában a leány férhez megyen, a mint (TL 151)

noha nem tudgyuk, azt olvastam a minap. hogy raul. a burgundiai (TL 151)

olvastam a minap. hogy raul. a burgundiai király, gyakorta fel ült (TL 151)

de a csuda. hogy föként a munkás emberek annyit élnek. mert (TL 151)

irok, mert azt irod, hogy a hertzeg nem olyan mint. és (TL 151)

kivánhatni, ha az emberek közönségesen aszüle apjokal élhetnének mi szép dolog (TL 151)

egyebet, öttsém uram szereti jobban a vádászatnál, én erre azt felelem (TL 151)

és reggeltöl fogva estig. csak a könyvet simogatni, elmegyünk ugyan vadászni (TL 151)

fel oráig ha keresünk valamit. a többi unadalom., volnának csak itt (TL 151)

ollyan szokás lesz közöttünk valamint a monté átos hegyén lako görög (TL 151)

nem bocsátanák még évát is, a mi nagy anyánkot, itt ugyan (TL 152)

ahoz ugy hozá szoktam. valamint a muszka aszszonyok averéshez, akik azon (TL 152)

öket. minden országban más. szokás. a mi székely aszszonyaink. eztet bé (TL 152)

és más féle jelit kivánnyák a szeretetnek, én pediglen tölled azt (TL 152)

amint észre vettem inkáb szomjuhoza ameleg forrást, de az apja hirével (TL 152)

Ma nénékám viszá érkeztünk a nagy vizes vendégségböl. mert azt (TL 152)

vagyon. innét egy orvosságos forrás. a mi hertzegünk pedig, mindenkor beteges (TL 152)

oda ki vitte hogy abbol a forásbol igyék. és meg gyogyullyon (TL 152)

igyék. és meg gyogyullyon, mint a szomju szarvas a hideg forrásra (TL 152)

mind., abbol a fekete apotikábol, avizre kel menni, mi ót (TL 152)

gyogyullyon, mint a szomju szarvas a hideg forrásra., de amint észre (TL 152)

elég ahogy, minek elötte abbol a vizböl isznak., a sárban meg (TL 152)

elötte abbol a vizböl isznak., a sárban meg kel feredni, talám (TL 152)

közönséges orvoságot adot., gondolom hogy a jerusálemi piscina. tisztáb volt., még (TL 152)

énnekem is bé kelletet mennem a hertzegel., nem tudom belöl. de (TL 152)

kel lenni valami hasznának, mivel a föld népe. három, vagy négy (TL 152)

járo földröl jö ide. ót a sok aszszony, leány. kik fel (TL 152)

szoktam. valamint a muszka aszszonyok averéshez, akik azon panaszolkodnak, hogy az (TL 152)

annyi sárosinét egyszers mind., abbol a fekete apotikábol, avizre kel menni (TL 152)

valaha kédnek arrol. ha hasznos., avalo hogy atermészet. igen közönséges orvoságot (TL 152)

voltunk. jol meg itattuk a hertzegünket, de azt nem poháronként (TL 153)

napig. vagy negyven. ejtel vizet a hasában tölthet., annak már nincsen (TL 153)

a királyi leányokot tenni, ahoz aklastromhoz. nem mesze. két nagy klastroma (TL 153)

hogy a mely, klastromban szokták a királyi leányokot tenni, ahoz aklastromhoz (TL 153)

nincsen szüksége. a hipocrátes orvoságira, avalo hogy a mi hertzegünk annyit (TL 153)

tölthet., annak már nincsen szüksége. a hipocrátes orvoságira, avalo hogy a (TL 153)

ollyan orvoságra nincsen szüksége. és a nyavalyályát, a barát tánczal. kel (TL 153)

nincsen szüksége. és a nyavalyályát, a barát tánczal. kel orvosolni, nincsen (TL 153)

mert a mind atestnek mind a léleknek használ, se szeb táncz (TL 153)

historicusok ugyan azt mondgyák hogy a meny aszszony táncza, vigabb. kéd (TL 153)

azt irod hirül nénékám, hogy a franczia királynénak. még eddig nem (TL 153)

fiun kezdette volna, de az a jo áitatos királyné. a fiura (TL 153)

fejdelemnek. ez a két dolog aleg nagyob hivatallya, nézük ángliában., mindenkor (TL 153)

az a jo áitatos királyné. a fiura is ki szerzi az (TL 153)

hat közül egyet el adnak., a többinek. valamely klastromban kel meg (TL 153)

joborvoság annál, mert a mind atestnek mind a léleknek használ, se (TL 153)

nézük ángliában., mindenkor jol igazgattak akirálynék. ersébet királyné. igen nagy királynéjok (TL 153)

mesze. két nagy klastroma vagyon a barátoknak. és mindenik klastromban a (TL 153)

a barátoknak. és mindenik klastromban a fejdelem aszszony parancsol; ö visel (TL 153)

szerzi az engedelmet; ugy is akirályok leányinál. nincsen boldogtalanab, ha hat (TL 153)

tölle függenek egészen, aki ezeket a klastromokot fundálta. a kedvezet az (TL 153)

hogy rend szerént. az aszszonyok a férfiak tanácsokot követik, a királyok (TL 153)

aszszonyok a férfiak tanácsokot követik, a királyok, fejdelmek. pedig. az aszszonyokét (TL 153)

Isten meg engedte azt, hogy a népit. aszszony igazgassa, a hadakozásra (TL 153)

hogy a népit. aszszony igazgassa, a hadakozásra, ö adot parancsolatot. törvényt (TL 153)

adot parancsolatot. törvényt ö tet a nép közöt. egy fejdelemnek. ez (TL 153)

lett két leánya egyszers mind, akezdet elég bövséges, de inkáb akarták (TL 153)

nép közöt. egy fejdelemnek. ez a két dolog aleg nagyob hivatallya (TL 153)

nem homályositotta volna. uralkodását, ha a nényit. vagy öttse aszszonyát., ollyan (TL 153)

meg nem ölette volna, akinek a leg nagyob vétke. a szépsége (TL 153)

akinek a leg nagyob vétke. a szépsége volt, a királyné azért (TL 153)

nagyob vétke. a szépsége volt, a királyné azért gyülölte,. ez az (TL 153)

a mi nevetésre valo, meg a pápának is izent hogy hozája (TL 154)

hozája. megyen, ha el veszi, a második dolog pedig a. hogy (TL 154)

igen kedvesen vettem. egy kevesé alevél igen kurta volt. de mit (TL 154)

kel tenni. és meg bocsatani avétket, és reménleni, hogy az ollyan (TL 154)

dolog pedig a. hogy igen a vallás dolgában ártotta magát, és (TL 154)

fönek tette, és mint hogy a pompát. és a Ceremoniát. igen (TL 154)

mint hogy a pompát. és a Ceremoniát. igen szerette, azért a (TL 154)

veres foglyoknak kellete meg halni, aportázo nyulakot. pedig mind rabul el (TL 154)

a Ceremoniát. igen szerette, azért a papi öltözeteket meg tartatta, azért (TL 154)

is szokta volt mondani. hogy a kalvénista vallás, igen mezitelen vallás (TL 154)

alkalmatosok. az ország igazgatására, de a füstölö, éppen nem a kezekben (TL 154)

de a füstölö, éppen nem a kezekben valo. azt a kérdést (TL 154)

nem a kezekben valo. azt a kérdést teszi kéd töllem, hogy (TL 154)

hogy hol kezdették. meg vakarni a lovakot. azt édes néném, romában (TL 154)

kérdem, hogy mikor akasztották fel. a leg elsö aszszonyt párisban.. de (TL 154)

de hogy akasztáson ne végezem a levelemet. azt irom hirrül, hogy (TL 154)

hogy mi ismét fel szedgyük asátor fát. egy nehány nap mulva (TL 154)

pedig mind arra valo, hogy a hertzegünk mulassa magát, de neki (TL 154)

azt nem tudom mikor vehetem a kéd levelét. emind sok nem (TL 154)

igen szükséges kédnek tudni, hogy a kéd kedvesen irt levelét igen (TL 154)

mi egy nehány naptol fogvást. a táborbol viszá jöttünk, ahol. is (TL 154)

azért mi is bé szállottunk a magunkéban. de ha igazat kel (TL 154)

néném. ha suhajtásal is,. hogy a mi életünk, ugy minden kereszténynek (TL 155)

az élete csak szarándokság. de a miénk duplán, mert ha annak (TL 155)

se meg maradando hellyünk, csak a sok vándorlásban tölttyük azt az (TL 155)

drága idönket, a melyet most a hejában valoságra. tekozolunk el., az (TL 155)

kel az ö kezeiböl venni, ajó áldás, a rosz büntetés, ö (TL 155)

az oka, nem egyéb, hanem a nyughatatlanság. és a nagyra vágyodás (TL 155)

egyéb, hanem a nyughatatlanság. és a nagyra vágyodás. felinek sincsen esziben (TL 155)

de mindenik tele torokal kiálttya a szabadságot. mert nagyob része. csak (TL 155)

ujság. és aváltozás után fut. a jövendöt meg nem gondollya, se (TL 155)

meg nem tudgya becsülni, hanem a jövendöbéli bizontalan jó után suhajt (TL 155)

jövendöt meg nem gondollya, se ajelen valo joval nem tud élni (TL 155)

hanem a bizonytalanra vágy, és ajelen valoval. nem élni tud, hanem (TL 155)

el érni, vagy pediglen. az a jó azért tettzik jonak hogy (TL 155)

nincsen hatalmunkban. és hogy csak a nyughatatlan elmétöl származik; ettöl vagyon (TL 155)

boldogá. mert soha sem becsüli a maga állapottyát. se azt a (TL 155)

veszet. és vész minden nap a tengeren. a felöl elegen mennek (TL 155)

tengeren. a felöl elegen mennek atengerre, hát mi nékünk nem volté (TL 155)

hanem aztot. amit nem birhat, abizontalanért. a bizonyost. semminek tarttya., és (TL 155)

aztot. amit nem birhat, abizontalanért. a bizonyost. semminek tarttya., és a (TL 155)

a bizonyost. semminek tarttya., és a nyughatatlan nagyra vágyodo elme, mindenkor (TL 155)

ahol nincsen, és igy soha a jelen valo bizonyos sorsával. amelyben (TL 155)

tette, meg nem elégszik. hanem a bizonytalanra vágy, és ajelen valoval (TL 155)

szin alat. az Isten adgya a fejdelmeket, mind a jót. mind (TL 155)

Isten adgya a fejdelmeket, mind a jót. mind a roszat. egyaránt (TL 155)

fejdelmeket, mind a jót. mind a roszat. egyaránt kel az ö (TL 155)

része. csak az ujság. és aváltozás után fut. a jövendöt meg (TL 155)

ö kezeiböl venni, ajó áldás, a rosz büntetés, ö tudgya egyedül (TL 155)

tudgya egyedül meddig kel tartani a nyomoruságnak, és mikor kel annak (TL 155)

végit szakasztani. hogy meddig tarttson a rosz idö. és mikor legyen (TL 155)

azt felelték neki, hogy maga a vétkes. mert nem hadta a (TL 156)

a vétkes. mert nem hadta a természetre dolgát. valamint mások. és (TL 156)

tudgyák. mind az esönek. mind a jó idönek idejét. a vallás (TL 156)

mind a jó idönek idejét. a vallás arra tanyit minket, hogy (TL 156)

és ö veti rabság alá a másikot. ö keneti fel. mind (TL 156)

másikot. ö keneti fel. mind a jó. mind a rosz fejdelmeket (TL 156)

fel. mind a jó. mind a rosz fejdelmeket. illyen példával tele (TL 156)

rosz fejdelmeket. illyen példával tele a sz. irás, nem szabad tehát (TL 156)

egyéb dolgom, le kel irnom a már haszontalan gondolatimot. mivel mi (TL 156)

azö kivánságát neki meg engedték, a mikor esöt kért. abuzájára., esö (TL 156)

hogy még eddig minden ágg a kezünkben szakadot. mert nem az (TL 156)

lehet. csak azt bánom hogy a virágbol most minden orán kóró (TL 156)

leszen. és akórót nem szokták a füzö mellé tenni, de én (TL 156)

minden orán kóró leszen. és akórót nem szokták a füzö mellé (TL 156)

és végtire 16 esztendös koromban a házamot el hadtam. a bizonyos (TL 156)

el hadtam. a bizonyos hogy a szabadság keresés az elmémben akor (TL 156)

rendelése. és meg kel csokolni a veszöt. a melyel ostoroz. többet (TL 156)

mivel mi ollyanok vagyunk. mint avizben eset ember, akinek mind addig (TL 156)

semmi ujság nincsen. hanem csak a nagy unadalmas óság. föképpen télben (TL 156)

meg ijesztettek ezek engem hogy a nadrágban kelletet bocsátanom feltemben., a (TL 157)

a nadrágban kelletet bocsátanom feltemben., a hertzeg nevethetet volna de eltitkolván (TL 157)

mondot hanem mindgyárt meg jelentem a királynak., addig legyen kegyelmetek várakozásban (TL 157)

nevethetet volna de eltitkolván. mondá atiszteknek ezaz ember nekem nagy titkot (TL 157)

királynak., addig legyen kegyelmetek várakozásban; a király már tudta, hogy vagyon (TL 157)

láttya, nó mi ujságod vagyon., a hertzeg elé beszéli egészen a (TL 157)

a hertzeg elé beszéli egészen a királynak a dolgot, a király (TL 157)

elé beszéli egészen a királynak a dolgot, a király azt igen (TL 157)

egészen a királynak a dolgot, a király azt igen nevetvén. gráciát (TL 157)

nevetvén. gráciát ád néki. és a hertzeg azt meg izeni a (TL 157)

a hertzeg azt meg izeni a tiszteknek (TL 157)

talált el menni egy hertzeg. a ki is akirályhoz ment volna (TL 157)

akirályhoz ment volna. és az a hertzeg. igen igen tréfás ur (TL 157)

közöt elég kivánság. hadgyuk másokra a litánia csinálást. a mely mind (TL 157)

mely mind haszontalan, mind pedig a mértéken felyül valo. nem a (TL 157)

a mértéken felyül valo. nem a leg hoszab kivánság. leg hasznosab (TL 157)

vagyon kéd. akik meg felelhetnének a kérdésire. de nem, hanem job (TL 157)

azt felelem, hogy ök ezt a szokást igy vették volt az (TL 157)

nálok tartot ezer esztendeig virágjában a papista vallás. és henricus octavus (TL 157)

aki haragjában bé vivé azországban a kalvénista vallást. eleget irt volt (TL 157)

hoszab kivánság. leg hasznosab. hanem arövid és szives kivánat, nénekám. hát (TL 157)

a szeretet meg forditatá véle apalástot. 1552. ki üzé. a papokot (TL 157)

ki üzé. a papokot és apüspökököt azországbol, a barátokot el szélyezté (TL 157)

megyen ót, meg mondgyák neki anevét. arra mondgya. hogy had hijják (TL 157)

eleget irt volt ellenek, de a harag, és a szeretet meg (TL 157)

ellenek, de a harag, és a szeretet meg forditatá véle apalástot (TL 157)

véle apalástot. 1552. ki üzé. a papokot és apüspökököt azországbol, a (TL 157)

a papokot és apüspökököt azországbol, a barátokot el szélyezté. a klastromokot (TL 157)

azországbol, a barátokot el szélyezté. a klastromokot fel nyittatá, és pusztán (TL 157)

hagyatá. és amely apátzák, a szüzeséget meg unták volt. azokot (TL 158)

az urak közt el osztá, a püspökségeket meg hagyván. kálvénista püspökököt (TL 158)

kálvénista püspökököt tén. hogy pedig a közönséges nép fel ne támadgyon (TL 158)

támadgyon. és észre ne vegye. a vallásának tellyeségel valo meg változtatását (TL 158)

vallásának tellyeségel valo meg változtatását, a templombéli papi ruhákot, szokásban meg (TL 158)

ruhákot, szokásban meg hagyák. ugy a külsö céremoniákot is. a templomban (TL 158)

csak rövideden. igy lett angliában avallásnak meg változtatása. és igy tartottak (TL 158)

ugy a külsö céremoniákot is. a templomban a képeket, és más (TL 158)

volt cselekedni. mind ezekre pedig, avak szeretet vivé a királyt, aki (TL 158)

külsö céremoniákot is. a templomban a képeket, és más egyéb állapotokot (TL 158)

ugy mint, az óltarokot. és a bérmalást, ugyan azon imádságokal. és (TL 158)

az anyaszent egyházban. és valamint a nálok lévö sok szent püspökök (TL 158)

ezekre pedig, avak szeretet vivé a királyt, aki is meg szeretvén (TL 158)

ezért örömest meg vált volna a királynétol. de csak oly könnyen (TL 158)

predikáciojára. a király enged. és aleányt elveszi. a királynét magátol el (TL 158)

apápátol kelletet arra szabadságot nyerni, a pápa pedig arra helyes okot (TL 158)

unták volt. azokot férhez adá. apapi joszágokot. az urak közt el (TL 158)

igen sürgették. az el válásra, aleánynak pedig az apja, már titkon (TL 158)

az elválasztást. akirályt pedig, mind a szeretet, mind anna igen sürgették (TL 158)

nem látván. halogatta az elválasztást. akirályt pedig, mind a szeretet, mind (TL 158)

meg változtatta vala vallását. ugy a leány is. ez igy lévén (TL 158)

lévén., mind az apa. mind a leánya. foganatoson kezdének. predikálani a (TL 158)

a leánya. foganatoson kezdének. predikálani a királynak., és jovallani, hogy állyon (TL 158)

és jovallani, hogy állyon boszut a pápán, mivel nem akar szabadságot (TL 158)

szabadságot adni, azért meg változtatván a vallást. vigye bé a kálvenista (TL 158)

változtatván a vallást. vigye bé a kálvenista vallást, és tegye magát (TL 158)

vallást, és tegye magát fejének a bé vett vallásnak, a leány (TL 158)

fejének a bé vett vallásnak, a leány prédikátornak illyen gyakorta valo (TL 158)

prédikátornak illyen gyakorta valo predikáciojára. a király enged. és aleányt elveszi (TL 158)

király enged. és aleányt elveszi. a királynét magátol el küldi. és (TL 158)

királynét magátol el küldi. és a kalvénista vallást bé viszi, a (TL 158)

a kalvénista vallást bé viszi, a pápa ezeket a változásokot meg (TL 158)

bé viszi, a pápa ezeket a változásokot meg halván. hogy a (TL 158)

a változásokot meg halván. hogy a nagy roszat elkerülhesse, adot volna (TL 158)

az anyaszent egyházal. tartot; hanem apápátol kelletet arra szabadságot nyerni, a (TL 158)

és igy tartottak meg holmit arégi szokásokban, de az Isteni rendelés (TL 158)

de már késö volt. mert a régit ki üzvén az uj (TL 158)

mert idövel annát. bizonyos állapotért a király meg ölette. és mint (TL 158)

okoz. de a héjával, egy auctornak. tanátcsát kevesen (TL 159)

azt irja. hogy azaszszonyokot; csak a boldogságban lesz szabad szeretni, mivel (TL 159)

lesz szabad szeretni, mivel azokot a szép óldal csontokot: minden idöben (TL 159)

el érkezet, ugy meg szerette aleányt. hogy enni sem akart addig (TL 159)

szeretni is fogják, és ebben a példa. igen keveset használ. sokan (TL 159)

keveset használ. sokan irják, hogy a leg elsö gyilkoság. a két (TL 159)

egy franczia királynak avalo hogy a példáját nem kellene követni. a (TL 159)

hogy a leg elsö gyilkoság. a két egy testvér atyafi közöt (TL 159)

aszszonyokot, azon is igyekezet, hogy a tiz parancsolatot meg tarttsa, atöbbi (TL 159)

egy aszszonyt szeretvén. hogy mind a parancsolatot meg tarthassa, mind a (TL 159)

a parancsolatot meg tarthassa, mind a szeretetnek kedvezhessen. valamikor az aszszonyal (TL 159)

példa, noha azt tarttyák. hogy a szeretetben. egy harmadik, mindenkor alkalmatlan (TL 159)

apásztor ót nem lett volna, a farkas meg ette volna abarányt (TL 159)

a farkas meg ette volna abarányt, azt el mondhatni, hogy a (TL 159)

abarányt, azt el mondhatni, hogy a szeretet nem rosz. csak arra (TL 159)

az Isten rendelte, azért hogy a részegesek. meny országban nem mennek (TL 159)

részegesek. meny országban nem mennek. a szöllö tököt. ki nem kel (TL 159)

édes néném. mind az aszszony. a ferfiu. bor. ezüst, arany. tsak (TL 159)

királynak aleányát el vévén feleségül. a mikor el érkezet, ugy meg (TL 159)

bor. ezüst, arany. tsak arra a végre éllyünk ezekel. a melyre (TL 159)

mindenkor alkalmatlan. látodé néném, ha apásztor ót nem lett volna, a (TL 159)

roszra fordittyuk, és roszunkra válik., a bór betegeseknek, abórt kellé okozni (TL 159)

szeretet nem rosz. csak arra avégre igyekezék. amelyre az Isten rendelte (TL 159)

roszunkra válik., a bór betegeseknek, abórt kellé okozni., vagy a szöllö (TL 159)

betegeseknek, abórt kellé okozni., vagy a szöllö munkást. egyikét sem, hanem (TL 159)

a tiz parancsolatot meg tarttsa, atöbbi közöt egy aszszonyt szeretvén. hogy (TL 159)

édes néném. vége vagyon már a predikácionak. fekügyünkle, és kívánok jóéttzakát (TL 159)

Edes néném. egy keveset nevettünk a kéd panaszolkodo levelén, mert kédnek (TL 159)

kéd panaszolkodo levelén, mert kédnek a panasza is kedves. azt irod (TL 159)

azt irod édes néném. hogy a Constancinápolyi szél, hamaréb meg fejériti (TL 159)

Constancinápolyi szél, hamaréb meg fejériti a hajat. mint az (TL 159)

de itt. mind azidö. mind a sok suhajtásnak szele, egy nagy (TL 160)

azt szokta volt mondani. hogy a szakállát. anyomoruságnak szele. fejeritette volt (TL 160)

volt mondani. hogy a szakállát. anyomoruságnak szele. fejeritette volt meg. a (TL 160)

a tékozlo fiu, a még aháza. rakva volt kalácsal. bélesel. addig (TL 160)

hogy öt, vagy hat esztendö. a hajat ugy meg nem fejéritti (TL 160)

a kit hogy halálra itélték, a haláltol valo félelem. és rettegés (TL 160)

iffiuban. hogy más nap. mikor a halálra akarták vinni, minden el (TL 160)

azért. grátiát is adtanak néki, a bujdosásnak hoszu voltárol panaszolkodni, haszontalan (TL 160)

valo szenvedés sokal sulyosab. és a panaszolkodásal. valo szenvedést. az Isten (TL 160)

ha el hitetnök magunkal hogy a bujdosást. az Isten jovunkra adta (TL 160)

mert az Isten. mindenben csak a mi jovunkot tekinti, de az (TL 160)

bölcs itélete más képen tekinti a mi jovunkot. mint mi magunk (TL 160)

a mivel kivánságunkot bé töltthettyük. avallásunk szerént. azt kel tartanunk. hogy (TL 160)

makra szorult. akor, el felejtvén akalácsot. csak a fekete kenyeret suhajtá (TL 160)

becsülni hazáját. és örökit. nam a tékozlo fiu, a még aháza (TL 160)

örökit. nam a tékozlo fiu, a még aháza. rakva volt kalácsal (TL 160)

bélesel. addig esziben sem jutot a fekete kenyér. de mihent a (TL 160)

a fekete kenyér. de mihent a makra szorult. akor, el felejtvén (TL 160)

akor, el felejtvén akalácsot. csak a fekete kenyeret suhajtá. ne panaszolkodgyunk (TL 160)

még, nehezebbé. és hoszabbá tészük. anyughatatlanságal valo szenvedés sokal sulyosab. és (TL 160)

kenyeret suhajtá. ne panaszolkodgyunk hát a bujdosásról., vegyünk mindent jó. szivel (TL 160)

az Isten keziböl, és ugy a bujdosásunk. igen könnyeb leszen. vagyok (TL 160)

németek nevelték, a kik csak a mi atyankot sem engedték volna (TL 161)

hasznára lehet. mert jó iskola, a szegény urunk. aki is igen (TL 161)

urunk. aki is igen szereti a gyermekeit. nehezen válék meg tölle (TL 161)

nem szereti magát foglalni., mindenkor a nagy unadalomban forog. hogy pedig (TL 161)

ugy tölttse az idöt mint a mi urunk., arra azIsten ajándéka (TL 161)

mondgyam. az idöt magához alkalmaztatni, a fia azt ugy végben nem (TL 161)

ember hogy mind ki holtak afalubol., mert it ki ki csak (TL 161)

mert it ki ki csak a maga házánál ül. kivált az (TL 161)

amint lehetet. de az urunknak a lábai hogy dagadozni kezdének. tegnap (TL 162)

dagadozni kezdének. tegnap viszá jövénk a édes keserü laktunk hellyére, azt (TL 162)

tudom nem fog kéd panaszolkodni a hoszu levélre, édes néném az (TL 162)

mondom hogy ígen kedvesen vettem a kéd levelét. hanem a volna (TL 162)

magoknak, akik leg többet adnak. apüspökök pedig hogy az érseknek meg (TL 162)

egymásra., mert azt mondgyák. hogy abarattságban egy kis veszekedés ollyan jó (TL 162)

ollyan jó. mint az étekben abors. mind azon által édes néném (TL 162)

és éllyünk egyességben. mert én a csendes baráttságot szeretem. a macskákhoz (TL 162)

én a csendes baráttságot szeretem. a macskákhoz illik, a morgolodo baráttság (TL 162)

baráttságot szeretem. a macskákhoz illik, a morgolodo baráttság., az égi jelekböl (TL 162)

valamit jövendölni mert hetedik napján a holnapnak., it mi dél után (TL 162)

jöt már fel egyszer. mert a csillagok is el felejtkeztek már (TL 162)

már mi rollunk, hogy kédnek a kis ujja ne fájjon. azt (TL 162)

azt ne gondollya kéd, hogy a szegénységtöl vagyon. mert a mi (TL 162)

tarthatna, a püspökök is. de atörök birodalma alat, hinton nem járhatnak (TL 162)

hogy a szegénységtöl vagyon. mert a mi érsekünk kettöt is tarthatna (TL 162)

mi érsekünk kettöt is tarthatna, a püspökök is. de atörök birodalma (TL 162)

gyakran meg vonnyák öket., mind a török, mind a görög pátriarcha (TL 162)

öket., mind a török, mind a görög pátriarcha. mert ez, azt (TL 162)

a szegény ember erszényiböl, it asok innep, a sok böjt, mind (TL 162)

meg fizethessenek, ollyan papokot tesznek a falukban. akik leg többet igérnek (TL 162)

itéllye el már kéd. hogy a püspökök, és a papok. micsoda (TL 162)

kéd. hogy a püspökök, és a papok. micsoda sok féle uton (TL 162)

féle uton modon huzák ki a pénzt a szegény ember erszényiböl (TL 162)

modon huzák ki a pénzt a szegény ember erszényiböl, it asok (TL 162)

ember erszényiböl, it asok innep, a sok böjt, mind hasznos a (TL 162)

a sok böjt, mind hasznos a plébánusnak. hát ezen kivül, esztendö (TL 162)

azt nem mondhattyuk hogy talám ami csillagunk jöt már fel egyszer (TL 162)

a sok haszon hajto bé vett (TL 163)

szokások., vasárnap. valamely rongyos öltözetben a misét el mondgya. a mint (TL 163)

ez legyen a papok igassága anéptöl. akar ökröt, akár juhot öllyenek (TL 163)

munkát kel neki dolgozni, hogy a papádiáját. táplálhassa egy nehány gyermekeivel (TL 163)

Czifrán jártathassa. egy szoval. itt a pásztorok. nem csak örzik ajuhokot (TL 163)

olvastam. nevesse meg kéd is. a rabinusok. illyen nevettséges okát irják (TL 163)

azt is vevé. mondván. hogy atörvény parancsollya, az Urnak kel szentelni (TL 163)

rabinusok. illyen nevettséges okát irják a koré áaron ellen valo fel (TL 163)

nyirvén, áaron el vette tölle a gyapját. mondván hogy ötet illeti (TL 163)

gyapját. mondván hogy ötet illeti a törvény szerént. {…} az aszszony koréhoz (TL 163)

hogy szollana aaronnak. adná viszá a gyapját., de semmit nem nyerhete (TL 163)

annyi gyapjut, amennyit le nyirt a juhról. idövel azután. ajuh meg (TL 163)

nyittya. és ami elso fajzás a te barmaidban {…} a szegény özvegy (TL 163)

hogy minden anathema. az izraelben. apapokot illeti. csak a szegény aszszony (TL 163)

elso fajzás a te barmaidban {…} a szegény özvegy aszszony. látván hogy (TL 163)

a pásztorok. nem csak örzik ajuhokot, hanem meg árendállyák öket. és (TL 163)

egy juhocskájának. és hogy csak a papok hasznokra tarttya, el végzé (TL 163)

és kérni kezdé tölle azt a részt a juhbol. melyel néki (TL 163)

kezdé tölle azt a részt a juhbol. melyel néki tartoznak törvény (TL 163)

is azt hadgya., ez legyen a papok igassága anéptöl. akar ökröt (TL 163)

ökröt, akár juhot öllyenek, adgyák a papnak a lapoczkáját. és a (TL 163)

juhot öllyenek, adgyák a papnak a lapoczkáját. és a gyomrát. {…} a (TL 163)

a papnak a lapoczkáját. és a gyomrát. {…} a szegény aszszony ezen (TL 163)

nyirt a juhról. idövel azután. ajuh meg bárányozván, aaron azt is (TL 163)

a lapoczkáját. és a gyomrát. {…} a szegény aszszony ezen igen el (TL 163)

végzé magában hogy meg öleti ajuhát. de aaron azt meg tudván (TL 163)

az ur elöt. aaron erre a szora. az egész juhot el (TL 163)

az izraelben. apapokot illeti. csak a szegény aszszony vesztet minden képen (TL 163)

a? hogy merték le tenni a császárt. és mást tenni hellyében (TL 164)

hihetö hogy másképpen lett volna adolog, ha kéd jelen let volna (TL 164)

már egy darab idötől fogvást, a vezér által szállot volt scutariban (TL 164)

scutariban táborban., ollyan szándékal, hogy a persák ellen mennyen, a császárnak (TL 164)

hogy a persák ellen mennyen, a császárnak ót sok szép mulato (TL 164)

scutáriban, aztot tudgya kéd. hogy a császár kastéllya.és scutari közöt (TL 164)

császár kastéllya.és scutari közöt, a tenger egy jó stuczlövésni szélyességü (TL 164)

két köz jancsár, ki mindenik a hajokon szolgáltanak. rebelliot indittának, az (TL 164)

szolgáltanak. rebelliot indittának, az egyikének a neve muszli basa, a másikának (TL 164)

egyikének a neve muszli basa, a másikának pátrona, a császár nem (TL 164)

muszli basa, a másikának pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se (TL 164)

pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se a vezér a városban (TL 164)

császár nem lévén akastéllyában. se a vezér a városban. 28 7bris (TL 164)

állának közikben. 30dik. pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a (TL 164)

lévén akastéllyában. se a vezér a városban. 28 7bris, eza két (TL 164)

28 7bris, eza két jancsár a töb társait esze gyütvén egy (TL 164)

zászlot ada., és mindenik kezdé a város uttzáit járni. és kiáltani (TL 164)

csak avezér le tételit kivánnyák. a tömlöczököt fel nyitták. a várost (TL 164)

kivánnyák. a tömlöczököt fel nyitták. a várost fel járák, a boltokot (TL 164)

a csudálatos volt. hogy senki avárosban ellenek nem álla. holot vagyon (TL 164)

álla. holot vagyon leg aláb avárosban negyven ezer jancsár. lovas had (TL 164)

nyitták. a várost fel járák, a boltokot bé záraták. és estig (TL 164)

estig felesen meg szaporodának. de a csudálatos volt. hogy senki avárosban (TL 164)

had is vagyon. de senki acsászár mellet fel nem kele, 29 (TL 164)

tisztek állának közikben. 30dik. pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel (TL 164)

és két személyt is választván apapi rendek (TL 164)

pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a kapitán pasával, a (TL 164)

amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a kapitán pasával, a vezér tihájával (TL 164)

a vezérel, a kapitán pasával, a vezér tihájával, az ulémákal., (a (TL 164)

a vezér tihájával, az ulémákal., (a fö papi rendekel:)mind ezeket (TL 164)

vezér a városban. 28 7bris, eza két jancsár a töb társait (TL 164)

hogy mi okát gondolnák ennek a rébellionak. akik is, ki egynek (TL 164)

egynek, ki másnak tulajdonitván, hivatá a Cancelláriust és két személyt is (TL 164)

állyon melléjek. mert ők csak avezér le tételit kivánnyák. a tömlöczököt (TL 164)

és a tiháját adá okul. avezér pedíg már észre vette vala (TL 165)

szándékokot,, ök azt felelék. hogy a császáral meg elégesznek. de nem (TL 165)

császáral meg elégesznek. de nem a vezerel. tihájával, és amuftival. mert (TL 165)

tihájával, és amuftival. mert ezek a birodalmat huzásokal el rontották. és (TL 165)

rontották. és noha ök elégségesek acsászáral., de ugy mind azon által (TL 165)

ezeket. és egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte (TL 165)

egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte mindent arra (TL 165)

el, a tihája testét pedig. akutyáknak veték. a vezér testét pedig (TL 165)

arra. hogy mondaná meg, okát a rébellionak. egy uléma. a vezért (TL 165)

okát a rébellionak. egy uléma. a vezért, és a tiháját adá (TL 165)

egy uléma. a vezért, és a tiháját adá okul. avezér pedíg (TL 165)

vette vala veszedelmét. atiháját. és a kapitán pasát. meg fogatá. és (TL 165)

válaszanak. magoknak egy gyaur muftit., (: atörök a keresztént, csufságbol. gyaurnak hija (TL 165)

az utolsot meg is fojtatá. a CSászár meg látván a rebellisek (TL 165)

fojtatá. a CSászár meg látván a rebellisek irásban tett kivánságait, igen (TL 165)

de nem lehete. mivel már. a kenyér. és a viz is (TL 165)

mivel már. a kenyér. és a viz is szük volt a (TL 165)

a viz is szük volt a kastéllyában. a rébellisek miat. az (TL 165)

is szük volt a kastéllyában. a rébellisek miat. az ulémák is (TL 165)

már észre vette vala veszedelmét. atiháját. és a kapitán pasát. meg (TL 165)

kivánságoknak. ugy is kételen léven a vezért. és a tiháját kezekben (TL 165)

hogy ök avezért elevenen kivánnyák., anép mind ezeket látván. egészen hozájok (TL 165)

kételen léven a vezért. és a tiháját kezekben adni, de a (TL 165)

a tiháját kezekben adni, de a muftit kezekben nem adgyuk. mert (TL 165)

elöt gyalázatos volna. kezekben adni a fö papi fejedelmet, ennek elötte (TL 165)

ulémák. és az gyermekei., hogy a vezért. és a tiháját., kételeniteték (TL 165)

gyermekei., hogy a vezért. és a tiháját., kételeniteték meg fogatni, az (TL 165)

fogatni, az után meg izenék a rébelliseknek. hogy ezek már fogságban (TL 165)

vannak, és kezekben küldik., de a muftit se kezekben nem adgyák (TL 165)

se meg nem öletik, ha a kettövel meg elégesznek, azokot nékik (TL 165)

magoknak egy gyaur muftit., (: atörök a keresztént, csufságbol. gyaurnak hija., az (TL 165)

mert ök kezekben nem adgyák a muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták (TL 165)

nem adgyák a muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták a követeket, de (TL 165)

muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták a követeket, de az még oda (TL 165)

ne kénszeritessenek ki adni öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér, kapitán (TL 165)

nem a vezerel. tihájával, és amuftival. mert ezek a birodalmat huzásokal (TL 165)

már észre vette vala veszedelmét. atiháját. és a kapitán pasát. meg (TL 165)

közül. követtségben küldé öket. arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ök azt (TL 165)

járnának, az alat. meg fojták a szegény vezért, az a veszet (TL 165)

fojták a szegény vezért, az a veszet. undok. fajtalan. tihája pedig (TL 165)

adni öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér, kapitán pasa. és a (TL 165)

a vezér, kapitán pasa. és a tihája testeket. egy szekérre. tévék (TL 165)

testeket. egy szekérre. tévék. és a rébelliseknek küldék. a kapitány pasán (TL 165)

igyekezék azon hogy meg szabadithassa avezért. de nem lehete. mivel már (TL 165)

oly szin alat, hogy ök avezért elevenen kivánnyák., anép mind ezeket (TL 165)

tévék. és a rébelliseknek küldék. a kapitány pasán. szánakodának, és a (TL 165)

a kapitány pasán. szánakodának, és a testét. az annyának küldék. hogy (TL 165)

annyának küldék. hogy temetetné el, a tihája testét pedig. akutyáknak veték (TL 165)

tihája testét pedig. akutyáknak veték. a vezér testét pedig viszá küldék (TL 165)

ezeket látván. egészen hozájok hajola. a CSaszár látván (TL 165)

hogy a vezér testét viszá küldötték volna (TL 166)

légyen, magam szabad akarattyábol tehát. a batyám fiának. szultán mahmudnak engedem (TL 166)

batyám fiának. szultán mahmudnak engedem a CSászári széket, hivassátok ide elömben (TL 166)

elsöben is maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és (TL 166)

néktek, uratok és császárotok ez a személy az Istenre, és a (TL 166)

a személy az Istenre, és a ti lelketek isméretire bizom., legyetek (TL 166)

ellen semmit ne cselekedgyék. hapedig a rosz dologban meg nem intitek (TL 166)

tartoztok felelni, mind ezen, mind a más világon., azután szultán mahmudhoz (TL 166)

végtire mondá., tavoztasd el, hogy a vezérid kezekben ne engedgyed egészszen (TL 166)

kezekben ne engedgyed egészszen szakálladot. a gyermekeimet. Istenre. és reád bizom (TL 166)

nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak két közönséges jancsár. az (TL 166)

hát még a szegény vezéröl ne szollyunk, akik (TL 166)

akik is itt ollyanok mint a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra (TL 166)

ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még azon (TL 166)

napal, dinnyét szokot volt árulni. amásikát hitták muszlinak, ez á feredö (TL 166)

tisztséget. de még azon kivul, acsászár (TL 166)

veje volt, a kutyák ették meg atestét., holot (TL 167)

ha csak álom lett volna a rebellio, nem hinné azt el (TL 167)

el aki nem tudná., hogy a rébellioban is micsoda rendet tartanak (TL 167)

ollyankor nagy predálás ne legyen., a sok boltokot fel verhetnék, a (TL 167)

a sok boltokot fel verhetnék, a császár kincs tartojára rea mehetnének (TL 167)

rea mehetnének. de nem, mert a tárház. a hol szoktak mindeneknek (TL 167)

minek elötte el végezem ezt a levelet, jó kédnek azt is (TL 167)

azt is meg tudni hogy, a birodalomban a szokás, hogy acsászárok (TL 167)

meg tudni hogy, a birodalomban a szokás, hogy acsászárok változásakor., mindenik (TL 167)

a birodalomban a szokás, hogy acsászárok változásakor., mindenik jancsárnak. hó pénzit (TL 167)

volna. jó éttzakát édes néném. a császáral almodgyék kéd (TL 167)

Edes néném, a komediának még vége nincsen, meg (TL 167)

nincsen, meg is kel fizetni a komediásokot. ma hozák hirit. hogy (TL 167)

hogy Constancinápolyban 25 napján ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket (TL 167)

25 napján ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette (TL 167)

ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette, a mely (TL 167)

valo utolso végin. meg láthatta a füleivel., hogy micsoda formán lön (TL 167)

hogy micsoda formán lön vége. a rébellionak. és hogy mint akará (TL 167)

volt, a kutyák ették meg atestét., holot. ö egy nehány ezer (TL 167)

uj császár el oltani atüzet. a melyet pátrona gerjesztet vala fel (TL 167)

ugy annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér. mint (TL 168)

annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér. mint egy kételenek (TL 168)

kezdgyen., mivel sokan tartottanak hozája, a város fö birája, (stámbol effendi (TL 168)

elsöben. hogy el nyerhessék, pátrona a minap a szerdengestiek. agájával. (ez (TL 168)

el nyerhessék, pátrona a minap a szerdengestiek. agájával. (ez ollyan sereg (TL 168)

agájával. (ez ollyan sereg. amely a hartzon elöl szokot menni, mind (TL 168)

vitézek. akiknek nem is kel a halálrol gondolkodni:) a vezérhez kisérteté (TL 168)

is kel a halálrol gondolkodni:) a vezérhez kisérteté magát. a vezértöl (TL 168)

gondolkodni:) a vezérhez kisérteté magát. a vezértöl mindeneket meg nyervén. azzal (TL 168)

mészárost akara moldovai vajdának tenni., a deli ibrahim kérésére, aki is (TL 168)

sok pénzt vett vala fel a mészárostol, de a vezér azt (TL 168)

vala fel a mészárostol, de a vezér azt felelé néki. hogy (TL 168)

volna szabadságában fejdelemséget adni valakinek., a CSászár hire nélkül, ezel meg (TL 168)

nagy kedve volna arra. hogy a nem okos mészáros vajdává lenne (TL 168)

azért mondá pátronának. hogy ebben adologban nagy vigyázásal kel járni., és (TL 168)

és hogy jó volna elmenni a Caszáp basihoz, (az az, a (TL 168)

a Caszáp basihoz, (az az, a mészárosok fejéhez.) aki is itt (TL 168)

érkezvén, muszli kérdé tölle. mivel a moldovai vajdaságert ezer erszény pénzt (TL 168)

a ki is tihája vala ajancsár agának, ez értelmes lévén, eleiben (TL 168)

azért. amészárosért. hogy nekik azt a pénzt le teszi, ha avajdaságot (TL 168)

ha avajdaságot meg nyerik néki, afö mészáros felelé., hogy ö nem (TL 168)

ö nem lenne kezes. azért a mészárosért. csak ötven polturáért is (TL 168)

ha akarszé kezes lenni azért. amészárosért. hogy nekik azt a pénzt (TL 168)

erre igen el szegyenedék. és a nem okos nagyra vágyo mészárost (TL 168)

magára hogy végben ne mennyen ezadolog. muszli tehát ekképen cselekedék. pátronához (TL 168)

vágyo mészárost, nem molduvában, hanem a tömlöczben küldé. deli ibrahim pedig (TL 168)

a pénzt le teszi, ha avajdaságot meg nyerik néki, afö mészáros (TL 168)

adni, edgyikét sem vevé el, a CSászár, nem türhetvén továb. kevélységit (TL 169)

kosát, hogy kaptán pasának tennék. (a kaptan pasa. a tengeren lévö (TL 169)

pasának tennék. (a kaptan pasa. a tengeren lévö erönek fö gyenerálisa (TL 169)

lévö erönek fö gyenerálisa,:) és a nissai pasát., hogy ez kisérné (TL 169)

nissai pasát., hogy ez kisérné a mekkában menö szarándokokot, mindenik csak (TL 169)

meg elözni. és meg gátolni a császár szándékát, erre valo nézve (TL 169)

arra kénszeritték, hogy venné fel, a kultihája tiszttségit, ajancsár agát vezéré (TL 169)

akarák tenni., patronát kaptán pasának, a muftit. le akarak tenni hasonlo (TL 169)

segittségire., de egyik sem esék atörben, mivel egyik sem akara elmenni (TL 169)

forditotta volna az egész birodalmat. a CSászár ezeket meg tudván., ugy (TL 169)

mint ha posta érkezet volna ababiloniai pasátol., az ki azt irta (TL 169)

ki azt irta volna, hogy a persa, és a szerecsenek nagy (TL 169)

volna, hogy a persa, és a szerecsenek nagy károkot tesznek. azért (TL 169)

mennyen segittségire., erre valo nézve avezér nagy divánt hirdete. hogy tartana (TL 169)

egész ulémákal, és hadi tisztekel, a nem okos. pátrona is a (TL 169)

a nem okos. pátrona is a divánban mene, muszlival. és a (TL 169)

a divánban mene, muszlival. és a szerdengesti agákkal, az után a (TL 169)

után a divánban bé hivaták apostát. a levélel, a mely csinált (TL 169)

a szerdengesti agákkal, az után a divánban bé hivaták apostát. a (TL 169)

a divánban bé hivaták apostát. a levélel, a mely csinált levél (TL 169)

pátrona mind az egész tiszteket, amaga hiveiböl akará tenni, ha pedig (TL 169)

hireket mondatának véle. ezigy lévén, a vezér, mindgyárt három boncsokos pasaságot (TL 169)

patronának., és más fö tiszttségeket a szerdengesti agáknak., csak mennyenek babilonia (TL 169)

mivel egyik sem akara elmenni., a vezér látván hogy semmit nem (TL 169)

nap. mondá hogy más nap acsászár elött kellene más divánnak lenni (TL 169)

mind arra valo volt, hogy a lesre vihessék a rébelliseket, másnap (TL 169)

volt, hogy a lesre vihessék a rébelliseket, másnap tehát 25 napján (TL 169)

rébelliseket, másnap tehát 25 napján a holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában (TL 169)

25 napján a holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének., a kastélynak (TL 169)

mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének., a kastélynak, három udvara lévén, mindenik (TL 169)

kére aministerektöl. a mely nagy tisztségeket akarának pedig (TL 169)

egy diván házat készitének., hogy a gyülés, három féle helyt tartatnék (TL 169)

gyülés, három féle helyt tartatnék. a leg belsöb udvarban lévö házban (TL 169)

leg belsöb udvarban lévö házban a fö vezér tarta divánt, atatár (TL 169)

vezér tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával, pátronával, és (TL 169)

venné fel, a kultihája tiszttségit, ajancsár agát vezéré akarák tenni., patronát (TL 169)

és más egyéb fö tiszteivel a rébelliseknek (TL 169)

a fö vezér tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával (TL 169)

ült volna a császár hivatá atatár hámot, és a muftit magához (TL 170)

a második udvarban. csanum kocsa. tarta (TL 170)

udvarban. csanum kocsa. tarta. divánt a szerdengesztiek agáival, és mind azokal (TL 170)

mind azokal kik pátronához tartottanak., a harmadikában vala a Nissai pasa (TL 170)

pátronához tartottanak., a harmadikában vala a Nissai pasa. más sok féle (TL 170)

sok féle renden lévö tisztekel., a császár szolgai penig. aboztansiakal, mindenik (TL 170)

tisztekel., a császár szolgai penig. aboztansiakal, mindenik udvarban fegyveresen el rejtett (TL 170)

vala tölle, ez ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben vinné (TL 170)

ollyan jancsárokal, kik pátronára haragudtanak, a császár kastéllyában titkon bé mene (TL 170)

pedig már az egész gyülekezet. a tanács házakban ki ki helyére (TL 170)

ki ki helyére ült volna a császár hivatá atatár hámot, és (TL 170)

császár hivatá atatár hámot, és a muftit magához, az alat egy (TL 170)

haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette vala tölle, ez (TL 170)

egy puskát ki löttenek. hogy a kapukot bé zárják., azonnal a (TL 170)

a kapukot bé zárják., azonnal a csorbasi bé mene a diván (TL 170)

azonnal a csorbasi bé mene a diván házban, a melyben vala (TL 170)

diván házban, a melyben vala a vezér. a köntösit le tevé (TL 170)

a melyben vala a vezér. a köntösit le tevé. és csak (TL 170)

köntösit le tevé. és csak a pánczél ingben maradván, pátronát kezdé (TL 170)

elegyesleg, két vagy három ezeren, avároson el széllyedének. és ollyan nemesi (TL 170)

irták és csak ugyan ettöl anaptol fogvást mondhattya mamud, valoságos császárnak (TL 170)

a kik véle valának. azok a pátrona hiveit, a kik is (TL 170)

együt, esze kontzolák, hasonlo képen amás két udvarban is ai pátrona (TL 170)

mindenik udvarban. nagy vérontás vala., a testeket szekerekre rakák, és a (TL 170)

a testeket szekerekre rakák, és a tengerben veték, ez napon délig (TL 170)

fillentenék ha azt mondanám hogy a minapi levelét kedvesen nem vettem (TL 170)

szándékban valának. hogy fel verjék a császár udvarát., a kit végben (TL 170)

orával eleit nem vették volna. a CSászár ugy magais veszedelemben (TL 170)

most nem lakik pérában. elég ahogy, aminap ismét támadás lön. Constáncinápolyban (TL 170)

lett volna. de eleit vévén adolognak., és afö tisztei keményen viselvén (TL 171)

de eleit vévén adolognak., és afö tisztei keményen viselvén magokot, a (TL 171)

afö tisztei keményen viselvén magokot, a rebellisek közül sokat meg ölének (TL 171)

és el széllyedének atöbbi, ezt a rebelliot a császár leányának tulajdonitták (TL 171)

széllyedének atöbbi, ezt a rebelliot a császár leányának tulajdonitták. a szegény (TL 171)

rebelliot a császár leányának tulajdonitták. a szegény ibrahim vezér feleséginek., aki (TL 171)

nekem. de semmi, elég ahogy, akéd levelit vettem. és le borulva (TL 171)

aki is bátor aszszony lévén, abirodalmat is szerette volna igazgatni. amint (TL 171)

igazgatni. amint hogy igazgatta is, a vezér éltiben, elég a hogy (TL 171)

hogy egyik a cselédi közül. avadas kertben ment puskával. madarakot löni (TL 171)

hadgya. hanem. egy napok mulva, avadas kertben hogy ment volna sétalni (TL 171)

vagy hamisán néki tulajdonitták ezt a rébelliot. és büntetésül. a tenger (TL 171)

meg ölének, és el széllyedének atöbbi, ezt a rebelliot a császár (TL 171)

ezt a rébelliot. és büntetésül. a tenger halai közi veték. egy (TL 171)

kö tartoztattya ót kédet, ezért a szoért meg fizetnek nekem. de (TL 171)

véres, és kegyetlen levelet mint a minap., ugy tettzet már hogy (TL 171)

más képpen is gyomlálhatták volna avilágból. de mint hogy igy eset (TL 171)

minap., ugy tettzet már hogy a pennámban is. nem ténta. hanem (TL 171)

az ur meg mondotta volt a cselédinek. hogy ha valamelyike egy (TL 171)

egy vadat. meg találna ölni a vadas kerttyiben. hogy annak meg (TL 171)

ugy történék egyszer. hogy egyik a cselédi közül. avadas kertben ment (TL 171)

amint egy madárhoz akart löni a földön, szerencsétlenségire. egy szarvast lö (TL 171)

bokorban feküt. de nem láthatta. a szolga mihent azt észre veszi (TL 171)

ment volna sétalni. reá akad a döglöt szarvasra. azt is meg (TL 171)

arrol mindgyárt észre veszi hogy a szolgája lötte volna meg. öarra (TL 171)

ur; jó summa pénzt igér a papoknak. kik odajárnak. rabok váltásara (TL 172)

rabok váltásara, csak. válttsák ki a szolgáját, és hogy mindent meg (TL 172)

és örömel az urának küldik, a szegény rab legény is nem (TL 172)

olosz pedig. hogy meg láttya a legént. firtatni kezdi. hogy miért (TL 172)

hogy miért lötte volna meg a szarvassát. a legény menteni kezdi (TL 172)

lötte volna meg a szarvassát. a legény menteni kezdi magát. de (TL 172)

elégedvén. egy éttzaka. meg öleté a szegény legényt. e valoságos olosz (TL 172)

szomoru dolgokrol irni., hogy azok a kalmárnék. ugy rea tarttyák magokot (TL 172)

hogy mindent meg fizet érette: apapok ki válttyák. és örömel az (TL 172)

erdélyi gubernátorné volna; abizonyos hogy a gubernátornék. ugy rea nem tudgyák (TL 172)

tudgyák magokot tartani mint azok a görög aszszonyok. mert a görög (TL 172)

azok a görög aszszonyok. mert a görög természet szerént kevély. az (TL 172)

inkáb, távul legyen hogy egyike a másikánál aláb valonak tarttsa magát (TL 172)

lévén. ot nagy vendégséget készitetet. a véndégségre, pedig két nagy uri (TL 172)

egyikét., amásikánál. fellyeb ne ültessék. acsászár azt meg tudván. gondolá hogy (TL 172)

esze gyüjté, és nagy Cérémoniával aszékiben üle, azután a két aszszonynak (TL 172)

akarván. szerelmesnek tartatni avilág elöt. akéd itélö székinél. nem tudom. ha (TL 172)

szolgája féle., rabbá eset. és atengeri tolvajok. afrikában vitték. az olosz (TL 172)

hogy a valamely zenebonát indithatna a vendégség közben. azért biró akara (TL 172)

arra, hogy meg lehetne üsmérni. aszerelmes. aszszonyokot., de mint hogy a (TL 172)

azért biró akara lenni ebben adologban., evégre az udvarát esze gyüjté (TL 172)

nagy Cérémoniával aszékiben üle, azután a két aszszonynak prokátori eleiben menének (TL 172)

erösen perelni, egymásal. ki ki a maga aszszonyának elsösége mellet, a (TL 172)

el menni, azért. hogy egyikét., amásikánál. fellyeb ne ültessék. acsászár azt (TL 172)

a maga aszszonyának elsösége mellet, a császár azt látván hogy mindeniknek (TL 172)

illyen itéletet monda reájok. hogy a kettö közül. a mellyik leg (TL 172)

az, azelsöséget is kivánhattya., és a gyülésnek vége lön., minden hellyesnek (TL 172)

elsöségért. nem akarván. szerelmesnek tartatni avilág elöt. akéd itélö székinél. nem (TL 172)

aszerelmes. aszszonyokot., de mint hogy a szerelemröl (TL 172)

mi élünk roszul véle. azt a kérdést teszem. hogy egy kis (TL 173)

oltalmazta magát. halálos sebben esék. a kis aszszonynak. három szereteje. ót (TL 173)

mene. aki el akará ragadni, a másodika. keserüségében, el ájula, a (TL 173)

a másodika. keserüségében, el ájula, a harmadika, mindgyárt segiteni kezdé. és (TL 173)

és kötözni sebeit. azt kérdik. a három közül. mellyik szerette leg (TL 173)

közül. mellyik szerette leg inkáb a kis aszszonyt, amég erröl is (TL 173)

van aszó. a mely jó magában. és (TL 173)

A minapi leveledben édes néném azt (TL 173)

hogy avezért letették. én pedig. a hirért. hirel fizetek., mert tegnap (TL 173)

tudgya. e már harmadik vezér. a miolta a császárt letették. micsoda (TL 173)

vadászván, akis aszszonyra találának. abban akeserves állapottyában. az elsö szereteje. mindgyárt (TL 173)

az uj császár. meg fogadgya a le tettnek tanácsát. hogy sokáig (TL 173)

három szereteje. ót közel vadászván, akis aszszonyra találának. abban akeserves állapottyában (TL 173)

hogy sokáig ne hadgya uralkodni a vezéreket, de a jo tanácsé (TL 173)

a jo tanácsé vagy rosz. a kéd itélö széke eleiben terjesztem (TL 173)

mely jó magában. és aztot atermészet oltotta belénk. vagyis inkáb atermészetnek (TL 173)

édes néném azt irád. hogy avezért letették. én pedig. a hirért (TL 173)

széke eleiben terjesztem, mert ha a vezér jó. nem nagyob hasznára (TL 173)

atermészet oltotta belénk. vagyis inkáb atermészetnek ura, akinek jó minden munkája (TL 173)

minden fö tiszteket letegyenek is avezérel, de az alattok valo tisztek (TL 173)

jó. nem nagyob hasznára volnaé abirodalomnak. ha meg hadnák, és mentöl (TL 173)

már egy kevesé kezdi üsmérni adolgokot. némellyikét pedig ollyan hamar ki (TL 173)

lett volna vezér, mind ez. a birodalomnak nagy romlására volna. ha (TL 173)

valo tisztek meg maradnak, ha a fö Cancellariust le teszik., azegész (TL 173)

valoitol. hogy micsoda rendet tartanak, a tárházakban, eszerént az ujak, hamar (TL 174)

ujak, hamar óká lesznek. és a tisztek változásival. a dolgok. és (TL 174)

lesznek. és a tisztek változásival. a dolgok. és rend tartások. nem (TL 174)

és rend tartások. nem változnak., a birodalom dolga illyen formán csak (TL 174)

éllyenek hatalmokal, epedig, soha egyik a másikárol nem tanul. CSak mind (TL 174)

volt. éppen most jutot eszemben. a hires pilatus, ellen valamely panasz (TL 174)

hogy ót mentené meg magát a csaszár elött, pilátus pedig., a (TL 174)

a csaszár elött, pilátus pedig., a kristus varrás nélkül valo köntösét (TL 174)

kristus varrás nélkül valo köntösét. a vitézektöl el vette volt, ugy (TL 174)

volt, ugy történék hogy mikor a csaszár eleiben mene parancsolattyára. az (TL 174)

csaszár eleiben mene parancsolattyára. az a köntös, éppen rajta talála lenni (TL 174)

éppen rajta talála lenni. mihent a császár meg látá pilátust, mindgyárt (TL 174)

fogadá. azután el bocsátá magátol. a császár csudálkozék cselekedetin. hogy vagyon (TL 174)

de pilatus annál inkáb csudálkozot a császáron; mert ö sem gondolhatta (TL 174)

sem gondolhatta ki az okát, acsászár ismét hivattya pilátust. pilátus, ismét (TL 174)

pilátus, ismét azon köntösben megyen a császár eleiben. a ki is (TL 174)

is az elöbbeni ceremoniával fogadgya., a császár annál inkáb csudálkozik dolgán (TL 174)

egyik sem tudgya minek tulajdonittani. a császár egy nehány nap mulva (TL 174)

ujjab köntöst vett magára. és a varrás nélkül valo köntös; el (TL 174)

meg oltalmazta. kétszer, azért mihent a császár eleiben ment. nemhogy fel (TL 174)

A szokás szerént. már én nem (TL 175)

köszöntik egymást. nálunk pedig mind a három sátoros innepeken is, mellyik (TL 175)

jób, én is meg tartanám a magamét ha lehetne, és irnék (TL 175)

ország tarttsa meg amaga szokását. aleg jób, én is meg tartanám (TL 175)

aluszunk., de vané egyéb dolga a bujdosoknak,? édes nénékám. a kéd (TL 175)

dolga a bujdosoknak,? édes nénékám. a kéd bölcs, és okos levelire (TL 175)

áert, minta kédé. hanem csak a földön jár. azért a többit (TL 175)

csak a földön jár. azért a többit nagy tisztelettel félre tévén (TL 175)

meg, azt irod néném, hogy a hihetetlenség. kételkedés. és az a (TL 175)

a hihetetlenség. kételkedés. és az a fekete irigycség. csak velünk bujdosik (TL 175)

hagyom. mindenik ország tarttsa meg amaga szokását. aleg jób, én is (TL 175)

végben nem vihette, de amit ahalál végben nem vihet. hogy vinné (TL 175)

eszem nem hasogattya az áert, minta kédé. hanem csak a földön (TL 175)

de az is valo. hogy a török császár nem rendelt nékik (TL 175)

temettünk el már közüllünk, de aza veszet irigység, csak meg marad (TL 175)

temetnek el minket. ha csak a jó Isten, el nem veszti (TL 175)

közüllünk öket, ugy tettzik, hogy a bujdosoknak. jobban kellene élni, mint (TL 175)

azt el lehet mondani, hogy a mi áitatos urunk. mindenkor igyekezet (TL 175)

ugy hadta el joszágát, mint a másik, itt tiszttségeket. joszágokot. nem (TL 175)

osztogatnak, az északi szelet. és a déli szelet, mindeniknek (TL 175)

egyaránt osztogattyák. hanem csak az a külömbség lehet. hogy egyikének job (TL 176)

hogy egyikének job egéssége vagyon. a másika, többet ehetik, ihatik, a (TL 176)

a másika, többet ehetik, ihatik, a harmadikának job lába lévén, többet (TL 176)

job lába lévén, többet sétálhat a tenger parton, ha már ezek (TL 176)

egyenetlenségre, és az irigységre. vigyük a jános pap itélö szeke eleiben (TL 176)

mind csak attol vagyon., hogy a bujdosoknak semmiben sem telik, és (TL 176)

fogják ötet ugy szeretni. mert aszerencsétlennek, a szeretete is szerencsétlen. azért (TL 176)

telik, és könnyen meg unnyák a bujdosást. foglalatosságok kevés lévén. az (TL 176)

nem csak abortol. de még aszeretettöl is kezdene részegülni. és hogy (TL 176)

végtire, csak az unadalombol származnak. a fellyeb emlitet beste kurafiak., a (TL 176)

a fellyeb emlitet beste kurafiak., a historiákban olvasunk erröl példát. hogy (TL 176)

erröl példát. hogy nem jó a másban valo kételkedés. aztot pediglen (TL 176)

fejdelem aszszony adgya tudni illik., a nevezetes Cleopátra aszszonyom ö nagysága (TL 176)

ötet ugy szeretni. mert aszerencsétlennek, a szeretete is szerencsétlen. azért mindenkor (TL 176)

hogy Cleopátra egy kis itallal a más világra ne küldgye. hogy (TL 176)

azt meg hinté mérges poral; a vendégségkor tehát. mindennek. a szokás (TL 176)

poral; a vendégségkor tehát. mindennek. a szokás szerént köszoru lévén fejében (TL 176)

szokás szerént köszoru lévén fejében, a királynénak jó kedve lévén, nagy (TL 176)

is látván. hogy nem csak abortol. de még aszeretettöl is kezdene (TL 176)

amint kivánná, mondá néki, hogy a koszorujában valo virágot tenné a (TL 176)

a koszorujában valo virágot tenné a pohorában, és hogy ö is (TL 176)

ezt halván, és mindenekben. csak a királyné akarattyán járván. azonnal le (TL 176)

járván. azonnal le szaggatá koszorujábol a virágot, és a pohárában veté (TL 176)

szaggatá koszorujábol a virágot, és a pohárában veté. és meg akará (TL 176)

veté. és meg akará innya a Cleopátra egésségiért, de a királyné (TL 176)

innya a Cleopátra egésségiért, de a királyné a kezit a szájára (TL 176)

Cleopátra egésségiért, de a királyné a kezit a szájára tevé. és (TL 176)

de a királyné a kezit a szájára tevé. és meg tartoztatá (TL 176)

valaki valamit akar, én azokot a virágokot méregel meg hintettem, itéld (TL 176)

el abbol. hogy ha az a gyanoság. a melyet mutacz hozám (TL 176)

meg menthetne a veszedelemtöl, hogy. ha lehetne arra (TL 177)

nálad nélkül élnem, de látván a királyné, hogy marcus antonius kételkednék (TL 177)

halálra valo rabot hozata fel a tömlöczböl. és meg itatván véle (TL 177)

hogy a kereszt erdeme által, avétkek el töröltettek. azután meg parancsolá (TL 177)

tömlöczböl. és meg itatván véle. a pohárban lévö bórt: mindgyárt meg (TL 177)

elöttök. igy meg gyogyitani valakit, a gyanakodásbol. és a hihetetlenségböl, az (TL 177)

gyogyitani valakit, a gyanakodásbol. és a hihetetlenségböl, az orvoság igen durva (TL 177)

addig sürgeték, hogy végtire parancsolá a király., hogy vinnék irásban. eleiben (TL 177)

nagy örömel, akirály kezében vévén a laistromot; sokaknak a neveket meg (TL 177)

kezében vévén a laistromot; sokaknak a neveket meg jedczé egy keresztel (TL 177)

keresztel, és azután el zárá a laistromot., az udvariak azt látván (TL 177)

hogy mit fog végezni irántok a király, hanem még elöre ki (TL 177)

még elöre ki hirdeték. hogy a király mint tett volna keresztet (TL 177)

király mint tett volna keresztet a nevekre., ehirre valo nézve. sokan (TL 177)

egymásnak., mert amint szerettyük egymást, amiénk már egészen meg perselödöt. de (TL 177)

hamar bé adák nagy örömel, akirály kezében vévén a laistromot; sokaknak (TL 177)

az országban el rejték magokot. a király meg tudván okát azudvartol (TL 177)

mindenek hallottára, és csudájára. ezeket a meg tartásra mélto szokot mondá (TL 177)

udvaromtol. nem tudtaké azt. hogy a kereszt bizonysága a jutalomnak. és (TL 177)

azt. hogy a kereszt bizonysága a jutalomnak. és hogy a kereszt (TL 177)

bizonysága a jutalomnak. és hogy a kereszt erdeme által, avétkek el (TL 177)

itt meleg idök járnak, ebben a holnapban, csak kéttszer ha tüzet (TL 177)

miért vettük mi azt szokásban, a (TL 177)

segittségit elö sem hozuk csak a sok szerencsét. mint hogy Isten (TL 178)

elö mennyen, ha még az a pasa babiloniában vagyon akit vezérnek (TL 178)

szerette, és minden félt tölle, avalo a németek el hiszem hogy (TL 178)

topált illyen hamar ki tegyék avezérségböl; minden szerette, és minden félt (TL 178)

egy török sem lesz. aki avezérséget meg ne kostollya, ki veszem (TL 178)

és török vallásban nevelik. és a lég szebbeket. a császár udvarában (TL 178)

irot szép leveledet; valyuk meg avilág elöt. hogy mi ketten jok (TL 178)

veszik ki avezéreket. és azután aporban vetik. erröl egy kis historiát (TL 178)

hogy Isten elött nincsen szerencse. akeresztényeknek, sem kellene aztot üsmérni, no (TL 178)

történt, itt aporból veszik ki avezéreket. és azután aporban vetik. erröl (TL 178)

abaráttságot, éppen nem vártam volna akéd hirét, azért már mélto haragudni (TL 178)

amint egy, meg enyvezi köztünk. abaráttságot, éppen nem vártam volna akéd (TL 178)

nevelik. és a lég szebbeket. a császár udvarában nevelik fel, egyet (TL 178)

a már meg történt, itt aporból veszik ki avezéreket. és azután (TL 178)

császár udvarában nevelik fel, egyet a többi közöt. hogy még igen (TL 178)

igen gyengének láták. nem adák a császár udvarában, hanem egy basának (TL 178)

aki is kedvében vévén agyermeket; a micsoda tudományt itt lehet tanulni (TL 178)

viselé magát. ugy annyira. hogy a (TL 178)

talám. kedvet nyerne véle. ha a császár fiának adná. sulimánnak, aki (TL 179)

hogy jó akarokot csinálna, és a szegényeknek szolgálna. solimán, akiben valoságos (TL 179)

volt; örömel látá benne azt a nemes szivet. és annál inkáb (TL 179)

és egy kevés idö mulva., a jancsárok fő agájává (TL 179)

kegyelmességit. ö attol tart., hogy aza kegyesség, irigyeket, és ellenségeket fog (TL 179)

álhatatlanságátol, gyakran jut vala eszében, aportán lévö nagy uraknak szerencsétlenségek. és (TL 179)

akik ö ellene árulkodván. abban a keserves állapotban ejtik. a melyben (TL 179)

abban a keserves állapotban ejtik. a melyben már estenek sok nagy (TL 179)

vész el, valamint azok. ez a félelem szüntelen elméjiben lévén néki (TL 179)

kegyességit, szintén ugy, mint abban a nagy rendben, a melyben tette (TL 179)

azt észre vévén. kivánt élni ajo alkalmatoságal, de nem roszra fordittá (TL 179)

és egyszers mind el hagyá. azta jo kedvit. amely sokszor tettzet (TL 179)

mint abban a nagy rendben, a melyben tette ötet, sulimán halván (TL 179)

A sultánnék, ugy mint, az annya (TL 180)

mint, az annya. és roxelán a felesége solimánnak. mind ezeket látván (TL 180)

irigyleni. vévén észre hogy már a dolgok nem forognak annyira akezek (TL 180)

sejditté, és tartván attol. hogy a henyéllés, okot, s’alkalmatosságot adhat (TL 180)

gyözettessék az annyának szeretetiböl, és afeleséginek ölelgetésitöl. arra valo nézve. ujjab (TL 180)

nézve. ujjab hadakozásra indittá solimánt. a persák ellen, akinekis az illyen (TL 180)

egy fejdelem sem szerette ugy a hadakozást. és egy sem volt (TL 180)

muleÿ. akiröl azt tartották, hogy a jövendö dolgokot jol tudta, a (TL 180)

a jövendö dolgokot jol tudta, a fejdelmekben is meg vannak a (TL 180)

a fejdelmekben is meg vannak a gyengeségek, valamint másokban., hanem azok (TL 180)

hozája vivé. de elsöben beszélle afejivel, az astrologus. aztjövendölé, hogy ha (TL 180)

az astrologus. aztjövendölé, hogy ha a hadakozást el kezdi. persiai királynak (TL 180)

csak akkor csinált vala kötést. apersiai királyal., de ibrahim csak arra (TL 180)

sem juta. akötés, melyet tett. apersiai királyal. hanem csak meg indula (TL 180)

a dolgok nem forognak annyira akezek közöt. és hogy minden csak (TL 180)

még tétetni. solimánt meg vakitván, a nagyra vágyás, esziben sem juta (TL 180)

lévén hadakozása, viszá tére Constancinapolyban, a hadának negyed részével, és igen (TL 180)

nagy haragal. mind ástronomus. mind a vezérje ellen. a sultánnék, meg (TL 180)

nagyra vágyás, esziben sem juta. akötés, melyet tett. apersiai királyal. hanem (TL 180)

ástronomus. mind a vezérje ellen. a sultánnék, meg sajditván a császár (TL 180)

ellen. a sultánnék, meg sajditván a császár haragját., mindgyárt a vezér (TL 180)

közöt. és hogy minden csak avezér kezében forog., erre valo nezve (TL 180)

sajditván a császár haragját., mindgyárt a vezér árulásának tulajdonitták, a hadakozásnak (TL 180)

mindgyárt a vezér árulásának tulajdonitták, a hadakozásnak szerencsétlenségit, és fel támasztván (TL 180)

kezdék solimánnal el hitetni, hogy a vezér a persiai kirallyal egyet (TL 180)

el hitetni, hogy a vezér a persiai kirallyal egyet értvén, sok (TL 180)

pénzt venne fel tölle, és aportára hivatván ababiloniai pasát, titkon solimánhoz (TL 180)

fel tölle, és aportára hivatván ababiloniai pasát, titkon solimánhoz vivék, aki (TL 180)

aki is sokat monda neki a vezér csalárdságárol, ugyan abban azidöben (TL 180)

vezér csalárdságárol, ugyan abban azidöben, a sultánnék valami formában. ki tudák (TL 180)

valami formában. ki tudák., hogy a vezérnek. károlus quintusal, és ferdinándusal (TL 180)

alevelek közül kaphatának. és azokot. a sultánnak adák, aki is látván (TL 181)

esze gyüjteté predikátorjait. és papjait., a mufti is jelen lévén, elejekben (TL 181)

is jelen lévén, elejekben tévé a dolgokot, és fogadását, ezekröl sokáig (TL 181)

azért igy eleget tész igéretednek, a többi is ezt jonak találák (TL 181)

király, ugy nem tudot élni akirályságal mint ö, soha a lengyeleknek (TL 181)

öleted avezért, fojtasd meg ötet, a midön aluszol., mivel azálom mint (TL 181)

ezt jonak találák, solimán hivatá avezért., magával vacsoráltatá, azután. aleveleit keziben (TL 181)

hogy mihent ö el aluszik. avezért fojttsák meg, a melyet végben (TL 181)

is találának, hogy azok közül alevelek közül kaphatának. és azokot. a (TL 181)

hivatá avezért., magával vacsoráltatá, azután. aleveleit keziben. adá hogy olvasná el (TL 181)

olvasná el. a meg lévén, a szemire hányá. arulását, és háláadatlanságát (TL 181)

Édes néném., a kiralyok is. csak ugy bé (TL 181)

is. csak ugy bé hunnyák a szemeket. valamint mi, mert éppen (TL 181)

hozák hirül, hogy elsö februárÿ a lengyel országi király,, augustus. csak (TL 181)

solimánnak. mint hogy azt fogattad avezérnek hogy életedben meg nem öleted (TL 181)

semmit nem végezének, hanem egyik apapok közül mondá. solimánnak. mint hogy (TL 181)

alélek ki ment belölle, s’ a halál. benne maradot. az Isten (TL 181)

élni akirályságal mint ö, soha a lengyeleknek ollyan királyok nem volt (TL 181)

királyok nem volt. aki nékik a sok vendégséget, sok száz féle (TL 181)

azok. száz esztendeig gyászolhattyák, éltében. a paradicsomrol. sem gondolkodtak., ugy tudta (TL 181)

el mondhatni, hogy mélto volt a királyságra, és tudta annak mind (TL 181)

mind addig, még a sveciai királyt meg nem verék (TL 182)

nem verék. de azután, tudta a sok rosát le szedni, micsoda (TL 182)

lhuter mártontol fogva, saxoniában volt. a gyükere, és fészke a lhuteránus (TL 182)

franczia király, mert mint hogy aleányával hál, tartozik is segiteni, már (TL 182)

volt. a gyükere, és fészke a lhuteránus vallásnak, két száz esztendeig (TL 182)

két száz esztendeig tartot. azolta a saxonai electorok palotájiban, nem mondották (TL 182)

szeretettel, a magához valo szeretetröl, aminap, két aszszonynak. abeszélgetéseket (TL 182)

saxonai electorok palotájiban, nem mondották a sz. misét. de most mind (TL 182)

egyháznak, azö meg térése., már a fia papista. annak a gyermekei (TL 182)

már a fia papista. annak a gyermekei papisták. kevés idövel ezután (TL 182)

meg. valamint egy közönséges ember; alélek ki ment belölle, s’ a (TL 181)

ideig tarto békeség után. mert a lengyel országi király választás., nem (TL 182)

ahoz most kettö tart számot., a meg holt király fia, és (TL 182)

az elsönek part fogoja lesz,, a császár, és a muszka czárné (TL 182)

fogoja lesz,, a császár, és a muszka czárné, a másodikánakpedig a (TL 182)

császár, és a muszka czárné, a másodikánakpedig a franczia király, mert (TL 182)

a muszka czárné, a másodikánakpedig a franczia király, mert mint hogy (TL 182)

réz prokátorok leszen., valamint mikor, a franczia király. a feleségit illetö (TL 182)

hadakozást akar indittani, azt felelé akövet. hogy azt nem tudgya. hanem (TL 182)

valamint mikor, a franczia király. a feleségit illetö tartományért hadakozást kezde (TL 182)

feleségit illetö tartományért hadakozást kezde a császár ellen, azt kérdé leopoldus (TL 182)

császár ellen, azt kérdé leopoldus a franczia követtöl. hogy micsoda igassága (TL 182)

ha kéd egésséges, fö képpen a böjtben (TL 182)

és várjuk, mely felöl zavarják a vizet. hogy mi is valamit (TL 182)

mi is valamit foghatnánk. de a szegénynek., a szerencséje is szegény (TL 182)

valamit foghatnánk. de a szegénynek., a szerencséje is szegény. én innét (TL 182)

néném, gáncsot találsz, szép dolog a hálaadatlonság, nem hejában, a ki (TL 182)

görögökel lakik. görögé kel lenni, agörög aszszonyoknál pedig, nincsen se háláadatlanab (TL 182)

ezután, az egész országa is alesz, a mi urunknak igen jó (TL 182)

aztis görög. nem nemesi szeretettel, a magához valo szeretetröl, aminap, két (TL 182)

valo szeretetröl, aminap, két aszszonynak. abeszélgetéseket (TL 182)

juliánna. honnét vagyon a. kedves silviám, hogy illyen idején (TL 183)

juliánna, Ez a magános sétaláshoz valo hajlandoság. nem (TL 183)

mert amidön azt mondod. hogy a féltö irigység van benned., mint (TL 183)

szeretek lenni. vagyon ollyan, melyben, amagánoson valo létel kedves, ugyan ebben (TL 183)

silvia. kedves juliánnám., a te kivánságid azzal bé nem (TL 183)

nem telnek valo hogy az a féltö irigység van bennem. de (TL 183)

féltö irigység van bennem. de a héjával senkit nem szeretek. és (TL 183)

héjával senkit nem szeretek. és a szeretetre. semmi hajlandoságom nincsen (TL 183)

juliánna. hogy hogy. a féltö irigységet érzed, és senkit (TL 183)

kivül valo dologtol jöé, és ate szivednek nincsené valamely része, az (TL 183)

én, mindenkor azt gondoltam., hogy a féltés. a szeretettöl jö. és (TL 183)

azt gondoltam., hogy a féltés. a szeretettöl jö. és ha a (TL 183)

hogy a magunkhoz valo szeretet elegendö arra (TL 184)

juliánna. hogy ha csak a magadhoz valo szeretetet érzed, tehát (TL 184)

azt meg vallom, de az a magamhoz valo szeretet, a mely (TL 184)

egy személyt szeretöt. és az a boszonkodás. a melyben vagyok. azért (TL 184)

engemet, nem egyébtöl vagyon. hanem a magamhoz valo szeretettöl. a melyért (TL 184)

juliánna. meg vallom. hogy soha. a magunkhoz valo szeretetet annyira nem (TL 184)

határja., azt meg vallom., hogy a magához valo szeretet, ollyan magunkhoz (TL 184)

kel vallani, hogy annak köszönnyük a kivánságot a melyel kivánnyuk szeretetni (TL 184)

hogy mindent; csak azért cselekeszünk. a magunkhoz valo szeretet igazgattya minden (TL 184)

ha valamely kedvességet nem találnál. a velem valo társalkodásban., ha beszédim (TL 185)

magához valo szeretetért megyen végben., aháláadoság semmivé lészen. a köteleség csak (TL 185)

szeretetben. az emberekben. még nagyob a magokhoz valo szeretet. mint mi (TL 185)

hajlandoságokot, azigaz baráttságokot, semmivé tészed. a sympátiát, azt a titkos hajlandoságot (TL 185)

semmivé tészed. a sympátiát, azt a titkos hajlandoságot. mely oly csudálatosan (TL 185)

oly csudálatosan. tudgya meg egyeztetni a sziveket. a leg szeb cselekedeteket (TL 185)

tudgya meg egyeztetni a sziveket. a leg szeb cselekedeteket meg kisebited (TL 185)

kisebited, és ha minden csak a magához valo szeretetért megyen végben (TL 185)

tekintettek mást. hanem csak magokot. ahadakozásokban, és nem a magokhoz valo (TL 185)

nem tettzenének, vagy haszokásim. ellenkeznének. atiéiddel, se engem nem szeretnél. se (TL 185)

hanem csak magaért. és azért a gyönyörüségért. a melyet talál aminket (TL 185)

a gyönyörüségért. a melyet talál aminket valo szeretetben. az emberekben. még (TL 185)

de az által. el törölöd. aszép hajlandoságokot, azigaz baráttságokot, semmivé tészed (TL 185)

keresni, hogy egymást meg érdemellyék. amagunkhoz valo szeretet csak azt cselekedteti (TL 185)

megyen végben., aháláadoság semmivé lészen. a köteleség csak bolondság, és a (TL 185)

a köteleség csak bolondság, és a jó erkölcsöknek, olyan kezdetet adcz (TL 185)

söt még azt tartom. hogy a magához valo szeretet nemzi a (TL 185)

a magához valo szeretet nemzi a szép hajlandoságokot, erösiti a baráttságokot (TL 185)

egymáshoz hajlandoságot éreznek, fel inditatván, amagokhoz valo szeretettöl, egyenlö akarattal fogják (TL 185)

nemzi a szép hajlandoságokot, erösiti a baráttságokot, és nagy dolgokot vitet (TL 185)

csak magokot. ahadakozásokban, és nem a magokhoz valo szeretet gerjesztetteé fel (TL 185)

csak találunk, mivel meg elégitteni a (TL 185)

magunkhoz valo szeretetet, adicsöségben. álhatatosságban, hüségben. háláadoságban, e mindenikben (TL 186)

azokot anevezetes cselekedeteket illeti, hogy a magához valo szeretetnek. azokban része (TL 186)

köteledzem, hanem hogy, eleget tegyek. a magamhoz valo szeretetnek (TL 186)

silvia. kedves juliánnám. ha szinte a te jo akaratod el legyen (TL 186)

belsö örömet, a melyel vagy a te nemesi cselekedetedhez. ez ollyan (TL 186)

mint hogy már pártfogoja lettél. amagához valo szeretetnek., és hogy oly (TL 186)

