[disznó] – 12
diszno
disznojok – 1

ne vallyanak. mint sem a disznojok el vesztése., azon kezdék kérni (KJÉ 635)

disznojokot – 1

a ki a toban ugratná disznojokot. ezokáért. vagy hogy érdemetlennek. tartották (KJÉ 635)

disznok – 3

bé tölteni a malatával. melyet adisznok esznek vala, és senki nem (É 303)

akristus hogy azokban menyenek., a disznok ató felé futának. és abban (KJÉ 634)

ebeknek adni, se gyöngyöt a disznok eleiben vetni, ettöl vagyon. hogy (KSZ 339)

disznokban – 2

meg nekik hogy mehessenek a disznokban., ót pedig közel a hegy (KJÉ 634)

azt nékik Jesus. hogy a disznokban mehessenek. azal. arra tanyitot 1 (KJÉ 634)

disznokon – 1

láthatni a példábol mely történék adisznokon. mivel mihent meg engedé akristus (KJÉ 634)

disznokot – 2

majorjában küldé ötet, hogy a disznokot örizné, és kivánnya vala ahasát (É 303)

és arra juttatá hogy a disznokot örizné (É 305)

disznonak – 1

a vége olyan. mint a disznonak az orra, két lyuk megyen (TL 218)

disznot – 1

a hegy körül. egy tsorda disznot legeltettek. meg engedvén azt nékik (KJÉ 634)