legyen atest, de ha az elme nem vidám. és nem csendes (TL 77)

kedvüek. sokal nagyob tehát az elme nyughatatlansága. atesti fáradságnál. és hogy (TL 77)

és nem engedi hogy az elme valamely hasznos dologban foglallya magát (TL 109)

elmét meg ronttyák. és az elme, az egésséget. de ne szóllyunk (TL 113)

vagyon. mért ne volna rongyos elme: elég vagyon., tudom édes nénékám (TL 145)

akár mely szép legyen az elme. de aztot fel kel ékesiteni (TL 150)

és a nyughatatlan nagyra vágyodo elme, mindenkor. arra ingerli, hogy jobban (TL 155)

a’ meg más mondáson az elme meg nyugszik, hogy a’ kinek (ML 320)

szerént gondolkodtak, hanem az emberi elme szerént ugyan az is veté (É 61)

és szót teszen. midön az elme gondolkodik (É 64)

meg foghattya, hogy ha az elme magában gondolkodik, magának képzést formál (É 65)

el nem hathat az emberi elme; mind azon által. azt hinnünk (É 97)

Gergely mond, hogy az emberi elme magának hazud, és maga elött (É 227)

ellene kel mondani az emberi elme csalando világoságanak, hogy meg világositassunk (É 240)

hogy ö benne fellyeb valo elme volna. az emberi elménél, hogy (É 342)

mint sem az ollyan tsendes elme mely szeretet nélkül vagyon. a (É 525)

azokot, az érzékenységek, és az elme sanyargatási által, ne hogy némellyek (É 769)

a melyekel látogattatik meg az elme. vagy atest, az a kereszt (KKU 261)

más részint nem? mivel az elme. mihent valamit parancsol a testnek (KKU 282)

a testnek, azonal engedelmeskedik. az elme pedig havalamit parancsol magának, nem (KKU 282)

parancsol magának, nem engedelmeskedik. az elme parancsollya akéznek meg mozdulni, azonal (KKU 282)

azonal meg mozdul, noha az elme külömbözik a kéztöl: az elme (KKU 282)

elme külömbözik a kéztöl: az elme parancsol magának., és meg nem (KKU 282)

vagyon hát e,? mivel az elme a ki magának parancsolya. hogy (KKU 282)

az attol vagyon hogy az elme tsak félig parancsol., mert tsak (KKU 282)

és rendelése szerént, minden rendeletlen elme fel találya a rendeletlenségben azö (KKU 295)

ád, és szüntelen kinoza, mitsoda elme volna az, a mely tsendeségel (KKU 298)

Az elme, és a testi sok fáradságok (KKU 302)

változó és álhatatlan az emberi elme. az ö fel tett szándékiban (KKU 315)

ámal viszik végben, mivel az elme gyors, de atest gyenge.. és (KKU 315)

gyenge.. és a menyiben az elme kivánnya a maga hasznára valo (KKU 315)

tsudálatos az emberi meg romlot elme. aki nagyobra betsüli az emberi (KKU 330)

ditsérje az Istent. {…} de anyughatatlan elme. mindent öszekever, mert a szomoruság (KKU 373)

mely rendeletlen indulatokot indit az elme ellen. a keresztre fel feszitessék (KKU 389)

képpen. el ragadtatik az olyan elme, akiben Isteni szeretet vagyon. és (KKU 396)

tsendesedik meg a fel háborodot elme, és gyógyul meg a lélek (KKU 399)

a fel nem támad az elme ellen. és azt nem háborgattya (KKU 402)

azt tarták, hogy a mely elme kemény és álhatatos a nyomoruságokban (KKU 403)

meg halván akereszten, atestnek, az elme ellen valo küszködése. a testi (KKU 417)

nem halotta. se az emberi elme azt soha meg nem foghatta (KG 471)

valo gondolatot, a melyröl az elme örömest gondolkodik, nem szabad mi (KG 548)

nevezik igének. az az, az elme szavának, mivel ugy mondván, a (KJÉ 609)

mondván, a gondolattal. beszél az elme magával., Az Isten tiszta lélek (KJÉ 609)

melyeket az alázatos és engedelmes elme könyen meg értheti, ugyan az (KJÉ 658)

az a tsudálatos sok féle elme. tartás, hajlandoság, és a külömbözö (VKT 785)

Istenségit. hogy tsak a világi elme. nem üsmérheti meg ötet, akristus (VKT 788)

Isten volt; soha az emberi elme, az illyen hihetetlen dolognak helyt (VKT 790)

fel vagyon huzva. ugy az elme is. hamindenkor foglalatoságban vagyon. az (VKT 898)

és áitatoság. Figyelmeteség, hogy az elme jelen légyen. és figyelmezen arra (IK/A 109)

ugyan abban hajol lassanként az elme az jó erkölcsre, a jó (IK/A 120)

a jol neveltetet, és oktattatot elme. szégyenli hogy a hozája hasonlok (IK/A 120)

napokon., azt azért, hogy az elme a lelki dolgokban foglalatoskodgyék. és (IK/A 130)

a szép szavait. A bölcs elme, azt keresi hogy tanittsák, az (IK/A 144)

eszerzi az engedetlenséget, mert atunya elme semit sem akar tanulni. a (IK/A 162)

4 Az elme vakságátol jö a kevelység, ezt (IK/A 171)

indulatinak., a mely szüntelen az elme ellen támad. kérjed azt fiam (IK/A 182)

okos, és jó rendben valo elme. mindenkor modoson viseli magát. nem (IK/A 230)

Végtire ahazug elme igen hasonlit az ördöghöz, aki (IK/A 240)

a tiszteség. az egéség, az elme. és az üdveség ellen (IK/A 241)

A mulattság szükséges, az elme könyebitésére. fö képen az ifiaknak (IK/A 265)

az, hogy a játék az elme mulatására legyen. hogy alkalmatosab lehesen (IK/A 265)

goromba. nehéz. tompa, és változo elme. a tudatlanság. vagy több illyenek (IK/A 308)

ugy mint, az alázatoság. atsendes elme, és az álhatatoság, az alázatoságon (IK/A 321)

mondván, hogy az alázatoság. az elme szüzesége, és hogy az oly (IK/A 353)

a testi szüzeséghez., hogy az elme szüzesége nélkül, a testi nem (IK/A 353)

tsalatni, és ez a nagy elme, a mely bölcseb volt minden (IK/A 379)

Az jótársaságban formáltatik az elme az jó erkölcsre. abban mások (IK/B 475)

hozájok szabod. az jó neveltetet elme. szégyenli magát meg gyözetni az (IK/B 475)

munka, azért vagyon, hogy az elme szent dolgokban foglallya magát. az (IK/B 484)

az engedetlenséget. mert az henyélö elme nem örömest tanul. az munkátol (IK/B 512)

neveti. az mennyiben az iffiu elme lágy es hajlando erre az (IK/B 520)

is szüntelen fel támad az elme ellen. kérjed hát azt fiam (IK/B 530)

mértékletlensége, fel támaszt bennünket az elme ellen. az ördög, az ki (IK/B 534)

nem szerezhetz. mellyek ezek. az elme. az bölcseség. és az jó (IK/B 551)

lehetne hini. mivel az mely elme az tanulást szereti, az minden (IK/B 568)

Egy hazug elme, ravasz és csalárd maga viselésiben (IK/B 578)

mond az irás, az hazug elme felöl. hogy utálatosak az urnak (IK/B 579)

A hazug elme hasonlit az ördöghöz. az ki (IK/B 579)

csillapitani magadot. mivel az jó elme, könnyen meg csendesedik * . mert az (IK/B 584)

Az mulattság, szükséges az elme könnyebitésire, föképpen az iffiaknak. az (IK/B 600)

azokot szeretik. az jol neveltetet elme, nem kap az ollyan árnyékhoz (IK/B 610)

mert az változo és álhatatlan elme alkalmatlan az szerzetes életre (IK/B 647)

az mi után az iffiu elme olly igen sohajt. hanem csak (IK/B 695)

nem eshetik a leg nagyob elme is. a midön az Isten (C/A 267)

vallásnak bé hozására, valamenyi külömbözö elme vagyon az emberek közöt, mivel (C/A 328)

{…} Vagyon, a gondolat az elme eleiben terjeszti a tisztátalan dolgot (C/A 416)

hagya, mert a midön az elme akemény fajdalmakban foglalatoskodik, nem gondolkodhatik (C/A 608)

jó és hathatos, ámbár az elme ne légyen is alkalmatos amély (C/A 691)

Az elmélkedés a, midön az elme valamiben foglalatoskodik. és arol gondolkodik (C/A 694)

akor szent Pal szerént az elme meg egyezik aszivel. és a (C/A 697)

a sziv könyörög. de az elme ara nem figyelmezhet., aközönségesen valo (C/A 697)

vallásnak bé hozására., valamenyi külömbözö elme vagyon az emberek közöt., mivel (C/B 1149)

{…} vagyon. agondolat az elme eleiben terjeszti a tisztátalan dolgot (C/B 1217)

hadgya, mert a midön az elme a kemény fajdalmokban foglaltatik. nem (C/B 1360)

jó, és hathatos, ámbár, az elme. ne légyen is alkalmatos a (C/B 1418)