és az az indulat, nem a magához valo szereteté, mely némelyekel (TL 186)

meg gátollyaé a másikának gyönyörüségit avételben,? ate jó akarodnak. nincsené magához (TL 186)

érzettél az adásban, meg gátollyaé a másikának gyönyörüségit avételben,? ate jó (TL 186)

azért, amit cselekedtél ö érette.? a magához valo szeretet. fel támad (TL 186)

magam is. hogy ami azokot anevezetes cselekedeteket illeti, hogy a magához (TL 186)

magához valo szeretet. fel támad a háláadatlanság ellen. ugyan ö is (TL 186)

mint az illyen állapotokban., mert a magához valo szeretet, minket arra (TL 186)

te néked, azötet, nem ingerlié aháláadásra. nem mondgyaé azt magában, hogy (TL 186)

akaratod el legyen is rejtve avilág elöt. de el vagyoné a (TL 186)

gátollyaé a másikának gyönyörüségit avételben,? ate jó akarodnak. nincsené magához valo (TL 186)

azta kárt, amelyet tett nekünk a természet: formáltatásunkor vagy a melyet (TL 186)

szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt, amelyet tett nekünk a (TL 186)

igy lévén, szép silvia. tehát, ate tartásod szerént. a magához valo (TL 187)

szépség nélkült is. nem dicsekedneké a tudománnyal, az okoságal., adakozoságal; és (TL 187)

valo szeretet legyen., mivel ez a magunkhoz valo jo akarat csak (TL 187)

jó nincsen, hogy lehetne abban a magához valo szeretet (TL 187)

vannak magok felöl, nem ezé a magához valo szeretet (TL 187)

az aszszonyok közöt, becsüld meg a magához valo szeretetet, és ne (TL 187)

és ne keverjed együvé, ezekel a fogyatkozásokal, az okoság. annya a (TL 187)

a fogyatkozásokal, az okoság. annya a magához valo szeretetnek. és te (TL 187)

férfiakot, és aszszonyokot akikben azok ajó erkölcsök, melyeket te kivánsz. fel (TL 187)

becsületet, és gyönyörüséget venni, csak a magához valo szeretetböl származnak, juliánna (TL 187)

silvia. tehát, ate tartásod szerént. a magához valo szeretet, eredete minden (TL 187)

eleiben azegyikét, és takargattyuk el amásikát. egy szoval kedves juliánnám., még (TL 187)

már egészen el áltattál. és a magahoz valo szeretet részére tertem (TL 187)

részére tertem, de hová lesz, a magadhoz valo szereteted. ha télámon (TL 187)

azt magához valo szeretetnek hivni,? eza szeretet, nem csak arra kötelez (TL 187)

az augustus fiát választák királynak., eza kis gyülés pedig. a CSászár (TL 188)

sz. pál azt. mondgya. hogy a görögök. hazugok, édes néném. én (TL 188)

tudod már azt a hirt néném, hogy most minden (TL 188)

de tudodé annak azokát, octobernek a vége felé, afranczia, a német (TL 188)

nem más. hanem, mihent, augustus, alengyel király, a szemét bé hunyá (TL 188)

azokát, octobernek a vége felé, afranczia, a német császárnak. nagy baráttságoson (TL 188)

octobernek a vége felé, afranczia, a német császárnak. nagy baráttságoson meg (TL 188)

hanem, mihent, augustus, alengyel király, a szemét bé hunyá, a franczia (TL 188)

király, a szemét bé hunyá, a franczia udvar, azon igyekezék, hogy (TL 188)

azon igyekezék, hogy stanislaust válaszák a lengyelek. királynak., a midön, azt (TL 188)

mindnyájan reá állottak volna arra a palatinusok, stanislaust lengyel országban küldé (TL 188)

palatinusok, stanislaust lengyel országban küldé a választasra. a mint hogy. csak (TL 188)

csak nem az egész ország. a gyülésben. királyának választá. és annak (TL 188)

királynak., eza kis gyülés pedig. a CSászár és a muszka czárné (TL 188)

gyülés pedig. a CSászár és a muszka czárné, segittségivel mene végben (TL 188)

lenni, de kevés idö mulva. a muszka had, hogy lengyel országban (TL 188)

lengyel országban kezde bé menni, a fö renden lévök is meg (TL 188)

változtaták, az elméjeket, és erre a részre állának, és mentöl több (TL 188)

augustus mellé, és eztet, mind a császár alattomban valo munkája cselekedé (TL 188)

császár alattomban valo munkája cselekedé, a franczia udvár ezért meg haraguvék (TL 188)

haraguvék és hadakozást hirdete., mind a kettö ellen. de mint hogy (TL 188)

talám rodoszton. akár hol legyen a. csak bé kel a szemünket (TL 189)

egésségre vigyázni édes néném. és abut el kel üzni, és ne (TL 189)

üzni, és ne engedgyük. hogy a gondolat, és a meláncolia, el (TL 189)

engedgyük. hogy a gondolat, és a meláncolia, el fogja elmenket. ne (TL 189)

volt, a ki el temetvén a feleségit, ugyan azon estve, a (TL 189)

a feleségit, ugyan azon estve, a vacsorát hogy fel vitték az (TL 189)

ha stanislausal el veszteti is alengyel országi királyságot, attol tarthat, hogy (TL 189)

asztalhoz, mert nem volt jelen a felesége. a várakozást el unván (TL 189)

nem volt jelen a felesége. a várakozást el unván. mondgya a (TL 189)

a várakozást el unván. mondgya a konyha mesterinek. hogy jelenttse. meg (TL 189)

hogy az asztalon az étek. a konyha mester mondgya neki hogy (TL 189)

irják. hogy stanislaus, dantzkán tölti a telet, meg lássuk mint lesz (TL 189)

lássuk mint lesz dolga atavaszal; a franczia, és a spanyol had (TL 189)

dolga atavaszal; a franczia, és a spanyol had, erösen takarodik olosz (TL 189)

erösen takarodik olosz ország felé., a sardiniai király is készül, nem (TL 189)

készül, nem tudom mit gondol a császár, de én azt gondolom (TL 189)

olosz országbol. ki ne kötözödgyék., a spanyol király fia. meg nem (TL 189)

meg lássuk mint lesz dolga atavaszal; a franczia, és a spanyol (TL 189)

a szegény urunk. a mit apennájával tehet, el nem mulattya. eleget (TL 189)

várjunk valamit, a szegény urunk. a mit apennájával tehet, el nem (TL 189)

beteg. aki, harmincz esztendeig volt. a tó mellet, várván hogy valaki (TL 189)

az Isten el hoza még a mi oránkot is, ha most (TL 189)

rendesen tudod le irni, hogy a francziák. micsoda álhatatlanok minden cselekedetekben (TL 189)

akará hitetni hogy szereti. ez a két aszszony barátosok lévén egymásal (TL 190)

és egymástol meg tudák, hogy a franczia mint hitegetné öket, egybe (TL 190)

mint hitegetné öket, egybe beszélvén, afrancziahoz mennek., és sok szép szin (TL 190)

bé kötözik, és pokállyák, valamint a kis gyermeket. hogy csak a (TL 190)

a kis gyermeket. hogy csak a fejit mozgathatta, a meg lévén (TL 190)

fejit mozgathatta, a meg lévén. a falhoz támaszttyák. valamint egyfa képet (TL 190)

vége lévén, az aszszonyok egyikének a szállására mennek., és két legényel (TL 190)

szállására mennek., és két legényel a bé polált szeretöjököt is oda (TL 190)

bocsáttyák. csak tisztességesen visellye magát., a legény mindent fel fogad, az (TL 190)

fel öltöznek. és ki mennek a házbol. sok idö mulva egy (TL 190)

egy vén aszszony bé megyen a házban., és el odgya, a (TL 190)

a házban., és el odgya, a legény kérdi hogy hol vannak (TL 190)

hol vannak. az aszszonyok. mondgya a vén aszszony. hogy vagyon már (TL 190)

hintoban ültek, és ki ki a maga joszágában ment. maszor többet (TL 190)

egyepetyém nem volt mint ma. a hoszu levél irásra,, de mint (TL 190)

sem viszem ugy végben. hogy a kéd szép szemeinek tessék. azért (TL 190)

egy hires gyeneralis irt volt a feleséginek a hartz után. mondván (TL 191)

gyeneralis irt volt a feleséginek a hartz után. mondván. az ellenséget (TL 191)

mindenünnen. csak az a hir, hogy mindenüt készülnek, ahadakozásra (TL 191)

hir, hogy mindenüt készülnek, ahadakozásra. a sok német. franczia, spanyol. takarodik (TL 191)

arra gyülnek oda, eugyénius pedig a rénus vize felé igyekezik, azt (TL 191)

felé igyekezik, azt mondgyák. hogy, afranczia is, elküld oda. vagy száz (TL 191)

stanislaus király pedig, dantzkán vagyon, a muszkák. és a saxok készülnek (TL 191)

dantzkán vagyon, a muszkák. és a saxok készülnek, hogy stanislaust oda (TL 191)

többet. ha el talállya veszteni alengyel országi királyságot, a mint hogy (TL 191)

olosz országban pedig, hogy álhat a császár. három király ellen, a (TL 191)

lesz? talám csak semmi, még a mi oránk nem jöt el (TL 191)

akaromnak levelit le irom kédnek. a levelet küldöttem volna el. de (TL 191)

a hir, hogy mindenüt készülnek, ahadakozásra. a sok német. franczia, spanyol (TL 191)

meg nem házasodtunk. de ö a vétkes nem én, aztot is (TL 192)

még egy fogg marada aszájában. a jegy gyürümre is. ezeket aszokot (TL 192)

A midön bé akarám a levelemet (TL 192)

A midön bé akarám a levelemet pecsételni. eszemben jutot. a (TL 192)

a levelemet pecsételni. eszemben jutot. a károlus magnus leánya, ez a (TL 192)

a károlus magnus leánya, ez a császár. ugy szerette a leányait (TL 192)

ez a császár. ugy szerette a leányait. hogy férhez nem akarta (TL 192)

nyert is benne. mint birtok a csikban. az egyik leánya. az (TL 192)

apja. secretáriusával. jo baráttságban lévén, a többi közöt egy estve a (TL 192)

mert meg is cselekedé, és ahátára vevé a secretáriust. és által (TL 192)

és alázatosan köszönöm édes néném ahalat, amely duplán érdemli a köszönetet (TL 192)

a többi közöt egy estve a secretarius a fejdelem aszszony látogatására (TL 192)

közöt egy estve a secretarius a fejdelem aszszony látogatására menvén, ót (TL 192)

az alat nagy hó eset, a secretarius el bucsuzván a fejdelem (TL 192)

eset, a secretarius el bucsuzván a fejdelem aszszonytol. és látván hogy (TL 192)

volna. attol kezde tartani. hogy a nyomát meg fogják látni az (TL 192)

meg fogják látni az udvaron. a fejdelem aszszony vévé észre hogy (TL 192)

vévé észre hogy mitöl tartana a secretarius, mondá neki. majd által (TL 192)

is cselekedé, és ahátára vevé a secretáriust. és által vivé az (TL 192)

udvaron, szerencsétlenségekre., vagy jo szerencséjekre. a CSászár azon éttzaka nem alhatot (TL 192)

bámula azon. hogy meg látá. a leányát. mint vinné terhit. de (TL 192)

nem szolla, hanem más nap. a tanács uraknak meg mondá, és (TL 192)

mondá, és el vegezék. hogy a fejdelem aszszonynak. adgyák. örökösön. a (TL 192)

a fejdelem aszszonynak. adgyák. örökösön. a kedves terhit (TL 192)

a jegy gyürümre is. ezeket aszokot mettzettem, szeretetemnek. harmintz egyedik esztendejében (TL 192)

néném ahalat, amely duplán érdemli a köszönetet. egyszer azért. hogy nénékám (TL 192)

addig, még egy fogg marada aszájában. a jegy gyürümre is. ezeket (TL 192)

vagyon rea, mert it ritka a jóhal., azérté hogy e tályékát (TL 192)

jóhal., azérté hogy e tályékát a hal nem szereti, vagy pedig (TL 192)

hal nem szereti, vagy pedig a mi halászaink szamárok, itt igen (TL 192)

itt igen mértékleteségel. lehet böjtölni a halal, de a tojásban van (TL 192)

lehet böjtölni a halal, de a tojásban van részünk. mert csak (TL 192)

fel kéd egész böjtön,. és a négy után. tegyen kéd három (TL 193)

engedek egy nehány napot, ha a vitellius császár. asztalához járhatnánk., nem (TL 193)

de addig mi csak eszük a rantottát, nem is volna jó (TL 193)

ajándékot elnyerni. a ki is akristus utolso vacsoráját le irván szerencsétlenségire (TL 193)

föképpen illyen ritka böjtön mint a mostani, mert talám soha sem (TL 193)

soha sem érte kéd. hogy a nagy böjtben eset volna sz (TL 193)

böjtben eset volna sz. györgy, a bórt is köszönöm néném, de (TL 193)

néném, de nem annyira mint a halat. mert borunk elég vagyon (TL 193)

csak az asztalában tartotta; és a ki avilágot birta. talám ki (TL 193)

szokták mondani. de elég jók. a szükségre. és a táplálásra. mi (TL 193)

elég jók. a szükségre. és a táplálásra. mi kel egyéb. amértékletes (TL 193)

elég. az elsöt, mi magunkért. a másodikát. jó akaroinkért. aharmadikát., a (TL 193)

némelykor. mint ha pislenek járnának agyomromban. talám nem is hazudok, ha (TL 193)

a másodikát. jó akaroinkért. aharmadikát., a vigasságért. és a negyedikét. az (TL 193)

magunkért. a másodikát. jó akaroinkért. aharmadikát., a vigasságért. és a negyedikét (TL 193)

akaroinkért. aharmadikát., a vigasságért. és a negyedikét. az ellenséginkért. eztet nem (TL 193)

a táplálásra. mi kel egyéb. amértékletes ital. segiti ami édes egésségünket (TL 193)

hazánkban. azt mondod néném. hogy aminapi levelemben fogyatkozást találtál. a bizonyos (TL 193)

fogyatkozást találtál. a bizonyos. hogy a fogyatkozást. mind meg tudod üsmérni (TL 193)

meg találta igen szépen spékelni a husvéti barányt. mely az apostolok (TL 193)

kel egyéb. amértékletes ital. segiti ami édes egésségünket, azt tarttyák hogy (TL 193)

asidok pedig nem ették meg a szalonát; és igy másnak adták (TL 194)

mit tehetünk rolla, meg bocsátom a kéd kérésit. bocsássa meg kéd (TL 194)

most hozák hirit. hogy a muszka. és a saxo obsideálta (TL 194)

hirit. hogy a muszka. és a saxo obsideálta dantzkát. minden ösvényt (TL 194)

igen nehéz. meg oltalmazni. hogy a király onnét el ne mehessen (TL 194)

arra kel szánni magát. mivel afranczia hajok. nem igen nyargalnak segittségire (TL 194)

annál is inkáb. hogy soha a dantzkai praesidium ollyan játékban. magát (TL 194)

vagy három várat. meg vett a franczia. de a mi leg (TL 194)

formában. nem igen jol folynak. a császár dolgai. oloszországban, hogy ha (TL 194)

dolgai. oloszországban, hogy ha pedig a spanyol ház. egyszer gyükeret kezd (TL 194)

már el kezdette; félö, hogy a vendég kine vesse a gazdát (TL 194)

hogy a vendég kine vesse a gazdát házábol. a spanyol király (TL 194)

elöt volt. asidok pedig nem ették meg a (TL 194)

kine vesse a gazdát házábol. a spanyol király fia, az annyára (TL 194)

lehet, talám még fel állittya a siciliai királyságot. de akár mit (TL 194)

szép dolog. sokáig élni, ebben a saeculumban 33 esztendö tölt el (TL 194)

kéd nekem meg panaszollya, de a panaszostol. az ember hizik., noha (TL 194)

hogy stanislaus király kine repülhessen. avárost, mind löni, mind meg venni (TL 194)

husz esztendeig sem állittyák. helyre, avárost pedig azután adták fel. minek (TL 195)

ki ajándekjinak. a számát fel irja. már azoknak (TL 195)

hogy jol aluttam azéttzaka. mert a jo aluvás után. könnyeb verseket (TL 195)

verseket gyalulni, el rakván hát a vers csinálo szerszámimot. maradok édes (TL 195)

nagy dolgok mennek végben ezen a mi keserves lako hellyünkön, mi (TL 195)

meg. erövel fektetik le, arra a hoszu álomra azembereket. ha szinte (TL 195)

mert aváros fel adta. magát a muszkáknak., akiknek is kel fizetni (TL 195)

száz ezer forintot. hasonlo képen. a saxoknak is. hogy a várost (TL 195)

képen. a saxoknak is. hogy a várost fel nem prédálták. igen (TL 195)

prédálták. igen drágán fizették meg a vendég fogadást, hihetö hogy mászor (TL 195)

vendégnek., akiért. ugy el rontották. a városokot, és annak hostáttyit. hogy (TL 195)

szüntek már azálgyu lövések, mert aváros fel adta. magát a muszkáknak (TL 195)

álomra azembereket. ha szinte azok anagy dolgok minket ki rekesztenek is (TL 195)

akit minden rejtékben meg keresték a muszkák (TL 195)

de már késö volt; mert a kaliczkábol ki szaladot volt a (TL 195)

a kaliczkábol ki szaladot volt a madár. és a (TL 195)

szaladot volt a madár. és a (TL 195)

kénispergában., ót már ne félttsük a muszkáktol, a valo. hogy, el (TL 196)

hogy, el hagyván lengyel országot, a királyságát is el hadta, de (TL 196)

drágán fizeti meg, mert ez a példa beszéd, aki másnak vermet (TL 196)

ollyanoknak szól mint mi, hanem acsászároknak is, a mint aztot meg (TL 196)

mivel azt bizonyoson irják, hogy a spanyol, franczia, és a sabaudus (TL 196)

hogy a spanyol, franczia, és a sabaudus, meg verték volna a (TL 196)

a sabaudus, meg verték volna a németet, és a hartz párma (TL 196)

verték volna a németet, és a hartz párma mellet lett volna (TL 196)

végin, mind ezen örvendetes dolgok a spanyol király fiának., a ki (TL 196)

esztendös korában is, igen közelit. a korona elnyerésihez, mi jol lovagol (TL 196)

vigasztalásunk vagyon. hogy aki ezeket anagy dolgokot. miveli. minket is lát (TL 196)

a kit az Isten segit, a rhenus mellet pedig, a franczia (TL 196)

segit, a rhenus mellet pedig, a franczia meg vette philisburgot, eugénius (TL 196)

volt. hogy nagyob bizonyságot tehessen, a vár meg vételeröl, a mely (TL 196)

mind ezeket távul, nézük, mert a szegénynek, a szerencséje is szegény (TL 196)

távul, nézük, mert a szegénynek, a szerencséje is szegény, de aza (TL 196)

a szerencséje is szegény, de aza vigasztalásunk vagyon. hogy aki ezeket (TL 196)

urunk bé küldötte pápai sogort a portára. tudom már eleget nevetet (TL 196)

két, vagy három hete. hogy a franczia. követ. meg izené az (TL 196)

meg izené az urunknak, hogy a nagyobik fia., senkitöl el nem (TL 196)

érkezet, már egy rákoczi sincsen a császár keze alat; azt is (TL 196)

a levelemet el végezem. mert haalevél kicsid, a hir elég nagy (TL 197)

az atyai. és anyai szeretet. a fiui. szeretetnél. eztet még az (TL 197)

inkáb szereti az anyát, és a nevekedésel a szeretet fógy benne (TL 197)

az anyát, és a nevekedésel a szeretet fógy benne. mindenik a (TL 197)

a szeretet fógy benne. mindenik a természet munkája, az anyai szeretet (TL 197)

az anyai szeretet szükséges, mind a szaporitásra. mind a gondviselésre, micsoda (TL 197)

szükséges, mind a szaporitásra. mind a gondviselésre, micsoda, nagy gondal táplállya (TL 197)

táplállya és örzi egy tyuk. a fiait. mind addig még magok (TL 197)

és modgyok szerént. magokra vigyázhassanak., a fecske csak addig hord enni (TL 197)

azapja hada, ismét meg verte anémeteket; a hartz guastálla nevü város (TL 197)

anyokal többé nem gondolnak, mindenikében a természet munkálodik ezt láttyuk közönségesen (TL 197)

láttya, hogy semmit nem várhat a szüléitöl. olyan könnyen el hadgya (TL 197)

szüléitöl. olyan könnyen el hadgya a hazat, valamint egy fecske fiu (TL 197)

valamint egy fecske fiu., de a szüléihez valo szeretetnek meg kel (TL 197)

parancsollyák néki, hogy ne kellene a spanyol király fiának. szeretni szüléit (TL 197)

hada, ismét meg verte anémeteket; a hartz guastálla nevü város mellet (TL 197)

el mondhatni, hogy el vesztette. a császár. olosz országban a két (TL 197)

vesztette. a császár. olosz országban a két siciliát, a spanyol király (TL 197)

olosz országban a két siciliát, a spanyol király el vévé tölle (TL 197)

vévé tölle. spanyol. országot annak a fia, most el veszi tölle (TL 197)

fia, most el veszi tölle, a neápolisi koronát. a ki is (TL 197)

esztendö mulva, fel álittya ismét. a franczia házból valo neápolisi királyságot (TL 197)

királyságot. meg kel vallani hogy a császár. drágan fizeti meg, a (TL 197)

a császár. drágan fizeti meg, a stanislaustól elvett koronát. de a (TL 197)

a stanislaustól elvett koronát. de a példa beszednek. bé kel tellyesedni (TL 197)

beszednek. bé kel tellyesedni, de a levelemet el végezem. mert haalevél (TL 197)

el végezem. mert haalevél kicsid, a hir elég nagy, és a (TL 197)

a hir elég nagy, és a hajos utánnam várakozik, jó egésséget (TL 197)

pedig keményeb, és porczogosab. azt a tál havat. azután. nyakon öntik (TL 198)

tudgyaé kéd. mi legyen a,? a szöllöt nagy üstökben meg fözik (TL 198)

ollyan sürü nem lesz.; mint a ser élesztö, azután leszürik. hordokban (TL 198)

szinü, és ollyan édes, mint a méser, igy el készitvén tehát (TL 198)

igy el készitvén tehát. azt a levegö égböl le hullot étket (TL 198)

levegö égböl le hullot étket. a ház közepire teszik, akor. a (TL 198)

a ház közepire teszik, akor. a gazda, az egész cselédivel körül (TL 198)

csak hamar fel kalánozák. valamint a téjfelt. abbol pedig, kel enni (TL 198)

abbol pedig, kel enni. még a szópó gyermekeknekis. azt pedig ne (TL 198)

pedig ne gondollya kéd. hogy a gazda aszszony igy vendégellye. minden (TL 198)

valyon nálunk nem volnaé jó eza szokás, elég már az örményekröl (TL 198)

aszszony igy vendégellye. minden nap a gyermekeit. a már. sok volna (TL 198)

a mikor kedvit akarja keresni a gyermekinek. és hogy ki ki (TL 198)

ki ki jó kedvü legyen a háznál, mikor a tél. ollyan (TL 198)

kedvü legyen a háznál, mikor a tél. ollyan fösvény. hogy hó (TL 198)

hó nem esik. avároson, ollyankor a cselédes gazda. egy mély földnire (TL 198)

pedig. e lakodalmas holnap lévén, a két huru hegedüt eleget rángattyák (TL 198)

hegedüt eleget rángattyák nekik, de a csufos szokás nálok. hogy mihent (TL 198)

mihent, az egy gazda aszszonynak. a fia, a feleségit a házhoz (TL 198)

egy gazda aszszonynak. a fia, a feleségit a házhoz viszi, a (TL 198)

fösvény. hogy hó nem esik. avároson, ollyankor a cselédes gazda. egy (TL 198)

aszszonynak. a fia, a feleségit a házhoz viszi, a szegény menyecskének (TL 198)

a feleségit a házhoz viszi, a szegény menyecskének, a száját bé (TL 198)

házhoz viszi, a szegény menyecskének, a száját bé zárják. valamint a (TL 198)

a száját bé zárják. valamint a pápa, a Cardinálisoknak: és mind (TL 198)

bé zárják. valamint a pápa, a Cardinálisoknak: és mind addig nem (TL 198)

szabadságot nem ád, addig ollyan a háznál. mint a néma, csak (TL 198)

addig ollyan a háznál. mint a néma, csak az urával. beszélhet (TL 198)

de másal senkivel sem, mikor agazda aszszony. hozá szol: vagy valamit (TL 198)

szol: vagy valamit parancsol neki, a menyecskének. csak. inteni, azillyen némaság (TL 198)

némelykor. hat, hét. esztendeig. ha a gazda aszszony. szereti a fia (TL 198)

ha a gazda aszszony. szereti a fia feleségit. hamaréb. fel szabadittya (TL 198)

fia feleségit. hamaréb. fel szabadittya a némaságbol. de ha nem szereti (TL 198)

noha egy házban laknak, ennek a szokásnak pedig az az oka (TL 198)

pedig az az oka, hogy a menyecske. ne perelhessen a háznál (TL 198)

hogy a menyecske. ne perelhessen a háznál. hanem nagy csendeségel. fügjön (TL 198)

csak azt hozák hirül, hogy a spanyolok mennyi várat, várost, vettek (TL 198)

országban; talám semmit nem hadnak a jövö esztendöre, erröl jut eszemben (TL 198)

vagy leány vagyon. takarodgyék ki a várbol, hanem azt meg engedi (TL 199)

engedi nekik., hogy a mit a hátakon. el birnak, azt el (TL 199)

azt el vihetik magokal., másnap. a császár. el hül belé. az (TL 199)

láttya, hogy az aszszonyoknak. akik a várbol.. mennek, mindenikének. egy férfiu (TL 199)

várbol.. mennek, mindenikének. egy férfiu a hátán., azaszszonyoknak. a férjek, a (TL 199)

egy férfiu a hátán., azaszszonyoknak. a férjek, a leányoknak. az attyafiok (TL 199)

a hátán., azaszszonyoknak. a férjek, a leányoknak. az attyafiok, a táborra (TL 199)

mint hogy késöre adták fel avárat, azért, meg haragudot. az egész (TL 199)

férjek, a leányoknak. az attyafiok, a táborra érkezvén, igy meg terhelve (TL 199)

a mely hamar. el kezdék. ahadakozást. akor ót mit csinalnánk. viszá (TL 199)

érkezvén, igy meg terhelve., mondák a császárnak. hogy az engedelme szerént (TL 199)

nem terhelhették meg magokot; mint a férjekel. erre meg kegyelmezet a (TL 199)

a férjekel. erre meg kegyelmezet a CSászár. azegész városnak. nám az (TL 199)

folyni ebben az esztendöben, valamint a pápai sogor munkája. a portán (TL 199)

valamint a pápai sogor munkája. a portán, ugy minden dolgunk hátra (TL 199)

dolgunk hátra mász. nem elö, a porta, nem adta tellyeségel válaszul (TL 199)

még annak nincsen ideje. de a császárok nem jovallása. parancsolat. és (TL 199)

császárok nem jovallása. parancsolat. és a mi elmenetelünkböl. semmi nem telik (TL 199)

hinnünk kel., hogy ö mindent a mi jovunkra. cselekeszik, ezis jovunkra (TL 199)

mert ugyan is. hát ha abékeséget oly hamar meg akarják csinálni (TL 199)

ót mit csinalnánk. viszá fogadnánaké afészkünkben. vagy sem. nyugodgyunk meg tehát (TL 199)

tehát azon, hogy jobban tudgya a mi atyánk (TL 199)

micsoda szép dolog. édes néném. a jo tétemény, soha senki azért (TL 200)

semmi kegyelmeségit nem mutatta, mondá, a mái napot. el vesztettem, mert (TL 200)

hogy egy adakozo embernek, ezeket a szokot. irták a koporsojára., A (TL 200)

ollyan nép köziben hozot. aki amásokal valo jó téteményt. követi. és (TL 200)

embernek, ezeket a szokot. irták a koporsojára., A mit el költöttem (TL 200)

estve esziben jutván. hogy azon anapon semmi kegyelmeségit nem mutatta, mondá (TL 200)

minket. akiért háláadásal kel lenni akézhez is, micsoda szép dolog. édes (TL 200)

hogy az egerek meg egyenek a fösvénységért. mint egy lengyel királyal (TL 200)

talám májusnak nevezhetném ezt a holnapot, ollyan szép idök járnak (TL 200)

vetettek engemet, mert ha ezek, a belsö szomoruságtol. vagy valamely belsö (TL 200)

nyavalyátol, vagy egyszers mind. mind a kettötöl jönek. a meg gyujtot (TL 200)

láttyuk, hogy inkáb vigad akor aszivünk, mint az estig valo tánczolásban (TL 200)

mert senkivel jót nem tettem. aminap olvastam, hogy egy adakozo embernek (TL 200)

mind. mind a kettötöl jönek. a meg gyujtot gyerttyát. nem kel (TL 200)

nem kel csudálni ha fogy. ajésuiták superiorja. itt vagyon. a ki (TL 200)

urunk véle tölti azidöt. és a munkásival, mivel, kertet. és házat (TL 201)

boldog. akinek. nem kel küszködni a betegségel, mert akár mely erösnek (TL 201)

ki is nyilatkoztatta már magát a betegsége. tegnap elöt, a szokás (TL 201)

magát a betegsége. tegnap elöt, a szokás szerént, nyolcz orakor estve (TL 201)

le kel esni alatta. de ami állapotunk, ollyan, hogy csak kel (TL 201)

akor, alátható., el felejteti velünk. aláthatatlant; hogy tellyeségel. predikáczion nevégezem levelemet (TL 201)

talám valamit ollyat. ett, amit agyomor nem szenvedhetet; másnap, hat orakor (TL 201)

mikor erösen szeretünk valakit. akor, alátható., el felejteti velünk. aláthatatlant; hogy (TL 201)

orakor estve. le akarván vetkezödni. a hideg borzogatta; én jelen lévén (TL 201)

és le fekszik. én is a szállásomra megyek. egy kevés idö (TL 201)

a mikor fel szokot öltözni. a házában megyek, de micsoda ijedcségben (TL 201)

innep lévén. fel öltözöt, és a nagy misét meg halgatta. de (TL 202)

Istent, hogy tarttsa meg ezt a nagy embert; a kit, az (TL 202)

ma nagy péntek lévén. mind a mennyei. mind aföldi. atyáinknak, halálokot (TL 202)

elsö aprilisig. az nap pedig ahideg erösen jöt rea., és annál (TL 202)

lévén. mind a mennyei. mind aföldi. atyáinknak, halálokot. kel siratnunk, az (TL 202)

mondották nékie. ma velem lész a paradicsomban., hullasuk bövségel könyveinket, mert (TL 202)

paradicsomban., hullasuk bövségel könyveinket, mert a keserüségnek ködgye, valoságoson reánk szállot (TL 202)

reánk szállot. de ne azt a jo atyánkot sirassuk. mert ötet (TL 202)

az Isten annyi szenvedési után. a mennyei lakadalomban vitte. ahol agyönyörüségnek (TL 202)

lehet. micsoda állapotban irom ezt a levelet, de mivel tudom hogy (TL 202)

igen keveset. de másként. mindent a szokás szerént vit végben, abban (TL 202)

a mennyei lakadalomban vitte. ahol agyönyörüségnek. és az örömnek pohárábol itattya (TL 202)

itt mi közöttünk. még csak aleg alábvalon is, itéld el, ha (TL 202)

szokás szerént vit végben, abban a gyengeségiben is. az esztergájában dolgozot (TL 202)

másnap jobbacskán volt. virág vasárnap. a (TL 202)

miat. nem mehetet atemplomban: hanem a közel valo házbol halgatta amisét (TL 203)

házbol halgatta amisét., amise után. a mely pap oda vitte neki (TL 203)

felé éttzaka, mindnyájan mellette voltunk, apap kérdette töle. ha akarjaé fel (TL 203)

mely pap oda vitte neki a szentelt ágat. térden álva vette (TL 203)

volt. kedden hasonlo képen. még a dohánt is meg kivánta. és (TL 203)

még is ugy meg tartotta a rendet. mint egésséges korában. szeredán (TL 203)

magahoz vette nagy buzgoságal. estve a le fekvésnek ideje léven. két (TL 203)

fekvésnek ideje léven. két felöl a karját tartották. de maga ment (TL 203)

karját tartották. de maga ment ahálo házában, a szovát igen nehéz (TL 203)

de maga ment ahálo házában, a szovát igen nehéz volt már (TL 203)

hogy akarja. annak vége levén, a pap szép intéseket, és vigasztalásokot (TL 203)

is láttuk hogy az intéskor. a szemeiböl. köny hullatások folytanak., végtire (TL 203)

közel valo házbol halgatta amisét., amise után. a mely pap oda (TL 203)

nyáj. pásztor nélkül, másnap, szegénynek atestámentumát. fel nyitottuk. és el olvastattuk (TL 203)

gyengeség miat. nem mehetet atemplomban: hanem a közel valo házbol (TL 203)

észre. által menetelit.. a midön a szemei fel nyiltak. ö szegény (TL 203)

hogy ö semmit halála orájáig aháznál valo rendben el nem mulatot (TL 203)

kenyerünket, és ollyanok vagyunk. mint a nyáj. pásztor nélkül, másnap, szegénynek (TL 203)

is annyit, de mindenikünknek. azt a pénzt. franczia országban kellene fel (TL 203)

mikor veszük fel, Isten tudgya. a vezérnek szollo levelitis el küldöttük (TL 203)

hogy bennünket el ne hadgyon a testet, másnap fel bontattuk és (TL 204)

az aprolékját. egy ládában tévén. a görök templomban el temették. atestet (TL 204)

templomban el temették. atestet pedig a borbélyók füvekel bé csinálták. mert (TL 204)

nem tudgyuk mikor vihettyük constancinápolyban. a borbélyok szerént. nem kel csudálni (TL 204)

nem kel csudálni halálát. mert a gyomra, és vére, tele volt (TL 204)

egész testit el boritotta volt a sár, az agya veleje egésséges (TL 204)

is volt annyi mint 12nek, a szivét franczia országban. hadta hogy (TL 204)

franczia országban. hadta hogy küldgyük, a testet husvét után. egy nagy (TL 204)

minden féle embernek szabad volt. a testet meg látni. harmintz török (TL 204)

és végezen. csáki ural és atöb magyarokal. kik itt vagyunk. ha (TL 204)

ember. az keserüséget okozo óktól. a keserüségnek sullya. annyival inkáb könnyebedik (TL 204)

micsoda pásztorunk hagyot el., de a mi jó Istenünknek. ha egyik (TL 204)

jó Istenünknek. ha egyik kezében. a veszö. a másikában. a vigasztalás (TL 204)

ha egyik kezében. a veszö. a másikában. a vigasztalás. a porta (TL 204)

kezében. a veszö. a másikában. a vigasztalás. a porta ide küldötte (TL 204)

veszö. a másikában. a vigasztalás. a porta ide küldötte ibrahim effendit (TL 204)

a görök templomban el temették. atestet pedig a borbélyók füvekel bé (TL 204)

tegnap. az Isten szolgálat után. atestet. koporsoban zártuk. és egykis házban (TL 204)

háznak gondgya., a tahin iránt. a melyet rendelt (TL 205)

háznak gondgya., a tahin iránt. a melyet rendelt nekünk a porta (TL 205)

iránt. a melyet rendelt nekünk a porta, tiz tallért minden naprá (TL 205)

naprá. hogy aztot fel oszák. a magyarokra. kik a fejdelmet szolgáltuk (TL 205)

fel oszák. a magyarokra. kik a fejdelmet szolgáltuk, de erre, se (TL 205)

akik meg akarnak maradni. abbol a pénzböl. élljünk mindnyájan, mind addig (TL 205)

árvaságban valo maradásunkot., mint ha eza szomoruság nem elég volna rajtam (TL 205)

esztendö mulván, ma tettem le a franczia köntöst (TL 205)

A porta. meg engedvén, hogy titkon (TL 205)

porta. meg engedvén, hogy titkon a szegény urunk testét. Constáncinápolyban vihessük (TL 205)

gondgya reám ne szállyon, mivel asibrik uram betegsége nehezebedik minden nap (TL 205)

koporso. volt. a jésuitákhoz küldöttem. akoporsot ki vévén belölle, felnyitották. hogy (TL 205)

indultam, 6.dik. Constancinápolyban érkezvén. aládát. akiben a koporso. volt. a (TL 205)

vihessük, egy nagy ládát. csináltatván, a koporsot belé zárattam, hajora tétettem (TL 205)

dik. Constancinápolyban érkezvén. aládát. akiben a koporso. volt. a jésuitákhoz küldöttem (TL 205)

aládát. akiben a koporso. volt. a jésuitákhoz küldöttem. akoporsot ki vévén (TL 205)

ki vévén belölle, felnyitották. hogy a testet meg lássák., sirt pedig (TL 205)

beszéllet velünk. most pedig azokot ahelyeket csak pusztán látom. és azok (TL 205)

meg lássák., sirt pedig azon a helyen ástak. a hová temették (TL 205)

abban a nagy városban mulaték, avezért letévék. én is onnét megindulék (TL 205)

pedig azon a helyen ástak. a hová temették volt. az urunk (TL 205)

urunk annyát, akinek is csak a koponyáját találták meg. és aztot (TL 205)

csak pusztán látom. és azok apuszta helyek keserüségel töltik bé sziveinket (TL 205)

koponyáját találták meg. és aztot. a fia koporsojában bé zárták. és (TL 205)

mely csudálatos. az Isten rendelése,! a még abban a nagy városban (TL 205)

Isten rendelése,! a még abban a nagy városban mulaték, avezért letévék (TL 205)

és tegnap ide viszá érkezém, a szomoruságnak helyére. a hol is (TL 205)

viszá érkezém, a szomoruságnak helyére. a hol is. minden szomoruságra gerjeszt (TL 205)

akár hová fordullyák. mindenüt. azon a helyeket látom. a hol az (TL 205)

mindenüt. azon a helyeket látom. a hol az urunk. lakot. járt (TL 205)

orákot töltet. el végzem ezt a levelet. mert magamot. kesergetvén, kédetis (TL 205)

mert magamot. kesergetvén, kédetis keseritem. a szomoruán irt levelek. ugy jobbak (TL 205)

eröt, és értelmet ád, annak a keresztnek, hordozására. melyet. reám adot (TL 206)

vagyunk. ha lehetne vigasztalást venni. aleveleidben néném. eleget találhatnék. azis evaloságos (TL 206)

kevesen akartak még eddig azzal a szabadságal élni, és meg akarják (TL 206)

élni, és meg akarják. várni a fejdelem eljövetelét. Isten tudgya mikor (TL 206)

az elött. a ki telik a tiz tallérból, melyet adnak napjára (TL 206)

negyven. személyt. el lehet tartani a tiz tallérból. de nem lehet (TL 206)

fizetést. se ruházatot abbol adni. a szegény urunknak. hatvan tallérja volt (TL 206)

száz tallérjok volt, most pedig a kevésböl. keveset sem adnak, elöször (TL 206)

sem adnak, elöször azért, mert a rendelt pénz. esztendö által. az (TL 206)

fizetni az alacson cselédnek, kik a konyhán szolgálnak. harmadszor azért. mert (TL 206)

reám adta, eröt is ád ahordozására. itéld el néném. ha nem (TL 206)

azért. mert ha egynek adnának. a többi is, kérne, és zugolodnék (TL 206)

hogy senkinek semmit nem adnak. a zugolodásra sem adnak ókót. jó (TL 206)

nem nagy kereszté. rajtam, hogy ami jó sibrik (TL 206)

hogy aztot. könnyeben kellene viselni. a szegénységet is konnyeben türik. ha (TL 206)

mert hozá szokik. édes néném, a jó Isten. ujjab keresztet adot (TL 206)

alat: és akik nem szoktak a töllem valo függéshez, akik azt (TL 207)

szerént. én magam sem üsmerem, a fejdelmet. azt sem tudom, mint (TL 207)

kit az atya. szeretet. azt a fia nem kedvelli, azt is (TL 207)

egész. mert az embereket vagy a haszon keresés, vagy a félelem (TL 207)

vagy a haszon keresés, vagy a félelem vezéreli, ritkán a szeretet (TL 207)

vagy a félelem vezéreli, ritkán a szeretet, vagy a becsület, egy (TL 207)

vezéreli, ritkán a szeretet, vagy a becsület, egy fellyeb valonak pedig (TL 207)

rendihez valo becsületit meg adgya. a maga hivatallyát. ne az emberekért (TL 207)

fel tenni. hogy kinek kinek. amaga rendihez valo becsületit meg adgya (TL 207)

is, hadgyaké szó nélkül? nem; a tiszttségben lévökre, mindenkor bal itéletet (TL 207)

a vezérnek irot bucsuzo levelét urunknak (TL 207)

kednek küldenem soha keresztény fejdelemhez a porta ollyan hitelel nem volt (TL 207)

A fényes porta fö vezérjenek. alí (TL 208)

tsudalkozni fog avezér kedves barátom. a midön halálom hirével. ezen levelemet (TL 208)

hivot hogy hozzá készüllyek. és a gyözhetetlen császárhoz valo hálá adoságom (TL 208)

utolsó szavai. és mutassa bé acsászárnak kegyelmes uramnak. igaz háláadoságal. tellyes (TL 208)

csalattam, mert személyemet becsületben tartván, avelem lévö kevés számu hiveimmel táplált (TL 208)

Kéttség kivül tsudalkozni fog avezér kedves barátom. a midön halálom (TL 208)

mivel az emberi természetnek. halandosága., ahalált el kerülhetetlennek lenni mutatta., az (TL 208)

viseltetvén oly idöben jöttem, amidön ahadakozás szerencsétlen sorsa által leg nagyob (TL 208)

leg nagyob változások közöt. forgottak a birodalom dolgai. meg gyözte vala (TL 208)

nem vádol lelkem üsmereti, hogy a birodalomban valakit meg bántottam volna (TL 208)

meg bántottam volna. és hogy a fényes porta valoságos jovát, minden (TL 208)

parancsoltam, hogy halálom történvén, amidön avezért tudositani fogják. kedves barátomnak ezen (TL 208)

sokszor. hogy ezen egyenes szándékomot a porta ministeri meg üsmérvén, hozám (TL 208)

azokot a kiket Isten ezen a világon gondviselésem alá bizot, ámbár (TL 209)

oly meg szükült állapotomot, hogy a Császár mellém rendelt, és engemet (TL 209)

sem hagyhattam, melyre nézve ha a gyözhetetlen császár elött, valamely érdemet (TL 209)

testi és lelki áldást kivánván avezérnek, és az egész birodalomnak, végzi (TL 209)

mint sem hasznára. egyedül csak a Császár kegyelmeségében ajánlom egyenként öket (TL 209)

kivált képen ibrahim hiv tolmácsomot, a minden hato Isten jutalmaztassa meg (TL 209)

esztendöktöl fogvást. inkáb terhére. voltam aportának mint sem hasznára. egyedül csak (TL 209)

utyokot. vagy akinek tettzeni fog a birodalomba meg maradhassanak., mind ezek (TL 209)

Egy nehány levelidet vévén néném, a sok vigasztalásit közöt, annak leg (TL 209)

itéleteket tettek. és tesznek felöllem. a velem valok. hát még ezután (TL 210)

fognak irántam mondani magának is a fejdelemnek., de én azt csak (TL 210)

még magais azt gondollya. hogy a szegény úrunknak sok joszága maradot (TL 210)

magokot; a mi leg drágáb. aportékáji közöt. az asztalhoz valo ezüst (TL 210)

sebbe valo orája maradot., egyikét a szegény sibriknek hadta, a másikát (TL 210)

egyikét a szegény sibriknek hadta, a másikát nekem, ezekböl észre veheted (TL 210)

az épitesre. a harmadik. és aleg hasznosab (TL 210)

talált ki., nem adta volna aköves portékáért. ollyan pedig sok volt (TL 210)

sok volt. mert az ollyanért. a pénzt nem kimélte. és az (TL 210)

kimélte. és az ollyanoknak. se a fia. se más hasznát nem (TL 210)

azok mind más formájuak voltak, a székek, asztalok ugy el bomlottak (TL 210)

kéd. hogy az asztalos, és a lakatos. többet nyertek rajta, mint (TL 210)

az ötvesek, egy szoval. néném, a franczia példa beszéd. bé nem (TL 210)

hamis keresetel valo joszágot hádgy a fiára, mert ö szegény, az (TL 210)

hat vagy hét aranyát találtam, a kalamaris ládájában. és minden kincse (TL 210)

azt kérthetnékéd. hogy hová tette a pénzit., mivel, hól hetven, hol (TL 210)

meg annyit költöt, az épitesre. a harmadik. és aleg hasznosab (TL 210)

költtsége. az Isteni szolgálatért. és a kápolnájáért volt. de ö annak (TL 211)

ki is egy spanyol követet. a viszá menetelekor meg akarván ajándékozni (TL 211)

mondá az urak elöt. ezt a követet meg akarnám ajándékozni. de (TL 211)

volt, mondá akirálynak. ad oda a kápolnádot. mert arra sokat költöttél (TL 211)

sziliktár agát tették helyében, illyen avilág. hihetö hogy alkalmatosab a hadakozásra (TL 211)

hogy tudta szegény hasznát venni a kápolnájának. de sok más ollyan (TL 211)

A mindeneknek teremptöje. meg adta érnünk (TL 211)

közül. aki tréfás volt, mondá akirálynak. ad oda a kápolnádot. mert (TL 211)

vettem, grof bonválnak el küldötte a procurátioját, hogy a még ide (TL 211)

ezt láthatná, keserves szemekel nézné a fiának, ezen cselekedetét. hogy inkáb (TL 211)

bonvált. pedig bécsben. minek elötte ahitet meg tagadta. volna. még gyeneraliságában (TL 211)

panaszolkodik. lesz kire igazitanom, de aszegény urunk ha ezt láthatná, keserves (TL 211)

az apját, de abban menthetem a fiat, hogy az attya szolgait (TL 211)

még gyeneraliságában üsmérte. akinek is a portán. hálá Istennek igen kevés (TL 211)

rajta, azt irod néném. hogy a vezér helyet. kik az elmult (TL 211)

elmult holnapban le tettek vala. a sziliktár agát tették helyében, illyen (TL 211)

a ki a keresztet adgya. avigasztalást is attol kel várni. a (TL 211)

értem meg. de a ki a keresztet adgya. avigasztalást is attol (TL 211)

avigasztalást is attol kel várni. a fejdelem levelét vettem, grof bonválnak (TL 211)

illyen avilág. hihetö hogy alkalmatosab a hadakozásra. mivel (TL 211)

hogy itt avaroson. ki hirdették. a muszkával valo hadakozást. hadakozzanak nem (TL 212)

magokot. hogy egyiket sem cselekszik. a testünk minden nap jol lakik (TL 212)

az elménk. igen koplal. avigasságtol. a többiis. érzi a maga bibijét (TL 212)

koplal. avigasságtol. a többiis. érzi a maga bibijét. de én. duplán (TL 212)

és hogy, egy holnap mulva. avezér meg indul ahadakal, az Isten (TL 212)

holnap mulva. avezér meg indul ahadakal, az Isten. a ki minden (TL 212)

de én. duplán érzem, mind a magamét érzem, mind a másét (TL 212)

mind a magamét érzem, mind a másét kel néznem, ha szinte (TL 212)

magamra hagyot engemet. minden nap a sok boszut látom. de Isten (TL 212)

hogy ki nem osztogatom nékik. a fejdelem joszágát. hogy pedig ki (TL 212)

járjak. már másut meg csilapodot a hadakozás, augustus. lengyel király, dom (TL 212)

töb negyed napjánál. hogy itt avaroson. ki hirdették. a muszkával valo (TL 212)

tették Constancinápolyban. az a jele. ahadakozásnak, és hogy, egy holnap mulva (TL 212)

király, dom cárlos. neápolisi király, a loteringus hertzegnek, loteringyiáért. a toscanumi (TL 212)

király, a loteringus hertzegnek, loteringyiáért. a toscanumi hertzegséget adták. és loteringyiát (TL 212)

toscanumi hertzegséget adták. és loteringyiát. afranczia, stanislaus királynak. adta hogy birja (TL 212)

igy ki ki meg elégszik a részivel. itt pedig más hadakozás (TL 212)

pedig más hadakozás kezd gyuladni, a töröknek. a muszkával, mar a (TL 212)

hadakozás kezd gyuladni, a töröknek. a muszkával, mar a boncsokokot ki (TL 212)

a töröknek. a muszkával, mar a boncsokokot ki tették Constancinápolyban. az (TL 212)

boncsokokot ki tették Constancinápolyban. az a jele. ahadakozásnak, és hogy, egy (TL 212)

élek. mert. eszem. és irok, ahalotak pedig. ugy reá tarttyák magokot (TL 212)

de az elménk. igen koplal. avigasságtol. a többiis. érzi a maga (TL 212)

a töb kenyeres társaimot. de avigasztalás csak harmad napig tart. azután (TL 213)

választ adni leveleimre, it az a hire, hogy a vezér. aduna (TL 213)

it az a hire, hogy a vezér. aduna mellé szállot táborban (TL 213)

a hire, hogy a vezér. aduna mellé szállot táborban. a muszkák (TL 213)

vezér. aduna mellé szállot táborban. a muszkák pedig tatár országban. igen (TL 213)

lankadot szivünk, és kedvünk, csak a sok suhajtást kel hallanom, egy (TL 213)

nehány rend béli leveleit vettem a fejdelemnek., a melyekel még is (TL 213)

magamal hitetni. édes néném, hogy avezérel el mentél volt táborban, de (TL 213)

melyekel még is meg vigasztaltam, a töb kenyeres társaimot. de avigasztalás (TL 213)

harmad napig tart. azután ismét a suhajtást kezdik el. én nekem (TL 213)

szegény urunk jövendölése., mert egyszer atöbbi közöt, avásárlásrol valo számadást, hogy (TL 213)

pedig még nagyob szükségem volna a vigasztalásra mint másoknak, de engemet (TL 213)

vigasztal. és ö ád erött. a kereszt hordozásra. magamban kel meg (TL 213)

belsö képen. mind mást érez a szivem,. minden leveleiben a fejdelem (TL 213)

érez a szivem,. minden leveleiben a fejdelem irja hogy el jö (TL 213)

de még itt nincsen. azonban a szükség szaporodik. a baj, és (TL 213)

nincsen. azonban a szükség szaporodik. a baj, és a panasz. nagyobodik (TL 213)

jövendölése., mert egyszer atöbbi közöt, avásárlásrol valo számadást, hogy oda adtam (TL 213)

pedig tatár országban. igen vadászák atatárokot, ha mind meg eszik sem (TL 213)

szükség szaporodik. a baj, és a panasz. nagyobodik. és mint hogy (TL 213)

magunkot alkalmaztatni. sokszor jut eszemben a szegény urunk jövendölése., mert egyszer (TL 213)

mert én vásároltattam, a mi a köntösihez, és az ház beli (TL 213)

az ház beli eszközökhöz kivántatot, a fizetö mester aki vásárolta parancsolatombol (TL 213)

poltura érö portékán meg akad aszeme, és kezdi mondani. mint egy (TL 213)

számot adot, én pedig azt a szám adást meg mutattam a (TL 213)

a szám adást meg mutattam a fejdelemnek,.) de azt jó meg (TL 213)

szegénynek olyan természete volt, hogy a számadásban {szám-adásban} nem nézte. hogy (TL 213)

apro állapotban mindenkor gántsot talált, a szám adásban tehát. egy nehány (TL 213)

szegeny semmit nem felel. csak a kezemben adgya a szám adást (TL 214)

felel. csak a kezemben adgya a szám adást, és el fordul (TL 214)

és kértem bocsánatot, erre az a ritka. és nagy ember. meg (TL 214)

ha akor sirva hallottam ezeket a szokot, most konyves szemmel jutnak (TL 214)

sz.neve, meg mondottam, hogy a szomoru levélnek. rövidnek kel lenni (TL 214)

mind akettö eljö. de csak anagyobik jött el. a hajo gallipolinál (TL 214)

de csak anagyobik jött el. a hajo gallipolinál maradot, maga egynehányad (TL 214)

nem akarván közinkben jöni. csak a vendég fogadoban szállot. el érkezésit (TL 214)

érkezet. nekem azon örülni kel. asok bajtol meg menekedem. nem volt (TL 214)

joseph; azt gondoltuk hogy mind akettö eljö. de csak anagyobik jött (TL 214)

tallérnál. azegészház költtségire. de aki a fogat adta, ennünk is ád (TL 214)

kezdhesük. és végezhesük ezen esztendöt., a fejdelem egy nehány napot mulatván (TL 215)

egy nehány napot mulatván Constancinápolyban, a bujdoso felekezeti közi az elmult (TL 215)

nápján idé viszá tére, ennek a hirtelen valo viszá térésnek pedig (TL 215)

pedig oka az, hogy mihent a porta meg tudta hogy Constáncinápolyban (TL 215)

az oka. mert mint hogy a portának a Császáral valo békésége (TL 215)

mert mint hogy a portának a Császáral valo békésége még tárt (TL 215)

de sött még mint hogy a Császár a porta és a (TL 215)

még mint hogy a Császár a porta és a muszka között (TL 215)

a Császár a porta és a muszka között valo közben járó (TL 215)

muszka között valo közben járó, a porta nem akart okot adni (TL 215)

porta nem akart okot adni a Császárnak apanaszra, hogy miért hozatta (TL 215)

hogy miért hozatta maga mellé a fejdelmet, mert it, igen tartanak (TL 215)

akart okot adni a Császárnak apanaszra, hogy miért hozatta maga mellé (TL 215)

it, igen tartanak attol; hogy a Császárt valamiben meg boszonttsák. mert (TL 215)

küldék oly hamar ide viszá a fejdelmet, a ki is mint (TL 215)

Bezzeg néném, nyertünk mi a változásban. mint bertok a tsikban (TL 215)

mi a változásban. mint bertok a tsikban, vigasztalásunkra vártuk, ezt az (TL 215)

ifiu fejdelmet de szomoruságunkra jött. a szép rend tartást amelyet az (TL 215)

tartatni velünk. mind holtig; azt a fia harmad nap alat fel (TL 215)

olyan kevés idö alat. abban a keresztyényi, és fejdelemhez illendö rend (TL 215)

minden el töröltetet, és tsak a nagy rendeletlenségnek. ködgye szállotta meg (TL 215)

nagy rendeletlenségnek. ködgye szállotta meg a házunkot, tsak ebböl el itélheti (TL 215)

pedig mind ellenkezöt látunk. mert a rendet, nagy rendeletlenség követte, az (TL 216)

nagy rendeletlenség követte, az okoságot a hebehurgyaság., a kegyeséget a harag (TL 216)

követte, az okoságot a hebehurgyaság., a kegyeséget a harag. és az (TL 216)

okoságot a hebehurgyaság., a kegyeséget a harag. és az idegenség ugy (TL 216)

nem tettzet. mint már ez a három holnap, most suhajtyák leg (TL 216)

holnap, most suhajtyák leg inkáb a mi meg holt urunkot, mert (TL 216)

kel néznünk az attya, és a fia közöt valo nagy külömbséget (TL 216)

káromlás nélkül nem maradtam, mert a hamis atyafiak sokal vádoltanak. és (TL 216)

hamis atyafiak sokal vádoltanak. és a hamis vádolásra a fejdelem sokat (TL 216)

vádoltanak. és a hamis vádolásra a fejdelem sokat visgálodot utánnam alatomban (TL 216)

meg mert a bizonyos, hogy a porta visgálodik utánna. hogy mitsoda (TL 216)

az elméjiben tsak ugy mint a többi. nékem tsak egy Isten (TL 216)

tegnap nagy föld indulás volt. a föld sem nyughatik alattunk. jó (TL 216)

fel fordulva, tsudálom hogy miis. a labunkon és nem a fejünkön (TL 216)

miis. a labunkon és nem a fejünkön járunk, a bizonyos pedig (TL 216)

pedig, hogy az Isten ebben a fejedelemben sok szép tálentumot adot (TL 216)

mélto dolog let volna, de a természetit kellet volna meg zabolázni (TL 216)

de mindenben szabadá hagyták. és a természet rendeletlenné. változová. és álhatatlanná (TL 216)

változo. arra soha sem tanitották., a természet sem vitte reá hogy (TL 216)

azt nem tudgya hogy mi a fosvénység. se a helyes meg (TL 217)

hogy mi a fosvénység. se a helyes meg tartás. se azt (TL 217)

se azt. hogy mi légyen a helyes adás. se azt. hogy (TL 217)

se azt. hogy mi légyen a nemzetihez valo szeretet, mert soha (TL 217)

nemzetihez valo szeretet, mert soha a nemzetivel nem társalkodhatot. a már (TL 217)

soha a nemzetivel nem társalkodhatot. a már bizonyos., hogy ebben a (TL 217)

a már bizonyos., hogy ebben a holnapban a Császár, a passorovitzai (TL 217)

bizonyos., hogy ebben a holnapban a Császár, a passorovitzai békeséget a (TL 217)

ebben a holnapban a Császár, a passorovitzai békeséget a törökel fel (TL 217)

a Császár, a passorovitzai békeséget a törökel fel bontotta, és letévén (TL 217)

törökel fel bontotta, és letévén a mediátorságát. a muszka mellé állot (TL 217)

bontotta, és letévén a mediátorságát. a muszka mellé állot., ha leheté (TL 217)

állot., ha leheté olyan formán a békeséget fel bontani vagy sem (TL 217)

végezték hogy nem keresztyéni tartás, a hitetleneknek. a hitet meg nem (TL 217)

nem keresztyéni tartás, a hitetleneknek. a hitet meg nem tartani, mivel (TL 217)

tudom mikor bontotta volna fel a török a békeséget, de azt (TL 217)

bontotta volna fel a török a békeséget, de azt tudom, hogy (TL 217)

példán most is lehetne tanulni. a törökök ha azt nem reménlenék (TL 217)

hitet meg nem tartani, mivel atöröknek. az Isten szintén olyan igaságos (TL 217)

talám már erre valo nézve, a portan is inkáb néznek reánk (TL 217)

fel bontani vagy sem azt atheologusok végezék el. mert azt el (TL 217)

A békeség fel lévén bontva. azért (TL 217)

békeség fel lévén bontva. azért a portának sem lévén szükséges. hogy (TL 217)

kelletet vigyázni. erre valo nézve a kalmakán egy levelet külde ide (TL 217)

agátol; a melyben tudtára adgya a fejdelemnek, hogy a porta kiványa (TL 217)

tudtára adgya a fejdelemnek, hogy a porta kiványa Constancinápolyban valo menetelét (TL 217)

porta kiványa Constancinápolyban valo menetelét, a porta meg akarván ezel mutatni (TL 217)

mutatni. hogy tellyeségel valo ellensége a német CSászárnak, és belöllünk ijesztöt (TL 217)

hallottam szegénytöl, hogy nem kiványa. a portának. a németel valo hadakozását (TL 217)

hogy nem kiványa. a portának. a németel valo hadakozását, mert irtozik (TL 217)

németel valo hadakozását, mert irtozik a törökel valo hadakozástol., és hogy (TL 217)

tudni, hogy uj vezért tettek a táboron. többet nem irok mert (TL 217)

hogy? tsak herdi burdi modgyára. a fejdelem tsak kevesed magával. indula (TL 218)

adot magának. se nekünk. hogy a portékájit el rakják. etalám tsak (TL 218)

a hogy. tegnap ebéd tályban. a város mellé érkezvén. egy udvarházhoz (TL 218)

érkezvén. egy udvarházhoz vivének, ót a császár tisztei a fejdelmet meg (TL 218)

vivének, ót a császár tisztei a fejdelmet meg vendéglég. ebéd után (TL 218)

meg vendéglég. ebéd után, mind afejdelem. mind mi alánk paripákot adának (TL 218)

onnét meg indulván pompával kisérék a császár tisztei a szállására. a (TL 218)

pompával kisérék a császár tisztei a szállására. a mely tsak egy (TL 218)

el lakhatik egy fejdelem benne, a házak mind fel voltak ékesitve (TL 218)

az ide valo mód szerént a császar parancsolattyábol. mint hogy még (TL 218)

hogy az egy éléfánt. ez a nagy állat egér szörü, a (TL 218)

a nagy állat egér szörü, a feje olyan valamint irják., a (TL 218)

a feje olyan valamint irják., a fülei. valamint az aszonyok legyezöje (TL 218)

fülei. valamint az aszonyok legyezöje., a szájábol. két felöl két vastag (TL 218)

két vastag fog nöki mint a karom, azok pedig hoszak., az (TL 218)

használhatnak, de azis bizonyos hogy a természet azokot néki hasznára adta (TL 218)

mintha az ellenség lett volna ahátunkon, még tsak anyi idöt sem (TL 218)

ki egy olyan fityelék valamint a pujkának, a pedig hoszab fel (TL 218)

hajlik mint egy korbács., annak a vége olyan. mint a disznonak (TL 218)

annak a vége olyan. mint a disznonak az orra, két lyuk (TL 218)

két szivárványon., azon szija fel a vizet mikor iszik, vagy mikor (TL 218)

a neki olyan mint nékünk a kezünk. ö azal egy polturat (TL 218)

és magát mindenüt legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem (TL 218)

legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem veheti. akit pedig (TL 218)

fel ölnél. és vastag mint akarom az ugy hajlik mint egy (TL 218)

féle hasznát veszi ö annak., a lábai mindenüt egyaránsu vastagsaguak. mint (TL 219)

olyan vastagok. mínt egy embernek a Czombja, a magosága 13 arasz (TL 219)

mínt egy embernek a Czombja, a magosága 13 arasz volt., de (TL 219)

volt., de e még tsak a kisdedek közül valo., tsudálatos az (TL 219)

ö munkáiban, elég már arrol a nagy állátrol beszélleni (TL 219)

A fejdelem 7dik a kalmakánynál volt (TL 219)

A fejdelem 7dik a kalmakánynál volt audencián., a ki (TL 219)

ki is egy paripát küldöt a fejdelem számára. hasonlo képen mindenikünk (TL 219)

is szépen fel öltöztetet lovakot, a Csauz pasa jött a fejdelem (TL 219)

lovakot, a Csauz pasa jött a fejdelem után. és nagy pompával (TL 219)

után. és nagy pompával vitte a kalmakányhoz. ót tsak kevés ideig (TL 219)

lévén, egy nusztos mentét adata a fejdelemre., mi reánk pedig mindenikünkre (TL 219)

térénk hasonlo pompával, el kezdök a komédiát, mert it azt gondollyák (TL 219)

mentöl nagyob betsületet tesznek nekünk. a német annál inkáb megijed; én (TL 219)

látok illyen komédiát ebben azországban, a theatrumrol hogy szállunk le. meg (TL 219)

gratiánus azt mondgya, hogy mihent a Czitrombol a levit ki facsarlyák (TL 219)

mondgya, hogy mihent a Czitrombol a levit ki facsarlyák, el vetik (TL 219)

vetik. és mikor az ember a csorgobol akar inya, meg hajol (TL 219)

azután hátat fordit néki. ilyen a világ; a tegnapi napot nem (TL 219)

fordit néki. ilyen a világ; a tegnapi napot nem mondhatom hogy (TL 219)

hogy el vesztettük volna, mert a moldovai, és a havasalföldi vajdánékot (TL 219)

volna, mert a moldovai, és a havasalföldi vajdánékot volt a fejdelem (TL 219)

és a havasalföldi vajdánékot volt a fejdelem latogatni. tsak kevesed magával (TL 219)

mindenik rea tudta magát tartani. a fejdelmet meg ajándekozták bennunköt is (TL 219)

mindenik tzifrán volt, mindenikének pedig a szépségével. az férje meg elégedhetik (TL 219)

seregel, valamint egy major háznál a sok tyuk. avalo hogy a (TL 219)

a sok tyuk. avalo hogy a mi fejdelmünk igen hideg szemekel (TL 219)

igen hideg szemekel nézte ezeket a görög fejdelmeknéket, se a szép (TL 219)

ezeket a görög fejdelmeknéket, se a szép tyukoknak bal felöl valo (TL 219)

mert még abban az orábanis a hideg volt rajta, a mely (TL 219)

meg romlot, talám azis okoza. a minden kitsidért valo haragját, valo (TL 220)

Már ezután Néném tsak a pompárol kel irnom., ma egy (TL 220)

Tegnap a porta tudtára adatván afejdelemnek, hogy (TL 220)

Tegnap a porta tudtára adatván afejdelemnek, hogy ma audenciája lenne a (TL 220)

afejdelemnek, hogy ma audenciája lenne a Császárnál, azért ma jó hajnalban (TL 220)

Császárnál, azért ma jó hajnalban a fejdelem hajora üle azegész udvarával (TL 220)

hajora üle azegész udvarával, és a Constancinápolyi kapu elött ki szálla (TL 220)

a hol már várt bennünket a Csauz pasa, sok Csauzokal. és (TL 220)

pasa, sok Csauzokal. és lovakal. a fejdelem a Császár paripájára ülvén (TL 220)

Csauzokal. és lovakal. a fejdelem a Császár paripájára ülvén, miis más (TL 220)

miis más paripákra, 8 orakor a Császár második kapujához érénk, a (TL 220)

a Csaszár igy meg vendégellye ajancsárokot. azon anapon. a melyen fizet (TL 220)

a Császár második kapujához érénk, a fejdelem a lorol le szálván (TL 220)

második kapujához érénk, a fejdelem a lorol le szálván. egy kevesé (TL 220)

lorol le szálván. egy kevesé a kapu közöt le ülteték, epedig (TL 220)

volt. hogy meg mutasák, hogy a császár kapujánál. varakozni kel akár (TL 220)

a, egy kevés idö mulva, a Csauz pasa meg jelenté, hogy (TL 220)

hogy már bé lehetne menni, a második kapun bé menvén, tsak (TL 220)

vala le rakva, mesze egyik a másikátol, ött száz tál étek (TL 220)

száz tál étek. a midön a udvar közepin valánk, egy kiáltásra (TL 220)

udvar közepin valánk, egy kiáltásra, a jantsárok nagy zugásal a tálakra (TL 220)

kiáltásra, a jantsárok nagy zugásal a tálakra rohanának valamint az ellenségre (TL 220)

alat, egy tál sem marada a földön. a pedíg szokás hogy (TL 220)

földön. a pedíg szokás hogy a Csaszár igy meg vendégellye ajancsárokot (TL 220)

meg vendégellye ajancsárokot. azon anapon. a melyen fizet nekik. a pedig (TL 220)

anapon. a melyen fizet nekik. a pedig igen rosz jel a (TL 220)

igen rosz jel a Császárnak. a midön a jancsárok nem akarnak (TL 220)

jel a Császárnak. a midön a jancsárok nem akarnak futni az (TL 220)

gazdagon fel volt ékesitve. kivalt a négy utolso, mindenikének rubintos szerszáma (TL 220)

utolso, mindenikének rubintos szerszáma volt, a fejeken tóll, és gyöngyel varrot (TL 220)

czifrábakot nem lehet másut látni, a fejdelem elött. két Csauz pasa (TL 220)

elött. két Csauz pasa menvén. a diván házba bé mene. a (TL 220)

a diván házba bé mene. a kalmakán, és a több fö (TL 220)

bé mene. a kalmakán, és a több fö renden lévök fel (TL 220)

fel kelének és koszönték. és a szokot helyre le ülteték. a (TL 220)

a szokot helyre le ülteték. a diván ház pedig négy szegeletü (TL 220)

szegeletü nagy bólt hajtásos palota. a kalmakán, a vezér helyet középben (TL 220)

bólt hajtásos palota. a kalmakán, a vezér helyet középben a fal (TL 220)

kalmakán, a vezér helyet középben a fal (TL 220)

igy meg vendégellye ajancsárokot. azon anapon. a melyen fizet nekik. a (TL 220)

mellet ült. a több tisztek két felöl. a (TL 221)

a több tisztek két felöl. a vezér feje felet pedig egy (TL 221)

pedig egy kis ablak vagyon, a honnét a Császar mindent láthat (TL 221)

panaszok volt. ezek egyenként menvén a kalmakány eleiben, suplicatiot adának neki (TL 221)

kalmakány eleiben, suplicatiot adának neki. a suplicatiot fel szoval el olvasák (TL 221)

két szoval, arra mit felelt a kalmakán, a suplicatiora fel irták (TL 221)

arra mit felelt a kalmakán, a suplicatiora fel irták, és a (TL 221)

a suplicatiora fel irták, és a kérönek a keziben adván, a (TL 221)

fel irták, és a kérönek a keziben adván, a házbol ki (TL 221)

a kérönek a keziben adván, a házbol ki igazitották. azután más (TL 221)

elvégezé minden baját. és perét., a vezér. egy szovával, minden törvénykezésnek (TL 221)

de ötet nem láthattyák, azután aszokás szerént, olyan embereket hivának bé (TL 221)

mindgyárt viszik akasztani. a kinek a joszágát viszá akarja adatni, a (TL 221)

a mindgyárt végben megyen. ezek a rövideden valo törvényes dolgok véghez (TL 221)

szép dolog vala nézni: azután apalota közepiben, három sorjával, kilentz száz (TL 221)

egy kevés idö mulva erkezék a Csauz pasa. a Császár parantsolattyával (TL 221)

mulva erkezék a Csauz pasa. a Császár parantsolattyával., a kalmakány eleiben (TL 221)

Csauz pasa. a Császár parantsolattyával., a kalmakány eleiben mene. az ajtóig (TL 221)

az ajtóig. el vevé tölle a parantsolatot. a fejére tevé. és (TL 221)

el vevé tölle a parantsolatot. a fejére tevé. és meg tsokolá (TL 221)

melyben a volt. hogy fizesen ajantsároknak. azonnal parantsolá hogy kezdgyenek a (TL 221)

ajantsároknak. azonnal parantsolá hogy kezdgyenek a fizetéshez., egy ora alát ezt (TL 221)

fizetéshez., egy ora alát ezt a sok pénzt mint ki hordák (TL 221)

tsendeségel. a meg léven. valakik a divánban ültenek, mindenik eleiben egy (TL 221)

tarta továb fél oránál, mert a török gyakorta eszik. de keveset (TL 221)

étek volna is. ebéd után. a diván hazban. olyan szomoru halgatás (TL 221)

ha senki nem lett volna a házban. noha tele volt, azután (TL 221)

csauz pasa az ajtoig jövének, a két kadileszkert ki szolitták, és (TL 221)

két kadileszkert ki szolitták, és a császárhoz vivék. egy fertály ora (TL 221)

ora mulva ismét viszá jövének a kalmakányért, a ki is fel (TL 221)

a ki is fel kelvén a kaptán pasával. a császárhoz menének (TL 221)

fel kelvén a kaptán pasával. a császárhoz menének, egy kis idö (TL 221)

menének, egy kis idö mulva a fejdelemért is eljövének, és oda (TL 221)

egy nusztos kaftánt adának, mihent a Császár eleiben érkezék a kit (TL 221)

érkezék a kit is köszöntvén. a Császár felelé néki. az apád (TL 221)

hogy teis fogod aztot követni, a fejdelem ki jövén a csaszártol (TL 221)

követni, a fejdelem ki jövén a csaszártol. miis mindnyájan kaftánban lévén (TL 221)

csaszártol. miis mindnyájan kaftánban lévén, a második (TL 221)

kapun kivül a császár paripájára üle. a kit (TL 222)

ajándekozák, mi is lora ülvén a szállás felé indulánk., a csauz (TL 222)

ülvén a szállás felé indulánk., a csauz pasa a fejdelem elött (TL 222)

felé indulánk., a csauz pasa a fejdelem elött ment, a szállásig (TL 222)

pasa a fejdelem elött ment, a szállásig kiséré. és vége lett (TL 222)

szállásig kiséré. és vége lett. a komédiának. és ennek a levélnek (TL 222)

lett. a komédiának. és ennek a levélnek (TL 222)

magasztallyanak. kit megalázanak. egyiktöl elvegyék. a másikának adgyák, ema meg történék (TL 222)

érzette, mert szomoru ábrázattal láttuk, a mahomet zászloját. a CSászár udvarában (TL 222)

ábrázattal láttuk, a mahomet zászloját. a CSászár udvarában le tévén, a (TL 222)

a CSászár udvarában le tévén, a házahoz alig érkezék. hogy a (TL 222)

a házahoz alig érkezék. hogy a petsétet, el vették tölle,, és (TL 222)

iktaták., mindenit el petsételték, és a kalmakánt tevek a kerékre., hogy (TL 222)

meg történék avezéren. aki is ataborol viszá térvén, nagy pompával. ment (TL 222)

térvén, nagy pompával. ment keresztül avároson. talám ugyan érzette, mert szomoru (TL 222)

másikának adgyák, ema meg történék avezéren. aki is ataborol viszá térvén (TL 222)

tudgyuk. miben vagyon dolgunk., ez a vezér fö vámos volt, el (TL 222)

A vezér tegnap meg izené., hogy (TL 222)

pompával, mivel nagy esö volt. a vezér melléje ültetvén a fejdelmet (TL 222)

volt. a vezér melléje ültetvén a fejdelmet, egy kevés idö mulva (TL 222)

idö mulva kávét adata, és afejdelemre egy nusztos mentét adának, és (TL 222)

fel kaftányozának., e meg lévén. a vezér, és a fejdelem fel (TL 222)

meg lévén. a vezér, és a fejdelem fel kelének., és a (TL 222)

a fejdelem fel kelének., és a vezér a fejdelem kezében adá (TL 222)

fel kelének., és a vezér a fejdelem kezében adá az Ethnámét (TL 222)

az Ethnámét., a mely levélben a császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni (TL 222)

petsétet, el vették tölle,, és avezérségböl ki iktaták., mindenit el petsételték (TL 222)

császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet, a fejdelem is a (TL 222)

fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet, a fejdelem is a vezér keziben (TL 222)

a fejdelmet, a fejdelem is a vezér keziben adá. a portával (TL 222)

is a vezér keziben adá. a portával tsinalt (TL 222)

petsételték, és a kalmakánt tevek a kerékre., hogy ót üllyön a (TL 222)

a kerékre., hogy ót üllyön a még lehet, ennek a neve (TL 222)

üllyön a még lehet, ennek a neve mehemet gyümrühcsi. még eddig (TL 222)

és el butsuzának egymástol., és a nagy esöben meg áztatok a (TL 223)

a nagy esöben meg áztatok a kaftánt. ebéd után pedig a (TL 223)

a kaftánt. ebéd után pedig a CSászár harmintz lovat külde a (TL 223)

a CSászár harmintz lovat külde a fejdelemnek. a fele szép paripák (TL 223)

harmintz lovat külde a fejdelemnek. a fele szép paripák voltak, a (TL 223)

a fele szép paripák voltak, a fele közönséges lovak,. és ezek (TL 223)

elég a hogy mi készülünk a már bé vet szokás szerént (TL 223)

el mondhatni, hogy mindenüt usztattunk a sárban, de már azt is (TL 223)

hogy mikor indulánk ki abbol a Császári varosbol, el végezvén tehát (TL 223)

varosbol, el végezvén tehát ót a komédiát az elmult holnapnak 27 (TL 223)

és fényes rendeletlenségel; mert hogy a portán és másut. nagyob gondolatal (TL 223)

másut. nagyob gondolatal legyenek irántunk, a porta 2 kapitsi pasával. kisérteté (TL 223)

2 kapitsi pasával. kisérteté ki a fejdelmet a varosbol., egy pediglen (TL 223)

pasával. kisérteté ki a fejdelmet a varosbol., egy pediglen. mindenkor mellettünk (TL 223)

láttyuk mitsoda kedvetlen utozás lesz a miénk. mind az idöre, utra (TL 223)

nagy tisztelettel, és betsülettel fogadták a fejdelmet az utban hoszu levelet (TL 223)

de mi még tegnap kezdettük a böjtöt, és ha mind ugy (TL 223)

mint el kezdettük, koplalás lesz avége. mert semmit sem találtunk, talám (TL 223)

fö képen} hogy által jöttünk a hegyeken, tsak nem mindenüt jó (TL 223)

találni. bort eleget, már azokban a falukban szalonna elegendö, a mely (TL 223)

de elsöben a bulgár aszony elött keresztet kel (TL 224)

itt. mind inkáb erdélyben kereskednek, a házak mind egy formára vannak (TL 224)

hogy tegnap érkeztem viszá bukureströl. a fejdelem Constantinus vajdát küldöt volt (TL 224)

fogadot, és pompával vitete magához, a még ótt voltam, avajda tartot (TL 224)

és betsületesen is botsátot el., adunán száraz lábal. mentem és jöttem (TL 224)

által. attol igen féltem hogy a lábam belé ne sipadgyon, roszabul (TL 224)

jártam volna mint. szent Péter. a vezér levele ma érkezék, a (TL 224)

minden féle igéretek bövölkodnek. abban a sok biztatások, hogy 30, vagy (TL 224)

tsak ugy bánnak velünk mint a gyermekel. és vázt akarnak belöllünk (TL 224)

belöllünk tsinálni, mert azt gondolja a porta, hogy mihent vidinben érkezünk (TL 224)

lovakot mindenüt adának alánk. és a portékánk. alá. azt el mondhattyuk (TL 225)

alá. azt el mondhattyuk, hogy a portékánk töb pénziben áll már (TL 225)

portékánk töb pénziben áll már a Császárnak. mint magunknak., mert a (TL 225)

a Császárnak. mint magunknak., mert a sok posta lovat, mind a (TL 225)

a sok posta lovat, mind a Császár fizeti, az utunk nem (TL 225)

a kik nem igen dolgosok, a fejér nép igen tsufos süveget (TL 225)

pasa tehát sátorokot vonatván fel avároson kivül, tegnap 8 orakor oda (TL 225)

tzifrán. mind jó paripások valának, a duna parton pedig egy kis (TL 225)

pedig egy kis mély földnire a várostol a pasa sátorai fel (TL 225)

kis mély földnire a várostol a pasa sátorai fel valának verve (TL 225)

pasa sátorai fel valának verve, a tihája elönkben jövén. a pasa (TL 225)

verve, a tihája elönkben jövén. a pasa. nevével köszönté a fejdelmet (TL 225)

jövén. a pasa. nevével köszönté a fejdelmet, és a sátorok alá (TL 225)

nevével köszönté a fejdelmet, és a sátorok alá vivé. ahol meg (TL 225)

alá vivé. ahol meg vendegelé a fejdelmet. ebéd után. a fejdelem (TL 225)

vendegelé a fejdelmet. ebéd után. a fejdelem apasa paripájára ülvén., nagy (TL 225)

avárosban álgyu dörgések közöt. nem a várban, hanem a külsö városban (TL 225)

közöt. nem a várban, hanem a külsö városban vagyunk szálva, mászor (TL 225)

