eke – 21
eke
eke – 11

királyoknak ura. a porból. az eke mellöl, a mészárszékböl nagyra fel (TL 22)

fö polgár mestert, akit az eke mellöl vonták el. hogy száz (TL 119)

se a mostani gyenerálisokot az eke mellé nem tehetem, azért viszá (TL 120)

ugy meg akeresztel. mint az eke, nem tsak azért hogy egy (KKU 409)

hanem azért is, hogy az eke kereszt formára. vagyon tsinálva, könnyen (KKU 409)

eszközei valának szenvedésemnek, ugy az eke is, ebböl akettöböl áll, a (KKU 409)

tehát, hogy a kereszt az eke, a föld pedig az ember (KKU 409)

tehát néked szollanom, valamint az eke a földet hasittya, és a (KKU 409)

a föld kemenysége miat az eke nem hasithattya a földet, e (IJE 156)

tettzik. mint ha mindenkor az eke, mellett akarna kegyelmed minket tartani (IJE 160)

hadakozo embert el vonták az eke mellöl. és dictátornak tettek. aki (ISZ 185)

ekéit – 2

akik a földit szántották, minden ekéit, és a földi munkához valo (TL 119)

azon panaszolkodnék. hogy egy nehány ekéit el lopták. és ha hét (TL 119)

ekéje – 1

tiszttségét, ismét viszá tért az ekéje mellé (ISZ 185)

ekéket – 1

a ház épitésében foglalatoskodot. akár ekéket tsinált, a mint egy régi (KSZ 292)

ekére – 2

madarat, a’ kinek se az ekére, se a’ Sarlora nem volt (ML 312)

akristus mondá néki. valaki az ekére tévén kezét. hatra néz. a (KJÉ 632)

ekéröl – 1

ezt meg, hogy lehesen az ekéröl valamely oktatást venni, mert noha (KKU 409)

ekével – 3

el vetteti, azután egy nyomoru ekével. s’ két ökörel. fel szanttyák (TL 263)

veti, azután réá szántya nyomoru ekével, Juniusnak a’ kezdetén olyan buzát (ML 312)

házait, és kö falait., és ekével szántata a városban. azért hogy (MN 49)