Az elmelkedés a, midön az elme valamiben foglalatoskodik, és arrol gondolkodik (C/B 1420)

akor szent pal szerént. az elme meg egyezik a szivel, és (C/B 1422)

a sziv könyörög, de az elme arra figyelmezhet. a közönségesen valo (C/B 1422)

mikor valamely munka után az elme nyugosztalására (IJE 14)

ezek is okozák. hogy az elme egy szers mind sok féle (IJE 19)

az elme maga meg alázása, a léleknek (IJE 70)

gyermekségnek ideje, amelybe még az elme ki nem mutathattya magát, és (IJE 104)

nemesebb a természetben. az emberi elme azt magátol el osztotta, bizonyos (IJE 155)

nintsen, és tsak az emberi elme adgya ezeket néki (IJE 155)

az ollyanok, akik tsak az elme ékeségire vigyáznak, a testet mód (ISZ 220)

Az emberi elme anyira meg homályosodot. hogy ha (ISZ 239)

egy iffiuban, akár mely jó elme légyen., de a tudomány, látás (ISZ 250)

ne találtatot volna közöttök nemesi elme, álhatatosság, és ollyan természet szerént (KSZ 310)

mindenkor munkában volna, és az elme foglalatoságban. agyönyörüséget pedig tsak agyönyörüségért (KSZ 331)

meg elözésére, és hogy az elme, mind alkalmatosab, mind szabadab lehesen (KSZ 436)

a nagy melegek miat, az elme mindenben. amod nélkül valot keresi (KSZ 450)

a hitet gyengeségnek, és az elme elhitetésenek, tarták. babonaságnak tarták, pedig (KSZ 451)

a sanyargatást inkáb szenvedhették, az elme hajlandob volt a tanulásra, és (KSZ 484)

illyen képzelés. félelmet okozván az elmében, szüntelen valo unadalomban, és nyughatatlanságban (TL 75)

abeszédböl, és ahallásbol, könyen az elmében; és a szivben hatt, nem (É 310)

meg mutattya. hogy a mely elmében. az irigység. és a gyülölség (É 430)

meg nevezék, azért, hogy az elmében jóbban meg külömböztessék, a három (É 531)

öll, a midön tsak az elmében vagyon. és nem a szivben (É 735)

minden tehettségekel azon. hogy egyes elmében. és akaratban éllyenek, ettölis volt (É 791)

melyek akoron böségel jönek az elmében, hová továb jóbban fel gerjesztik (É 803)

meg sanyargatni, ugy mint, az elmében. az értelemben, és az akaratban (KKU 313)

értelemben, és az akaratban, az elmében. mint valamely fiókban. vannak el (KKU 313)

Storophilának. szokása vala minden reggel elmében valo valamely imádságot tenni, és (KKU 404)

a mit leg elöbször az elmében vesznek, az állandó, és hogy (IK/A 46)

fogyatkozásnál. már nem lehet az elmében. roszab fogyatkozás (IK/A 149)

a jó erkölcs az álhatatlan elmében. a mely idöben változik (IK/A 152)

melyek egy másra szaporodnak ahenyélö elmében. a szemérmetlenség mondgya szent Bernard (IK/A 179)

a mely beszéd az ifiu elmében olyan valamint a szikra a (IK/A 180)

a nyomorult gondolat jő az elmében, azt meg gyonom, azért penitentziát (IK/A 194)

is világosittya azt. hogy az elmében ne szivárkozék valamely olyan tisztátalanság (IK/A 228)

valo el vesztése, mind az elmében. mind ajoszágban valo nagy fogyatkozások (IK/A 266)

a fogyatkozások, a melyek az elmében vannak. vagy az akaratban, vagy (IK/A 308)

egy ház parantsolattya szerént. az elmében valo fogyatkozások, a goromba. nehéz (IK/A 308)

hogy még mind testben. mind elmében tiszták legyenek., és igen el (IK/A 352)

az jó erkölcs az olyan elmében, az ki mindenkor változik (IK/B 504)

az másikára szaporodnak az rest elmében, és az kik számtalan vétket (IK/B 527)

az rosz beszéd az iffiu elmében, szintég ugy fel gerjeszti az (IK/B 528)

az elmében ollyan gondolatot indittsunk, az mely (IK/B 536)

tisztátalan bé ne mennyen az elmében, és el üzi az vétket (IK/B 571)

ez ollyan utálatos az iffiu elmében, valamicsoda kedves abban az szemérmeteség (IK/B 572)

arra alkalmatlanná, az mely az elmében, az akaratban. vagy az szokásban (IK/B 638)

mikor végig meg marad az elmében az indulat (IK/B 649)

nem tettzik, ezt az imádságot elmében valo imádságnak nevezik, {…} akülsö képen (C/A 668)

nem tettzik, ezt az imádságot elmében valo imádságnak nevezik, {…} a külsö (C/B 1404)

A resttség, még az elmében is olyan rendeletlenséget okoz, a (IJE 19)

volt. el. ebben az iffiu elmében. ez az idö illeti az (IJE 104)

hasznunkra fordittsa ahitnek világoságit, az elméböl, a szivben oltván azokot; és (É 122)

kedviért keresik, hanem tsak anyughatatlan elméböl, a mely meg akarja probálni (É 626)

aucthor szerént. inkáb származnak az elméböl, mint sem aszivböl. avaloságos érdem (VKT 806)

volna azt ki vetni az elméböl (IK/A 185)

Isten itéletiröl valo emlékezetet az elméböl el távoztattya. és azon is (IK/B 520)

igen hasznos, el távoztatására az elméböl az rosz gondolatokot. és ne (IK/B 531)

dolog. azt ki vetni az elméböl (IK/B 533)

végtire ki is veti az elméböl, keresvén valamely okot hogy illyen (IJE 35)

egy mást. a te nemesi elméd. meg nem engedné néked, hogy (MN 108)

igasságokot hallottál. azokrol elmélkedgyél. az elméd azoktól el ne távozék, és (KKU 313)

tsak atudásnak kedviért. és az elméd kivánságiért, hanem abban a szándékban (IK/A 116)

szabadulni, és hogy ollyan engedelmes elméd lehesen., a mely szerese atanulást (IK/A 150)

2. Azon légy, hogy az elméd állando legyen a jóban. ajó (IK/A 153)

lévén fiam. ha okos rendes elméd vagyon, a ki fog tettzeni (IK/A 229)

a bizonyos jele hogy az elméd gyenge. tétovázo, gondolatlan. semmi (IK/A 229)

meg ne engedgyed hogy az elméd arrol gondolkodgyék. és azt hitese (IK/A 247)

tiszta. és szent, mind az elméd. mind atested meg egyezik ezel (IK/A 319)

és áitatoság. figyelmeteség, hogy az elméd jelen lévén, figyelmetes légy arra (IK/B 467)

azt el hagyhassad, légyen ollyan elméd az ki szerese az oktatást (IK/B 502)

valamivel mulasad magadot, hogy az elméd más foglalatoságra adgya magát. meg (IK/B 539)

az békeséget. mert ha békeséges elméd nincsen, az békeségnek Istene nem (IK/B 586)

Hogy pediglen békeséges elméd lehesen. három dologra vigyáz. 1 (IK/B 586)

tanuláson. lenne ámbár, de az elméd az játékon (IK/B 601)

ellenkeznék. nyavalyás nem vagyé. álhatatos elméd vané. mert az változo és (IK/B 647)

jó erkölcsnek uttyára tanyitanak. legyenek elmedben mindenkor szent pálnak ezek az (IK/B 567)

nyugodalmodra. és szüntelen a legyen elmédben. hogy az a szép ábrázatu (MN 179)

szidalmazásokot szenvedet a bünösöktöl, hogy elmédben el fogyatkozván. el ne fáradgy (KKU 267)

a fiókot, mivel ha az elmédben meg tartod, nemsokáig fogod hordozni (KKU 313)

menyel tehát. és forgassad gyakorta elmédben azokat az igazságokat. a melyekre (KKU 313)

ezeket a szokot kell ate elmédben, és szivedben. bé nyomtatni, ugy (KKU 332)

hogy ezek avaloságok. mindenkor az elmédben legyenek, mivel mire valo az (KKU 402)

Az Isten az elmédben légyen. életednek minden napjaiban (KG 476)

többé nem tselekeszed. és az elmédben azokot meg tartván.. leg elsö (IK/A 108)

és tarts meg mindenkor az elmédben valamit azokbol, a Credot mond (IK/A 110)

az ö példájok foganatosok lesznek elmédben. és lassanként követni is fogod (IK/A 121)

ez, tarsd meg ezt az elmédben, és vigyáz tekéntetidre. hogy meg (IK/A 181)

mindenkor ezekröl valo gondolatok legyenek elmédben. erre valo nézve olyan könyveket (IK/A 183)

bölcs int. és ezeket mindenkor elmédben kel tartanod. a bizonyos dolog (IK/A 186)

veszed hogy valamely kisértet szivárkozik elmédben., annak semi helyt ne adgy (IK/A 191)

ha valaha ilyen gondolat jö elmédben, vesd ki azt onnét mint (IK/A 194)

beszély, és legyen mindenkor az elmédben a kristusnak ezek a szép (IK/A 248)