Tegnap a mi fö generálisunk meg vendégelé (TL 225)

mi fö generálisunk meg vendégelé afejdelmet. ugy tettzik, hogy ezt a (TL 225)

afejdelmet. ugy tettzik, hogy ezt a pasát méltán nevezhetem generalisnak, ha (TL 225)

földön jártunk tsak nem mindenüt a duna mellet. avalo egy kevesé (TL 225)

avalo egy kevesé pusztás. mert a falak is. puszták. most ahadakozásban (TL 225)

is. puszták. most ahadakozásban., ezt a szép földet mind rátzók birják (TL 225)

a falak is. puszták. most ahadakozásban., ezt a szép földet mind (TL 225)

paripájára ülvén., nagy pompával érkezénk avárosban álgyu dörgések közöt. nem a (TL 225)

mély földnire lettünk volna vidintöl, apasa három vagy négy százig valo (TL 225)

fejdelmet. ebéd után. a fejdelem apasa paripájára ülvén., nagy pompával érkezénk (TL 225)

orakor oda menénk nagy pompával. apasa is egy ora mulva nagy (TL 225)

valamég ki nem teszik belölle, a pasa tehát sátorokot vonatván fel (TL 225)

nagy Céremoniával oda érkezék. és a maga sátorában le telepedék erre (TL 225)

hogy nem ö várt minket a sátorok alat. hanem mi ötet (TL 225)

alat. hanem mi ötet. mert a török igen meg tudgya tartani (TL 225)

török igen meg tudgya tartani a Ceremoniát, egy ora mulva a (TL 225)

a Ceremoniát, egy ora mulva a fejdelem hozája mene, és a (TL 225)

a fejdelem hozája mene, és a beszélgetés egy oráig tarta. ez (TL 225)

beszélgetés egy oráig tarta. ez a pasa szép ember, vezéri modon (TL 225)

a pasa is viszá mene avárban., a török vendégség, ilyen szomoru (TL 226)

nem volt hadi ember, mivel a fö harminczadoságból tették pasának, ebben (TL 226)

öttven ezer emberel; orsovát lötetni, a beszélgetés után, a fejdelem a (TL 226)

orsovát lötetni, a beszélgetés után, a fejdelem a maga sátorában mene (TL 226)

török szegény lévén, nem hogy arabját tarthatta volna, de magának sem (TL 226)

a beszélgetés után, a fejdelem a maga sátorában mene, és atiszteivel (TL 226)

mene, és atiszteivel ebédhez üle, a melyet a pasa készitetet volt (TL 226)

atiszteivel ebédhez üle, a melyet a pasa készitetet volt, leg aláb (TL 226)

volt egymás után az asztalon, a pasa a maga sátorában ett (TL 226)

után az asztalon, a pasa a maga sátorában ett, ebéd után (TL 226)

vagy hatvan jó paripásal. czidáztatot a pasa. azután tzélt lödöztetet flintákbol (TL 226)

tzélt lödöztetet flintákbol, azután nyilakal. a paripáit meg jártatta., mind ezeknek (TL 226)

ezeknek vége lévén ött orakor. a vatsorát el hozák. és vatsora (TL 226)

ballagánk, egy kevés idö mulva a pasa is viszá mene avárban (TL 226)

pasa is viszá mene avárban., a török vendégség, ilyen szomoru vigaság (TL 226)

nem kivántatot el butsuzni tölle. a nagy török urak igy szokták (TL 226)

keresztyéneket a kik bort isznak,. a belsö város. nem szép, a (TL 226)

a belsö város. nem szép, a külsö rut, pusztás. és sáros (TL 226)

rut, pusztás. és sáros. de a városon kivül szép térségek vannak (TL 226)

láttyuk. hogy uttzárol. uttzára hordozák a rabokot, hol férfiakot. hol leányokot (TL 226)

aszonyt veszi meg. más meg a gyermekét, egy orában ugy el (TL 226)

többé esze nem kerülnek. de a rendes dolog volt, hogy török (TL 226)

nem igére semmit is érette., a török szegény lévén, nem hogy (TL 226)

a maga sátorában mene, és atiszteivel ebédhez üle, a melyet a (TL 226)

senki meg nem akarta venni. a kávé házban viszi, ót el (TL 226)

finsa kávéért. ilyen oltsu. itt a tsászár madár (TL 226)

félben vagyunk. mert innét is a szokásunk szerént. szaladva kel készülnünk (TL 226)

békeséges türésel. eholnapnak ötödik napján. avezér nissa felöl ide erkezék nagy (TL 226)

az ilyen nagy pasaságra, valamint a gomba. elég ahogy most minden (TL 226)

tegnap estve hat ora után avezér meg indula az egész udvarával (TL 227)

mint hogy siet, azért a hadát továb nem nyugosztallya. és (TL 227)

el igazitotta volt alolla. és a várat meg segitette. a vezér (TL 227)

és a várat meg segitette. a vezér ezt meg tudván. azért (TL 227)

kedves nénémnek kellene igazgatni ezt ahadakozást, leg elöször tehát. a (TL 227)

is indulunk ma meg hogy a pasát meg segittse. nagy álgyukot (TL 227)

hatvan bival sétál, tegnap elöt a vezér meg izené a fejdelemnek (TL 227)

elöt a vezér meg izené a fejdelemnek hogy hadná el vidint (TL 227)

táborban véle. el készülénk tehát a bé vet szokásunk szerént, és (TL 227)

bé vet szokásunk szerént, és a vezér taborára menénk, de hogy (TL 227)

mert példa nélkül valo dolog a mi dolgunk, senkinek közüllünk lova (TL 227)

tábori eszköze. lovakot eleget adatot a vezér alánk. és a katonak (TL 227)

adatot a vezér alánk. és a katonak alá. de azok posta (TL 227)

de e mind meg lehet a komédiában, ugyan azért is hurtzol (TL 227)

és mindent a mi kivántatik avár viváshoz. olyan álgyu is vagyon (TL 227)

a vezér. gondolván hogy ha atáborban lészünk, sok magyarok jönek hozánk (TL 227)

ugyan azért is hurtzol oda a vezér. gondolván hogy ha atáborban (TL 227)

jött. a kik jöttek, azok a fára valo fel magasztaltatást kerülték (TL 227)

fel magasztaltatást kerülték el. tsak a sok szép szót adgyák, de (TL 227)

A bizonyos hogy a vezér sem adgya a Császárnak (TL 227)

hogy a vezér sem adgya a Császárnak tudtára. nagyob szorgalmatoságal. hogy (TL 227)

kegyelmednek; ugy tettzik mint ha a kedves nénémnek kellene igazgatni ezt (TL 227)

ezt ahadakozást, leg elöször tehát. a fö vezér meg indula vidin (TL 227)

mi is postán utánna lépteténk. a meg indulás pedig 9dik volt (TL 227)

tegnap pedig reá vett minket a vezér. de nem tsak minket (TL 227)

éttzaka ahüvösön érkezék fetislánhoz, mert a török táboron olyan szokás vagyon (TL 228)

táboron olyan szokás vagyon, hogy a had nem indul meg egyszersmind (TL 228)

had nem indul meg egyszersmind a vezérel,. a had már tudgya (TL 228)

indul meg egyszersmind a vezérel,. a had már tudgya a szállo (TL 228)

vezérel,. a had már tudgya a szállo helyeket, vagy elöre, vagy (TL 228)

uton. mi máson. mikor pedig a vezér meg indul. egyet lönek (TL 228)

meg indul. egyet lönek ágyubol. a vezérel pedig már nintsen. hanem (TL 228)

vezérel pedig már nintsen. hanem a maga udvara a mely igen (TL 228)

az ember mint egy vezérnek atáborán, még ötves mester embereknek is (TL 228)

pedig mindenkor meg szokot indulni. a vezér elöt egy napal., a (TL 228)

a vezér elöt egy napal., a vezér meg indulván tehát tegnap (TL 228)

kis mély földnire lett volna a tábortol., taraczkokbol lötetni kezde, és (TL 228)

ugyan ellenség ütöt volna reája. a dunán., mivel. mindenüt a duna (TL 228)

reája. a dunán., mivel. mindenüt a duna parton kelletet elmenni, arra (TL 228)

a vezér után anagy setettségben. atörök táboral napal is bajos, de (TL 228)

tabor fel zendül. gondolván hogy a vezér valamely sajkákra lötetne, noha (TL 228)

indult volna meg, hogy éttzaka ahüvösön érkezék fetislánhoz, mert a török (TL 228)

mely igen sok., és azok atestörzök, akik már mindenkor mellette szoktak (TL 228)

érkezék hozánk egy nehány Csauz a vezér parantsolattyábol. mondván hogy indullyunk (TL 228)

nagy siettségel és meg indulánk a vezér után anagy setettségben. atörök (TL 228)

már mindenkor mellette szoktak lenni. ajancsár aga pedig mindenkor meg szokot (TL 228)

éttzaka igen veszedelmes., mert annak a rettentö sok rakot öszvére, tevéje (TL 228)

sok minden féle mester ember, asok kufár. kalmár. kereskedö valamint egy (TL 228)

táboral., ma tudok meg. hogy a vezér azért lötetet az estve (TL 228)

azért lötetet az estve. hogy a had hamaréb utánna menyen. mi (TL 228)

menyen. mi egyik parttyán vagyunk. a dunának, a vidini pasa pedig (TL 228)

egyik parttyán vagyunk. a dunának, a vidini pasa pedig magyar ország (TL 228)

már ismét kezdik löni., mihent a sántzok készek lesznek, azt mondgyák (TL 228)

lötetni fogják azt tarttyák hogy a két táboron vagyon más fél (TL 228)

is töb volna., mert itt a rettentö sok tseléd, a sok (TL 228)

itt a rettentö sok tseléd, a sok minden féle mester ember (TL 228)

mester embereknek is kel lenni. a sok féle ételnémü, és más (TL 228)

meg indulánk a vezér után anagy setettségben. atörök táboral napal is (TL 228)

egyéb portékát. mind Constancinápolybol keletet a duna mellé hurtzolni. itéllye el (TL 228)

az éttzakát tölteni, és hogy avezér azért indult volna meg, hogy (TL 228)

szállo helyeket, vagy elöre, vagy avezér után indul meg. azis ki (TL 228)

kiki fel szedi sátorát. és avezér után megyen, egy kevés idö (TL 228)

végben. a komendans látván hogy avezér tellyeségel el nem szálana alolla (TL 229)

mert a sok nyoghatatlanságon kivül, asziget igen egéségtelen, tegyük ehez azt (TL 229)

a mitsoda rendeletlenség vagyon mikor a tabor megyen. a rend szintén (TL 229)

vagyon mikor a tabor megyen. a rend szintén olyan nagy, a (TL 229)

midön helyben vagyon., mert itt a nagy tsendeség., gyilkoság. veszekedés. lopás (TL 229)

kel keresni hogy rendel verjék a sátorokot; uttzákot ugyan hagynak, de (TL 229)

pedig egy nyomoru rátz falu. a trájánus Császár hires kö hidgya (TL 229)

meg vagyon egy darab belölle, a vezér is ót akar fa (TL 229)

ót akar fa hidat tsináltatni a dunán. a mely ótt igen (TL 229)

fa hidat tsináltatni a dunán. a mely ótt igen keskeny, egy (TL 229)

végezhetem levelemet., és tsendeségel várhatom a parantsolatokot, hogy hová tettzik kegyelmednek (TL 229)

tettzik kegyelmednek hogy vigyük ezt a nagy tábort, ha meg veszük (TL 229)

illyen hirt ha meg vitték avárban. gondolkozhattak a fel adásrol., a (TL 229)

kedves néném. a kegyelmed parantsolattyára orsovát meg vevök (TL 229)

hanem allát kiáltanak benne., ez a változás eszerént mene végben. a (TL 229)

a változás eszerént mene végben. a komendans látván hogy avezér tellyeségel (TL 229)

is láta hogy az ágyuk a kö falakon igen sok ajtokot (TL 229)

de leg inkáb a vivé a fel adásra, hogy a hada (TL 229)

vivé a fel adásra, hogy a hada igen betegeskedet. mert a (TL 229)

a hada igen betegeskedet. mert a sok nyoghatatlanságon kivül, asziget igen (TL 229)

tegyük ehez azt is, hogy a vezér ki kiáltatta volt. hogy (TL 229)

ha meg vitték avárban. gondolkozhattak a fel adásrol., a komendáns meg (TL 229)

avárban. gondolkozhattak a fel adásrol., a komendáns meg izené 12 dik (TL 229)

küldene valakit hozája, akivel végezhesen a vár feladásárol. a vezér ibrahim (TL 229)

akivel végezhesen a vár feladásárol. a vezér ibrahim effendit küldé, aki (TL 229)

is mindeneket el végezvén, 15dik a komendans a vezérhez jöve, nagy (TL 229)

el végezvén, 15dik a komendans a vezérhez jöve, nagy tisztelettel fogadá (TL 229)

nagy tisztelettel fogadá: és avezérnek. a várat fel adá; aki is (TL 229)

komendáns meg izené 12 dik avezérnek. hogy küldene valakit hozája, akivel (TL 229)

jöve, nagy tisztelettel fogadá: és avezérnek. a várat fel adá; aki (TL 229)

helyre érkezhesünk, de mint hogy avezérnek semmi szándéka nem volt hogy (TL 230)

azon anapon ajantsárok el foglalák a várnak egyik kapuját. a még (TL 230)

foglalák a várnak egyik kapuját. a még egészen kitakarodik a német (TL 230)

kapuját. a még egészen kitakarodik a német belölle. ugyan azon estve (TL 230)

azon estve meg lövék örömét a táboron, a mi hadunk máris (TL 230)

meg lövék örömét a táboron, a mi hadunk máris kezd oszlani (TL 230)

idén nem is tart továb a hadakozás, ami dolgunknak is tsak (TL 230)

lesz. avezér azt izené tegnap a fejdelemnek., hogy készüllyön mert 30 (TL 230)

meg indulunk. és el hadgyuk a fekete, szalmával, földel. füvel, fövényel (TL 230)

hogy az uton szemben lesz a fejdelemel. meg lásuk. ezel maradok (TL 230)

bizvást elmondhattyuk. hogy vége vagyon a komédiának, és a theátrumrol betsületesen (TL 230)

vége vagyon a komédiának, és a theátrumrol betsületesen le szálitának., és (TL 230)

azon anapon ajantsárok el foglalák a várnak egyik (TL 230)

theátrumrol betsületesen le szálitának., és a vezér minden Ceremonia nélkül fel (TL 230)

ada rajtunk, {…} az elmult holnapnak a 27 dik napján, fetislánt el (TL 230)

napján, fetislánt el hagyok és a vezér után menénk vidin felé (TL 230)

igen kevés had volt velünk; a vezér meg izente volt, hogy (TL 230)

hogy az utban szemben lesz a fejdelemel; a vezér mint hogy (TL 230)

utban szemben lesz a fejdelemel; a vezér mint hogy mindenkor elöttünk (TL 230)

hogy ebéd után. szemben lesz a fejdelemel., azert utánna siettünk. hogy (TL 230)

siettünk. hogy az ebédgye után. a helyre érkezhesünk, de mint hogy (TL 230)

hogy közelittünk sátorához, fogja magát, a hintojában ül. és el megyen (TL 230)

is tsak hamar vége lesz. avezér azt izené tegnap a fejdelemnek (TL 230)

füvel, fövényel elegyesen sült kenyeret avezér meg igérte hogy az uton (TL 230)

oltalmazta édes hazánkot arablástol., elég ahogy, holnap innét meg indulunk. és (TL 230)

azt mondák, hogy vidinnél lesz a szemben valo létel., a vezér (TL 230)

azon anapon ajantsárok el foglalák a várnak (TL 230)

lesz a szemben valo létel., a vezér vidinhez érkezvén. sokal elöttünk (TL 230)

udvaraval. a midön miis közelitenénk a sátorokhoz, azt izenik, nekünk, hogy (TL 230)

vagyon hanem, hanem tsak tarttsuk a ló száját. a szálló helyünkre (TL 230)

is tart továb a hadakozás, ami dolgunknak is tsak hamar vége (TL 230)

tsak tarttsuk a ló száját. a szálló helyünkre. a mely a (TL 230)

ló száját. a szálló helyünkre. a mely a duna parton volt (TL 230)

a szálló helyünkre. a mely a duna parton volt varoson tul (TL 230)

tul. erre tsak le sütök a fülünköt, látván hogy mitsoda durván (TL 230)

és talám tsak mi maradunk avezérel, az idén nem is tart (TL 230)

hogy a fejdelem szemben lehet avezérel tsak menyen hozája, de egy (TL 231)

bé vidinben, most pediglen még a városon sem akartak keresztül vinni (TL 231)

akartak keresztül vinni bennünket, hanem a városon kivül kivül a kertek (TL 231)

hanem a városon kivül kivül a kertek közöt kelleték sokat kerülni (TL 231)

közöt kelleték sokat kerülni, végtire a szállo helyre érkezénk, és it (TL 231)

alat vagyunk tsak magunk, mint a szam ki vettettek. 29 dik (TL 231)

dik érkezénk ide, már ezután, a fejdelem sem fogja mondani. szokása (TL 231)

hogy nagyob betsülettel vagyon hozám a porta. mint az atyámhoz volt (TL 231)

a hajobol ki venni. és asátorában vinni, a nyavalyának nyughatatlansága miat (TL 231)

ebéd után azt izenék hogy a fejdelem szemben lehet avezérel tsak (TL 231)

izenék. hogy nem lehet. mert a feje fáj. nem akarásnak nyögés (TL 231)

tsak mi volnánk török országban, ami taborunk elég hoszu, de igen (TL 231)

tudgya, de azt tudgyuk hogy a fejdelemnek azegéssége igen rosz renden (TL 231)

darab idötöl fogvást igen sárgodik; a harag pedig igen árt egésséginek (TL 231)

se semmi hirt nem irhatok a nénémnek., mit is irhatnék mikor (TL 231)

orán fö nélkül maradunk., mert a fejdelem igen rosz állapotban vagyon (TL 231)

valo forroságban, az ábrázattya vész, a teste vastagodik. enem jó. de (TL 231)

orvoságot nem veszen. ha nem a ki valo járásal akarná magát (TL 231)

járásal akarná magát meg gyogyitani. a minap a borbélyok. és a (TL 231)

magát meg gyogyitani. a minap a borbélyok. és a doktorok tanátsok (TL 231)

a minap a borbélyok. és a doktorok tanátsok ellen hajora üle (TL 231)

feje fáj. nem akarásnak nyögés avége. tegnap pedig innét jó regel (TL 231)

üle, és mesze le mentünk a dunán, de a mikor visza (TL 231)

érkezék haza, négy embernek kelletet a hajobol ki venni. és asátorában (TL 231)

ki venni. és asátorában vinni, a nyavalyának nyughatatlansága miat, már egy (TL 231)

már egy nehány naptol fogva a sátorát mesze verette a töbitöl (TL 231)

fogva a sátorát mesze verette a töbitöl. de ótt sem maradhatot (TL 231)

hanem a mi sátorunk mellé vettetet ágyat (TL 232)

ágyat. estig ótt feküt, estve a maga sátorában viszá akarván menni (TL 232)

gondoltam hogy meg holt, és a kiáltásomra magához tért, az oltátol (TL 232)

oltátol fogvást mind nagyobodik rajta a forro hideg, a hus mint (TL 232)

nagyobodik rajta a forro hideg, a hus mint egy hull rolla (TL 232)

mint egy hull rolla, de a harag el nem hagya. a (TL 232)

nem hagya. a melyet mind a természetnek kel tulajdonitani. mind pedig (TL 232)

magát lenni, minékünk készülnünk kel, a vezér egy agát küldöt ide (TL 232)

ide, hogy hajokot rendellyen, mert a dunán megyünk le oroszcsikig. onnét (TL 232)

nap mulva meg indulunk, azért a leveleket arra kel igazgatni. és (TL 232)

irtoztato veszedelmek közöt is. de a nemes vér. vagy veszt vagy (TL 232)

meg kel tehát mondani azt a nagy veszedelmet, nem nagy veszedelemé (TL 232)

hát ha fel forditották volna a hajonkot. elég a hogy ezen (TL 232)

elég a hogy ezen holnapnak a 6dik napján mind hajora ülének (TL 232)

6dik napján mind hajora ülének a bujdoso urak, ugy mint, Csáki (TL 232)

olasz. pázmány uraimék. és magam, afejdelmet pedíg igen nyomorult állapotban tevék (TL 232)

pedíg igen nyomorult állapotban tevék a hajoban. és nem akará. hogy (TL 232)

akará. hogy egyikünkis lenne véle a hajojában, a melyet mi nem (TL 232)

mert nagyob mulattságal vittük végben a vizi utunkot a bizonyos hogy (TL 232)

jó társaságban mint mi voltunk a dunán le menni. mert minden (TL 232)

lehetös városok mellet mentünk el. a városok pedig mind török ország (TL 232)

mind török ország részin vannak, a hires nicápoly a többi közöt (TL 232)

részin vannak, a hires nicápoly a többi közöt volna leg szeb (TL 232)

igen ocsmány helyre vagyon épitve, a városal által ellenben (TL 232)

szakad a dunában az édes olt vize (TL 233)

kötöttünk valamely sziget mellé. gyakorta a sziget parton, tsak a tormához (TL 233)

gyakorta a sziget parton, tsak a tormához kötötték a hajot. mert (TL 233)

parton, tsak a tormához kötötték a hajot. mert olyan vastag gyükerek (TL 233)

olyan vastag gyükerek vannak, mint a szekér rudgya. ha meg reszelik (TL 233)

nem tudom, mert azok örökké a szigetekben laknak tsak magok, talám (TL 233)

de menyi átokal ettük. mert a fö hajosunk török volt. eleget (TL 233)

eleget mondotta. hogy meg szeplösitettük a hajoját. mi azt tsak nevettük (TL 233)

néki pedig tsak kelletet nyelni a siros füstöt, a mitsoda jó (TL 233)

tsak épen egy kóbórló doktort aszakátsot, egy szököt olosz muskotérost. és (TL 233)

azért hogy tisztátalanná lett volt a diszno hustol. tegnap ugy mint (TL 233)

ide érkezénk szerencsésen Istennek hálá. a fejdelem már ide érkezet volt (TL 233)

egy helyben nem maradunk, hol a vizen, hol aföldön, hol az (TL 233)

maradunk, hol a vizen, hol aföldön, hol az áerben járunk. de (TL 233)

jórol és ne tsak mindenkor a nyomoruságrol kellene irnom az el (TL 233)

ideis érkezénk, rosz állapotban, de a fejdelem végig meg akarja tartani (TL 233)

talám el is adta azután ahajoját, azért hogy tisztátalanná lett volt (TL 233)

fejdelem végig meg akarja tartani a természetit., három vagy négy nap (TL 233)

mindenikünket el tiltá magátol., még a borbélyiait is, valo hogy it (TL 233)

volna maga mellet meg tartani, a körülötte lévö tselédeket is el (TL 233)

leheté az ilyenekre bizni életét,? a minap éttzaka ugy volt, hogy (TL 234)

feleltem valamint Esther. ha tsak a király nem hivat nem mérek (TL 234)

hivat nem mérek eleiben menni. a török tisztek látván hogy nem (TL 234)

nem helyesen tselekednék, meg izenék a fejdelemnek hogy venne valakit közüllünk (TL 234)

egynehány naptol fogvást mellette lakom, a borbélyokot mint egy kitelen maga (TL 234)

láttuk hogy ugy lesz mint a gyertya, tegnap igen nagy gyengeséget (TL 234)

érezvén., meg gyont. és komunikált. a testamentumát meg tsinálta, mára viradora (TL 234)

testamentumát meg tsinálta, mára viradora a forro hideg igen nagy lévén (TL 234)

ma anyira el nehezedék hogy a gyerttya már vége felé volt (TL 234)

tizen egy oráig. noha már a szemei el homályosodtak volt ugy (TL 234)

volt ugy anyira hogy tsak a szóvárol üsmert meg mást., tizen (TL 234)

mást., tizen két orakor délben a szova el állot. és igen (TL 234)

nagy foroságban volt. és tsak a jajgatásárol vettük észre hogy szenved (TL 234)

szenved, két orakor dél után a pap fel akarván néki adni (TL 234)

korában, az ur irgalmazon néki. a testet fel bontották. a mája (TL 234)

néki. a testet fel bontották. a mája mód nélkül meg dagadot (TL 234)

mód nélkül meg dagadot volt. a testet. egy pintzében tétettem. mind (TL 234)

ót lesz. még válasz jö a portátol, a testamentumban azt hagyta (TL 234)

még válasz jö a portátol, a testamentumban azt hagyta. hogy az (TL 234)

hiszem hogy meg engedgyék., ebben a fejdelemben. a mi (TL 234)

fogyatkozás volt. nem a természettöl volt. hanem a neveltetéstöl (TL 235)

nem a természettöl volt. hanem a neveltetéstöl. esze szép. volt, szive (TL 235)

szép. volt, szive jó. de a haragrol. soha meg nem intették (TL 235)

szükségünk nem lészen före. mert a minap is eltemetök egy atyánk (TL 235)

kövesen, és irtozva halyon beszélni a mi hoszas bujdosásunkrol: de kedves (TL 235)

ur, mint egy fogságban tészi a maga joszágában., mert én nékem (TL 235)

szerettem az öreg fejdelmet, noha a menyei Atyám elött. más okbol (TL 235)

hagynom. imádnom is kel rendelésit; a minap érkezek ide egy vezér (TL 235)

érkezek ide egy vezér aga, a Császár és a vezér leveleivel (TL 235)

vezér aga, a Császár és a vezér leveleivel. a mellyekben, szép (TL 235)

szép igéretek vannak, mind eddig a szegény fejdelemnek rendelése szerént minden (TL 235)

ennek elötte egy nehány napal. a porta parantsolattyábol, a török tisztek (TL 235)

nehány napal. a porta parantsolattyábol, a török tisztek ide gyülvén mindent (TL 235)

petsételék. én is el hagyám a szállást. és más szállásra menék (TL 235)

és más szállásra menék. ilyen a világ. és a mit gyüjtöttél (TL 235)

dik napján viszá érkezék ide a porta parancsolatival a teftedár. és (TL 236)

érkezék ide a porta parancsolatival a teftedár. és mint hogy a (TL 236)

a teftedár. és mint hogy a porta arra szabadságot nem adot (TL 236)

földet., mint ha sirt ásnának., apap meg halván hogy dolgoznak a (TL 236)

arra szabadságot nem adot hogy a szegény fejdelem testit. Constancinapolyban vigyék (TL 236)

az apostolok el oszlása lészen, a parantsolatok el érkeztek, csáki ur (TL 236)

indulunk. 4 nap mulva, mert a fermányunkban a vagyon fel téve (TL 236)

mert it nem teszik azt a parantsolatban mikor valahová küldenek valakit (TL 236)

meg nem láthatom is. de a köpenyegit meg látom. mert az (TL 236)

nem ihatom is. de iszom a bozza viziböl, köszöntöm ezeket a (TL 236)

a bozza viziböl, köszöntöm ezeket a kegyelmed nevivel is; ugy tettzik (TL 236)

elég böségel. adtam kegyelmednek tudtára, a szegény fejdelemnek minden dolgait; és (TL 236)

itt két Rákotzit temeténk el, a harmadikát Isten éltese, a nem (TL 236)

török kenyeret, minek elötte ezt a levelet el végezem, és az (TL 236)

kiknek azerszények igen lapos lévén, a vizet is meg unván. nem (TL 236)

miképen ihasanak bórt pénznélkül, egyik a szomjuhozo gyülésben mondá a töb (TL 236)

egyik a szomjuhozo gyülésben mondá a töb tanatsoknak, tsak azt tselekedgyétek (TL 236)

borunk. el küld tehát négyet a többi közül. ásoval, és kapával (TL 236)

estve késön egy görög papnak a kapujához mennek, ót igen kezdik (TL 236)

igen kezdik ásni. és hánni a földet., mint ha sirt ásnának (TL 236)

apap meg halván hogy dolgoznak a kapuja elöt. ki megyen. és (TL 236)

egy holtat akarnak el temetni, a pap inti hogy másut temesék (TL 236)

tsak ásnak keményen. a pap gondolkodik, és kérdi töllök (TL 237)

ember. ezek felelik, hogy abban, a pap azon meg ijed, és (TL 237)

néktek, de azok tsak ásnak., a pap 4 igér. azután. ötöt (TL 237)

mikor az alku meg volt, a pap hátra néz. és láttya (TL 237)

néz. és láttya hogy hozák a halotat egy deszkán. arra annál (TL 237)

annál inkáb meg ijed, és a kapuján belöl nézi hogy mint (TL 237)

nézi hogy mint megyen végben a temetés, a muskotérosok kiálttyák néki (TL 237)

mint megyen végben a temetés, a muskotérosok kiálttyák néki, hogy ha (TL 237)

az ött veder bort megadgya. a halotat továb viszik, a szegény (TL 237)

megadgya. a halotat továb viszik, a szegény pap meg igéri tsak (TL 237)

ött veder bort ki hozák. a pap is utánnok megyen hogy (TL 237)

megyen hogy lássa ha elvisziké a halotat. de mitsoda tsudálkozásal látá (TL 237)

de mitsoda tsudálkozásal látá. hogy a halot fel kelvén. leg elöbször (TL 237)

elöbször is ö kezde inya. a borbol. a szegény pap nem (TL 237)

ö kezde inya. a borbol. a szegény pap nem tudta ha (TL 237)

néném már ezután molduvában kel a leveleket igazgatni., és ugy nem (TL 237)

nap nyugot felé, ki északra. a fermányok el érkeztenek, amelyekben olyan (TL 237)

vagyon hogy Grof csáki ur, a nem okos, hazájokot el hagyó (TL 237)

el hagyó magyarokal. vidinben menyen, a kéd édes, jó, és szép (TL 237)

kérdgye kéd. ha bánomé ezt a rendelést. azt felelem reá. hogy (TL 237)

azt felelem reá. hogy nem., a fermányinkban pedig azt parancsollyák.. a (TL 237)

a fermányinkban pedig azt parancsollyák.. a két vajdáknak, hogy becsületesen fogadgyanak (TL 237)

két vajdáknak, hogy becsületesen fogadgyanak, aposta fermányunkban pedig a van fel (TL 237)

küldenek valakit. hanem azt irják a fermányban. hogy egy orával eléb (TL 237)

én, de kéd is jó. a szegény fejdelem azt hadta volt (TL 238)

soha meg nem holt volna. a fia felöl pedig. hogy ha (TL 238)

szegényel, ugy bánt avezér. valamint a gyermekel., noha már negyven esztendö (TL 238)

negyven esztendö felé jártunk; csak a sok szép szót. és igeretet (TL 238)

szép szót. és igeretet adták, a külsö dolgok iránt, mert a (TL 238)

dolgok iránt, mert a mi abelsököt illeti. arra nem lehetet panaszunk (TL 238)

lehetet panaszunk. mert eleget adtanak., a sok paripát, a sok szép (TL 238)

eleget adtanak., a sok paripát, a sok szép szerszámot. és nyolczvan (TL 238)

mert nem szokta volt meg atanulást. az ész pedig tanulás nélkül (TL 238)

abbol élni. és meg felelni a méltoságnak. de semmiben nem tudtunk (TL 238)

semmiben nem tudtunk magunknak segitteni. a tanács pedig nem kellet; sok (TL 238)

viselésire mint itt. ha pedig a nemzetit nem szerette. azt nem (TL 238)

helyt neveltetet. a hol gyülölik a mi nemzetünket., de kivált bennünket (TL 238)

országban, csak ollyan volt. mint a szalma tüz, azért ne beszellyünk (TL 238)

meg nem látom is. de a köpenyegit meg látom, mert az (TL 238)

köszöntöm öket., nem gondolom hogy a bozzára mennyek kaszáltatni, de boszuságra (TL 238)

mennyek kaszáltatni, de boszuságra. iszom. a bozza viziböl, mint hogy minden (TL 238)

iro szerszámimot el rakom azért a levelet is el végezem. de (TL 238)

rajta. mert szegényel, ugy bánt avezér. valamint a gyermekel., noha már (TL 238)

mind ót kel maradni. valamég avezér táborban vagyon. már minékünk avajda (TL 239)

it bennünket nagy becsülettel fogadtak, a városon kivül. egy klastromban. az (TL 239)

van, hogy csalhasson meg másokot, avajdának avároson kivül kerttye, háza vagyon (TL 239)

az ebéd készen várt bennünket. a vajda a secretariusát. küldötte elönkbe (TL 239)

készen várt bennünket. a vajda a secretariusát. küldötte elönkbe, ugyan az (TL 239)

ugyan az is vendégelt meg a vajda részéröl, ebéd után. pedig (TL 239)

vajda részéröl, ebéd után. pedig a mariászá voda. hintojában mentunk bé (TL 239)

voda. hintojában mentunk bé pompával a városban., én is ót kezdem (TL 239)

el nem kel felejtenem, tegnap a vajda hintaját küldötte utánnunk. és (TL 239)

nem egy oráig voltunk nála, a szeme kancsal., de az esze (TL 239)

de meg kel fizetni, éppen a Csokrol kel nekem most beszélnem (TL 239)

szinte görög szinü is. mert a görögöknek más féle szinü az (TL 239)

avezér táborban vagyon. már minékünk avajda. egy hintot is adot. posta (TL 239)

vagyon táborban hát nem kellé a káposztát örizni, napal. házban vagyon (TL 239)

örizni, napal. házban vagyon. éttzaka a sátorban hál. mert mikor a (TL 239)

a sátorban hál. mert mikor a vezér táborban vagyon, a vajdáknak (TL 239)

hogy csalhasson meg másokot, avajdának avároson kivül kerttye, háza vagyon. ót (TL 239)

mikor a vezér táborban vagyon, a vajdáknak is táborban kel szállani (TL 239)

táborban kel szállani. ha szinte a káposztás kertben is. és addig (TL 239)

gondolom. még. is hirt visznek a vajdának. ha el fognak., itt (TL 240)

megyen. könnyü el itélni. hogy a békeséget járják, gondolom hogy ittis (TL 240)

szerencsésen, foxánig uri modon jöttünk, a vajda hintojában. talám még a (TL 240)

a vajda hintojában. talám még a leg elsö havasalföldi vajdáé volt (TL 240)

kivalt molduvában. ollyanok voltunk. mint a meg ázot kakasok., de micsoda (TL 240)

itt el egy muszka követ., avezérhez megyen. könnyü el itélni. hogy (TL 240)

bukurestöl fogva egész jászig., hogy a szem bé nem telhetik, micsoda (TL 240)

telhetik, micsoda kár. hogy ezek a szép. és jó földek pusztán (TL 240)

földet nem láttam, gyönyörüség volt a mi utozásunk. és egy meny (TL 240)

mert bukurestöl fogva, jászig. csak a sok külömb külömb féle szép (TL 240)

szép virágon járt volna., mindenüt a mezök. bé voltanak teritve virágokal (TL 240)

voltanak teritve virágokal. hogy csak. a szekfüre, és a tulipántra léptek (TL 240)

hogy csak. a szekfüre, és a tulipántra léptek a lovaink egy (TL 240)

szekfüre, és a tulipántra léptek a lovaink egy szoval mindenut virágos (TL 240)

nem let volna meg elegyitve. a félszel, mert attol is kelletet (TL 240)

ne üssenek, meg mutathattuk volna atörök császár fermányát, de tudom hogy (TL 240)

pedíg éppen nem ohajtottuk azt a becsületet, a mi örzöink pedig (TL 240)

nem ohajtottuk azt a becsületet, a mi örzöink pedig. ha valami (TL 240)

helyheztetök magunkot. és pompával menénk a városba. és aszállásunkra. ma reggel (TL 241)

városba. és aszállásunkra. ma reggel. a vajda meg izenvén, hogy szembe (TL 241)

hogy szembe lehetünk véle. és a hintoját küldvén érettünk, nagy Ceremoniával (TL 241)

bennünket, satorok alat. mert ez a vajda is táborban vagyon. majd (TL 241)

nem is kel csudální. mert a portán fö tolmács volt. abeszélgetés (TL 241)

a portán fö tolmács volt. abeszélgetés után. viszá vivének szállásunkra. ezek (TL 241)

tegnap más fél mély földnire avárostol: találok elöl avajda secretariusát. aki (TL 241)

már régen el ment kocsinban. avajdánál. egy néhányszor voltam. de amiért (TL 241)

holnap. reánk sem néznek. illyen a görög. fö képen, ha csak (TL 241)

egy arasznira is. fel emelik aföldtöl. ha a közönségese meg vagyon (TL 241)

is. fel emelik aföldtöl. ha a közönségese meg vagyon spékelve. kevélységel (TL 241)

a midön, egy országnak parancsol, a muszkák közelitnek molduvához, most ezeknél (TL 241)

nem irhatok. mászor másrol. maradok a jó nénémnek, ha egésségire vigyáz (TL 241)

pompával menénk a városba. és aszállásunkra. ma reggel. a vajda meg (TL 241)

elég alkalmatoság adatik. mert ezek a boérok. ollyanok mint a medvék (TL 241)

ezek a boérok. ollyanok mint a medvék az idegenhez, nem tudom (TL 241)

a kiknek két fejü sas a tzimerek, mert ezek mind a (TL 241)

mély földnire avárostol: találok elöl avajda secretariusát. aki is köszöntvén bennünket (TL 241)

bennünket az ura nevével, azután avajda hintojában. helyheztetök magunkot. és pompával (TL 241)

a tzimerek, mert ezek mind a Cantakuzéna familiájábol mondgyák magokot. talám (TL 241)

familiájábol mondgyák magokot. talám még a gazdám is abbol. valo. meg (TL 241)

is abbol. valo. meg nézem a tzimerit. noha szabo. hogy itt (TL 241)

azt nem kel várni ezektöl a medvéktöl. én is feltettem hogy (TL 241)

hogy egyikhez sem megyek, mikor a vajdához megyek. reám hintik a (TL 241)

a vajdához megyek. reám hintik a mariászá nevet. mert láttyák. hogy (TL 241)

mariászá nevet. mert láttyák. hogy a vajda mint van hozám. de (TL 241)

ha csak én volnék egyedül a városban, még eddig, senkinek. annyi (TL 241)

ollyat a mi itt ritka a városon., azt én igen kedvesen (TL 242)

mennyi van., még is az a szerencsém, hogy egy olosz páter (TL 242)

volna, soha sem tátanám fel a számot, hanem mikor eszem, ha (TL 242)

számot, hanem mikor eszem, ha a korcsomára volna kedvem el menni (TL 242)

az oláh papokal, mert itt a korcsomákon. minden hordo mellett vagyon (TL 242)

lehet itélni. hogy nem kopik a nyelvem a beszédben., had koptassam (TL 242)

hogy nem kopik a nyelvem a beszédben., had koptassam tehát a (TL 242)

a beszédben., had koptassam tehát a pennámot azirásban, mert arra elég (TL 242)

arra elég idöm vagyon, és a beszélgetés gyanánt legyen. beszélgessünk hát (TL 242)

gyanánt legyen. beszélgessünk hát. mind a városrol. mind az itt valo (TL 242)

vagyon. elég szép helyt. de a vizet meszünnen kel hordani a (TL 242)

a vizet meszünnen kel hordani a lakosoknak. öt, vagy hat, rongyos (TL 242)

városnak lehessen mondani. mert másként, abenne valo házakért. csak falunak nevezhetnék (TL 242)

valo házakért. csak falunak nevezhetnék. a kereskedést. a sidok. és az (TL 242)

csak falunak nevezhetnék. a kereskedést. a sidok. és az örmenyek tarttyák (TL 242)

föld. mint itt vagyon, valamit a föld teremt. az itt mind (TL 242)

izü tehén hust enni, és a borát. akár mely asztalra fel (TL 242)

akár mely asztalra fel vihetik. a gotnári bort, a konty alat (TL 242)

fel vihetik. a gotnári bort, a konty alat is kényesen, és (TL 242)

és gyönyörüségel. meg Csemcsegethetik. de a lakosok. ollyanok mint a vad (TL 242)

de a lakosok. ollyanok mint a vad állatok. a gyönyörü szép (TL 242)

ollyanok mint a vad állatok. a gyönyörü szép. és jó földet (TL 242)

és az erdökben laknak., itt a boéroknak számok igen kevés. ha (TL 242)

a kiket uraknak lehetne mondani, a többit számban sem veszik. valo (TL 242)

itt valo állapotrol egy keveset, aváros dombon vagyon. elég szép helyt (TL 242)

számban sem veszik. valo hogy a török birodalma alat vannak. de (TL 242)

birodalma alat vannak. de bezzeg a görög igája alat vannak., a (TL 242)

a görög igája alat vannak., a nagyob, hasznosab. fö, és alacson (TL 242)

hasznosab. fö, és alacson tiszttségeket a görögök birják, a fejdelem mindenkor (TL 242)

alacson tiszttségeket a görögök birják, a fejdelem mindenkor görögböl lévén. kedvez (TL 242)

fejdelem mindenkor görögböl lévén. kedvez a maga nemzetinek, és azoknak inkáb (TL 242)

inkáb hiszen. és azt cselekszi a boérokal. a mit akar. csak (TL 242)

csak mostanában is. kicsoda itt a (TL 242)

elötte, terdet, fejet kel hajtani a töb boéroknak. de mi közöm (TL 243)

kel enni akenyeremet és innya a gotnári bort. itt minden nap (TL 243)

gotnári bort. itt minden nap a sok rosz hir, a muszka (TL 243)

félelem van it, a vajdának. akét fia is el illanta innét (TL 243)

nap a sok rosz hir, a muszka közelit kocsinhoz, mindenek félnek (TL 243)

tudgya mi okért hozot ide. a minap egy muszka követ ment (TL 243)

avezér táborára megyen. én is a vajdánál voltam el bucsuztam tölle (TL 243)

ezer ember, leg utollyára vitték a fal törö álgyukot, a mellyeket (TL 243)

mit csinállyak, azt tudom hogy a vajda jó rendelést tett felölem (TL 243)

jó rendelést tett felölem, és a kalmakánokra bizot, mert itt három (TL 243)

fö urak. az egyike közüllök. a Cancellárius, ezek, meg nem oltalmaznak (TL 243)

muszka követ ment it által, avezér táborára megyen. én is a (TL 243)

It édes néném. ebül vannak a dolgok; a miolta a vajda (TL 243)

vannak a dolgok; a miolta a vajda innét el ment szüntelen (TL 243)

el ment szüntelen valo zenebona a városon. minden készül rakodik. szalado (TL 243)

készül rakodik. szalado félben vagyon, a boérok már régen az erdökre (TL 243)

amidön nagy unadalomal, kel enni akenyeremet és innya a gotnári bort (TL 243)

küldötték feleségeket; kivált a miolta. a muszka tábor. által jöt a (TL 243)

a muszka tábor. által jöt a neszteren, az olta nagy félelem (TL 243)

olta nagy félelem van it, a vajdának. akét fia is el (TL 243)

zörgést hallok., azt gondolom hogy a kozákok az udvaromon vannak, a (TL 243)

a kozákok az udvaromon vannak, a kalmakányok. gyakorta jönek hozám. biztatnak (TL 243)

vagyok., csak a miolta ezt a levelet irom. háromszor hagyatta, el (TL 243)

irom. háromszor hagyatta, el velem a gazda aszszonyom (TL 243)

mondván hogy már a városon vannak a kozákok., eleget (TL 244)

hogy már a városon vannak a kozákok., eleget biztatom, de magam (TL 244)

regeltöl fogva estig. itt csak a kozág hir, itt most egyéb (TL 244)

most egyéb litánia nincsen, hanem, a kozákoktol. szabadics meg uram minket (TL 244)

meg uram minket. szüntelen küldök a kalmakánokra: hogy küldgyenek el innét (TL 244)

és illyenben soha nem voltam, a leg nehezeb. senki nincsen. akivel (TL 244)

nem lehet, szüntelen valo lárma a kapum elöt; meg nem indulhatok (TL 244)

is lehet addig a még a vajda maga nem mondgya. it (TL 244)

Isten keziben ajánlani magamot. ennek a holnapnak az elein mene itt (TL 244)

az elein mene itt el a vezér postája, kocsin felé, a (TL 244)

kocsin felé, a ki viszi a hirit hogy a németeket meg (TL 244)

ki viszi a hirit hogy a németeket meg verte a vezér (TL 244)

hogy a németeket meg verte a vezér. ha ez igaz. el (TL 244)

felé, az Isten gyözedelmet ád a töröknek. erre felé szaladni kel (TL 244)

magam voltam nála, eleget beszélgettünk. amostani dolgokrol, de én leg inkáb (TL 244)

töröknek. erre felé szaladni kel a muszkátol. tudgya Isten, mindennek mint (TL 244)

meg tudgyad néném, hogy azok a veszet kozákok el nem vittek (TL 244)

It csak a kozákokrol kel irnom. még is (TL 244)

kel irnom. még is csak a kozákokrol. mert soha nagyob rémülést (TL 244)

van., kivált képen. a miolta a törökököt meg verék. már a (TL 244)

a törökököt meg verék. már a muszka is kocsinál vagyon, valoságoson (TL 244)

kocsinál vagyon, valoságoson lehet tartani a kozáktol, szüntelen tele is vannak (TL 244)

tele is vannak most is a templomok. de nem azért. hogy (TL 244)

hogy imádkozanak., hanem azért, hogy a nép minden portékáját a templomokban (TL 244)

hogy a nép minden portékáját a templomokban hordgya. a vajda is (TL 244)

minden portékáját a templomokban hordgya. a vajda is tegnap ide viszá (TL 244)

mint mikor el mene, illyen a világ, mihent ide érkezék. én (TL 244)

szerit. de csak el illanték a veszet kozákok elöl. it már (TL 245)

kel töllök félni, de ha a kozákoktol nem kelletet félnem az (TL 245)

hogy jászbol 4dik indultam ki, a vajda. mind lovakot. mind szekereket (TL 245)

indultam ollyan veszedelmes utra. mert a többit nem számlálom, mikor avároson (TL 245)

meg kezde csendesedni, avajdát, és a várost. nagy zür, zavarban hagyám (TL 245)

uton, igen kelletet atolvajoktol., elég a hogy jászbol 4dik indultam ki (TL 245)

nehány napal verték volt meg a török tabort, azt gondolhattam hogy (TL 245)

vajdasága sem várja bé azokot ajó mag kozákokót., vagyon is már (TL 245)

el szélyedvén, molduvában, és havasalföldiben. a sok koborló azon fog igyekezni (TL 245)

tolvajlása által, mert illyen állapotban. a török had igen huzo, vonó (TL 245)

a többit nem számlálom, mikor avároson kivül voltam, mint ha egy (TL 245)

örömest viszen a mit kaphat a házához, mind ezekre az okokra (TL 245)

okokra valo nézve igen tarthattam a rosz társaságtol. azon kivül is (TL 245)

el szaladot volna elöttem, ezt a kis tartalékot ki veszem, de (TL 245)

az elmém meg kezde csendesedni, avajdát, és a várost. nagy zür (TL 245)

azon kivül, gyönyörüséges utozásom volt, a mezö mindenüt szállást adot. és (TL 245)

mezö mindenüt szállást adot. és a török szokása szerént, a mely (TL 245)

az érkezés pedig tegnap volt. a szegény pápai sogort, ha betegesen (TL 246)

noha itt már bizonyoson beszéllik a németel valo békeséget; de azonban (TL 246)

békeséget; de azonban csak tart a vajda attol. hogy erdélyböl látogatására (TL 246)

mulva, hogy ki jöttem jászbol. a vajdának is ki kelletet ugratni (TL 246)

Isten tudgya., de a ki a fogat adta. enni valot is (TL 246)

itt is kel félni azoktol a veszet kozákoktol., mert ha szinte (TL 246)

veszet kozákoktol., mert ha szinte a békeség meg legyen. de a (TL 246)

a békeség meg legyen. de a muszka ármádábol sok százan el (TL 246)

sok százan el szakadván. erre a földre is bé ütöttek prédálni (TL 246)

nem fordulhattam. se még csak a pohárt sem szorithattam meg. noha (TL 246)

de ugy le apadot rollam a hus. mint ha egy holnapig (TL 246)

ha egy holnapig feküttem., volna. a belsö nagy forroság emésztette volt (TL 246)

meg, azután eret vágattam, fele a véremnek. ollyan volt, mint a (TL 246)

a véremnek. ollyan volt, mint a hideg étek. fele mint a (TL 246)

a hideg étek. fele mint a ténta. eztet a jászi mulattságos (TL 246)

fele mint a ténta. eztet a jászi mulattságos lakásom okozta volt (TL 246)

ugy vagyok. hogy ki mehetek a szállásomrol., de el itélheted édes (TL 246)

micsoda állapotban voltam. éppen azon a napon. a melyen meg sem (TL 246)

sem, mozdulhattam az ágyban, mert a szolgám mondgya hogy uram, itt (TL 246)

itt rosz hir vagyon, mert a vajda udvarában (TL 246)

igen rakodnak szekerekre. a vajda ki ment a városbol (TL 247)

szekerekre. a vajda ki ment a városbol. és a városon minden (TL 247)

ki ment a városbol. és a városon minden ember futo félben (TL 247)

vagyon. mert azt mondgyák hogy a kozákok nem mesze vannak., ezt (TL 247)

gondoltam. hogy most oda vagyunk a tyukoknak. és csak azt vártam (TL 247)

másnap hozák hirit. hogy csak a széllyekben koborolnak., azután hová továb (TL 247)

hová továb jobban le csillapodék a hir, és mi is le (TL 247)

ijesztettelek néném vélek, it már a tél jol bé állot, de (TL 247)

tél jol bé állot, de a vajda, a ki mindenkor jol (TL 247)

vigyáz néném az egésségre, mert a drága portéka és irj (TL 247)

vetted volna, én is vettem, a februariusi leveledet. csak ugyan annak (TL 247)

bé. azolta minden nap szaporodot a hó. és nagyobodot a hideg (TL 247)

szaporodot a hó. és nagyobodot a hideg. ugy tettzik hogy városostol (TL 247)

városostol együt. minket láponiában vittek. a jeges tenger mellé. mert senki (TL 247)

vártam hogy mikor jönek bé aházamban. mert tudtam hogy ollyan embertelenek (TL 247)

soha meg nem történt, hogy a jégen, szekérel mentek volna dániábol (TL 247)

hogy rettentö hideg hazban kelletet a nagy telet ki töltenem. és (TL 247)

fagytam, meg fagyhatatlan leszek ezután, a legényim magok csudállyák hogy maradhatok (TL 247)

legényim magok csudállyák hogy maradhatok. a hideg házamban; van is okok (TL 247)

talám már tellyeségel meg menekedünk. aveszet kozákoktol., anyiszor irtam már felöllök (TL 247)

okok hozá, mert nekik engedtem a meleg házat. én inkáb türhetek (TL 247)

ök. és nem zugolodom. de a nagy drágaság. és szükség itt (TL 247)

uttzákon egymás keziböl vonnyák ki a kenyeret, sokszor történt, hogy ebédhez (TL 247)

bukurestöl. mert itt igen unadalmas a lakás. nem tudom én micsoda (TL 248)

nem mutat, mikor hozá megyek, a szót nem kimélli, mind az (TL 248)

szót nem kimélli, mind az a többi, azt ugyan veszem észre (TL 248)

betüt irok. mind annyiszor kel a tüzhöz tartanom a pennámot, hogy (TL 248)

annyiszor kel a tüzhöz tartanom a pennámot, hogy a ténta meg (TL 248)

tüzhöz tartanom a pennámot, hogy a ténta meg olvadgyon, de micsoda (TL 248)

ami keveset kaphatok. azt inkáb a konyhára adom., mert inkáb szeretem (TL 248)

fázni. és jól lakni. mert a hidegben jobban esik az étel (TL 248)

vannak., mint ha most kezdené a telet. jó egésséget néném, nekünk (TL 248)

bennünket, de mit mondok, majd a tavasz is el hágy, még (TL 248)

észre nem veszük, hanem csak a kalendáriumbol tudgyuk., már töb egy (TL 248)

Hálá Istennek. atél el hagyot bennünket, de mit (TL 248)

veszem észre, hogy nem mérnek avajdátol. az idegenekel társalkodni. de magok (TL 248)

holnapjánál hogy vajdánk nincsen, mert a német viszá adván a töröknek (TL 248)

mert a német viszá adván a töröknek. azt a fele részit (TL 248)

viszá adván a töröknek. azt a fele részit havasalföldinek. a melyet (TL 248)

vajdának üsmértetni, illyen hasznát vette a német. a bekeség fel bontásának (TL 248)

illyen hasznát vette a német. a bekeség fel bontásának, és azIsten (TL 248)

mivel egyikben sem tett kárt a török, kivált erdélyben hálá Istennek (TL 248)

minden ritka, és drága. kivált a pite. de nem igen törödöm (TL 248)

hagyom ezt a kéregel fedet várost. de itt (TL 249)

közül, csak négyen maradtunk, akik a szegény fejdelmet, szerencsétlenségünkre, idegen országra (TL 249)

egy nehány szász, akitöl. csak a len felöl lehetet volna tudakozodni (TL 249)

itt is ugy meg becsüllik a reverendát. és a CSuklyát. valamint (TL 249)

meg becsüllik a reverendát. és a CSuklyát. valamint csikban, mondottuk egy (TL 249)

nehányszor neki hogy tegye le. a {…} ferencz köntösét, de nem akarta (TL 249)

ferencz köntösét, de nem akarta., a minap hozám jövén ebédre; egy (TL 249)

jövén ebédre; egy embertelen török, a pipaszáral az orczáját meg simogatta (TL 249)

idegen országra kisértük, csak az avigasztalásunk., hogy mások is meg halnak (TL 249)

másnap nagy tiszteletel. meg követvén. a köntösit, oláh köntöst vett magára (TL 249)

magára. és azolta. nem tart a pipaszártól. a levelemet el végzem (TL 249)

azolta. nem tart a pipaszártól. a levelemet el végzem, de csak (TL 249)

hoza ide. még volt itt a rakás kenyérböl. arra viszá kelletet (TL 249)

viszá kelletet jöni, a mint a török mondgya, annyi idöt tudom (TL 249)

sok helyt egy nehány polturáért, a bolgár leányokot meg tántzoltattuk. de (TL 249)

egy kedves bujdoso atyánk fiát., aszegény pápai sogort, a ki el (TL 249)

ök soha el nem fáradnak a tánczban, mert csak egy helybe (TL 249)

mert csak egy helybe tánczolnak, a lábokot ritkán mozgattyák. egy két (TL 249)

hátra. mind abbol áll. de a sok éneket nem kiméllik., mert (TL 249)

de micsoda ének, hogy ugyan afoga (TL 249)

atyánk fiát., aszegény pápai sogort, a ki el végezé hoszas bujdosását (TL 249)

embernek mikor hallya. mint mikor a vasat reszeli a lakatos, hanem (TL 250)

mint mikor a vasat reszeli a lakatos, hanem csak az a (TL 250)

a lakatos, hanem csak az a különbség van benne., hogy mikor (TL 250)

is kapnak, mi haszna már. avezérnek abban. hogy ollyan nagy dolgokot (TL 250)

mikor valamely szépecske énekelt, annak a szava még is egy kevesé (TL 250)

egy szoval mindeneket meg rakjak. a sok féle rézpénzel., és polturával (TL 250)

sem tartozik el hinteni ajándékon a buzáját. a balkány nagy hegyeit (TL 250)

el hinteni ajándékon a buzáját. a balkány nagy hegyeit. harmad napig (TL 250)

lako helyünkre, tegnapi napon., micsodás. a világ. és micsoda gorombaság azon (TL 250)

mikor történt a meg hogy a török meg verte volna a (TL 250)

a török meg verte volna a németet, de ö azt a (TL 250)

a németet, de ö azt a csudát végben vitte, (tudom hogy (TL 250)

magátol,:) bellegrádot. viszá vette, és a töröknek a német ellen valo (TL 250)

viszá vette, és a töröknek a német ellen valo dicsöséges hadakozását (TL 250)

nem birhatá más fél esztendeig avezérséget., mit cselekedet áchmet nissánsi hogy (TL 250)

meg koronázta., nem érdemlette volnaé a holtig valo vezérséget,. vagy leg (TL 250)

jol tudta minden féle levelekre. a császár nevit fel irni, már (TL 250)

meg lássuk, miben vannak. dolgaink, a prussiai király. májusnak a végin (TL 250)

dolgaink, a prussiai király. májusnak a végin holt meg (TL 250)

micsoda nyomoruság néném, abban a nagy városban lakni. ót hegyröl (TL 250)

a ki romában ment. és a pápát nem látta, mert láttam (TL 251)

pápát nem látta, mert láttam a császárt, éppen a szállásom elöt (TL 251)

mert láttam a császárt, éppen a szállásom elöt ment el., egyéb (TL 251)

hozája lennünk, mert Isten gyülöli a hálá adatlanokot; el végezvén. tehát (TL 251)

micsoda nagy változást okozhat ez avilágban. ebben a nagy vendég fogadoban (TL 251)

és itt leszek. a még a minden hato Istennek tettzik., ha (TL 251)

nagy hir e néném, csengé a füled, a romai császár meg (TL 251)

e néném, csengé a füled, a romai császár meg holt. 20 (TL 251)

az austriai ház el fogyot a férfiu ágrol. micsoda szép állapot (TL 251)

meg illyen nagy dolgot, eztet a mi atyáink meg nem érték (TL 251)

változást okozhat ez avilágban. ebben a nagy vendég fogadoban. az ó (TL 251)

akik levelesek voltak. viszá mehettek. a fö pap halála után. hát (TL 251)

hát mi várhattyuké azt? erre a hire nézve, száz féle gondolatok (TL 251)

amint gondolom. azért hadgyuk arra a nagy cselédes gazdára, és ha (TL 251)

nagy cselédes gazdára, és ha a levél igen kicsiny. a hir (TL 251)

ha a levél igen kicsiny. a hir igen nagy. mint vagy (TL 251)

Isten jó pápát adot. augustusnak a végin választották. cardinális lambertinit. most (TL 251)

A kalendárium szerént már a tél (TL 252)

A kalendárium szerént már a tél el kezdödöt, de az (TL 252)

és ugy viseli magát. mint a nyár., még eddig tüzet nem (TL 252)

fára is többet kelletet költeni, a mostani télen. jó idök járnak (TL 252)

elégé a? ne beszéllyünk csak a hidegröl, hanem arrol is. hogy (TL 252)

nagy rendeket kaszáltak le. és a halál. meg mutatta, hogy nem (TL 252)

meg mutatta, hogy nem csak a szalma házakban kaszálhat. hanem még (TL 252)

szalma házakban kaszálhat. hanem még a palotákban is. leg elöbször. 12dik (TL 252)

pápát. az Isten magához vévé; a prussiai király 31 maji meg (TL 252)

ki szolittá. 20dik 8bris, eztet a muszka czárné csak hamar követé (TL 252)

töb 4 száz esztendejinél. hogy a császári korona., ki nem ment (TL 252)

is, hárman fel akarják osztani. a spanyol király. a bavarus. és (TL 252)

akarják osztani. a spanyol király. a bavarus. és a prussiai király (TL 252)

spanyol király. a bavarus. és a prussiai király. sylesiát akarja el (TL 252)

elis kezdette ez az utolso a hadakozást. ezen kivül is még (TL 252)

ezen kivül is még tart a spanyol. és az anglus közöt (TL 252)

let vége, de már. azt apuszta házat is, hárman fel akarják (TL 252)

az anglus közöt valo hadakozás. a franczia is segittséget adot. a (TL 252)

a franczia is segittséget adot. a spanyolnak, mind ezek nagy dolgok (TL 252)

esztendöben, ennél nagyobak nem történtenek, a fejdelmek mindenüt készülnek, és nagy (TL 252)

nagy bujdoso csendeségben, mint ha, a mi dolgunk volna leg jobban (TL 252)

dolgunk volna leg jobban., de a gazdag, akor eszik mikor akarja (TL 252)

akor eszik mikor akarja. és a szegény, mikor kaphattya, már most (TL 252)

már most mindenünen gyülnek esze a követek, francfurtumban. a császár (TL 252)

gyülnek esze a követek, francfurtumban. a császár (TL 252)

ö dolgok, mi csak imadgyuk a teremtöt. a kinek akarattyábol. vagy (TL 253)

ösztövéren élt. valamint szoktak élni. agörögök, három esztendös mentet is láttam (TL 253)

az elég szomoru, hir. hogy a fö tolmácstol. el vették a (TL 253)

a fö tolmácstol. el vették a fejit. annál nem valhatot soha (TL 253)

is el vették mindenit. és a feleségit is meg fogták., micsoda (TL 253)

meg fogták., micsoda szamár ez a világ, vagy mi vagyunk szamárok (TL 253)

szamárok. hogy ugy kapunk rajta. a moldovai vajda. testvér öttse lévén (TL 253)

találtak nála, csak el hiszem, a fiának kereset. és a feleséginek (TL 253)

hiszem, a fiának kereset. és a feleséginek, mert maga semmijinek nem (TL 253)

volt, azt pedig láttam., hogy a feleséginek meg volt a feje (TL 253)

hogy a feleséginek meg volt a feje terhelve. gyémántal, és smaragdal (TL 253)

gyermekségitöl fogva meg érzette. ezt a veszedelmit. mert én mindenkor. szomoruán (TL 253)

kevés. de adgyunk hálát Istennek a mi minden napi kenyerünkért, már (TL 253)

ha bodza kása let volna, a világi hirek azt mondgyák (mert (TL 253)

mi azon kivül vagyunk.) hogy a prussiai király dolga sylesiában igen (TL 253)

ha ki ki meg érné a magáéval micsoda csendeség volna evilágon (TL 253)

gazdaságra is adtam magamot. mert a kertemben, egy (TL 253)

mint szolgál, szoktaké irni abban a nagy városban tavaszal. talám nem (TL 254)

tettzik, hogy tavaszal. avirágokal együt. abarattságot is meg kel ujitani,. és (TL 254)

azoknak ugy örülök, mint ha atokai hegyet birnám. édes néném. mely (TL 254)

jobban tudgyák. elég a hogy, a nagy száraz tél után. száraz (TL 254)

meg nem alkhatunk. mert az a veszet egyenetlenség. csak közöttünk marad (TL 254)

azt láttyuk. hogy mindenüt készülnek ahadakozáshoz, abrándéburgus jó formában el kezdette (TL 254)

mert igen nagy száraságok járnak. aténtamis el száradot, de a mind (TL 254)

láttyuk. hogy mindenüt készülnek ahadakozáshoz, abrándéburgus jó formában el kezdette, akövetek (TL 254)

mert ugy tettzik, hogy tavaszal. avirágokal együt. abarattságot is meg kel (TL 254)

abrándéburgus jó formában el kezdette, akövetek minden felöl mennek nagy pompával (TL 254)

felöl mennek nagy pompával francfurtumba, a császár választásra. ök lásák azal (TL 254)

közöttünk marad, noha tahinya nintsen aportátol, de tsak élödik, mert mi (TL 254)

hanem tsak azal törödöm. hogy a néném egésége. fris legyen (TL 254)

a mind semi volna. tsak a vizek elne száradtak volna, mert (TL 254)

vettem leveledet vagyon hat napja; ajég szivünek mint az én néném (TL 254)

az idén, ez az Istennek a mezei áldását illeti. nézük már (TL 255)

irgalmaságát, igen tartottunk attol hogy a száraságokban. betegségek ne uralkodgyanak fö (TL 255)

is meg koronázták 25 junÿ alovon valo Céremoniát is végben vitte (TL 255)

egéségeseb, a mi leg nagyob a Császari városba sem hallatik, miröl (TL 255)

Istenhez anyi áldásáért, a még abor szüret el érkezik., addig tegyünk (TL 255)

fordulást frankfurtumba, minden féle királyoknak a követtyek már régen ót vannak (TL 255)

követtyek már régen ót vannak. a császár választásra, de még ahoz (TL 255)

de még ahoz nem kezdetenek, a Fejdelmek mindenüt hadat készitnek, a (TL 255)

kivánom. és nem tsak különösön amagamét, a bavarus a cseh országért (TL 255)

a Fejdelmek mindenüt hadat készitnek, a prussiai király negyven ezer embert (TL 255)

negyven ezer embert vit sylesiába, a bavarus cseh országra vágy, a (TL 255)

a bavarus cseh országra vágy, a frantzia segittségivel. legyen Isten akarattya (TL 255)

elsö kérdésre azt felelem. hogy a leg nagyob dolgunk a, hogy (TL 255)

dolgunk a, hogy eszünk, iszunk, a másikára azt, hogy aluszunk, és (TL 255)

haza vessen minket. valamint Jérusálemben abetegek várták a siloé toja mellet (TL 255)

minket. valamint Jérusálemben abetegek várták a siloé toja mellet hogy az (TL 255)

másikára azt, hogy aluszunk, és atenger parton sétálunk, nem elég dologé (TL 255)

betegségek ne uralkodgyanak fö képen apestistöl tartottunk, de Istennek hálá egy (TL 255)

fel. és nem ember. hagyuk aböltseségnek Angyalára magunkot., ö tud mindeneket (TL 255)

és nem tsak különösön amagamét, a bavarus a cseh országért valo (TL 255)

tsak különösön amagamét, a bavarus a cseh országért valo hadakozást el (TL 255)

valo Céremoniát is végben vitte, avilágnak három részire vágot a kardal (TL 255)

országért valo hadakozást el kezdette. a frantzia segittségel. A magyar királynét (TL 255)

ne mondgyák nékem ezután, hogy aszáraz esztendö. szük esztendö. mivel öt (TL 255)

el kezdette. a frantzia segittségel. A magyar királynét is meg koronázták (TL 255)

vitte, avilágnak három részire vágot a kardal. meg mutatván hogy anyi (TL 255)

mezei áldását illeti. nézük már avároson valo irgalmaságát, igen tartottunk attol (TL 255)

mint kel lenni. nékem pedig ahazám jovát. és tsendeségit kel kivánom (TL 255)

hogy az Angyal fel keverje avizét. és abban vessék öket. de (TL 255)

valo Céremoniát is végben vitte, avilágnak három részire vágot a kardal (TL 255)

ellenségtöl meg oltalmaza az országot. aCérémonia (TL 255)

Nénem. nagy tsendeségbe tölttyük napjainkot, a mi napjaink mind egy szinüek (TL 256)

veti végit, tartozunk meg hálálni a királynénak hazánkbol valo ki rekesztetésünket (TL 256)

az ember bé nem éri amagáéval., abavarus tzimbora nélkül, cseh országot (TL 256)

bajunk se tisztartoval, se számvetövel. a perlekedésben a fejünk nem fáj (TL 256)

tisztartoval, se számvetövel. a perlekedésben a fejünk nem fáj a quártélyos (TL 256)

perlekedésben a fejünk nem fáj a quártélyos nem szomorgat, a joszág (TL 256)

fáj a quártélyos nem szomorgat, a joszág szerzésen, vagy el vesztésin (TL 256)

hadakozik. a frantziával cseh országért, aprussus meg siléziáért, mitsoda atelhetetlenség. mikor (TL 256)

vagy el vesztésin nem törödünk. a más sorsát, tiszttségit, elömenetelét udvar (TL 256)

hogy más sem irigyli amiéinket, agazdaszony simbelödésit nem halyuk. se supánkodását (TL 256)

gondolom hogy más sem irigyli amiéinket, agazdaszony simbelödésit nem halyuk. se (TL 256)

nem tartthatya. akereszttyének egymást fogyaszttyák, atörök azt, békeséges szemekel nézi, énis (TL 256)

amaz nintsen, abban nem törjük a fejünköt. hogy a gyermekinknek. mitsoda (TL 256)

nem törjük a fejünköt. hogy a gyermekinknek. mitsoda joszágot hagyunk., mint (TL 256)

mitsoda tiszttséget házaságot szerezünk nékik, abavarus. akirályné ellen hadakozik. a frantziával (TL 256)

országért, aprussus meg siléziáért, mitsoda atelhetetlenség. mikor az ember bé nem (TL 256)

nékik, abavarus. akirályné ellen hadakozik. a frantziával cseh országért, aprussus meg (TL 256)

bujdosásunkot, a melynek talám tsak ahalál veti végit, tartozunk meg hálálni (TL 256)

ember bé nem éri amagáéval., abavarus tzimbora nélkül, cseh országot, se (TL 256)

tiszttséget házaságot szerezünk nékik, abavarus. akirályné ellen hadakozik. a frantziával cseh (TL 256)

veheti. se meg nem tartthatya. akereszttyének egymást fogyaszttyák, atörök azt, békeséges (TL 256)

immár egy nehány napja hogy a vezért le tették akerékröl, Ali (TL 257)

ki aválaszt., ennek az apja a császár doktora volt: emi hozánk (TL 257)

férfi, és aszony. monda jót a kristusrol holta után. a kikel (TL 257)

szent péter fel támasztá Tábitot,. a sok szegény aszony. a vállokot (TL 257)

Tábitot,. a sok szegény aszony. a vállokot. szoknyájokot mutogattyák vala néki (TL 257)

hogy a vezért le tették akerékröl, Ali pasát emelték fel helyiben (TL 257)

az adomány de még tsak a szép, kegyes, és felebaráti szeretetel (TL 257)

itélet nélkül. hogy durva volt a szivek. és kevés felebaráti szeretetek (TL 257)

lészen, azért ajót nem magáért ajóért kel tselekedni hanem az Istenért (TL 257)

hanem az Istenért és ne atesti. hanem (TL 257)

tsak füst jutalom lészen, azért ajót nem magáért ajóért kel tselekedni (TL 257)

felöle az emberek. az az, arosz nyelvek, a háláadatlanok. de soha (TL 257)

aláb emberségesen batsáttya el magátol akéröt. enem jó természeté. igen jó (TL 257)

nem kel tsak magunkért keresni a jó. és emberséges nevet. hanem (TL 257)

is dérel, dural. adgyák ki aválaszt., ennek az apja a császár (TL 257)

emberek. az az, arosz nyelvek, a háláadatlanok. de soha senki töb (TL 257)

valo jót mondásra mint ez a szent valo hogy az irás (TL 257)

emberek meg ditsérjenek. el vettük a jutalmat. a mely tsak füst (TL 257)

el mind ezek után. hogy a keresztyeni emberséges ember felöl, midön (TL 258)

meg. menyi ezer modgyok vagyon agyüjtésbe, de ebben az országban. ha (TL 258)

A császár halálátol fogvást igen nagy (TL 258)

fogvást igen nagy dolgok történtenek, a leányát ki akarák fosztani minden (TL 258)

ki akarák fosztani minden joszágibol, abavarus tseh országot akará el venni (TL 258)

érette. de rosz vége lett, a prussus pedig azt álitotta, hogy (TL 258)

sylésiához mint az Austriai háznak. a hadakozást el kezdvén. más fél (TL 258)

végtire el is nyeré. és a békeséget meg tsinálá a magyar (TL 258)

és a békeséget meg tsinálá a magyar királyné aprususal. ebben a (TL 258)

ur tudgya. azt tudom hogy anénémnek egéséget kivánok (TL 258)

a magyar királyné aprususal. ebben a holnapba, abban bizonyos vagyok hogy (TL 258)

felejti siléziát valamikor akor, de abékeség fel bomlik, meg érjüké mi (TL 258)

Tsak a menyekböl nem lehet le esni (TL 258)

esni. noha onnét le estek a rosz angyalok, de ezen a (TL 258)

meg tsinálá a magyar királyné aprususal. ebben a holnapba, abban bizonyos (TL 258)

a rosz angyalok, de ezen a földön akár mely magosra hágjon (TL 258)

két török császár meg változtatá arégi szokást. hogy a le tet (TL 258)

alelki haszonért, mondgyuk el mind ezek (TL 258)

nem ülhete más fél esztendeig a kereken. tsak le kelleték fordulni (TL 258)

féle tiszttségek ö tölle fügnek, avezérek fizetése igen kevés, de ki (TL 258)

mitsoda nagy eset egy vezérnek. avezérségböl ki esni, mert azt el (TL 258)

azt akereket., de jó szerentséje a vezéreknek. hogy már egy, vagy (TL 258)

meg változtatá arégi szokást. hogy a le tet vezéreket meg fojttsák (TL 258)

Imperiumnak, ö rajta vannak mind a hadi. mind a tör- vényes (TL 258)

ö már kétszer probálá azt akereket., de jó szerentséje a vezéreknek (TL 258)

vannak mind a hadi. mind a tör- vényes dolgok. egy szoval (TL 258)

de ebben az országban. ha a fö tisztek huznak, vonnak. meg (TL 258)

huznak, vonnak. meg gazdagulnak, az acsászar hasznára (TL 258)

pedig meg ölik. minden joszágok a császaré; avezérségnél nagyob tiszttség Europában (TL 259)

avizünk is meg szükült. és atsorgok el szaradtak, azt pedig nem (TL 259)

tudgya mikor már le taszittya a kerékröl, már a sok. aki (TL 259)

aki abban két esztendöt eltölt. a vezérek bizvást el mondhattyák szent (TL 259)

pál után. nintsen maradando városunk., a letett vezérek soha többé meg (TL 259)

az eleiböl, hanem tsak amint a császárnak tettzik. azt el erheti (TL 259)

vezérek. az uj vezérünk pedig a fö jantsár aga. medig ül (TL 259)

fö jantsár aga. medig ül a pótzon. azt maga sem tudgya (TL 259)

It aleg nagyob hirünk a, hogy a vezért le tették (TL 259)

a vezért le tették és a tiháját Mehemet pasát tették helyiben (TL 259)

meg nem halnak. it pedig avizünk is meg szükült. és atsorgok (TL 259)

hogy ugy élünk mint ahal avizben mert ök szomjuhan meg nem (TL 259)

mondhatom hogy ugy élünk mint ahal avizben mert ök szomjuhan meg (TL 259)

ölik. minden joszágok a császaré; avezérségnél nagyob tiszttség Europában nintsen, se (TL 259)

bövön. ugy tettzik mint ha a földis hozá szokot volna a (TL 259)

a földis hozá szokot volna a szárasághoz. a mint is hogy (TL 259)

It aleg nagyob hirünk a, hogy a (TL 259)

is hogy it rend szerént a nyár igen száraz., és tsak (TL 259)

anyi esök járnának mint másut., a bór igen szük volna mert (TL 259)

igen szük volna mert it a szöllököt fel nem karozván. mind (TL 259)

ugy tettzik hogy eleget beszélt agazdaságrol, egy olyan akinek egy talpalatni (TL 259)

minden országban más szokás. mert a termeszet is más szokást tart (TL 259)

más szokást tart. ha it a szölököt fel karoznák. mind el (TL 259)

predikáciot akarnánk tsinálni, az életnek, a szerentsének változásárol, álhatatlanságárol, soha sem (TL 260)

hanem ezután tsak azt mondgyuk a letet vezérekröl., adgyatok számot sáfárságtokrol (TL 260)

Ennek a holnapnak azelein érkezék Constantinápolyba Grof (TL 260)

d’Ésalleur, hogy követ lenne a portán. a felesége lengyel. lubumérczki (TL 260)

hogy követ lenne a portán. a felesége lengyel. lubumérczki familiábol, ez (TL 260)

meg holt, és miért vágyni anagy tiszttségekre. mivel Mehemet vezért le (TL 260)

felesége lengyel. lubumérczki familiábol, ez a frantzia ur, párisbol, saxoniában. onnét (TL 260)

A keresztyének közöt nagy hadakozás vagyon (TL 260)

Immár a keresztyének is meg békéltek. ennek (TL 260)

keresztyének is meg békéltek. ennek a holnapnak a kezdetin volt meg (TL 260)

meg békéltek. ennek a holnapnak a kezdetin volt meg a békeség (TL 260)

holnapnak a kezdetin volt meg a békeség a Magyar királyné, és (TL 260)

kezdetin volt meg a békeség a Magyar királyné, és a frantzia (TL 260)

keresztyének közöt nagy hadakozás vagyon. atörök békeségbe vagyon. adgya Isten lelki (TL 260)

békeség a Magyar királyné, és a frantzia király közöt; ugyan ebben (TL 260)

frantzia király közöt; ugyan ebben a békeségben engede a Magyar királyné (TL 260)

ugyan ebben a békeségben engede a Magyar királyné olosz országba, két (TL 260)

filepnek legyen hoszas békeség. de a királyok közöt tsak támad valamely (TL 260)

folytattyák, it mi tsendeségben vagyunk. a Császárunk a békeséget szereti. a (TL 260)

mi tsendeségben vagyunk. a Császárunk a békeséget szereti. a szomszédival jol (TL 260)

a Császárunk a békeséget szereti. a szomszédival jol vagyon a nép (TL 260)

szereti. a szomszédival jol vagyon a nép szereti. a ki pedig (TL 260)

jol vagyon a nép szereti. a ki pedig valami izgágát keres (TL 260)

pedig valami izgágát keres. és a böriben meg nem fér. azt (TL 260)

nem fér. azt tsak hamar a halak országában küldi. de fö (TL 260)

országában küldi. de fö nélkül, a török urakot pedig nem a (TL 260)

a török urakot pedig nem a hazához valo szeretet indittya fel (TL 260)

indittya fel. hanem tsak az a veszet fösvénység, a jantsárok it (TL 260)

tsak az a veszet fösvénység, a jantsárok it ha fel támadnak (TL 260)

jantsárok it ha fel támadnak. a pénzel mindgyárt le fektetik öket (TL 260)

mindgyárt le fektetik öket. ez a császár olyan kezlár agájának véteté (TL 260)

illendö kintse volt, még is aböriben meg nem fért. hanem a (TL 260)

aböriben meg nem fért. hanem a császár ellen kezdet holmit indittani (TL 260)

császár ellen kezdet holmit indittani, a kezlár agáknál boldogab nem lehet (TL 260)

evilágon., szüntelen a Császár elöt vannak. az aszszonyira (TL 261)

nintsen. mivel, a mi azt a szükséget okozná. azt töllök egy (TL 261)

kivánod. hogy irjak valamit is a török udvarol, annak szokásárol, igazgatásárol (TL 261)

okosodnak. idövel. tegyük oda még a férfiakot is. azoknak is szükségek (TL 261)

legyen mesterek. az elöt tsak a mulattságrol gondolkodtunk. most pedig azt (TL 261)

tudni hogy mi szokás vagyon a birodalomba, mitsoda változás ez,? kedves (TL 261)

lehet elégé nem tsudálni ennek a nagy birodalomnak annyi ideig valo (TL 261)

tartását és ne tulajdonitani annak a fegyver által valo nevekedésit inkab (TL 261)

az Isten rendelésinek. mint sem a török rend szerént valo igazgatása (TL 261)

vált. hogy ugy legyen mint arab. ebben a nagy birodalomba szükséges (TL 261)

látom hogy már el fáradtál aleveleimben tsak az esöröl, hidegröl. melegröl (TL 261)

gondolhatunk mást. ha meg tekénttyük a Csaszárnak egészen valo hatalmát. a (TL 261)

volnais. de törvény és példa, a portán, nem anagy nemböl valoság (TL 261)

fel valakit anagy tiszttségekre. hanem a császárnak hozája valo jó akarattya (TL 261)

az orvosága az illyen rendeletlenségnek a kemény büntetés. mivel azt hamarjában (TL 261)

de söt még. itt, tsak agyanoság is a meg (TL 261)

hamarjában meg ölik a ki a birodalom ellen kezd valamit, és (TL 261)

kezd valamit, és ezabolában tarttya abasákot. a kemenység. és az eröszak (TL 261)

valamit, és ezabolában tarttya abasákot. a kemenység. és az eröszak. természete (TL 261)

kemenység. és az eröszak. természete a törököknek, ök az igazgatásnak modgyát (TL 261)

törököknek, ök az igazgatásnak modgyát a hadakozásban kezdették. azt meg sem (TL 261)

