az áitatoságban, eminden szándékom és Czélom. akarván magamot oktatni, gondolván, hogy (IK/A 9)

tartanom, ihon ez az én Czélom, már én akár mit adgyak (IJE 144)

futtattak, flintábol, és apro agyucskákbol Czélt löttek, a CSászár elött. abirkozok (TL 37)

is az az, egyedül valo tzél. a melyet kel tekentenünk, minden (É 137)

igyekezél. a melyek elöl vagynak. atzél felé fuss, a menyei jutalomnak (KKU 346)

Az Isten lévén az a tzél, amelyhez kelletet volna sietniek, és (KJÉ 586)

jókót, fussunk szüntelen ahoz a tzélhoz, hogy el nyerhesük a mennyei (É 438)

egyet kel szeretni, és ahoz atzélhoz kel sietni, az Isten maga (É 547)

járhasunk, a mely ahoz a tzélhoz vezet, szüntelen kel kérnünk, a (É 820)

paripásal. czidáztatot a pasa. azután tzélt lödöztetet flintákbol, azután nyilakal. a (TL 226)

ajó erkölcsben, mind addig valamég atzélt el nem érik (É 137)

a midön az ember semmi tzélt sem teszen fel futásakor. és (É 138)

támadásával. meg mutattya nékünk a tzélt, a melyre kel igyekeznünk, a (É 511)

által kel hágnom azt a tzélt a melyet fel tettem volt (MN 99)

és tsak nem el érted atzélt, a melyet oly-igen sohajtottad, visgáld (KKU 434)

ötet a mennyekben, mint olyan tzélt. ahová kel igyekezniek, és szüntelen (KJÉ 776)

filosophusoknak meg határozot elméjek, és atzélt, ahol az okoságnak engedelmeskedni kel (VKT 793)

jöni, addig az Isten három tzélt teszen az ember kivánsági eleiben (VKT 878)

a költésbe. nem hajtamé által atzélt, azután egy laistromba irom mind (IJE 138)

el tévelyedik és el távozik atzéltol, ahová igyekezik, ettöl vagyon hogy (É 138)

fussunk. a mi elönkben adatot tzélunkhoz. tekintvén ahitnek fejdelmére, és el (KKU 336)

tészi szenvedésünket, és szüntelen kivánságunk tzéllya felé suhajtoztat minket, és viselteti (É 132)

minnyájan sebeségel vonatatnak rosz hajlandoságoknak tzéllya felé, és avilági jók felé (É 137)

örökös jónk, és egyedül valo tzéllya reménségünknek, öis egyedül ami boldogságunk (É 793)

A szerelemnek, vagyon mindenkor valamely tzéllya, a beliza tzéllya avolt. hogy (MN 137)

mindenkor valamely tzéllya, a beliza tzéllya avolt. hogy keresztényé legyen. és (MN 137)

te is lész helyette a tzéllya, annak a szeretetnek és hüségnek (MN 216)

le irja hogy mi volt tzéllya. abban az idöben, az emberek (KJÉ 585)

amire tanittya hogy tselekedgyék. eszerént tzéllya a kristus, sokak ellene mondásának (KJÉ 593)

fog szenvedni. éhezi rosz kivánságinak tzéllyát, a melyeknek eleget tene, ha (É 305)

tekinttse az Istent., mint szeretetének tzéllyát, és minden tselekedetének végit, hát (KG 458)

okosabik ezen telhetetlenek közül. a tzéllyát el érte, sokszor kezdi suhajtani (VKT 877)

el kerülni a szent házaságnak tzéllyát. tartván agyermekek szaporodásátol, a mely (VKT 920)