Végtire fiam. legyenek elmédben. szent jakabnak ezek a szavai (IK/A 261)

az ilyen baráttságokot. és mindenkor elmédben legyen szent Ambrusnak ez a (IK/A 264)

tanitását a szivedben. és az elmédben tarttsad. aki is azt mondgya (IK/A 275)

Végtire fiam. ved jól elmédben ezeket, hogy ha még abban (IK/A 287)

vágyásnak., és más ne légyen elmédben, hanem tsak az Isteni szolgálat (IK/A 292)

Legyenek gyakorta elmédben szent Hieronimusnak ezek (IK/A 312)

valami ellenkezö, vagy testedben. vagy elmédben, a testi betegeskedések, az elmének (IK/A 319)

4. Legyenek mindenkor az elmédben az irásnak ezek rettentö szavai (IK/A 324)

nem változnak., ólttsad azokot az elmédben., hogy azokal meg gyözhesed a (IK/A 370)

nem felejtvén. jol fel jegyezed elmédben (IK/B 400)

és az tudomány az te elmédben. gyönyörüséges lészen. az tanács meg (IK/B 412)

fogva estig, és jegyezd fel elmédben vétkeidet, visgáld meg, ha voltalé (IK/B 466)

az három dolog mindenkor az elmédben legyen. figyelmeteség, tisztelet. és az (IK/B 468)

erkölcsüek. ezeknek példájokot inkáb az elmédben vészed, és öket inkáb követed (IK/B 475)

valamely rosz gondolat jő az elmédben. emlékezél meg jelen valo létiröl (IK/B 481)

2 Mindenkor az elmédben legyen az bölcsnek ez az (IK/B 502)

olvasad figyelmeteségel, és tarsd meg elmédben, az következendö példákra pedig jol (IK/B 522)

kevesen vigyáznak erre. ved jól elmédben. és vigyáz tekintésidre, ha valamely (IK/B 529)

ha fel tet akarattal az elmédben tartottad, bocsánandó, hogy ha észre (IK/B 534)

észre veszed az kisértetet az elmédben,. azt ki vessed hamarságal. erre (IK/B 539)

kisértetekre valo gondolatok vannak az elmédben. hanem micsoda modon fordithasad azt (IK/B 539)

ezer kisértet jő is az elmédben (IK/B 540)

ez az rosz gondolat jö elmédben. meg gyonom én azt. penitencziát (IK/B 542)

édes gyermekem. ? legyen mindenkor az elmédben ez az példa. midön az (IK/B 549)

7 Az elmédben. ne táplállyad. az haragra valo (IK/B 584)

beszélly. és fiam mindenkor az elmédben légyen, meg váltonknak ezek az (IK/B 585)

meg ne engedgyed hogy az elmédben helyt verjen. szükséges azért ez (IK/B 608)

ne fuvalkodgyál fel. az te elmédben. mint az bika * semmiért magadot (IK/B 608)

azért ha az van az elmédben. három dologra kel vigyázni (IK/B 634)

az egyházi rend van az elmédben, ezekre vigyáz. meg kel üsmerni (IK/B 637)

szent. és se testedben, se elmédben valamely ellenkezöt nem találsz evel (IK/B 647)

meg nem változnak. vegyed jól elmédben öket. hogy meg üsmérhesed ezekböl (IK/B 687)

igazságot, és légyen mindenkor az elmédben. mert ez, az elsö kezdete (IK/B 688)

Istenedet, tellyes szivedböl, egész lelkedböl, elmedböl, és minden erödböl, szivünkböl szeretni (KG 523)

arendhez, vigyáz hogy azt az elmedböl se ki ne vesed, mert (IK/A 318)

elmédböl, és felebaratodot mint tennen magadot (É 737)

és tellyes lelkedböl, és tellyes elmédböl, ez aleg nagyob, és elsö (É 792)

lelkedböl. tellyes erödböl, és tellyes elmédböl., és felebarátodot, ugy mint magadot (KJÉ 689)

tellyes szivedbol. telyes lelkedböl. telyes elmédböl, és minden erödböl. az után (KJÉ 727)

ne adgy., hanem vesd ki elmédböl mindgyarást, ezt a szent Atyák (IK/A 191)

akisérteteket. még kezdetekkor ki lehessen elmédböl üzni. vigyáz két dologra. 1 (IK/A 191)

vesd ki mentöl hamaréb az elmédböl a vétkes gondolatokot (IK/A 198)

akarattya ellen., vesd ki az elmédböl minden rosz indulatit a gyönyörüségnek (IK/A 292)

azt az nyomoru szégyent az elmédböl, és erösittse meg azt. mivel (IK/B 507)

hogy észre vetted, azt az elmédböl kivetettedé, vagy nem, mert ha (IK/B 534)

illyen gondolatod lészen, vesd ki elmédböl ezt az káromkodást. mint ollyan (IK/B 542)

rosz gondolatokot ki vess az elmédböl (IK/B 546)

akarattyával ellenkezni. vesd ki az elmédböl az rosz indulatokot, fösvénységet. nagyra (IK/B 625)

rendhez, azt kine vessed az elmédböl. mert ugy lehet hogy az (IK/B 646)

illyen vagy, vesd ki az elmédböl. mert gyakorta ez, az vétek (IK/B 681)

szivedböl, tellyes lelkedböl. és tellyes elmédböl. ezek akristus szavai (C/A 307)

uradot Istenedet tellyes szivedböl. tellyes elmédböl. és minden erödböl, irjátok a (C/A 350)

uradot Istenedet. tellyes szivedböl, tellyes elmédböl, és minden erödböl (C/A 350)

szivedböl., tellyes lelkedból. és tellyes elmédböl. {…} ezek a kristus szavai (C/B 1132)

uradot Istenedet tellyes szivedböl, tellyes elmédböl, és minden erödböl, irjátok a (C/B 1167)

Uradot Istenedet tellyes szivedböl. tellyes elmédböl. és minden erödböl (C/B 1167)

ezen veszedelmes szégyen eröt vett elméden, azt ugy tarttsad mint leg (IK/B 506)

tsak ahivalkodo elméket illeti. se elmédért. se tudományodért., mert ezek Isten (IK/A 275)

elmedet az idegen dolgokra. ha magadot (IK/A 114)

tanyitatol. és ha ennek adod elmedet okos lészesz, ha szeretended halgatni (IK/B 449)

oly örömel látom fel háborodot elmédet, hogy ezenel meg mondok mindeneket (MN 39)

hogy magad is meg tsendesittsed elmédet. és mint hogy szereted eleonorát (MN 39)

az idegenek háboritottáké fel tsendes elmédet, mindenkor azt a kegyelmeségedet mutattad (MN 92)

mitsoda méltatlan gyanuság szállotta meg elmédet? térj magadban. Cleodon. meg tudod (MN 231)

meg kell tehát vilagositanom az elmédet, meg tagadgya az ollyan magat (KKU 309)

valo komuniora készülhes. tarttsad az elmédet egész regel. arol a nagy (IK/A 103)

a jót arosztol. erösittse meg elmédet. és meg ne engedgye hogy (IK/A 146)

a veszedelmes szégyen el foglalta elmédet kedves fiam. azt ugy kel (IK/A 154)

Istent gyakorta; hogy erösittse meg elmédet, az ellen a nyomorult szégyen (IK/A 156)

akik hogy ajóról el fordittsák elmédet. tsak a hejában valoságrol beszélnek (IK/A 161)

két dologra. 1. Emeld fel elmédet az Istenhez. fogad fel néki (IK/A 191)

helyt nem adcz., foglallyad az elmédet valamely más dologban,. hogy ha (IK/A 192)

fiam. ne engedgyed hogy az elmédet meg tsallya sohais az ilyen (IK/A 195)

meg tsalhatod. és fordittsad másra elmédet, a midön a haragod el (IK/A 247)

meg ne engedgyed hogy az elmédet el foglallya, üzd el mesze (IK/A 275)

vagy a szerzetes rendröl. az elmédet le akarnák verni, és ha (IK/A 295)

kinek példája, beszéde. meg változtathatná elmédet, és el forditana a jó (IK/A 335)

a világi hamis tudományok az elmédet meg ronttyák a melyek ellenkeznek (IK/A 369)

példája meg ne ronttsa az elmédet, erre valo nézve mindenkor szemed (IK/A 370)

tész mennyei eredetednek. fordittsad tehát elmédet arra kedves fiam, hogy teremtésednek (IK/B 392)

valo készületre, egész reggel az elmédet arra az nagy dologra függeszed (IK/B 461)