és példa, a portán, nem anagy nemböl valoság. se nem az (TL 261)

ugy legyen mint arab. ebben a nagy birodalomba szükséges hogy mindgyárt (TL 261)

még. itt, tsak agyanoság is a meg (TL 261)

az érdem emel fel valakit anagy tiszttségekre. hanem a császárnak hozája (TL 261)

talám azt kivánod néném, hogy a birodalom historiáját irjam le. tsak (TL 262)

Néném. mint vagyunk, hogy vagyunk a vizi postáink igen sokáig maradnak (TL 262)

irod néném, hogy kedvesen olvastad. a porta iránt valo levelemet. és (TL 262)

meg. Europában. Asiában. és Afrikában anagy, és gazdag tartományokot. a kiknek (TL 262)

kiknek. tellyeségel valo örökös ura a Császár., de ezekböl ki kel (TL 262)

de ezekböl ki kel venni, a papi. és a templomokhoz valo (TL 262)

kel venni, a papi. és a templomokhoz valo joszágokot, mivel a (TL 262)

a templomokhoz valo joszágokot, mivel a papok, nálok is szeretik a (TL 262)

a papok, nálok is szeretik a joszágokot (TL 262)

A földnek, ös örököse lévén tehát (TL 262)

földnek, ös örököse lévén tehát a császár. a fegyverel meg hodoltatot (TL 262)

örököse lévén tehát a császár. a fegyverel meg hodoltatot tartományokot a (TL 262)

a fegyverel meg hodoltatot tartományokot a Császár meg eleinte mindgyárt fel (TL 262)

meg eleinte mindgyárt fel osztá a vitezinek, hogy meg jutalmaztasa jó (TL 262)

pedig Timároknak nevezék., de nem a magyar Timáraink, és azok, akik (TL 262)

tartoznak. bizonyos számu lovasokot tartani a császár szolgálattyára, de azt jó (TL 262)

mint ha bérbe birnák. mivel a Császár el veheti töllök a (TL 262)

veheti töllök a mikor akarja. a császárnak ilyen tellyes hatalmára valo (TL 262)

hatalmára valo nézve. nevezik ötet a törökök földi Istennek, vagy is (TL 262)

azIsten árnyékának, ezért is tartyák a törvény doktorai, hogy fellyeb valo (TL 262)

törvény doktorai, hogy fellyeb valo a törvénynél, valo hogy bizonyos dolgokba (TL 262)

törvénynél, valo hogy bizonyos dolgokba, a Császár a mufti. itéletihez folyamodik (TL 262)

hogy bizonyos dolgokba, a Császár a mufti. itéletihez folyamodik. de ha (TL 262)

jó meg tudni. hogy azok ajoszágok noha örökösök legyenek is, de (TL 262)

mind irgalmaság nelkül ki teszi a muftiságbol. és olyant tészen. a (TL 262)

ki inkab tudgya kedvit keresni, A törökök. azt is tarttyák hogy (TL 262)

törökök. azt is tarttyák hogy a Császár meg másolhattya fogadásit. és (TL 262)

jutalmaztasa jó magok viseléseket, ezeket ajutalmakot pedig Timároknak nevezék., de nem (TL 262)

fogadásit. és igeretit. a midön a valamiben meg sérti vagy kisebiti (TL 262)

azt fogadgya. hogy oltalmazni fogja. a török vallást. és a mahomet (TL 262)

fogja. a török vallást. és a mahomet törvényit, de ugyan azon (TL 262)

Azt tudod néném. hogy atörökök fegyverekel nyérték meg. Europában. Asiában (TL 262)

aszonyoktol valok. ettöl vagyon. hogy atörökök oly hajlandok. a rabhoz illendö (TL 263)

törvény, a törvény szájának, és magyarázojának nevezi (TL 263)

de az is valo hogy a tudos törvényes doktorok a Császár (TL 263)

hogy a tudos törvényes doktorok a Császár hatalmát meg határozák avallás (TL 263)

vagyon. ürmös bort is tsinálok. a szöllö olyan ólttsu. hogy egy (TL 263)

adnak. agyönyörüséges szép édes szöllöböl. a 9 fontot tészen, ha a (TL 263)

a 9 fontot tészen, ha a szöllö olttsu, a munkája sem (TL 263)

tészen, ha a szöllö olttsu, a munkája sem sokba telik., valamint (TL 263)

munkája sem sokba telik., valamint a több mezei munkák. példának okáért (TL 263)

több mezei munkák. példának okáért, a pamutot fel szedi ebben a (TL 263)

a pamutot fel szedi ebben a holnapba, ugyan azt a földit (TL 263)

ebben a holnapba, ugyan azt a földit decemberbe elsöbe el vetteti (TL 263)

hogy az aszony dolgára hinak. A törökök a töb jó erköltsök (TL 263)

aszony dolgára hinak. A törökök a töb jó erköltsök közöt az (TL 263)

is tanittyák azokot, a kíket a császár udvarában nevelik, és a (TL 263)

udvarában nevelik, és a kik a nagy tiszttségekre rendeltettek, a mint (TL 263)

is hogy. azokot. a kik a császár parantsolattyábol valo halált engedelmeségel (TL 263)

mind azokra akik tiszttségekbe vannak a kul nevet. ugy mint a (TL 263)

a kul nevet. ugy mint a sultán rabjai. söt még a (TL 263)

a sultán rabjai. söt még a fö vezéris nagy nagy tiszteletnek (TL 263)

juniusba. olyan buzát arat. mint anád. el felejtettem vala, hogy az (TL 263)

nagy nagy tiszteletnek tarttya. ezt a nevet adni magának. El mondhatni (TL 263)

esztendeig is zárva tarttyák mint a tömlötzbe, többire a pasáknak az (TL 263)

a Császár hatalmát meg határozák avallás dolgaiban. de az országos dolgokban (TL 263)

hatalomba hadgyák. imár eleget irtam. akrimi tatár sem iratna ilyen melegben (TL 263)

tatár sem iratna ilyen melegben arabjával többet (TL 263)

tarttyák mint a tömlötzbe, többire a pasáknak az anyok rab leány (TL 263)

az anyok rab leány volt a Császárok mindenkor rab aszonyoktol valok (TL 263)

egy polturán harom okát adnak. agyönyörüséges szép édes szöllöböl. a 9 (TL 263)

vagyon. hogy atörökök oly hajlandok. a rabhoz illendö szolgálatra többet nem (TL 263)

mert tegnap nagy fogyatkozás volt a napban tsillagokot is láttunk (TL 263)

Ez a levelem abbol fog állani, hogy (TL 264)

mi formában nevelik az iffiuságot a Császár udvarában, mivel atörökök azt (TL 264)

mivel atörökök azt tarttyák. hogy a Császárt, olyanoknak kel szolgalni, akik (TL 264)

apáktol. és anyáktol valok, ezek a nagy tiszttségekre vannak hivatalosok, a (TL 264)

a nagy tiszttségekre vannak hivatalosok, a törökök ezeket Isoglánoknak nevezik, ezeknek (TL 264)

minek elötte bé vegyék öket, a császárnak bé mutattyák, a ki (TL 264)

arra rendeltetet iskolákba de elsöben a könyvbe fel irják neveket, hány (TL 264)

pénz, ezek el vannak osztva, a nagy, vagy akis iskolában, rend (TL 264)

szerént anagyba meg vagyon 400, a kitsidbe 200, és igen nagy (TL 264)

vigyázásal. és szorosan nevelik öket a mesterek avallásra, török, persiai, szeretsen (TL 264)

nyelvekre tanittya öket, ezekre pedig a fejér herélt embereknek. a fejek (TL 264)

napjára 8 pénzek jár, ebböl akét házbol még fellyeb valo házba (TL 264)

pedig a fejér herélt embereknek. a fejek visel gondot, mind köntös (TL 264)

rendeletlenség ne történyék közöttök, amidön a gyermekségböl ki kelnek, olyan foglalatoságba (TL 264)

kivántatik, dárdát, lántsát. hajitatnak vélek, a nyilazásra tanittyák, ezeken kivül kézi (TL 264)

kivül kézi munkára is tanittyák, a nyil, nyereg tsinálásra, musikára, kutyákot (TL 264)

hivatalokra emelik öket, ugy mint a Császár ingeit, mosni. gondot viselni (TL 264)

Császár ingeit, mosni. gondot viselni a drága italyira, a fizetéseket is (TL 264)

gondot viselni a drága italyira, a fizetéseket is meg jobittyák napjára (TL 264)

vannak osztva, a nagy, vagy akis iskolában, rend szerént anagyba meg (TL 264)

vagy akis iskolában, rend szerént anagyba meg vagyon 400, a kitsidbe (TL 264)

negyven inas lakik, akik szüntelen a császár mellet vannak, ezek közül (TL 264)

kel szolgalni, akik tölle vették aneveltetést, és az eledelt., azok az (TL 264)

szorosan nevelik öket a mesterek avallásra, török, persiai, szeretsen nyelvekre tanittya (TL 264)

iffiuságot a Császár udvarában, mivel atörökök azt tarttyák. hogy a Császárt (TL 264)

minden testi fogyatkozás nélkül, mert atörökök azt tarttyák. hogy egy szép (TL 264)

fö tiszttségeket viselik. ezek azok., A seliktar Aga. aki a fegyver (TL 264)

azok., A seliktar Aga. aki a fegyver hordozoja, A Rikiabdár Aga (TL 264)

Aga. aki a fegyver hordozoja, A Rikiabdár Aga: a ki a (TL 264)

A Rikiabdár Aga: a ki a kengyelét tarttya, Az ibriktar Aga (TL 264)

a vizét hordgya. A Tulbendar Aga (TL 265)

a vizét hordgya. A Tulbendar Aga. aki a Császár (TL 265)

hordgya. A Tulbendar Aga. aki a Császár csalmaját ékesiti, kem husar (TL 265)

kem husar Aga, a ki a kontöseire visel gondot. és fejér (TL 265)

visel gondot. és fejér ruhákra a chernegir basi. a feje azoknak (TL 265)

fejér ruhákra a chernegir basi. a feje azoknak. kik a csaszár (TL 265)

fél emberekröl irok vagy is aheréltekröl, mivel vannak a császárnak két (TL 265)

basi. a feje azoknak. kik a csaszár ételét meg kostollyák. zagárgi (TL 265)

meg kostollyák. zagárgi basi. aki a kutyákhoz látat, dirnakgi basi, aki (TL 265)

kutyákhoz látat, dirnakgi basi, aki a császár körmeit metéli. barber basi (TL 265)

osztva, valamint azinasok a foglalatoságok avarrás, mindenikének különös agya vagyon. és (TL 265)

borbély. Muhascségi basi. a ki a költtségre vigyáz. a Teskeregi basi (TL 265)

a ki a költtségre vigyáz. a Teskeregi basi. secretarius ma töbet (TL 265)

Ma a fél emberekröl irok vagy is (TL 265)

vagy is aheréltekröl, mivel vannak a császárnak két féle herelt emberi (TL 265)

valo rab leányok, ki választtyák aleg szebbeket (TL 265)

emberi. vanak fejér, és fekete a császárnak, a belsö udvara beli (TL 265)

fejér, és fekete a császárnak, a belsö udvara beli fö tisztei (TL 265)

tisztei mind inkáb heréltekböl allanak, a császár elsö papja, és a (TL 265)

a császár elsö papja, és a Császári templomoknak plébánusi hereltek (TL 265)

A fekete heréltek, az Aszonyok szolgálattyára (TL 265)

látni, ezeknek aleg elsö tiszttye a kizlar Agasi (TL 265)

ottsmányabakot nem lehet látni, ezeknek aleg elsö tiszttye a kizlar Agasi (TL 265)

ugy tettzik hogy it beszélhetünk a császár udvarában valo leányokrol., ezek (TL 265)

vannak el osztva, valamint azinasok a foglalatoságok avarrás, mindenikének különös agya (TL 265)

amelyik meg tettzik annak veti akeszkenöit. és azt pompával viszik a (TL 265)

ezeket amusikára, és atántzra tanittyák, a császár Annya, ezekböl veszen maga (TL 265)

vigyázo öreg aszony fekszik., ezeket amusikára, és atántzra tanittyák, a császár (TL 265)

ezeknek parantsol, nevezik kaden kiája. a leányok anya (TL 265)

aszony fekszik., ezeket amusikára, és atántzra tanittyák, a császár Annya, ezekböl (TL 265)

A midön a császár közüllök akar választani sorba (TL 265)

akeszkenöit. és azt pompával viszik a császárhoz, ha szerentséjire elsö fiat (TL 265)

fiat hozz, meg koronázák. és a Hasáki sultana nevet viseli,, a (TL 265)

a Hasáki sultana nevet viseli,, a többi. ha fiat hoznak is (TL 265)

is. azután., nem viselik ezt a nevet (TL 265)

A császár halála után., akiknek leányi (TL 265)

hogy ha tsak a fiok császárá nem leszen. mind (TL 266)

mind ezekböl ki tettzik hogy a császár belsö udvara olyan mint (TL 266)

nagy rendet tartanak. már ezután a Császár külsö udvarárol lesz a (TL 266)

a Császár külsö udvarárol lesz a szó (TL 266)

vizir Azemnek nevezik, ugy mint atanáts fejének., a Császár tsak nem (TL 266)

aszony dolgához és kezdgyük el a fö vezéren, a kit a (TL 266)

a fö vezéren, a kit a törökök vizir Azemnek nevezik, ugy (TL 266)

három bontsokosok., és urai mind ahadi, mind a törvényes dolgoknak (TL 266)

nevezik, ugy mint atanáts fejének., a Császár tsak nem az egész (TL 266)

a császár udvarában. kétszer pedig amaga házánál avezér oly hatalmas légyen (TL 266)

maga neve vagyon metzve, ezt a tiszttséget az elsö Amurátes kezdé (TL 266)

más hat diván vezérek. akik adivánban. tsak akor adhatnak tanátsot, amidön (TL 266)

adhatnak tanátsot, amidön tanátsot kér a vezér töllök (TL 266)

udvara. fejdelmi udvar. anagy Céremoniakba. a három szegeletü csalmáján két tollat (TL 266)

szegeletü csalmáján két tollat visel. a Csaszár hármat, avezér elöt három (TL 266)

amaga nagy petsétit, a melyen. a maga neve vagyon metzve, ezt (TL 266)

hatalmát kezében adgya, keziben adván amaga nagy petsétit, a melyen. a (TL 266)

három ló farkat visznek ezt a nagy betsületet. tsak három basának (TL 266)

az egész birodalomban., mint hogy a Császár képit viseli; minden a (TL 266)

a Császár képit viseli; minden a maga perit ö eleibe viheti (TL 266)

egy hétbe. négyszer tart divant a császár udvarában. kétszer pedig amaga (TL 266)

meg nem öletethet egy basát a császár keze irása parantsolat nélkül (TL 266)

még tsak egy jancsárt is a fö tiszttye hire nélkül, ám (TL 266)

nélkül, ám bár minden kérésnek a vezér keze által kel meg (TL 266)

tollat visel. a Csaszár hármat, avezér elöt három ló farkat visznek (TL 266)

udvarában. kétszer pedig amaga házánál avezér oly hatalmas légyen is. de (TL 266)

Avezér fizetése. tsak husz ezer tallér (TL 266)

nagy igaságtalanságot tselekedtenek, a melyben avezérnek is része volna, olyankor szabad (TL 266)

is része volna, olyankor szabad a császára hini., tüzet tévén a (TL 266)

a császára hini., tüzet tévén a fejére., és ugy meni a (TL 266)

a fejére., és ugy meni a császár udvarában. igasságot kérni (TL 266)

esztendöre. de az ajándékok amelyeket a basák adnak, az egész tartományokbol (TL 266)

Avezér udvara. fejdelmi udvar. anagy Céremoniakba. a három szegeletü csalmáján (TL 266)

adnak, az egész tartományokbol., és a sok pénz melyet veszen fel (TL 266)

Avezér udvara. fejdelmi udvar. anagy Céremoniakba (TL 266)

melyet veszen fel mind azoktol. a kiknek dolgok vagyon aportán rettentö (TL 266)

vagyon aportán rettentö sokra megyen., a melyet a császár látatlaná tészi (TL 266)

császár látatlaná tészi. mivel az a kints még az ö ládájában (TL 266)

Vannak még a vezér után nagy tiszttségek. ugy (TL 266)

után nagy tiszttségek. ugy mint a Beglerbégségek, ezek a tartományok gubernátori (TL 266)

ugy mint a Beglerbégségek, ezek a tartományok gubernátori., ezek mind három (TL 266)

és urai mind ahadi, mind a törvényes dolgoknak (TL 266)

Ezeknek a nagy Gubernátoroknak. mindenikének vagyon magának (TL 267)

hát a havasalföldi és amoldovai vajdákrol ne (TL 267)

és amoldovai vajdákrol ne szolyunk, a ketö közöt a moldovai az (TL 267)

ne szolyunk, a ketö közöt a moldovai az elsö. és a (TL 267)

a moldovai az elsö. és a szegényéb, a moldovai a Császárnak (TL 267)

az elsö. és a szegényéb, a moldovai a Császárnak hatvan ezer (TL 267)

és a szegényéb, a moldovai a Császárnak hatvan ezer tallért ád (TL 267)

ezer tallért ád. hát még a sok imede, amoda valo ajándék (TL 267)

valo ajándék még anyira megyen., a havasalföldi vajda száz harmintz ezer (TL 267)

vajda, a ki utánna küldöt a törököknek, és tolvaj képiben el (TL 267)

császáré, és abbol annyit ád agyermekeknek, amenyi elegendö hogy élhesenek (TL 267)

atol nem igen tarthatni, hogy atávul valo tartományokba, a Gubernátorok, az (TL 267)

vették töllök az ado pénzt a török egyszer, kétszer. tsak el (TL 267)

kétszer. tsak el szenvedte, de a szemit fel nyitotta, és már (TL 267)

fel nyitotta, és már most a vajda emberei viszik az adó (TL 267)

Constancinápolyba, ha el vesztik. nem a császár kára (TL 267)

tarthatni, hogy atávul valo tartományokba, a Gubernátorok, az engedelmeséget félbe rugják (TL 267)

hát a havasalföldi és amoldovai vajdákrol ne szolyunk, a ketö (TL 267)

száz harmintz ezer tallért, régenten atörökök olyan együgyüek voltak. hogy magok (TL 267)

hogy olyan gubernátorokot tegyenek. akik a császár udvarában neveltettek. akik nem (TL 267)

de a felesége meg üresitti aládáit. még pedig véle sem lakhatik (TL 267)

reménségek, nem, lehet valamit kezdeni a császár ellen (TL 267)

A császár azt meg nem engedi (TL 267)

engedi hogy az atyának gazdagsága a fiára szállyon, minden pasának az (TL 267)

szállyon, minden pasának az öröksége, a császáré, és abbol annyit ád (TL 267)

A császár, ha nem jó szemel (TL 267)

és drága ajándékokot, kel adni a házaság elött. házaság után pedig (TL 267)

mely nagy kintse legyen. de a felesége meg üresitti aládáit. még (TL 267)

mert a császár attya fiait ki nem (TL 268)

magának pedig apasaságában kel lakni. a régi familiákra it semi tekéntet (TL 268)

imár egy nehány napja. hogy avezért le tették tihája béget tették (TL 268)

tettzik az álkoránbol., hogy ez akét ember, a szent irásbol vették (TL 268)

álkoránbol., hogy ez akét ember, a szent irásbol vették ki a (TL 268)

császári vérböl valot veszen el. a feleségit. akit annak elötte vette (TL 268)

új feleségivel sem lakhatik, azért a felesége ád neki csemegére egy (TL 268)

jubileum esztendö. szent esztendö, bár a szent péter templomában mehetnénk, de (TL 268)

mindeneket teremptö Istennek. üsmerettségére fundálta avallást, azután a felebarati szeretetre, atesti (TL 268)

ki a mi leg jóbb avallásba, de mint hogy azö idejekbe (TL 268)

hamis vallások közöt, leg veszedelmeseb a mahumet vallása, mert azon kivül (TL 268)

egy nehány punctumokba meg egyezik a keresztyénségel., mahumet. avaloságos, és mindeneket (TL 268)

Istennek. üsmerettségére fundálta avallást, azután a felebarati szeretetre, atesti tisztaságra, és (TL 268)

felebarati szeretetre, atesti tisztaságra, és a tsendes életre a török vallás (TL 268)

tisztaságra, és a tsendes életre a török vallás keményen tilttya abálványozást (TL 268)

a török vallás keményen tilttya abálványozást (TL 268)

Mahumet pogányságban születet, a szeretsenek közöt 570ben, neki természet (TL 268)

már mostanában atörök vallásrol kel irni, és azt (TL 268)

meg egyezik a keresztyénségel., mahumet. avaloságos, és mindeneket teremptö Istennek. üsmerettségére (TL 268)

avallást, azután a felebarati szeretetre, atesti tisztaságra, és a tsendes életre (TL 268)

el telyeségel., ha amahumet bolondsága anem lett volna,, hogy ötet az (TL 268)

a magok vallásokra hodithasák., és akeresztyénektöl se távozanak el telyeségel., ha (TL 268)

viszik soha Constancinápolybol., magának pedig apasaságában kel lakni. a régi familiákra (TL 268)

a hagyatta volna el véle a pogánysagot, ki tettzik az álkoránbol (TL 268)

az okra valo nézve hogy a sidokot a magok vallásokra hodithasák (TL 268)

valo nézve hogy a sidokot a magok vallásokra hodithasák., és akeresztyénektöl (TL 268)

vallása nem igen külömbözöt volna a sociniánusok vallásátol, de rend kivül (TL 268)

másokol, hogy néki szövettsége vagyon a magoságbéli lelkekel, de mint hogy (TL 269)

fel állitására, hogy az okosághoz, a világi tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye (TL 269)

valo ajándekja nem volt.kénszeriteték avallása fel állitására, hogy az okosághoz (TL 269)

oktatásokot, a felesége. fátima, és ajó akaroi tele torokal kiálttyák vala (TL 269)

mindenikének, holmi részecskeit ki vevé avalásábol. és a magáé közi tóldá (TL 269)

volna atöbb embereknél. és hogy. a menyekböl venne oktatásokot, a felesége (TL 269)

hogy. a menyekböl venne oktatásokot, a felesége. fátima, és ajó akaroi (TL 269)

hogy az ur parantsalatit hirdese, agalamb a kit arra szoktatták vala (TL 269)

kit arra szoktatták vala, hogy a feje felet repdesen., nem kevesé (TL 269)

aki azt tartotta hogy ez a madár Gabriel Angyal lévén, a (TL 269)

a madár Gabriel Angyal lévén, a füliben beszél akövetnek. it félben (TL 269)

hogy mind a sidoknak, mind akeresztyéneknek kedvezhesen., mindenikének, holmi részecskeit ki (TL 269)

zöldtséget szüntelen söt még májusban a szárazságok el kezdödnek a (TL 269)

ö sokal fellyeb valo volna atöbb embereknél. és hogy. a menyekböl (TL 269)

el ragadtatásit, amelyeket okozák vala anagy nyavalya törések, végtire mind ezek (TL 269)

repdesen., nem kevesé emelé fel anép elöt, aki azt tartotta hogy (TL 269)

májusban a szárazságok el kezdödnek a fü is hervadní kezd, a (TL 269)

okosághoz, a világi tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye, az ö el ragadtatásit (TL 269)

Angyal lévén, a füliben beszél akövetnek. it félben szakasztom. maszor töbet (TL 269)

a fü is hervadní kezd, a fák pedig már aprilis kezdetin (TL 269)

virágoznak. zödülnek, de it nem agazdaságrol kel beszéleni. hanem mahumetröl. aki (TL 269)

magátol el ne vadittsa. magátol a pogányokot. se sidonak, se keresztyének (TL 269)

mind ezek. tsak el hiteték anépel, hogy ö sokal fellyeb valo (TL 269)

magat mutatni. de hogy mind a sidoknak, mind akeresztyéneknek kedvezhesen., mindenikének (TL 269)

részecskeit ki vevé avalásábol. és a magáé közi tóldá, és azt (TL 269)

is vihették azt jól végben, a második törvény a kristusé, a (TL 269)

jól végben, a második törvény a kristusé, a mely noha tellyes (TL 269)

ki ne örülne a májusi szép napoknak, de a (TL 269)

de a bizonyos hogy it amajus nem olyan kedves mint másut (TL 269)

kegyelemel, de ennek sokal nehezeb a meg tartása. mivel igen ellenkezik (TL 269)

meg tartása. mivel igen ellenkezik a meg romlot természetel. az okáért (TL 269)

mind azon által, magában foglallya, mind a papi, minda városi törvényt (TL 270)

törvényt, a mely könyü, és a ti gyengeségetekhez valo ugy hogy (TL 270)

boldogok lehesetek. mind ezen, mind a más világon, (ez igen nagy (TL 270)

könyv, a melyben {a-? melyben}, a jók közöt, sok gyermekség. és (TL 270)

gyermekség. és haszontalanság vagyon. de eza könyv akár mitsodás legyen., mind (TL 270)

azon által, magában foglallya, mind a papi, minda városi törvényt, és (TL 270)

nem mernék nyitani, hanem elöször a fejekre teszik. amely nálok a (TL 270)

a fejekre teszik. amely nálok a tiszteletnek leg nagyob jele. azt (TL 270)

jele. azt nagy szorgalmatoságal olvasák, a parantsolat szerént, a mely azt (TL 270)

azt hagya. (:foglalatoskodgyatok gyakorta annak a könyvnek olvasásában. a mely néktek (TL 270)

vagyon. hogy a meg nyeri a paraditsomot. ök azt fö könyvnek (TL 270)

ök azt fö könyvnek nevezik a török vallás. három ágra szakad (TL 270)

városi törvényt, és elejekbe adgya atörököknek. mind azt, amit hinni, és (TL 270)

török vallás. három ágra szakad, a szeretsenek tartása. leg babonásab, ezek (TL 270)

mert az imádság el térit avétektöl:) azt tarttyák, hogy a ki (TL 270)

babonásab, ezek bubeker szerént tarttyák avallást. a persáké a mely tisztáb (TL 270)

ezek bubeker szerént tarttyák avallást. a persáké a mely tisztáb., ezek (TL 270)

illyen mezei városba lakní. mint a miénk, akor megyen a mezöre (TL 270)

mint a miénk, akor megyen a mezöre az ember. mikor akarja (TL 270)

mezöre az ember. mikor akarja. a nagy keritet városok mint a (TL 270)

a nagy keritet városok mint a tömlötzök olyanok. most a kertekbe (TL 270)

atörökök pedig ömerel tartanak, ezek atöbit eretnekeknek tarttyák. és kárhoztattyák., én (TL 270)

mint a tömlötzök olyanok. most a kertekbe enni gyönyörüség, ót a (TL 270)

a kertekbe enni gyönyörüség, ót a sok gyümölts. noha nem sok (TL 270)

noha nem sok féle. mert a kertészek roszak, oltani nem tudnak (TL 270)

körtvély, alma, szilva. nintsen hanem a sok öszi baratzk., a sok (TL 270)

hanem a sok öszi baratzk., a sok két három féle dinye (TL 270)

jó. egész ugorko., de ennél a dinyénél nem lehet kedveseb gyümöltsöt (TL 270)

lehet kedveseb gyümöltsöt enni., kivül a (TL 270)

mely tisztáb., ezek halit követik atörökök pedig ömerel tartanak, ezek atöbit (TL 270)

pedig atörvény béli parantsolatot illeti, atörökök öt részre oszttyák. 1. hogy (TL 271)

mettzik, még annál inkáb mert a belsö része tiszta zöld. de (TL 271)

gyönyörüségel esznek belöle, mert olvad a leányok szájában. és olyan édes (TL 271)

A törököknek. egy hit ágazattya vagyon (TL 271)

napjában ötször imádkozanak. 2. hogy a ramazánt meg böjtölyék, 3. hogy (TL 271)

semi tisztátalanságot el ne szenvedgyenek a testeken: Ezekhez meg más négy (TL 271)

ollyan állatot. a kinek elöször a vérit ki nem botsátották (TL 271)

A törökök tisztelik pénteket. és tartoznak (TL 271)

oda ne menyenek. azért hogy a férfiak figyelmetesebben imádkozhasanak, atörök kereskedö (TL 271)

tisztelik pénteket. és tartoznak azon anapon. atemplomba menni délbe, az aszonyoknak (TL 271)

nem nyittya a bolttyát. azon anapon. de söt még egy áitatos (TL 271)

az Isten küldötte, ami pedig atörvény béli parantsolatot illeti, atörökök öt (TL 271)

kereskedö délig ki nem nyittya a bolttyát. azon anapon. de söt (TL 271)

söt még egy áitatos török, a keresztyén házában sem menne, a (TL 271)

hogy a férfiak figyelmetesebben imádkozhasanak, atörök kereskedö délig ki nem nyittya (TL 271)

A közönséges jó vivé a törvény (TL 271)

A közönséges jó vivé a törvény tsinálot arra, hogy a (TL 271)

a törvény tsinálot arra, hogy a tanitványinak meg tilttsa abór italt (TL 271)

pénteket. és tartoznak azon anapon. atemplomba menni délbe, az aszonyoknak meg (TL 271)

hogy a tanitványinak meg tilttsa abór italt, óhjátok magatokot. mondá a (TL 271)

abór italt, óhjátok magatokot. mondá a bortol. a kotzka. a sák (TL 271)

óhjátok magatokot. mondá a bortol. a kotzka. a sák játékoktol ezeket (TL 271)

mondá a bortol. a kotzka. a sák játékoktol ezeket, azért találta (TL 271)

adgyunk hálákot az urnak. hogy a pestisnek hirét sem halottuk ebben (TL 271)

Néném, annak igen örülök hogy a kéd tettzése szerént irtam még (TL 271)

tettzése szerént irtam még edíg a török szokásrol. és vallásrol. kivánom (TL 271)

most fársángba, tsak hozák nekünk a sok tuzokot. halva és elevenen (TL 272)

kiket az ónós esökbe fogták, a török nem kap rajta. mi (TL 272)

ölni magát. mint enni. hanem a fiatalt fel lehet nevelni. ideje (TL 272)

A muftit a törökök ugy tekéntik (TL 272)

A muftit a törökök ugy tekéntik mint vallásoknak (TL 272)

és oraculumját, ennek választása. tellyeségel, a Császáron áll, aki erre ahivatalra (TL 272)

az ö Decretumit., és végezésit a birák törvénynek tarttsák is., de (TL 272)

mind azon által a midön a Császár tanátsot kér a Muftitol (TL 272)

midön a Császár tanátsot kér a Muftitol. az országos dolgokban, vagy (TL 272)

vagy valamely pasának halálárol. vagy a békeségröl. hadakozásrol, és ha ugy (TL 272)

ugy talál lenni hogy ez a föpap másként gondolkodik mint a (TL 272)

a föpap másként gondolkodik mint a Császár mind ezekröl, minden halogatás (TL 272)

akinek olyan gondolati legyenek. mint a Császárnak (TL 272)

a Császáron áll, aki erre ahivatalra, okos. értelmes. és igaz embert (TL 272)

A Császár mikor a Muftinak ir (TL 272)

A Császár mikor a Muftinak ir, ilyen titulust ád (TL 272)

magadot,: Eredete ajó erköltsnek. és a valoságos tudománynak; A proféták. és (TL 272)

erköltsnek. és a valoságos tudománynak; A proféták. és az Apostoli tudománynak (TL 272)

pedíg már meg is untuk., atuzok rettentö fejes, makats állat. jóbban (TL 272)

Te vagy az igazság kintsének a kolttsa; te világositod meg. a (TL 272)

a kolttsa; te világositod meg. a homályos magyarázatot. meg vagy erösitve (TL 272)

dologtol meg tartoztatod magadot,: Eredete ajó erköltsnek. és a valoságos tudománynak (TL 272)

adgya hogy szüntelen meg maradgy ajó erköltsbe (TL 272)

homályos magyarázatot. meg vagy erösitve a felsö igazgatonak és az emberi (TL 272)

emberi nemzet törvény tsinálojának kegyelmével. A nagy Isten adgya hogy szüntelen (TL 272)

Örököse: A ki meg fejted ahitnek ágazattyát.: és ki nyilatkoztatod annak (TL 272)

A Muftit mihent választották. a Császár (TL 272)

A Muftit mihent választották. a Császár egy nusztos mentét küld (TL 272)

A mufti után vannak akét Cadileskerek (TL 273)

féle törvényt meg itélhetnek ebböl a tiszttségböl. a Muftiságra mennek (TL 273)

meg itélhetnek ebböl a tiszttségböl. a Muftiságra mennek (TL 273)

A Cadileskerség utan valo a Molla (TL 273)

A Cadileskerség utan valo a Molla. ezeknek 500 pénzek jár (TL 273)

Cadiákra vagy birákra hatalma vagyon, a mollakbol lehet mufti. a Mollákot (TL 273)

vagyon, a mollakbol lehet mufti. a Mollákot, és a kadiákot. egy (TL 273)

akét Cadileskerek. az egyik Europai, amásik Asiai, ezek eleiben minden féle (TL 273)

lehet mufti. a Mollákot, és a kadiákot. egy házi embereknek tarttyák (TL 273)

A mufti után vannak akét Cadileskerek. az egyik Europai, amásik (TL 273)

egy házi embereknek tarttyák, mert a törökök közöt avallasbéli törvényt, a (TL 273)

a törökök közöt avallasbéli törvényt, a városi törvénytöl meg nem választtyák (TL 273)

Imánok, vagy papok, olyanok mint a parochusok, ezeknek meg fedhetetleneknek kel (TL 273)

ahivatalban. mint azok akik atöronybol a népet az imádságra szokták hini (TL 273)

abban a hivatalba nem álhatna, avezér parantsolattya nélkül. ahoz nem kivántatik (TL 273)

még az is szükséges hogy a nép a fö vezérnek szollyon (TL 273)

is szükséges hogy a nép a fö vezérnek szollyon mellette. más (TL 273)

szollyon mellette. más képen abban a hivatalba nem álhatna, avezér parantsolattya (TL 273)

abban ahivatalban. mint azok akik atöronybol a népet az imádságra szokták (TL 273)

Álkoránt, és hogy elsöben abban ahivatalban. mint azok akik atöronybol a (TL 273)

kivántatik más papi bélyeg, se a Mufti nekik semit nem parantsol (TL 273)

nem parantsol, ki ki szabad a maga parokiájában, hanem avárosi birák (TL 273)

egyháziak közi számlálhattyuk. mivel ezek a Mahomet familiájábol valok, hogy pedig (TL 273)

szabad a maga parokiájában, hanem avárosi birák alat vannak (TL 273)

Mahomet familiájábol valok, hogy pedig a töbitöl magokot meg külömböztesék. zöld (TL 273)

meg külömböztesék. zöld tsalmát viselnek, a mahumét szinét, ezeknek sok szabadságok (TL 273)

szinét, ezeknek sok szabadságok vagyon, a törököknek meg vagyon tiltva hogy (TL 273)

haragusznak reájak. és részegen láttyák. a csalmájokot le veszik. és jól (TL 273)

meg kegyelmezhet nekik., de hogy a botránkoztatást el kerülyék, abüntetés mindenkor (TL 273)

tarttyák, mert a törökök közöt avallasbéli törvényt, a városi törvénytöl meg (TL 273)

hogy a botránkoztatást el kerülyék, abüntetés mindenkor titkoson megyen végbe, A (TL 273)

abüntetés mindenkor titkoson megyen végbe, A fönek, egy vicéje vagyon. akit (TL 273)

vagyon. akit Álemdárnak hiják. ehordoza a mahumet zászloját. az Émirek, minden (TL 273)

tselekeszed hogy bátoritásra valot irsz a leveledbe. irván, hogy kedvesen olvasod (TL 274)

leveledbe. irván, hogy kedvesen olvasod a törökökröl valo leveleimet. mert a (TL 274)

épitetni. és igen bö kezüek a templomoknak fundatiokot tenni. és jövedelmet (TL 274)

templomoknak fundatiokot tenni. és jövedelmet a szegények: számokra, a kik minden (TL 274)

a kik minden nap imádkoznak a jótévöjöknek lelkekért (TL 274)

A császári templomoknak. vagyon leg töb (TL 274)

leg töb jövedelmek, ezekre pedig, a kezlár Aga. aki a császár (TL 274)

pedig, a kezlár Aga. aki a császár Aszonyira vigyáz, visel gondot (TL 274)

vigyáz, visel gondot, és parantsol. a templomokhoz valo tiszttségekböl, az Impériumba (TL 274)

fö képen olyan helyeken, ahol a Császárok szoktak lakni. ugy mint (TL 274)

Ezek közöt leg föveb a szent sophia temploma ezt Justiniánus (TL 274)

ezt pedig avárosban szedik fel, a Császár tartozik maga is ezer (TL 274)

templomok vannak ahol iskolák lévén. atörvényt tanittyák, vannak ispotályok, szállások, az (TL 274)

ezer aranyra megyen., ezt pedig avárosban szedik fel, a Császár tartozik (TL 274)

ezer. és egy pénzt fizetní. a földért a melyen akastélya vagyon (TL 274)

egy pénzt fizetní. a földért a melyen akastélya vagyon épitvé, mert (TL 274)

melyen akastélya vagyon épitvé, mert a keresztyén császárok idejében. az ö (TL 274)

császárok idejében. az ö föld. a templomhoz tartozando kert volt (TL 274)

A török császárok pedig a templom (TL 274)

A török császárok pedig a templom körül egy nehány kápolnákot (TL 274)

az ö lelkekért imádkoznak azokban a kápolnákba. ezen kivül minden nap (TL 274)

adnak. (mely boldogok volnának., ha a kristusért adnák (TL 274)

számára. vannak konyhák, a hol a szegényeknek ételt készitnek. mind ezeknek (TL 274)

szegényeknek ételt készitnek. mind ezeknek a jövedelmek bizonyos, mert faluk. földek (TL 274)

az Isten szolgáláttyara rendelték., de ajovedelmét meg nagyobitották, a mely esztendöre (TL 274)

Azt jó meg tudni. hogy atörökök szeretik szép, és tzifra templomokot (TL 274)

ezt Justiniánus Császár épitette volt. atörökök meg tartották. és valamint annak (TL 274)

tarttyák. mert ezek Halyt követik atörökök pedig Mahumetet, és nagy gyülölségel (TL 275)

de egy persa soha sem, atörökök közöt, a vallás iránt, véghetetlen (TL 275)

ki adgyák., de ez tsak a templomért. szabad. mert a törvény (TL 275)

tsak a templomért. szabad. mert a törvény tilttya az interesre valo (TL 275)

fogvást a pestis igen uralkodik, aváltozást tehett az áerben, hihetö hogy (TL 275)

pedig sok szöllö és pamut a mezön talám jovunkra esik, mert (TL 275)

szürke darotzbol valo hoszu dolmány, avallokra teritve egy fejér pokrotz. a (TL 275)

esik, mert három holnaptol fogvást a pestis igen uralkodik, aváltozást tehett (TL 275)

söt még az Istennek tulajdonittyák avétket. mert azt nem lehetet nékik (TL 275)

mivel sokan meg gyógyulnak belöle. a törökök tanitások szerént. ezeknek nem (TL 275)

tehett az áerben, hihetö hogy apestisnek nintsen egészen valo ereje, mivel (TL 275)

A törökök a persákot eretnekeknek tarttyák (TL 275)

A törökök a persákot eretnekeknek tarttyák. mert ezek (TL 275)

vannak egymáshoz, ugy anyira hogy a császár udvarában minden féle nemzetböl (TL 275)

keresztyén, remélheti hogy még idövel. a hivek közi álhat, de egy (TL 275)

persa soha sem, atörökök közöt, a vallás iránt, véghetetlen szakadások vannak (TL 275)

A törökök közöt is vannak egy (TL 275)

kik meg külömböztetnek magok közöt aruhajokal., azok közöt leg nevezetesebbek. leg (TL 275)

közöt leg nevezetesebbek. leg közönségesebbek. a Dervisek, ezeknek Iconiumba vagyon a (TL 275)

a Dervisek, ezeknek Iconiumba vagyon a fö klastromok. a mely klastromba (TL 275)

Iconiumba vagyon a fö klastromok. a mely klastromba 400 vannak rend (TL 275)

A dervisek fogadást tesznek. a szegénységröl (TL 275)

A dervisek fogadást tesznek. a szegénységröl. tisztaságrol. és engedelmeségröl,. a (TL 275)

azt tarttyák hogy kinek kinek ahomlokára vagyon irva hogy mit rendeltek (TL 275)

a szegénységröl. tisztaságrol. és engedelmeségröl,. a superiorjok elöt. igen nagy alázatoságal (TL 275)

avallokra teritve egy fejér pokrotz. a lábok szára (TL 275)

bizonyos verset énekelnek, a superior esze veria kezeit és erre a (TL 276)

teveször, és olyan formáju mint a csáko süveg csáko nélkül ezek (TL 276)

verset énekelnek, a superior esze veria kezeit és erre a jelre (TL 276)

csáko süveg csáko nélkül ezek a bort titkon meg iszák, és (TL 276)

talám attol hogy vénülünk, de a héjával bé töltöm akéd akarattyát (TL 276)

végig le irom. azutolso levelemet a derviseken hagytam el. és ismét (TL 276)

A derviseknek, leg föveb külsö foglalatoságok (TL 276)

bé töltöm akéd akarattyát. és atörokök szokásit végig le irom. azutolso (TL 276)

pénteken. de a még ehez a komédia áitatosághoz kezdgyenek a superiorjok (TL 276)

ehez a komédia áitatosághoz kezdgyenek a superiorjok predikáciot tsinál, azt tarttyák (TL 276)

de a héjával bé töltöm akéd akarattyát. és atörokök szokásit végig (TL 276)

tsinál, azt tarttyák hogy ezt a predikáciot akár mely valláson lévö (TL 276)

mely valláson lévö meg halgathattya. a szerzetesek pedig kerekdéden ülnek. atérdeken (TL 276)

szerzetesek pedig kerekdéden ülnek. atérdeken, a prédikacionak vége lévén, a chorusba (TL 276)

atérdeken, a prédikacionak vége lévén, a chorusba az énekesek, és a (TL 276)

a chorusba az énekesek, és a flautások el kezdik az eneket (TL 276)

tart. amidön bizonyos verset énekelnek, a superior esze veria kezeit és (TL 276)

esze veria kezeit és erre a jelre a szerzetesek fel kelnek (TL 276)

kezeit és erre a jelre a szerzetesek fel kelnek, a karokot (TL 276)

jelre a szerzetesek fel kelnek, a karokot kí terjesztik. és keringeni (TL 276)

a szerzetesek pedig kerekdéden ülnek. atérdeken, a prédikacionak vége lévén, a (TL 276)

sebeségel. hogy a ki nezi a feje szédülni kezd. szoknya forma (TL 276)

oly sebeségel forogjanak is mint a szekérbe a kerék. de egyik (TL 276)

forogjanak is mint a szekérbe a kerék. de egyik a másikát (TL 276)

szekérbe a kerék. de egyik a másikát meg nem éri. a (TL 276)

börböl vagyon. elöl kötik meg. asüvegek teveször, és olyan formáju mint (TL 276)

a másikát meg nem éri. a superiorjok jelt adván. egyszers mind (TL 276)

adván. egyszers mind el hagyák. a tántzot. és ki ki a (TL 276)

a tántzot. és ki ki a maga helyére le kutzurodik, mint (TL 276)

szédülést sem éreznek, énnekem pedig a fejem szédelget tsak hogy néztem (TL 276)

vagy öttször kezdik igy el a keringést ezek meg házasodhatnak, de (TL 276)

házasodhatnak, de el kel hagyni a derviséget (TL 276)

A török vallást jobban nem lehet (TL 276)

azon. hogy mitsoda tisztelettel vannak a kristushoz, a nem igaz hogy (TL 276)

hinak minket, nem azért hogy a kristusba hiszünk. hanem azért hogy (TL 277)

dinyét eszünk, mert it most a dinye szüret. azt tudom hogy (TL 277)

hogy nem jó üzüen eszi a dinyét a vezér a kit (TL 277)

jó üzüen eszi a dinyét a vezér a kit az el (TL 277)

lovász mester volt. már most a birodalomnak fejdelme, emberséges ember, hozánk (TL 277)

akarattyát. az el mult holnapnak a vegin estve felé jól meg (TL 277)

annál nagyobat soha sem értem., a házak, a falak., ugy hajlodozták (TL 277)

soha sem értem., a házak, a falak., ugy hajlodozták, mint mikor (TL 277)

falak., ugy hajlodozták, mint mikor a szél. a fákot hajtogattya, de (TL 277)

hajlodozták, mint mikor a szél. a fákot hajtogattya, de semi szerentsétlenség (TL 277)

Már most irjunk a törökök házaságiröl a kiknél a (TL 277)

a törökök házaságiröl a kiknél a házaság szent és tiszteletes dolog (TL 277)

a mely kötést el ronthattya akét rész, egy aszony kérheti azurátol (TL 277)

házaság szent és tiszteletes dolog, a papoknak ót nintsen semi részek (TL 277)

ót nintsen semi részek. mert a kötés a biró elöt megyen (TL 277)

semi részek. mert a kötés a biró elöt megyen végbe (TL 277)

törveny szerént akar meg házasodni, a leány attyával és anyával végez (TL 277)

attyával és anyával végez arrol. a házaságrol valo levelet vagy kötést (TL 277)

házaságrol valo levelet vagy kötést, abiró és ket bizonyságok elöt tsinállyák (TL 277)

oly boldogtalanok. hogy nem hiszik akristus Istenségit. leg aláb ugy tisztelik (TL 277)

aki anyira valot nem ád a feleséginek, hogy kétszer egy hétben (TL 277)

feleséginek, hogy kétszer egy hétben a feredöben mehesen. tarthat az el (TL 277)

mehesen. tarthat az el válástol., a leányal pénzt nem adnak. hanem (TL 277)

leányal pénzt nem adnak. hanem a legénynek kel adni. a lakadalomnak (TL 277)

hanem a legénynek kel adni. a lakadalomnak napján. a meny aszszonyt (TL 277)

kel adni. a lakadalomnak napján. a meny aszszonyt nagy pompával dobal (TL 277)

nagy pompával dobal. sipal. viszik a legény házához, a legény a (TL 277)

sipal. viszik a legény házához, a legény a kapunál várja, és (TL 277)

a legény házához, a legény a kapunál várja, és le veszi (TL 277)

kapunál várja, és le veszi a szekérböl, kezet adnak (TL 277)

egymásnak, de a leány ábrázattya bé vagyon fedezve (TL 278)

nem láthattyák., de ö láthattya a legényt., a szekérböl le szálván (TL 278)

de ö láthattya a legényt., a szekérböl le szálván fogadást tesznek (TL 278)

egymásnak. azután anapot vendégségbe töltik. a férfiak külön. az aszonyok is (TL 278)

aszonyok is külön. annak idejében a meny aszonynak valamely aszony attyafia (TL 278)

aszonynak valamely aszony attyafia viszi a völegény házában. és tsak akor (TL 278)

vannak., lehet tehát most irni a török lakadalomrol (TL 278)

A császároknál a házaság nem szokás (TL 278)

A császároknál a házaság nem szokás, hihetö hogy (TL 278)

de az is hihetö, hogy a lakadalmi irtoztato költtséget akarják el (TL 278)

irtoztato költtséget akarják el kerülni. a Császár anyi rab leányt tarthat (TL 278)

és a bérben valo házaság. aharmadik. arab leányal valo ágyaság. a (TL 278)

ugy tekéntik mint Császárnékot, és a fiok császárok lehetnek idövel (TL 278)

A törökök közöt két féle hazaság (TL 278)

valoságos feleségnél nem vehet többet, a bérben valo házaság minden céremonia (TL 278)

megyen véghez. hanem meg alkusznak a leány apjával. és anyával. akik (TL 278)

akik bérbe akarják adni leányokot. a biro elöt, aki irásba teszi (TL 278)

ételel, ruházattal fogja tartani, ugy a tölle leendö gyermeket is. de (TL 278)

mikor néki tettzik. meg fizetvén a bért az alku szerént a (TL 278)

szálván fogadást tesznek egymásnak. azután anapot vendégségbe töltik. a férfiak külön (TL 278)

aszonytol valok legyenek, hanem az a külömbség vagyon. hogy a rab (TL 278)

az a külömbség vagyon. hogy a rab aszony gyermeke rab lesz (TL 278)

a bérben valo házaság. aharmadik. arab leányal valo ágyaság. a törvény (TL 278)

veszi, akinek fizet, bérben tarttya, arab aszonyát pénzen veszi (TL 279)

alku szerént a mi pedig a rab aszonyokot illeti atörvény szerént (TL 278)

közöt két féle hazaság vagyon, atörvény szerént valo hazaság, és a (TL 278)

pedig a rab aszonyokot illeti atörvény szerént a törökök arra fordithattyák (TL 278)

rab aszonyokot illeti atörvény szerént a törökök arra fordithattyák öket, amire (TL 278)

fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél a gyermekek, egyaránt osztoznak, akár mely (TL 278)

arra fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél a gyermekek, egyaránt osztoznak, akár (TL 278)

atörvény szerént valo hazaság, és a bérben valo házaság. aharmadik. arab (TL 278)

aharmadik. arab leányal valo ágyaság. a törvény szerént. egy török akár (TL 278)

A midön a férfiu hal meg elöb, az (TL 279)

elöb, az aszony ki veszi a néki kötöt pénzt. ez a (TL 279)

a néki kötöt pénzt. ez a valoságos feleséget illeti mivel atöbivel (TL 279)

készit a gyermek attya házánál, agyermeket pedig fel öltöztetik mentöl czifrában (TL 279)

ember, aki el akar válni a feleségitöl, tartozik néki meg adni (TL 279)

mivel atöbivel nem gondolnak anyit., atörök avaloságos feleségit el veszi, akinek (TL 279)

kötöt házaságakor az el válás abiró elöt megyen végben, és azután (TL 279)

mitsoda régi lakosok vagyunk ebben avárosba, tegnap 33 esztendeje mult el (TL 279)

uralkodo bujdosásunknak, abizonyos, hogy mint a negyed része, anyi idöt nem (TL 279)

A törökök. azaz, azirás tudok. a (TL 279)

a valoságos feleséget illeti mivel atöbivel nem gondolnak anyit., atörök avaloságos (TL 279)

A törökök. azaz, azirás tudok. a környül metélést nem tarttyák hit (TL 279)

környül metélésnek napján vendégséget készit a gyermek attya házánál, agyermeket pedig (TL 279)

akaroi nagy örömel kisérik ötet atemplomba, ahol az imán. (a pap (TL 279)

az uttzákon hordozák, musika szoval, a gyermeknek keziben egy nyil vagyon (TL 279)

pap) egy kis oktatás után, ahitnek ágazattyát mondattya el véle, azután (TL 279)

nyil vagyon, a melynek vasát a szive felé tarttya, meg akarván (TL 279)

esztendös korában szokták környül metélni. A környül metélésnek napján vendégséget készit (TL 279)

hogy a nélkül is lehet aparaditsomba meni, a gyermeket hét esztendös (TL 279)

nélkül is lehet aparaditsomba meni, a gyermeket hét esztendös korában szokták (TL 279)

atöbivel nem gondolnak anyit., atörök avaloságos feleségit el veszi, akinek fizet (TL 279)

mutatni, hogy készeb azal inkáb a szívét által verni, mint sem (TL 279)

szívét által verni, mint sem a hitet meg tagadni, a társai (TL 279)

sem a hitet meg tagadni, a társai, jo akaroi nagy örömel (TL 279)

ötet atemplomba, ahol az imán. (a pap) egy kis oktatás után (TL 279)

ágazattyát mondattya el véle, azután a borbély a kerevetre teszi a (TL 279)

el véle, azután a borbély a kerevetre teszi a gyermeket, két (TL 279)

a borbély a kerevetre teszi a gyermeket, két szolga lepedöt tart (TL 279)

ideje hogy onét ki ugrattam, anem ártalmas még hasznos,. mert meg (TL 279)

két szolga lepedöt tart elötte, aborbély a teste (TL 279)

szolga lepedöt tart elötte, aborbély a teste (TL 279)

és meg szoritván, kis fogoval. a borotvával el vágja, és az (TL 280)

el vágot bört meg mutattya a jelen valoknak, mondván.: az Isten (TL 280)

azt tarttyák. hogy a mi atestet meg motskosittya. alelket is meg (TL 280)

az Isten nagy, azonba pedig a gyermek sir, és kiált, a (TL 280)

a gyermek sir, és kiált, a fájdalomba, és a jelen valok (TL 280)

és kiált, a fájdalomba, és a jelen valok köszöntik ötet, hogy (TL 280)

köszöntik ötet, hogy már öis a hivök köziben vetetet, azután viszá (TL 280)

köziben vetetet, azután viszá viszik a gyermeket Ceremoniával az attya házához (TL 280)

azt jó meg tudni. hogy a pap nem ád nevet a (TL 280)

a pap nem ád nevet a gyermeknek, hanem az apja születése (TL 280)

hanem az apja születése után a keziben veszi és fel emelvén (TL 280)

ajánlya, egy kevés sót tészen a szájában mondván, tessék az Istennek (TL 280)

és meg ne engedgye néked a földi dolgokot meg kostolni. Mint (TL 280)

dolgokot meg kostolni. Mint hogy a törökök azt tarttyák. hogy a (TL 280)

a mi atestet meg motskosittya. alelket is meg szenyesitti, és hogy (TL 280)

a törökök azt tarttyák. hogy a mi atestet meg motskosittya. alelket (TL 280)

a hol harmad napíg vagyon avendégség. azt jó meg tudni. hogy (TL 280)

ortzájokot; mivel az Isten szereti atisztaságot, aztis akarja, hogy azö néki (TL 280)

a mi egyikét meg tisztittya, a másikát is meg tisztittya, erre (TL 280)

meg tisztittya, erre valo nézve. a mosodásal készülnek az imádsághoz, (:Istenes (TL 280)

azortzádot,, kezeidet, karodot, és lábaidot, a házasok kik együt hálnak, meg (TL 280)

hálnak, meg feredgyenek. hogy ha abetegek, és az utozok vizet nem (TL 280)

olyan jó izü legyen mint eza só. és meg ne engedgye (TL 280)

én pedig annak nevében kérem a néném egéségit. emost elég (TL 280)

azt irod hogy ugy tudod a törökök szokását. vallását. mint a (TL 280)

a törökök szokását. vallását. mint a mufti, ugy tettzik hogy nem (TL 280)

mert szegény mahumet nem kértél a kristus nevében, a nélkül akérés (TL 280)

a kristus nevében, a nélkül akérés meg nem halgatatik. én pedig (TL 280)

hogy nem kellene tsufolodni. még a muftihoz tenni magát. a kinek (TL 280)

hagyom És azt mondom. hogy a törökök a mosodásrol valo parantsolatot (TL 281)

azt mondom. hogy a törökök a mosodásrol valo parantsolatot, két mosodásban (TL 281)

leg inkáb aházasok tartoznak, és a hol feredök nintsenek., a férfiu (TL 281)

és a hol feredök nintsenek., a férfiu a folyo vizben, vagy (TL 281)

hol feredök nintsenek., a férfiu a folyo vizben, vagy tengerben. háromszor (TL 281)

A mosdás után szemeket a földre (TL 281)

A mosdás után szemeket a földre vetik, és ugy vannak (TL 281)

ditsöség te néked, ur, hogy ate neved áldasék és ditsöitessék, hogy (TL 281)

vagyon napjában. Az elsö hajnalba, A 2. delben. A 3. dél (TL 281)

elsö hajnalba, A 2. delben. A 3. dél és nap nyugot (TL 281)

mint egy négy ora felé. A 4. nap nyugotkor. Az 5 (TL 281)

emberek vannak. kik fel mennek a metsetbe. az ujokal bé dugván (TL 281)

egész teli torokal éneklik ezeket a szokot. Az Isten nagy. nintsen (TL 281)

Isten az Istenen kivül, jöjjetek a könyörgésre, ihon világosan hirdetem néktek (TL 281)

ihon világosan hirdetem néktek. Ezek a bör harangok ezeket a szokot (TL 281)

meg mosák, ezel leg inkáb aházasok tartoznak, és a hol feredök (TL 281)

Ezek a bör harangok ezeket a szokot elöször dél felé éneklik (TL 281)

meg halván, meg mosdanak, és a templomba mennek, az ajto elött (TL 281)

elött ki ki le teszi a paputsát, vagy a keziben bé (TL 281)

le teszi a paputsát, vagy a keziben bé viszi, nagy tisztelettel (TL 281)

ki ki fel emelvén szemeit, a hüvelykét a füleibe teszi, minek (TL 281)

fel emelvén szemeit, a hüvelykét a füleibe teszi, minek elötte le (TL 281)

minek elötte le térdepellyen. Azután a pap fel kél. és ki (TL 281)

és köszönti arejtékbe lévö Alkoránt a mely rejték hely jelenti Mekhát (TL 281)

kél. és ki nyitot kezeit a fejére teszi, a füleit a (TL 281)

nyitot kezeit a fejére teszi, a füleit a huvelykével bé dugja (TL 281)

a fejére teszi, a füleit a huvelykével bé dugja, és igen (TL 281)

neved áldasék és ditsöitessék, hogy a te nagy voltod meg üsmértessék (TL 281)

üsmértessék, mert tsak te vagy a nagy Isten.: anep tsak lassan (TL 281)

pedig ezt az imádságot mondgyák. a szemeket a földre fügesztik, Enálok (TL 281)

bukjék, akár mely hideg legyen, akis mosdás pedig abbol ál, hogy (TL 281)

az imádságot mondgyák. a szemeket a földre fügesztik, Enálok olyan imádság (TL 281)

Enálok olyan imádság mint nálunk a mi Atyánk, ( Az Istennek nevében (TL 281)

te vagy a nagy Isten.: anep tsak lassan mondgya utánna (TL 281)

tellyes jóságal és irgalmaságal, ditsértesék a világ ura, aki tellyes jóságu (TL 281)

méltán haragszol.) ennek az imádságnak a kezdete jó, de a vége (TL 282)

imádságnak a kezdete jó, de a vége farisaeuság (TL 282)

A törökök az imádságot mindenkor azon (TL 282)

ezt pedig igy viszik véghez a szakállokot kezekben veszik, jobra és (TL 282)

veszik, jobra és balra fordulnak, A törökök pénteken olyan szándékal imádkoznak (TL 282)

az egész törökökre. szombaton. hogy a sidok meg térjenek, vasárnap a (TL 282)

a sidok meg térjenek, vasárnap a keresztyenek meg térésekért, hetfün, aprofétákért (TL 282)

meg térésekért, hetfün, aprofétákért kedden a papokért, szeredán aholtakért, abetegekért. a (TL 282)

enem ahitetlenek uttya, se nem azoké a (TL 282)

kedden a papokért, szeredán aholtakért, abetegekért. a rabokért kik a hitetlenek (TL 282)

a papokért, szeredán aholtakért, abetegekért. a rabokért kik a hitetlenek közöt (TL 282)

aholtakért, abetegekért. a rabokért kik a hitetlenek közöt vannak, tsötörtökön az (TL 282)

kivül. ök azt tudgyák, hogy a franczia azt mondgya hogy török (TL 282)

azt mondgya hogy török ország a lovak paraditsoma, és az aszonyok (TL 282)

kezdek jól olvasni mint ha a szememre valamely vékony hartyikát tettek (TL 282)

könyeben olvashatom, az oltátol fogvást a szemeim mind homályosaban látnak áldasék (TL 282)

valamely vékony hartyikát tettek. volna. akönyvet olvashatom de nehezen, azirást könyeben (TL 282)

A törökök böjttye a holnaprol neveztetik (TL 282)

A törökök böjttye a holnaprol neveztetik amelyben esik, a (TL 282)

a keresztyenek meg térésekért, hetfün, aprofétákért kedden a papokért, szeredán aholtakért (TL 282)

néném alkalmasint tudgya már kéd atörök vallást de nem tartok semitöl (TL 282)

aprofétákért kedden a papokért, szeredán aholtakért, abetegekért. a rabokért kik a (TL 282)

hallottam hogy töröké lett volna arabokon kivül. ök azt tudgyák, hogy (TL 282)

hirdeté hogy az Alkorán abban a holnapba küldetet menyböl. abban az (TL 282)

dohányozni sem szabad. de mihent a nap le menyen, a böjtnek (TL 282)

mihent a nap le menyen, a böjtnek vége vagyon és mindnyájan (TL 282)

böjtnek vége vagyon és mindnyájan a dohanyon kezdik a vendégséget. mert (TL 282)

azon végezik el. hogy köszöntik akét Angyalokot. akik tartások szerént, két (TL 282)

és mindnyájan a dohanyon kezdik a vendégséget. mert akár mely szegény (TL 282)

költi. amit esztendeig kereset. a vendégség pedig estvétöl. jó hajnalig (TL 283)

A persák mitsoda nevettségre valo dolgot (TL 283)

reá álla., Mahumet le szálván, a kristus kérdé ismét tölle hogy (TL 283)

hogy negyven napot igért volna. a kristus mondá néki. látodé hogy (TL 283)

szállot volna, aharmadik égben találta akristust. aki is kérdezte tölle hogy (TL 283)

végben. Mahumet ismét fel mene a harmadik alkura. és kéré az (TL 283)

és kéré az Istent. hogy a böjt had lenne tsak harmintz (TL 283)

Isten azt is jóvá hagyá. a kristus pedig azért nem mehete (TL 283)

pedig azért nem mehete fellyeb a harmadik égnél. mert a köntösinek (TL 283)

fellyeb a harmadik égnél. mert a köntösinek az ujában. egy gombostö (TL 283)

övéi ötven napot fognak böjtölni. akristus mondá néki hogy sokat igért (TL 283)

pedig Mahumet le szállot volna, aharmadik égben találta akristust. aki is (TL 283)

az ujában. egy gombostö találkozék a menyekbe pedig semi földi dolog (TL 283)

lépésnire mást meg nem üsmérhetek, anyomtatást épen nemolvashatom., az irást még (TL 283)

mehet. én is el végezem a levelemet. ezen a nem okos (TL 283)

el végezem a levelemet. ezen a nem okos tartáson (TL 283)

ezt már el végezem, de a más esztendöben a levelek ritkák (TL 283)

végezem, de a más esztendöben a levelek ritkák lesznek (TL 283)

A ramazán el telvén, a Nagy (TL 283)

A ramazán el telvén, a Nagy Bairam következik. ez olyan (TL 283)

következik. ez olyan mint nálunk a husvét. a Bairamot a ujságon (TL 283)

olyan mint nálunk a husvét. a Bairamot a ujságon kezdik el (TL 283)

nálunk a husvét. a Bairamot a ujságon kezdik el, azt pedig (TL 283)

ujságon kezdik el, azt pedig a sok álgyu (TL 283)

az Innepet nagy cérémoniával üllik a Császár kastélyában. A császár a (TL 284)

cérémoniával üllik a Császár kastélyában. A császár a hajnalba megyen parípán (TL 284)

a Császár kastélyában. A császár a hajnalba megyen parípán a szent (TL 284)

császár a hajnalba megyen parípán a szent sofia templomában, a midön (TL 284)

templomában, a midön viszá tér. avezér. apasák mufti. egy szoval minden (TL 284)

a midön viszá tér. avezér. apasák mufti. egy szoval minden nagy (TL 284)

igyekezik., hogy mentöl kedveseben tölthese ahárom napokot (TL 284)

nagy tisztek köszöntik., leg utollyára a jantsár Aga köszönti (TL 284)

A császárnék a kik esztendö által (TL 284)

esztendö által zárva vannak, azon a napon el mehetnek a Császár (TL 284)

azon a napon el mehetnek a Császár, a Csaszárné. látogatásokra (TL 284)

napon el mehetnek a Császár, a Csaszárné. látogatásokra (TL 284)

A Divánban acsászár nagy ebédet ád (TL 284)

A Divánban acsászár nagy ebédet ád ma, a (TL 284)

acsászár nagy ebédet ád ma, a fö ministerinek (TL 284)

az uttzákon egymásnak kezet nyujtanak. a predikátorok pedig minek utanna holmi (TL 284)

meg magyaráztak volna az Alkoránbol. a templomba ezeket az énekeket éneklik (TL 284)

A törökök szeretete el terjed az (TL 284)

szeretete el terjed az állatokra, a fákra, és a halotakra, azt (TL 284)

az állatokra, a fákra, és a halotakra, azt tarttyák hogy a (TL 284)

a halotakra, azt tarttyák hogy a kedves Isten elöt, vannak olyan (TL 284)

olvashatok. másal kel iratnom. mert a mostani irásomot még magam is (TL 284)

A jó törökök azon anapon meg (TL 284)

A jó törökök azon anapon meg békélnek azokal a kikel (TL 284)

A törökök nagy szorgalmatoságal mosák meg (TL 285)

atest mellet temjént égetnek. hogy a gonosz lélek eltávozék. azután el (TL 285)

ha ahalot, Istenes ember volt. akét Angyal után. akik számot kértenek (TL 285)

tselekedeteiröl. ugyan ezért is viselnek a fejek tetején egy kis üstökötskét (TL 285)

hogy az Angyal meg foghasa, a törökök sirja olyan mint egy (TL 285)

olyan mint egy kis pintze, a tetejét deszkával bé fedik, és (TL 285)

édesek, hogy ha valamelyike közüllök atengerbe találna pökni. mindgyárt el vesztené (TL 285)

fekete Angyalok mennek hozája. mint a holló, akik kinozni fogják, az (TL 285)

kinozni fogják, az egyik. mélyen a földbe le veri, a másika (TL 285)

mélyen a földbe le veri, a másika egy vas horogal onnét (TL 285)

fogják magokot véle mulatni mind a nagy itélet napjáig (TL 285)

Mahumet kedvezni akarván a szeretseneknek, bé is tölté kedveket (TL 285)

amelyekbe olyan fák. vannak. hogy a verö fény meg nem hathatya (TL 285)

tarttyák. hogy a midön atest a sirban vagyon, két Angyal megyen (TL 285)

azt tarttyák. hogy a midön atest a sirban vagyon, két Angyal (TL 285)

tetején egy kis üstökötskét, sokan atörökök, hogy az Angyal meg foghasa (TL 285)

hathatya. mindenkor tele virágokal, és a fák rakva minden féle szép (TL 285)

minden féle szép gyümöltsökel, ebben a kedves helyben fóly böségesen a (TL 285)

a kedves helyben fóly böségesen a téj, a méz, és abór (TL 285)

azt mondotta, hogy nem kel aholtak közi számlálni azokot. kik az (TL 285)

szorgalmatoságal mosák meg aholt testeket. atest mellet temjént égetnek. hogy a (TL 285)

Hogy ha ahalot, Istenes ember volt. akét Angyal (TL 285)

helyben fóly böségesen a téj, a méz, és abór, de aza (TL 285)

a téj, a méz, és abór, de aza bór nem részegittö (TL 285)

a méz, és abór, de aza bór nem részegittö, se az (TL 285)

háboritya, ót is sétálnak azok a tekélletes szépségek, akik se nem (TL 285)

mindgyárt el vesztené keserüségit. azoknak a szemek olyan nagy mint egytojás (TL 285)

olyan nagy mint egytojás., mindenkor a férjekre néznek. a kiket ugy (TL 285)

egytojás., mindenkor a férjekre néznek. a kiket ugy szeretik, hogy tsak (TL 285)

el. amelyik nékik tettzik, ót a leányok Mahumet szerént mind tiszták (TL 285)

nem mondot semit is jóbbat amas világrol. mint mikor azt mondotta (TL 285)

jovaival, és szeretetivel, de ellenben a kárhozották nagy egö tüzbe vettetnek (TL 285)

hozája, kik olyan fejérek mint ahó. ezek tsak arrol agyönyörüségröl fognak (TL 285)

törökök nagy szorgalmatoságal mosák meg aholt testeket. atest mellet temjént égetnek (TL 285)

meg ujul. hogy a kin is nagyobodgyék. szomjuságot, irtoztatot (TL 286)

néki beszélleni, a melyekben leszen amás világon, de ha igen vétkes (TL 285)

mint ahó. ezek tsak arrol agyönyörüségröl fognak néki beszélleni, a melyekben (TL 285)

avilágon arrol gondolkodni szükséges, de a másikán gorombaság, én nem tudok (TL 286)

tudok már mit irni töbet a török vallásrol., ugy tettzik hogy (TL 286)

fogsz azon hogy Isten kegyelmiböl a szomoru setettség el hagyta a (TL 286)

a testi vakság nagy dolog, alelki szászorta nagyob kedves néném oltalmazon (TL 286)

a szomoru setettség el hagyta a szemeimet, soha sem szabad senkinek (TL 286)

kivánni nagyob. mint sem halált a szemem világa minden orvoság nélkül (TL 286)

én is imár jobban szánom avakokot., de ha a testi vakság (TL 286)

ót aszonyok nem lesznek, ezen avilágon arrol gondolkodni szükséges, de a (TL 286)

Isten kegyelmével tért viszá ennek a holnapnak a kezdetén valamivel jobban (TL 286)

tegnap Mamut császár el hagyá avilágot., egy nehany napig betegeskedvén., anép (TL 286)

avilágot., egy nehany napig betegeskedvén., anép igen kivanta volna (TL 286)

tért viszá ennek a holnapnak a kezdetén valamivel jobban kezdék látni (TL 286)

elötte pedig egy nehány napal. a szemeimben kezdém érzeni mint ha (TL 286)

valami gaz eset volna mind a kettöben., valami szurta öket két (TL 286)

pedig hogy semi nem eset a szemeimbe. másokal is nézettem semit (TL 286)

a jutot eszembe. hogy talám a hártyikák a melyek a szemeim (TL 286)

eszembe. hogy talám a hártyikák a melyek a szemeim elött voltak (TL 286)

nap mulva nem érzettem azt a nehéz szurást a szemeimben és (TL 286)

érzettem azt a nehéz szurást a szemeimben és sokal világosaban láttam (TL 286)

jobban szánom avakokot., de ha a testi vakság nagy dolog, alelki (TL 286)

meg ujul. hogy a kin is nagyobodgyék. szomjuságot, irtoztatot szenvednek (TL 286)

ahol meg láthatá tegnap hogy a népnek kedvit talállya, nagy eröt (TL 287)

vévén magán. lora ült, és a szent sofia templomában ment. mikor (TL 287)

vezér. Ali pasa, azelmult holnapnak avégin érkezék Constantinápolyba, azt mondám hogy (TL 287)

eset volna alóról, és amidön a házához érkezék. tsak hamar meg (TL 287)

le tsendesitette. és az inditoktol a fejeket el vétette. hogy többé (TL 287)

a vezérit, februariusba le tevé avezért. és a jantsár agát tette (TL 287)

magais akeresztyénekhez jó akaratal volt., abirodalmat csendesen igazgata, kegyetlen nem volt (TL 287)

mondhatni hogy nagy tsászár volt. ahadakozásba szerentsés volt azt el mondhatni (TL 287)

hogy többé azt ne tselekedgyék., anép igen szerette. mind keresztyén. mind (TL 287)

mind keresztyén. mind török. magais akeresztyénekhez jó akaratal volt., abirodalmat csendesen (TL 287)

éll, az is meg menekedék arabságtol mind Mamut, mind oszmán, a (TL 287)

kapták volna le eset volna alóról, és amidön a házához érkezék (TL 287)

arabságtol mind Mamut, mind oszmán, a Musztafa császár fiai., imár harmadik (TL 287)

az uj vezér el érkezik. akalmakánság pedig vicé vezérség, az uj (TL 287)

császár anyának, a ki is avezér apjának rab leánya volt, és (TL 287)

uj tsaszár változtattya igen hamar a vezérit, februariusba le tevé avezért (TL 287)

februariusba le tevé avezért. és a jantsár agát tette kalmakának adig (TL 287)

csendesen igazgata, kegyetlen nem volt., avezerit sokszor meg változtatta, de egyet (TL 287)

volt, és az apja adtavolt, a mostani császár attyának, ez a (TL 287)

el mondhatni hogy nem kivánta ahadakozást el kezdeni. és békeségben akart (TL 287)

a mostani császár attyának, ez a csaszárné most hetven esztendös (TL 287)

e harmadikszor vezér, és köszönye a császár anyának, a ki is (TL 287)

A császár változo tantzot jártat a (TL 288)

A császár változo tantzot jártat a vezérekel, abizonyos hogy el mondhattyák (TL 288)

volt és igen kedves embere a császárnak, tehát sokáig kel maradni (TL 288)

császárnak, tehát sokáig kel maradni a potzon., vagy a kereken. enél (TL 288)

kel maradni a potzon., vagy a kereken. enél többet most nem (TL 288)

nagy emberektöl valo hirek. ebben a holnapban kezdé a prusiai király (TL 288)

hirek. ebben a holnapban kezdé a prusiai király. ahadakozást akirályne ellen (TL 288)

holnapban kezdé a prusiai király. ahadakozást akirályne ellen (TL 288)

volna kedves nénem hogy az a kedves szeliktár Ali pasa oly (TL 288)

de még nem ugy mint a többi. mert a többi a (TL 288)

ugy mint a többi. mert a többi a földre estenek. de (TL 288)

a többi. mert a többi a földre estenek. de ez a (TL 288)

a földre estenek. de ez a föld alá eset., elég a (TL 288)

elég a hogy, erre haragut a császár annya, mert emesterkedet azon (TL 288)

Ali pasát le tegyék akinek a Császárné párt fogoja volt, a (TL 288)

a Császárné párt fogoja volt, a Császárné is boszut állot. és (TL 288)

kezdé a prusiai király. ahadakozást akirályne ellen (TL 288)

állot. és addig beszélt ellene a fiának, és mások által is (TL 288)

mások által is tudtára adatta a császárnak, hogy mitsoda huzásal. vonásal (TL 288)

vonásal akar kintset gyüjteni magának., a Császár a vádolást igaznak találván (TL 288)

kintset gyüjteni magának., a Császár a vádolást igaznak találván. a vezért (TL 288)

Császár a vádolást igaznak találván. a vezért meg fogatta.. és parantsolta (TL 288)

parantsolta hogy fejét vegyék., de a császárnak tudtára adták, hogy nem (TL 288)

tudtára adták, hogy nem szokás a vezéreknek fejeket venni., hanem meg (TL 288)

fejeket venni., hanem meg fojtani, a császár azt felelte reá, nohat (TL 288)

vegyék, ugy is lett. és a fejit ki tették mindenek láttára (TL 288)

egyet is mást, a kit aCsaszár meg öletet volna, ehelyiben következék (TL 288)

hogy elsö novemberben lisbona városa a rettentö föld indulásba el sülyedet (TL 289)

romlot volna, egy nagydarab részit a földi tűz meg emésztette, a (TL 289)

a földi tűz meg emésztette, a templomok tele voltanak népel, mivel (TL 289)

voltanak népel, mivel innep volt a templomok reájok estek. az egész (TL 289)

rohanának. és mind meg ölék atöbbit, tsak épen az ifiu anglus (TL 289)

azon avárosan mivel nem tsak a föld indulás, haném még a (TL 289)

a föld indulás, haném még a föld alat valo tüz ki (TL 289)

magát az uttzákon, hát még a rettentö kintse annak a gazdag (TL 289)

még a rettentö kintse annak a gazdag városnak, örökké oda lesz (TL 289)

Ennek a holnapnak a kezdetin a Császár (TL 289)

Ennek a holnapnak a kezdetin a Császár aprilist jártata (TL 289)

Ennek a holnapnak a kezdetin a Császár aprilist jártata Zaid effendivel (TL 289)

mitsoda rettentö ostora volt azon avárosan mivel nem tsak a föld (TL 289)

Constantinápolyba megyen. emár másodszor vezér. A frantzia. és az Ánglus hadakozást (TL 289)

Zaid effendivel. mert le tevé avezérségböl az uj vezér Imrehor Musztafa (TL 289)

kegyetlen. kemény szivüek., és háláadatlanok, a minap olvastam egy anglusrol. a (TL 289)

az anglus kereskedök ki mentek ahajobol hogy vadászanak. az iffiu anglus (TL 289)

hogy inya valo vizet hordason ahajojában, amég a vizet hordoták. az (TL 289)

ki ugyan értz hertzegje volt a háláadatlanoknak, lehetetlen kedves néném hogy (TL 289)

indula, mikor amérika széllyin volnának, a hajos kapitány egy sziget mellet (TL 289)

valo vizet hordason ahajojában, amég a vizet hordoták. az anglus kereskedök (TL 289)

nem okosok. igen el távozának a parttol., a vad emberek reájok (TL 289)

igen el távozának a parttol., a vad emberek reájok rohanának. és (TL 289)

egy orában, és el temette alakosit az uttzákon hintok emberekel lovakal (TL 289)

az ifiu anglus szaladot el. a kapitány észre vévén adolgot. tsak (TL 289)

el. a kapitány észre vévén adolgot. tsak hamar onnét meg indula (TL 289)

nem lehetet. nem is mért a tenger parttyához közelgetni hogy valamely (TL 290)

hátra tekintvén egy leányt láta a bokor közül ki jöni., aki (TL 290)

és mindenik álmélkodni kezde egyik a másikán, és mindenik kegyesen kezdé (TL 290)

ha az ifiu meg kedvellé a vad leánynak termetét és személyit (TL 290)

a ki is mezitelen volt, a leánynak is meg tettzék az (TL 290)

vivé hogy innék, hihetö hogy a leány elö kellö renden valo (TL 290)

szép tsiga nyakra valokal., azután a leány vad állatok böreit vivé (TL 290)

tartaná magát ha ötet birhatná amaga hazájában, ahol néki szép köntösöket (TL 290)

leány vad állatok böreit vivé a barlangba. hogy a legény reájok (TL 290)

böreit vivé a barlangba. hogy a legény reájok feküdgyék. és sok (TL 290)

viszi vala ötet estve vagy a hold világon valamely szép kies (TL 290)

és mindenik kegyesen kezdé egyik amásikát tekénteni, és ha az ifiu (TL 290)

vagy patak mellé. a hol a legény nyugodhatot ö pedig addig (TL 290)

uj nyelvet nem tsinálának. akor a legény meg érteté véle, hogy (TL 290)

közelitene. estve mind a ketten ahajoban ülének, a hajo barbád szigetében (TL 290)

el nagy szerelembe, a midön a leány a tengeren egy hajot (TL 290)

szerelembe, a midön a leány a tengeren egy hajot meg látvan (TL 290)

kelletnék tselekední, jeleket mutata hogy a hajo a parthoz közelitene. estve (TL 290)

jeleket mutata hogy a hajo a parthoz közelitene. estve mind a (TL 290)

a parthoz közelitene. estve mind a ketten ahajoban ülének, a hajo (TL 290)

mind a ketten ahajoban ülének, a hajo barbád szigetében igyekezet, azifiunak (TL 290)

a sok nyughatatlanságtol. és félelemtöl, de (TL 291)

rabokot el adgyák, valamint nálunk alovokot. és az ökröket adgyák el (TL 291)

menél inkáb közelgetnek vala. ahoz a szigethez, a mi iffiunk. annál (TL 291)

sok nyughatatlanságtol. és félelemtöl, de aleány mitsoda vig szivel hagyá el (TL 291)

közelgetnek vala. ahoz a szigethez, a mi iffiunk. annál kedvetleneb. és (TL 291)

vesztetz el.? A prussus ebben aholnapban kezdé el a királyné ellen (TL 291)

koránt sem voltak olyan jók akeresztyénekhez, mint a valoságos születet török (TL 291)

jót tett. meg vállyék, mihent a szigethez érkezik, a hol. mihent (TL 291)

szigethez érkezik, a hol. mihent a hajo oda érkezik, a tenger (TL 291)

mihent a hajo oda érkezik, a tenger parton vásárt tartanak, a (TL 291)

a tenger parton vásárt tartanak, a hol a rabokot el adgyák (TL 291)

