el|borít – 20
+el borit
boritá el – 1

meg változék. azt nagy szomorusag boritá el. és kork. aki reája (MN 173)

borittsatok el – 1

essetek mi reánk. és ahalmoknak. borittsatok el minket, mert ha a (KJÉ 757)

el borit – 1

jö. a tevék sokasága el borit téged, Madiánnak, és Éfának gyors (É 92)

el borita – 1

viz csak nem egészen el borita. mink azt nem tudtuk; hogy (TL 44)

el boritá – 6

tudok. mert egyszers mind el boritá aviz (TL 44)

szállának elméjére. a szomoruság el boritá orczáját, semmi sem tettzék néki (MN 64)

hirtelenségel. a menyei tüz el boritá a sodoma lakosit., ezen szerént (KJÉ 704)

viz özön. a mely el boritá az egész világot. tizen hat (IK/A 174)

hogy az egész földet el boritá aviz. és az emberek mindnyajan (C/A 73)

hogy az egész földet el boritá a viz. és az emberek (C/B 968)

+el boriták – 1

valamég a felhök. el nem boriták öket szemek elöll. és amidön (KJÉ 772)

el boritana – 1

bizonyal avilági szélvész minket el boritana, egy szoval szüntelen kel imadkozni (É 122)

+el boritanak – 1

és a vizek el nem boritanak tégedet, mikor atüzön járandasz. meg (KKU 280)

el boritották volna – 1

volna, ha a hegyek el boritották volna öket, tsak hogy meg (KJÉ 758)

el boritotta volt – 2

sáral. az egész testit el boritotta volt a sár, az agya (TL 204)

nem az egész világot el boritotta volt. a bálványozásnak setéttsége. egyedül (KJÉ 602)

el borittá – 1

viz közöt. a mely el borittá a bünösököt. és meg tisztittá (É 528)

el boritták – 1

rendeletlenségel el terjedének, és el boritták az egész birodalmat, szent hiéronimus (KSZ 456)

el borittya – 2

ma hirtelen nap, mert el borittya mint egy háló mind azokat (KG 463)

lészen mint aháló, mely el borittya az egész földet. és minek (KJÉ 732)