és az kommunio elöt az elmédet mindenröl el vévén, ezeket cselekedgyed (IK/B 461)

az még élsz probáld meg elmédet, és az mi gonosz. abban (IK/B 470)

sz bernard, hejában terjeszted az elmédet az idegen dolgokra. hogy ha (IK/B 471)

elöt egy kevesé emeld fel elmédet (IK/B 473)

gondolkozál., az dicsöségre emeld fel elmédet. az utolso itélet eszedben jusson (IK/B 484)

valokot felejsd el, és foglald elmédet az örökké valokról. * . ebben áll (IK/B 484)

az Istent, hogy meg világositván elmédet. tehess valasztást az jó, és (IK/B 499)

2 Igyekezél meg gyarapitani elmédet az joban. az jó gondolatokal (IK/B 505)

vagyon, és hogy jobban az elmédet arrol el fordithassák, hejában valorol (IK/B 511)

okáért kérlek fiam függeszed az elmédet ezekre az elmélkedésekre amelyeket elödben (IK/B 516)

dolgokról valo elmélkedés, hogy az elmédet meg töltsed jó gondolatokal. és (IK/B 531)

üdveségedért. függeszed erre szemeidet, és elmédet, elmélkedgyél arrol az mit szenved (IK/B 538)

két dologra vigyáz, 1 emellyed elmédet az Istenhez, fel fogodván neki (IK/B 539)

kisértetben vagy, emeld fel az elmédet. utállyad az bünt. fogadgyad az (IK/B 540)

az illyen gondolat meg csallya elmédet. hanem az leg nagyob kisértetben (IK/B 543)

csalatkozhatol. arrol fordisd el az elmédet . . és haragod el mulván, meg (IK/B 585)

az udvarnál ? határozd meg hát elmédet, és tud meg hogy nincsen (IK/B 661)

illyenek könnyen meg birják az elmédet. joás király, az ki oly (IK/B 679)

elmédet meg vilagosittsa. ugy mint az (IK/B 680)

mind azon által. ez az elmédet segitheti (C/A 43)

mind azon által, ez, az elmédet segitheti, A világoság anaptol származik (C/B 945)

ahoz a szenttséghez, nagy tisztelettel., elmédnek nagy figyelmeteségivel (IK/A 96)

mutatod azal elmédnek gyengeségit,. és a melyben több (IK/A 245)

járuly az szentséghez nagy tisztelettel. elmédnek figyelmeteségivel. és szivednek fájdalmával, hogy (IK/B 455)

hogy tudgy, és hogy az elmédnek tégy eleget. hanem azért olvass (IK/B 473)

helyt nem adcz. és az elmédnek adgy valami más munkát. ha (IK/B 539)

mulni az kisértetet, és az elmédnek szabadcságban. és csendeségben lenni (IK/B 542)

az illyen játék, sok idödnek, elmédnek, pénzednek el vesztését, az türhetetlenség (IK/B 601)

a testi, és roszul tanitot elméhez illik, a rendeletlen és mérték (IK/A 242)

termetedért, az illyen az hivalkodo elméhez illik, sem az eszedért, tudományodért (IK/B 609)

nem is illik az okos elméhez. az szó hordot ugy kerüllyed (IK/B 662)

ezeknek. mi kozi vagyon az elméhez. mikor anyelvemet meg égettem, és (IJE 76)

a mely organumok szükségesek az elméhez (IJE 76)

a gazdaszonyság. tsak a közönséges elméhez illik. és nem a köteleséghez (IJE 153)

oltalmaza a mi sziveinket, és elméinket akristus Jesusban (É 25)

Még eleinte kell az elméire adni, hogy nagy gondolattal legyen (IJE 89)

hasznos. egy iffiunak, az, az elméit meg világosittya. a más nemzeteknek (IJE 99)

oltalmaza meg ati sziveiteket, és elméiteket a mi Urunk Jesus kristusban (É 22)

mert ö nem hadakozo ember., elméje nagy vagyon. de nem a (TL 23)

hagya bennünket. mind holtig az elméje helyén volt, és egy keresztényhez (TL 117)

ditsöséges testeknek szenvedhetetlenségében, az ö elméje, és szive, tsak akristusrol. és (É 71)

a szive keménységben., és az elméje vakságban vala, ez irtoztato példa (É 457)

se magának. mind addig valamég elméje, és szive szerént éll, se (É 704)

{…} A nagyra vágyásnak elméje vezeti vala még öket. tsak (É 843)

lunleinek., erre egészen meg tsendesedék. elméje. más nap a vitorlákat fel (MN 31)

követni. egy kevesé meg tsendesedék elméje (MN 33)

fáradozván, és azon kivül is elméje, nagy tusakodásba lévén, Ivon tarta (MN 35)

vagyok. Ivon látván hogy az elméje nagy nyughatatlanságba volna, és tartván (MN 38)

valami gumer emirt illeti, mitsoda elméje, és természete volna. és hogy (MN 49)

Az emirnek elméje. nagy nyughatatlanságba kezdvén lenni. nem (MN 51)

hogy még iffiu volt. az elméje még viszá terhetet volna néki (MN 94)

keserüségben esék. de az ö elméje. és okossága. mindeneket meg gyözvén (MN 105)

a hajora üle. tele lévén elméje a nagy méltoságal. és hejabanvaloságal (MN 137)

a leánynak pedig igen éles elméje lévén, által látá az Elvir (MN 154)

mint sem rend szerént. az elméje nagy hankodásban esék, nem tudhatván (MN 162)

választot magának a kinek szépsége, elméje, és okosága a nagy rend (MN 200)

amint is hogy mind eleven. elméje volt mind jó emlékezete. a (MN 235)

is szüntelen nyughatatlan az ö elméje. hogy ha történetböl a kutya (KKU 300)

viselvén, az egyike, akinek nagyob elméje vagyon, azt gondollya hogy a (KKU 340)

kereszt, a másikának, akinek az elméje tompa, gondolkodo, a kereszttye igen (KKU 340)

helyre jött volna az ö elméje, ezeket mondá néki (KKU 401)

ég felé emelé szemeit, az elméje néki viszá adaték, a magosságban (KKU 410)

hazugság. és vétek, néki az elméje vak, a szive meg romlot (KG 500)

leg gyakortáb az ö világos elméje tsak setéttség, és az ö (KG 500)

Az embernek elméje. mindenkor uj dolgokot akarna üsmérni (VKT 878)

a menyiben a szükséges az elméje, és teste. egésségire (VKT 897)

ember meg gyengült, de az elméje egéségeseb. a boszu állás. gyülölség (VKT 903)

hanem elméjiben is., az ö elméje nem lévén még meg erösitve (IK/A 33)

esztendöt el érvén. az ö elméje. a mely nem volt meg (IK/A 59)

meg tsendesiteni. de az ö elméje mindenkor tsak arosz gondolatokban forgot (IK/A 184)

mondgya abölcs, hogy az igaznak elméje. az engedelmeségröl elmélkedik, mert ez (IK/A 224)

menetelnek telhetetlen kivánságában foglalatoskodik mindennek elméje. ki ki tsak a maga (IK/A 334)

adgya magát. és az ö elméje. meg vagyon oszolva, az Isten (IK/A 342)

hogy nem vala meg zabolázva elméje, az elsö sebeségiben, azért ötet (IK/B 421)

hadni egymás után, az ö elméje meg menekedet vala az kevélységtöl (IK/B 424)

az szép mondását. az eszesnek elméje. keresi az tudománt,. az tudatlanoknak (IK/B 496)

van gondgya. és az ö elméje két felé van osztva, az (IK/B 669)

meg essék. az ö nagy elméje meg homályosodék, és az aszonyokhoz (IK/B 696)

Tertullianus a kinek oly fényes elméje vala nyomorultul a montánisták eretnekségiben (C/A 267)

bocsassa., tertulliánus. akinek oly fényes elméje vala, nyomorultul esék amontánisták eretnekségében (C/B 1101)

magáé mind ateste. mind az elméje, az emésztés pedig, és az (IJE 29)

vagy kodulni akar., vagy elegendö elméje nintsen (IJE 44)

meg értette. a másikának az elméje homályosan fogta meg. és igy (IJE 48)

ember, akinek. gyors és éles elméje vagyon. ostoba lészen. és semmire (IJE 76)

is, a melybe az ö elméje tsak avétekre vonsza (IJE 84)

a gyermeknek. idején meg érjék elméje, soha nem kell néki ugy (IJE 88)

ugy mondgyam. akor kezd az elméje tsirázni, és ezekre lassanként tanithattyák (IJE 92)

idö az, a melybe az elméje meg érvén, a maga hatalma (IJE 104)

szoval, az irtoztato szenvedésekor, az elméje, szabadon és tsendeségben marada, imádkozék (KSZ 300)

káromlásokot, a melyeket. a tévelygésnek elméje, és az irigység inditották volt (SUT 518)

mind gazdág famíliábol valo volt, elméje nagy volt, és igen emlékezö (SUT 546)

utat nyitot volt. De az elméje ót helyén nem volt. mert (SUT 692)

keszen vala arra a sidok elméje már régtöl fogvást (SUT 779)

meg nem hajola a sidok elméje. hanem a nép közül sokan (SUT 856)

felöl gyengeségel környül véve, se elméjeben, se erejében nem kel néki (KG 500)