és az ökröket adgyák el. A szegény nyomorult vad leány sirni (TL 291)

volna töle. de az iffiunak a szive semin meg nem esék (TL 291)

meg nem esék. hanem tsak a maga hasznán. de söt még (TL 291)

fösvénység menyi lelket vesztetz el.? A prussus ebben aholnapban kezdé el (TL 291)

prussus ebben aholnapban kezdé el a királyné ellen ók nélkül ahadakozást (TL 291)

a királyné ellen ók nélkül ahadakozást. és foglalá el. igaságtalanul saxoniát (TL 291)

érkezék azt irod nénem hogy atörök császár leányinak igen rosz az (TL 291)

még roszab. mert abizonyos hogy a hit tagado vezérek koránt sem (TL 291)

voltak olyan jók akeresztyénekhez, mint a valoságos születet török vezérek. ez (TL 291)

kedves néném mit mondasz erröl ahálá adatlanrol. én tsak azt mondom (TL 291)

az állapottyok, mivel nem lakhatnak a férjekel. és hogy töbire öreg (TL 291)

pasáknak adgyák öket avalo hogy a házaságot épen nem (TL 291)

el végezé magában hogy attol atársátol aki véle anyi jót tett (TL 291)

akar iffiunak adgyák öket de a ferjekel nem lakhatnak, és alakadalom (TL 292)

noha tudok olyan vezért akinél a Császár leánya volt, it ám (TL 292)

olyan dolog nem törtenik, mint a nagy károly császár leányával történt (TL 292)

A császárnak volt egy Éginhárt nevü (TL 292)

mindenek szerették. de atöbbi közöt a Császárnak egyik leánya még inkáb (TL 292)

Immához., mint hogy pedig. ez a szeretet hová továb nevekedék. igen (TL 292)

ajtajára mene kopogatni mint ha a csaszár küldötte volna ötet. de (TL 292)

leányát hogy mitsoda nehezen vitte aterhét. és azt letévén, nagy siettségel (TL 292)

attol igen kezde tartani. hogy a hoban. a nyomárol meg ne (TL 292)

kezde tartani. hogy a hoban. a nyomárol meg ne üsmerjék és (TL 292)

hogy honnét jöt volna ki. a Császár leányának meg mondá hogy (TL 292)

semit észre ne vegyenek. végtire a fejdelem aszony talála modot abban (TL 292)

szeretejét a hátán ki vigye ahóból, A császár pedig az egész (TL 292)

pedig a Császár esze gyüjté atanatsit, elejekbe tévé a secrétariusnak vétkét (TL 292)

abban., apedig a volt, hogy a szeretejét a hátán ki vigye (TL 292)

a volt, hogy a szeretejét a hátán ki vigye ahóból, A (TL 292)

a hátán ki vigye ahóból, A császár pedig az egész éttzakát (TL 292)

az ablaknál volt. és látá a leányát hogy mitsoda nehezen vitte (TL 292)

letévén, nagy siettségel viszá tére. a császár ezen mind tsudálkozék. mind (TL 292)

Eginhárt bizonyos lévén abban. hogy a tselekedete nem maradna sokáig titokban (TL 292)

akara válni az udvartol., és a Császár lábaihoz borulván kére arra (TL 292)

szolgálattyáért nem vett volna jutalmat. a Császár felelé, hogy fog gondolkodni (TL 292)

adni szándékját azon anapon pedig a Császár esze gyüjté atanatsit, elejekbe (TL 292)

végben, hogy mindenek szerették. de atöbbi közöt a Császárnak egyik leánya (TL 292)

esze gyüjté atanatsit, elejekbe tévé a secrétariusnak vétkét. és elé beszélé (TL 292)

egy Éginhárt nevü secretáriusa, ez amaga hivatallyát oly jól viszi vala (TL 292)

a ferjekel nem lakhatnak, és alakadalom után Constáncinápolybol ki kel meni (TL 292)

tudtára fogja adni szándékját azon anapon pedig a Császár esze gyüjté (TL 292)

kísebitené, de meg nagyobá teszi a familiája gyalázattyát. azért inkáb szereti (TL 293)

gyalázattyát. azért inkáb szereti ezt a gyalázatot el fedezni a házaságnak (TL 293)

jó mivel görög nemzet, ugyan agörögök predálák fel ebben a holnapban (TL 293)

drága köves eszközök vannak benne. agörögök sokat el vittek azokbol., mint (TL 293)

hogy pedig a vezér görög agörögök el forditoták az igaságtol apénzel (TL 293)

ezt a gyalázatot el fedezni a házaságnak palástyával., Eginhárt bé hivaták (TL 293)

is el menek, hogy tsak arégi templomoknak a helyit meg láthasák (TL 293)

és azt mondák néki hogy a szolgálattyáért jutalomul a Császár leányát (TL 293)

néki hogy a szolgálattyáért jutalomul a Császár leányát adnák néki, Igen (TL 293)

Igen is néked adom mondá a császár. aki téged oly jó (TL 293)

aki téged oly jó voltábol a hátan hordozot., a fejdelem aszonyt (TL 293)

agörögök el forditoták az igaságtol apénzel. és igy az Isten tudgya (TL 293)

jó voltábol a hátan hordozot., a fejdelem aszonyt mindgyárt hivák. és (TL 293)

éttzakát kivánok, ennek a holnapnak akezdetin. akará egy Istentelen a frantzia (TL 293)

pedig jó éttzakát kivánok, ennek a holnapnak akezdetin. akará egy Istentelen (TL 293)

holnapnak akezdetin. akará egy Istentelen a frantzia királyt meg ölni. de (TL 293)

ugyan agörögök predálák fel ebben a holnapban husvét napján Jérusálemben a (TL 293)

a holnapban husvét napján Jérusálemben a mi kápolnánkot, azt tudod néném (TL 293)

kápolnánkot, azt tudod néném hogy a kápolna. azon ahelyre vagyon épitve (TL 293)

azon ahelyre vagyon épitve, ahol a kristus koporsoja volt, azt a (TL 293)

a kristus koporsoja volt, azt a kápolnát sok császárok, királyok ékesitették (TL 293)

vittek azokbol., mint hogy pedig a vezér görög agörögök el forditoták (TL 293)

tudgya mint lesz annak vége. A törökök nagy tsendeségbe hadgyák a (TL 293)

A törökök nagy tsendeségbe hadgyák a mi papjainkot Jérusalembe véghez vinni (TL 293)

vinni az Isteni szolgálatot., de a görögök mindenkor irigylették az ót (TL 293)

lévö szent kapolnát nékünk, ugyan a dühöség vivé öket arra hogy (TL 293)

pasátol. oh’ ebben az országban a pénz mindent el tsinál. azt (TL 293)

pénz mindent el tsinál. azt a várost sok görögök. örmények lakják (TL 293)

de ezek nagy békeségben vannak a mi papjainkal. husvétra pedig mindenünen (TL 293)

néném hogy a kápolna. azon ahelyre vagyon épitve, ahol a kristus (TL 293)

oda gyülekeznek, de söt még a sidok is el menek, hogy (TL 293)

menek, hogy tsak arégi templomoknak a helyit meg láthasák., ha ezek (TL 293)

is el mennek. hát még a kristus idejében mitsoda szép dolog (TL 294)

kedves néném. ebben aholnapban szoktak eret vagatni ennek a (TL 294)

itélete és boszu állása erre a népre el lehet itélni abbol (TL 294)

embert tett rabbá. valo hogy a büntetés rajtok nagy volt. de (TL 294)

büntetés rajtok nagy volt. de a véteknek nagyságát mitsoda nyelv mondhatná (TL 294)

aholnapban szoktak eret vagatni ennek a holnapnak a 6dik napján sok (TL 294)

érvágások voltak prága mellet mivel akirályné hadának nagy hartza volt. a (TL 294)

nyomák, és oda bé szoriták, avárost is meg szállották Isten tudgya (TL 294)

anyí retentö sidot fel meni atemplomba. menyi véghetetlen számu sido vala (TL 294)

eret vagatni ennek a holnapnak a 6dik napján sok érvágások voltak (TL 294)

a még meg vevé addig avárosban tizen egy száz ezer embert (TL 294)

akirályné hadának nagy hartza volt. a prusiai királyal. végtire a királyné (TL 294)

volt. a prusiai királyal. végtire a királyné hadát prága felé nyomák (TL 294)

hanem azt tudom., hogy ha a levél. kitsid a hir elég (TL 294)

hogy ha a levél. kitsid a hir elég nagy (TL 294)

nagy hadal prága segittségire. ment. a király eleibe mene. mint hogy (TL 295)

mind akét résznek volt kedve a verekedésre, kedveket tölték. és nagy (TL 295)

nevü város vagy falu melet. a hartz 18dik volt, a hartz (TL 295)

melet. a hartz 18dik volt, a hartz sokáig tarta, a gyözedelem (TL 295)

volt, a hartz sokáig tarta, a gyözedelem pedig akirályt el hagyá (TL 295)

álla. mint hogy kedvesen fogadá. a hartzot meg is nyeré pragát (TL 295)

nyeré pragát fel szabaditá. és a kapuit meg nyitá, de prágában (TL 295)

kapuit meg nyitá, de prágában a hartzrol. semit nem tudtak. hanem (TL 295)

mondo markotányosné vivé leg elsöbe a hirt a meg nyert hartzrol (TL 295)

vivé leg elsöbe a hirt a meg nyert hartzrol, hihetö hogy (TL 295)

távozék prágátol., ki mondhatná meg a lakosok örömit. mivel nagy károkot (TL 295)

károkot, romlásokot, égéseket szenvedtek volt a bombák, és a tüzes golyobisok (TL 295)

sokáig tarta, a gyözedelem pedig akirályt el hagyá., és Daun mellé (TL 295)

fél szentelt osttyát ki vevé akebeliböl. és az ég felé emelvén (TL 295)

szenvedtek volt a bombák, és a tüzes golyobisok miat (TL 295)

volt meg. ezt el végezvén ahada közi nyargal. viszá tériti, és (TL 295)

Mint hogy a minap olvastam az Amurates császár (TL 295)

historiáját ót is ahartzrol vagyon a szó amelyet meg mondom tsak (TL 295)

meg mondom tsak rövideden. hogy a levelem hoszab legyen. elég ahogy (TL 295)

tsinált volt Amuratesel,, hogy pedig a kötést még joban meg erösittsék (TL 295)

erösittsék zalogul egy szentelt ostyának a felit adták volt a Császárnak (TL 295)

ostyának a felit adták volt a Császárnak. de nem tudom miért (TL 295)

Császárnak. de nem tudom miért a király minden ók nélkül fel (TL 295)

minden ók nélkül fel bontá abékeséget. és sok számu magyar hadal (TL 295)

és sok számu magyar hadal a Császár ellen mene. sok püspökök (TL 295)

mene. sok püspökök is valának a táborán, mivel az elöt aza (TL 295)

ismét nagy hirt irhatok., mert aprussiai királyt meg verték. apedig igy (TL 295)

azt az aszony postát, azután aprussiai had el távozék prágátol., ki (TL 295)

a táborán, mivel az elöt aza rosz szokás volt hogy a (TL 295)

aza rosz szokás volt hogy a püspököknek táborba kelletet meni a (TL 295)

a püspököknek táborba kelletet meni a magok seregekel. azt is tartották (TL 295)

hitetleneknek, nem kel meg tartani a hitet, vagy a fogadást., a (TL 295)

meg tartani a hitet, vagy a fogadást., a hartz várnánál volt (TL 295)

a hitet, vagy a fogadást., a hartz várnánál volt. a magyarok (TL 295)

mene. mint hogy pedig mind akét résznek volt kedve a verekedésre (TL 295)

fogadást., a hartz várnánál volt. a magyarok, eleinte mindgyárt tüzesen viselék (TL 295)

Amurates császár historiáját ót is ahartzrol vagyon a szó amelyet meg (TL 295)

viselék magokot ugy anyira hogy a törökököt viszá nyomák és szalado (TL 295)

nyomák és szalado félben valának, a császár látván hogy tsak nem (TL 295)

tsak nem el vesztette volna a hartzot. a fél szentelt osttyát (TL 295)

el vesztette volna a hartzot. a fél szentelt osttyát ki vevé (TL 295)

hogy büntetné meg azokot kik a békeséget fel bontották és a (TL 295)

ujontában az ellenségre viszi. erre a magyarok meg rémülnek, meg szaladnak (TL 295)

ebböl apéldábol látod néném hogy a törökök nagy tiszteletel vannak a (TL 296)

a törökök nagy tiszteletel vannak a kristushoz. noha minket gyauroknak hinak (TL 296)

oszmány császár sok betegeskedése után a sok mindenit, másra hagyá, mondám (TL 296)

menyen. adervis azt izené, hogy avendég fogadoban mindenek szabad bé menni (TL 296)

másnak, hanem másra hagya, valamint adervis mondá egy persiai királynak, egy (TL 296)

hagyá, mondám másra hagyá, mert aza más is. nem másnak, hanem (TL 296)

helybe lovastol oda veszet, ebböl apéldábol látod néném hogy a törökök (TL 296)

királynak, egy dervis bé menvén a király udvarában. egy fileg orjában (TL 296)

egy gyéként le terite és a pipáját meg gyujtá mint ha (TL 296)

ö let volna az ur. a király meg látván, hozája külde (TL 296)

a kin igen szerete járni, aló is olyan kevély volt. hogy (TL 296)

hogy szabadság nélkül bé menyen. adervis azt izené, hogy avendég fogadoban (TL 296)

nagy apja. apja egymásra hagyták a kastélyát. valamint a vendég fogadot (TL 296)

egymásra hagyták a kastélyát. valamint a vendég fogadot, a király meg (TL 296)

kastélyát. valamint a vendég fogadot, a király meg neveté adervis bolondságát (TL 296)

fogadoban mindenek szabad bé menni, akirálynak szüle attya. nagy apja. apja (TL 296)

fogadot, a király meg neveté adervis bolondságát. oszmány jó császár volt (TL 296)

akirály is amint szaladot volna. valamely (TL 296)

jó császár volt. békeség szeretö. a keresztyéneket nem gyülölte az elmult (TL 296)

vadászatban. egy hertzegné le esvén a lorol. ki törte mind a (TL 296)

a lorol. ki törte mind a két karját, a bizonyos hogy (TL 296)

bizonyos hogy holtig fogja viselni a bélyegit, abbol láttyuk hogy az (TL 296)

meg engedhetni, nintsen anyi szükségek a karokra lábokra mint az ifiaknak (TL 296)

egy pápának Constancinápolyba kelletet menni a Császarhoz. mint (TL 296)

az aszony kéré hogy ülne a lovára. és vinné végben azon (TL 297)

vinné végben azon az uttyát a pápa kedvesen vevé jó akarattyát (TL 297)

és a gazdaszonyához szálla. és alovat nagy köszönetel viszá adá és (TL 297)

jó akarattyát, és alovára üle. a pápa el végezvén dolgát. viszá (TL 297)

reá, hogy nem volna szüksége avadászra, hanem katonára, a görög sokat (TL 297)

végezvén dolgát. viszá tére. és a gazdaszonyához szálla. és alovat nagy (TL 297)

kedves néném. ahadakozáskor., a verekedésröl kel irni, mi it (TL 297)

kel meg halni valamint történék a prususoknak ennek a holnapnak 22 (TL 297)

valamint történék a prususoknak ennek a holnapnak 22 napján. breslo mellet (TL 297)

holnapnak 22 napján. breslo mellet, A királyné hadát ugy tettzik hogy (TL 297)

tettzik hogy Grof Nadasdi komendirozta, a prusiai hadat bevern hertzeg., ha (TL 297)

irnám is hogy mint volt a hartz. a vegin tsak azt (TL 297)

hogy mint volt a hartz. a vegin tsak azt kellene mondani (TL 297)

tsak azt kellene mondani hogy a prusust meg verték, és a (TL 297)

a prusust meg verték, és a hertzeget el fogták egy nehány (TL 297)

kedves néném. ahadakozáskor., a verekedésröl kel irni, mi (TL 297)

kedvesen vevé jó akarattyát, és alovára üle. a pápa el végezvén (TL 297)

nehány nap mulva az aszony alovára akara ülni. de nem lehete (TL 297)

hát már siléziát viszá nyerte a kiralyné. breslot nem sokáig ostromlák (TL 297)

breslot nem sokáig ostromlák mivel a hartz után két napal fel (TL 297)

a nagy sandor apja volt, akirály valamely várat szálla meg., az (TL 297)

egy görög királyal. filipusal. ez a nagy sandor apja volt, akirály (TL 297)

az alat egy kevély görög a táborára érkezék, és kéreté a (TL 297)

a táborára érkezék, és kéreté a királyt. hogy fogadná bé szolgálattyára (TL 297)

mivel olyan nyilas volna hogy a madarat reptiben le lövi, a (TL 297)

indula, és ugyan azon estve, avárba bé szökék, fel tévén magában (TL 297)

görög sokat álítván maga felöl aválaszon fel indula, és ugyan azon (TL 297)

várat, de szerentsétlenségire közeleb mene avárhoz mint sem kelletet volna, a (TL 297)

kelletet volna, a mint pedig a várat visgálná, a várbol (TL 297)

mint pedig a várat visgálná, a várbol (TL 297)

a madarat reptiben le lövi, a király talám akor nem lévén (TL 297)

volna szüksége avadászra, hanem katonára, a görög sokat álítván maga felöl (TL 297)

bé szökék, fel tévén magában aboszu állást, egy nehány nap mulva (TL 297)

állást, egy nehány nap mulva a király meg kerülé a várat (TL 297)

mulva a király meg kerülé a várat, de szerentsétlenségire közeleb mene (TL 297)

szemit meg lövik, mikor pedig a nyilat a szemiböl ki huzták (TL 298)

lövik, mikor pedig a nyilat a szemiböl ki huzták volna. irást (TL 298)

a hartz nagy volt mind akét rész vitézül viselte magát, de (TL 298)

látának rajta., evala reája irva. A filep jóbb szemére., ugy is (TL 298)

állanom. mert régen nem vettem anéném levelit (TL 298)

mert ajóbb szemén volt alövés, a király, és mindnyájan által láták (TL 298)

vitézül viselte magát, de végtire agyözedelem a király mellé hajola, és (TL 298)

maradtunk zai urfival. mi vagyunk aleg utolsok. mert leg utollyára hagyot (TL 298)

ember lötte meg boszu állásbol, a kevélység, és a boszu állás (TL 298)

boszu állásbol, a kevélység, és a boszu állás, mit nem okoznak (TL 298)

és hideg szokást vesznek, mert a hó közöt is hadakoznak, mivel (TL 298)

közöt is hadakoznak, mivel ebben a hideg holnapban ötödik napján. nagy (TL 298)

nagy hartz volt lissánál, syleziában, a királyné hadát károly fejdelem. és (TL 298)

fejdelem. és Marsalus Daun komendirozták, a prussiai király maga komendirozta amaga (TL 298)

szemére., ugy is volt, mert ajóbb szemén volt alövés, a király (TL 298)

a király mellé hajola, és ahartznak azt a hasznát vevé. hogy (TL 298)

király maga komendirozta amaga hadát, a hartz nagy volt mind akét (TL 298)

remetével. egy püspök, atengeren utozván., ahajosok egy sziget mellé a hajot (TL 298)

volt, mert ajóbb szemén volt alövés, a király, és mindnyájan által (TL 298)

egy szent remetével. egy püspök, atengeren utozván., ahajosok egy sziget mellé (TL 298)

viselte magát, de végtire agyözedelem a király mellé hajola, és ahartznak (TL 298)

és mindnyájan által láták hogy anyílas ember lötte meg boszu állásbol (TL 298)

mellé hajola, és ahartznak azt a hasznát vevé. hogy breslot ismét (TL 298)

Isten tudgya medig birja. ismét a halálrol kel irnom, mert csáki (TL 298)

irnom, mert csáki urnak hatodik a szava igen el nehezedvén. hetedik (TL 298)

ne hadgya el ezután is a szegény bujdosokot, el nem forditván (TL 298)

szivel kérjük. mert az emberek a szájat halgattyák meg, de az (TL 298)

halgattyák meg, de az Isten a szivet tekentí. valamint történt egy (TL 298)

a prussiai király maga komendirozta amaga hadát, a hartz nagy volt (TL 298)

járna, egy kis gunyhotskát láta a fák közöt. gondolá hogy talám (TL 298)

utozván., ahajosok egy sziget mellé a hajot meg kötik, a püspök (TL 298)

mellé a hajot meg kötik, a püspök maga mulattságára a szárazra (TL 298)

kötik, a püspök maga mulattságára a szárazra ki megyen., a mint (TL 298)

mulattságára a szárazra ki megyen., a mint alá s’fel járna (TL 298)

átkozot legyen az Isten, ezeket a szokot pedig szüntelen mondgya vala (TL 299)

nem tudgyák mikor viszik ki ahalálra a mi sorsunk. épen olyan (TL 299)

szokot pedig szüntelen mondgya vala. a püspök nem álhatván. bé mene (TL 299)

után, zay urat tette volt aporta a magyarok fejévé. a kik (TL 299)

meg tanitotta volna. viszá tére ahajohoz, és meg indula ahajo., a (TL 299)

ahajohoz, és meg indula ahajo., a remete pedig az alat el (TL 299)

észre vévén nagy sebeségel kezde a püspök után futni., ahajo távul (TL 299)

távul vala már apartol, de a remete nem vigyáza arra ha (TL 299)

remete nem vigyáza arra ha a földön vagy a vizen futoté (TL 299)

arra ha a földön vagy a vizen futoté. néki tsak az (TL 299)

valának nagy tsudálkozásal láták hogy a remete a tengeren futna utánok (TL 299)

tsudálkozásal láták hogy a remete a tengeren futna utánok., a ki (TL 299)

futna utánok., a ki is a hajot bé érvén. kiáltá a (TL 299)

a hajot bé érvén. kiáltá a püspöknek. hogy el felejtette volna (TL 299)

futni., ahajo távul vala már apartol, de a remete nem vigyáza (TL 299)

tére ahajohoz, és meg indula ahajo., a remete pedig az alat (TL 299)

kezde a püspök után futni., ahajo távul vala már apartol, de (TL 299)

volna az imádságot. apüspök látván a nagy tsudát. mondá néki, atyám (TL 299)

apéldábol látyuk, hogy az Isten a sziv imádságát szereti, és nem (TL 299)

sziv imádságát szereti, és nem a szonkra figyelmez. enis szivesen kivánom (TL 299)

egész emberi nemzet olyan mint a halálra itéltetet rabok, a kik (TL 299)

tudgyák mikor viszik ki ahalálra a mi sorsunk. épen olyan., menyi (TL 299)

Isten azt is ki vevé abujdosásbol. 22 8bris. mar most egyedül (TL 299)

imádkozál. amint edig imádkoztál, ebböl apéldábol látyuk, hogy az Isten a (TL 299)

8bris. mar most egyedül maradtam abujdosok közül., és nem mondhatom mint (TL 299)

kel ki mennem az áldozatra. a Csáki ur halála után, zay (TL 299)

zay urat tette volt aporta a magyarok fejévé. a kik ebben (TL 299)

volt aporta a magyarok fejévé. a kik ebben az országban vannak (TL 299)

kik ebben az országban vannak a Császár protectioja alat. halála után (TL 299)

Császár protectioja alat. halála után a portára kelletet mennem. hogy hiré (TL 299)

az remete ugy kezdé mondaní., apüspök hogy erre meg tanitotta volna (TL 299)

volt az esziben, apüspök és a kik a hajoban valának nagy (TL 299)

az imádság volt az esziben, apüspök és a kik a hajoban (TL 299)

el felejtette volna az imádságot. apüspök látván a nagy tsudát. mondá (TL 299)

mennem. hogy hiré adgyam halálát. a szokás szerént. engemet tettek básbugá (TL 299)

vagyon mindnyájunkal. egész predikátziot tsinálhatnék a siralomnak völgyében lévö változo életünkröl (TL 300)

vagyok, hanem azt tudom, hogy a pornak porrá kel leni. és (TL 300)

után kellé mást kivánnom anál a boldogságnál., az elsö levelemet amidön (TL 300)

boldogságnál., az elsö levelemet amidön a nénémnek irtam, huszon hét esztendös (TL 300)

üdveséget, és azután meg szününk akéréstöl, mind a büntöl. mind a (TL 300)

ebböl ki veszek l7 esztendöt. a többit a haszontalan bujdosásba töltöttem (TL 300)

veszek l7 esztendöt. a többit a haszontalan bujdosásba töltöttem, a haszontalant (TL 300)

többit a haszontalan bujdosásba töltöttem, a haszontalant nem kelletet volna mondanom (TL 300)

nintsen haszontalanság. mert ö mindent a maga ditsöségire rendel, arra kel (TL 300)

akarattyánál. kérjük az üdveséges életet, a jó halált, és az üdveséget (TL 300)

azután meg szününk akéréstöl, mind a büntöl. mind a bujdosástol. mind (TL 300)

akéréstöl, mind a büntöl. mind a bujdosástol. mind a telhetetlen kivánságtol (TL 300)

büntöl. mind a bujdosástol. mind a telhetetlen kivánságtol. Amen (TL 300)

velem vannak azok ujak. mitsodás avilág menyi valtozáson mentem már által (TL 300)

Szivem örömivel élek a szabadságal a melyet vettem a (ML 303)

a szabadságal a melyet vettem a Felséges királynénak itt lévö követtyétöl (ML 303)

adásal. halottam azt meg. hogy a szegény üdvezült Aszony. az Anya (ML 303)

az alma sokszor el hengeredik a fájátol, azt annál is inkáb (ML 303)

korunkba velem meg nem alkudhatot, a Mikes familiábol többet kettonél nem (ML 303)

többet kettonél nem üsmerhettem, mivel a szegény aszony terhes volt az (ML 303)

a mely kegyelmet az Isten, asok jó erköltsiért tette vele, a (ML 303)

asok jó erköltsiért tette vele, a szegény öreg urnak halálát nem (ML 303)

tehát nem érzek, hanem hogy a hivek közi nem számláltatom, noha (ML 303)

háláadásal vennem. és kérnem ötet, a hazámnak békeségben valo létiért (ML 304)

ötsem uramnak tettzik énnékem valaszolni, a károly várában lévö trinitáriusok által (ML 304)

akarná tudni. hogy miben ál a foglalatosságom. itt a’világi bajtól (ML 305)

a’ lovak el-ragadván a’ hintot, a hintoba lett volna veszedelmes halála (ML 307)

rolam nem lehet, de ennékem a hét esztendős Őtsémbe lehet valamely (ML 310)

ha lehet, a’ keresztről beszél, a Kőnyvnek hasznos voltát maga meg (ML 315)

minthogy mindennek. véginek kel leni, a levelemnek it vége vagyon, és (ML 315)

hogy a’ Maros Vize hathatosabb a Szőllősi viznél, azt irja Őtsém (ML 317)

Prinyi Imrét, a Fő Ispánt, még más iffiu (ML 318)

a’ drága Kriska kedves Hugomat, a’ kit a Lelkemben hordozok, és (ML 318)

mert ugyan is győnyőrűségel lehet a gazétakban olyan Erdelyi Uraknak neveket (ML 318)

talám se az Őtséim, se’ a hugaim nem bermáltattak, adgya az (ML 319)

igen sok Catholicus vagyon kőzőttők, a Szent Széket űsmérik fejeknek a’ (ML 322)

azt feleli. várjatok, mert még a jova hátra van az áldásnak (ML 323)

tőlle hogy mi dologban volt a Mindenhatonál, Mahumet mindent meg mondván (ML 323)

a’ fö uton, a’ melyen a lelkem üsmereti is meg nyugszik (ML 324)

a’
a’ – 399

hogy Kegyelmednek irjak. hanem elsőben a’ Felséges Királynénak itt lévö Követtyitől (ML 304)

szives őrőmel kivántam élni azal a’ szabadságal, annál is inkább hogy (ML 304)

semi hirt nem halhattam, tudom a’ Szegény Anyánk keserves halálát. de (ML 304)

gondviselése volt, és vagyon rajtam, a’ szűkséget soha se probáltam, sőt (ML 304)

mit el vészen tőllűnk igassággal, a’ másika meg segit irgalmasságal, az (ML 304)

akarná tudni. hogy miben áll a’ foglalatosságom. itt a’ világi bajtol (ML 304)

miben áll a’ foglalatosságom. itt a’ világi bajtol, dologtol, gondtol ment (ML 304)

bajtol, dologtol, gondtol ment vagyok, a’ tsendes életet, a’ Könyvek forditására (ML 304)

ment vagyok, a’ tsendes életet, a’ Könyvek forditására szenteltem, és sok (ML 304)

A’ Szegény űdvezűlt mostoha Apámot soha (ML 305)

pedig Őtsém uram helyesnek itéli a’ levelemre valo váloszolást, a’ Károly (ML 305)

itéli a’ levelemre valo váloszolást, a’ Károly Várában lévő Trinitariusok az (ML 305)

hogy Kegyelmednek irjak, hanem elsőbben a’ Felséges Királynénak itt lévő Kővettyitől (ML 305)

szives őrőmmel kivántam élni azzal a’szabadsággal, annális inkább, hogy tizen (ML 305)

semmi hirt nem hallottam, tudom a’Szegény Anyánk keserves halálát, de (ML 305)

gondviselése volt, és vagyon rajtam, a’szűkséget soha sem probáltam, sőtt (ML 305)

amit el vészen töllünk igassággal, a’másika meg segit irgalmassággal; az (ML 305)

akarná tudni. hogy miben ál a foglalatosságom. itt a’világi bajtól (ML 305)

miben ál a foglalatosságom. itt a’világi bajtól, dolgtol, gondtol ment (ML 305)

a’csendes életet a’Kőnyvek forditására (ML 306)

a’csendes életet a’Kőnyvek forditására szenteltem, és sok (ML 306)

A’Szegény űdvezűlt mostoha Apámot soha (ML 306)

pedig Őtsém uram helyesnek itéli a’ levelemre valo váloszolást, a’Károly (ML 306)

itéli a’ levelemre valo váloszolást, a’Károly Várában lévő Trinitáriusok az (ML 306)

A’ Felséges Fejedelműnk itt lévö Kővettyinek (ML 306)

lévö Kővettyinek engedelmivel irom ezt a’ Levelet (ML 306)

nem mondhatom, és azt tsak a’ Testvér Atyafiak érezhetik, még azok (ML 306)

esztendőtől fogvást egymást nem láthattyák, a’ked Leveliben hozám mutatot Atyafiságos (ML 306)

meg ne irjam mint jártam a’ Ked levelivel, két Levelet hoztak (ML 306)

petsét volt, azt meg néztem, a’ Mikes Ur Levele volt, a’ (ML 306)

a’ Mikes Ur Levele volt, a’ másikan fekete petsét volt, reménlettem (ML 306)

fekete petsét volt, reménlettem hogy a’ Ked válaszát veszem, de a’ (ML 306)

a’ Ked válaszát veszem, de a’ fekete petséten mindgyárt meg űtkőztem (ML 306)

űtkőztem, és szomorodtam, fel nyitam a’ Levelet, de semit egyebet a’ (ML 306)

a’ Levelet, de semit egyebet a’ Levélbe nem néztem, hanem tsak (ML 306)

Levélbe nem néztem, hanem tsak a’ subscriptiot, látom Huzár Josefet, azon (ML 306)

tudtomra az Őtsém Uram halálát, a’ Levelet le-tészem, nem akarván el-olvasni (ML 307)

Őtsém Uramnak, sok busulásom után a’ Levelet elé vészem, mondván, hogy (ML 307)

légyen az a’ Huzár Josef, a’ ki nékem olyan szomoru hirt (ML 307)

nékem olyan szomoru hirt ir, a’ Levelet olvasván, a’ szomoruság el-mulék (ML 307)

hirt ir, a’ Levelet olvasván, a’ szomoruság el-mulék, az örőm, és (ML 307)

szomoruság el-mulék, az örőm, és a’ vigasztalás foglalá el szivemet, és (ML 307)

szivemet, és akkor láttam hogy a’ Névnek el-változtatása okozta szomoruságomat, a’ (ML 307)

a’ Névnek el-változtatása okozta szomoruságomat, a’ meg tsalatkoztatásomon pedig igen örűltem (ML 307)

igen örűltem, mindgyárt eszembe jutott a’ Sz. Chrysostomus mondása, hogy az (ML 307)

a’ midőn látá Jákobot siratni a’ fiát, Josefet (ML 307)

A’ Szegény Anyánk nagy okoságal tselekedte (ML 307)

nagy okoságal tselekedte hogy annak a’ régi Familiának hirét nevét őrőkős (ML 307)

sok számos esztendőkig viselhese, és a’ maradéki (ML 307)

vigasztalo hirt irt Őtsém Uram a’ Szegény Anyánk felől, hogy a’ (ML 307)

a’ Szegény Anyánk felől, hogy a’ Szentségek fel vételek után holt (ML 307)

holt, az informatio szerént, hogy a’ hinto lett volna, Koporsoja, valamely (ML 307)

lett volna, Koporsoja, valamely uttyában a’ lovak el-ragadván a’ hintot, a (ML 307)

valamely uttyában a’ lovak el-ragadván a’ hintot, a hintoba lett volna (ML 307)

hogy az atyafiságos szeretet, és a’ hűség viszi Kegyelmedet a’ Levelében (ML 307)

és a’ hűség viszi Kegyelmedet a’ Levelében valo exhortaziora a’ gratia (ML 307)

Kegyelmedet a’ Levelében valo exhortaziora a’ gratia kérésért, Kedves Őtsém Uram (ML 307)

noha azt el mondhatom, hogy a’ ki rekesztetéssel valo büntetést nem (ML 307)

ki rekesztetéssel valo büntetést nem a’ magam személyiben tet vetekért szenvedem (ML 307)

gondolatal sem vétettem a’ Felséges Fejedelmünk ellen, tisztelnem kel (ML 308)

kel tsókolnom, és reménlenem hogy a’ keresztet űdvességemre fordittya, én tőllem (ML 308)

nékem elég, Kedves Őtsém Uram, a’ sok esztendőkig valo bujdosás, vagy (ML 308)

napjaimat, hanem a’ miotátol fogvást a’ Kedves Őtsém uramnak kedves levelét (ML 308)

fogvást, az atyafiságos szeretet bennem a’ természetet mint egy fel ebresztette (ML 308)

az Isten drága orvosságot adot a’ mi Atyánkba az unadalom ellen (ML 308)

hogy mások tanulyanak rajtam, és a’ hazájokat el ne hadgyák, azt (ML 308)

negyven esztendeig a’ pusztában, hanem őtven kettőig is (ML 309)

el légyek Őtsém Uramtol rekesztve, a’ természet arra ősztönőz, hogy kivánnyam (ML 309)

okosság tiltya lehetetlent kivánom Istentől, a’ Vallásunk pedig arra int, hogy (ML 309)

halálomat, légyen ugy, valo, hogy a’ hazában, gyermekei, Attyafiai kőzőt valo (ML 309)

vigasztalás, de ugyan még az a’ vigasztalás tészi a’ halált még (ML 309)

még az a’ vigasztalás tészi a’ halált még keservesebbé, kételen lévén (ML 309)

lévén azoktol fosztatva, semi más a’ halált sulyosabbá nem tészi magánál (ML 309)

meg ne irjam ez iránt a’ tőrők tartást, azt mondgyák, hogy (ML 309)

az Isten az embereknek el-hinti a’ Kenyereket, hol tőbb, hol keveseb (ML 309)

hal, tsak azért van, hogy a’ kenyere el fogyot, még más (ML 309)

hogy az Isten minden embert a’ sárbol teremti. egy Angyalnak vagyon (ML 309)

egy Angyalnak vagyon gondgya arra a’ sárra, valamely helyről, valamely tartománybol (ML 309)

tartománybol vészi az Angyal azt a’ sárt, oda el kel menni (ML 309)

Őtsém Uram nagy őrőmel olvastam a’ Ked fiairol, és léányárol valo (ML 309)

őrőme lehessen bennek Őtsém Uramnak, a’ kedves Hugomrol azt irja Ked (ML 309)

Hugomrol azt irja Ked, hogy a’ hajdoni képemhez hasonlit, ki ne (ML 309)

képemhez hasonlit, ki ne szeretné a’ magához hasonloját, de tiszer beszéllek (ML 309)

de tiszer beszéllek napjába azolta a’ kedves Hugommal (ML 309)

Uram egy kevésé szűkőn irt a’ Kedves Atyámfiairol; mivel hogy az (ML 310)

meg nem irta Ötsém Uram a’ kedves Atyámfiainak, a’ Neveket tudom (ML 310)

Ötsém Uram a’ kedves Atyámfiainak, a’ Neveket tudom, az Innepek napján (ML 310)

bőjti napon, hogy ha tsak a’ Hugomért a’ Kalendariumat meg nem (ML 310)

hogy ha tsak a’ Hugomért a’ Kalendariumat meg nem változtattyák, de (ML 310)

az Isten tartsa meg mind a’ kettőt, és légyenek Atyoknak őrőmére (ML 310)

szeretettel, az Isten nevelye mind a’ jo erköltsbe, mind a’ tudományba (ML 310)

mind a’ jo erköltsbe, mind a’ tudományba, és lehessen kővetője mind (ML 310)

meg váltonk tartsa meg mind a’ kettőt, és légyen jelen Szentséges (ML 310)

Annyával Lakadalmokon, arra kérem mind a’ kettőt kivált Kriska Hugomat, hogy (ML 310)

Őtsém Uram szivem őrőmivel látom a’ Ked Isten áldásában valo létit (ML 310)

valo létit, jol mondotta azt a’ Szegény Anyánk mikor Ked lett (ML 310)

Kedet Kedves Őtsém Uram, tsak a’ Vér viszi arra, hogy hozzám (ML 310)

A’ mostoha vagy is az édes (ML 311)

lakásokat, mert az én időmbe a’ szomszédságot Haller István birta, de (ML 311)

szomszédságot Haller István birta, de a’ Nénénk Torma Borbára után, a’ (ML 311)

mely sok helyt tészen emlékezetet a’ Bornemisza Familiárol, de már ezután (ML 311)

vettetet ki azok kőzűl, valamint a’ férges alma a’ kertből (ML 311)

kőzűl, valamint a’ férges alma a’ kertből (ML 311)

Uram, azt őrőmel láttam, hogy a’ Méltoságos Gubernátor ő Excellentiája kűldötte (ML 311)

ő Excellentiája kűldötte meg Kednek a’ Levelemet (ML 311)

Excellentiája el-olvasván levelemet, bőlts itéletivel, a’ szivemnek igaz voltát is által (ML 312)

ártatlanságát, a’ mely artatlanságat mind a’ Felséges Fejedelműnkhöz holtig meg akarom (ML 312)

holtig meg akarom tartani, ugy a’ hazához is. Kedves Ötsém Uram (ML 312)

irja Ked, hogy az életnek a’ fundamentuma az Oeconomia, a’ mind (ML 312)

kinek se az ekére, se a’ Sarlora nem volt gondom. A’ (ML 312)

a’ Sarlora nem volt gondom. A’ ruházatom ugy volt valamint a (ML 312)

A’ ruházatom ugy volt valamint a’ mezei liliomnak, a’ ki nem (ML 312)

fon, még is drága materia a’ kőntőse, minden Oeconomiam abbol ál (ML 312)

minden Oeconomiam abbol ál, hogy a’ kőltségem hoszab ne légyen a’ (ML 312)

a’ kőltségem hoszab ne légyen a’ jővedelmemnél (ML 312)

Minthogy pedig az Oeconomiarol vagyon a’ szo, had irjam meg Őtsém (ML 312)

irjam meg Őtsém Uramnak ennek a’ Városnak Oeconomiáját, mert én mindenkor (ML 312)

Oeconomiáját, mert én mindenkor ebe a’ Városba laktam, soha se Constantinapolyba (ML 312)

tengeren pedig fél napi, it a’ tarlot Novemberbe vagy Decemberbe el (ML 312)

réá szántya nyomoru ekével, Juniusnak a’ kezdetén olyan buzát arat valamint (ML 312)

kezdetén olyan buzát arat valamint a’ Nád, it pedig a’ buza (ML 312)

valamint a’ Nád, it pedig a’ buza szál, nem űres, hanem (ML 312)

buza is vagyon, a’ melynek a’ feje, vagy a’ kalásza egészen (ML 312)

a’ melynek a’ feje, vagy a’ kalásza egészen viola setét szinü (ML 312)

szemekel tele. Had szollyak már a’ Szőllőről is, az igaz, hogy (ML 312)

sokszor mod nélkül édesek, kivált a’ Veres, de a’ bor itt (ML 312)

édesek, kivált a’ Veres, de a’ bor itt nem állando, attol (ML 312)

imigy amugy meg kapálja, azután a’ bő szűretet várja, itt nem (ML 313)

várja, itt nem tudják mi a’ karodzás, se sem más munka (ML 313)

se sem más munka nintsen a’ szőlővel, itt a’ győnyőrűséges veres (ML 313)

munka nintsen a’ szőlővel, itt a’ győnyőrűséges veres Muskotály Szőllő, a’ (ML 313)

szem Szőllő egy Szilváni nagyságu, a’ tőb hozások tsak Egresnek valok (ML 313)

jobbak vagynak Erdélybe, hanem itt a’ Birs almák sokal nagyobak, és (ML 313)

Innét a’ kedves Atyámfiainénak küldhetnék raritásul a’ (ML 313)

a’ kedves Atyámfiainénak küldhetnék raritásul a’ szárnyas állatokbol, a’ mellyek nintsenek (ML 313)

Veres foglyot, a’ mely hasonlit a’ tengelitzhez, lába, ora, szeme, veres (ML 313)

Egyiptomi Kakast, és Tyukot, kivált a’ Kakasnál nem lehet szeb állat (ML 313)

szeb állat. igen nagy, és a’ fejire mintha egy Veres rosát (ML 313)

egy Veres rosát tettek volna, a’ két Hugaimnak pedig hogy meg (ML 313)

Hugomnak egy pár fejér Gerlitzét, a’ kőszőnetet pedig tsak akor várom (ML 313)

Azon panaszolkodik Őtsém Uram, hogy a’ Ménesiben szép metzetlen Lovat nem (ML 313)

tsudálom, hogy ebben az Országban a’ mén lovak nem nyeritnek, menyi (ML 314)

az Anya Haller Borbára volt, a’ Nénénknek Torma Borbárának volt még (ML 314)

sok esztendőkig valo halogatás után a’ levél hoszu, a’ meg tartoztatott (ML 314)

halogatás után a’ levél hoszu, a’ meg tartoztatott vizet ha meg (ML 314)

az Isten engemet ki vévén a’ tselédim meg nem tudnák betsűleni (ML 314)

már most a’ bánás haszontalan, az el mult (ML 315)

kűldők Ötsém Uramnak ha lehet, a’ keresztről beszél, a Kőnyvnek hasznos (ML 315)

Jesuita volt, azután Franciára forditották, a’ Franciabol Szekely Nyelvre (ML 315)

az Isten oltalmában ajánlom kedet a’ kedves Őtséim és Hugaimmal edgyűtt (ML 315)

talám utolso is lesz ez a’ kérésem, hogy kűldgyőn Ked Kalendariumot (ML 315)

Kalendariumot, és jegyeze fel Ked a’ Kedves Kriska Hugom Innepét, mert (ML 315)

A’ Felséges Királynénk. it lévő Ministerinek (ML 315)

Kedves Lelkem Őtsém Uram, adgya a’ mi Meg-váltonk, hogy ezen Levelem (ML 315)

ötödik 7bris datalt Levelét, tsak a’ Sziveknek visgáloja tudhattya melly szivesen (ML 316)

esztendőre, a’ mely irtoztato idö, a’ Válasz várásnak, és ha Abafája (ML 316)

és ha Abafája Americában volna a’ Választ későbbre nem lehetet volna (ML 316)

voltam, bőven meg jutalmaztatta Ked, a’ hozám valo Atyafiságos szeretetével, a’ (ML 316)

szeretetével, a’ melyet őrőmel látom a’ Ked Levelében, és a’ mely (ML 316)

terhét kedtől valo el-rekesztésemnek, de a’ keresztet nem válogatni, hanem hordozni (ML 316)

Társátol meg vál, nem tsak a’ petséttye, és kőntőse, hanem minden (ML 316)

kiről holtig kel emlékezetet teni, a’ holtig valo imádságal {belső gyászolással (ML 316)

a’ melynek mindenkor kel tartani, a’ külső szokás, a’ mely a’ (ML 316)

a’ külső szokás, a’ mely a’ gyász, azt véghez vivén minden (ML 316)

szűkséges é hogy Ked magát a’ holtig valo gyászra itéllye, és (ML 316)

valo gyászra itéllye, és gyászával a’ gyermekeinek holtig valo szomoruságra okot (ML 316)

okot adgyon, tsak én nékem a’ Ked fekete petséttye nehéz, hát (ML 316)

jonak tarthattya annak az Országnak a’ szokását, a’hol a’ (ML 316)

Országnak a’ szokását, a’hol a’ fő Tiszteknek nem szabad gyászolni (ML 316)

mert ők azt mondgyák, hogy a’ fő Tisztek, a’ Fejedelem és (ML 316)

mondgyák, hogy a’ fő Tisztek, a’ Fejedelem és az Ország emberei (ML 316)

az Ország emberei, és nem a’ magoké (ML 316)

temette valamint én, és hogy a’ teremtésűnk főldgye jó sűkeres volt (ML 317)

a’ ki edig meg tartot, a’ ked élete sokal drágáb az (ML 317)

sokal drágáb az enyimnél, mert a’ ked élete, a’ ked gyermekié (ML 317)

enyimnél, mert a’ ked élete, a’ ked gyermekié és sok Özvegyek (ML 317)

Árváké, de Őtsém Uram, nevettem a’ Ked mondását, hogy a’ kenyérben (ML 317)

nevettem a’ Ked mondását, hogy a’ kenyérben sokatskát hintettek volt előnkbe (ML 317)

valami kis circumstantiát:) hogy ha a’ régi nagy kő Templomé a’ (ML 317)

a’ régi nagy kő Templomé a’ plebania, vagy más, mert talán (ML 317)

kérem Őtsém Uramat, ne sajnálya a’ tiszteletes Plébánus Uramat kőszőnteni, a’ (ML 317)

Őtsém Uramnak, hogy meg irta a’ kedves Őtsém Uraimnak esztendejeket, de (ML 317)

Őtsém Uraimnak esztendejeket, de hogy a’ kedves hugaimét is akartam meg (ML 317)

annak meg botlani, a’ ki a’ szokást nem tudgya, talám botsánotot (ML 317)

talám botsánotot is várhatok, mert a’ tudatlanul valo tselekedetet nem tulajdonityák (ML 317)

Uram ne sajnálja Ked kőszőnteni a’ kedves Angyom Aszszonyt, a’ kinek (ML 317)

vagy Terebesen fog meg házasodni, a’ másodikában, hogy Angyom Aszszony egy (ML 317)

egy kis fiatskával meg szaporitotta a’ Huszár familiát, régen tudom azt (ML 317)

familiát, régen tudom azt, hogy a’ Maros Vize hathatosabb a Szőllősi (ML 317)

ot sokszor látta egy Prinyinek a’ temetésit a’ Barátok temploma előtt (ML 317)

látta egy Prinyinek a’ temetésit a’ Barátok temploma előtt, tudom a’ (ML 317)

a’ Barátok temploma előtt, tudom a’ historiáját tudgya, lehetetlen, hogy meg (ML 317)

meg ne nevezzem Angyom Aszszonynak a’ Prinyi Urakot a’ kiket esmértem (ML 317)

Prinyi Farkast, Prinyi Miklost, és a’ fiát Lászlot, még egy iffju (ML 318)

Lászlot, még egy iffju Prinyit a’ kereszt nevére nem emlékezem, lehetetlen (ML 318)

Kőszöntse Őtsém Uram, a’ drága Kriska kedves Hugomat, a’ (ML 318)

azt nevesse, vagy visgállya, hogy a’ Hugom sokáig marad é a’Templomban (ML 318)

a’ Hugom sokáig marad é a’Templomban, ha későn fekszik é (ML 318)

ha az olvasoját koptattya é, a’ Kőnyvit szaggattya é, azt a’ (ML 318)

a’ Kőnyvit szaggattya é, azt a’ Hugom meg engedi ha ő (ML 318)

meg engedi ha ő Kegyelme a’ Martha életét kőveti, de ő (ML 318)

ő Kegyelme se visgállya ha a’ hugom a’ Máriáét vette magának (ML 318)

se visgállya ha a’ hugom a’ Máriáét vette magának, mivel innét (ML 318)

Kőszőntse Őtsém Uram a’ kedves jó kedvű Storophila Susi (ML 318)

ki oly ártatlanságában is szereti a’ keresztről olvasni, hogy a’ hugomnak (ML 318)

szereti a’ keresztről olvasni, hogy a’ hugomnak meg tettzet a’ Kőnyvem (ML 318)

hogy a’ hugomnak meg tettzet a’ Kőnyvem, a’ nékem elég vigasztalás (ML 318)

Uram, tudom hogy nintsem othon, a’ tanulásban foglalatoskodik (ML 318)

hasznos nyelvet meg tanulni valamint a’ Deák nyelv, hová lehet pedig (ML 318)

lehet pedig szűkségesebb nyelv, mint a’ Német Nyelv, a’ melyre minden (ML 318)

Uraknak neveket olvasni a’ kik a’ hadakban vannak, azt ohajtanám, hogy (ML 318)

Őtsém Uram a’ bizonyos, hogy a’ gyermek kori dolgot igen meg (ML 318)

idősb vagyok is Kednél, de a’ Ked emlékezete, sokal időseb az (ML 318)

és tsudáltam mint emlékezik ked, a’ hét esztendős korában lévő dolgokrol (ML 318)

egy Kép iro, a’ Szűrke lo, a’ fűrjészet, a’ (ML 319)

Kép iro, a’ Szűrke lo, a’ fűrjészet, a’ Sűtő ház jol (ML 319)

a’ Szűrke lo, a’ fűrjészet, a’ Sűtő ház jol jut eszembe (ML 319)

nem felejtette el Ked szászor; a’ sűtő házban valo embertelen tselekedetemet (ML 319)

ne kiványon boszszut állani, de a propos a’ Confirmatiorol azt irja (ML 319)

boszszut állani, de a propos a’ Confirmatiorol azt irja Ked, hogy (ML 319)

kori dologrol jol emlékezik, és a’ bérmálásrol nem, az a’ bizonyos (ML 319)

és a’ bérmálásrol nem, az a’ bizonyos jele hogy Ked nintsen (ML 319)

ki-hozni bizonyoson, hogy Ked ha a’ hetedik Szentséget fel vette is (ML 319)

Szentséget fel vette is, de a’ másodikát még nem, adgyon hálákat (ML 319)

hoszab mulatása let volna Kednek a’ Purgatoriumba, kérem azért kedet hogy (ML 319)

az Isten, hogy azt olvassam a’ Ked leveliben, hogy meg van (ML 319)

még tőb háláadással is tartozom a’ Szegény Apánknak, és hogy gratiát (ML 319)

gratiát nyert volt nékem, de a’ gratia meg nem talált, ha (ML 319)

ennekelőtte husz esztendővel solicitáltam volt a’ gratiát az it lévő Ministernél (ML 319)

Ministernél, de tsak a’ volt a’ felelet, {…}, Kedves Őtsém Uram a’ (ML 319)

tsak az Istennek szentelhessem ezt a’ kevés ideig tarto életemet, mi (ML 319)

Istent meg bántanám, mivel az a’ pauper a’ ki minden szűkségestől (ML 320)

é tsufos mondás, de ezen a’ meg más mondáson az elme (ML 320)

nékem it az edes borok, a’ ked gabonás házát az idén (ML 320)

Szán forma vastag deszkával nyomtatnak, a’ Szán eleiben két Lovat fognak (ML 320)

Lovat fognak, a’ ki hajtya a’ szánra űl, hogy nehezeb légyen (ML 320)

nehezeb légyen, és igy egyszersmind a’ buza is ki van nyomtatva (ML 320)

buza is ki van nyomtatva, a’ Szalma is igen aprora tőrődik (ML 320)

tőrődik vágodik, mondom vágodik, mert a’ szélyes vastag Szán forma Deszkák (ML 320)

a’ mely könnyű dolog, mert a’ deszkák lágy fábol vannak, az (ML 320)

már őszel vetné el ked a’ buzát, azért mihent a’ buza (ML 320)

ked a’ buzát, azért mihent a’ buza érik, és aratnak Juniusnak (ML 320)

buza érik, és aratnak Juniusnak a’ közepin, ha azt érem, magam (ML 320)

ha azt érem, magam szedek a’ Viola szinű buzábol, akor tudom (ML 320)

tudom hogy nem lesz elegyes. a’ hétszer hozo Szőllő magbol sem (ML 320)

venikét kűldhetnék, de nem lehet a’ levélben tenni, hanem a’ magjábol (ML 320)

lehet a’ levélben tenni, hanem a’ magjábol annak idejében kűldők, hanem (ML 320)

magjábol annak idejében kűldők, hanem a’ paquetumba gyapot magot kűldök, a’ (ML 320)

gyapot magot kűldök, a’ melyet a’ kertben el lehet vetni Aprilisnek (ML 320)

kertben el lehet vetni Aprilisnek a’ vége felé, de a’ sok (ML 320)

Aprilisnek a’ vége felé, de a’ sok esöt nem szereti. kűldők (ML 320)

nem szereti. kűldők tisztito seprünek a’ magját, a’ mely kis apro (ML 320)

azt is akor vetik, it a’ mezőn vetik, mert sok van (ML 321)

vetik, mert sok van, ot a’ kertben vethetni, olyan magos valamint (ML 321)

kertben vethetni, olyan magos valamint a’ tőrőkbuza, a’ levele épen olyan (ML 321)

olyan magos valamint a’ tőrőkbuza, a’ levele épen olyan, igen ritkán (ML 321)

mind vastag, ’s egésséges, it a’ tsets szopo gyermekek azal élnek (ML 321)

szopo gyermekek azal élnek nyárba, a’ magok kőzőt találkoznak gyűrüben valo (ML 321)

tudom, az egyiket Angyom Aszszonynak, a’ kettejét a’ két Hugomnak, légyetek (ML 321)

egyiket Angyom Aszszonynak, a’ kettejét a’ két Hugomnak, légyetek okosak valamint (ML 321)

két Hugomnak, légyetek okosak valamint a’ Kigyok, és egyűgyűek valamint a’ (ML 321)

a’ Kigyok, és egyűgyűek valamint a’ Galambok (ML 321)

tsudálni azoknak szépségeket, a’ melyeket a’ Kép iro le nem irhatná (ML 321)

ezek mind ama filagra munkák a’ tőbbihez képest, de meg hogy (ML 321)

meg hogy tanityák it azokat a’ nagy jámborságra, szelidségre, a’ nagy (ML 321)

azokat a’ nagy jámborságra, szelidségre, a’ nagy gravitásra, hogy mikor valamely (ML 321)

alkalmatoságal látya az ember azokot a’ drágán fel őltoztetet lovakot, a’ (ML 321)

nagy tsendeségű Lovakot szeretik, ki a’ pompákban, ha valamely paripa meg (ML 321)

tőbbé pompára nem vinnék, mert a’ Török utállya a’ lo nyeritést (ML 321)

vinnék, mert a’ Török utállya a’ lo nyeritést, kivált maga alat (ML 321)

azért nem is nyeritnek itt a’ Lovak, hát még Őtsém Uram (ML 321)

Őtsém Uram, miképen látnak it a’ Nagy Urak istaloiban az Lovakhoz (ML 321)

az ugyan bálványozás, azért mondgyák a’ Franciák, hogy it vagyon a’ (ML 321)

a’ Franciák, hogy it vagyon a’ Lovak paraditsomja, és az Aszszonyok (ML 321)

hogy miért nem nyeritnek it a’ lovak (ML 321)

régi monumentumbol vonta ki azt a’ szép titulusát, de azt tudom (ML 322)

tudom, hogy ebben az Országban a’ Nemeséget nem esmérik, annál is (ML 322)

nem esmérik, annál is inkáb a’ libanum hegye közőtt a’ honnét (ML 322)

tőrtént egy Primásal Magyar Országban, a’ Primás egy néhány Urak előt (ML 322)

hogy mitsoda Nemes ember volt, a’ tőbbi között egy tréfás Ur (ML 322)

között egy tréfás Ur monda a’ Primásnak, a’ valo Nagyságos Uram (ML 322)

a’ valo Nagyságos Uram, hogy a’ Nagyságod Attyát az egész falu (ML 322)

tsudálta mikor estve viszsza tért a’ mezőről, mint fénylet az Armalisa (ML 322)

mezőről, mint fénylet az Armalisa a’ hátán, a’ Primás tsak el (ML 322)

fénylet az Armalisa a’ hátán, a’ Primás tsak el mosolygatta magát (ML 322)

Primás tsak el mosolygatta magát, a’ breviariumat vette a’kezében, az (ML 322)

mosolygatta magát, a’ breviariumat vette a’kezében, az oda valo Nemzetet (ML 322)

oda valo Nemzetet Coptoknak hiják, a’ tartomány igen sovány, a’ lakosok (ML 322)

hiják, a’ tartomány igen sovány, a’ lakosok igen szegények, igen sok (ML 322)

a Szent Széket űsmérik fejeknek a’ Vallás dolgában, ot ám a’ (ML 322)

a’ Vallás dolgában, ot ám a’ Lovakat nem látni, jobb is (ML 322)

jobb is lett volna anak a’ Libanusi Grofnak nem tudomal felelni (ML 322)

okot adni, hát ugy it a’ Lovak mind monstrumok volnának (ML 322)

Azt irhatom hirűl hogy a’ Husvét ihon vagyon, egyik böjtből (ML 322)

Husvét ihon vagyon, egyik böjtből a’ másikában kel szálanom, mert it (ML 322)

mértékleteséget kel tartani, főképen mikor a’ más féle Keresztények is bőjtőlnek (ML 322)

tőrtént, mert semit nem árulnak, a’ mészárszék űres, az idevalo ember (ML 322)

hogy meg ölik, hanem az a’ reménségem vagyon, hogy kőzel vagyon (ML 322)

reménségem vagyon, hogy kőzel vagyon a’ Törökök böjtye, akor bőveb a’ (ML 322)

a’ Törökök böjtye, akor bőveb a’ Mészárszék, mert a’ valo hogy (ML 322)

akor pediglen az ő Missionariusok, a’ dervisek azok prédikállanak, azok olyanok (ML 322)

prédikállanak, azok olyanok mint nálunk a’ barátok. fejérben járnak, az övökön (ML 322)

egyik Szerzet Istenteleneb, és tsalárdab a’ másikánál, mindenik tsak kötelre valo (ML 322)

kötelre valo, hogy meg röviditsem a’ Levelemet, lehetetlen hogy meg ne (ML 322)

mellett le-űlve egy dervist találunk, a’ dervis fel kél, hozám (ML 322)

izlotot, a’ mely harmintz Poltura, a’ dervis el-vészi, én meg kérdem (ML 323)

visza adgya, azután el kezdi a’ rettentö sok áldást, az izlotot (ML 323)

látta hogy nehezen várjuk végit a’ sok berbitélésinek, ő is már (ML 323)

el-faradot volt, el hadgya, akor a’ Pater kéri viszsza az irlotot (ML 323)

Pater kéri viszsza az irlotot, a’ dervis azt feleli. várjatok, mert (ML 323)

van az áldásnak, ujontában el-kezdi a’ sok Zűr Zavart Áldást, és (ML 323)

és akor az izlotot tsak a’ Szakállához surollya, azt is el (ML 323)

surollya, azt is el végezvén a’ Pater kéri visza az izlotot (ML 323)

Pater kéri visza az izlotot, a’ dervis azt feleli: hogy gondollyátok (ML 323)

mondanom, hogy Mahomet mint rendelte a’ böjtöt, az ő Doctori tanityák (ML 323)

böjtöt akarván rendelni az övéinek, a’ Mindenhatohoz fel ment, és azon (ML 323)

napi bőjtőt fog rendelni kőzőttők, a’ mindenhato el-fogadta, és jová hagyta (ML 323)

mikor le-szállott volna az égböl, a’ harmadik égben találta a’ Kristust (ML 323)

égböl, a’ harmadik égben találta a’ Kristust, a’ ki kérdette tőlle (ML 323)

Mindenhatonál, Mahumet mindent meg mondván, a’ Kristus mondotta néki, hogy sokat (ML 323)

néki, hogy sokat igértél, azt a’ tiéid soha meg nem tartyák (ML 323)

azon kéri az Istent, hogy a’ bőjt had légyen Őtven napig (ML 323)

azt jová hadgya, Mahumet ismét a’ harmadik égben találván a’ Kristust (ML 323)

ismét a’ harmadik égben találván a’ Kristust, elé beszélli hogy mit (ML 323)

beszélli hogy mit végezett volna, a’ Kristus mondotta néki, hogy a’ (ML 323)

a’ Kristus mondotta néki, hogy a’ te hiveid azt az ötven (ML 323)

szállott, és ugy harmintzat bőjtőlnek, a’ Kristus pedig miért vagyon tsak (ML 323)

Kristus pedig miért vagyon tsak a’ harmadik égben, azért hogy mikor (ML 323)

harmadik égben, azért hogy mikor a’ Mennyegben akart menni ugy találkozott (ML 323)

hogy egy gombos tö volt a’ köntősiben, a’ menyegben pedig semmi (ML 323)

gombos tö volt a’ köntősiben, a’ menyegben pedig semmi földi dolog (ML 323)

Abafáján pedig hálá Istennek szaporodnak a’ Huszár Mátyás fiai, a’ mely (ML 324)

öregeb nálomnál, mélto is mind a’ hoszu életre, mind az Ur (ML 324)

nevet viselni, és a’ kinek a’ kedveseb erkőltse a’ kegyeség volt (ML 324)

a’ kinek a’ kedveseb erkőltse a’ kegyeség volt, én Kemény Simon (ML 324)

Uram, annak igen őrűlök, hogy a’ Kőnyvemet vette Ked, de még (ML 324)

arrol már nem gondolkodhatom; mert a’ Providentia jo kézhez juttatta. én (ML 324)

hogy akár mikor kűldgyem hozzája a’ Levelemet el küldi, én is (ML 324)

uton nem irok, hanem azon a’ fö uton, a’ melyen a (ML 324)

meg nyugszik, de átallom azt a’ jo Uri Kővetet busitanom a’ (ML 324)

a’ jo Uri Kővetet busitanom a’ Könyvekkel, azon kivül is a’ (ML 324)

a’ Könyvekkel, azon kivül is a’ Postán nem lehet. mindazonáltal azon (ML 324)

lehet. mindazonáltal azon űgyekezem, hogy a’ Kereskedöktől el-küldhesem a’ Követ engedelmével (ML 324)

űgyekezem, hogy a’ Kereskedöktől el-küldhesem a’ Követ engedelmével, hogy a’ (ML 324)

el-küldhesem a’ Követ engedelmével, hogy a’ fö uton vehesse Őtsém Uram (ML 324)

Uram, de akár mikor légyen a’ bé-küldés, tsak azon kérem Őtsém (ML 324)

kivánsága a’, hogy én is a’ Felséges Fejedelműnknek a’ hivei közőt (ML 324)

én is a’ Felséges Fejedelműnknek a’ hivei közőt lehetnék, abban bizonyos (ML 324)

olyan szerentsétlen vagyok is, hogy a’ kegyelmes égnek kapuján kivűl kell (ML 324)

Ugy tetzik hogy a’ hoszu epistolának egyszer tsak véginek (ML 325)

utolso levelem, és kérem hogy a’ kötelességel meg egyező Atyafiságos szeretetiből (ML 325)

még eltemben ki ne rekeszen a’ Szentséges Atyánk tartsa meg Kedet (ML 325)

A’ Ked leg első Írásban tett (ML 325)

meg Kedet Angyom Aszonnyal, és a’ kis Antalkoval együtt {…} maradok Kedves (ML 325)

A’ magok között talál a’ nagy (ML 325)

A’ magok között talál a’ nagy Ötsém Uram 11. Követ (ML 325)

nagy Ötsém Uram 11. Követ, a’ négye közűllők meg vagyon mettzve (ML 325)

melyek igen ritkák itt is, a’ három Kigyo nyelvet is ott (ML 325)

A’ Ked Levele Franciáson volt titulalva (ML 325)

A’ Város descriptioja Sándor Őtsém Uramnak (ML 325)

Sándor Őtsém Uramnak Lakunk partyán a’ Tengernek. Tőltyük napját eletünknek (ML 325)

halak jádzanak Őrőmőkben ugrándoznak. De a’ Partyán a’ kik laknak Szomoruán (ML 326)

sohajtoznak. Régen napot jőni láttyuk A’ tengerböl, ’s azt suhattyuk Város (ML 326)

Város kies helyen fekszik Mely a’ Szemnek szépnek tettzik. Constantinapolyba ha (ML 326)

Aër oly változo A’ mint a’ nép hazudozo Telbe délig Tüzet (ML 326)

A’ Tél hideg, igen szellős. És (ML 327)

Arra okod éppen nintsen. Mert a’ tavaszt másutt várják Nagy őrőmmel (ML 327)

Tavasz kezdete igen rut, És a’ Vége a’ Széltől fut. A’ (ML 327)

igen rut, És a’ Vége a’ Széltől fut. A’ Nyár meleg (ML 327)

a’ Vége a’ Széltől fut. A’ Nyár meleg, minden ki ég (ML 327)

ize, jo az bornak. Oltsosága a’ Kenyérnek Mellyet mondhatni fejérnek. Aszszonyokat (ML 327)

mint egy kisértő Fekete Szőr a’ mentéjek Fedezve van orrok fejek (ML 327)

mentéjek Fedezve van orrok fejek. A’ fejek van bé-polálva Tsak a (ML 327)

A’ fejek van bé-polálva Tsak a’ Szemek van ki nyitva. Azt (ML 327)

Ne kapj ott az vigasságon. A’ Hegedüt ott ránkottyák. A’ Fűledet (ML 328)

vigasságon. A’ Hegedüt ott ránkottyák. A’ Fűledet tsikorgattyák. {Annak nints tőbb (ML 328)

azt vezetik Őreg aszszonyok segitik. A’ Meny Aszszony bűszkén meg áll (ML 328)

Minden háznak kapujánál. Ot Keszkenyőt a’ Nyakára Tésznek meg mást a’ (ML 328)

a’ Nyakára Tésznek meg mást a’ Vállára. Onnét elébb meg indittyák (ML 328)

Meg más háznál meg állittyák. A’ Vőlegény pillangoson Előtte mégyen pompáson (ML 328)

házához Hol kezdenek vigassághoz. Ott a’ sok nép kiáltozva Kiséri öket (ML 329)

nép kiáltozva Kiséri öket tantzolva. A’ Vőlegény férfiakkal Vigadoz Atyafiakkal. Van (ML 329)

képnek, Nem engedik látni szemnek. A’ Völegény Meny Aszszonyát Nem esméri (ML 329)

Oldal tsontyát. Őt nap tart a’ Lakadalom, Annyit még az unadalom (ML 329)

van külömbség. Ne kivánnyad ott a’ lakást Sok ideig a’ mulatást (ML 329)

ott a’ lakást Sok ideig a’ mulatást. A’ hol három napján (ML 329)

Három Vasarnapot ülnek. Péntek itten a’ Töröké Szombat pedig a’ ’Sidoé (ML 329)

itten a’ Töröké Szombat pedig a’ ’Sidoé (ML 329)

Vasárnapot Keresztyének Üllik, mert az a’ Törvények. Itt a’ sok Per (ML 330)

mert az a’ Törvények. Itt a’ sok Per és a’ Patvar (ML 330)

Itt a’ sok Per és a’ Patvar, A’ mely véghez mégyen (ML 330)

A’ mely véghez mégyen hamar. A’ Birohoz a’ ki mégyen, A’ (ML 330)

A’ Birohoz a’ ki mégyen, A’ markában Pénzt is vigyen. Fizetni (ML 330)

Pénzt is vigyen. Fizetni kell a’ Perlönek, Szintén ugy a’ másik (ML 330)

kell a’ Perlönek, Szintén ugy a’ másik résznek. Ha valakit itt (ML 330)

itt meg vernek, Fizetni kell a’ Verőnek. A’ Vertet is lántzra (ML 330)

vernek, Fizetni kell a’ Verőnek. A’ Vertet is lántzra teszik, Fizetésre (ML 330)

Ha szeretne, ’s nem Joszágot. A’ nép hamis, tsalárd lenne, Istenre (ML 330)

lenne, Istenre sem tekintene. Ez a’ jo Főld azért tettzik, Ollyan (ML 330)

á
á – 1

árulni. amásikát hitták muszlinak, ez á feredö házban. tellák volt. az (TL 166)

ai [!]
ai [!] – 1

képen amás két udvarban is ai pátrona hiveit mind meg ölék (TL 170)

az
az – 2692

Édes néném hálá légyen az Istennek, mi ide érkeztünk ma (TL 7)

fordult egyik oldalárol, amásíkára mint az erdélyi nagy hegyek., némelykor azoknak (TL 7)

mert atengeren is meg betegszik az ember, nem csak aföldön. és (TL 7)

fárad, és job egyepegyéje vagyon az ételre, de a hajoban. aza (TL 8)

vettem. igazat mondok. hogy ha az esztendö egy holnapbol állana. reménlem (TL 8)

akarattyokot. a szállásra menénk és az urunknál. egy szép paripát hagyának (TL 8)

huzni. vagy vonni. azokot pedig az ügettetéssel nem terhelik. mivel már (TL 9)

azt a négy lovat., annak az ö tiszteletre méltó fejér szakállát (TL 9)

csendesen mozgattya a nyerges ló. az egyik keziben a gyeplöt. tarttya (TL 9)

minden héten. hét levelet, de az egésségre igen kel vigyázni. és (TL 9)

szeretni kel. mert ki szerethetné az édes nénémet jobban mint én (TL 9)

gallipolibol 22 indultunk vala meg, az uton semmi ollyan dolog nem (TL 9)

nevü varosban a úrunk szállásának az udvarán ollyan nagy szöllö tött (TL 10)

a csudalatos. hogy egy felöl, az ágain ért szöllök voltanak. más (TL 10)

kezdet virágozni, a három része az esztendönek. hogy mint munkálodik a (TL 10)

hogy köszönttse a császár, és az ura nevével. de a mi (TL 10)

sátorok alat meg vendégele bennünket az ura nevével; de ki gondolhatná (TL 10)

vitték, ugy tettzik hogy csak az orrunkot akárták meg vendégelni, és (TL 10)

török vendégségben nem megyek. de az italrol, szó sem volt. a (TL 10)

azután igen könnyen lora ülénk. az urunk a császár paripáján. nagy (TL 10)

kajmakán a mely job volt az ebédnél. mert nem törökök szolgáltak (TL 10)

ebédnél. mert nem törökök szolgáltak az asztalnál. hanem ami cseledink. és (TL 10)

viszi végben hivatallyát. ibrahimnak hiják., az urunknak igen jo akaroja, ez (TL 10)

fogadot. majd két oráig beszélgetet az urunkal. egy szép paripával, meg (TL 11)

annál továb nem mehetünk. hanem az Isten akarattyára kel hadni magunkot (TL 11)

kéd, hogy nehezen szokhatom ehez az országhoz, valo atörökök bennünket szeretnek (TL 11)

semmi bántodása nincsen. de az idegen nemzetnek nehéz itt, mert (TL 12)

kedet. hogy szeresse kéd ezt az uj vendeget, a reszttséget félre (TL 12)

hanem szüntelen irjunk egymásnak., ha az idö annyira el hánt vetet (TL 13)

ha mas képpen nem lehet. az irásal beszélgessünk egymásal, talám végtire (TL 13)

csudálni ha erös, izmos, mert az apja házánál, az ökrökkel kelletet (TL 13)

bé avárosban. a kalmakány, és azitt lévö nagy urak eleiben mentenek (TL 13)

de jaj! nem ollyané ezeknek azö nagy dicsöségek., és fényeségek, mint (TL 13)

izmos, mert az apja házánál, az ökrökkel kelletet néki küszködni, és (TL 13)

familia, és hogy leg közeleb, az apjais a volt, és maga (TL 13)

hogy folyna jol dolga ennek az imperiumnak. amidön egy mészárosnak. adgyák (TL 13)

meg tettzet azaz ember hogy jol vágta afát (TL 14)

ember hogy jol vágta afát, az udvarában valamely tisztnek. tészi, azután (TL 14)

a czárt, ki viseli gondgyát az országának.? itéllye el kéd micsoda (TL 14)

mondhatni ell, hogy nem kel az ajándékot tekinteni. hanem azt aki (TL 15)

de kevesen vadnak akik tudnák az ajándékozásnak módgyát, és akik az (TL 15)

az ajándékozásnak módgyát, és akik az ajándékot hellyesen tudnák adni. mert (TL 15)

csuprot, vagy éveg korsot küldeni, az illyen ajándék közönséges ebben az (TL 15)

az illyen ajándék közönséges ebben az országban; itt illyen szokás vagyon (TL 15)

jóé. illendöé, neszollyunk már többet az ajándékról. de édes néném havolna (TL 15)

a feleséginek mind azon által az okát nem tudgyuk az illyen (TL 15)

által az okát nem tudgyuk az illyen fájdalmas becsületnek. mert az (TL 15)

az illyen fájdalmas becsületnek. mert az illyen dolog csak a háremben (TL 15)

ö császársága. meg tudván hogy azurunk franczia köntöst visel; titkon egy (TL 15)

csak a háremben. az az, az aszszonyok házában megyen végben. oda (TL 15)

szolgálattyában vagyon, mosoné hivatalban. ennek az ura magyar; és a kalmakánynak (TL 15)

magyar; és a kalmakánynak rabja. az udvarában pedig, fa vágo tiszttséget (TL 15)

tudnám hogy jó gondgya vagyon az egésségire. hát engem szeret kéd (TL 15)

édes néném a vezér izené az urunknak hogy jó szivel látná (TL 16)

mi mind hajduk vagyunk. csak az urunknak vagyon három lova. azért (TL 16)

hogy mellyik ragad meg. de az ijedcség nem sokáig tarta. mert (TL 16)

a vezér jo szivel fogadá az urunkot. és maga mellé ülteté (TL 16)

ijedek meg. elég a hogy az urunk két oráig volt a (TL 16)

a bárdot tudgya forgatni. hanem az ország dolgát is, csak el (TL 16)

édes néném, láttya kéd mikor azember aszokást nem tudgya, mászor én (TL 16)

néma szolgákot tartanak., és azok az intést ugy ertik, mint ha (TL 16)

még nálunk is jo volna az illyen szokás. és nem volna (TL 16)

mi jutot eszemben. ha nálunk az öreg aszszonyok némák volnának, a (TL 16)

kenyereket hintet el. imit amot az ember számára. és oda kinek (TL 17)

szeretem kédet, hát kéd engemet,? az egésségire jol vigyázon kéd, semmi (TL 17)

okosan mondgyaé a török, hogy azIsten rakás kenyereket hintet el. imit (TL 17)

valo szeretetit. édes néném, noha az én szivemnek minden sebje, ráncza (TL 17)

kenyeret kel meg ennem ebben azországban, mert ha egyszer meg verik (TL 17)

arra egy nagy ezüst medenczét. az étket el hozták. de csak (TL 18)

se asztal keszkenö nem alkalmatlankodot az asztalon., mind pedig avezérnek. akalmakánynak (TL 18)

egy féle étket tettek egyszersmind, az ebédnek vége lévén, egy ora (TL 18)

engemet ugy szeret kéd. ha az egésségire vigyáz, én pedig ugy (TL 18)

nem irhat, alkalmatossága nem lévén az elküldésre. ollyan jol tudgya kéd (TL 18)

nincsen posta Constancinápolyig. tudgyaé kéd az okát annak.? az oka annak (TL 18)

tudgyaé kéd az okát annak.? az oka annak a, hogy az (TL 18)

mikor a császár itt lakot, az urak leg kisseb állapotért is (TL 18)

azon kivül is Isten tudgya az okát. de franczia országban a (TL 19)

a mikor leszen.) hogy ha az idö meg lágyul; gyakrabban irok (TL 19)

ha pedig papirosal bé csinálom. az egerek. és apatkányok a papirost (TL 20)

egy kis fa székböl áll, az ágyam a földre vagyon teritve (TL 20)

nekem. se csak fa táblais az ablakjokon, a hó lengedezve bé (TL 20)

a hó lengedezve bé mehet az ágyokra., de leheté ágynak. hini (TL 20)

a reménség igen szükséges lévén az embernek. és ollyan szükséges mint (TL 20)

embernek. és ollyan szükséges mint az eledel. a rosz házakban lakván (TL 20)

azt is tudgya kéd hogy az egésségre kel vigyázni, azt is (TL 20)

ollyan nagy árviz vagyon., hogy az egész város vizben vagyon, csak (TL 20)

hegyekben lévö havak szaporitották meg az itt valo folyo vizeket. mert (TL 20)

elött, ugy meg áradot. hogy az uttzákon csonakokon járnak. de itt (TL 20)

dolog történt, a mely csak az özön vizkor történt, mert itt (TL 20)

itt loháton kelletet el hozni az éttket akonyhárol. hallotta kéd azt (TL 20)

azt tarttyák a sidok hogy az özön vizkor ha fel mene (TL 21)

hirek meg olvadtak, a szeretetemet az özön viz el nem olttya (TL 21)

ami az Istennek tettzik, és azö rendelése után kel járnunk és (TL 21)

kéd szereté engemet. vigyázé kéd az egésségire (TL 21)

én irok, nem félé kéd. az én rettentö boszu állásomtól. tudgyaé (TL 21)

kivánni, hanem csak azt, ami az Istennek tettzik, és azö rendelése (TL 21)

sétálni kel. hanem futni, mert. az Isten azt szereti hogy fussunk (TL 21)

Isten azt szereti hogy fussunk az ö akarattyán. ne csak jó (TL 21)

mert rettenetesen szeretem kédet, hát az egésség joé, vigyázé kéd reája (TL 21)

Némellyeket az Isten fel magasztal. némellyeket meg (TL 22)

meg nem esni, a midön az ablakunk alatt mene el vagy (TL 22)

meg láttyuk, hogy mélységben eset, az illyen állapotban láttyuk. hogy a (TL 22)

a királyoknak ura. a porból. az eke mellöl, a mészárszékböl nagyra (TL 22)

és egy kevés idö mulva, az elöbbeni állapottyára hagya esni, és (TL 22)

elöbbeni állapottyára hagya esni, és az eset után valo állapot sokal (TL 22)

