[csodálkozva] – 5
tsudalkozva
tsudalkozva – 1

dolgokot melyeket láttak, és mindenek tsudalkozva. halgaták öket. a szent szüz (KJÉ 612)

tsudálkozva
tsudálkozva – 4

hogy hogy aszonyom. mondá eleonora tsudálkozva, te ötet nem szereted. ö (MN 139)

kezdé tölle kérdeni mint egy tsudálkozva. mind atizen nem gyógyultaké meg (KJÉ 680)

imádsághoz olyan ritka, mint egy tsudálkozva mondá nékik. a midön az (KJÉ 705)

a hatalmas munkásnak, és szüntelen tsudálkozva kel mondani Dávidal. mely tsudálatosak (VKT 792)