szerencsétlenségek. és azoknak keserves halálok. elméjében szomoru gondolatokot okozának. annyira hogy (TL 179)

mitsoda gondolatokot ada az Apostolok elméjében (É 283)

vetvén minden bizodalmát amaga erejében. elméjében., és az emberek segittségében, semit (É 286)

attya pedig edolgot halgatva az elméjében forgattya vala,. és mikor a (É 293)

gyülekezék egybe. és meg haborodék elméjében. mert halya vala kiki mind (É 578)

roxan képe mindenüt az az elméjében tünt. és tsak az egyedül (MN 64)

ki is bizonysága volt szerencsétlenséginek,, elméjében már meg lévén háborodva azt (MN 84)

halgatván. nagy halgatásban marada, és elméjében forgatá ezeket a szavait az (KKU 260)

adának. és egy kérdést tamaszta elméjében. a melyet akristus eleiben téve (KKU 378)

nem tarttya., se testében. se elméjében, az olyannak, a szent napokon (IK/A 132)

nem csak testiben, hanem még elméjében is gyenge lévén, mivel az (IK/B 400)

oly erösen vagyon az ember elméjében óltva, hogy lehetetlen azt onnét (C/A 34)

a magunk. se a mások elméjében., mint sem a mint vagyunk (C/A 315)

olly erösen vagyon az ember elméjében fel jegyezve., hogy lehetetlen azt (C/B 937)

valok lenni se a magunk elméjében. se a másokéban., mint sem (C/B 1138)

kér valamit. az ö kis elméjében meg utállya még mind ezeket (IJE 85)

Erre valo nézve. szüntelen az elméjében kell azt verni a mi (IJE 96)

parantsolatokot az emberek szivéböl. és elmejéböl, azért is adá ki az (C/A 369)

aparancsolatokot az emberek szivéböl. és elmejéböl., azért is adá ki az (C/B 1181)

és eltörölni nevét az emberek elméjéböl (É 448)

lássuk, hogy a mi magunk elméjéböl. az irásokot. meg nem érthettyük (É 514)

nincsen is dolgok. de az elméjek helyben lévén mindenkor vidámok, és (TL 77)

szerzeteseknek. se a munkásoknak, az elméjek annyi változást nem szenved, a (TL 113)

nem hattyák öket, mivel az elméjek és a szivek más felé (É 56)

a másikát azért, hogy az elméjek egyenlö mértekben légyen mindenkor, egyaránt (É 549)

tzifraságot, a mulattságokot, a kiknek elméjek a hejában valoságban forog, melyet (É 558)

vélek egy aránsu hajlandoságok, és elméjek vagyon., hogy egy mást meg (É 745)

ugy anyira, hogy az ö elméjek, a kegyelem nélkül, soha nem (KKU 413)

együgyüek, akiknek nintsen olyan hathatos elméjek. hogy fel találhasák. értelmeket azoknak (KJÉ 658)

terjed, a filosophusoknak meg határozot elméjek, és atzélt, ahol az okoságnak (VKT 793)

azért is, hogy a gyermekeknek. elméjek meg ne romollyék. az idegen (VKT 919)

nyugodalomban, és tsendeségben vagyon az elméjek azoknak akik meg gyözték az (IK/A 48)

ajót. amelyre tanittyák az ö elméjek változo, amely mindenhez ragaszkodik minden (IK/A 152)

igen el merült az ö elméjek. hogy nintsen olyan ora életekben (IK/A 206)

a részegesek dadogoká lesznek, az elméjek meg tompul. és semmi jora (IK/A 242)

és gondolatlanok. akik tsak amagok elméjek, és nem az okoság után (IK/A 249)

munkában vagyon is. de az elméjek a játékban, és a mulattságban (IK/A 266)

mert gyakorta készület nélkül. az elméjek helyin nintsen. se Istenröl, se (IK/A 346)

azt mondgya., hogy azoknak az elméjek sokal szabadosab a kik meg (IK/A 352)

a melyek követik az ö elméjek meg romlását (IK/A 355)

érdemetlenekké nem tészik, iffiúságoknak ártatlanságát, elméjek gonoszságával, és vetkeknek sokaságával meg (IK/B 401)

magában. hanem csak az ö elméjek. és hajlandoságok szerént szeretik. sokan (IK/B 444)

hányatatik, hasonlo képpen az ö elméjek is fel háborodván, sokáig egy (IK/B 504)

meg csallya. mivel az ö elméjek könnyen bé veszik az félelmet (IK/B 505)

restek. ellenségi az munkának, az elméjek mindenkor az hejában valoságban vagyon (IK/B 550)

hogy az tobzodok. ostobák, az elméjektompa, az részegesek dadogok., alkalmatlanok minden (IK/B 580)

forditás iránt,. de az ö elméjek igen meg vagyon határozva. hogy (C/A 329)

akiknek, olyan állapotban vagyon az elméjek hogy az Isten felöl nem (C/A 662)

{…} Az olyan keresztyének. akiknek elméjek tele vagyon világi dolgokal. nem (C/A 681)

de akiknek ollyan állapotban vagyon elméjek. hogy az Isten felöl nem (C/B 1399)

Az ollyan keresztények. a kiknek elméjek tele vagyon világi dolgokal. nem (C/B 1412)

is tsinálnak, a kiknek az elméjek soha helyén nintsen, akik mikor (IJE 50)

akik azért szerelmesek. mert nintsen elméjek egyébre. és nem is mivelnek (IJE 51)

jó keresztények akik még az elméjek rakva vagyon bal itélettel. el (ISZ 170)

valának. afáradcságra, és az utozásra, elméjek éleseb vala, mint hogy pedig (ISZ 187)

közöt nevekedtenek fel, eszek, és elméjek, pedig vagyon, azokra a dolgokra (KSZ 458)

szent énekeket énekelnek, az ö elméjek mindenkor az Istenröl foglalatoskodik., de (SUT 638)

pedig. arra kérik, hogy azö elméjek meg menekedvén a nem szükséges (SUT 639)

igy lévén, az ö nagy elméjek tsak arra valo volt, hogy (SUT 697)

Azért hogy meg elöze. és elméjekbe adgya abotránkoztatást amelynek kelleték lenni (É 156)

ugy hogy holta után az elméjekbe tarttsák, a miket tsak rövideden (SUT 756)

hogy ezek a fenyegetések. az elmejekben lenne oltva az olyan gyermekeknek (IK/A 220)

engedelmeskedék egy pogány CSászárnak, parantsolattyára, elméjekben adván szent Josefnek, és Mariának (É 55)

abóldóg lelkeknek az Isten mindenkor elméjekben vagyon nékünk is kel ohajtani (É 125)

mire lehet menni. könyen az elméjekben veszik, és a (É 310)

alat., és hogy annál inkáb elméjekben vegyék, és meg tarttsák atitkokrol (É 329)

meg térésröl valo gondolat jö elméjekben. de a kik arend szerént (É 812)

akik valoságos alázatos szivüek, akiknek elméjekben nintsen se fel fuvalkodás, se (É 892)

adást és szeretetet ólt ajóknak elméjekben., mivel azt ígéri nékik, hogy (É 899)

egyikének. mind amásikának. elméjekben tsudalatos gondolatok forgának (MN 191)

setéttség, se háborodás az ö elméjekben, mivel az Isten volt azö (KJÉ 572)

füg az üdveség, joban az elméjekben nyomhasa., két példa beszédet hoza (KJÉ 732)

ezen avilágon meg aláztatnak azoknak elméjekben kik azt észre veszik (VKT 851)

ifiu elmékböl amit leg elöbször elméjekben vettek. mondgya szent hyeronimus. a (IK/A 46)

az ifiaknak., akik könyen veszik elméjekben aroszat, vagy az elméjeknek gyengeségire (IK/A 118)

valo; és hamis kepzeléseket ád elméjekben; tudni illik, hogy a jó (IK/A 154)

ostromolni kezdi öket., az ö elméjekben bé szivárkozik., kivánságokot. és gondolatyokot (IK/A 167)

vélek. de söt még az elméjekben olttya avétekben lévö gyönyörüségnek kedveségit (IK/A 193)

és az elömenetel. vagyon az elméjekben. minden gyönyörüségek alá vannak (IK/A 205)

azifiaknak, ez a rosz az elméjekben szivárkozván. nevekedik bennek, az idövel (IK/A 274)

akik rendek választásárol végeznek. gyakorta elméjekben lennének ezek aszók, ez a (IK/A 284)

erkölcs. az miképpen arrol gondolkodnak elméjekben az emberek. mert mivel az (IK/B 444)

Adná Isten hogy az emberek elméjekben jol bé volna nyomtatva ez (IK/B 463)

az hejában valo gondolatokot adgya elméjekben. hogy az jó erkölcs meg (IK/B 506)

az vétek kezdi öket ostromlani, elméjekben lopja magát, eröt veszen kivánságokon (IK/B 516)

azt pediglen sokal nagyobá csinállya elméjekben. mint sem az vagyon. más (IK/B 541)