édes néném eleget elmelkedhetnék azember. az illyen változásokon, de azt kel (TL 22)

kostolta. édes néném eleget elmelkedhetnék azember. az illyen változásokon, de azt (TL 22)

lesz még, hanem roszab, mint az elötte valojának. de addig csak (TL 22)

legyen., bizzunk, reméllyünk. édes néném az Istenben. ha szinte minden bizonyal (TL 23)

hogy kédnek semmi szüksége nincsen az en predikálásomra., de az aszszonyt (TL 23)

nincsen az en predikálásomra., de az aszszonyt alázatosan követi predikátor uram (TL 23)

két embert a mértékben tettek. az egyike fel ment, a másika (TL 23)

maradtunk., még is predikátor uram az illyenröl ne gondolkodgyék.? a pedig (TL 23)

a pedig csak azért. hogy az aszszonynyal nem kel félben hagyatni (TL 23)

mint szeretem kédet. hát kéd. az egésségire vigyázon kéd. de a (TL 23)

hadakozásraé vagy békeségre. gondolom hogy az utolsoval vetnek itt lánczra, a (TL 24)

a cancellariust) gyakran küldi aporta az urunkhoz, a ki minden Zebét (TL 24)

akedves tündér országnak, és imádgyuk az Istennek rajtunk valo csudálatos rendelésit (TL 24)

levélel küld egy kapicsi basát az urunk után franczia országban; pápai (TL 24)

bé hazánkban; de nem avolt az irántunk valo rendelés. az el (TL 24)

ide békeségre jöjjünk, és ebben az országban tölttsük el a bujdosást (TL 24)

el a bujdosást. de ha az Isten a hadakozásrol valo reménségünket (TL 24)

meg gátolta imádgyuk más felöl az ö hozánk valo jóságát. mert (TL 24)

volna franczia országbol ki menni, az urunknak, amint hogy mihent ide (TL 24)

orleáns hertzeg, a franczia regens, az urunkal semmi Correspondentiat nem tartot (TL 24)

csináltunk volna tehát hogy ha az Isten nem akarván (TL 24)

olyan nagy becsülettel., itt pedíg az urunk nagy becsületben vagyon; pénzt (TL 25)

adnak, láttya kéd mely jó az Isten, ha egyik kezivel el (TL 25)

lehet, de a lehet hogy az egésségire vigyázon kéd, az is (TL 25)

Micsoda sok féle nyomoruságot okozot az embereknek az ádam vétke. atélben (TL 25)

féle nyomoruságot okozot az embereknek az ádam vétke. atélben édes néném (TL 25)

háznak pedig azért hivom, mert az ablakon ki nem nézhetnék. ha (TL 25)

csinálva. kéd pedig jol tudgya az okát hogy miért csinallyák ollyan (TL 25)

hogy miért csinallyák ollyan magosan az ablakokot, én nem tudom, csak (TL 25)

mondgyák azt, hogy franczia ország. az aszszonyok paradicsoma, és a lovak (TL 25)

ország pedig alovak paradicsoma, és az aszszonyok purgátoriuma., elég a hogy (TL 25)

még künt is elig szenvedheti az (TL 25)

anagy héséget. a falt, vagy az asztalt. ha meg tapaszttya az (TL 26)

az asztalt. ha meg tapaszttya az ember. melegséget érez, aminap pedig (TL 26)

szél jöt reánk,. valamint ha az égö kemencze mellet mentünk volna (TL 26)

kel kéttségben esni, jol tudgya az Isten. mi hasznos nékünk. ha (TL 26)

Ihon édes néném elesz az utolso levelem ebböl. a CSászári (TL 26)

ki veszen ki abbol?, csak az Isten: ennek elötte egy nehány (TL 26)

jaj édes néném, ha addig az édes lelkem. marad a kövér (TL 26)

nincsen, meg is indittyák holnap az urunkot. a császári fö varos (TL 26)

kis szekérnek a negyed reszire, az én portékam pedig nem leg (TL 26)

örömel látom meg kédet de az egésség jó legyen. hogy az (TL 27)

az egésség jó legyen. hogy az öröm is nagy lehesen, többet (TL 27)

semmi ollyan állapot nem történt az uton. a melyet szükség volna (TL 27)

hanem azt meg irom, hogy az uton eleget nevettem. a velünk (TL 27)

kik soha lovon nem ültenek, az ollyanok miképen ültek alovon. és (TL 27)

a szálló helyt el érni. az egész mulattságom volt, a pentelésia (TL 27)

épp házat sem találtunk. azért az urunk kénszeriteték. aváros mellet lévö (TL 27)

a scorpio mint a bolha, az ollyan vendéget éppen nem szeretném (TL 27)

ollyan vendéget éppen nem szeretném az ágyamban, most pedig éppen nem (TL 27)

addig sátorok alat leszünk mint az izraéliták. a franczia követnek bonáknak (TL 28)

is vagyon valami akadály. és az illyen akadály. meg akadályoztattya. hogy (TL 28)

illyen akadály. meg akadályoztattya. hogy az akadály el vettessék. és illyen (TL 28)

követtel. azért gyakran járok hozájok; az aszszony ollyan mint egy darab (TL 28)

is el mondhatni, hogy ollyan az aszszonyok közöt, mint ajó féle (TL 28)

hasznáért, micsoda szép állapot mikor az ember a nényire meg nem (TL 28)

haragszik. az egésség mint vagyon? vigyáznaké reája (TL 29)

sátorok alol házakban szállottanak végtire, az urunknak. rendes, és alkalmatos szállása (TL 29)

ollyan igen atenger parton. hogy az én házam alá vizen bé (TL 29)

eszköz nélkül, igy kel lenni az illyen bujdosoknak mint mi, ma (TL 29)

mely ide hozot bennünket. még az archipelágusban várakozik, az urunknak szándéka (TL 29)

bennünket. még az archipelágusban várakozik, az urunknak szándéka lévén. franczia országban (TL 29)

abban thamás vagyok:) bercsényi urat. az aszszonyal várjuk ide, a kéd (TL 29)

rakás kenyér mellé ültünk. csak az Isten tudgya meddig fog tartani (TL 29)

kel menni, akár mint vonogassa az ember magát, de azt csak (TL 29)

káposztát. ha ide jösz. de az egésségre vigyázzunk (TL 30)

mely nagy halak el mentek az ablakom alat. mindeniktöl kérdeztem ha (TL 30)

kérdeztem ha nem ettéké meg az én nénémet, de azátkozot egyik (TL 30)

az ülémák. (az az, apapok, azirás tudok:) a kapicsi basák, a (TL 30)

meg az én nénémet, de azátkozot egyik sem felelt; csak függöben (TL 30)

mentunk ló háton, és ótt az ut mellet egy kertben az (TL 30)

az ut mellet egy kertben az urunk csak titkon. meg akarta (TL 30)

irom, legyen kéd figyelmetes halgatassal., az uttzákon két felöl jancsárok állottak (TL 30)

sorban., leg elöl jöve sokadmagával az assás bacha ( ) azután a csauzok (TL 30)

assás bacha ( ) azután a csauzok. az émirek, az ülémák. (az az (TL 30)

azután a csauzok. az émirek, az ülémák. (az az, apapok, azirás (TL 30)

az émirek, az ülémák. (az az, apapok, azirás tudok:) a kapicsi (TL 30)

kik az álcoránt vitték, azutan egy festet (TL 31)

külömb külömb féle szinü köntösben. az elsö tized. köntöse sárga. a (TL 31)

zöld, a 4diknek kék tafota, az isoglánok pedig inas számban vannak (TL 31)

isoglánok pedig inas számban vannak az udvarnál. láttya kéd micsoda szép (TL 31)

megyek. akor többet predikállok. addig az egésség jó legyen: édes néném (TL 31)

lévén a fia, azutan menének azisóglánok ketten, ketten, mindenik tized, külömb (TL 31)

meg hogy öis ember, de azö pompáját ne irigyellyük édes néném (TL 31)

még sem irunk, talám ugyan az az oka. hogy közel vagyunk (TL 31)

levelét vettem. mentöl ritkábban ir az ember. annál hoszab levelet kellene (TL 31)

akéd levele. mikor tudom hogy az egésség jó. akor nem kiméllem (TL 31)

az ur dolgát, nó már nem (TL 32)

örülök, mert tudom hogy annál az uri aszszonynál el mulattya kéd (TL 32)

embereit mind jól üsmerem, de az aszszonyokot, leányokot. nem üsmerem. de (TL 32)

nem sok idö kivántatik, tudom az urunkhoz el jö az ur (TL 32)

tudom az urunkhoz el jö az ur. azután magam is látogatásokra (TL 32)

el fér avállamra. édes néném az egésség, de tudgya kéd meddig (TL 32)

méltoságos aszszony. mert sokan viselik az aszszony nevet, denem mindenik viseli (TL 32)

érdemesen azt a nevet, és az ollyanokot csak aszszonyocskáknak kellene. hini (TL 32)

vagy aszszony állatnak, (ne szollyunk az aszszonyok ellen:) elég a hogy (TL 32)

ellen:) elég a hogy azzal az uri aszszonyal. inkáb el töltheti (TL 32)

aszszonyal. inkáb el töltheti kéd az idöt, mint sem agörög kéráczákal (TL 32)

idöt, mint sem agörög kéráczákal. az aszszony maga mulattságot nem indit (TL 32)

dolgokrol. azt irja kéd hogy az aszszony orczáján. ollyan idös korában (TL 32)

meg tudni. hogy miért annak az uri aszszonynak az orra fekete (TL 32)

miért annak az uri aszszonynak az orra fekete. és orczája fejér (TL 32)

himlödczöt. azt tudgya kéd. hogy az uri aszszonyokot másképen gyogyittyák. mint (TL 32)

jovalotta, hogy meg kel aranyozni az orczáját. ennek avoxát bé vették (TL 33)

azután csak le kelletet venni az aranyat. mert aranyas orczával el (TL 33)

csak inkáb tettzik. mint sem az aranyas. de már a volt (TL 33)

hegyel kelletet lassanként le feszegetni az aranyat. az orczájárol, még is (TL 33)

tudom hogy igen akarnám ha azén lakadalmom ollyan közél volna, mint (TL 33)

lassanként le feszegetni az aranyat. az orczájárol, még is mind le (TL 33)

is mind le ásták. de az orrára inkáb oda száradot volt (TL 33)

jovallom senkinek hogy meg aranyaztassa az orczáját. immár tudgya kéd, hogy (TL 33)

kéd, hogy miért fekete annak az uri aszszonynak. az orra, de (TL 33)

fekete annak az uri aszszonynak. az orra, de azt nem tudgya (TL 33)

változás könnyen meg esik. és az ajándék a vezérekel hatat forditat (TL 33)

hogy szolgállyam hiven, és hadgyam azIstenre atöbbit. egy erdélyi nemes ember (TL 33)

mi pedig nem vagyunk abban az állapotban hogy adhassunk, söt még (TL 33)

koron készen vannak akérésre, de az adást; {…}, it mi elegen vagyunk (TL 33)

szükségben lenni, mint sem kérni, az én hivatalom a, hogy szolgállyam (TL 33)

gyalázatot mondani mint azt, hogy az adomért szolgál. tudgyaé kéd., hogy (TL 33)

szeretem kédet, de ugy ha az egésségire vigyáz (TL 33)

egy hetig tanult kivánatokot hadgyuk az idegenekre. és a predikátorokra, azért (TL 34)

nem kivánhatok, mint azt, hogy az Isten adgya szent kegyelmit kedre (TL 34)

anyira, hogy ha mind azok az áldások. bé tellyesednének, se gabonás (TL 34)

ollyan szokkal mondgyák ki, hogy az embernek ugy tettzik, mint ha (TL 34)

keresztényi szokást. mely meg egyezik azudvari szokásal. az udvarnál pedig, még (TL 34)

néném emind nem keresztényi kivánságok. az ó testamentumban jó volt; mert (TL 34)

testamentumban jó volt; mert akor az áldást egy izraélita. a földének (TL 34)

izraélita. a földének kövérségiben tartotta, az Isten is nékik csak földi (TL 34)

én azt jol tudom, hogy az illyen szokást elnem hagyatom, a (TL 34)

pedig édes néném. ne kövessük az ollyan iskola béli szokásokot. hanem (TL 34)

mely meg egyezik azudvari szokásal. az udvarnál pedig, még a köszvény (TL 34)

ha meg ujittyuk egymás közöt az igéretet elég. mert minden levelben (TL 35)

kedveseb volna. reménlem hogy ebben az esztendöben nem leszünk ollyan restek (TL 35)

restek, a melyet kivánom hogy az Isten kegyelmiben tölttse el kéd (TL 35)

nem volna többet irnék. de az én házam a tenger felet (TL 35)

semmi meleg nem jö fel. az egésségre vigyázunk (TL 35)

de ne nevesse kéd, mert az idö miat még örömest el (TL 35)

is savanyu. a valo hogy az aszszony mellet az az két (TL 35)

hogy az aszszony mellet az az két becsületes személy, el ropnák (TL 35)

két becsületes személy, el ropnák az aszszonyokért is. azt kivánnya kéd (TL 35)

meg mondgyam micsoda itélettel vagyok az aszszonyok, és leányok iránt, kik (TL 35)

aszszonyok, és leányok iránt, kik az aszszony mellet vannak, az aszszonyokot (TL 35)

kik az aszszony mellet vannak, az aszszonyokot, vagy dicsérni kel, vagy (TL 35)

is engedelmeskedgyem, azt cselekszem, hogy az itélö székemben ülvén. onnét teszek (TL 35)

teszek itéletet. halgassa kéd figyelmetességel, az obesternén kezdem el, ez egy (TL 35)

koromban, akor görgényi Commendáns volt az ura, kajdacsinét pedig soha senki (TL 35)

már le szállok az itélö székemböl, és kéd lássa (TL 36)

hogy micsoda itéletet tettem, de az aszszonyok felöl itéletet tenni, azt (TL 36)

tenni, azt kinem veheti kétek az férfiak kezéböl. az illyen biroság (TL 36)

veheti kétek az férfiak kezéböl. az illyen biroság vélek születik, és (TL 36)

illyen biroság vélek születik, és az aszszonyoknak meg kel állani a (TL 36)

itéletet tesznek a férfiak felöl az aszszonyok, az ellen már nem (TL 36)

birójok annál? ugyan is, ha az aszszonyok az itélö székben ülhetnének (TL 36)

ugyan is, ha az aszszonyok az itélö székben ülhetnének, nekem ugy (TL 36)

nekem ugy tettzik hogy abban az idöben nem kivántatnék annyi prokátor (TL 36)

nem kivántatnék annyi prokátor, mert az ember maga menne gyönyörüségel a (TL 36)

volna öket a törvény tevésben, azö hathatos szemekel. hathatosab törvényt tettek (TL 36)

néném egymásnak, annak pedig mi az oka, nem más, hanem hogy (TL 36)

egymásal nem nevettünk, és ez az idö hoszabnak tettzik nekem mint (TL 36)

ajándekozni mind a CSaszárt, mind azudvarát. a többinek nem tudom mit (TL 37)

okát is mondom, a hogy, azidö rosz, és ollyankor járni atengeren (TL 37)

el találna fordulni, jo éttzakát az egésségnek, és mindennek, én pedig (TL 37)

ebédet adván a császárnak, és az egész udvarának. meg is kel (TL 37)

szeret kéd. és ha vigyáz az egésségire (TL 38)

veszük észre hogy föld indulás, az emberek azt mondgyák hogy ennél (TL 38)

hogy ennél nagyobat nem értenek, az én házam alá a tenger (TL 38)

mert futva ment akerbe, és az ijedcség volt a hopmestere. tegnap (TL 38)

mely sokszor kel olyat mondani azembernek a melyet maga sem hiszen (TL 38)

után a franczia követnéhez menvén. az ura perában volt. a kin (TL 38)

ha nem eseté valamely szerencsétlenség az urán, vagy a gyermekein. azért (TL 38)

igért ahajosoknak csak vigyék el az emberit. kit az urához akart (TL 38)

vigyék el az emberit. kit az urához akart küldeni, de a (TL 38)

aranyért sem mentenek volna ell, az okát kérdették töllök, azt felelték (TL 38)

illik, hogy két gyorgyiánus fejdelmet az attyafiai az országból ki üzvén (TL 39)

két gyorgyiánus fejdelmet az attyafiai az országból ki üzvén. segittséget jöttek (TL 39)

szállottanak., cselédgyek elég vagyon., de az udvari nép nem ruhásab, a (TL 39)

el fogy, kétöt vagy hármat, az udvariak közül el adnak, és (TL 39)

igy a pénz el fogyván, az udvariak is fogynak. ma tiz (TL 39)

a brassai biroságot., mint sem az ö fejdelemségeket. valo hogy a (TL 39)

idegen nyelvre tanyitatnák gyermekeket, de az ollyan állapotal oly keveset gondolnak (TL 39)

keveset gondolnak, hogy még csak az írásra. és az olvasásra sem (TL 39)

még csak az írásra. és az olvasásra sem kénszeritenék aleányokot, hogy (TL 39)

szükséges egy nemes aszszonynak, hogy az ura távul létiben, az urát (TL 39)

hogy az ura távul létiben, az urát mindenekröl tudosithassa., és az (TL 39)

az urát mindenekröl tudosithassa., és az ura levelét el olvasshassa. nem (TL 39)

visgálnok hogy micsoda levelet ir az ura egy ollyan aszszonynak a (TL 40)

dolog történik ollyan a mellyet az ember örömest meg irná a (TL 40)

okos beszédek ezek.! mint ha az irás okozná a roszat, és (TL 40)

egymásal vannak, és nincsen szükségek az irásra, akar tudgyon akéz irni (TL 40)

ezekböl azt hozom ki, hogy az illyen anyák nem okoson gondolkodnak (TL 40)

roszat, és nem a arosz, azirást, nem akor történik meg atilalmas (TL 40)

házas nem vagyok, még is az aszszonyoknak akarok letzkét adni. nem (TL 40)

ki szabad a magáéval. és az Isten adgyon ollyan feleséget aki (TL 40)

kéd ugy mint a macska az egeret, vagyoné kédnek jó egessége (TL 40)

nem. mert már tizen egy az ora, és le kel fekünni (TL 40)

alá. sokszor azt gondolom hogy az ágyamban locsog a viz (TL 40)

meg ne vállyék. bercsényi uram az aszszonyal, és minden pereputtyával ide (TL 41)

hozzánk ki rugaszkodik atengeri lovakon. az aszszony ót közel lévén, gyakrabban (TL 41)

gyakrabban mulatathatta kéd magát, és az idö inkáb tölt,, de már (TL 41)

ma egy dolgot el végez azember, holnap az ujjakkal ujra kel (TL 41)

tengeren kel ide jöni, mikor az aszszonyhoz akar kéd menni. édes (TL 41)

bennünket vezetni a felleg, valamint az izraélitákot apusztában, nagy csuda lesz (TL 41)

tudok., édes néném, minden embernek az Isten rendelése alá kel magát (TL 41)

senki, mint azt hogy bizonytalan az állapottya. ihon már abékeség meg (TL 41)

dolgot el végez azember, holnap az ujjakkal ujra kel kezdeni, aztot (TL 41)

kel kezdeni, aztot pediglen, ha az ajándékon nem kezdik, jó kezdetit (TL 41)

jo akarattya. hogy ha pedig az elméjit meg valtoztattyák. mit nem (TL 42)

várhatunk tölle, csak már is az ö kopár szakállu tihája. (udvari (TL 42)

a dicseretes ebben avezérben hogy az idegen országokrol valo dolgokban gyakorta (TL 42)

ember, meg változhatik hát, és az ide valo emberek. abban inkáb (TL 42)

mint akaposztát. hát kéd. hát az egésség felöl semmit sem irunk (TL 42)

tudakozni. hogy mikor esik ót az essö, ha szinte meg nevetnek (TL 43)

el kéd. mi lehet az az édesség, de éttzaka szabadság., ramazánnya (TL 43)

ezekböl meg láthattya kéd. hogy az audenczia ma volt, már tudgya (TL 43)

vagyok; de ót jób volnaé az Isten, mint itt. nem, mindenüt (TL 43)

mint itt. nem, mindenüt egyaránsu az ö josága, itt akarja az (TL 43)

az ö josága, itt akarja az Isten hogy légy. azért itt (TL 43)

fekete tengere, illyen Canalis nincsen az egész világon talám., ennek a (TL 44)

ha más nemzet birná ezt az országot. CSudát csinálna ebböl. a (TL 44)

egy kevesé hoszab leveleket. és az egességre kel vigyázni. föképpen mostanában (TL 44)

szaladva kelleték el ragadni. én az esökor a sátoromban nem lévén (TL 45)

esökor a sátoromban nem lévén. az esö után oda mentem. meg (TL 45)

ha valami kárt nem tetté az esö. de ki ne nevette (TL 45)

hogy még is fellyeb volt az agyám. és csak alatta folyt (TL 45)

hogy kéd is meg neveti azö áitatos dohányozását, mert ö néki (TL 45)

el apatak, a valo hogy az özön viz csak estig tarta (TL 45)

viznek más menedéket csináltanak. de az esö nem akar meg állani (TL 45)

communiora akar menni, és hogy az idö hamaréb tellyék. egy pipa (TL 45)

a mikor apap hozája közelitet. aza gondolat jöt az esziben. hogy (TL 45)

kédet szeretem, e jó gondolat. az egésségre vigyázon kéd. ez is (TL 45)

végeztük, a bizonyos hogy nem az ellenség elöl jöttünk el, hanem (TL 46)

dohányoznak. suhajtozásal. édes néném. vallyon az ollyan világi üldözök olvassáké az (TL 46)

az ollyan világi üldözök olvassáké az évangyéliumot,. gondollyáké azt, hogy még (TL 46)

császároknak is. hogy meg bocsásanak az ellenségeknek, és a roszért, jol (TL 46)

és a roszért, jol tegyenek. az ollyan itélö szék. a hol (TL 46)

ollyan itélö szék. a hol az allégátiot bé nem veszik. nemis (TL 46)

allégátiot bé nem veszik. nemis az ország törvényit, hanem az évangyeliumot (TL 46)

nemis az ország törvényit, hanem az évangyeliumot teszik ót a fejdelmek (TL 46)

a melyben jövendöben se árthassanak. az illyen menttségre. csak azt felelik (TL 46)

utánna már el vetted volna az örökségeket; apolitica rátioért, nem kellet (TL 46)

békeségben maradnánk. talám gondolkodnak. de az illyen gondolat (TL 46)

választ nem vehetet még eddig. az udvar se nem tilttya, se (TL 47)

nem tilttya, se nem jovallya az oda valo menetelit. világosan. a (TL 47)

baráttságot mutatot a mi urunkhoz. az annya pediglen, a kiis egy (TL 47)

ha jol vagyon dolgod, mind az atyafiság, mind a baráttság fent (TL 47)

bé tellyesedet. mivel orleans hertzegnek az urunk még egy levelét nem (TL 47)

után. leg kissebben. dolgait ebben az országban. a portán nem segitette (TL 47)

nincsen, és csak ugy bannak az emberel. valamint a tzitronnal, a (TL 47)

reánk pedig most nincsen szükség, az elmultot el felejtették, és a (TL 47)

a szerencsén fekünni, avalo hogy az ollyan ágy. nem igen allando (TL 47)

ma indulnank meg. de csak azakarat áll mi rajtunk. a tehettség (TL 47)

meg nem kel édes néném az igéretet másolni. a nemes vér (TL 47)

nem dicséret. hanem igaz mondás. haaz Isten öket szebbeknek teremtette másoknál (TL 48)

le fekszem mert tizen egy az ora., ha a szerencsén nem (TL 48)

is, csak jol aludgyam. job az egesség annál. ezután csak azt (TL 48)

penészes kalamarist. mert már ezutan az iráshoz kel fogni, a postakot (TL 48)

elhagya kéd bennünket mint {…} pál az oláhokot; és a császari városban (TL 48)

jancsár aga. cérémoniával külde ajándekot az urunknak, az ajándék sok szép (TL 48)

cérémoniával külde ajándekot az urunknak, az ajándék sok szép virágokbol. és (TL 48)

ha a jancsár aga azt az ajándékot aszszonynak küldötte volna, azért (TL 48)

rosábol állana is, valo hogy az illyen ajándék nekünk viszá tettzik (TL 48)

az illendö is, abban az országban (TL 49)

az illendö is, abban az országban. angliában ha az aszszonyok (TL 49)

abban az országban. angliában ha az aszszonyok a korcsomára mennek. azért (TL 49)

mert szokás; spanyol ország széllyin az aszszonyok egy kis malatzot hordoznak (TL 49)

segrestyében lévö szentelt vizben teszik az éget bort. hogy meg hüllyön (TL 49)

it pediglen mind dohányoznak, kinában, az ollyan leány megyen hamaréb férjhez (TL 49)

a vállát éri, nálunk pedig az ollyantol el szaladnának. itt csak (TL 49)

tatár nemes aszszonyok. meg furják az orrokot. és egy nagy ezüst (TL 49)

vonnak belé. valamint afülben valo. az országban lévö szokást kel hát (TL 49)

de tellyeségel nem gondolhatta volna az ember, a mi jó akaroink (TL 49)

ollyantol el szaladnának. itt csak azujokal esznek. nálunk pedig késel, villával (TL 49)

fejdelem csendes elmével vette ezt az izenetet. és abban. a változtatás (TL 49)

aszszonyok egy kis malatzot hordoznak azölökben valamint másut hordozzák a kis (TL 49)

pirullyanak meg mind azok, akik az én nyomoruságimon örülnek, de a (TL 49)

még nem ollyan hamar lészen az el (TL 49)

mentünk a kösziklán. de éppen az oszlopig nem mentünk. mert igen (TL 50)

tudnunk hogy micsoda magosságu volt az elött az oszlop, mivel el (TL 50)

hogy ö tétette volna oda az oszlopot; lehet hogy valamely görög (TL 50)

küldöttenek oda. kik szállásokot foglallyanak. az egész bujdoso magyarok számára. és (TL 50)

rakhatom, mi szép dolog, mikor az embernek minden gazdagsága. csak egy (TL 51)

azt el halgatom miért nincsen. az erdélyi vér, nem az adomért (TL 51)

nincsen. az erdélyi vér, nem az adomért szolgál, hanem a becsületért (TL 51)

nem tekinti, a minapi levelében, az illyen dologra valo nézve, pöké (TL 51)

mondhatom. másoknak, de vessük végit az illyen gondolatoknak. és örüllyünk még (TL 51)

nagy hajot rendeltek., már mind az egész bagasia. el indult. csak (TL 51)

oda vihetik melegen. itéllye el az ember azö török mondását! elég (TL 52)

helyben érkezünk. mindenekröl tudositani fogom az édes nénémet, akinek Istentöl jó (TL 52)

mulatom. polatéti édes néném. és az egésségre igen kel vigyázni. mi (TL 52)

melegen. itéllye el az ember azö török mondását! elég ahogy mindgyárt (TL 52)

ezennel meg indulunk, már hét az ora (TL 52)

a levelemet. elég az hogy azIsten szerencsésen ide hozot. mindnyájunkot, és (TL 52)

a gályában szálván. tiszteletnek okáért az ágyuval löttenek, a vas macskákot (TL 52)

arodostoi ut, és nem tudván az okát. hogy miért megyünk a (TL 53)

randitva. aztot pedig mind egyszersmind, az ötven két lapátot egyszersmind teszik (TL 53)

azt nézni, de meg, ha az ember azt meg gondollya, hogy (TL 53)

kel maradni nekik, meg esik az ember szive rajtok; azon kivül (TL 53)

azt ki gondolni. azt gondolná az ember, hogy míndeniknek az egész (TL 53)

gondolná az ember, hogy míndeniknek az egész karja ki szakad. ugy (TL 53)

lapát öket a valo hogy az ételeket meg adgyák, de a (TL 53)

ót volt. és ugyan ezért az okért is nem bántak roszul (TL 53)

egyszers mind fognak a munkához. az ö székek ugy vannak rendiben (TL 54)

ollyankor. igen szomoru zörgést hall az ember. mert csak a sok (TL 54)

ennyi féle nemzettség. ki veszem az állatokot, elég a hogy. az (TL 54)

az állatokot, elég a hogy. az egész bujdoso magyarok itt vannak (TL 54)

egy szolgával; egy gazdag örménynek. az egész házát birom. és mindenik (TL 54)

kerttye, a midön meg hallották az örmények hogy közikben jövünk lakni (TL 54)

sidó, görög, és örmény, mi az örmények házaiban lakunk, azonnal a (TL 54)

a magyarok ollyan hamisak. hogy az aszszonyokon. leányokon. még az uttzán (TL 54)

hogy az aszszonyokon. leányokon. még az uttzán is erö szakot tesznek (TL 54)

a kadiának, kadia, az örmények ne félttsék a feleségeket (TL 55)

bántások nem leszen. de ha az ö tyukjok a mi kakasainkhoz (TL 55)

vagyunk; abujdosásban is bujdosnunk kel. az Isten fizese meg annak. a (TL 55)

fizese meg annak. a ki az oka, mint leszünk. hogy leszünk (TL 55)

hogy leszünk, ezután. azt hadgyuk az Isten akarattyára. ö hozot bennünket (TL 55)

akartak tenni, azoknak rosz szándékjokot, az Isten jovunkra forditotta. mert noha (TL 55)

mint abban a nyomorult jéniköben. az egész szállásaink aváros széllyin vannak (TL 55)

mert a csudálatos dolog. hogy az embereknek. és az aszszonyoknak. itt (TL 55)

dolog. hogy az embereknek. és az aszszonyoknak. itt is ugy kel (TL 55)

szeretet meg ne fadgyon, és az egésségire igen vigyázon. innét oda (TL 55)

volna. akar mely felé menyen az ember. mindenüt a szép mezö (TL 56)

kert, kivalt mostanában gyönyörüségel nézi az ember itt a szánto földeket (TL 56)

szöllöt mint nálunk. azért is az ágak mind le vannak hajolva (TL 56)

avalo sok veteményes kertek vannak. az ide valo szokás szerént jól (TL 56)

elegendö melege nem volna., itt az aszszonyoknak egész esztendö által csak (TL 56)

agyapotal., de mint hogy itt az aszszonyoknak semmi más külsö munkájok (TL 56)

avarosokon., nem tettzhetnek szépeknek., mivel az uttzára nem hadnak ablakokot, kivált (TL 56)

ne láthassanak, micsoda szép dolog az irigycség! a piattza a városnak (TL 56)

hol most vagyunk szálva, ót az uttzákon, napal is félve jártanak (TL 56)

uttzákon, napal is félve jártanak az aszszonyok. és leányok. ésve felé (TL 56)

hallani. estve ki ki sétálhat az uttzákon, semmitöl nem tarthat. a (TL 57)

kel menni. hát hogy tölttsük az idöt. még az aszszonyok sem (TL 57)

hogy tölttsük az idöt. még az aszszonyok sem szeretik aztot. de (TL 57)

el kel hozájok menni, valamint az ur dolgára. már eleget beszéltem (TL 57)

lévö szokásrol kel szolni, és az idö töltéséröl., a valo hogy (TL 57)

és misét halgat, mise után az ebédlö házban megyen. ót kávét (TL 57)

iszunk, és dohányozunk. a mikor az ora három fertály nyolczra, a (TL 57)

ót vagyon három oráig., mikor az ora három fertály ötre. akor (TL 57)

mi pedíg a mulattságot. és az idö töltést illeti, a sok (TL 58)

csak a sok irásban tölti az idöt. mink is jobban töltenök (TL 58)

jobban töltenök ha lehetne. mert. az ember nem mehet örökké sétálni (TL 58)

lehet mindenkor a mezön vándorlani, az ide valo emberekel pedig nem (TL 58)

pedig nem lehet társalkodni. itt az idegen senki házához nem mehet (TL 58)

senki házához nem mehet. kivált az örmények inkáb féltik feleségeket. mint (TL 58)

lenni. ugy szalad töllem, mint az ördögtöl. és bé zárja a (TL 58)

nem törödöm rajta. mert közönségesen. az örmény aszszonyok ollyan fejérek, mint (TL 58)

tudok. másik a hogy. ha az ember hozájok megyen. elsöben nó (TL 58)

kávét. hatot vagy hetet. szol az emberhez. azután tiz oráig is (TL 58)

oráig is el halgatna, ha az ember azt el várná. ök (TL 58)

nevetünk a kis susival, mert az aszszonyal reá kel az embernek (TL 58)

mert az aszszonyal reá kel az embernek tartani magát. valamint a (TL 58)

micsodás természetem vagyon. el halgathatom az embert, harom oráig is, hogy (TL 58)

mondani belölle. igy vagyok azal az uri (TL 58)

ha én régi dolgokal akarom az idöt tölteni, a nagy sandor (TL 59)

mind nyárban meg tartom, azért ezaz levél olyan hoszu; hogy már (TL 59)

hogy én micsodás szokást tartok. az én szokásom a, hogy tiz (TL 59)

olyan hoszu; hogy már tiz az ora, aludgyunk hát édes néném (TL 59)

aludgyunk hát édes néném. de az egésségre kel vigyázni. ha azt (TL 59)

hogy az a veszet köszvény az urunkra jöt alkalmatlankodni (TL 59)

lehet tizen öt ölni. ebben azidöben, akiknek valami nyavalyájok vagyon. abban (TL 59)

mély földniröl ide el jönek az emberek. szekereken feleségestöl. gyermekestöl. husz (TL 59)

magam is bé mentem abban az ocsmány sárban. a többivel. nem (TL 59)

még nem elég. mert ebböl az utálatos sárbol ki kelvén. a (TL 60)

hogy oda érkeztünk, el kezdettük az italt. és egy nagy üst (TL 60)

hogy két betegnek nem használt. az egyike roszabul vagyon utánna. amásika (TL 60)

pedig csak a vadászattal töltötte az idöt, és azt nevette hogy (TL 60)

kö fallal rekesztették bé tehát az utunkot erdély felé., már a (TL 61)

más felé is bé vágták az utat., és a mint mostanában (TL 61)

avalo hogy az Istenben, reménség ellen is, kel (TL 61)

a két siciliát. és ezel az esztendövel a hadakozás is el (TL 61)

és hogy a spanyol királynak. az elsö, és a második fia (TL 62)

elsö, és a második fia. az orleáns leányi közül vegyenek feleséget (TL 62)

a franczia, a spanyol. és az ánglus, allianciát csinálván egymásal, ki (TL 62)

el mondhatni, hogy háláadatlanul bánik az urunkal. a ki még most (TL 62)

fejdelemhez mindenkor nagy baráttságát mutatta; az atyafiság is meg {is-meg} vagyon (TL 62)

meg {is-meg} vagyon közöttök, mivel az ö annya., és ami fejdelem (TL 62)

a kereszténység hól vagyon. hát az évangyéliumot. csak a köz népnek (TL 62)

ezekböl azt láttyuk. hogy csak az Istenben kel biznunk és békeséges (TL 62)

gyüthessen, molduában, és havasal földiben. azegésségre vigyázunk édes néném. és ugy (TL 62)

kivánom édes néném. szivesen hogy az Isten. lelki. és testi áldását (TL 63)

mennyit nevettünk a kajdacsiné köszöntésin. az urat nagy térd hajtásal köszönti (TL 63)

a mostani uj esztendöt pedig az Isten meg ne engedgye nagyságodnak (TL 63)

uram el nem tölti ezt az esztendöt. hogy ha csak hazájában (TL 63)

nem kivánok hanem hogy ebben az esztendöben is ugy szeressen kéd (TL 63)

is ugy szeressen kéd. mint az el multban. aztot pedig ne (TL 63)

nyomna a szeretet, töb volna az atyafi szeretetnél. láttya hát kéd (TL 63)

mint a káposztát. de ebben az esztendöben igen igen kel vigyázni (TL 63)

esztendöben igen igen kel vigyázni az egésségre (TL 63)

ujontában fel lobbasztom is azt az édes haragot. mert egész gyönyörüség (TL 64)

ót regyimentye vagyon. a már az elö menelteknek az elsö grádicsára (TL 64)

a már az elö menelteknek az elsö grádicsára lépet. föképpen az (TL 64)

az elsö grádicsára lépet. föképpen az idegenek közül, akis esterházi is (TL 64)

is el ment, akinek is az attya már egynehány holnapja hogy (TL 64)

mi papjaink azt mondgyák. hogy az eszterházi urnak ugy vagyon a (TL 64)

mondá a kristus, hid ide az uradot. az aszszony meg vallá (TL 64)

kristus, hid ide az uradot. az aszszony meg vallá hogy nem (TL 64)

vagyon adolog. eszterházi ur. ebben az országban jövén atöb urakkal lengyel (TL 64)

jó kedviböl, nem tudom, de az urátol el választatta, és azután (TL 64)

élnek. a mi papjaink. mind az elválasztást, mind az elvételt, az (TL 64)

papjaink. mind az elválasztást, mind az elvételt, az egyházi törvényel ellenkezönek (TL 64)

az elválasztást, mind az elvételt, az egyházi törvényel ellenkezönek tarttyák., azt (TL 64)

nem jóé aházaságok. elég ahogy az idöt el töltöm nálok, ök (TL 65)

töltöm nálok, ök lássák atöbbit. az aszszony. elegendö szép. igen szép (TL 65)

mulattságot szereti. nekünk illyen kel. az unadalmas rodostora, a lengyel tánczot (TL 65)

hagya bennünket. nem tudom ha az ide valo lakást untaé meg (TL 65)

városban, lehet hogy mindenik okozta. az elmenetelét; lengyel országban akar lakni (TL 65)

ki a maga kádgyárol dézmál., az el mult holnapban, mi ismét (TL 65)

bánom. mert még is telik az idö. ugyan idö töltésért is (TL 65)

sátorok alol ki nem buhatot az ember. a sok esö miat (TL 65)

sárbol a kezekel vonták ki az emberek a sok halat, nem (TL 65)

ne haragudgyék kéd. és csak az egésségre vigyázon., többet is irnék (TL 65)

kel lenni. ha. igasságtalan is az itéleti. példának okáért. ha városi (TL 66)

a jancsár. akit meg kaphat az utzán. örményt, sidót, görögöt. annak (TL 66)

közöt. a görögök, vagy csak azörmények közöt. mind a négy nemzettségnek (TL 66)

is meg kezdeni fizetni kel. az uj bórt nem szabad addig (TL 66)

fizetni azt mondhatná kéd. hogy az ezerekre megyen., valo hogy sokra (TL 66)

gazdagok, nem is csuda., mert az örmenyek. igen rosz ételekel élnek (TL 67)

rosz ételekel élnek., már ebben az holnapban. bialokot ölnek meg. és (TL 67)

egész esztendö által azzal élnek. az örmény aszszonyok mikor avárosra mennek (TL 67)

nem eszik. ennek nem tudom az okát, de együt alusznak. a (TL 67)

holnapban házasodnak. a midön már az uj bor meg forrot, és (TL 67)

szép várost. itt nem találsz. az élethez, mi szükséges, az itt (TL 68)

tészik. császár városában viszik. itt az áer, oly váltózó. a mint (TL 68)

várost, sokat laknád, mert gyakran az, mirigy halál, tavaszal itt, sokat (TL 68)

alig marad. egy kis zöldcség, az ösz tehát. leg kedvesebb, azzal (TL 69)

mit mondhatni. tehát jónak, ha az ize, sem jó bornak, itt (TL 69)

kön, tösben vannak, mint mikor az, uttzán járnak. örmény görög,. lakadalmon (TL 69)

görög,. lakadalmon – ne kapj ót az, vígasságon, a hegedüt, ót rángattyák (TL 69)

pillangoson, megyen elöt,-te kardoson, az uttzákot mind bé járván, s (TL 70)

hetig tart, lakadalom. három napig, az unalom, mert addig a, vö (TL 70)

lemre nem vettem választ. mi az oka, betegé kéd. haragsziké kéd (TL 71)

keserüségben, és sirásban vagyunk, és az ollyanokra, nem kel haragudni. hanem (TL 71)

nem kel haragudni. hanem még az ollyanokal sirni kel. azt nem (TL 71)

hellyet. a mi szomoruságunknak pedig az, az oka, hogy tegnap vettük (TL 71)

hogy ezekel is ugy bánhatik az Isten, valamint (TL 71)

gondolhatnáké azt felöllök, hogy talám az Istennek rendelése nem bir vélek (TL 72)

kéd. hogy mi is tudgyuk az a. b. cét. osiris. az (TL 72)

az a. b. cét. osiris. az egyiptumi leg hireseb király, meg (TL 72)

szekerét ezekel vonattya vala, és az asztala alat étette öket. egyszer (TL 72)

alat vagyon. a fel megyen. az egyiptumi király, elmélkedvén erröl a (TL 72)

igen kedves gyürüit ki huzván az ujjábol, a tengerben veti. már (TL 72)

mondom. hogy ne essünk kettségben. az Isten meg vigasztalhat bennünket. mivel (TL 73)

mondgyák hogy kéteknél bövségel vagyon. az egésségre édes néném. az egésségre (TL 73)

vagyon. az egésségre édes néném. az egésségre kel most igen vigyázni (TL 73)

ki méltó pap volt. magais az aszszonyal hozánk jönek lakni, mint (TL 73)

hogy gondolkodik illyen pestises idöben az ollyanrol. édes néném. a még (TL 73)

csak magunkban hordozzuk atermészetet, és az oldal csontunkot. csak kel szeretnünk (TL 73)

reggel jol vagyon az ember, estve felé meg betegszik (TL 74)

lehet. és mindenek felet. bizzunk az urban., mert el nem hágy (TL 74)

kel. hogy valamiben hasonlok lehessenek az Istennek bujdoso fiához. ezután hogy (TL 74)

feleségivel, többet nem irhatok, mert az irás is. izetlen,. a micsoda (TL 74)

izetlen,. a micsoda állapotban vagyunk. az Isten tarttson meg bennünket, az (TL 74)

az Isten tarttson meg bennünket, az életére. és az egésségire vigyazon (TL 74)

meg bennünket, az életére. és az egésségire vigyazon kéd. nem lehet (TL 74)

vala kédnek, hogy bercsényi ur. az aszszonyal hozánk jöttek vala lakni (TL 74)

mikor már nálunk laktanak. annak az öreg uri aszszonynak., az ágyékán (TL 74)

annak az öreg uri aszszonynak., az ágyékán valami kis dagadás volt (TL 74)

senkinek nem szollot; még csak az aszszonyoknak sem mondotta meg. valamely (TL 74)

aszszony, estve mikor le feküt. az ágya mellett valo szentelt vizel (TL 74)

és csak akor mondotta meg az urnak. a mikor el mult (TL 74)

hitette magával hogy pestis volt. az ö áitatos orvosságán. mind a (TL 74)

Ne csudállya kéd ha az elmult holnapban nem irtam. mert (TL 74)

sem tudom. ha tudoké irni, az elmult holnapban. aki Confectumokot csinált (TL 74)

annál a nyavalyánál is. mivel az ember nem tudhattya. a szempillantását (TL 75)

a már ugy fel zavarta az elménket. hogy én mindenkor csak (TL 75)

magamban hogy beteg vagyok., és az illyen képzelés. félelmet okozván az (TL 75)

az illyen képzelés. félelmet okozván az elmében, szüntelen valo unadalomban, és (TL 75)

valo unadalomban, és nyughatatlanságban. vagyon az ember. hányszor feküdtem már ugy (TL 75)

valoságal érzettem volna valamely változást az egésségben. hanem azért. hogy az (TL 75)

az egésségben. hanem azért. hogy az elmének nyughatatlansága okozta bennem az (TL 75)

az elmének nyughatatlansága okozta bennem az ollyan gondolatokot. azt ne gondollya (TL 75)

itélheti kéd, micsoda vigasságal tölttyük az idöt, nem is lehet fél (TL 75)

mezön valo sok járásal töltöm az idöt. hogy mégis valamivel mulassam (TL 75)

dologrol, hogy nevetés nélkül beszélhettekvolna az apjok. anyok. feleségek. és gyermekek (TL 75)

tudtára. avalo hogy nem szeretném az ollyan városban valo lakást, de (TL 75)

ki is mihent halva látta az urát. nem tudván mi tévö (TL 76)

tudván mi tévö légyen. abban az el bodult állapottyában. kapja magát (TL 76)

egy kis leányal. oda hadgya az ura testit. és mindenit, gyalog (TL 76)

aszszonynak. a fejdelem viszá küldötte az aszszonyt. és tett rendelést az (TL 76)

az aszszonyt. és tett rendelést az ur temetése felöl. mind ezek (TL 76)

hogy meg ne irjam kédnek az égést. a mely bennünket meg (TL 76)

nem is adhatunk elegendö hálákot azurnak. hogy illyen nagy pestisben meg (TL 76)

mind anyi féle szint mutatot. az égés nem tartot. fél fertály (TL 76)

ne avászon palotára. kivánom hogy az Isten tarttsa meg kédet (TL 76)

nem tudgyák ugy oltalmazni, mint az okosabbak. el (TL 76)

és ollyan örömmel, mint mikor az ember valamely veszedelemböl meg szabadul (TL 77)

elménk, annál nagyob háláadásal tartozunk. az urnak. a ki mi reánk (TL 77)

gondot viselt. és meg szabaditot az elméjü inségböl. a mely senem (TL 77)

állapotban legyen atest, de ha az elme nem vidám. és nem (TL 77)

de még is kedvetlenek. mert az elméjeknek vagyon valamely bajok. ellenben (TL 77)

renden nincsen is dolgok. de az elméjek helyben lévén mindenkor vidámok (TL 77)

jó kedvüek. sokal nagyob tehát az elme nyughatatlansága. atesti fáradságnál. és (TL 77)

fejezem bé. hogy mindenkor csak az Isten segittségit kel kérnünk. akar (TL 77)

Isten segittségit kel kérnünk. akar az elménk legyen nyughatatlanságban, akár a (TL 77)

nagy pestis lett. volna mint az idén de Istennek hálá meg (TL 77)

bu, és törödés. sokal nehezeb, azegy napi kapálásnál. mind ezeket csak (TL 77)

aszszonynak nem szükséges bé fedni az orczáját. azért, hogy valamely gondolatokot (TL 78)

kéd hogy bercsényiné aszszonyrol szol az irás, aki is szem látomás (TL 78)

magyar országot, bizony jób is az elsö a másikánál, de mit (TL 78)

hogy amicsoda állapotban vagyon ez az uri aszszony. azt gondolom hogy (TL 78)

uri aszszony. azt gondolom hogy az örökös hazájában megyen most minden (TL 78)

édes néném. akár mennyit éllyen az ember, akár micsoda kedvére tölttse (TL 78)

kérdéseket tettek tölle. arendelése iránt. az urunk az ágya mellet volt (TL 78)

tölle. arendelése iránt. az urunk az ágya mellet volt és mindenre (TL 78)

kivánkozot szegény amulando hazájában, de az Isten az örökös hazájában vitte (TL 79)

amulando hazájában, de az Isten az örökös hazájában vitte., ugy tettzik (TL 79)

hazárol. azt el mondhatni arrol az uri aszszonyrol, hogy igen jó (TL 79)

meg irjam micsoda állapotban volt az ur. az illyen szomoru orákban (TL 79)

micsoda állapotban volt az ur. az illyen szomoru orákban. a midön (TL 79)

illyen szomoru orákban. a midön az aszszony betegeskedet. igen igen tudta (TL 79)

Az én vétkem, az én vétkem (TL 79)

Az én vétkem, az én vétkem, és az én (TL 79)

vétkem, az én vétkem, és az én nagy vétkem. hogy már (TL 79)

nehány levelire nem feleltem kédnek, az utolso leveliböl látom kédnek hogy (TL 79)

és lehetetlen lett volna ebben az országban jobbat választani nálánál. de (TL 80)

a szeretet. mint meg iffittya az embert! hát ha meg vagy (TL 80)

le rázhatnánk magunkrol. láttaé kéd. az ollyan öreg embereknek akalendariumját akinek (TL 80)

vagyon, hogy miképpen tarthassa meg az egésségit. és hogy micsoda idökben (TL 80)

azt mondgya. hogy nem szereti az ollyan kalendariumot. lehetetlen hogy le (TL 80)

hogy le ne irjam kédnek. az öreg emberek kalendariumját. a nem (TL 80)

itt is fel vannak jegyezve az ollyanok. a mellyekben lehet a (TL 80)

meg kel tartani, azért különösön. az apostolok innepeken. különösön, az évangyélisták (TL 80)

okáért. a nagy böjtben. és azinnepek elött valo böjti napokon. különösön (TL 80)

különösön. az apostolok innepeken. különösön, az évangyélisták napjain. különösön. a magak (TL 80)

különösön, hanem a mikor tiszta az idö. akor meg lehet együt (TL 80)

különösön. a májusnak végiig. nyárban. az izadságal is elég nedves humor (TL 80)

kezdödnek, mivel aködös idökben. különösön. az esös idökben különösön. a midön (TL 81)

napig különösön. ihon édes néném az öreg emberek kalendariumja. nem tudom (TL 81)

szeretvén kédet. maradok kéd szolgácskája. az egésségre vigyázunké (TL 81)

érdemli a grofné titulust. és az Istennek iránta valo rendelésit lehet (TL 81)

micsoda uton veszi gondviselése alá, az idegen országban lévö árvákot. édes (TL 81)

teszem. hogy mi jol vannak az ollyanok, a kiknek. elég vagyon (TL 81)

veszem esztendöre, vagy kettöre. mikor az idö el telik. ennyi pénzt (TL 82)

férfiak sem vesztenének rajta. ha az illyen törvény szokásban volna,. tudom (TL 82)

lehet reám, de annak azt az okát adom, hogy már egy (TL 82)

erre azt mondhattya kéd, hogy az én ujjaim nem voltak köszvényesek (TL 82)

hogy mind a szivem. mind az elmém köszvényben feküttek. még az (TL 82)

az elmém köszvényben feküttek. még az uj házas aszszonyt sem láttam (TL 82)

gyanánt eset. de édes néném. az ollyan orvoság. még nagyob fájdalmat (TL 82)

az orvoságot is. kerüllye el, azember, de ez a mesterség, mind (TL 82)

job volna ha lehetne. hogy az orvoságot is. kerüllye el, azember (TL 82)

hogy a hazáját el felejtheti az ember. mert talám magam is (TL 82)

minapiban az édes anyám levelit nem vettem (TL 83)

bé akarok menni, és hogy, az uram halandó lévén, holta után (TL 83)

mind itt, mind másut. csak az Isten akarattyára kel magunkot hadni (TL 83)

és ne ugy gondolkodgyunk mint az ollyan istentelenek, akik azt tarttyák (TL 83)

istentelenek, akik azt tarttyák, hogy az Isten a világot teremptvén, magára (TL 83)

a mint mehet. és hogy az aprolékos dolgokra nem vigyáz. valamint (TL 83)

dolgokra nem vigyáz. valamint hogy az orás, meg csinálván az orát (TL 83)

hogy az orás, meg csinálván az orát, aztot fel tekeri, és (TL 83)

a kit is arra tanyit az évangyélium. hogy az Istennek, ollyan (TL 83)

arra tanyit az évangyélium. hogy az Istennek, ollyan gondgya vagyon egy (TL 83)

királyra. és hogy minden dolgunknak. az ö akarattya szerént kel folyni (TL 83)

gazdagokért teremptetett ez a világ. az alacson rendüek, és a szegények (TL 83)

azokért vannak evilágon, valamint avizben, az apro halak. a nagyokért, és (TL 83)

halak. a nagyokért, és valamint az oktalan állatok. a terh vonásért (TL 83)

mert én azt hiszem hogy az Istennek ollyan gondgya vagyon reám (TL 83)

reám valamint egy királyra, és az én életemre, sorsomra, ugy vigyáz (TL 83)

árt. és láttya kéd. hogy az Isten akarattyára hagyom, hogy nekem (TL 83)

urnak. csak azt mondom valamint az esopus rokája. aki el nem (TL 83)

hogy még el nem jöt az idö. de arra eljöt. hogy (TL 83)

eljöt. hogy kéd irjon és az egésségire vigyázon. majd el felejtettem (TL 83)

is jutot eszemben. az is az uj házasokrol., de a bizonyos (TL 84)

könnyen estem volna, a barátságodban, az igaz nem volnék, mostan rabságodban (TL 84)

többet nem irok, talám ebben az esztendöben sem veszi kéd. töb (TL 84)

hajok. a nagy szelek miat. az utolso levelét ennek elötte husz (TL 84)

a tengeren, de jo hajokon, az it valokon pedig éppen nyomoruság (TL 84)

a házaság szenttségei közöt, hogy az elsö szenttséget. szánásal. bánásal kel (TL 84)

hogy micsoda veszedelemre tette életét az annyáért, mert a jó szivet (TL 85)

hogy ha nem viszené enni az annyának. a tömlecz tarto látván (TL 85)

hogy két hét mulva is az aszszony csak jó egésseges a (TL 85)

meg jelenti hogy annyi ideig az aszszony étel nélkül is. jó (TL 85)

nagyob vigyázásal légyen.. és hogy az aszszony leányát is jobban meg (TL 85)

tarto ezeket végben viszi. de az aszszony ötven nap mulva sem (TL 85)

leányát. hogy mit csinál mikor az anyával vagyon, ollyan helyt keres (TL 85)

aszszony leánya a szokot orában az annyához menvén. a tömlecz tarto (TL 85)

hogy minden nap. ugy szoptatta az annyát. a tanács azt csudálván (TL 85)

nagy dicseretet adván a leánynak. az annyát ki bocsátattya, és jó (TL 85)

hogy ollyan hoszas betegség után az ágyat el kezdi kéd hadni (TL 86)

el kezdi kéd hadni, és az egésség meg akar kédel békélleni (TL 86)

irhatot kéd. mikor valami nem az akaraton mulik el, hanem valamely (TL 86)

várt levelét, köszönöm is most az egyszer, hogy két vagy három (TL 86)

oly igen fogja kéd párttyát az aszszonyoknak. mert abbol észre veszem (TL 86)

meg is fojtották, édes néném, az illyent ne tegyük a jó (TL 86)

burgundiai hertzegel valo hadakozás volt az oka. hogy annyira halasztotta a (TL 86)

segittség adást. dom antonio, csak az igérettel maradván, ismét kezdi sürgetni (TL 86)

egyet a fiának. a ki az országára viselt addig gondot. és (TL 87)

a királynak adgya meg. amidön az udvartol távul leszen. és azután (TL 87)

nem tulajdonittya. hanem büneinek. amelyekért az Isten reá bocsátotta haragját, és (TL 87)

haragját, és ha viszá menne az Isten anépére is terjesztené büntetését (TL 87)

pediglen oka ne legyen nyomoruságoknak, az országát el hadgya. romában megyen (TL 87)

el tölteni. és a népére az Isten irgalmasságát kérni. hanem arra (TL 87)

irgalmasságát kérni. hanem arra kénszeritti az egész országot. hogy a fiát (TL 87)

meg esküdgyenek, ez a levél. az iffiu fejdelmet. és az egész (TL 87)

levél. az iffiu fejdelmet. és az egész tanácsot. meg keseritté. de (TL 87)

aziffiu fejdelmet. azonnal királyoknak koronázák. az alat lajos király is meg (TL 87)

parancsolá. hogy segittségel vinnék viszá az országában, és királyi székiben., dom (TL 87)

engedni. könnyen. illyen gondolatokban lévén az uton. és portugalliának elsö városában (TL 87)

érkezvén, micsoda álmélkodásal látá, hogy az uj király egész udvarával ót (TL 87)

ötet meg ne fosza. ezt az iffiu királyt, csak annak elötte (TL 87)

ki is mihent meg hallotta az attyának viszá valo térését, azonnal (TL 87)

keseritté. de engedelmeskedni akarván akirálynak, aziffiu fejdelmet. azonnal királyoknak koronázák. az (TL 87)

oly érdemesnek tette magát. azonal az attya, és a fiu közöt (TL 88)

a fiu arra kénszeritti vala az attyát. hogy ülne a királyi (TL 88)

hogy ülne a királyi székiben, az atya pedig arra kére a (TL 88)

meg gyözetetnek. dicsöségekre fordula. végtire, az atya. a fia sok kérésére (TL 88)

nép nagy örömmel áldván mind az atyát. mind a fiat. édes (TL 88)

mert már két naptol fogvást az urunk. sátorok alat lakik. engemet (TL 88)

legyen. mert jobban töltöm it azidöt. még jobban tölteném ha hoszab (TL 88)

szereté kéd. viselé kéd gondot az egésségre, én többet nem irhatok (TL 88)

végben a mint gondolta, és az élete is veszedelemben forogna. nagy (TL 89)

soha sem kel hirtelenkední mikor az ember valamit akar kezdeni. és (TL 89)

tettzenek, mint sem akezdetek., de az okoság azt hoza magával., hogy (TL 89)

elnem végezhetünk, hogy ha csak az égböl segittséget nem veszünk, és (TL 89)

a szerént kel iromtatnunk, és aza rendelés. mindenkor az ur dicsöségit (TL 89)

segittség kel. ezt okozta nekünk az ádam almája. a ki is (TL 89)

de jaj kí ne szeretné, az ollyan szép oldal csontot, édes (TL 89)

alat lakot. ahol még is az egésségre valo nézve, jób, mint (TL 89)

kéd, hogy szeretem kédet, ha az egésségre vigyázunk (TL 89)

néném, mar két naptol fogvást az urunk nincsen itt. kilencz mély (TL 90)

is elé beszéllem had tellyék az idö. franczia országban. egy városi (TL 90)

országban. egy városi gazdag bironak, az iro deákja, meg szeretvén egy (TL 90)

vagyon. hogy a lakadalom napján. az ebéd, és a tántz estig (TL 90)

és estve. mennek. a templomban. az esketésre, és onnét az ágyban (TL 90)

templomban. az esketésre, és onnét az ágyban. elég ahogy, az iró (TL 90)

onnét az ágyban. elég ahogy, az iró deák. vígan volt ebéd (TL 90)

egy kis szelet talált bocsátani, az irodeak azt meg halván. el (TL 90)

miben mult el aházaság. hivattya az iró deákját. minden képen eleiben (TL 90)

hogy, csak titkos felesége legyen. az aszszony nem törödvén azzal. ha (TL 91)

csudálatos uton vezetetünk. ha szinte az utat nem üsmérjük is. és (TL 91)

néném itt most én vagyok azur. ugy töltöm az idöt amint (TL 91)

azon által a leányoknak. hogy az ollyan széltöl várják szerencséjeket. mert (TL 91)

ollyan széltöl várják szerencséjeket. mert az illyen példa talám soha meg (TL 91)

nem történt. de mit mondgyunk az iró deákrol. azt mondom hogy (TL 91)

deákrol. azt mondom hogy csak az ollyan szélre volt érdemes, ugy (TL 91)

is maradot, a mely deákbol az ollyan szél ki fujja a (TL 91)

én vagyok azur. ugy töltöm az idöt amint lehet. hol jol (TL 91)

nem irt volna is kéd az utolso levelében az egésség felöl (TL 92)

is kéd az utolso levelében az egésség felöl, de által láthattam (TL 92)

által láthattam. hogy jol fóly az erekben avér, mert a kéd (TL 92)

kéd. a melyek ugy tettzenek az elmének, valamint a szép, és (TL 92)

hogy a szépen irt levél. az elmének ugy tettzik. valamint a (TL 92)

romaiak nem tudom mi okbol. az orvos doktorokot a városbol ki (TL 92)

számláltassam. mert ugyan is, ha az aranyrol. ezüströl. és egyéb metallumokrol (TL 92)

valának hogy nagy ajándékokot adtanak az ollyan szakácsoknak. akik ujab ujab (TL 93)

ollyan nagy kényeségben éltenek, hogy az városban nem szenvedték az ollyan (TL 93)

hogy az városban nem szenvedték az ollyan mester embereket a kiknek (TL 93)

Cleopatra másnap ebédre hija antoniust; az egyik fülben valoját le veszi (TL 93)

gyöngy ót hamar el olvadván. az etélben teszi. és egyszersmind meg (TL 93)

minden bolondság ezen avilágon. hát az illyen miért volna aláb valo (TL 93)

egy királyt hivut volna ebédre az illyen nem bolondságé ne féllyen (TL 94)

irom kédnek, mint tölttyük itt az idöt, a nagy vigasságban, csak (TL 94)

is ne maradgyak; de talám az idö okosabbá tészen, vagy akarom (TL 94)

közönségesen gyalog jártak. nem szollok az öregekröl. akik szamárra, vagy öszvérre (TL 94)

császár öttse lévén. inkáb szerette az uri, mint sem a püspöki (TL 94)

lévén. amidön meg vemhezet. akor az officiumot mondotta a clericusival. azt (TL 95)

azonnal le vetkezik, el hadgya az officiumot. és az istálloban megyen (TL 95)

el hadgya az officiumot. és az istálloban megyen, azt láttyuk hogy (TL 95)

földekröl kelletet oda menni, és az öregek oda el nem mehettenek (TL 95)

nem tartottanak magoknak, semmi alkalmatosságot az utozásra. a bizonyos hogy egy (TL 95)

nap-nyugoti} püspökök, már inkáb kezdék az alkalmatosságot keresni, és lovakot tartának (TL 95)

lovakot tartának., a kristusnak, és az apostoloknak hagyván. a szamáron valo (TL 95)

lova volt. a melyen csak az aszszony járt. az aszszony a (TL 95)

melyen csak az aszszony járt. az aszszony a pápának oda adgya (TL 95)

azután soha fel nem vette az aszszonyát. a ki is látván (TL 95)

a mely élet inkáb hasonlitot az apostoli élethez. azt se gondollyuk (TL 96)

hogy a jó püspökök nem az uraság kedviért tartanak udvart hanem (TL 96)

és nem bizták reám hogy az egyházi renden lévők szokásirol irjak (TL 96)

kédnek irom. még is tölttsük az idöt. mert innét hirt nem (TL 96)

kéd. egy hoszab levélel. és az egésségre igen vigyázunk (TL 96)

meg tanulta kéd a levelemböl. az egyházi szokásokot; lesz még ollyan (TL 97)

idö volna az. a mikor az aszszonyokot fel emelnék a papságra (TL 97)

oh már is örülök annak az idönek, mint ha abban volnék (TL 97)

idö, a hetedik szenttség, akor az elsö helyre tétetnék, oh’ szerencsés (TL 97)

helyre tétetnék, oh’ szerencsés idö. az elválasztás akor könnyü volna, és (TL 97)

ha jol meg gondolom, hogy az aszszonyok szeretnek mindent meg tudni (TL 97)

édes néném mint várom azt az idöt, de talám sokáig kel (TL 97)

asztalnál lévén a feleségivel. és az ablakok hogy nyitva voltanak, a (TL 97)

hanem hogy azt a szokást az ánglusok kezdeték, azért hogy az (TL 98)

az ánglusok kezdeték, azért hogy az évangyeliumban a vagyon irva. hogy (TL 98)

évangyeliumban a vagyon irva. hogy az ige testé lett. és idövel (TL 98)

mi is abujdosásban fekszünk, ezt az esztendöt tudgyuk hogy csak nem (TL 98)

is. mely szép dolog hogy az ember nem tudgya a jövendöt (TL 98)

addig a még vonnyák. csak az Isten egésséget adgyon. ugy legyen (TL 98)

neki tettzik. mert szép dolog az egésség. azért arra vigyázon kéd (TL 98)

annyira, hogy minden nagy innepre az uj köntösnek meg kel lenni (TL 99)

és ha egyszer el mulnék, az urának szemiben meg mondaná. hogy (TL 99)

köves portékát adna is itt az ura afeleséginek, de abbol aszszonyom (TL 99)

selyem matériákban, és gyöngyösön láttya az ember, azt gondolná hogy mindenik (TL 99)

hogy mindenik egy grofné. és az asztala is hasonlit aköntöséhez, holot (TL 99)

vagy egy kevés riskásábol áll az ebédgye., és vacsorája. franczia aszszony (TL 99)

annak csak a kárttya. és az ének az eszében, a spanyolnék (TL 99)

nem segitené egy polturával is azurát ha szegénységben esnék. készeb volna (TL 99)

a kárttya. és az ének az eszében, a spanyolnék. szintén ugy (TL 99)

kéd meg tudgya, hogy abban az országban a leány gyermek mihent (TL 99)

nem tudok ollyan országot. ahol az aszszonyok olly érdemesen visellyék a (TL 99)

másut, mint ebben az országban. ez a nemzet nem (TL 100)

ne kostollya. ki is lakhatnék az illyen kevély nemzettségel., hogy ha (TL 100)

arra is kel vigyáznunk. mert az egésségesnek. étel, ital, és más (TL 100)

vett avásáron, hol vagyon az az ember, ki meg találta, azt (TL 100)

irom meg, hogy most itt az örmény aszszonyok, nagy munkában vannak (TL 101)

és a nagy hasznot hozna az országnak. leg aláb az a (TL 101)

akit gyapotért adnak, meg maradna az országban. a gyapot mag, ollyan (TL 101)

de mikor érni kezd, abbol az enyvböl leszen a gyapot. és (TL 101)

tépni a gyapotat, azért itt az aszszonyoknak ollyan kis kerekek vagyon (TL 101)

könnyen választtyák el a magjátol., az ollyan kerek nélkül. egy marékni (TL 101)

akéd nevét aranyal le irni az erdélyi historiában: ha az Isten (TL 101)

irni az erdélyi historiában: ha az Isten haza viszi kédet. miért (TL 101)

is cak lassanként kezdették, ebben az országban, egy görög császár, bövön (TL 102)

volt. itt hogy el szaporodot az oloszok is fel kapták. a (TL 102)

is fel kapták. a görögöktöl, az oloszoktol. a spanyolok. és a (TL 102)

bé a haszon a kereskedésel az országban, nevetném ha kéd lenne (TL 102)

a többi is követné, és az ollyat ollyannak kel el kezdeni (TL 102)

számára. de mint hogy azok az állatok, nagy ehetök, és mihent (TL 102)

kezdenek. azö leg kedveseb ételek, az eperj fának a levele, a (TL 102)

nem kellene sajnálni a fáradcságot, az ollyan munkásoktol. akik egy kevés (TL 102)

a selyem eresztö bogaraknak erdélyben., azillyen dolgot, ha valaki el kezdené (TL 102)

mihent lesznek. azonnal enni kezdenek. azö leg kedveseb ételek, az eperj (TL 102)

bé szolgálhasson, és a hová. az egerek. se más egyéb kis (TL 102)

igen apro. hogy elig láttya az ember. és amikor tojik egy (TL 102)

levelet adgyon, elsöben meg tisztitván az ágyat, minden nap a tisztátalanságtol (TL 103)

kel reájok hinteni szép lassan az uj levelet, mivel semmi ugy (TL 103)

semmi ugy nem árt ezeknek az állatoknak. mint a tisztátalanság és (TL 103)

vizes levelet ne adgyon nékik. az esös idöben szedet levelet. meg (TL 103)

hogy kevés ideig élnek. azért az idöt el nem akarják. veszteni (TL 103)

a midön szép idö vagyon, az ablakokot estig nyitva tarttsa., és (TL 103)

magára. egy kevés nap mulva az ételt tellyeségel el hadgya, és (TL 103)

de végtire. mind azt. mind az életet, mind a társaságot meg (TL 104)

édes néném el untam már az irást is, azert felben szakasztom (TL 104)

most arra kérem kédet. hogy az egésségre vigyázzunk. mert én vagyok (TL 104)

más képpen nem lehet. de az ur akarattyán kel ügetni. elég (TL 104)

micsoda barlangot épit magának. mert az utolso levelemtöl fogvást. elég ideje (TL 104)

szol hozzánk, ugy tettzik hogy az utolso levelemben ót hagyok félben (TL 104)

ót hagyok félben, hogy ez az állat. végtire egy kis selyem (TL 104)

házat épit magának. amidön ez az állat ahoz akar fogni. az (TL 104)

selyem nem ollyan jó, mint azutánna valo. amidön magokot egészen és (TL 104)

az állat ahoz akar fogni. az ételt el hadgya és mindenüt (TL 104)

is ágakot függesztenek. számokra, mihent az ágokra fel másznak, azonnal el (TL 104)

körös körül bé polállyák magokot, az elsö selyem nem ollyan jó (TL 104)

és tömöt hárttyával, a hová az áer nem férhet. ezt az (TL 104)

az áer nem férhet. ezt az utolso munkát el végezvén. akor (TL 104)

a három hét el telvén, az állat halottaibol fel támad. de (TL 105)

támad. de más formában. mert az házán egy kis ablakot. furván (TL 105)

ábrázattal. és szárnyakal repül ki. az elöbbeni köntösét. a házban hagyván (TL 105)

a. melegre ki teszik, hogy az álat bennek meg hallyon, és (TL 105)

egy szálban meg marad. mert az állat nem hagyván soha félben (TL 105)

a selyem meg vagyon. de az erösen aházhoz vagyon tekerve, és (TL 105)

lágy meleg vizben vetik. hogy az enyv meg olvadgyon. azután egy (TL 105)

a mi táborunk ollyan mint az ízraéliták tábora. ahol egy puska (TL 106)

földünken, nem igen hajtanak, még az urak is. de jol cseleksziké (TL 106)

erkélyit. jó némelykor meg bátorítani az embert. mert sokan vannak ollyanok (TL 106)

csak kereskedöket lát kéd. de az országokban kellene látni hogy a (TL 106)

valo hogy egy országnak aboldogsága, az iffiakot valo jó neveltetésekböl áll (TL 106)

még is jobban lehetne nevelni az iffiakot, ha az attyák. arrol (TL 106)

lehetne nevelni az iffiakot, ha az attyák. arrol jobban gondolkodnának, noha (TL 106)

mert it nem kel félni azellenségtöl. csak a fülben mászotol (TL 106)

el. hogy neveltetnek nálunk az iffiak. közönségesen, leg aláb tiz (TL 107)

a falusi iskolában jár. addig az ideig meg tanul olvasni. de (TL 107)

ideig meg tanul olvasni. de az olvasásal. csak paraszti szokást is (TL 107)

lát, hanem minden héten hétszer. az apját részegen láttya. a ki (TL 107)

idejében. a melyben másut már az ollyan iffiu jó deák. jó (TL 107)

hogy ha használhaté valamit tudománnyával az országnak. vagy magának, leg elsöben (TL 107)

azután falurol. falura bé járja az attyafiait. áristotélesnek ót egy nehány (TL 107)

már szégyenlene beszélleni. azért hogy az aszszonyok tanulo deáknak ne tarttsák (TL 107)

aszszonyok tanulo deáknak ne tarttsák, az attyafiainál mit csinál, leg hasznosab (TL 107)

magát mentegetné. ebed után vagy az aszszony, vagy a leányok házában (TL 107)

vagy ovídiusbol olvasot, de hogy az iskolárol valo emlékezetet is tellyeségel (TL 107)

fogadgya. e szerént fel rován az attya fiait, és közöttök. egy (TL 107)

torkát. a deák szótól, és az iskolai portol. ismét haza iromtat (TL 107)

ismét haza iromtat azzal. amit az attyafiaitol tanult, de mit tanult (TL 107)

az apjához vendegek érkeznek., mert leg (TL 108)

gondgya is a lesz., hogy az apja vendégit meg részegittse. és (TL 108)

apja vendégit meg részegittse. és az apjátol is, azért dicséretet vegyen (TL 108)

esztendöt, vagy a vadászatban, vagy az italban, vagy a vénus udvarában (TL 108)

miért hinti meg vizel. annyiszor az egö szenit, annyi deáksága után (TL 108)

annak semmi hasznát nem veszi. az ország gyülésiben el menvén. az (TL 108)

az ország gyülésiben el menvén. az ország dolgához nem tud; nagy (TL 108)

ha ót ugy disputálnának, mint az iskolákban. azonnal ö is. fel (TL 108)

kel adni, hogy hánnyák el az ember föt, nem hogy azt (TL 108)

azt tudná, hogy miben áll, az ország haszna, de azt sem (TL 108)

valo tanulásnak. se maga. se az ország hasznát nem veszi. mert (TL 108)

venné hasznát, ha a hadakozásrol, az ország igazgatásárol. és más tudományokrol (TL 108)

tisztartojának. nem kelletnék. irni, talám az irást. és az olvasást is (TL 108)

irni, talám az irást. és az olvasást is el felejtené. nem (TL 108)

erdélyiektöl. nem is kivánok. de az atyák nagy számot adnak azért (TL 109)

ád, és nem engedi hogy az elme valamely hasznos dologban foglallya (TL 109)

szokásokot meg nem változtattyák. se az atyák. az asztalnál valo régi (TL 109)

nem változtattyák. se az atyák. az asztalnál valo régi bé vett (TL 109)

szükséges, valamint a férfiakot, és az egyike, ollyan hasznos az országnak (TL 109)

és az egyike, ollyan hasznos az országnak, valamint a másika. hogy (TL 109)

hogy lehet a? nem igazé az édes néném, hogy egy jol (TL 109)

oktatni, és tanyitatni. és aztot az ország szolgálattyára alkalmatosá tenni. ergo (TL 109)

tenni. ergo, hasznára vagyon tehát az országnak., ha leányokot jol nevelik (TL 109)

a régi romaiak. meg ajándékozták az ollyan anyákot, kik a haza (TL 109)

lábat sütik atüznél. édes néném az egésségre vigyázzunk, és mondgyon el (TL 110)

városunkban. és már itt tölttyük az idöt, amint lehet szegény bujdosoktól (TL 110)

de mi reánk is az az Isten visel gondot, aki a (TL 110)

a másikátol, hogy mit csinál az Isten az égben, aki is (TL 110)

hogy mit csinál az Isten az égben, aki is azt felelte (TL 110)

akoron. rettentö munkának kelletet lenni. az ollyan munka, az régi romaiakhoz (TL 110)

kelletet lenni. az ollyan munka, az régi romaiakhoz illet, a kik (TL 110)

fogyot a népe. és végtire az uttzákon kelletet verekedni atörökökkel, ugyan (TL 111)

maga népit nem kimélette, és az ostromokkor. a ki csak viszá (TL 111)

ölte meg., de látván hogy az egész népének meg csökkent volna (TL 111)

és nem örömest menne ostromra, az egész táborán ki kiáltatá, hogy (TL 111)

hogy avárost prédára bocsáttya. erre az egész sokaság fel zudul. és (TL 111)

ontás avaros meg vételekor., azután az egész várost. fel dulák, rablák (TL 111)

harmad napig csak aleányal töltötte az idöt, senki feléje nem mehetet (TL 111)

császárhoz. és jelencse meg, hogy az egész hád nem tudgya mire (TL 111)

mind hohérja lenni. irtoztato kegyetlenség ! az illyen cselekedettöl, irtozik a természet (TL 112)

cselekedettöl, irtozik a természet, mivel az oktalan állatok közöt is látunk (TL 112)

azt a szegény lányt. hanem az egésségire vigyázzon kéd. és engemet (TL 112)

hogy a nyughatatlanságal valo vágyodás. azIstent meg bánttya. a suhajtás enyhitti (TL 112)

Istennek ajánlyuk. és ha csak azö segittségit suhajttyuk. nincsen könnyeb mint (TL 112)

mind hasznosab lészen. ha aztot az Istennek ajánlyuk. és ha csak (TL 112)

Az urunkal. bercsényi ur látogatására jüttünk (TL 113)

veszet cángrénátol, a ki is az árviz után. ha quártélyban szál (TL 113)

Compánia borbély sem verheti ki. az Isten oltalmazzon meg minket attol (TL 113)

meg minket attol, de ha az Isten azt reánk bocsáttya, jóbót (TL 113)

reánk bocsáttya, jóbót kel követnünk, az Isten mennyi szenvedéseket. betegségeket bocsátot (TL 113)

szerették, és szolgálták, azért hogy az illyen rosz. mint én. meg (TL 113)

én. meg láthassa, hogy ha az ollyan szentek szenvedtenek. hát én (TL 113)

és jobban meg tisztittassanak valamint az arany a tüzben. én nekem (TL 113)

roszaságomnak. édes néném, mely jó az egésség, aztot pedig leg gyakortáb (TL 113)

a szerzeteseknek. se a munkásoknak, az elméjek annyi változást nem szenved (TL 113)

pedig semmi inkáb nem röviditti az életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az (TL 113)

az életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az elmét meg ronttyák. és az (TL 113)

az elmét meg ronttyák. és az elme, az egésséget. de ne (TL 113)

meg ronttyák. és az elme, az egésséget. de ne szóllyunk az (TL 113)

az egésséget. de ne szóllyunk az elméröl, hanem nézük el. micsoda (TL 113)

csudálni ha sokáig élnek. mert az ö ételek. és italok. közönséges (TL 113)

aztot másnap a dolog. és az izadás meg orvosollya. de aztot (TL 113)

de aztot csudállyuk. hogy látunk az urak közöt öregeket. és ne (TL 113)

mert mi lehet nagyob ellensége az egésségnek, mint a torkosság. mértekletlenség (TL 113)

élet. és mi rövíditheti ugy az életet. mint a részegség? az (TL 113)

nem hogy valamely járásal. segittenék az emésztést. de még aztot meg (TL 114)

mit csinál. a midön, nem az árvizben. hanem az árborban kel (TL 114)

midön, nem az árvizben. hanem az árborban kel uszkálni a szegény (TL 114)

mondgya egy példa beszéd, hogy az ember a fogával áss magának (TL 114)

láttzik meg ajó feleség. amikor az ura beteg. édes néném vigyázon (TL 114)

ura beteg. édes néném vigyázon az egésségre kéd. mert a derék (TL 114)

pirongatnának, és boszut állanának, mert az aszszonyok boszu állok, ki egyben (TL 114)

vagyunk. (bercsenyi uron kivül:). valamint az elizéus mezején lévö lelkek, ahol (TL 114)

hogy meg haragudot volna arra az egygyügyü fraterre. aki sok idövel (TL 115)

aki sok idövel halála után. az irásiban, a kristushoz hasonlitotta. mondván (TL 115)

kik akor ótt találnak lenni. az illyen irást, mi sem talállyuk (TL 115)

mondgya meg kéd nekem annak az okát. hogy mitöl vagyon a (TL 115)

nem mindenüt egy tályban vagyon, az aratásban nagy külömbözések. vannak. hol (TL 115)

császárok meg parancsolták volt. hogy az egész birodalmokban. a szüret egy (TL 115)

parancsolattol. azt nem gondolom. ebben az országban a bizonyos hogy nagyob (TL 115)

által nekem ugy tettzik. hogy az ollyan meleg tartományokban, a hol (TL 115)

mind azon által. a kit az Isten meg akar gyogyitani (TL 115)

ez elég. maszor többet. csak az egésségre vigyázzunk édes néném, mely (TL 116)

csak éppen abban külömbözik, hogy az ágyban fekszik. és nem a (TL 116)

rothadás szállot belé, meg esik az embernek szive rajta. a midön (TL 116)

fájdalmival. a lélek gyogyul; és az irgalmas Isten az ö lábaiban (TL 116)

gyogyul; és az irgalmas Isten az ö lábaiban tette a purgátoriumot (TL 116)

mikor félig meg itta volna. az ura el veszi a szajátol (TL 116)

