[disznó] – 12
diszno
disznojok – 1
ne vallyanak. mint sem a disznojok el vesztése., azon kezdék kérni (KJÉ 635)
disznojokot – 1
a ki a toban ugratná disznojokot. ezokáért. vagy hogy érdemetlennek. tartották (KJÉ 635)
disznok – 3
bé tölteni a malatával. melyet adisznok esznek vala, és senki nem (É 303)
akristus hogy azokban menyenek., a disznok ató felé futának. és abban (KJÉ 634)
ebeknek adni, se gyöngyöt a disznok eleiben vetni, ettöl vagyon. hogy (KSZ 339)
disznokban – 2
meg nekik hogy mehessenek a disznokban., ót pedig közel a hegy (KJÉ 634)
azt nékik Jesus. hogy a disznokban mehessenek. azal. arra tanyitot 1 (KJÉ 634)
disznokon – 1
láthatni a példábol mely történék adisznokon. mivel mihent meg engedé akristus (KJÉ 634)
disznokot – 2
majorjában küldé ötet, hogy a disznokot örizné, és kivánnya vala ahasát (É 303)
és arra juttatá hogy a disznokot örizné (É 305)
disznonak – 1
a vége olyan. mint a disznonak az orra, két lyuk megyen (TL 218)
disznot – 1
a hegy körül. egy tsorda disznot legeltettek. meg engedvén azt nékik (KJÉ 634)