öket, ezen hamis gondolatokot adgya. elméjekben. hogy nékik lehetetlen az kisértetek (IK/B 542)

mondgyad hogy fel ne fuvalkodgyanak elméjekben. és reménségeket ne vessék bizonytalan (IK/B 552)

adná Isten hogy ez, az elméjekben volna azoknak kik valamely hivatalban (IK/B 618)

bé lopja magát az birák elméjekben. és sok vétket is cselekedtet (IK/B 657)

pálnak ezt az mondását az elméjekben meg tarttyák az házasok. férfiak (IK/B 674)

parancsolatirol, és meg ne csalatatnának. elméjekben., mikor az arany és ezüst (IK/B 675)

is. semit nem fognak teni elméjekben (C/A 150)

is semmit nem fognak tenni elméjekben (C/B 1029)

Az elméjekben kell oltani az igasságnak szeretetét (IJE 90)

emberek azt meg tarthatták volna elméjekben, ugy mint ádámtol fogvást az (ISZ 174)

hogy az apostolok tanitásit az elméjekben tarttsák meg inkáb, mint sem (KSZ 301)

hogy egy aránt tápláltassanak, mindenkoron elméjekben viselték akristusnak ezt a parantsolattyát (KSZ 304)

még roszabat is mondhattanak, azt elméjekben meg tartották, és továb nem (KSZ 489)

el akarván magát a sidok elméjekböl. és gondolatyokbol. a melyekel valának (É 28)

gondolattyokot hirdesék, se ne amagok elméjekböl merittsék a mit mondanak, hanem (É 370)

az ö Istenségit. a tanitványok elméjekböl is el törölé a keresztnek (É 441)

valo egyenetlenséget, ki kel vetni elméjekböl, vagy is el kel halgatni (É 488)

minden kételkedést ki vegyen az elméjekböl. mivel azt igen nehéz meg (É 568)

a testi ragaszkodást ki vegye elméjekböl. az Angyalát küldé hozájok, aki (É 569)

üsmérhesék, söt még atanitványoknak is elméjekböl, is, ki törlötte volt azt (É 662)

tettzik mint ha az emlékezetit elméjekböl és szivekböl ki törlötték volna (É 723)

az illyen gondolatot el vegye elméjekböl. mondá nékik, én titeket vizel (KJÉ 619)

akinek nevét. még az emberek elméjekböl is el akarták volna törölni (KJÉ 745)

az Angyaloknak., és a szenteknek elméjekböl. valamint ezt az Isten maga (IK/A 155)

kik az Istent magokbol. és elméjekböl ki rekesztik., és akik tsak (IK/A 345)

az igaz Isteni üsmerettség anépeknek elméjekböl el törölteték, és bálványozoká lettenek (C/A 76)

igaz Isteni üsmerettség. a népeknek elméjekböl. el törölteték, és bálványozokká lettenek (C/B 970)

félelmet is, ki kell üzni elméjekböl. meg értetvén vélek, hogy a (IJE 89)

hitt, el törlék a keresztények elméjekböl, azt az irtozást, amelyel valának (KSZ 378)

illik, a mind természetekel. mind elméjekel meg egyezik (IK/A 265)

kivánságára, de semit nem nyere elméjeken. a kik mindgyárt ki mutaták (SUT 578)

lévök is meg változtaták, az elméjeket, és erre a részre állának (TL 188)

öket az Isten; kik minden elméjeket, bölcseségeket, avilági joknak keresésére fordittyák (É 68)

holot, ha fel emelték volna elméjeket. meg láthatták volna, hogy azok (É 84)

képen valo világoságal az ö elméjeket, hogy meg tudhatnák mit jelentene (É 95)

és tsak a magok tsalando elméjeket követik, amely nagy maga hittség (É 184)

mely egy máshoz kaptsolta azö elméjeket, ez igen szép pelda lehet (É 234)

és el forditták az ö elméjeket, és le hajták szemeket. hogy (É 346)

a kegyelmet. hogy azokhoz szabhasák elméjeket, kivánságokot, és minden magok viselésit (É 370)

én felölem, akor meg nyittá elméjeket, hogy meg értenék az irásokot (É 512)

az irás hogy meg nyittá elméjeket az Apostolinak, hogy meg értenék (É 514)

ur az Apostoloknak fel háborodot elméjeket azért hogy még elöre meg (É 658)

egy máshoz kaptsolta az ö elméjeket. ez igen szép példa a (É 872)

az Istennek adgyák testeket, lelkeket, elméjeket, az Isten is egészen nékik (É 892)

mint biro, rettegésel szállya meg elméjeket agonoszoknak (É 898)

mindenkor kell fárasztani. vagy az elméjeket. vagy atesteket. mindenkor tartani kell (KKU 302)

üsmérhették, és szerethették., bé töltötte elméjeket világoságával, és akarattyokot szeretetével, teremptetésekor (KJÉ 571)

az a beszéd meg tisztitván elméjeket ahit által. melyel voltak ahoz (KJÉ 578)

igyekezék. hogy el vonhassa tanitványinak elméjeket a földi jókhoz valo szeretettöl (KJÉ 646)

nem figyelmeznek. és másra adgyák elméjeket. hasonlok, az út mellet lévö (KJÉ 656)

után elejekben adá. hogy az elméjeket. nem az olyan kenyére kellene (KJÉ 671)

tanitványinak olyan gondolat foglalá el elméjeket. hogy melyik volna közöttök aleg (KJÉ 677)

meg környékezte volt az ö elméjeket., a mely Isaiás jövendölése szerént (KJÉ 720)

ideit el érhetik, addig az elméjeket ellenkezö gondolatokal. töltik meg a (VKT 921)

rosz szokások még az ö elméjeket anyira meg nem hatoták, az (IK/A 30)

az Istent. hogy változtassa meg elméjeket, és hogy adgyon néked helyetek (IK/A 146)

nyomorult szégyen, anyira el foglallya elméjeket, hogy nem tsak. a jótselekedetért (IK/A 154)

kivánságra. El forditták az ö elméjeket, és le hajták az ö (IK/A 171)

restek. a munkát gyülölik. az elméjeket tsak hejában valoságban foglallyák, nagyra (IK/A 202)

és a mely meg ronttya elméjeket, fö képen az ifiaknak. a (IK/A 204)

a világi szokások meg ronttyák elméjeket,. de még annál is inkáb (IK/A 305)

És mind ezek után. az elméjeket anyira ne foglallyák a dolgokban (IK/A 339)

a mely tellyeségel el foglallya elméjeket, a tsalárdságot, a portékájoknak meg (IK/A 340)

attol vagyon, hogy meg változtattyák elméjeket az áitatoság iránt, azt el (IK/A 357)

az mit olvasnak nem szeretik, elméjeket arra nem függesztik. nem figyelmetesek (IK/B 474)

az Istent hogy változtassa meg elméjeket., es oly mestert adgyanak, az (IK/B 498)

melyre tanittyák öket, mert változo elméjeket indulatoknak igazgatása alá adgyák. valamint (IK/B 503)

mellyek törtennek magokon hasonlokon. az elméjeket meg sem hattya, annyira meg (IK/B 521)

mindeneket aláb valonak tartanak * minden elméjeket az nagyra vágyásban. az elömenetelben (IK/B 553)

hanem csak vaktában, az magok elméjeket követik. némelykor az alkalmatoságal akarván (IK/B 616)

leszen. némellyek pedig függöben tartyák elméjeket, nem adhatván magokot semmi hivatalra (IK/B 620)

az Istent. hogy változtassa meg elméjeket (IK/B 627)

igyekezvén azon. hogy arra hajthassák elméjeket (IK/B 629)

igazságokra tanittyák. holmi terminusokal az elméjeket meg terhelik. de azoknak értelmit (C/A 8)

el nem hagyná; meg nyittá elméjeket hogy meg érthetnék a szent (C/A 192)

változhatatlan tudományt. mely az ö elméjeket mint egy kötözve tarttsa, soha (C/A 330)

{…} Az ö elméjeket nem kel nevelni ahejában valoságban (C/A 666)

változhatatlan tudományt. mely az ö elméjeket mint egy kötözve tarttsa., soha (C/B 1151)

{…} Az ö elméjeket nem kell nevelni ahejában valoságban (C/B 1402)

annak értelmét, tsak a magok elméjeket és hajlandoságokot követik, és el (C/B 1419)

illyen formán. meg hagyák rontani elméjeket. és szokásokat, vagy adajkáktol. vagy (IJE 82)

mert azután semmire nem adnák elméjeket, a tántzot is meg lehet (IJE 92)

kik tsak esznek. alusznak. semmiben elméjeket nem foglallyák. testeket tsak hevertetik (IJE 162)

meg szelidittse az ö engedetlen elméjeket. hanem hogy még el fordittsa (ISZ 205)

véle, de mint hogy az elméjeket tsak a testi dolgokra forditották (ISZ 241)

Illyen formában készitté a tanitványinak elméjeket, hogy azokot, az Isteni hatalom (KSZ 297)