énnekem is utánnad kel mennem, az aszszony azt meg halván. mindgyárt (TL 116)

azon hogy étetöt ivut. és az ijedcség oly nagy volt, hogy (TL 116)

hanni, azonnal papért küld, és az attya fiait is esze gyüteti (TL 116)

esze gyüteti. amidön mind ezek az ágya körül volnának (TL 116)

az aszszony, mindenek hallottára. apapnak gyonást (TL 117)

gyonását, hogy halála után is. az ura ne gyanakodhassék felölle. és (TL 117)

felölle. és meg tudhassa ártatlanságát, az ura. az ágyhoz megyen és (TL 117)

meg tudhassa ártatlanságát, az ura. az ágyhoz megyen és meg öleli (TL 117)

félelem is lassanként ki menvén az elméjiböl, az ágybol fel kél (TL 117)

lassanként ki menvén az elméjiböl, az ágybol fel kél. és jol (TL 117)

betegség. de aztot meg gyogyitani az illyen probával. nem jovallom mindennek (TL 117)

azaszszony is leg elsö alkalmatosságkor. az ollyanért boszut állana., kéd itéletire (TL 117)

el hagya bennünket. mind holtig az elméje helyén volt, és egy (TL 117)

nem jovallom mindennek, mert hátha. azaszszony is leg elsö alkalmatosságkor. az (TL 117)

fajdalom, és szomoruság. ez az ur éltiben valo hogy szenvedet (TL 118)

de meg holt. kédet pedig az Isten éltesse. amen (TL 118)

nád pálczáját hadta. nem kel az ajándékot tekinteni, hanem azt kel (TL 118)

mert a gondviselöje meg halván, az emberek. akik a földit szántották (TL 119)

néném mint meg nevetnök most az ollyan gyeneralist. a ki száz (TL 119)

gazdagságát kereste, és a melyben, az ollyan nagy emberek, akik elöt (TL 119)

ollyan fö polgár mestert, akit az eke mellöl vonták el. hogy (TL 119)

annak elötte egy nehány holnapal. az országok rettegtenek., és a nagy (TL 119)

földét szantotta, vagy szántatta. és az illyen emberek vetették idövel a (TL 119)

romai birodalom alá, csak nem az egész világot. boldognak mondgyuké az (TL 119)

az egész világot. boldognak mondgyuké az ollyan idöt, én azt tartom (TL 119)

hogy, boldognak mondhatni azt az idöt, amelyben, a nagy urak (TL 120)

hasznát keresték, és a melyben az emberek oly közönségesen éltenek. mert (TL 120)

hozom. se a mostani gyenerálisokot az eke mellé nem tehetem, azért (TL 120)

de nem akarja. nem tudhatom az okát. noha azt tudom. hogy (TL 120)

legénynek nem igen villog ládájában az arany. de elég a hogy (TL 120)

mondgyuk azt hogy, a kit az Isten valakinek nem rendelt, aztot (TL 120)

szomoru hirt irok, jol vagyoné az egésség (TL 120)

zokogás meg nem szünt itt az özvegyek közöt, de idövel az (TL 120)

akart el venni, ezek ám az ollyan dolgok, a melyekben nyilván (TL 121)

a melyekben nyilván ki tettzik az Istennek csudálatos munkája, és hatalma (TL 121)

tekintette szolgálojának alázatosságát, és hogy az alacson renden lévöket fel emelte (TL 121)

még franczia királyné lehessen, ha az attya lengyel ország közepiben lett (TL 121)

ülhessen, csudálni. és imádni kel az Istennek az illyen rendelésit. mert (TL 121)

és imádni kel az Istennek az illyen rendelésit. mert az illyen (TL 121)

Istennek az illyen rendelésit. mert az illyen munka. fellyül haladgya, az (TL 121)

az illyen munka. fellyül haladgya, az emberi elmét. {…} és hogy az (TL 121)

az emberi elmét. {…} és hogy az Isten elött. a királyok és (TL 121)

gyermeki játék, imádgyuk édes néném, az Istennek minden rendelésit. és reméllyük (TL 121)

küldöt, hogy meg fogják. mind az érseket. mind a papjait. és (TL 121)

papjait. és fogva vigyék Constancinápolyban, az érsek azt meg tudván. el (TL 121)

vagy négyet. lánczolva vitték constancinápolyban. az érsek ide szaladot. és titkon (TL 121)

titkon vagyon közöttünk. tudom hogy az urunk. azon lészen. hogy ki (TL 121)

de nem csak. itt, hanem az egész világon. és a leg (TL 122)

vad emberek. akik igen szeretik az ember hust, de a barátokon (TL 122)

azt gondolták. hogy aló. és az ember mind egy, a jesuita (TL 122)

a mi papjaink követik valoságoson az apostolokot: bár követhetném én is (TL 122)

gondolná hogy még több vagyon az attyafiságnál közöttünk. mert rend szerént (TL 122)

attyafiságnál közöttünk. mert rend szerént az atyafiak levele, hidegeb téntával vagyon (TL 122)

mi egymást szerettyük, arra mind az atyafiság. mind a hajlandoság kötelez (TL 122)

helyben jobban meg tudhat kéd. az örmény lakadalomrol már irtam kédnek (TL 123)

kinek is mindgyárt el mulik az örömmel valo haragja, a levelet (TL 123)

csak nékik is meg járjon az adó. mert ha agazda azt (TL 124)

csak. továbra is akarják halasztani az adó meg fizetést. akor az (TL 124)

az adó meg fizetést. akor az aszszony el válhat az urátol (TL 124)

akor az aszszony el válhat az urátol. e ritka példa. de (TL 124)

engedi, de ollyan formában. hogy az aszszonynak. szabad ha akarja. minek (TL 124)

akarja. minek elötte viszá mennyen, az ura hirével egy éttzakát eltölteni (TL 124)

takarják. ugy bé magokot itt az aszszonyok, talám azért, hogy még (TL 124)

meg láttya, hát ijesztö. de azö törvények. abban kedvezet a férfiaknak (TL 124)

meleg, itt pediglen tizen egy az ora, a pennám is alhatnék (TL 124)

rendelé, hogy annak egy része az ispotályban maradván. a másika a (TL 125)

hadakozék, és régulát szabván nékik, az engedelmességre. és a házaságon kivül (TL 125)

jerusalemi pátriárcha elött. fogadást tevének, az engedelmességre, az házaság nélkül valo (TL 126)

elött. fogadást tevének, az engedelmességre, az házaság nélkül valo életre, és (TL 126)

ugy iszik mint egy templarista, az egész szerzetnek pedig veszedelmét két (TL 126)

nem tudhatni valoságoson) bé vádolák az egész szerzetet. a vádolás pedig (TL 126)

keresztre kel pökni. és ha az aszszonyoktol meg tartoztattyák is magokot (TL 126)

ki titkon, hogy bizonyos napon. az országban lévö templaristákot meg fogják (TL 126)

gyülést tartván franczia országban bécsben., az egész attyák azt itélék. hogy (TL 126)

egész attyák azt itélék. hogy az egész szerzetet el kel szélyezteni (TL 126)

mindenüt. csak nem egy nap az egész szerzettöl a joszágot el (TL 127)

engedelmeskedtem, és meg irtam rövideden az ö historiájokot. a parancsolat szerént (TL 127)

édes néném jo éttzakát. és az ének szerént. ha szeretz, szeretlek (TL 127)

egy kis bátorság, meg élesiti az elmét, a régi romaiaknál. nem (TL 127)

nem hogy gyalázattal illették volna az ollyan gyenerálist aki ahartzot el (TL 127)

adtak nékie, hogy boszut álhasson az ellenségen. mert (TL 127)

a nem lehet hogy az ember mindenkor gyözedelmes legyen. mindenkor (TL 128)

mert a templomban akarván menni az Isteni szolgálatra, szent ambrus a (TL 128)

bé nem bocsátá. mondván, még az ártatlan vérel a kezeid véresek (TL 128)

grádicsára le borula. és kéré az érseket hogy adna néki penitentziát (TL 128)

atyák sem követnék. mert ennek az öreg királynak. igen szép felesége (TL 128)

felesége lévén. aztot igen szerette. az elöbbeni feleségitöl volt egy fia (TL 128)

szeretne. igen kezdék visgálodni. és az iffiu fejdelemtöl kérdezkedni, de e (TL 128)

a doktor pediglen visgálni kezdé az iffiat, a midön valamely aszszonyok (TL 128)

csak el hiteti magával. hogy az iffiu a királynét szereti., de (TL 129)

és mindenkor hasonlo változásokot tapasztalván az iffiuban,, akor az iffiunak meg (TL 129)

változásokot tapasztalván az iffiuban,, akor az iffiunak meg mondgya. hogy tudgya (TL 129)

fog a mennyiben tölle lehet, az iffiu reá áll. noha semmit (TL 129)

szeressen. oda adom néki, csak az életét meg tarttsa, adoktor arra (TL 129)

éllyen. a doktor futvást megyen az iffiuhoz., és meg mondgya néki (TL 129)

iffiuhoz., és meg mondgya néki. az iffiu azon betegen örömiben fel (TL 129)

betegen örömiben fel kél. és az apja lábaihoz borul. a királynét (TL 129)

adgya. mind a feleségit, mind az országát, ez igen ritka példa (TL 129)

a szokot helyre. aváros széllyire; az ellenségtöl. nem gondolom hogy sokat (TL 129)

titkollya. hogy a királynét szereti. aziffiu meg valván adolgot., adoktor magára (TL 129)

azon által, nem kellene azt az uri aszszonyt követni. a ki (TL 130)

és mindenkor ne tarttson, mert az atyafiságot félre tévén, aboszu álláshoz (TL 130)

lengédünk. mint szegény bujdosok. tölttyük az idöt a mint lehet, az (TL 130)

az idöt a mint lehet, az urunknak a még is mulattság (TL 130)

hogy a mezön lakunk., mert az unadalom itt igen bö. és (TL 130)

urunk. itt csak egynehányunkal maradot, az özvegy susihoz gyakorta megyek lengyel (TL 130)

hogy aki idös leányal hál. az ollyan jó cselekedet, mint a (TL 130)

azt mondom, hogy a házaság az Istenen áll, és hacsak reánk (TL 130)

jó. és a rosz házaságoknak az oka az, hogy ö lakadalmon (TL 130)

fía lévén, aztot. igen szerette, az aszszonynak volt egy szolgáloja. a (TL 130)

volt egy szolgáloja. a kit az iffiu meg szeretvén, sokáig kénszeritette (TL 130)

iffiu meg szeretvén, sokáig kénszeritette az engedelemre. végtire a leány meg (TL 130)

végtire a leány meg jelenti az aszszonyának a dolgot, a ki (TL 130)

engedelmeskedel kérésének. hanem jöjjön hozzád az éttzaka., a leány meg mondgya (TL 130)

éttzaka., a leány meg mondgya az iffiunak, aki is azon meg (TL 130)

azon meg örüle. vacsora után. az aszszony mondgya aleánynak. te az (TL 130)

az aszszony mondgya aleánynak. te az ágyamban fekügyél. én pediglen a (TL 130)

ez igy el lévén rendelve. az aszszony a szolgálo ágyában feküvén (TL 130)

talál alunni, az iffiu oda megyen., és azt (TL 131)

alusznaké vagy sem., hanem él az alkalmatosságal, az aszszony azonban fel (TL 131)

sem., hanem él az alkalmatosságal, az aszszony azonban fel ébred. de (TL 131)

adolognak végit. a meg lévén. az iffiu ki, megyen. az aszszony (TL 131)

lévén. az iffiu ki, megyen. az aszszony is szomoruán a maga (TL 131)

nem szol a szolgálonak. másnap, az aszszony, minden tehettségivel azon lesz (TL 131)

tizen három esztendöt meg haladván. az annya mint egy, el is (TL 131)

el is feletkezet volt rolla., az iffiu pediglen., azon idöben. idegen (TL 131)

a leányt csak reája hadták., az iffiu haza viszi a feleségit (TL 131)

iffiu haza viszi a feleségit. az annya haragszik hogy hirenelkül egy (TL 131)

nap mulva, abékeség meg lesz; az aszszony látván hogy a fia (TL 131)

a fia vette volna. ell az aszszony másokkal közölvén ezt a (TL 131)

a házaságot meg hagyák. az az iffiu édes néném, egy személyben (TL 131)

azon által. kel valamivel tölteni az idöt. én hogy irjak kéd (TL 131)

térni. és el kel hadniok. az ur szöllejét, én is el (TL 132)

szellöseb. mint amásik. mert it az esötöl nem igen kel félni (TL 132)

másnál. arra is azt mondgya. az anyádnak arra szüksége vagyon. azért (TL 132)

kel a szegény uton járonak az üsméretlen apját. és kelletlen annyát (TL 132)

meg mutatták vászon palotájokal. hogy az ember. ezen a világon csak (TL 132)

pásztorném. ugy tettzik hogy szeretném az ollyan pásztori életet, mert azok (TL 132)

életet nem éltek. mert abban az országban az esö ritka lévén (TL 133)

éltek. mert abban az országban az esö ritka lévén. aviz is (TL 133)

is szük. azert is emlékezik az irás annyiszor a kutakrol., azzal (TL 133)

épittsenek, azokot gazdagon fel ékesittsék. az unadalmas sok perlekedestöl mentek voltak (TL 133)

fedezték magokot. kivált. aferfiak, mert az aszszonyok akor is csak aszszonyok (TL 133)

szent. és ártatlan volt. és az Isten nem akarta. hogy városokban (TL 133)

de énnekem ugy tettzik hogy az ollyan élet. igen vandorlo, és (TL 133)

a más ruhájával fedezik magokot. az illyen nemzet mi hasznára vagyon (TL 133)

vagyon a több emberi nemzetnek: az ollyan élet. csak tunyaság., és (TL 133)

szükség nélkül. nem tarthatom gyönyörüségnek., az egész europa most békeségben vagyon (TL 133)

átkoznának minket a kömivesek. és az átsok, de (TL 133)

látom némely aszszonyokot ugy irni az uroknak. vagy attyafioknak., mint ha (TL 134)

én sem kivánok egyebet. mi azutolso levelemtöl fogvást. bé (TL 134)

és trefás levelhez. nem kivántatnék az ész, szeretném az ollyanoknak meg (TL 134)

nem kivántatnék az ész, szeretném az ollyanoknak meg mutatni akéd leveleit (TL 134)

nyájaságal. és észel irot levél, az én leveleimröl nem is szollok (TL 134)

azoltátol fogvást üsmerik, a miolta az europaiak hozájok járnak, a pedig (TL 135)

dolog. hát édes néném az az izetlen nyavallya. amellyet mi franczia (TL 135)

azért nem a szivtöl. hanem azelmétöl kér tanácsot, mit szolhatok ezellen (TL 135)

is azt tanácsollya néki,. de az elméjit nem nyerhetem meg. mert (TL 135)

hozá szokot tele ládákot látni. az urának pedig az erszénnye. sokal (TL 135)

ládákot látni. az urának pedig az erszénnye. sokal kövéreb volt mint (TL 135)

czirokál is. de jövendöre néz, az ezer aranyat amelyet hadtak néki (TL 135)

ezellen., mert a bizonyos. hogy az okosság job tanácsot ád nékünk (TL 135)

csak a jelen valot suhajttya. az okosság pedig az jövendöröl is (TL 135)

erszénnye. sokal kövéreb volt mint azenyim, ö ha engemet czirokál is (TL 135)

valot suhajttya. az okosság pedig az jövendöröl is gondolkodik. a mi (TL 135)

hogy mi fö a fazakában. az én fazakamban. pedig. semmi haza (TL 136)

hogy valaki amaga szerencsétlenségin kivül. az enyimet is visellye, még eddig (TL 136)

pedig aresttség okoza. mert mikor az ember csak holnaprá halogattya adolgot (TL 136)

nem jö. mennyi kárt vall. az ember ahalogatásért, és mennyi hátra (TL 136)

irok, azonban nem irtam, és az idö csak folyt, mit nyertem (TL 136)

veszem, mert mikor meg üsméri az ember magában avétket, a büntetést (TL 136)

büntetést könnyeben szenvedi, avalo hogy az elmult holnapnak minden résziben, és (TL 136)

menttségem vagyon, mert az elein, és kezdetin a holnapnak (TL 137)

a hideg lell., leg inkáb az urunkon busulunk, a kin harmad (TL 137)

is csinálta a testámentumát, de az Isten éltesse, nénékám, tudodé mivel (TL 137)

leves., ha ehasznál. miért kell. az indiai drága orvoságok után járni (TL 137)

félek. a mely nagyob lesz az elsönél. és a melyet egy (TL 137)

tudgya, ugyan szép állapot. mikor az ember bujában meg nem hal (TL 137)

hát ö kinek ir azután.? az illyen kérdésröl jut eszemben egy (TL 137)

hát osztán ki visel gondot az országára? a sveciai király erre (TL 137)

itt maradhatna,. vagy is inkáb. az Isten nem akarja. hogy ö (TL 137)

meg akad itt közöttünk, mert az ollyan sok beszédü sik nyelvü (TL 138)

örökké csak egy helyben ülni, az egésségnek használ ajárás, és a (TL 138)

pedig eleget jártam. mert itt, az ösz leg szeb része az (TL 138)

az ösz leg szeb része az esztendönek, a szüret pedig leg (TL 138)

a sok szedöt szedönét láttya az ember, az uri aszszonyok., leányok (TL 138)

szedöt szedönét láttya az ember, az uri aszszonyok., leányok., oda ki (TL 138)

szöllö szem még nem nagyob az egresnél, más ágakon akor kezd (TL 138)

baráttyátol. valo távozásnál, de csak az idöhöz, kel magunkot szabni, és (TL 139)

orvosága azel felejtésnél, nehéz. de az idö, ád arra valami kis (TL 139)

arra valami kis segittséget, azután. az okoság is ád eröt a (TL 139)

azon által nincsen szeb dolog az álhatatos baráttságnál, franczia országban. egy (TL 139)

kis aszszonyal. nem tudom hogy, az iffiat a tengeri tolvajok el (TL 139)

semmit nem cselekedhetem éretted. és az szülöim ugy fognak reám vigyázni (TL 139)

orvosolhatatlan dolognak. nincsen job orvosága azel felejtésnél, nehéz. de az idö (TL 139)

hogy a gazdád reánk üsmérne, az apámnak vagyon annyi hogy ki (TL 140)

vagyon annyi hogy ki válthat; az iffiu. a végezés szerént a (TL 140)

gondoltuk hogy valamely szekére tették az egész várost. és ugy visznek (TL 140)

bánom hogy meg elödzöt kéd az uj esztendöbéli atyafiságos és szives (TL 140)

felöllem. gyakortáb valo gondolkodásának. és azén lagy szeretetemnek. mert azt holtig (TL 140)

lehetet atengeren járni, és nem az embereknek, oda is adtam volna (TL 140)

esztendönek a kezdetin. az enyímeket pedig, ha a tanácsomot (TL 141)

édes néném. vettélé sok ajándékot, az esztendö elsö napján, nem tudom (TL 141)

meg szokták volt. egymást ajándékozni az esztendö kezdetin. és az, a (TL 141)

maradot meg, de söt még az anyaszent egyházban is látunk ollyanokot (TL 141)

és rejtet hellyeken kelletet tenni az áldozatot arégi keresztényeknek., azután azt (TL 141)

hogy tarthatot anyi száz esztendökig az ollyan lámpás. annak okát. már (TL 141)

olyan égö lámpásra, de mihent az áer éri el aluszik. afársángot (TL 141)

kit vasallusnak nevezték akor; ha az ollyan nemes ember meg házasodot (TL 141)

lábát volt szabad fel tenni az ágyra., és csak egy kevés (TL 141)

tegnap egy kis hideglelés volt azurunkon, el untam a sok (TL 141)

néném., talám valaha irtam már az illyenröl, de nem jut eszemben (TL 141)

szokásrol irni. az én szokásom pedig a, hogy (TL 142)

ki nem nyittom. már tiz az ora, mert késön fogtam az (TL 142)

az ora, mert késön fogtam az iráshoz. és a jo szokást (TL 142)

csendeségben élünk, tölttyük, huzuk. vonnyuk azidöt, minden mulattság elöttünk fut. de (TL 142)

elnem kel hadni. azért maradok az aszszonynak, köteles, alázatos. szolgája. az (TL 142)

az aszszonynak, köteles, alázatos. szolgája. az uj esztendöben irot elsö levelet (TL 142)

vetted ezeket akérdéseket, elég ahogy, azelsöre. ez a feleletem. csak rövideden (TL 142)

is nekem tenni ollyan kérdéseket., az illyenért ne haragudgyam., de nem (TL 142)

a feleletem. csak rövideden., hogy.az én itéletem szerént,. az elexándriai (TL 142)

hogy.az én itéletem szerént,. az elexándriai pátriárcha. régib. a Constancinápolyi (TL 142)

pátriárchánál, és ö néki kelletet az töb pátriarcháknak tudtokra adni hogy (TL 143)

hogy a pápa követtyi. mindenkor az elsö hellyen ültenek., hanem idövel (TL 143)

meg inteni. de akevély patriarcha. az intésnek nem engede, és jobban (TL 143)

ez a Caeruléus is kezdé az el szakadást. és az utánna (TL 143)

kezdé az el szakadást. és az utánna valoi ötet követék., egy (TL 143)

egy nehányszor akarának viszá térni az uniora, de végben nem vitték (TL 143)

ollyan tanitványok rendelték. akik üsmérhették az apostolokot, a harmadik kérdes, hogy (TL 144)

mondanak 3 három misét. azon az éttzakán., azt tarttyák nagy áitatoságal (TL 144)

küldhetet orgonát nem tudom, mivel azö templomokban semmi féle musika nincsen (TL 144)

ujra ne kezdgyük. ha nem az egésségedre vigyáz. mert a sok (TL 144)

hogy a nagy roppant hajok, az ablakom elöt mentenek el, és (TL 145)

értelmeseb oktalan állat a kutyánál az elephántot mondgyák., de még nem (TL 145)

ki a kárttyát üsmérte. és az abc. ugy tudta mint egy (TL 145)

és ha a régi szokásé. az elsö kérdesre csak ugy felelek (TL 146)

némelykor valamely kevés segittséget de az igen kevés volt; és nem (TL 146)

és nem tartot sokáig, ebben az idöben. támada franciaban, egy ollyan (TL 146)

let., hogy azt gondolták, ezek az országok csak az aszszonyokra marad (TL 146)

gondolták, ezek az országok csak az aszszonyokra marad, a férfiak mind (TL 146)

mert ez uj dolog lévén. az ember mindenkor kap az ujságon (TL 146)

lévén. az ember mindenkor kap az ujságon; azon kivul., a sok (TL 146)

le nem tette a keresztet. az adosságát is addig meg nem (TL 146)

arra sok idö kivántatot még az ellenségel meg ütközhetet; az ételnémü (TL 147)

még az ellenségel meg ütközhetet; az ételnémü szükséget pedig csak hamar (TL 147)

fel találta. azonban a betegség. az éhség felit is ahadnak le (TL 147)

haszon vitelnélkül. viszá kelletet térni. az illyen keresztes had gyüjtés és (TL 147)

mindenkor szerencsétlenül. de még végtire az aszszonyok is fel keresztezék magokot (TL 147)

és nem kel csudálni ha az Isten egyszersem áldotta meg a (TL 147)

meg holt; csak fele érkezvén az el indult hadnak a szent (TL 147)

annak felét a betegség, és az ellenség, elfogyasztotta., a mely kevés (TL 147)

is, a fiak el felejtvén. az apjok veszedelmeket,. amidön hadat gyüjtöttek (TL 147)

igen régi dolog. mert még az ötödik saeculumnak az elein kezdették (TL 148)

mert még az ötödik saeculumnak az elein kezdették a harang szot (TL 148)

eleget lát kéd. a melyben az aszszonyok ülnek, még más nemzeteknél (TL 148)

magát viselni, és a keresztelés az egész ceremoniával ment végben. tegnap (TL 149)

ment, igy csala meg minket az asinus sidoja. vagy is inkáb (TL 149)

csinállyon, mi azt csudáltuk. hát az asinus ö azt töbször is (TL 149)

fogni. hogy micsoda szeretetet éreznek az atyák a fiokhoz, azért atyának (TL 149)

a szivbéli indulatu örömel köszöntötte az atyát mint az atya afiát (TL 149)

örömel köszöntötte az atyát mint az atya afiát, talám természet szerént (TL 149)

azt a nagy szeretetet., mint az atyák, vagy pediglen. a fiakban (TL 149)

néma lévén. és látván hogy az ellenség hátul le akarja vágni (TL 149)

a szép gyenge munka tészi az aranyat is becsesebbé, akár mely (TL 150)

becsesebbé, akár mely szép legyen az elme. de aztot fel kel (TL 150)

apallérozatlan gyémánt; szintén ollyan, mint az ollyan kö, amelyet béka sonak (TL 150)

irni tud, ha roszul is, az attya, a ki által. lát (TL 150)

nem üsmérhetni addig meg, még az apja szárnya alat vagyon, hanem (TL 150)

it anéki valo mulattságtol kopik az álla, azt tudom az apja (TL 150)

kopik az álla, azt tudom az apja kedvit keresi, vadászni el (TL 150)

gondolom pedig, hogy ugyan azt az egyebet, jobban szeretné avadászatnál, de (TL 150)

nénékám. az évangyeliumbeli siméonnak., ma adot a (TL 150)

nem volt is, leg aláb az öttse, mivel ma egy tiszteletes (TL 150)

a beszélgetést. és látván hogy az ember kort el érte volna (TL 151)

mert betegesen, nem kivánhatni, ha az emberek közönségesen aszüle apjokal élhetnének (TL 151)

a, a szüle anya közönségeseb az aszszonyok közöt, mert hamaréb lehetnek (TL 151)

reá hagyod. hogy keveset éll az ember, vannak ollyan állatok akik (TL 151)

élnek. mert az bizonyos. hogy az állatok közöt leg többet szenved (TL 151)

leg többet szenved, és dolgozik az ember, még is mennyi öreg (TL 151)

olyan mint. és hogy azt az egyebet, öttsém uram szereti jobban (TL 151)

azért beszellünk ugy. de ha az hertzeget is üsmérnök, más képen (TL 151)

már is meg untuk mi az itt valo lakást, és szokatlan (TL 151)

ennénk estig, itt tilalmas dolog az aszszonyokra nézni. az ollyan gyümölcs (TL 151)

tilalmas dolog az aszszonyokra nézni. az ollyan gyümölcs közöttünk, a melyet (TL 151)

a melyet soha sem viszik az asztalhoz, még végtire ollyan szokás (TL 151)

nem hogy szabad volna menni az aszszonyoknak. de söt még semmi (TL 151)

kéd másoktol. ki volt az az origyénes, én meg nem mondom (TL 152)

averéshez, akik azon panaszolkodnak, hogy az urok nem szereti,. ha egy (TL 152)

pediglen tölled azt kivánom, hogy az egésségre vigyáz, és hireket irj (TL 152)

hertzegünk pedig, mindenkor beteges lévén az unadalom miat, mert én egyéb (TL 152)

én egyéb nyavalyályát nem látom, az apja oda ki vitte hogy (TL 152)

inkáb szomjuhoza ameleg forrást, de az apja hirével, nem fog ollyan (TL 152)

tisztáb volt., még akoris mikor az angyal fel zavarta. mert a (TL 152)

hogy ugy jöttünk ki mint az ollyan állatok. kik makkot esznek (TL 152)

magokot és akik ollyanok mint az íjesztök. sároson., de nem másként (TL 152)

hertzegünk annyit nem ivut. de az ollyan orvoságra nincsen szüksége. és (TL 153)

a fiura is ki szerzi az engedelmet; ugy is akirályok leányinál (TL 153)

a klastromokot fundálta. a kedvezet az aszszonyoknak; de mit mondgyak. mert (TL 153)

aszszony uralkodik valamely országban, az az ország. abban az idöben mindenkor (TL 153)

országban, az az ország. abban az idöben mindenkor szerencsés, micsoda okát (TL 153)

azt azokát, hogy rend szerént. az aszszonyok a férfiak tanácsokot követik (TL 153)

követik, a királyok, fejdelmek. pedig. az aszszonyokét. azt láttyuk. hogy az (TL 153)

az aszszonyokét. azt láttyuk. hogy az Isten meg engedte azt, hogy (TL 153)

micsoda okát adgyák ennek. azt azokát, hogy rend szerént. az aszszonyok (TL 153)

a királyné azért gyülölte,. ez az ersébet. adot talám tiz fejdelemnek (TL 153)

minden idöbéli példákbol. láttyuk hogy az aszszonyok alkalmatosok. az ország igazgatására (TL 154)

láttyuk hogy az aszszonyok alkalmatosok. az ország igazgatására, de a füstölö (TL 154)

én ahoz nem szokhatom., de az ollyant. némelykor, láttatlanná kel tenni (TL 154)

bocsatani avétket, és reménleni, hogy az ollyan szokásban nem mégyen. mi (TL 154)

el fogtuk; de mind hogy az ellenség már quartélyban kezd szállani (TL 154)

meg köszöntem jó akarattyát, mert azö vizes ereje nélkül. talám az (TL 154)

kel mondani., nem egyéb volt az oka., hanem. az esö hajtot (TL 154)

egyéb volt az oka., hanem. az esö hajtot bé bennünket, akinek (TL 154)

azö vizes ereje nélkül. talám az egész telet, sátor (TL 154)

életünk, ugy minden kereszténynek is, az élete csak szarándokság. de a (TL 155)

a sok vándorlásban tölttyük azt az drága idönket, a melyet most (TL 155)

a hejában valoságra. tekozolunk el., az el töltöt idö pedig soha (TL 155)

kerülik. de mi lehet ennek az oka, nem egyéb, hanem a (TL 155)

nagyra vágyodás. felinek sincsen esziben az ország jova. de mindenik tele (TL 155)

szabadságot. mert nagyob része. csak az ujság. és aváltozás után fut (TL 155)

származik; ettöl vagyon hogy soha az ember nem lehet boldogá. mert (TL 155)

jelen valo bizonyos sorsával. amelyben az Isten tette, meg nem elégszik (TL 155)

kivánni, semmi féle szin alat. az Isten adgya a fejdelmeket, mind (TL 155)

mind a roszat. egyaránt kel az ö kezeiböl venni, ajó áldás (TL 155)

vetö ember. azt fogadta volt az isteneknek. hogy töb ajándékot fog (TL 155)

a mikor ö kivánnya. és az ö kivánsága szerént járjon az (TL 156)

az ö kivánsága szerént járjon az idö az ö földén, az (TL 156)

az ö földén, az istenek azö kivánságát neki meg engedték, a (TL 156)

kivánsága szerént járjon az idö az ö földén, az istenek azö (TL 156)

az idö az ö földén, az istenek azö kivánságát neki meg (TL 156)

másoknak; azért panaszolkodni kezdet, de az istenek azt felelték neki, hogy (TL 156)

és míert kivánt bölcseb lenni az isteneknél. a kik is tudgyák (TL 156)

a kik is tudgyák. mind az esönek. mind a jó idönek (TL 156)

vallás arra tanyit minket, hogy az Isten. vezéreli az országokot: ö (TL 156)

minket, hogy az Isten. vezéreli az országokot: ö emeli fel egyikét (TL 156)

a kezünkben szakadot. mert nem az Isten segittségihez kaptunk. de azt (TL 156)

is el mondhatni talám, hogy az Isten egynehány ember kedviért. az (TL 156)

az Isten egynehány ember kedviért. az ö közönségesen valo rendelésit meg (TL 156)

bizonyos hogy a szabadság keresés az elmémben akor nem volt, és (TL 156)

tart bujdosásom. az igaz hogy az uramhoz valo vak szeretetem okozta (TL 156)

arra kérem kédet. vigyázon kéd az egésségre. én pedig maradok aki (TL 156)

{…} az leg elsö aszszonyt franczia országban (TL 156)

igen igen tréfás ur volt, az akasztani valo ember. kérdi. micsoda (TL 157)

mert nagy dolgot mondana neki. az hertzeget odahiják. és nagy titkon (TL 157)

odahiják. és nagy titkon mondgya. az urnak, látodé mind ezeket akik (TL 157)

octavus aki haragjában bé vivé azországban a kalvénista vallást. eleget irt (TL 157)

kérdi meg. fel ülök hát az itélö székemben. és onnét felelek (TL 157)

néném hogy miért térdepelnek le az anglusok mikor az ur vacsoráját (TL 157)

térdepelnek le az anglusok mikor az ur vacsoráját osztogattyák, erre, azt (TL 157)

fel, de ha ugyan csak azakasztáson kel végeznem irásomot. egy kis (TL 157)

üzé. a papokot és apüspökököt azországbol, a barátokot el szélyezté. a (TL 157)

volna de eltitkolván. mondá atiszteknek ezaz ember nekem nagy titkot mondot (TL 157)

a szokást igy vették volt az attyoktol, a kik is pápisták (TL 157)

azokot férhez adá. apapi joszágokot. az urak közt el osztá, a (TL 158)

más egyéb állapotokot. ugy mint, az óltarokot. és a bérmalást, ugyan (TL 158)

imádságokal. és ceremoniával, valamint szokás az anyaszent egyházban. és valamint a (TL 158)

nem lehete, mert még akor az anyaszent egyházal. tartot; hanem apápátol (TL 158)

helyes okot nem látván. halogatta az elválasztást. akirályt pedig, mind a (TL 158)

szeretet, mind anna igen sürgették. az el válásra, aleánynak pedig az (TL 158)

az el válásra, aleánynak pedig az apja, már titkon meg változtatta (TL 158)

is. ez igy lévén., mind az apa. mind a leánya. foganatoson (TL 158)

mert a régit ki üzvén az uj vallás uralkodot az országban (TL 158)

üzvén az uj vallás uralkodot az országban, édes néném. csak rövideden (TL 158)

meg holmit arégi szokásokban, de az Isteni rendelés, nem hadta büntetetlen (TL 158)

hadta büntetetlen. aki oka volt az illyen valtozásnak., mert idövel annát (TL 158)

és mint hogy aszszonyért kezdé az el szakadást. ugyan aszszonyok által (TL 158)

egymás után. mindenikét meg öleté. az illyen nagy példa után., lehetne (TL 158)

példa után., lehetne nénékám irni, az aszszonyokhoz valo szeretetröl, hogy a (TL 158)

nem ésküt véle. de mihent az esküvés meg volt. abban az (TL 159)

az esküvés meg volt. abban az orában. ugy meg utálta. hogy (TL 159)

sokan követik példáját. aki szeretvén. az aszszonyokot, azon is igyekezet, hogy (TL 159)

aki is azt irja. hogy azaszszonyokot; csak a boldogságban lesz szabad (TL 159)

mind a szeretetnek kedvezhessen. valamikor az aszszonyal akart fekünni, az urát (TL 159)

valamikor az aszszonyal akart fekünni, az urát is az ágyban hálatta (TL 159)

akart fekünni, az urát is az ágyban hálatta., enevettséges példa, noha (TL 159)

csak arra avégre igyekezék. amelyre az Isten rendelte, azért hogy a (TL 159)

minden jó édes néném. mind az aszszony. a ferfiu. bor. ezüst (TL 159)

éllyünk ezekel. a melyre teremtettek., az Isten semmi roszat nem teremtet (TL 159)

teremtet. de mi viszá élvén az ö teremtésével. roszra fordittyuk, és (TL 159)

meg fejériti a hajat. mint az (TL 159)

hogy ót. termeszet szerént. Csak az idö fejeriti meg. de itt (TL 160)

egy éttzaka olyan változást tett. az iffiuban. hogy más nap. mikor (TL 160)

belölle, ugy meg fejéredet volt az egész haja, ugyan azért. grátiát (TL 160)

és a panaszolkodásal. valo szenvedést. az Isten meg hoszabittya. mert ollyankor (TL 160)

hitetnök magunkal hogy a bujdosást. az Isten jovunkra adta. könnyen szenvednök (TL 160)

pedig nincsen más képen. mert az Isten. mindenben csak a mi (TL 160)

a mi jovunkot tekinti, de az ö bölcs itélete más képen (TL 160)

de azon kivül is. ha az Isten valakit haza vinne közülünk (TL 160)

fejeriti meg. de itt. mind azidö. mind a sok suhajtásnak szele (TL 160)

bujdosásról., vegyünk mindent jó. szivel az Isten keziböl, és ugy a (TL 160)

nem tud. de a nem az ö vétke. németek nevelték, a (TL 161)

és a hová megyen. az az ország. még nagy hasznára lehet (TL 161)

válék meg tölle. de ebben az országban. mit lehet tanulni. azt (TL 161)

pedig ugy el nem unnya az ember magát mint itt. mert (TL 161)

hogy pedig minden ugy tölttse az idöt mint a mi urunk (TL 161)

mint a mi urunk., arra azIsten ajándéka kevántatik, mert ebédig azolvasásban (TL 161)

kevántatik, mert ebédig azolvasásban. és az irásban tölti az idöt, ebéd (TL 161)

azolvasásban. és az irásban tölti az idöt, ebéd után pedig aki (TL 161)

vagy fur, vagy farag, vagy az esztergában dolgozik. és az ö (TL 161)

vagy az esztergában dolgozik. és az ö gyönyörü szakálla, sokszor tele (TL 161)

minden csudallya. ö pedig neveti az ollyat. aki azon panaszolkodik hogy (TL 161)

azIsten ajándéka kevántatik, mert ebédig azolvasásban. és az irásban tölti az (TL 161)

édes néném aki igy tudgya az idöhöz alkalmaztatni magát. mind pedig (TL 161)

mind pedig hogy ugy mondgyam. az idöt magához alkalmaztatni, a fia (TL 161)

lévö szarándokságunkot el ne felejttsük, az elmult holnapnak 9dik napján táborozni (TL 161)

embert. se aszszont nem láthatni az uttzákon, még gyermekeket sem, azt (TL 161)

még gyermekeket sem, azt tudná az ember hogy mind ki holtak (TL 161)

a maga házánál ül. kivált az aszszonyok nem ugy mint nálunk (TL 161)

elég ahogy, ót ugy töltöttük az (TL 161)

idöt amint lehetet. de az urunknak a lábai hogy dagadozni (TL 162)

a hoszu levélre, édes néném az egésségedre vigyáz (TL 162)

kis veszekedés ollyan jó. mint az étekben abors. mind azon által (TL 162)

által édes néném. hadgyuk el az ollyan borsolást. és éllyünk egyességben (TL 162)

macskákhoz illik, a morgolodo baráttság., az égi jelekböl nem tudé kéd (TL 162)

igen szükséges meg tudni, hogy az ide valo görög érsek, nagy (TL 162)

görög érsek, nagy pompával jöt az urunk látogatására. négy alatta valo (TL 162)

aki neki leg többet fizet. az érsekek pedig ollyan püspököket választnak (TL 162)

többet adnak. apüspökök pedig hogy az érseknek meg fizethessenek, ollyan papokot (TL 162)

hogy predikállyon. azt nem lehet az ö tudatlanságátol kivánni, de miböl (TL 163)

ötet illeti a törvény szerént. {…} az aszszony koréhoz folyamodék. és kéré (TL 163)

vevé. mondván. hogy atörvény parancsollya, az Urnak kel szentelni minden elsö (TL 163)

szentelni minden elsö szülöttet. kiválazd az urnak, mind a mi az (TL 163)

az urnak, mind a mi az anyamehet meg nyittya. és ami (TL 163)

hogy semmi hasznát nem veheti az egy juhocskájának. és hogy csak (TL 163)

el keseredvén, haragjában. mondá. hogy az én juhom husa, anathéma legyen (TL 163)

én juhom husa, anathéma legyen az ur elöt. aaron erre a (TL 163)

elöt. aaron erre a szora. az egész juhot el vévé. mondván (TL 163)

vévé. mondván. hogy minden anathema. az izraelben. apapokot illeti. csak a (TL 163)

a hajokon szolgáltanak. rebelliot indittának, az egyikének a neve muszli basa (TL 164)

29 ma már csak nem az egész jancsárság melléjek álla. és (TL 164)

kapitán pasával, a vezér tihájával, az ulémákal., (a fö papi rendekel (TL 164)

pasát. meg fogatá. és ezt az utolsot meg is fojtatá. a (TL 165)

a kastéllyában. a rébellisek miat. az ulémák is kénszeriteni kezdék mondván (TL 165)

muftit kezekben nem adgyuk. mert az egész világ elöt gyalázatos volna (TL 165)

valo exiliumban. végtire addig kénszeritték az CSászárt. az ulémák. és az (TL 165)

végtire addig kénszeritték az CSászárt. az ulémák. és az gyermekei., hogy (TL 165)

az CSászárt. az ulémák. és az gyermekei., hogy a vezért. és (TL 165)

pasán. szánakodának, és a testét. az annyának küldék. hogy temetetné el (TL 165)

volna., magában szálla. és hivatván az ulémákot. mondá. ezen rebellisek engemet (TL 166)

ne feletkezzél pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinék. nem állandó (TL 166)

maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és az ulémákal (TL 166)

kezét az uj császárnak, és az ulémákal is meg csokoltatá. azután (TL 166)

és császárotok ez a személy az Istenre, és a ti lelketek (TL 166)

intitek. Isten elöt számot adtok az itélet napján. melyröl nékem is (TL 166)

hathatos beszédekkel szolla hozája., hogy az egész halgatok sirának, végtire mondá (TL 166)

szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása meg szünék. mely (TL 166)

édes néném, mikor az Isten akar valamit, micsoda alá (TL 166)

valo eszközel munkálodik. azért hogy az alá valo eszközböl. ki tessék (TL 166)

acsászárt. csak két közönséges jancsár. az egyikét patronának hitták, arnot volt (TL 166)

alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága. egy illyen nagy birodalomban (TL 166)

Az utolso levelemnek, utolso résziben valo (TL 167)

rébellionak. és hogy mint akará az uj császár el oltani atüzet (TL 167)

napig, pátrona szüntelen gerjeszté. mivel az ö kivánsági., minden nap. sok (TL 167)

patronának. azt tanálák fel. hogy azö társát muszli agát vennék arra (TL 168)

hartzon elöl szokot menni, mind az ostromokon; ezek olyan vitézek. akiknek (TL 168)

vévé pátronát, ugy annyira, hogy ezaz utolso minden nap ujjab állapotokot (TL 168)

érkezének. pátrona meg sejditvén, hogy az utolsot más végre hivatták volna (TL 169)

császár szándékát, erre valo nézve, az egész fö tiszttségeket magok közöt (TL 169)

le akarak tenni hasonlo képen az europai kadi leszkert. (fö birót (TL 169)

birót:) egy szoval pátrona mind az egész tiszteket, amaga hiveiböl akará (TL 169)

vihette volna. fel forditotta volna az egész birodalmat. a CSászár ezeket (TL 169)

divánt hirdete. hogy tartana tanácsot az egész ulémákal, és hadi tisztekel (TL 169)

CSorbasi, ki pátronara haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette (TL 170)

pátronara haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette vala tölle (TL 170)

bé mene, midön pedig már az egész gyülekezet. a tanács házakban (TL 170)

tengerben veték, ez napon délig az egész rébelliseket ki irták és (TL 170)

kednek. hát kéd kedvesen vetteé az enyimet. kedvesen., már én csak (TL 170)

akarnék. azoknak pedig csak az az oka. hogy kéd most nem (TL 170)

ismét támadás lön. Constáncinápolyban eztet az arnotok kezdék. a kik is (TL 170)

igy eset mit tehetünk rolla. az egésség jol vané édes néném (TL 171)

már majd ollyan gondolatok jöttek az oldalaimban, hogy valami mágnes kö (TL 171)

irja kéd. micsoda. boszu allók az oloszok, olosz országban, volt egy (TL 171)

öz, sok szarvas volt benne. az ur meg mondotta volt a (TL 171)

észre veszi, azonnal el szökik,. az ura nem tudhatván okát el (TL 171)

és atengeri tolvajok. afrikában vitték. az olosz ur; jó summa pénzt (TL 172)

apapok ki válttyák. és örömel az urának küldik, a szegény rab (TL 172)

esztendö már el tölt volt. az olosz pedig. hogy meg láttya (TL 172)

legény menteni kezdi magát. de az olosz azon meg nem elégedvén (TL 172)

a görög természet szerént kevély. az aszszonyok annál inkáb, távul legyen (TL 172)

magát, mikor azuttzán elöl talállya az ember, azt gondolhatná hogy mindenik (TL 172)

közül. a mellyik leg szerelmeseb., az, azelsöséget is kivánhattya., és a (TL 172)

hogy valami képen. azö szolgája féle., rabbá eset. és (TL 172)

akara lenni ebben adologban., evégre az udvarát esze gyüjté, és nagy (TL 172)

oka vagyon. és egyaránt kivánhattyák az elsöséget. de nem akarván egyikét (TL 172)

aláb valonak tarttsa magát, mikor azuttzán elöl talállya az ember, azt (TL 172)

lön., minden hellyesnek találá itéletit. az aszszonyok is azután, nem hadakozának (TL 172)

aszszonyok is azután, nem hadakozának az elsöségért. nem akarván. szerelmesnek tartatni (TL 172)

aszszonyra találának. abban akeserves állapottyában. az elsö szereteje. mindgyárt. azután mene (TL 173)

hartzon sántult volt meg. de az esze nem sánta. mert nagy (TL 173)

de nagy, a mint látom, az uj császár. meg fogadgya a (TL 173)

uralkodnék. annál inkáb meg tanulná az igazgatást, mind belsö. mind külsö (TL 173)

mind belsö. mind külsö dolgait az országnak., az idegen ministerekel, jobban (TL 173)

mind külsö dolgait az országnak., az idegen ministerekel, jobban tudna. az (TL 173)

az idegen ministerekel, jobban tudna. az külsö dolgokrol végezni. de ezekre (TL 173)

ment itt el nagy Ceremoniával. azuj vezér, akit vezérségre visznek, azt (TL 173)

egy falusi kadiát fel akasztatot azajtajára. hihetö hogy nem tett jol (TL 173)

tiszteket letegyenek is avezérel, de az alattok valo tisztek meg maradnak (TL 173)

a fö Cancellariust le teszik., azegész (TL 173)

irók. mind meg maradnak, és az uj Cancellarius azoktol mindgyárt meg (TL 174)

dolgok. folynak. és azokot követi, az uj kincs tarto. hasonlo képen (TL 174)

rendet tartanak, a tárházakban, eszerént az ujak, hamar óká lesznek. és (TL 174)

vezér, ugyan azért is lön az utolso támadás. mert mint hogy (TL 174)

és szépen fogadom. milehet annak az oka, de pilatus annál inkáb (TL 174)

tarto. hasonlo képen. meg tudgya. azalatta valoitol. hogy micsoda rendet tartanak (TL 174)

mert ö sem gondolhatta ki az okát, acsászár ismét hivattya pilátust (TL 174)

császár eleiben. a ki is az elöbbeni ceremoniával fogadgya., a császár (TL 174)

okos levelet nem kel irni, az én eszem nem hasogattya az (TL 175)

az én eszem nem hasogattya az áert, minta kédé. hanem csak (TL 175)

mellyik már jób szokás. azt azirás tudokra hagyom. mindenik ország tarttsa (TL 175)

ha, ök sem maradhattak volna az országban. e mind igaz. és (TL 175)

irigység, csak meg marad. és az egyenetlenség. csak egésséges, és semmit (TL 175)

jobban kellene élni, mint sem az othon lako testvér atyafiaknak. de (TL 175)

inkáb fogyunk. annál. inkáb szaporodik az irigység. és az egyenetlenség. emindenkor (TL 175)

inkáb szaporodik az irigység. és az egyenetlenség. emindenkor igy volt. szomoruán (TL 175)

itt tiszttségeket. joszágokot. nem osztogatnak, az északi szelet. és a déli (TL 175)

parton, ha már ezek méltok az egyenetlenségre, és az irigységre. vigyük (TL 176)

ezek méltok az egyenetlenségre, és az irigységre. vigyük a jános pap (TL 176)

a bujdosást. foglalatosságok kevés lévén. az idöt el unnyák. és ha (TL 176)

unnyák., és igy végtire, csak az unadalombol származnak. a fellyeb emlitet (TL 176)

szerették ezek egymást markus antoniusal., az actiumi hartz után. ezek egyiptumban (TL 176)

részegülni. és hogy már. abban az állapotban volna, amint kivánná, mondá (TL 176)

a gyanakodásbol. és a hihetetlenségböl, az orvoság igen durva volna. de (TL 177)

hozzak még egy példát. elö. az irigységröl is. egy franczia királynak (TL 177)

még uj vala királyságában., hizelkedésböl. az udvariak mindenkor csak azt hozák (TL 177)

csak azt hozák elö. hogy az elöbbeni királynak idejében. mennyi sok (TL 177)

király., hogy vinnék irásban. eleiben; az elöbbeni király udvarában lévö tiszteknek (TL 177)

azután el zárá a laistromot., az udvariak azt látván. nagy vigasságal (TL 177)

titkon más országokban szaladának, vagy az országban el rejték magokot. a (TL 177)

dolog volt. a micsodás rut az irigység, azért nem is beszéllek (TL 177)

a király meg tudván okát azudvartol valo el szaladásoknak. mindenek hallottára (TL 177)

és tölsd el édes néném az uj esztendöt; hát uj szivet (TL 177)

uj esztendöt, szerencsés utat kivánok. az Isten áldását, vagy segittségit elö (TL 178)

végezem levelemet; és adgyunk hálát az urnak. hogy ez esztendöben meg (TL 178)

gyülölte öket. mi velünk pedig az Isten aldgya meg. ollyan kevés (TL 178)

bonnevált. ha török is. mert az Isten meg nem engedi, hogy (TL 178)

gyermekek találkoznak. akik jo formák. az adoban el veszik. és török (TL 178)

és nagy gond viselésel nevelé,. az iffiu akit már ibrahimnak fogunk (TL 178)

aki is ollyan hires vala. az attya halála után, sulimán. igen (TL 179)

csendességben., és békeségben életét., mivel az aláb valo rendben is, meg (TL 179)

igazán, mondván. hogy azö szomoruságának azoka., nem egyéb volna, hanem meg (TL 179)

meg vallá igazán, mondván. hogy azö szomoruságának azoka., nem egyéb volna (TL 179)

tette ötet, sulimán halván. ezeket az okos beszédeket, meg esék szive (TL 179)

után, sulimán. igen kedvesen vévé azajándékot., és mivel hogy. egy idösü (TL 179)

A sultánnék, ugy mint, az annya. és roxelán a felesége (TL 180)

valo nezve, okot is keresének az el vesztésire, ibrahim azt meg (TL 180)

adhat solimánnak. hogy meg gyözettessék az annyának szeretetiböl, és afeleséginek ölelgetésitöl (TL 180)

solimánt. a persák ellen, akinekis az illyen ösztön igen tettzék, mivel (TL 180)

azon által. nem hajola mindgyárt az ibrahim tanáttsára. azért, mert csak (TL 180)

kevesseb találtatik. solimán kivána latni az astrologust, ibrahim hozája vivé. de (TL 180)

a vezér csalárdságárol, ugyan abban azidöben, a sultánnék valami formában. ki (TL 180)

vivé. de elsöben beszélle afejivel, az astrologus. aztjövendölé, hogy ha a (TL 180)

s’ a halál. benne maradot. az Isten nyugossa, mert jó király (TL 181)

mulattságot adot volna mint ö, az aszszonyokrol nem is szollok, mert (TL 181)

ötet, a midön aluszol., mivel azálom mint egy halál, azért igy (TL 181)

mondhatatlan. sok jó nem következet az ö vallásunkra valo meg térésével (TL 182)

most mind ót. mind másut az országban. azt mondgyák., micsoda nagy (TL 182)

nagy hasznára let azanyaszent egyháznak, azö meg térése., már a fia (TL 182)

azt mondgyák., micsoda nagy dicsöségire az Istennek. és nagy hasznára let (TL 182)

gyermekei papisták. kevés idövel ezután, az egész országa is alesz, a (TL 182)

holt király fia, és stanislaus, az elsönek part fogoja lesz,, a (TL 182)

követtöl. hogy micsoda igassága vagyon az urának, hogy hadakozást akar indittani (TL 182)

tudgya. hanem azt tudgya, hogy az urának. már készen vagyon két (TL 182)

Istennek. és nagy hasznára let azanyaszent egyháznak, azö meg térése., már (TL 182)

ate szivednek nincsené valamely része, az illyen sétálásban (TL 183)

juliánna. noha. az illyen féltö irigység. ollyan nyavalya (TL 183)

valo létel kedves, ugyan ebben azutolso állapotban is voltam ma regel (TL 183)

magadhoz valo szeretetet érzed, tehát. az irigységed, csak diánnát tekinti, és (TL 184)

telámont, mivel nem szeretvén ötet. az ö cselekedeteire is. nem kel (TL 184)

hogy leg aláb. meg érdemlem, az egyenlöséget (TL 184)

nem terjesztettem. azt tartottam, hogy az, ollyan belsö indulat., mely igen (TL 184)

soha sem gondolhattam volna. hogy az ollyan belsö indulat lett volna (TL 184)

szép juliánna, mely kevésre terjeszted az ollyan érzékenységet. a melynek., nincsen (TL 184)

juliánna. hogy hogy, hát az én kegyes baráttságom. a melyel (TL 185)

melyet talál aminket valo szeretetben. az emberekben. még nagyob a magokhoz (TL 185)

által. el törölöd. aszép hajlandoságokot, azigaz baráttságokot, semmivé tészed. a sympátiát (TL 185)

mely dicséretes. és dicsöséges. azok az országokot nyerö hiresek., mit tekintettek (TL 185)

ez ollyan indulat, mely közönséges az emberi nemzetnél, tégedet. sem vesznek (TL 186)

vesznek onnét ki, és az az indulat, nem a magához valo (TL 186)

szereteté, mely némelyekel el titkoltattya az adományt, némelyekel pedig ki hirdetteti (TL 186)

silvia. a mely gyönyörüséget érzettél az adásban, meg gátollyaé a másikának (TL 186)

nekem, hogy a meg egyezék, az öregségel. és azzal ami rut (TL 186)

silvia, soha sem eröseb, mint az illyen állapotokban., mert a magához (TL 186)

is. nem dicsekedneké a tudománnyal, az okoságal., adakozoságal; és böv kezüségel (TL 187)

magamhoz valo szeretetért nehezen eset azö változása. ugyan a meg is (TL 187)

szemfenyvesztés azemberek közöt, és esztelenség. az aszszonyok közöt, becsüld meg a (TL 187)

keverjed együvé, ezekel a fogyatkozásokal, az okoság. annya a magához valo (TL 187)

elö. a kiknél okoság nincsen, az okoságnak világánál üsmérhettyük meg. jó (TL 187)

mert a mint egy szemfenyvesztés azemberek közöt, és esztelenség. az aszszonyok (TL 187)

silvia, leg aláb ö az oszlopja, és ö is terjeszti (TL 187)

lehet mondani hogy ne legyen az erdélyi (TL 187)

valo szeretettel terjeszük mindenek eleiben azegyikét, és takargattyuk el amásikát. egy (TL 187)

magamot., és magamot ugy mint az aluvást. azért jó éttzakát is (TL 188)

hadakozást hirdet neki. ennek pedig az oka nem más. hanem, mihent (TL 188)

a mint hogy. csak nem az egész ország. a gyülésben. királyának (TL 188)

fel kiáltá. de ugyan abban az idöben. egy nehány palatinus. és (TL 188)

egy nehány püspök, esze gyülvén. az augustus fiát választák királynak., eza (TL 188)

hadakozás lesz, de tudodé annak azokát, octobernek a vége felé, afranczia (TL 188)

renden lévök is meg változtaták, az elméjeket, és erre a részre (TL 188)

addig, még meg nem halunk, az olosz példa beszéd azt mondgya (TL 189)

hogy aki csak reménségel éll, az ispotályban hall meg, ha ispotályban (TL 189)

egyszer. de addig, csak jó az egésségre vigyázni édes néném. és (TL 189)

a vacsorát hogy fel vitték az asztalra. le nemakart ülni asztalhoz (TL 189)

konyha mesterinek. hogy jelenttse. meg az aszszonynak,. hogy az asztalon az (TL 189)

valaki vessé belé,. a midön. azangyal fel zavarta. mi is azt (TL 189)

jelenttse. meg az aszszonynak,. hogy az asztalon az étek. a konyha (TL 189)

az aszszonynak,. hogy az asztalon az étek. a konyha mester mondgya (TL 189)

el temették. akor tér eszire az ur. sok féle bu van (TL 189)

én hármat is irtam ebben az esztendöben; azt irják. hogy stanislaus (TL 189)

király fia. meg nem elégszik. az ö két hertzegségivel, azapja. még (TL 189)

mert mi ollyanok vagyunk. mint az evangyeliumbéli beteg. aki, harmincz esztendeig (TL 189)

elégszik. az ö két hertzegségivel, azapja. még királyá is teheti. most (TL 189)

mi magunkal. jó tehetetlenek vagyunk, az Isten el hoza még a (TL 189)

mondanak neki, annak vége lévén, az aszszonyok egyikének a szállására mennek (TL 190)

le feküsznek, és közikben teszik. az eleven bábot. és ót valamit (TL 190)

a legény mindent fel fogad, az aszszonyok fel kelnek. fel öltöznek (TL 190)

legény kérdi hogy hol vannak. az aszszonyok. mondgya a vén aszszony (TL 190)

egyebet mit irnom. azért maradok az aszszonynak, nem csak spárgás. de (TL 190)

és hogy. vagyok. és maradok. az aszszonynak. jo nénémnek. jo attyafia (TL 190)

neki valamint egy gyermeknek., azután azaszszonyok le feküsznek, és közikben teszik (TL 190)

feleséginek a hartz után. mondván. az ellenséget meg vertük, egy kevesé (TL 191)

olosz ország felé. azt gondolná az ember, hogy talám. ót valamely (TL 191)

el veszti is. franczia királyne az ö leánya, olosz országban pedig (TL 191)

juthaték hozája, mind azon által. az én szemeimnek szép vénnek láttzik (TL 191)

én pedig azt mondom, hogy az illyen példát, csudálni kel, és (TL 192)

kel, és nem követni, néném az egésségre (TL 192)

benne. mint birtok a csikban. az egyik leánya. az apja. secretáriusával (TL 192)

esztendejében. edes néném, mit mondasz azillyen emberröl. én pedig azt mondom (TL 192)

a csikban. az egyik leánya. az apja. secretáriusával. jo baráttságban lévén (TL 192)

mondá neki. majd által viszlek azudvaron. hogy ne lássák, hogy ferfiu (TL 192)

azon éttzaka nem alhatot. hanem azablakhoz ment idö tölteni. de itéld (TL 192)

a nyomát meg fogják látni az udvaron. a fejdelem aszszony vévé (TL 192)

a secretáriust. és által vivé az udvaron, szerencsétlenségekre., vagy jo szerencséjekre (TL 192)

azt irják felölle. hogy egyszer az asztalán. két ezer féle hal (TL 193)

halat is, kegyes szemel tekinttyük az asztalan. de ha meg gondollyuk (TL 193)

császártol. aki minden nagyságát. csak az asztalában tartotta; és a ki (TL 193)

ebéd felet négyszer innya elég. az elsöt, mi magunkért. a másodikát (TL 193)

a vigasságért. és a negyedikét. az ellenséginkért. eztet nem tarttyák. a (TL 193)

közüllök, leg szeb képet ir. az egyike leg szebet irt. annak (TL 193)

irt. annak is kellet volna az ajándékot elnyerni. a ki is (TL 193)

spékelni a husvéti barányt. mely az apostolok (TL 193)

szalonát; és igy másnak adták az ajándékot. ha kéd is illyen (TL 194)

meg, hogy ót mint vendégeskednek az oda gyült sok féle hadak (TL 194)

házábol. a spanyol király fia, az annyára maradot, három hertzegséget ment (TL 194)

meg panaszollya, de a panaszostol. az ember hizik., noha azt szokták (TL 194)

is magok közül. de imádgyuk az Istennek (TL 195)

fogod mondani. hogy jol aluttam azéttzaka. mert a jo aluvás után (TL 195)

le, arra a hoszu álomra azembereket. ha szinte azok anagy dolgok (TL 195)

hol is meg szüntek már azálgyu lövések, mert aváros fel adta (TL 195)

aki leg elsö indittoja volt. az akadálynak, hogy lengyel király ne (TL 196)

maga esik belé, nem csak az ollyanoknak szól mint mi, hanem (TL 196)

hartz párma mellet lett volna, az elmult holnap végin, mind ezen (TL 196)

jol lovagol az, a kit az isten kegyelme hordoz. mi könnyen (TL 196)

mi könnyen végben megyen dolga az ollyannak. a kit az Isten (TL 196)

dolga az ollyannak. a kit az Isten segit, a rhenus mellet (TL 196)

Az urunk bé küldötte pápai sogort (TL 196)

a franczia. követ. meg izené az urunknak, hogy a nagyobik fia (TL 196)

jő ide. hanem romában megyen, az apja pedig igen várja. nekem (TL 196)

de csak nehezeb, és hoszab az atyai. és anyai szeretet. a (TL 197)

a fiui. szeretetnél. eztet még az oktalan állatokban is láttyuk; az (TL 197)

az oktalan állatokban is láttyuk; az oktalan állat. mennél kisseb. annál (TL 197)

mennél kisseb. annál inkáb szereti az anyát, és a nevekedésel a (TL 197)

benne. mindenik a természet munkája, az anyai szeretet szükséges, mind a (TL 197)

fiainak, a még nem járhatnak az áerben, azután koplalni hadgya öket (TL 197)

öket. hogy had hagyák el az apjok házát, és szerezenek magoknak (TL 197)

se viszá nem térnek, se az anyokal többé nem gondolnak, mindenikében (TL 197)

természet munkálodik ezt láttyuk közönségesen az emberekben is. noha mind más (TL 197)

takarékos királyságot szereznek nekie, mivel az elmult holnapban. azapja hada, ismét (TL 197)

némelykor csak azért havaz, hogy az örmények vendégeskedhessenek; ezt neveti kéd (TL 197)

nekie, mivel az elmult holnapban. azapja hada, ismét meg verte anémeteket (TL 197)

közepire teszik, akor. a gazda, az egész cselédivel körül veszi., kinek (TL 198)

hóért, és azután abbol. kedveskedik az attyafiainak. de most ki vannak (TL 198)

csufos szokás nálok. hogy mihent, az egy gazda aszszonynak. a fia (TL 198)

szabad neki szolni. valamég. azurának az annya arra szabadságot nem ád (TL 198)

háznál. mint a néma, csak az urával. beszélhet. de másal senkivel (TL 198)

ennek a szokásnak pedig az az oka, hogy a menyecske. ne (TL 198)

nem szabad neki szolni. valamég. azurának az annya arra szabadságot nem (TL 198)

neki, a menyecskének. csak. inteni, azillyen némaság. pedig el tart. némelykor (TL 198)

háznál. hanem nagy csendeségel. fügjön, az ura annyátol, valyon nálunk nem (TL 198)

jó eza szokás, elég már az örményekröl irni, de nem lehet (TL 198)

micsoda várat szallot meg. az impériumban., de mint hogy késöre (TL 199)

fel avárat, azért, meg haragudot. az egész lakosokra, és meg izente (TL 199)

az ur. hogy meg érhessük azuj esztendöt. nem csak ebben az (TL 199)

meg izente nekik., hogy csak az aszszonyoknak kegyelmez meg., az embereket (TL 199)

csak az aszszonyoknak kegyelmez meg., az embereket mind le vágattya. azért (TL 199)

a császár. el hül belé. az egész táborával., a midön láttya (TL 199)

táborával., a midön láttya, hogy az aszszonyoknak. akik a várbol.. mennek (TL 199)

azaszszonyoknak. a férjek, a leányoknak. az attyafiok, a táborra érkezvén, igy (TL 199)

terhelve., mondák a császárnak. hogy az engedelme szerént. ök drágáb. portékával (TL 199)

erre meg kegyelmezet a CSászár. azegész városnak. nám az aszszonyok is (TL 199)

a CSászár. azegész városnak. nám az aszszonyok is cselekesznek. valaha. valami (TL 199)

egésséget édes. néném, engedgye meg az ur. hogy meg érhessük azuj (TL 199)

azuj esztendöt. nem csak ebben az börünkben. hanem még az egésségünkben (TL 199)

ebben az börünkben. hanem még az egésségünkben is (TL 199)

dolgunk ugy fog folyni ebben az esztendöben, valamint a pápai sogor (TL 199)

nem adta tellyeségel válaszul. hogy az urunkot. el nem bocsáttya franczia (TL 199)

mindenikének. egy férfiu a hátán., azaszszonyoknak. a férjek, a leányoknak. az (TL 199)

amidön. akaratunkot meg gátollya. ide az Isten ollyan nép köziben hozot (TL 200)

pusztult el azért. hogy abban. az adakozást. nem követték, az adakozásnak (TL 200)

abban. az adakozást. nem követték, az adakozásnak. meg becsülhetetlen hasznát veszik (TL 200)

inkáb vigad akor aszivünk, mint az estig valo tánczolásban, ne szégyenellyüké (TL 200)

attol nem tartok néném, hogy az egerek meg egyenek a fösvénységért (TL 200)

egy lengyel királyal bántak., hát az egésség mint van, mert regen (TL 200)

ollyan szép idök járnak. és az idö, sokkal vidámab, az elmémnél (TL 200)

és az idö, sokkal vidámab, az elmémnél. mert már egy nehány (TL 200)

nehány napoktol fogvást. nem látom az urunkot ollyan állapotban. mint az (TL 200)

valo jó téteményt. követi. és azö kezek által. bövségesen táplál minket (TL 200)

idötöl fogvást. igen kezd apadni, azö kövér teste. és ábrázattya. igen (TL 200)

hogy vagyon valamely belsö baja, az ö természet szerent valo. mindenkori (TL 200)

hogy az idöt nem vesztik el véle (TL 201)

idöt nem vesztik el véle, az urunk véle tölti azidöt. és (TL 201)

csak azzal vigasztalom magamot; hogy az urunk. igen erös természetü, és (TL 201)

könnyen el birhat, tudom. hogy az illyen vigasztalás. csak fövenyre van (TL 201)

jo keresztény volnék, mert mindent az Isten akarattyára kel hadni, de (TL 201)

nagy tiszttségiben is. meg tartván az urunkhozvalo köteleségit. tegnap, egy szép (TL 201)

néném. ha nyughatatlan elmével. irtam az elöbbeni levelemet, ezt szomoruságal irom (TL 201)

levelemet, ezt szomoruságal irom, mert az urunkot éppen nem jó állapotban (TL 201)

én nem fázomé,? felelém. hogy az idö elég meleg. és nem (TL 201)

tavasz felé valami változás esik az egésségben, az urunk le vetkezik (TL 201)

véle, az urunk véle tölti azidöt. és a munkásival, mivel, kertet (TL 201)

valami változás esik az egésségben, az urunk le vetkezik. és le (TL 201)

nem esém. mihent meg látám, az ábrazattyát. aki is (TL 201)

van rajta, és mint ha, az egész vére. sárré valtozot volna (TL 202)

valtozot volna. ugy el sárgult. az egész teste, ma innep lévén (TL 202)

nagy badgyattságot; édes néném, kérjük az Istent, hogy tarttsa meg ezt (TL 202)

a nagy embert; a kit, az ellenségiis nagynak tartanak (TL 202)

tartottunk, abban már benne vagyunk az Isten árvaságra téve bennünket. és (TL 202)

bennünket. és kivévé ma közüllünk. az mi édes urunkot és atyankot (TL 202)

aföldi. atyáinknak, halálokot. kel siratnunk, az Isten mára halasztotta halálát urunknak (TL 202)

jo atyánkot sirassuk. mert ötet az Isten annyi szenvedési után. a (TL 202)

lakadalomban vitte. ahol agyönyörüségnek. és az örömnek pohárábol itattya, hanem mi (TL 202)

is keserüségemet. ugy tettzik hogy az utolso levelemet az elmult holnapnak (TL 202)

tettzik hogy az utolso levelemet az elmult holnapnak. 25dik napján irtam (TL 202)

végben, abban a gyengeségiben is. az esztergájában dolgozot. elsö aprilisig. az (TL 202)

utolso végihez. el nehezedék, és az urat magahoz vette nagy buzgoságal (TL 203)

töle. ha akarjaé fel venni az utolso kenetet, intette szegény hogy (TL 203)

van. azt is láttuk hogy az intéskor. a szemeiböl. köny hullatások (TL 203)

ma három ora után. regel. az Istennek adván lelkét: el aluvék (TL 203)

szegény árvaságra hagya bennünket, ezen az idegen földön, itt irtoztato sirás (TL 203)

irtoztato sirás, rivás vagyon közöttünk; az Isten vigasztallyon meg minket (TL 203)

testet, másnap fel bontattuk és az aprolékját. egy ládában tévén. a (TL 204)

és vére, tele volt sáral. az egész testit el boritotta volt (TL 204)

el boritotta volt a sár, az agya veleje egésséges volt. de (TL 204)

helyében. bár igazat mondanának. tegnap. az Isten szolgálat után. atestet. koporsoban (TL 204)

édes néném, mennél inkáb tavodzik az ember. az keserüséget okozo óktól (TL 204)

mennél inkáb tavodzik az ember. az keserüséget okozo óktól. a keserüségnek (TL 204)

sullya. annyival inkáb könnyebedik. és az idö. lassanként. mindent el felejtet (TL 204)

velünk. és mennél távulab legyen az ember valamitöl. annál kissebnek tettzik (TL 204)

hogy nevekedik. és nem kisebedik. az urunk után valo keserüségünk, mert (TL 204)

az urunk hofmesterével, akire szállot azegész (TL 204)

itt vagyunk. ha akarjuké. hogy az szegény üdvezült urunk nagyobik fiát (TL 204)

azután. hogy beszéllyen sibrik uramal. az urunk hofmesterével, akire szállot azegész (TL 204)

élljünk mindnyájan, mind addig még az iffiu fejdelem el érkezik. édes (TL 205)

ástak. a hová temették volt. az urunk annyát, akinek is csak (TL 205)

és együt eltemették. mely csudálatos. az Isten rendelése,! a még abban (TL 205)

a helyeket látom. a hol az urunk. lakot. járt, és beszéllet (TL 205)

attol is kel felnem, hogy az egész háznak gondgya reám ne (TL 205)

bajra jutok mind addig, amég az iffiu fejdelem elnem érkezik., az (TL 205)

sok régi idegen szolgai maradván azurunknak. nekik semmi nem jutot volna (TL 205)

meg szaporodását is akarnák, de az Isten. akiben kel biznunk, kivánságokot (TL 206)

a rendelt pénz. esztendö által. az ételre el megyen. másodszor, mert (TL 206)

venni. aleveleidben néném. eleget találhatnék. azis evaloságos vigasztalás. melyet azigaz sziv (TL 206)

másodszor, mert abbol kel fizetni az alacson cselédnek, kik a konyhán (TL 206)

nagy, és hoszas betegsége után. az Isten magához vévé. egy részint (TL 207)

halálán, nem kellene szomorkodnunk, mert az Isten végit vetette sok szenvedésinek (TL 207)

más részint., lehet szomorkodnom, mert az egész gond, és baj, reám (TL 207)

lételtöl, akik azt gondollyák. hogy az fejdelem csak hamar el érkezik (TL 207)

azgyakorta történik, hogy a kit az atya. szeretet. azt a fia (TL 207)

se büntetést. nem várnak. ót az engedelmeség sem egész. mert az (TL 207)

az engedelmeség sem egész. mert az embereket vagy a haszon keresés (TL 207)

csak azon kel igyekezni, hogy az alattunk valok. inkáb szeresenek mint (TL 207)

adgya. a maga hivatallyát. ne az emberekért valo nézve. kivánnya jól (TL 207)

kivánnya jól végben vinni. hanem az Istenért. és igen szeresse az (TL 207)

az Istenért. és igen szeresse az igazságot. de ámbár mindeneket jol (TL 207)

itéletet szoktak tenni. de aki az igaz uton jár. van mivel (TL 207)

de egyik vigasztalásom a. ha az egésségedre vígyász (TL 207)

volt mint ö hozája szegényhez. az ö tanácsát mind becsülte. mind (TL 207)

levelemet fogja venni. de mivel az emberi természetnek. halandosága., ahalált el (TL 208)

egésséges voltomban mindenekröl rendelést tévén. azudvarom fö tiszteinek.,meg parancsoltam, hogy (TL 208)

ahalált el kerülhetetlennek lenni mutatta., az Istenhez valo szeretett hivot hogy (TL 208)

tellyes szivemnek utolso beszédit. mindenkor az Isten meg foghatatlan bölcsesége rendelésének (TL 208)

dolgai. meg gyözte vala elmémet az Istenben vetett bizodalom., és fényes (TL 208)

kevés számu hiveimmel táplált. és az ellenségim szándekitol meg oltalmazot, én (TL 208)

pedig törvényem azt parancsolta., hogy az Istent mindenek felet. és felebarátomot (TL 208)

tett rendelésimet véghez vivén. testemet az édes anyám mellé minden világi (TL 209)

lelki áldást kivánván avezérnek, és az egész birodalomnak, végzi szavait holtig (TL 209)

inkáb örülök. hogy egésségben vagy. az iffiu fejdelemtöl is vettem. egy (TL 209)

de ki tudgya micsoda természetü. az attya ugyon nagy reménségel volt (TL 209)

mikor eljö. az Isten segittségivel. azt fel tettem (TL 210)

keziben minden jószágát. a mint az apja hadta, és ha lehet (TL 210)

apja hadta, és ha lehet. az igazságot, elöttem viselem. hogy mindenekröl (TL 210)

és azIsten pártfogoja azoknak, kik az egyenes uton járnak, ha ötet (TL 210)

mert nem igazat mondanak. és azIsten pártfogoja azoknak, kik az egyenes (TL 210)

mi leg drágáb. aportékáji közöt. az asztalhoz valo ezüst mivek, a (TL 210)

két gyémántos gyürüjevolt, annak is az egyikét nekem hadta, két lora (TL 210)

ollyan pedig sok volt. mert az ollyanért. a pénzt nem kimélte (TL 210)

a pénzt nem kimélte. és az ollyanoknak. se a fia. se (TL 210)

el itélheti már kéd. hogy az asztalos, és a lakatos. többet (TL 210)

többet nyertek rajta, mint sem az ötvesek, egy szoval. néném, a (TL 210)

hogy boldog fiu az, akinek az apja elkárhozot., értvén az ollyan (TL 210)

akinek az apja elkárhozot., értvén az ollyan apát. aki sok hamis (TL 210)

a fiára, mert ö szegény, az igazán valo keresetböl is. igen (TL 210)

adot. és meg annyit költöt, az épitesre. a harmadik. és aleg (TL 210)

költtsége. az Isteni szolgálatért. és a kápolnájáért (TL 211)

menetelekor meg akarván ajándékozni. mondá az urak elöt. ezt a követet (TL 211)

amelynek nem veszem hasznát. egyik az urak közül. aki tréfás volt (TL 211)

teremptöje. meg adta érnünk ezt az esztendöt. hálá legyen az ö (TL 211)

ezt az esztendöt. hálá legyen az ö sz.ent nevének. én (TL 211)

ollyanokra. kik gyermekségektöl fogvást szolgálták az apját, de abban menthetem a (TL 211)

abban menthetem a fiat, hogy az attya szolgait nem üsméri, bonvált (TL 211)

hogy a vezér helyet. kik az elmult holnapban le tettek vala (TL 211)

semmi kárunk. se hasznunk. csak az Isten az elménkben valo békeségit (TL 212)

se hasznunk. csak az Isten az elménkben valo békeségit adgya meg (TL 212)

minden nap jol lakik. de az elménk. igen koplal. avigasságtol. a (TL 212)

ezeknek pedig néném. nem más az oka. hanem, hogy ki nem (TL 212)

tartom, had beszéllyenek. csak én az igaz uton járjak. már másut (TL 212)

mulva. avezér meg indul ahadakal, az Isten. a ki minden dolgokot (TL 212)

mint másoknak, de engemet csak az egy Isten vigasztal. és ö (TL 213)

a mi a köntösihez, és az ház beli eszközökhöz kivántatot, a (TL 213)

portékát ólttson vettéké vagy drágan, az ollyan apro állapotban mindenkor gántsot (TL 213)

nem türhettem, bé megyek utánna. az iró házában, ot eleiben borulok (TL 214)

nem volt töb tiz tallérnál. azegészház költtségire. de aki a fogat (TL 214)

Rakotzi Josef fejdelemnek. ebben az országban érkezéséröl valo (TL 215)

Adgya Isten hogy az ö áldásával és vigasztalásával kezdhesük (TL 215)

Constancinápolyban, a bujdoso felekezeti közi az elmult holnapnak 17 nápján idé (TL 215)

oda menni. de bonneval volt az oka. mert mint hogy a (TL 215)

nem akarnak két ellenséget tsinálni., az egy is elég most nekik (TL 215)

a tsikban, vigasztalásunkra vártuk, ezt az ifiu fejdelmet de szomoruságunkra jött (TL 215)

a szép rend tartást amelyet az attya szabot volt közöttünk, és (TL 215)

annak el rontásán kezdé el. az itt valo életét, ugy anyira (TL 215)

a rendet, nagy rendeletlenség követte, az okoságot a hebehurgyaság., a kegyeséget (TL 216)

a kegyeséget a harag. és az idegenség ugy anyira, hogy harmintz (TL 216)

urunkot, mert szomoruán kel néznünk az attya, és a fia közöt (TL 216)

benne vagyunk, mihent ide érkezet az attyának minden joszágát hiven kezében (TL 216)

vallotta. nintsen semmi jobb mint az igaz uton járni,, a volna (TL 216)

a volna kivánatos dolog. hogy az attya nyomdokát követné, meg mert (TL 216)

nénem., hogy én mint vagyok az elméjiben tsak ugy mint a (TL 216)

járunk, a bizonyos pedig, hogy az Isten ebben a fejedelemben sok (TL 216)

meg nem tartani, mivel atöröknek. az Isten szintén olyan igaságos és (TL 217)

bontotta, meg is büntetödöt érette, azolyan példán most is lehetne tanulni (TL 217)

ha azt nem reménlenék. hogy az Isten most is igaságot teszen (TL 217)

indula meg, de ugy mintha az ellenség lett volna ahátunkon, még (TL 218)

halok én it meg mint az apám. nem felelék reá de (TL 218)

házak mind fel voltak ékesitve. az ide valo mód szerént a (TL 218)

valamint irják., a fülei. valamint az aszonyok legyezöje., a szájábol. két (TL 218)

a karom, azok pedig hoszak., az ételre azok néki nem használhatnak (TL 218)

adta; az is bizonyos hogy az esztergarosok. sok szép drága munkára (TL 218)

mit leg inkáb tsudáltam abban az állatban, az orrát. de orrnak (TL 218)

inkáb tsudáltam abban az állatban, az orrát. de orrnak nem mondhatom (TL 218)

de orrnak nem mondhatom mert az orra végiböl jö ki egy (TL 218)

vége olyan. mint a disznonak az orra, két lyuk megyen fel (TL 218)

másodszor látok illyen komédiát ebben azországban, a theatrumrol hogy szállunk le (TL 219)

lábai mindenüt egyaránsu vastagsaguak. mint az oszlop.. vannak olyan vastagok. mínt (TL 219)

a kisdedek közül valo., tsudálatos az Isten az ö munkáiban, elég (TL 219)

közül valo., tsudálatos az Isten az ö munkáiban, elég már arrol (TL 219)

és azután mindnyájan meg tsokolok az ö kalmakányi kezét, és viszá (TL 219)

facsarlyák, el vetik. és mikor az ember a csorgobol akar inya (TL 219)

volt, mindenikének pedig a szépségével. az férje meg elégedhetik, férfiu tselédgyeket (TL 219)

miolta ebben az országban érkezet, azegéssége (TL 219)

nem adot, mert még abban az orábanis a hideg volt rajta (TL 219)

rajta, és a miolta ebben az országban érkezet, azegéssége (TL 219)

udvarra találánk mint azelsö. ebben az udvarban pedig jób kéz felöl (TL 220)

zugásal a tálakra rohanának valamint az ellenségre. hogy ki kaphat el (TL 220)

mint egy ezerig valo jantsárok, azudvaron pedig vala le rakva, mesze (TL 220)

a jancsárok nem akarnak futni az ételre. bal kéz felöl pedig (TL 220)

ételre. bal kéz felöl pedig az ut mellet. tizen két paripa (TL 220)

nem olyan udvarra találánk mint azelsö. ebben az udvarban pedig jób (TL 220)

hajnalban a fejdelem hajora üle azegész udvarával, és a Constancinápolyi kapu (TL 220)

parantsolattyával., a kalmakány eleiben mene. az ajtóig. el vevé tölle a (TL 221)

husz tál étket, de azal az ebéd nem tarta továb fél (TL 221)

volt, azután két csauz pasa az ajtoig jövének, a két kadileszkert (TL 221)

köszöntvén. a Császár felelé néki. az apád én hozám sok ideig (TL 221)

meg láthatok, hogy miért kap az ember evilágon. az Esopus mondása (TL 222)

miért kap az ember evilágon. az Esopus mondása minden nap bé (TL 222)

kérdették tölle hogy mit tsinálnak az Istenek az égben? azt felelé (TL 222)

hogy mit tsinálnak az Istenek az égben? azt felelé reá. hogy (TL 222)

kellene indulnunk., és hogy ma az vezérhez kellene meni, oda is (TL 222)

vezér a fejdelem kezében adá az Ethnámét., a mely levélben a (TL 222)

végezvén tehát ót a komédiát az elmult holnapnak 27 napján., el (TL 223)

fog lenni., hogy gondgya légyen az uton mindenre, és egy tefterdárt (TL 223)

utozás lesz a miénk. mind az idöre, utra, és más okokra (TL 223)

és betsülettel fogadták a fejdelmet az utban hoszu levelet nem lehet (TL 223)

Talám már az irást el is felejtette kegyelmed (TL 224)

porta, hogy mihent vidinben érkezünk, az egész magyar ország és erdely (TL 224)

jö, talám ugy lehetne ha azöreg urunk élne, de most hogy (TL 224)

szinte tiz napig voltunk is az uton, elég a hogy, az (TL 224)

az uton, elég a hogy, az elmult holnapnak 27 dik napján (TL 224)

azt nem kel gondolni, hogy az ellenség üzöt volna ki, hanem (TL 225)

lovat, mind a Császár fizeti, az utunk nem volt unadalmas. mert (TL 225)

ezer embernek parancsol. hadakozás idejében, azö pasasága pedig, mind szélyeseb. mind (TL 225)

generalisnak. vagy gubernátornak, ö pediglen azö tartományának. mint egy örökös ura (TL 225)

tsaknem kétszer erdély országa. hát. az ilyet nem leheté hini generalisnak (TL 225)

fö harminczadoságból tették pasának, ebben az országban egyszersmind nönek fel az (TL 226)

az országban egyszersmind nönek fel az emberek az ilyen nagy pasaságra (TL 226)

egyszersmind nönek fel az emberek az ilyen nagy pasaságra, valamint a (TL 226)

tál. étek. volt egymás után az asztalon, a pasa a maga (TL 226)

hol gyermekes aszonyokot, boldog aszony az olyan. a kit gyermekestöl együt (TL 226)

mert sokszor történik, hogy egy az aszonyt veszi meg. más meg (TL 226)

tallér, hat taller, ött tallér az arra. de senki nem igére (TL 226)

ora után avezér meg indula az egész udvarával. sok fáklyákot vittek (TL 227)

de nem tsak minket., hanem azegész taborát. azt pedig ma tudtuk (TL 227)

felé. oka ennek a. hogy azide valo pasa már vagyon más (TL 227)

fáklyákot vittek elötte, és utanna, az egész tabor, és miis azt (TL 227)

helyt fogjuk az éttzakát tölteni, és hogy avezér (TL 228)

duna parton kelletet elmenni, arra az egész tabor fel zendül. gondolván (TL 228)

mellé hurtzolni. itéllye el már azember, ha egy vezér (TL 228)

szép rendeletlenségel. és ha szüntelen az ember magára nem vigyáz. a (TL 228)

ma ebéd tájban ide érkezénk az egész táboral., ma tudok meg (TL 228)

hogy a vezér azért lötetet az estve. hogy a had hamaréb (TL 228)

három ora., most nem lövik, az utolso levelemben meg mondottam volt (TL 228)

utolso levelemben meg mondottam volt az okát, de már ismét kezdik (TL 228)

anyi féle dolgot nem találna az ember mint egy vezérnek atáborán (TL 228)

venné: azt is láta hogy az ágyuk a kö falakon igen (TL 229)

száz jantsár iratá fel magát. az illyen hirt ha meg vitték (TL 229)

talám tsak mi maradunk avezérel, az idén nem is tart továb (TL 230)

hogy véle vidin felé menyünk, az Isten meg oltalmazta édes hazánkot (TL 230)

kenyeret avezér meg igérte hogy az uton szemben lesz a fejdelemel (TL 230)

Ceremonia nélkül fel ada rajtunk, {…} az elmult holnapnak a 27 dik (TL 230)

vezér meg izente volt, hogy az utban szemben lesz a fejdelemel (TL 230)

fejdelemel., azert utánna siettünk. hogy az ebédgye után. a helyre érkezhesünk (TL 230)

elöttünk. már sátorok alat volt. az egész udvaraval. a midön miis (TL 230)

vagyon hozám a porta. mint az atyámhoz volt; ma ebéd után (TL 231)

innét jó regel meg indula, az egész udvarával; és ide hagya (TL 231)

volt egésséges a miolta ebben az országban jött de kivált egy (TL 231)

azt tudgyuk hogy a fejdelemnek azegéssége igen rosz renden vagyon, soha (TL 231)

állapotban vagyon. szüntelen valo forroságban, az ábrázattya vész, a teste vastagodik (TL 231)

leveleket arra kel igazgatni. és azegéségre vigyázni (TL 232)

által ide érkezénk, szerencsésen. hol az ellenség hátán, hol egy nehány (TL 232)

szakad a dunában az édes olt vize, tsak azt (TL 233)

Én ha azkedves néném levelét nem veszem is (TL 233)

a vizen, hol aföldön, hol az áerben járunk. de bártsak valamely (TL 233)

mindenkor a nyomoruságrol kellene irnom az el mult holnapnak 19 dik (TL 233)

hogy it pestis vagyon, de az orvosokot ugyan azért kelletet volna (TL 233)

elötte egy nehány napal, leheté az ilyenekre bizni életét,? a minap (TL 234)

pap fel akarván néki adni az utolso kenetet, a midön az (TL 234)

az utolso kenetet, a midön az imádságot el kezdé. az Istennek (TL 234)

mellet ezekböl, áll azudvara. ezek pedig olyan személyek. a (TL 234)

midön az imádságot el kezdé. az Istennek adá lelkét, 38 esztendös (TL 234)

adá lelkét, 38 esztendös korában, az ur irgalmazon néki. a testet (TL 234)

a testamentumban azt hagyta. hogy az attya mellé temesék, de nem (TL 234)

szeretetni másokal., egy szoval, ha az attya nevelhette. volna, mind más (TL 235)

szilva fának is el férünk az árnyekában. a ki minket teremtet (TL 235)

rajtunk., ö minket például tett az egész nemzetünknek, és boldogok azok (TL 235)

kik tanulni fognak rajtunk, kik az országal együt tartanak., és akik (TL 235)

vezették, vezetik, és vezetni fogják az embereket. az olyan állapotra. mint (TL 235)

és vezetni fogják az embereket. az olyan állapotra. mint a melyben (TL 235)

a lészen szerencséseb. a kit az ur, mint egy fogságban tészi (TL 235)

hagyni. hanem hogy igen szerettem az öreg fejdelmet, noha a menyei (TL 235)

Az el mult holnapnak 14 dik (TL 236)

templomban el temetök. akit is az ur Jesus állittya jobb keze (TL 236)

Jesus állittya jobb keze felöl. az utolso napon. it most minden (TL 236)

muskotérosok is vannak., a kiknek azerszények igen lapos lévén, a vizet (TL 236)

napon. it most minden orán az apostolok el oszlása lészen, a (TL 236)

a köpenyegit meg látom. mert az erdélyi havasok mellet menyünk el (TL 236)

a levelet el végezem, és az iráshoz valo szerszámimot el rakjam (TL 236)

töllök ha pestisben holté meg azaz ember. ezek felelik, hogy abban (TL 237)

4 igér. azután. ötöt, mikor az alku meg volt, a pap (TL 237)

muskotérosok kiálttyák néki, hogy ha az ött veder bort megadgya. a (TL 237)

is mindgyárt bé mennek. és az ött veder bort ki hozák (TL 237)

senem varot azért, hogy szégyenlette az oculárét fel tenni., én pedig (TL 237)

most minden orán el oszolnak az apostolok. ki nap nyugot felé (TL 237)

meg. mint sem kelletnék, ez az Cancellária szokása. mert it nem (TL 237)

fejdelem azt hadta volt. hogy az apja mellé vigyék temetni, de (TL 238)

temetök. estve egy görög templomban, az apja felöl el mondhatom. valamint (TL 238)

nem szokta volt meg atanulást. az ész pedig tanulás nélkül. csak (TL 238)

minden maga viselése, szokása. ellenkezet az itt valo nemzettel. mert sohult (TL 238)

mert sohult ugy nem vigyáznak az embernek maga viselésire mint itt (TL 238)

de kivált bennünket, a kiket az apja szeretet; éppen nem kedvelhetet (TL 238)

élete, és dolga szegénynek. ebben az országban, csak ollyan volt. mint (TL 238)

azért ne beszellyünk többet felölle, az Isten irgalmazon szegénynek hanem. arrol (TL 238)

a köpenyegit meg látom, mert az erdélyi havasokhoz nem mesze megyek (TL 238)

el nem kel felejteni. és az egésségre kel vigyázni (TL 238)

pedig csak azért. mert szégyenlette. az oculárét feltenni (TL 239)

Meg kel tartani mindenkor az igéretet,. mert az igéretel adosá (TL 239)

tartani mindenkor az igéretet,. mert az igéretel adosá teszük magunkot, és (TL 239)

igéretel adosá teszük magunkot, és az adoságot meg kel fizetni. akár (TL 239)

a városon kivül. egy klastromban. az ebéd készen várt bennünket. a (TL 239)

a ki elsöben el vette az atyafiát. és azután kért szabadságot (TL 239)

nála, a szeme kancsal., de az esze nem a. mert elegendö (TL 239)

a görögöknek más féle szinü az eszek,. nem mondhatni tellyeségel. hogy (TL 239)

néném nem kelletet ugy vigyázni az egésségre mint most; inkáb több (TL 240)

el ne mennyen., mert én az enyimnek, pitesdi bort kel adnom (TL 240)

de micsoda gyönyörü utozásunk volt. az idöröl nem szollonk., mert mindenkor (TL 240)

szép térségeken, micsoda hellyeken megyen az ember. bukurestöl fogva egész jászig (TL 240)

virág legyen. hát ha még. az az elmuló gyönyörüségünk. nem let (TL 240)

ha valami lovast láttak. mindgyárt az erdöt tekintették. el itélheted néném (TL 240)

néném. micsoda suhajtásokot bocsátottam. mikor az édes hazám havasi mellet mentem (TL 240)

bé mentem volna zágonban. de az (TL 240)

ur bé fedezte elöttem, az oda vivö utakot. mert az (TL 241)

az oda vivö utakot. mert az egész föld övé, tegnap más (TL 241)

secretariusát. aki is köszöntvén bennünket az ura nevével, azután avajda hintojában (TL 241)

is tudgya e magát alkalmaztatní az idegenekhez. nem is kel csudální (TL 241)

egy holnapja. hogy unadalomal. töltöm az idöt ebben az izetlen városban (TL 241)

unadalomal. töltöm az idöt ebben az izetlen városban csak egyedül. mert (TL 241)

hogy csak hejában valo lesz. az unadalomra pedig minden nap elég (TL 241)

boérok. ollyanok mint a medvék az idegenhez, nem tudom ha termeszetböl (TL 241)

cseleksziké, vagy pedig nem mérnek az idegenekel társalkodni, de igen vadok (TL 241)

noha szabo. hogy itt valaki az idegenhez menne, ebédre hiná, amint (TL 241)

menne, ebédre hiná, amint szokás. az emberek közöt, azt nem kel (TL 241)

hozám. mint az ide valo érseknek, mikor hozá (TL 242)

igen kedvesen vettem tölle. nem az ajándékját, hanem hogy jó szivel (TL 242)

el menni, ót eleget beszélgetthetnék. az oláh papokal, mert itt a (TL 242)

hát. mind a városrol. mind az itt valo állapotrol egy keveset (TL 242)

a kereskedést. a sidok. és az örmenyek tarttyák, hogy ha pedig (TL 242)

vajdák volnának. és ollyanok kik az ország hasznát keresnék, igen nagy (TL 242)

had koptassam tehát a pennámot azirásban, mert arra elég idöm vagyon (TL 242)

jó földet pusztán hadgyák. és az erdökben laknak., itt a boéroknak (TL 242)

hekmány. a ki az egész hadaknak parancsol., egy gazdag (TL 243)

parancsol., egy gazdag görög szöcsnek az öttse, és elötte, terdet, fejet (TL 243)

kocsinhoz, mindenek félnek és készülnek, az Isten visellye gondomot., ö tudgya (TL 243)

nagy pompával mene ki innét. az egész hadaival., de micsoda. had (TL 243)

három ide valo fö urak. az egyike közüllök. a Cancellárius, ezek (TL 243)

reánk üthetnek, és egy éttzaka az ágyban találnak., ollyan öltöztetökre. nincsen (TL 243)

vagyon, a boérok már régen az erdökre küldötték feleségeket; kivált a (TL 243)

azt gondolom hogy a kozákok az udvaromon vannak, a kalmakányok. gyakorta (TL 243)

ajánlani magamot. ennek a holnapnak az elein mene itt el a (TL 244)

ez igaz. el mondhatni, hogy az Isten ujja vagyon itt. tegnap (TL 244)

mind nagy hirek, arra felé, az Isten gyözedelmet ád a töröknek (TL 244)

hagyom öket, mint sz.pál az oláhókot,. soha örömesteb. meg nem (TL 245)

a kozákoktol nem kelletet félnem az uton, igen kelletet atolvajoktol., elég (TL 245)

vettek volna el rollam. és az elmém meg kezde csendesedni, avajdát (TL 245)

had igen huzo, vonó, kivált az ásiai nyomoru török, a ki (TL 245)

kaphat a házához, mind ezekre az okokra valo nézve igen tarthattam (TL 245)

kel altalmenni, kivált foxánig. de az Isten ugy adta, hogy egy (TL 245)

csak én lettem volna egyedül az egész országban., vagy mint ha (TL 245)

egész országban., vagy mint ha. az egész föld el szaladot volna (TL 245)

hogy szerencsésen érkeztem ide., akit az Isten oltalmaz. meg vagyon az (TL 246)

oltalmaz. meg vagyon az oltalmazva. az érkezés pedig tegnap volt. a (TL 246)

meddig. és mint fóg tartani az üres erszényem, Isten tudgya., de (TL 246)

visely édes néném magadis gondot az egésségre. és irj (TL 246)

és ha ide jöttek volna. az ágyban találtak volna. mert ennek (TL 246)

meg nem mozditthattam. még csak az ujjaimot sem., egy szoval. valamint (TL 246)

harmad napig, azután egy kevesé az erö meg kezdet jöni. de (TL 246)

a melyen meg sem, mozdulhattam az ágyban, mert a szolgám mondgya (TL 246)

mindenemet nekik szántam volt. de az Isten ugy adá. hogy másnap (TL 247)

változot, mert nem állottam akarattyára, az ö vajdaságánál drágábnak tartom becsületemet (TL 247)

becsületemet. és nemzettségemet; vigyáz néném az egésségre, mert a drága portéka (TL 247)

telet ki töltenem. és ha az idén meg nem fagytam, meg (TL 247)

nagy drágaság. és szükség itt. az uttzákon egymás keziböl vonnyák ki (TL 247)

észre, hogy nem mérnek avajdátol. az idegenekel társalkodni. de magok közöt (TL 248)

mert a hidegben jobban esik az étel., könyörögj néném.. hogy meg (TL 248)

nem igen törödöm rajta. mert azur segittségivel. egy nehány nap mulva (TL 248)

a bekeség fel bontásának, és azIsten nem engedte meg hogy erdély (TL 248)

is el hágy, még is az idöröl azt észre nem veszük (TL 248)

egy embertelen török, a pipaszáral az orczáját meg simogatta. ö azt (TL 249)

jó egy lépés, bukureströl ide., az Isten ismét viszá hoza ide (TL 249)

itt el nem töltök, mint az elsö utal. és már innét (TL 249)

országban. vagy erdélybe kel menni. az el mult holnapnak. 26 napján (TL 249)

hogy mit csináltunk annyi ideig az uton, én magam sem tudom (TL 249)

csikorog az embernek mikor hallya. mint mikor (TL 250)

is egy kevesé simábnak tettzet. az ö tzifraságok abban. áll, hogy (TL 250)

is vagyon. mert mikor bémegyen az ember valamely bolgár faluban, valamely (TL 250)

abban buza vagyon és marékal az embere hánnya., kel ugyan valamit (TL 250)

nagy hegyeit. harmad napig hágván, az Isten szerencsésen ide hoza viszá (TL 250)

szerencsésen ide hoza viszá minket az elöbbeni. régi. és szomoru lako (TL 250)

meg kel lenni. fö képpen az ollyanoknak, mint mi. a kiknek (TL 250)

kiknek mástol kel várni, de az Isten ebben az el hagyatot (TL 250)

várni, de az Isten ebben az el hagyatot állapotunkban sem hagyot (TL 250)

köszöntöttem. hanem azt kivántam, hogy az Isten hoza. sz. anyaszent egyházában (TL 251)

holt meg. mind a hogy az austriai ház el fogyot a (TL 251)

ebben a nagy vendég fogadoban. az ó törvényben., akik levelesek voltak (TL 251)

igen nagy. mint vagy néném, az egésség jol szolgálé, vigyáz reá (TL 251)

majd el felejtettem volna. hogy az Isten jó pápát adot. augustusnak (TL 251)

a tél el kezdödöt, de az idö arra nem hajt, és (TL 252)

melegek járnak; éjel, napal, nyitva az ablakaink., az el mult tél (TL 252)

éjel, napal, nyitva az ablakaink., az el mult tél ollyan nagy (TL 252)

viselni, ki mondhatná meg annak az okát, én meg mondom. aki (TL 252)

aki jobban tudgya, mondgya jobban. az el mult télen. nagyob hidegek (TL 252)

hidegröl, hanem arrol is. hogy az idén igen nagy rendeket kaszáltak (TL 252)

leg elöbször. 12dik kelemen pápát. az Isten magához vévé; a prussiai (TL 252)

mene. 6 dik károly csaszárt. az Isten ki szolittá. 20dik 8bris (TL 252)

császári korona., ki nem ment az austriai házbol. a mely háznak (TL 252)

foglalni, már elis kezdette ez az utolso a hadakozást. ezen kivül (TL 252)

még tart a spanyol. és az anglus közöt valo hadakozás. a (TL 252)

meg, meg lesz, nem lesz. az ö dolgok, mi csak imadgyuk (TL 253)

választ is adtam reájok, de az elég szomoru, hir. hogy a (TL 253)

smaragdal. ugy tettzik, hogy az az ur, még gyermekségitöl fogva meg (TL 253)

nem lévén miröl beszélni. csak az idöröl. beszéllünk, én is arrol (TL 253)

ösz volt, mindenkor száraz idök, az egész télen, haromszor havazot. de (TL 253)

is micsoda havazás volt. csak az örményeknek sem volt elég. mi (TL 253)

néném, de igen ölelgetni kel az egésséget. itt mi Istennek hálá (TL 253)

mint vagy édes néném. az egésség mint szolgál, szoktaké irni (TL 254)

hat napja; ajég szivünek mint az én néném. a nem sok (TL 254)

most töb édeseb szok. jönek az elménkre mint más idökben. annak (TL 254)

mint más idökben. annak mi az oka: az aszszonyok jobban tudgyák (TL 254)

idökben. annak mi az oka: az aszszonyok jobban tudgyák. elég a (TL 254)

nem volt, mind azon által az aratás bö volt, termetteb gyümölts (TL 255)

pedig nem lehet látni mint az idén. de aki száz emberel (TL 255)

adhat böséget. amint azt láttyuk az idén, ez az Istennek a (TL 255)

azt láttyuk az idén, ez az Istennek a mezei áldását illeti (TL 255)

ha háláadatlanok vagyunk., és leszünk az Istenhez anyi áldásáért, a még (TL 255)

mit tsinálunk, és mivel tölttyük az idöt, az elsö kérdésre azt (TL 255)

és mivel tölttyük az idöt, az elsö kérdésre azt felelem. hogy (TL 255)

a siloé toja mellet hogy az Angyal fel keverje avizét. és (TL 255)

abban vessék öket. de azt az Angyal. keverte fel. és nem (TL 255)

felöl valo ellenségtöl meg oltalmaza az országot. aCérémonia (TL 255)

nintsen emberi reménség ót vagyon az Isteni segittség. mászor többet. polateti (TL 256)

Ha tsak az idö járásárol diáriumot nem tsinálok (TL 256)

esett, tegnap elöt nagy szélvész, az illyen nem levél hanem kalendárium (TL 256)

látom hogy mire itélné kéd az olyan levelet. Istennek hálá kedves (TL 256)

valo ki rekesztetésünket. mivel ót az élet fogyatkoztatására több ók vagyon (TL 256)

meg siléziáért, mitsoda atelhetetlenség. mikor az ember bé nem éri amagáéval (TL 256)

dural. adgyák ki aválaszt., ennek az apja a császár doktora volt (TL 257)

volt. mitsoda szép dolog mikor az ember felöl jót mondanak. néki (TL 257)

hogy meg marad nem tsak az adomány de még tsak a (TL 257)

meg maradnak. hát mit mondhatni az olyanokrol. a kik azal nem (TL 257)

és emberséges nevet. hanem tsak az Istenért. de meg az irás (TL 257)

tsak az Istenért. de meg az irás azt mondgya, hogy mások (TL 257)

hogy mások látván tselekedetinket. azért az Istent ditsérjék. valo szent pál (TL 257)

azon. akár mit mondgyanak felöle az emberek. az az, arosz nyelvek (TL 257)

senki töb okot nem adot az utánna valo jót mondásra mint (TL 257)

ez a szent valo hogy az irás azt mondgya. hogy ha (TL 257)

akarunk emberséges emberek lenni hogy az emberek meg ditsérjenek. el vettük (TL 257)

magáért ajóért kel tselekedni hanem az Istenért és ne atesti. hanem (TL 257)

ember felöl, midön jót mondanak. az Isten áldása szál reája, holta (TL 258)

szál reája, holta után pedig az ö irgalmasága. mint vagy néném (TL 258)

nagyob közi volna sylésiához mint az Austriai háznak. a hadakozást el (TL 258)

holnapba, abban bizonyos vagyok hogy az Austriai ház. soha el nem (TL 258)

érjüké mi azt vagy sem az ur tudgya. azt tudom hogy (TL 258)

földön akár mely magosra hágjon az ember. de tsak le kel (TL 258)

mondhatni hogy királyi tiszttség, ura az egész Imperiumnak, ö rajta vannak (TL 258)

modgyok vagyon agyüjtésbe, de ebben az országban. ha a fö tisztek (TL 258)

de se mulandob sintsen, mert az oraját sem tudgya mikor már (TL 259)

tiszttségre pedig nem választnak mindenkor az uraknak az eleiböl, hanem tsak (TL 259)

nem választnak mindenkor az uraknak az eleiböl, hanem tsak amint a (TL 259)

hajos, ezekböl mind voltak vezérek. az uj vezérünk pedig a fö (TL 259)

14dik vezér a miolta ebben az országban uralkodunk, mondám hogy uralkodunk (TL 259)

elég lészen. másut ilyen száraságot az éhség követné. de itt tsak (TL 259)

mivel Mehemet vezért le tevék az el mult holnapban, ha mindenik (TL 260)

után egy predikáciot akarnánk tsinálni, az életnek, a szerentsének változásárol, álhatatlanságárol (TL 260)

letet vezérekröl., adgyatok számot sáfárságtokrol., az vezér pedig Abdula pasa (TL 260)

támad valamely per, a melyet az álgyu prokátorokal folytattyák, it mi (TL 260)

Ennek a holnapnak azelein érkezék Constantinápolyba Grof d’Ésalleur (TL 260)

szüntelen a Császár elöt vannak. az aszszonyira ezek vigyáznak, anyi kintset (TL 261)

már el fáradtál aleveleimben tsak az esöröl, hidegröl. melegröl olvasni, hanem (TL 261)

irnom. látom én azt. hogy az aszonyok is meg okosodnak. idövel (TL 261)

is szükségek vagyon arra, hogy az idö legyen mesterek. az elöt (TL 261)

hogy az idö legyen mesterek. az elöt tsak a mulattságrol gondolkodtunk (TL 261)

fegyver által valo nevekedésit inkab az Isten rendelésinek. mint sem a (TL 261)

anagy nemböl valoság. se nem az érdem emel fel valakit anagy (TL 261)

hozája valo jó akarattya mitsoda az orvosága az illyen rendeletlenségnek a (TL 261)

jó akarattya mitsoda az orvosága az illyen rendeletlenségnek a kemény büntetés (TL 261)

tarttya abasákot. a kemenység. és az eröszak. természete a törököknek, ök (TL 261)

eröszak. természete a törököknek, ök az igazgatásnak modgyát a hadakozásban kezdették (TL 261)

vizi postáink igen sokáig maradnak az uton., azt irod néném, hogy (TL 262)

kezdem tehát nem azur, hanem az aszszony dolgát (TL 262)

valamiben meg sérti vagy kisebiti az ö örökös hatalmát. valo hogy (TL 262)

talállyak, el kezdem tehát nem azur, hanem az aszszony dolgát (TL 262)

törökök földi Istennek, vagy is azIsten árnyékának, ezért is tartyák a (TL 262)

meg határozák avallás dolgaiban. de az országos dolgokban egész hatalomba hadgyák (TL 263)

anád. el felejtettem vala, hogy az aszony dolgára hinak. A törökök (TL 263)

a töb jó erköltsök közöt az engedelmeséget leg nagyobra betsülik. leg (TL 263)

El mondhatni azt is. hogy az egész birodalom tsak rabokbol ál (TL 263)

egész birodalom tsak rabokbol ál. az ifiakot. a kiket az udvarba (TL 263)

ál. az ifiakot. a kiket az udvarba nevelik. ót. 20. 30 (TL 263)

a tömlötzbe, többire a pasáknak az anyok rab leány volt a (TL 263)

állani, hogy mi formában nevelik az iffiuságot a Császár udvarában, mivel (TL 264)

akik tölle vették aneveltetést, és az eledelt., azok az iffiak pedig (TL 264)

aneveltetést, és az eledelt., azok az iffiak pedig töbire keresztyén apáktol (TL 264)

törökök ezeket Isoglánoknak nevezik, ezeknek az ifiaknak pedig, igen szepeknek, és (TL 264)

mutattyák, a ki elosztya öket az arra rendeltetet iskolákba de elsöben (TL 264)

kutyákot, madarakot neveltettnek vélek, ezekböl az iskolákbol, felyeb valo hivatalokra emelik (TL 264)

mind étel dolgába. tiszteségesen vannak, azágyok sorjában vagyon, és minden ötödik (TL 264)

vannak, ezek közül tizen kettö az udvari fö tiszttségeket viselik. ezek (TL 264)

a ki a kengyelét tarttya, Az ibriktar Aga. a ki (TL 264)

császár körmeit metéli. barber basi, az elsö borbély. Muhascségi basi. a (TL 265)

A fekete heréltek, az Aszonyok szolgálattyára rendeltettek. ezek tellyeségel (TL 265)

házra vannak el osztva, valamint azinasok a foglalatoságok avarrás, mindenikének különös (TL 265)

maga mellé. a kiket akarja az öreg aszonyt a ki ezeknek (TL 265)

halála után., akiknek leányi voltanak az udvartol ki mehetnek, de a (TL 265)

fogjunk az aszony dolgához és kezdgyük el (TL 266)

fejének., a Császár tsak nem az egész hatalmát kezében adgya, keziben (TL 266)

vagyon metzve, ezt a tiszttséget az elsö Amurátes kezdé (TL 266)

tsak három basának adgyák meg az egész birodalomban., mint hogy a (TL 266)

husz ezer tallér esztendöre. de az ajándékok amelyeket a basák adnak (TL 266)

ajándékok amelyeket a basák adnak, az egész tartományokbol., és a sok (TL 266)

mivel az a kints még az ö ládájában fog meni (TL 266)

Az Anadoliai beglerbégség leg elsö, ennek (TL 266)

a ketö közöt a moldovai az elsö. és a szegényéb, a (TL 267)

együgyüek voltak. hogy magok mentek az adó pénzért volt olyan havasalföldi (TL 267)

tolvaj képiben el vették töllök az ado pénzt a török egyszer (TL 267)

most a vajda emberei viszik az adó pénzt Constancinápolyba, ha el (TL 267)

atávul valo tartományokba, a Gubernátorok, az engedelmeséget félbe rugják, és magokot (TL 267)

azt meg nem engedi hogy az atyának gazdagsága a fiára szállyon (TL 267)

a fiára szállyon, minden pasának az öröksége, a császáré, és abbol (TL 267)

vagy más attyafiát adgya néki., az el jedtzéskor nagy suma penzt (TL 267)

familiákra it semi tekéntet nintsen az ollyan pasa pedig, a ki (TL 268)

légyen a, mint hogy pedig az új feleségivel sem lakhatik, azért (TL 268)

oda nem mehetünk imádgyuk it az Istent, nagy az én nevem (TL 268)

imádgyuk it az Istent, nagy az én nevem mindenüt. és mindenüt (TL 268)

jóbb avallásba, de mint hogy azö idejekbe arabiában sokal töb sidó (TL 268)

nevem mindenüt. és mindenüt áldoznak az én nevemnek, vagyon imár egy (TL 268)

vallása, mert azon kivül hogy az érzékenységeknek leg inkáb kedvez, de (TL 268)

véle a pogánysagot, ki tettzik az álkoránbol., hogy ez akét ember (TL 268)

is vevének ki anyi szokást az új testámentumbol. mint az óból (TL 268)

szokást az új testámentumbol. mint az óból, arra az okra valo (TL 268)

testámentumbol. mint az óból, arra az okra valo nézve hogy a (TL 268)

anem lett volna,, hogy ötet az Istentöl küldetet embernek tarttsák., az (TL 268)

az Istentöl küldetet embernek tarttsák., az ö vallása nem igen külömbözöt (TL 268)

kénszeriteték avallása fel állitására, hogy az okosághoz, a világi tudományhoz, és (TL 269)

világi tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye, az ö el ragadtatásit, amelyeket okozák (TL 269)

féle irot törvént adot ki azur az embereknek, mindenikében lehet üdvezülni (TL 269)

hogy ö volna hirdetöje, magyarázoja. az ur akarattyának, evilágra pedig tsak (TL 269)

pedig tsak azért jöt, hogy az ur parantsalatit hirdese, agalamb a (TL 269)

irot törvént adot ki azur az embereknek, mindenikében lehet üdvezülni. mert (TL 269)

mindenike azt hadgya. hogy higyenek az egy Istenben minden embereknek teremtöjében (TL 269)

minden embereknek teremtöjében, és birájában, az elsö törvény Mojses által adatot (TL 269)

ellenkezik a meg romlot természetel. az okáért mondá, az ur tellyes (TL 269)

romlot természetel. az okáért mondá, az ur tellyes lévén irgalmaságal (TL 269)

világon, (ez igen nagy igeret). Az alkorán könyve. olyan könyv, a (TL 270)

küldetet., és könyörögjetek szüntelen, mert az imádság el térit avétektöl:) azt (TL 270)

miénk, akor megyen a mezöre az ember. mikor akarja. a nagy (TL 270)

három féle dinye. kivalt most az öszi dinye, a mely decemberben (TL 270)

itt vagyon., nem adatik sohult, az igen hasolit az ugorkahoz., amint (TL 270)

adatik sohult, az igen hasolit az ugorkahoz., amint hogy a melyik (TL 270)

fözték volna meg. menyünk már az aszony dolgára (TL 271)

Isten vagyon. és hogy Mahumetet az Isten küldötte, ami pedig atörvény (TL 271)

3. hogy alamisnát adgyanak. és az irgalmaságnak tselekedetit kövesék. 4. hogy (TL 271)

azon anapon. atemplomba menni délbe, az aszonyoknak meg engedik hogy oda (TL 271)

játékoktol ezeket, azért találta fel az ördög, hogy gyülölséget. és veszekedést (TL 271)

hogy gyülölséget. és veszekedést szerezen az emberek közöt, hogy öket el (TL 271)

közöt, hogy öket el távoztasa az imádságtol, és meg gátollya öket (TL 271)

de ezek nem szükségesek tellyeségel azüdveségre, 1. hogy pénteket meg üllyék (TL 271)

és meg gátollya öket, hogy az Isten nevét segittségül hiják; minket (TL 271)

gátol. hogy ne adgyunk hálákot az urnak. hogy a pestisnek hirét (TL 271)

pestisnek hirét sem halottuk ebben az esztendöben. neis halyuk (TL 271)

halva és elevenen, a kiket az ónós esökbe fogták, a török (TL 272)

fiatalt fel lehet nevelni. ideje az aszony dolgára meni (TL 272)

és igaz embert választ. Ámbár az ö Decretumit., és végezésit a (TL 272)

mind azon által olyan nagy az ö hatalma. hogy semiben néki (TL 272)

és utollyára mindenkor hozá tészi., Az Isten tudgya melyik jóbb, mind (TL 272)

Császár tanátsot kér a Muftitol. az országos dolgokban, vagy valamely pasának (TL 272)

valoságos tudománynak; A proféták. és az Apostoli tudománynak. Örököse: A ki (TL 272)

annak valoságos értelmit.: Te vagy az igazság kintsének a kolttsa; te (TL 272)

erösitve a felsö igazgatonak és az emberi nemzet törvény tsinálojának kegyelmével (TL 272)

mufti után vannak akét Cadileskerek. az egyik Europai, amásik Asiai, ezek (TL 273)

500 pénzek jár napjára, ennek az egész tartományba valo Cadiákra vagy (TL 273)

Az Imánok, vagy papok, olyanok mint (TL 273)

szükséges hogy jól tudgyák olvasni az Álkoránt, és hogy elsöben abban (TL 273)

azok akik atöronybol a népet az imádságra szokták hini, de még (TL 273)

Az Emireket az egyháziak közi számlálhattyuk (TL 273)

Az Emireket az egyháziak közi számlálhattyuk. mivel ezek (TL 273)

Az Emireknek egy fejek vagyon. akit (TL 273)

hiják. ehordoza a mahumet zászloját. az Émirek, minden féle nagy tiszttségekre (TL 273)

parantsol. a templomokhoz valo tiszttségekböl, az Impériumba sok templomok vannak. fö (TL 274)

tartották. és valamint annak. elötte. az Isten szolgáláttyara rendelték., de ajovedelmét (TL 274)

mert a keresztyén császárok idejében. az ö föld. a templomhoz tartozando (TL 274)

jövedelem pedig azoknak számokra, kík az ö lelkekért imádkoznak azokban a (TL 274)

atörvényt tanittyák, vannak ispotályok, szállások, az utozok, és az idegenek számára (TL 274)

ispotályok, szállások, az utozok, és az idegenek számára. vannak konyhák, a (TL 274)

szabad. mert a törvény tilttya az interesre valo adást, az egéségre (TL 275)

tilttya az interesre valo adást, az egéségre vigyázunk néném (TL 275)

pestis igen uralkodik, aváltozást tehett az áerben, hihetö hogy apestisnek nintsen (TL 275)

el kerülni, mert azö tanitások, az Isten elöre valo rendelésiröl., mód (TL 275)

mód nélkül szoros., söt még az Istennek tulajdonittyák avétket. mert azt (TL 275)

mind anyi féle képen magyarázák az Alkoránt. vannak sokan olyanok. akik (TL 275)

azt nékik el kerülni, mert azö tanitások, az Isten elöre valo (TL 275)

Alkoránt. vannak sokan olyanok. akik az Istenséget nem hiszik (TL 275)

Az ö ingek igen vastag vászon (TL 275)

mezítelen, amelyek ki nyitva, az övök, vastag. széllyes börböl vagyon (TL 276)

prédikacionak vége lévén, a chorusba az énekesek, és a flautások el (TL 276)

és a flautások el kezdik az eneket a mely sokaig tart (TL 276)

atörokök szokásit végig le irom. azutolso levelemet a derviseken hagytam el (TL 276)

közönséges népet kel érteni hanem az irás tudokot. ha pedig oly (TL 277)

leg aláb ugy tisztelik mint az Isten fuvallását, mint az ur (TL 277)

mint az Isten fuvallását, mint az ur mellet lévö nagy szó (TL 277)

szóllót, azon meg egyeznek hogy az Isten küldötte el. hogy olyan (TL 277)

akét rész, egy aszony kérheti azurátol valo el válást. ha tehetetlen (TL 277)

hogy nem hiszük hogy Mahumetet az Isten küldötte volna. jól tselekeszük (TL 277)

dinyét a vezér a kit az el mult holnapban letevének. vagyon (TL 277)

hozánk máris mutatta jó akarattyát. az el mult holnapnak a vegin (TL 277)

péntekre virado éttzakán el mulattya az adot meg fizetni, a mely (TL 277)

fizetni, a mely éttzaka arra az adora rendeltetet. egy olyan férfiu (TL 277)

hétben a feredöben mehesen. tarthat az el válástol., a leányal pénzt (TL 277)

vendégségbe töltik. a férfiak külön. az aszonyok is külön. annak idejében (TL 278)

rut. nem magyar humorhoz valo az illyen házaság (TL 278)

kedves néném szép idök járnak, az ablakok nyitva vannak., lehet tehát (TL 278)

szokás, hihetö hogy ök abban az ország tsendeségire vigyáznak., de az (TL 278)

olyan formában hogy viszá küldheti az apja házához a mikor néki (TL 278)

tettzik. meg fizetvén a bért az alku szerént a mi pedig (TL 278)

aszony gyermeke rab lesz valamint az annya. hogy ha az attya (TL 278)

valamint az annya. hogy ha az attya fel nem szabadittya (TL 278)

a férfiu hal meg elöb, az aszony ki veszi a néki (TL 279)

a mit néki kötöt házaságakor az el válás abiró elöt megyen (TL 279)

Istennek szent neve, de térjünk az aszszony dolgára (TL 279)

A törökök. azaz, azirás tudok. a környül metélést (TL 279)

nem tarttyák hit ágazatnak, se az álkorán parantsolattyának, és hogy a (TL 279)

mentöl czifrában lehet, azután lovon az uttzákon hordozák, musika szoval, a (TL 279)

A törökök. azaz, azirás tudok. a környül metélést nem (TL 279)

örömel kisérik ötet atemplomba, ahol az imán. (a pap) egy kis (TL 279)

a borotvával el vágja, és az el vágot bört meg mutattya (TL 280)

mutattya a jelen valoknak, mondván.: az Isten nagy, azonba pedig a (TL 280)

viszá viszik a gyermeket Ceremoniával az attya házához, a hol harmad (TL 280)

ád nevet a gyermeknek, hanem az apja születése után a keziben (TL 280)

keziben veszi és fel emelvén az Istennek ajánlya, egy kevés sót (TL 280)

tészen a szájában mondván, tessék az Istennek fiam Ibrahim. (vagy más (TL 280)

valo nézve. a mosodásal készülnek az imádsághoz, (:Istenes ember. mondgya az (TL 280)

az imádsághoz, (:Istenes ember. mondgya az álkorán, a midön az imádsághoz (TL 280)

Ibrahim. (vagy más nevet) hogy azö szent neve néked mindenkor olyan (TL 280)

szereti atisztaságot, aztis akarja, hogy azö néki tett könyörgés. tekélletes legyen (TL 280)

mondgya az álkorán, a midön az imádsághoz akarsz fogni, mosd meg (TL 280)

feredgyenek. hogy ha abetegek, és az utozok vizet nem találnak, tiszta (TL 280)

poral surollyák meg ortzájokot; mivel az Isten szereti atisztaságot, aztis akarja (TL 280)

kegyelmiért, és hogy segittségül hiják az ö szent nevét:) E mind (TL 280)

tarttyák, nagy és kitsid mosodásban. az elsö abban áll, hogy az (TL 281)

az elsö abban áll, hogy az egész testet meg mosák, ezel (TL 281)

ideig hogy magokhoz térjenek. és az imádsághoz készüllyenek. a mely ötször (TL 281)

a mely ötször vagyon napjában. Az elsö hajnalba, A 2. delben (TL 281)

felé. A 4. nap nyugotkor. Az 5. mint egy más fel (TL 281)

hogy pediglen minden meg tudhasa az idejét ezeknek az imádságoknak, nem (TL 281)

meg tudhasa az idejét ezeknek az imádságoknak, nem harang szoval adnak (TL 281)

kik fel mennek a metsetbe. az ujokal bé dugván fülököt, egész (TL 281)

torokal éneklik ezeket a szokot. Az Isten nagy. nintsen más Isten (TL 281)

Isten nagy. nintsen más Isten az Istenen kivül, jöjjetek a könyörgésre (TL 281)

mosdanak, és a templomba mennek, az ajto elött ki ki le (TL 281)

Rend szerént pedig ezt az imádságot mondgyák. a szemeket a (TL 281)

mint nálunk a mi Atyánk, ( Az Istennek nevében aki tellyes jóságal (TL 281)

valo uton hivunk segittségül, ez az ut az, amelyet te választottad (TL 281)

a kikre méltán haragszol.) ennek az imádságnak a kezdete jó, de (TL 282)

A törökök az imádságot mindenkor azon végezik el (TL 282)

pénteken olyan szándékal imádkoznak, hogy az Isten kegyelmét nyerjék az egész (TL 282)

hogy az Isten kegyelmét nyerjék az egész törökökre. szombaton. hogy a (TL 282)

esik, a mely ramazán holnap, azö esztendejek 354 napbol áll, azt (TL 282)

a hitetlenek közöt vannak, tsötörtökön az egész világ meg térésiért (TL 282)

ország a lovak paraditsoma, és az aszonyok purgátoriumja (TL 282)

most minden orán vége lesz az én levél irásimnak, mert ennek (TL 282)

volna. akönyvet olvashatom de nehezen, azirást könyeben olvashatom, az oltátol fogvást (TL 282)

Istennek szent neve érette. de az aszony dolgát még véghez vihetem (TL 282)

áll, azt 12 holdra oszttyák, az ö holnapjok., az ujságal kezdödik (TL 282)

holdra oszttyák, az ö holnapjok., az ujságal kezdödik (TL 282)

Az ö böjttyök ramazán holnapba rendeltetet (TL 282)

mert Mahumet azt hirdeté hogy az Alkorán abban a holnapba küldetet (TL 282)

a holnapba küldetet menyböl. abban az egész holnapba regeltöl fogvást. nap (TL 282)

iránt, azt tarttyák, hogy Mahumet az Istennek akarván tettzeni, és hogy (TL 283)

Istennek akarván tettzeni, és hogy az övéit gondviselése alá vegye, az (TL 283)

az övéit gondviselése alá vegye, az Istenhez fel ment. és azt (TL 283)

ö szent Felsége el fogadta az igéretet, Mikor pedig Mahumet le (TL 283)

honét jöne. Mahumet felelé hogy az Istentöl jöne, és hogy azt (TL 283)

jöne, és hogy azt igerte az Istennek. hogy az övéi ötven (TL 283)

azt igerte az Istennek. hogy az övéi ötven napot fognak böjtölni (TL 283)

napot. Mahumet arra fel mene az Istenhez, és meg jelenté hogy (TL 283)

ment. és azt igérte hogy azö vallásán lévök ötven napig fognak (TL 283)

mondá néki. látodé hogy én az enyimeknek. negyven napot rendeltem. és (TL 283)

a harmadik alkura. és kéré az Istent. hogy a böjt had (TL 283)

had lenne tsak harmintz napig; az Isten azt is jóvá hagyá (TL 283)

harmadik égnél. mert a köntösinek az ujában. egy gombostö találkozék a (TL 283)

nem üsmérhetek, anyomtatást épen nemolvashatom., az irást még is inkáb, magam (TL 283)

de nem tudom mit irok, az oculárék semit nem használnak ezt (TL 283)

Ezt az Innepet nagy cérémoniával üllik a (TL 284)

a kikel roszul voltanak. és az uttzákon egymásnak kezet nyujtanak. a (TL 284)

holmi részt meg magyaráztak volna az Alkoránbol. a templomba ezeket az (TL 284)

az Alkoránbol. a templomba ezeket az énekeket éneklik,. köszöntés és áldás (TL 284)

terajtad Mojses. ki kedves voltál az Istenél. köszöntés és áldás legyen (TL 284)

áldás legyen te rajtad Dávid az Istentöl rendeltetet Monárka, köszöntés és (TL 284)

rajtad salamon, aki hü voltál az urhoz, köszöntés és áldás legyen (TL 284)

A törökök szeretete el terjed az állatokra, a fákra, és a (TL 284)

mindent jó szível kel venni az Istentöl már tízen öt holnapja (TL 284)

magam is nehezen olvashatom de az aszony dolgát. el nem kel (TL 284)

kis üstökötskét, sokan atörökök, hogy az Angyal meg foghasa, a törökök (TL 285)

a holló, akik kinozni fogják, az egyik. mélyen a földbe le (TL 285)

a méz, és abór, de aza bór nem részegittö, se az (TL 285)

aholtak közi számlálni azokot. kik az Isten uttyában halnak meg. mert (TL 285)

tölté kedveket. mert mint hogy azö földgyök puszta, száraz, és terméketlen (TL 285)

nagy egö tüzbe vettetnek, ahol azö börök mindenkor (TL 285)

uttyában halnak meg. mert azok az Istenben élnek. az ö jovaival (TL 285)

mert azok az Istenben élnek. az ö jovaival, és szeretetivel, de (TL 285)

sem szabad senkinek is még az ellenségünknek is roszat kivánni. de (TL 286)

világa minden orvoság nélkül. tsak az Isten kegyelmével tért viszá ennek (TL 286)

sokal világosaban láttam, egy szoval az Isten kegyelmiböl. ma az innepem (TL 286)

szoval az Isten kegyelmiböl. ma az innepem napján az imadságos könyvnek (TL 286)

kegyelmiböl. ma az innepem napján az imadságos könyvnek hasznát vehettem. a (TL 286)

nagyob kedves néném oltalmazon meg az Isten mindenikétöl (TL 286)

elejit vette. le tsendesitette. és az inditoktol a fejeket el vétette (TL 287)

kis termetü. helyiben oszmánt tették. az attyárol valo testvér ottsét, a (TL 287)

mondás nélkül mene végben., oszmának az anya még. éll, az is (TL 287)

imár harmadik császár vendégi vagyunk; az Isten ö szent Felsége az (TL 287)

az Isten ö szent Felsége az ö kezekböl táplál minket. böségel (TL 287)

Az uj tsaszár változtattya igen hamar (TL 287)

agát tette kalmakának adig amég az uj vezér el érkezik. akalmakánság (TL 287)

érkezik. akalmakánság pedig vicé vezérség, az uj, vagy is az ó (TL 287)

az ó vezér. Ali pasa, azelmult holnapnak avégin érkezék Constantinápolyba, azt (TL 287)

vezérség, az uj, vagy is az ó vezér. Ali pasa, azelmult (TL 287)

érkezék Constantinápolyba, azt mondám hogy az ó vezér. mert e harmadikszor (TL 287)

apjának rab leánya volt, és az apja adtavolt, a mostani császár (TL 287)

majusba Abdulát tevé helyiben, ez az ország kints tartoja volt., ma (TL 288)

mert emesterkedet azon hogy azt az Ali pasát le tegyék akinek (TL 288)

mindenek láttára. a miolta ebben az országba vagyunk. nem tudok egyet (TL 288)

volt a templomok reájok estek. az egész város tzinteremé valtozot egy (TL 289)

orában, és el temette alakosit az uttzákon hintok emberekel lovakal el (TL 289)

hintok emberekel lovakal el sülyedtek az Istennek mitsoda rettentö ostora volt (TL 289)

valo tüz ki ütötte magát az uttzákon, hát még a rettentö (TL 289)

effendivel. mert le tevé avezérségböl az uj vezér Imrehor Musztafa moriába (TL 289)

másodszor vezér. A frantzia. és az Ánglus hadakozást hirdetének egymásnak. az (TL 289)

az Ánglus hadakozást hirdetének egymásnak. az anglusok igen kegyetlen. kemény szivüek (TL 289)

ahogy, egy rendes ifiu anglus az attya kereskedö volt. és gazdag (TL 289)

ahajojában, amég a vizet hordoták. az anglus kereskedök ki mentek ahajobol (TL 289)

ki mentek ahajobol hogy vadászanak. az iffiu anglus is ki ment (TL 289)

meg ölék atöbbit, tsak épen az ifiu anglus szaladot el. a (TL 289)

tsak hamar onnét meg indula az iffiu ót marada a ki (TL 289)

rettegésbe bujdosot imide amoda az erdöben. nem tudván hová lenni (TL 290)

valakire ne talállyon, el fáradván az erdöben, egy kis dombotskára heveredett (TL 290)

egyik amásikát tekénteni, és ha az ifiu meg kedvellé a vad (TL 290)

a leánynak is meg tettzék az ifiunak termete fejér ábrázattya. és (TL 290)

pedig addig vigyázot. vagy pedig az öliben aluttatta. és fel költötte (TL 290)

a ki mindgyárt meg öli azéhséget is már kezdette volt probalni (TL 290)

a hajo barbád szigetében igyekezet, azifiunak is oda kelletet volna, meni (TL 290)

hejában. hogy azon idö alat az ö pénze semi interest néki (TL 291)

semi interest néki nem hozot, az ö kereskedése azon idö alat (TL 291)

és jó számot adhason szüléinek az uttyárol. el végezé magában hogy (TL 291)

adgyák, valamint nálunk alovokot. és az ökröket adgyák el. A szegény (TL 291)

hogy terhes volna töle. de az iffiunak a szive semin meg (TL 291)

én tsak azt mondom hogy az Isten meg fizette irtoztato hálá (TL 291)

Imrehor musztafát le tették. és az Álepi pasát tették helyében eréz (TL 291)

valoságos születet török vezérek. ez az uj vezér még Álepben vagyon (TL 291)

atörök császár leányinak igen rosz az állapottyok, mivel nem lakhatnak a (TL 291)

adá magát, mivel egy éttzaka az Imma ajtajára mene kopogatni mint (TL 292)

vigye ahóból, A császár pedig az egész éttzakát álom nélkül töltötte (TL 292)

igen jó regel fel kelvén az ablaknál volt. és látá a (TL 292)

sokáig titokban. meg akara válni az udvartol., és a Császár lábaihoz (TL 292)

fejdelem aszonyt mindgyárt hivák. és az Eginhárt kezire adák, ök lássák (TL 293)

Az elmult holnapba érkezék el az (TL 293)

Az elmult holnapba érkezék el az uj vezér Rekeb pasa Alepböl (TL 293)

vezér görög agörögök el forditoták az igaságtol apénzel. és igy az (TL 293)

az igaságtol apénzel. és igy az Isten tudgya mint lesz annak (TL 293)

mi papjainkot Jérusalembe véghez vinni az Isteni szolgálatot., de a görögök (TL 293)

de a görögök mindenkor irigylették az ót lévö szent kapolnát nékünk (TL 293)

merték ök azt meg probálni az ót lévö pasátol. oh’ ebben (TL 293)

ót lévö pasátol. oh’ ebben az országban a pénz mindent el (TL 293)

fel nints királyunk. ugyan ezért az irtoztato gyilkoságért szálla is reájok (TL 294)

el lehet ebböl itélni hogy azüdvezitö mennyi retentö népnek láttára akara (TL 294)

irtoztato gyilkoságért szálla is reájok az Istennek rettentö itélete és boszu (TL 294)

hogy meg is ajándékozták azt az aszony postát, azután aprussiai had (TL 295)

Mint hogy a minap olvastam az Amurates császár historiáját ót is (TL 295)

levelem hoszab legyen. elég ahogy az ötödik lajos király békeséget tsinált (TL 295)

seregekel. azt is tartották abban az idöben. de nem az Évangyélium (TL 295)

abban az idöben. de nem az Évangyélium szerént. hogy az hitetleneknek (TL 295)

nem az Évangyélium szerént. hogy az hitetleneknek, nem kel meg tartani (TL 295)

osttyát ki vevé akebeliböl. és az ég felé emelvén. kéré az (TL 295)

az ég felé emelvén. kéré az Istent hogy büntetné meg azokot (TL 295)

fel bontották és a kik az ö nagy profétájoknak olyan zálogával (TL 295)

nyargal. viszá tériti, és ujontában az ellenségre viszi. erre a magyarok (TL 295)

mint ha ö let volna az ur. a király meg látván (TL 296)

szeretö. a keresztyéneket nem gyülölte az elmult holnapnak 29 napján hala (TL 296)

mint egy ötven esztendös, ez az Ágmet császár fia. Isten tudgya (TL 296)

a bélyegit, abbol láttyuk hogy az iffiu aszonyoknak nem kellene meg (TL 296)

meg engedni hogy lora üllyenek, az öregeknek mind inkáb meg engedhetni (TL 296)

szükségek a karokra lábokra mint az ifiaknak. azt olvastam hogy tessálonika (TL 296)

hogy földön ment. tehát az aszonynak jószágán kelletet által menni (TL 297)

által menni, amidön oda érkezet, az aszony nagy tiszteletel fogadá. mikor (TL 297)

fogadá. mikor meg akara indulni, az aszony kéré hogy ülne a (TL 297)

lovára. és vinné végben azon az uttyát a pápa kedvesen vevé (TL 297)

indula. egy nehány nap mulva az aszony alovára akara ülni. de (TL 297)

azután soha magára nem vevé az aszonyát mint ha mondotta volna (TL 297)

nyilal az szemit meg lövik, mikor pedig (TL 298)

mert illyen betegségbe volt.mert az orvoság nem jó volt, mivel (TL 298)

tsak azért holt meg. mert az Isten el végezte hogy minden (TL 298)

mert leg utollyára hagyot minket az ur Isten, mire, meddig. ö (TL 298)

néki hogy meg adta ezt az esztendöt el töltenünk. és kerjük (TL 298)

szájal. hanem szivel kérjük. mert az emberek a szájat halgattyák meg (TL 298)

a szájat halgattyák meg, de az Isten a szivet tekentí. valamint (TL 298)

volna, eszerént imádkozék. átkozot legyen az Isten, ezeket a szokot pedig (TL 299)

püspök nem álhatván. bé mene az emberhez. és mondá néki. atyámfia (TL 299)

ne azt mondgyad. hogy átkozot az Isten. hanem áldot az Isten (TL 299)

átkozot az Isten. hanem áldot az Isten. az remete ugy kezdé (TL 299)

Isten. hanem áldot az Isten. az remete ugy kezdé mondaní., apüspök (TL 299)

a vizen futoté. néki tsak az imádság volt az esziben, apüspök (TL 299)

néki tsak az imádság volt az esziben, apüspök és a kik (TL 299)

püspöknek. hogy el felejtette volna az imádságot. apüspök látván a nagy (TL 299)

imádkoztál, ebböl apéldábol látyuk, hogy az Isten a sziv imádságát szereti (TL 299)

enis szivesen kivánom kedves nénémnek az uj esztendöt egésségben el érni (TL 299)

néném nem tsak mi. hanem az egész emberi nemzet olyan mint (TL 299)

ketten maradtunk volt zay urral, az Isten azt is ki vevé (TL 299)

maradván, nekem kel ki mennem az áldozatra. a Csáki ur halála (TL 299)

magyarok fejévé. a kik ebben az országban vannak a Császár protectioja (TL 299)

meg tudni. hogy akik ebben az országba az öreg rakotzival jötünk (TL 299)

hogy akik ebben az országba az öreg rakotzival jötünk. azok közül (TL 299)

valtozáson mentem már által, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt (TL 300)

változást mind adig probállyuk, valamég az örömnek hegyére nem megyünk. vagyon (TL 300)

íde viszá érkeztem, mít rendel az ur ezután felölem, az ö (TL 300)

rendel az ur ezután felölem, az ö kezében vagyok, hanem azt (TL 300)

és boldog az, aki, nem az urnak, hanem az urba hal (TL 300)

aki, nem az urnak, hanem az urba hal meg. anyi hoszas (TL 300)

mást kivánnom anál a boldogságnál., az elsö levelemet amidön a nénémnek (TL 300)

nem kelletet volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nintsen haszontalanság. mert (TL 300)

válik, ne kiványunk tehát egyebet az Isten akarattyánál. kérjük az üdveséges (TL 300)

egyebet az Isten akarattyánál. kérjük az üdveséges életet, a jó halált (TL 300)

életet, a jó halált, és az üdveséget, és azután meg szününk (TL 300)

királynénak itt lévö követtyétöl. hogy az urnak ötsém uramnak irhasak. annál (ML 303)

fogvást semi hirit nem halhattam, az Istenhez valo nagy hálá adásal (ML 303)

hogy a szegény üdvezült Aszony. az Anya szent egy házban holt (ML 303)

volna meg, a mely kegyelmet az Isten, asok jó erköltsiért tette (ML 303)

semi örvendetes hirit nem halottam, az alma sokszor el hengeredik a (ML 303)

a szegény aszony terhes volt az ural ötsém uramal. azon esztendöben (ML 303)

a melyben hazámbol ki jöttem, az urnak ötsém uramnak. pedig gyermekeiröl (ML 303)

ha bujdosásban vagyok is. de az Istennek áldása, és irgalmasága mindenkor (ML 303)

és másokal is jót tehetek, az urnak jósága, és segittsége nem (ML 303)

lévén meg határozva, mindenek veszik az ö bö kezének irgalmaságát, egyéb (ML 303)

közi nem számláltatom, noha azt az Isten ö szent Felsége tudgya (ML 303)

Felsége tudgya, hogy oda számláltathatom, az én bujdosásomnak vége akor lészen (ML 303)

vége akor lészen, a midön az életemnek (ML 303)

az ö rendelésit pedig, mind imadnom (ML 304)

Hogy ha pedig az urnak ötsem uramnak tettzik énnékem (ML 304)

által meg lehet; mivel ök. az itt lévö trinitariusoknak el küldik (ML 304)

Én pediglen az urnak ötsém uramnak atyafiságos emlékezetiben (ML 304)

Másképen az okoság és Atyafi szeretet meg (ML 304)

Anyánk keserves halálát. de imádjuk az Istennek Istenes akarattyát. hanem szeretném (ML 304)

Szeretném azt is tudni hogy az Ángyom Aszszony, a’ kit szivesen (ML 304)

vannak é Őtséim, és hugaim, az magam állapottyárol azt irhatom, hogy (ML 304)

soha se probáltam, sőt még az Isten áldása olyan állapotba tett (ML 304)

másokkal is lehet jot tennem, az Isten ő Szent Felséginek az (ML 304)

az Isten ő Szent Felséginek az egyik keze, a’ mit el (ML 304)

a’ másika meg segit irgalmasságal, az egésségem is jo, de az (ML 304)

az egésségem is jo, de az hatvan nyoltz esztendőnek terhit kezdem (ML 304)

mert egyik oka volt, hogy az Isten Anya Szent egy házában (ML 305)

Kedves Őtsém szeressük az Istent, az ö Fiát, és (ML 305)

Kedves Őtsém szeressük az Istent, az ö Fiát, és Evangyéliumát, és (ML 305)

a’ Károly Várában lévő Trinitariusok az itt lévőknek el küldik mivel (ML 305)

magam is azon alkalmatosságal éltem, az Istennek irgalmasságában ajánlván Őtsém Uramot (ML 305)

Az Isten ő Szent Felsége békesség (ML 305)

Másképpen az okosság és Atyafi szeretet meg (ML 305)

Anyánk keserves halálát, de imádgyuk az Istennek Istenes akarattyát, hanem szeretném (ML 305)

Szeretném azt is tudni, hogy az Ángyom Aszszony, a’kit szivesen (ML 305)

vannak é Őtséim, és hugaim, az magam állapottyárol azt irhatom, hogy (ML 305)

soha sem probáltam, sőtt még az Isten áldása olyan álopotban tett (ML 305)

hogy másokkalis lehet jot tennem. az Isten Eő {…} Felséginek egyik keze (ML 305)

a’másika meg segit irgalmassággal; az egésségem is jo, de az (ML 305)

az egésségem is jo, de az hatvan nyolcz Esztendőnek terhit kezdem (ML 305)

mert egyik oka volt, hogy az Isten Anya Szent egy házaban (ML 306)

Kedves Őcsém szeressűk az Istent, az eő Fiát, és (ML 306)

Kedves Őcsém szeressűk az Istent, az eő Fiát, és Evangeliumát, és (ML 306)

a’Károly Várában lévő Trinitáriusok az itt lévőknek el kűldik, mivel (ML 306)

magam is azon alkalmatossággal eltem. Az Isten irgalmasságában ajálván Őcsem Uramat (ML 306)

Az Isten Eő Szent Felsége békesség (ML 306)

valo Kedves Őtsém Uram adgya az Isten. hogy ezen Levelem talállya (ML 306)

Az Őtsém Uram kedves Levelit nagy (ML 306)

levelivel, két Levelet hoztak hozzám, az egyiken veres petsét volt, azt (ML 306)

és Huszár Josef adgya tudtomra az Őtsém Uram halálát, a’ Levelet (ML 307)

mondván, mi haszna olvasom, ha az Őtsém meg holt, sokáig busultam (ML 307)

és sok keserves gondolatok. jőttek az elmémbe, és az igen nehéz (ML 307)

meg nézem hogy mit irnak az Őtsém halálárol, és hogy ki (ML 307)

Levelet olvasván, a’ szomoruság el-mulék, az örőm, és a’ vigasztalás foglalá (ML 307)

a’ Sz. Chrysostomus mondása, hogy az Isten nevette a’ midőn látá (ML 307)

fogvást a’ melybe meg holt, az informatio szerént, hogy a’ hinto (ML 307)

Tudom Kedves Őtsém Uram, hogy az atyafiságos szeretet, és a’ hűség (ML 307)

én azt régen probáltam, de az irgalmasságnak kapuja érdemem szerént bé (ML 307)

szenvedem, hanem hogy ugy mondgyam az eredendő vétekért, mivel soha tsak (ML 307)

büntetésit mint igaságost, és kérnem az Istent, hogy az esztendejihez sok (ML 308)

és kérnem az Istent, hogy az esztendejihez sok ditsöséges esztendőket ragaszon (ML 308)

esztendejihez sok ditsöséges esztendőket ragaszon, az ő Felsége büntetésit, a’ mely (ML 308)

büntetésit, a’ mely ideig valo az Isten ő Szent Felsége akarattyának (ML 308)

el nem vette, mert ővé az egész főld, itt is az (ML 308)

az egész főld, itt is az ő főldgyén vagyok, a’ melyből (ML 308)

kedves levelét vettem, azotátol fogvást, az atyafiságos szeretet bennem a’ természetet (ML 308)

minden gondolatom tsak Abafáján vagyon, az oda valo utozásom győnyőrűségemre, és (ML 308)

Az it lévő életem anyival már (ML 308)

minden bujdoso társaimat el-temettem, de az Isten drága orvosságot adot a (ML 308)

orvosságot adot a’ mi Atyánkba az unadalom ellen, ahoz kel szabni (ML 308)

kel szabni magunkat, fiui engedelmességel, az Isten meg tartot engemet egyedűl (ML 308)

is meg mutatta rajtam, hogy az el hagyattattokat el nem hadgya (ML 308)

hagyattattokat el nem hadgya, hogy az égi madaraknál drágábak vagyunk, és (ML 308)

madaraknál drágábak vagyunk, és hogy az ő bőséges, keze nem tsak (ML 308)

Kedves Őtsém Uram az én szerentsétlenségem hozta azt magával (ML 309)

látni Őtsém Uramat, de még az okosság tiltya lehetetlent kivánom Istentől (ML 309)

és remélyűk, hogy meg egyezűnk az Isten Szerelmes Fiának lábainál, az (ML 309)

az Isten Szerelmes Fiának lábainál, az Isten it rendelte halálomat, légyen (ML 309)

tőrők tartást, azt mondgyák, hogy az Isten az embereknek el-hinti a (ML 309)

azt mondgyák, hogy az Isten az embereknek el-hinti a’ Kenyereket, hol (ML 309)

más hasonlot is mondanak, hogy az Isten minden embert a’ sárbol (ML 309)

valamely helyről, valamely tartománybol vészi az Angyal azt a’ sárt, oda (ML 309)

itélhetem, hogy inét vit volt az Angyal sárt Zágonba (ML 309)

a’ kit az Isten tartsa meg, és kedvében (ML 310)

a’ Kedves Atyámfiairol; mivel hogy az esztendejeket meg nem irta Ötsém (ML 310)

kedves Atyámfiainak, a’ Neveket tudom, az Innepek napján el se mulatom (ML 310)

mulatom imátkozni érettek, es innya az egésségekért, kivált Sándor Őtsém és (ML 310)

lehet inya, mert bőjtben esik, az édes hugomnak is szomoru asztali (ML 310)

is szomoru asztali napon vagyon az Innepe, mert Kriska vagy Kristiná (ML 310)

régi Uri házbol hazasodot, űsmértem az egész Prinyi familiát, Kedves Őtsém (ML 310)

Őtsém Uram meg őlelvén helyettem az uj házasokat köszőntse ked nevemel (ML 310)

uj házasokat köszőntse ked nevemel, az Isten tartsa meg mind a (ML 310)

Ötsémet is kőszőntőm Atyafi szeretettel, az Isten nevelye mind a’ jo (ML 310)

Hugaimat innet őlelem meg lélekbe, az meg váltonk tartsa meg mind (ML 310)

Őtsémbe lehet valamely homályos ideam az őtven nyoltz vagy kilentz (ML 310)

sőt még, jol meg visgálván az Őtsém Uram Levelét, ugy tettzik (ML 311)

hogy tsak abol itéletet tehetek az Őtsém Uram természetéről is, a (ML 311)

viszen, hogy mint testvér Atyafi az Istent álgyam (ML 311)

A’ mostoha vagy is az édes lelki Atyámot az Isten (ML 311)

is az édes lelki Atyámot az Isten őrőkősőn nyugosztalya, szent szine (ML 311)

köteleségel tartozom, mert eszkőze volt az Anya Szent egy házba valo (ML 311)

Uram hogy lehessen meg kőszőnnőm az ot lévő Atyafiakrol valo tudositást (ML 311)

Uri Atyánkfiainak ot lakásokat, mert az én időmbe a’ szomszédságot Haller (ML 311)

a’ ki felől azt mondotta az Anyánk, hogy soha nem látott (ML 311)

nem látott nálánál szeb sirot (:az Aszonyok mindenre vigyáznak:) tehát az (ML 311)

az Aszonyok mindenre vigyáznak:) tehát az Ur Bornemisza Őtsém és Sogor (ML 311)

Bornemisza Őtsém és Sogor Uram az Anya után birja az Abafáji (ML 311)

Uram az Anya után birja az Abafáji joszágot, még kőszőnőm Őtsém (ML 311)

Uram azt irja Ked, hogy az életnek a’ fundamentuma az Oeconomia (ML 312)

hogy az életnek a’ fundamentuma az Oeconomia, a’ mind hasznos, mind (ML 312)

szent dolog, és meg egyezik az Isten rendelésivel, de egy bujdosonak (ML 312)

egy talpalatni főldgye nintsen, ment az olyan hasznos bajtol, az Isten (ML 312)

ment az olyan hasznos bajtol, az Isten ő Szent Felsége engemet (ML 312)

engemet még ugy tartot mint az égi madarat, a’ kinek se (ML 312)

égi madarat, a’ kinek se az ekére, se a’ Sarlora nem (ML 312)

Minthogy pedig az Oeconomiarol vagyon a’ szo, had (ML 312)

is, az igaz, hogy ha az Abafáji Szőllőt ugy mivelnék mint (ML 312)

a’ mely hétszer hoz Szőllőt, az első hozás béli gerezdek igen (ML 313)

nagyobak, és jobbak. ezekből ál az it lévő Oeconomia (ML 313)

mellyek nintsenek Erdélybe, ugy mint az uj Angyom Aszszonynak egy pár (ML 313)

pedig tsak akor várom, mikor az ajándékot vészik (ML 313)

kaphat, valahol még edig jártam, az Erdelyi lo nagy betsűletben vagyon (ML 313)

most is tsudálom, hogy ebben az Országban a’ mén lovak nem (ML 314)

lora nem űlne, mindazonáltal ebben az Országba soha egy lo nyeritést (ML 314)

Uram hogy Bornemisza Őtsénk Uramnak, az Anya Haller Borbára volt, a (ML 314)

mikor én láttam, ha az az Ur elé még (ML 314)

Uram ha Baranyai Sogorának, annak az emberséges Uri embernek vannak é (ML 314)

Az édes Anyánknak levelét mind edig (ML 314)

szives tisztelettel meg tartottam, de az Isten engemet ki vévén a (ML 314)

már most a’ bánás haszontalan, az el mult idők visza nem (ML 315)

idők visza nem térnek, és az Istennek bűntető rendelésit kővetni kelletet (ML 315)

hasznos voltát maga meg mondgya az űdvezitő, az én itéletem szerént (ML 315)

maga meg mondgya az űdvezitő, az én itéletem szerént mélto hogy (ML 315)

szerént mélto hogy ki nyomtassák, az első Auctora Spanyol Jesuita volt (ML 315)

vagyon, és ez is lehet az utolso. az Isten oltalmában ajánlom (ML 315)

ez is lehet az utolso. az Isten oltalmában ajánlom kedet a (ML 315)

Őtsém Uram egymásért holtig. ebben az életbe egymást meg nem láthattyuk (ML 315)

láthattyuk, had láthassuk meg abban az őrőkős Országban, a’ melyet meg (ML 315)

a’ melyet meg nyert nékűnk az Isten Fia (ML 315)

Kedves Ötsém Uram, e’ volt az első, talám utolso is lesz (ML 315)

Kedves Ötsém Uram, az el mult esztendőben tizen ötödik (ML 316)

nem lehetet volna vennem, de az anxietast a’ melyben adig voltam (ML 316)

had mondgyam meg, atyafiságos szabadságal az eről valo gondolatomat, gondolom hogy (ML 316)

Kedves Őtsém Uram, az Isten olyan ritka jo erkőltsü (ML 316)

és olyan szomorusággal} a’ mely az Isten akarattyával ne ellenkezék, e (ML 316)

fekete petséttye nehéz, hát azoknak az ártatlan Lelkeknek fekete szint látni (ML 316)

ki ki jonak tarthattya annak az Országnak a’ szokását, a’hol (ML 316)

fő Tisztek, a’ Fejedelem és az Ország emberei, és nem a (ML 316)

a’ ked élete sokal drágáb az enyimnél, mert a’ ked élete (ML 317)

enni, hogy tovább tartson, és az élet hoszszabodgyék, az igen subtilis (ML 317)

tartson, és az élet hoszszabodgyék, az igen subtilis tsalárdság volna (ML 317)

Uram, már most látom, hogy az Isten szereti Abafáját, mivel Plebanusa (ML 317)

szeretem már én, Őtsém Uram, az első leveliben azt irta volt (ML 317)

hogy Angyom Aszszony várja Terebesről az Atyait, tudom hogy ot sokszor (ML 317)

talám valamelyiket maga is esmérte. Az Őreg (ML 317)

későn fekszik é le, ha az olvasoját koptattya é, a’ Kőnyvit (ML 318)

Storophila Susi hugomat, a’ kiben az Isten szeretete lakik, és a (ML 318)

hadakban vannak, azt ohajtanám, hogy az Őtsém Uram neve is azok (ML 318)

kori dolgot igen meg tartya az elméjiben, de az is bizonyos (ML 318)

a’ Ked emlékezete, sokal időseb az enyimnél, és tsudáltam mint emlékezik (ML 318)

nem is lehetet Ked, valamig az Iskolában Kolosvárra Ked nem ment (ML 319)

ment, hogy ne emlékeznék Ked az akori dolgokrol, mind ezekből azt (ML 319)

még nem, adgyon hálákat Ked az Istennek, hogy edig ki nem (ML 319)

Kednek, jaj de talám se az Őtséim, se’ a hugaim nem (ML 319)

a hugaim nem bermáltattak, adgya az Isten, hogy azt olvassam a (ML 319)

hogy meg van ked bérmálva az egész Familiával (ML 319)

talám, de ne tsudáljuk é az Isten rendelésit, a’ ki nem (ML 319)

esztendővel solicitáltam volt a’ gratiát az it lévő Ministernél, de tsak (ML 319)

érem bé mint edig, tsak az Istennek szentelhessem ezt a’ kevés (ML 319)

életemet, mi kel egyéb, tsak az Istent kel éheznem és szomjúhoznom (ML 319)

éheznem és szomjúhoznom, a’ ki az Istennel bé nem éri, az (ML 319)

az Istennel bé nem éri, az igen fősvény mondgya egy nagy (ML 319)

nem mondhatom, hogy pauper, mert az Istent meg bántanám, mivel az (ML 320)

ezen a’ meg más mondáson az elme meg nyugszik, hogy a (ML 320)

meg nyugszik, hogy a’ kinek az elég nem elég, annak soha (ML 320)

és mely keserűek nékem it az edes borok, a’ ked gabonás (ML 320)

borok, a’ ked gabonás házát az idén meg nem szaporithatom, se (ML 320)

idén meg nem szaporithatom, se az asztogokat, mert most akartam volna (ML 320)

akartam volna buzát kűldeni, de az emberek a’ kiknek olyan fekete (ML 320)

a’ deszkák lágy fábol vannak, az egész Országban minden lo, marha (ML 320)

Országban minden lo, marha, azt az apro jo Szalmát eszi, ugy (ML 320)

Szalmát eszi, ugy is már az idén már őszel vetné el (ML 320)

ezt is olyankor kel vetni, az idevalo nem olyan vad mint (ML 321)

haszna, de én nem tudom, az egyiket Angyom Aszszonynak, a’ kettejét (ML 321)

őrőmel, aviditásal és tsudálva nézheti az ember őket, és imádhatya Teremtőjeket (ML 321)

mikor valamely pompás alkalmatoságal látya az ember azokot a’ drágán fel (ML 321)

hordozák nagy fejü Urakot, ők az olyan nagy tsendeségű Lovakot szeretik (ML 321)

it a’ Nagy Urak istaloiban az Lovakhoz, azt tsak a’ hiheti (ML 321)

vagyon a’ Lovak paraditsomja, és az Aszszonyok Pokla (ML 321)

de azt tudom, hogy ebben az Országban a’ Nemeséget nem esmérik (ML 322)

néhány Urak előt beszéleni kezd az eleiröl, az Attyárol, hogy mitsoda (ML 322)

előt beszéleni kezd az eleiröl, az Attyárol, hogy mitsoda Nemes ember (ML 322)

Uram, hogy a’ Nagyságod Attyát az egész falu tudta, hogy mitsoda (ML 322)

tért a’ mezőről, mint fénylet az Armalisa a’ hátán, a’ Primás (ML 322)

a’ breviariumat vette a’kezében, az oda valo Nemzetet Coptoknak hiják (ML 322)

nem árulnak, a’ mészárszék űres, az idevalo ember hat árrán sem (ML 322)

alatt el kőlti, akor pediglen az ő Missionariusok, a’ dervisek azok (ML 322)

nálunk a’ barátok. fejérben járnak, az övökön egy rettentö olvaso, a (ML 322)

egy néhány féle Szerzetből állanak, az egyik Szerzet Istenteleneb, és tsalárdab (ML 322)

kezdi a’ rettentö sok áldást, az izlotot pedig szüntelen az ortzájához (ML 323)

áldást, az izlotot pedig szüntelen az ortzájához kőszörűlte; látta hogy nehezen (ML 323)

akor a’ Pater kéri viszsza az irlotot, a’ dervis azt feleli (ML 323)

még a jova hátra van az áldásnak, ujontában el-kezdi a’ sok (ML 323)

Zűr Zavart Áldást, és akor az izlotot tsak a’ Szakállához surollya (ML 323)

végezvén a’ Pater kéri visza az izlotot, a’ dervis azt feleli (ML 323)

feleli: hogy gondollyátok meg, hogy az az izlot egy hitetlennek erszényiben (ML 323)

erszényiben viszsza mégyen, a’ már az én Szent Szakállomhoz ért azt (ML 323)

Mahomet mint rendelte a’ böjtöt, az ő Doctori tanityák, hogy Mahomet (ML 323)

hogy Mahomet böjtöt akarván rendelni az övéinek, a’ Mindenhatohoz fel ment (ML 323)

fel ment, és azon kérte az Istent hogy vegye gondviselése alá (ML 323)

Istent hogy vegye gondviselése alá az ő népit, és tiszteletire hatvan (ML 323)

jová hagyta, mikor le-szállott volna az égböl, a’ harmadik égben találta (ML 323)

fel mégyen, és azon kéri az Istent, hogy a’ bőjt had (ML 323)

had légyen Őtven napig valo, az Isten azt jová hadgya, Mahumet (ML 323)

hogy a’ te hiveid azt az ötven Napot soha meg nem (ML 323)

soha meg nem tartyák, én az enyimeknek tsak negyvent rendeltem, még (ML 323)

ismét fel mégyen, és kéri az Istent, hogy engedgyen el még (ML 323)

engedgyen el még husz Napot, az Isten arra is réá szállott (ML 323)

Az Anyánkrol valo kérdésemre hogy Őtsém (ML 323)

nem felelt kőnyen el itélhetem az okát (ML 323)

Azt irja Őtsem Uram, hogy az Fiatfalvi Atyafiak igen el holtak (ML 324)

mind a’ hoszu életre, mind az Ur nevet viselni, és a (ML 324)

ide gyakorta jőnek Szebeni Kereskedők, az első Kőnyvet az itt lévö (ML 324)

Szebeni Kereskedők, az első Kőnyvet az itt lévö Követ nagy jo (ML 324)

nagy jo akarattal el kűldőtte az Isten áldgya meg, azt is (ML 324)

hivének tartom magamat, erre mind az Isteni, mind az emberi törvény (ML 324)

erre mind az Isteni, mind az emberi törvény kőtelez, ha szinte (ML 324)

nem mondattya velem hanem tsak az igasság (ML 324)

tettzik hogy mindenik levél nékem az utolso levelem, és kérem hogy (ML 325)

valo kőnyhullatásimmal, adgya Isten hogy az Attya nyomdokát követhesse Ked, Kérem (ML 325)

felejtkezzék, de szeretettel valo emlékezettel, az Isten tartsa meg Kedet Angyom (ML 325)

szép Várost itt nem találsz Az élethez mi szűkséges Mondhatom hogy (ML 326)

teszik Császár Várossában viszik. Itt az Aër oly változo A’ mint (ML 326)

Várost sokat laknád. Mert gyakron az mirigy Halál Tavaszal itt sokat (ML 327)

Alig marad egy kis zőldség Az Ősz tehát leg kedvesebb Azzal (ML 327)

Mit mondhatni, tehát jonak. Hogy az ize, jo az bornak. Oltsosága (ML 327)

jonak. Hogy az ize, jo az bornak. Oltsosága a’ Kenyérnek Mellyet (ML 327)

más köntősbe vannak Mint mikor az uttzán járnak (ML 327)

Görög, Lakadalmon Ne kapj ott az vigasságon. A’ Hegedüt ott ránkottyák (ML 328)

tsak két hurja, Mellynek izetlen az hangja,} Soha többet egy Notánál (ML 328)

Vőlegény pillangoson Előtte mégyen pompáson. Az Uttzákot hogy bé-járván Elég ajándékot (ML 328)

tart a’ Lakadalom, Annyit még az unadalom. Öt nap mulva meg (ML 329)

meg nem verték volna. Itt az Biro igasságot Ha szeretne, ’s (ML 330)