és mindenkor. az Istenhez fordithassák elméjeket, együt is imádkoztanak, amikor, lehetet (KSZ 316)

tartották bölttseségnek. hogy függöben tarttsák elméjeket, és azt éppen nem szerették (KSZ 346)

igy oktatván öket, sziveket, és elméjeket az Istenhez emelik, {…} atemplom kapui (KSZ 398)

és igen meg hattyák vala elméjeket halgatoinak, Az Évangyélium prédikálására, nem (SUT 527)

a sidokot illeti. függöben hagyá elméjeket. és a földi munkájokra küldé (SUT 582)

nékik, ha a fel inditotta elméjeket, és ha a birák eleiben (SUT 659)

illyen formában az ö elméjeket a szabadosagra, és a párt (SUT 666)

hogy hadd változtathasa meg az elméjeket apártosoknak. akik Zélátoroknak nevezik vala (SUT 805)

ezek az okok, az ö elméjeket meg nem haták. más egyéb (SUT 813)

a melyel. vannak a magok elméjekhez, vagy az elmének álhatatlanságátol,. a (IK/A 149)

nékik illendöb, az természetekhez. és elméjekhez (IK/B 600)

még is kedvetlenek. mert az elméjeknek vagyon valamely bajok. ellenben pedig (TL 77)

hanem azoknak helyében. a magok elméjeknek találmányit helyheztetik., eleiben tévén azokot (É 331)

követék buzgoságokot, szereteteket, mint sem elméjeknek világoságát, mind azon által az (É 482)

hogy ót meg tanulták az elméjeknek lelkében valo meg ujulást, mert (É 801)

gondolatyoknak hejában valoságát követni. se elméjeknek vakságát, se az ó embernek (É 801)

jóságihoz. meg rontván idejeknek ártatlanságát, elméjeknek gonoszságával. és vétkek sokaságával (IK/A 33)

olyanokot, kik nagy reménségeket adnak elméjeknek szép tulajdonságival kik magokot alkalmatosoká (IK/A 72)

veszik elméjekben aroszat, vagy az elméjeknek gyengeségire valo nézve; vagy azért (IK/A 118)

ilyen formában. tsak követik. álhatatlan elméjeknek minden indulatit (IK/A 153)

hogy ifiukorokban is, mutasák meg elméjeknek okoságát, és szokásoknak szenttségit, valamint (IK/A 311)

és hogy nékik fellyeb valo elméjeknek kel lenni, meg vetik azt (IK/A 355)

nagy reménségeket adnak magok felöl, elméjeknek szép voltáért. kik is alkalmatosoká (IK/B 432)

mivel igen hisznek az magok elméjeknek. vagy pediglen az elmének nagy (IK/B 501)

igy csak gyakorollyak az álhatatlan elméjeknek indulatit (IK/B 504)

De nem hogy elméjeknek világoságát. és sziveknek hajlandoságát követték (C/A 25)

{…} Az, azö elméjeknek vakságátol, és az ö sziveknek (C/A 40)

meg nem homalyositotta az ö elméjeknek szépségit (C/A 57)

{…} Az. azö elméjeknek vakságátol. és az ö sziveknek (C/B 942)

meg nem homalyositotta az ö elméjeknek szépségit. 2. Egész szabadságban lévén (C/B 955)

és betsülik azokot, akiket akép elméjekre. ád, de ezen kivül. anem (É 329)

szükséges volt a kristusnak szenvedni. elméjekre adván, hogy ötet ugy tekinttsék (É 507)

tanittsa minden ígazságra, és hogy elméjekre adgya, mind azt, valamit nekik (É 641)

János. hogy ezek inkáb az elméjekre adhassák az után az embereknek (É 845)

a veszedelmes gondolatot adgya az elméjekre. és azt hiteti el vélek (IK/A 194)

ezt mások által is adasd elméjekre. és kérjed az Istent, hogy (IK/A 295)

szoval akarják öket el hitetni, elméjekre adván, hogy a mely hivatalt (IK/A 297)

{…} Elméjekre adván a hitnek leg föveb (C/A 424)

{…} Elméjekre adván. a hitnek leg föveb (C/B 1223)

Azután elméjekre kell adni. hogy nagy tisztelettel (IJE 89)

Elméjekre kel adni. hogy nagy tisztelettel (IJE 90)

igazságal ami Apologistáink, akik apogányoknak elméjekre, valoságal adák. a keresztyéni vallásnak (SUT 518)

mint a szent Lélek adá elméjekre, Azt pedig nem kel oly (SUT 529)

tanátsot., hanem tsak a magok elméjektöl, vagy azoktol, akik igen könyen (IK/A 319)

mástol. hanem csak az magok elméjektöl kérvén tanácsot. gondolatlanul az szerzetben (IK/B 647)

ö magát is az ember elméjének gyengeségihez alkalmaztattya, aki maga modgya (É 269)

bünöshöz a. hogy fel nyittya elméjének szemeit, hogy hidgye mind azt (C/A 495)

bünöshöz. a, hogy fel nyittya elméjének szemeit., hogy hidgye mind azt (C/B 1275)

sugarlása, mind a, valami az elméjére jöne. és minden valami az (É 577)

tselekedetéröl nagy mély gondolatok szállának elméjére. a szomoruság el boritá orczáját (MN 64)

nem vette kegyelmed jól az elméjére. az én osztásomot, emlékezék kegyelmed (IJE 133)

ki üsmérte meg az ur elméjét, vagy ki volt azö tanáttsa (É 603)

ki üsmérte meg az ur elméjét (É 604)

és mentöl inkáb látá szép elméjét: annál nagyob szeretettel. volt hozája (MN 20)

reménség, és a félelem haborgatván elméjét. Ivon dom fernandot elegendö jó (MN 37)

új életet élne. szivét és elméjét a földröl el venné. és (KKU 254)

fényes palásttyát, hanem az ö elméjét. a mely mindenkor homályos, az (KKU 296)

a midön örömel fel emelheti elméjét a nyomoruságok közöt (KKU 371)

még annyira által nem hatották elméjét, se annyira meg nem bomlottak (IK/B 398)

is szükséges akár kinek. egész elméjét arra függeszteni, hogy haszonal vehesse (C/B 1359)

vagy valamely mesterségre. az ö elméjét, ezek szerént kel igazgatni, de (IJE 95)

jóvára lehet, és világosittsák meg elméjét az aszszonynak, hogy meg tanulhassa (IJE 123)

is., amaga szemeivel. szivével. és elméjével. hogy semmit ne tekénttsen. se (KG 549)

mint ha meg tébolyodot volna elméjibe (MN 85)

jelen valo léte. a simeon elmejiben (É 248)

ugyan az. meg kissebitti némelyek elmejiben. abölcsnek mondása szerént, hogy ki (VKT 862)

azok. ez a félelem szüntelen elméjiben lévén néki, azon kéri, hogy (TL 179)

azt sem tudom, mint leszek elméjiben, mivel azgyakorta történik, hogy a (TL 207)

hogy én mint vagyok az elméjiben tsak ugy mint a többi (TL 216)

dolgot igen meg tartya az elméjiben, de az is bizonyos hogy (ML 318)

létiben is, ha sziviben, és elméjiben szegény, és egy szegény el (É 291)

kárhozhatik ha gazdag sziviben. és elméjiben és ha meg nem elégszik (É 291)

abban uralkodo rosz hajlandoságokot., és elméjiben valo rosz gondolatokot, .,hogy el (É 373)

a fel feszitetet kristus vala elméjiben. e nagy példa egy penitentzia (É 525)

mitsoda változást tett. az Apostolok elméjiben, kik ótt jelen valának (É 639)

pedig egy hamis pásztor, akinek elméjiben atévelygés, és a vilagi tudomány (É 704)

a szerént, amint már az elméjiben vagyon az igaság, vagy a (É 704)

szeretet vezetvén ötet, mas nintsen elméjiben, tsak a meg feszitetet kristus (É 839)

akinek tsudálatos dolgot adot volt elméjiben a szeretete, nagy tusakodásában, nem (MN 21)

ezert sok szomoru gondolatok jövének elméjiben, de Ivon. holmi tanácsot adván (MN 38)

és rakimának minden szépsége az elméjiben viszá térvén. ha szinte akor (MN 65)

annak tsudálatos szépsége. szüntelen az elméjiben forgot. és nyomorultnak tartá magát (MN 87)

tsendesedék. mivel a leánya mindenkor elméjiben volt., és azon kivül szüntelen (MN 88)

a királynénak egy gondolat juta elméjiben, a mely végben is ment (MN 93)

pedig dom sebastien lévén az elméjiben. el felejtette volt az aszonyának (MN 128)

hanem tsak a volt az elméjiben., hogy mi képpen beszélhessen thamáral (MN 154)

sok féle gondolatok jövének az elméjiben. és mentöl inkáb szemlélné zelimet (MN 160)

elötte,, mivel. titkos okokbol. az elméjiben tartotta mind azoknak képeket, kik (MN 176)

és az Etelgiva képe mindenkor elméjiben volt, a levelit a kebeliben (MN 216)

ez a gondolat szüntelen az elméjiben vala, azért nem türköztetheté meg (KKU 294)

ura. mindenkoron nyughatatlanságban vagyon. az elméjiben forgatván szüntelen valamely veszedelmet, hogy (KKU 305)

kedvel és örömel szenvedet. egyszer elméjiben el ragadtatván, sok féle drága (KKU 425)

a mit meg nem foghat elméjiben. hogy ne keresse azt, a (KKU 444)

vagyon. boldog az, akinek szüntelen elméjiben vagyon az a rettenetes ora (KG 463)

a midön valaki gondolkodik, az elméjiben olyan lelki képzelést formál. a (KJÉ 609)

Istenben volt. mivel agondolat. az elméjiben vagyon. annak, aki azt gondolya (KJÉ 610)

viselésit, szükséges tehát a keresztyének elméjiben oltani azt, aminek leg inkáb (VKT 920)

gyengéb nem tsak testében, hanem elméjiben is., az ö elméje nem (IK/A 33)

hogy a meg romlás az elméjiben szivárkozván. az ö lelkét meg (IK/A 68)

példád foganatosab lészen. a mások elméjiben., a beszédid hathatosabbak lésznek az (IK/A 208)

engedelmeség meg gátollya az ifiak elméjiben a rendeletlenségeket és a tisztaság (IK/A 225)

bizzék imádságában mint sem amaga elméjiben, nem remélvén semit is magátol (IK/A 294)

engedvén nékünk. hogy a magunk elméjiben bizunk, az okosabakét fogjuk követni (IK/A 321)

a birák. és a magistratusok elméjiben. és a mely sok igaságtalanságot (IK/A 332)

kivánnám, hogy ezt az ifiak elméjiben olthatnám. azért hogy tartanának ettöl (IK/A 355)

minket. és mindenkor az emberek elméjiben kellene ezeknek lenni, Minden tselekedetidben (IK/A 373)

a ki sem testiben, sem elméjiben meg nem tarttya az tisztaságot (IK/B 485)

is, kivánván ezt az iffiak elméjiben óltani, hogy vigyázanak eleteknek erre (IK/B 676)

téve, hanem tsak az emberek elméjiben maradnak, a mely symbolumal mostanában (SUT 530)

el készitenék, és ót az elméjiben el ragadtaték, látá az eget (SUT 533)

és értelmes ember vala. akinek elméjiben volt valamely sengéje avaloságos vallásnak (SUT 623)

mit okozot a korinthus béliek elméjiben Ez okáért. tsak hamar el (SUT 692)

mulva, és imádkozván atemplomba, az elméjiben el ragadtaték, és akristust látván (SUT 706)

bánás, és mind ezeket az elméjiben, tsak félénk. és bátortalan gonoszságnak (SUT 841)

is lassanként ki menvén az elméjiböl, az ágybol fel kél. és (TL 117)

az ö nevét. az emberek elméjiböl, de az Isten. ugyan az (É 448)

szegö férje. de kivetvén az elméjiböl minden boszszonkodásra valo gondolatokot., el (MN 143)

leány. nem verheté ki az elméjiböl. ezt a férjihez valo jó (MN 162)

hogy idövel. ki verné az elméjiböl és hamaréb is el mene (MN 162)

hogy azt verje ki az elméjiböl. és mondá néki. én ezt (MN 178)

hogy azt ki verje az elméjiböl. amint hogy már azt gondolta (MN 178)

az Isten itéleti el töröltettek elméjiböl, a penitentzia nélkül az élet (KG 464)

nehéz el törölni az iffiunak elméjiböl, az mit elöször bé vészen (IK/B 411)

volna. ki irtani az iffiak elméjiböl ezt az tunyaságot. az micsoda (IK/B 513)

a két embernek, a Császár elméjin valo hatalmok, annyira mene. hogy (MN 70)

sem foga a fejdelem aszony elméjin, és nem hogy ezekre felelt (MN 84)

valo dolog volna az ételred elméjin. és mint hogy kimentekkor észre (MN 173)

végtire eröt vén a herodes elméjin. és ez a fejdelem. hogy (KJÉ 626)

mondhatatlan ereje vagyon az ifiak elméjin, a baráttság, a melyet tesznek (IK/A 159)

hozájok. * igen hathatos az iffiak elméjin az példa. az roszakal valo (IK/B 510)

segittik., és tsak az ö elméjinek nyugodalmát háborgattyák (É 24)

mutatá., meg annak a nagy elméjinek, a melyért oly méltó volt (MN 75)

néki valamit az okoság az elméjire ada, hogy szándékáról el fordithassa (MN 125)

is tarta semmitöl. hanem amaga elméjire tamaszkodván. el indula,. kalauzul vévén (KKU 333)

tegyem magamot, ha a magam elméjire hagyom magamot. és ha buzgoságal (KKU 334)

veszedelmes alelki dolgokban. a magad elméjire támaszkodnod, és azt kivánnod hogy (KKU 334)

a rettentö gondolatot adá az elméjire, hogy el árulná, és adná (KJÉ 735)

tselekedethez, amelyet az Isten. adá elméjire: a jó alkalmatoság elötte volt (VKT 805)

büntetésül el hagya a maga elméjire. ebböl láttzik meg nyilvánságosan, hogy (C/A 267)

is szükséges akár kinek egész elmejit arra fügeszteni hogy haszonal vehesse (C/A 608)

akarattya. hogy ha pedig az elméjit meg valtoztattyák. mit nem várhatunk (TL 42)

találkozhatik ollyan ki meg változtathattya elméjit. emberé? igen is ember, meg (TL 42)

azt tanácsollya néki,. de az elméjit nem nyerhetem meg. mert a (TL 135)

hogy, szomoru gondolatok szállák meg elméjit, és egyszers mind el hagyá (TL 179)

a természetnek ajándékit, testét, érzékenységit, elméjit. avétekre eszközül adgya., lassanként az (É 305)

{…} A könyörgésre akará elméjit fel indittani, hogy a kegyelmet (É 342)

modgyárol. nem haladáé a felyül elméjit egy ollyán aszszonynak. aki mindenkor (É 342)

nékie áldozván testét lelkét, szivit, elméjit, az ö rabságában pedig, ateremtett (É 367)

a világi szeretet, az ember elméjit. nyughatatlanságban, és mint egy magán (É 485)

adatik arra hogy egy másnak elméjit meg tsendesithessék (É 488)

hogy tsak az üdvezitöre fügeszté elméjit. nem figyelmezvén, se az örzökre (É 525)

kerülni, hogy ne a magunk elméjit kövessük, hanem alelki pasztorunkét (É 639)

hogy a földi dolgokra fordittsa. elméjit, ezért is mondgya az irás (É 858)

másal, és ne a magunk elméjit kövessük. hanem az Anyaszent egyház (É 870)

ezért is minden okoságát, és elméjit tsak arra forditotta. hogy azt (MN 8)

ez egy kevesé meg tsendesitté elméjit. aki is mind végig nemesi (MN 35)

sem titkolhatá elötte, fel háborodot elméjit, az olosz erre figyelmetesen vigyazván (MN 50)

melyet abban oltottál., gyogyisd meg elméjit. a melyet ate hazugságid meg (MN 59)

történt. oly igen fel háboritá elméjit., hogy magát leg gyalázatosabnak tartván (MN 84)

gondolatok anyira meg tébolyiták az elméjit. hogy nagy gyülölséges haragjában el (MN 84)

a meg tsendesittené fel háborodot elméjit, tudván azt. hogy a veje (MN 87)

hogy verje le az ura elméjit az illyen nehéz dologrol. de (MN 128)

gondolat anyira el foglalta volt elméjit. hogy sok ideig halgatásban volt (MN 167)

a szerelem meg frisitette volt elméjit. reá emlékezék, hogy a városhoz (MN 177)

a képe anyira el foglalá elméjit, hogy tsak etelred volt esziben (MN 178)

még jobban meg látván okos elméjit., a király szándékára hajola. és (MN 197)

elöljáro beszéd. nevivé az Egrad elméjit arra, amire akarák ötet venni (MN 197)

sok gondolatok közöt a melyek elméjit el fogák, leg inkáb ezen (KKU 253)

anyira meg haták az ö elméjit és szivét, hogy inkáb kezde (KKU 253)

jól meg tekinted az aszszonynak elméjit. és természetit., aki rend szerént (KKU 305)

látom uram. hogy a magam elméjit követvén. ostobául tselekedtem. és azt (KKU 322)

juttatván néki a személyt, az elméjit anyira fel gerjeszté, hogy tsak (KKU 403)

lassan el fordittá arrol az elméjit, hogy azt nagyobra emelné. és (KKU 408)

jelen létében. más állapotra forditotta elméjit. azért azt magában szégyenleni kezdé (KKU 409)

az embert, még életében, az elméjit meg vakittya, a szivit meg (KG 480)

által. tartoznék apenitentzia tartásban élni, elméjit, és érzékenységeit sanyargatni (KG 484)

el nyomja, ahaláltol valo félelem elméjit el foglallya, azon kivül, atestámentumárol (KG 487)

hogy esztelenül meg háboritotta az elméjit annak. a kinek árulkodot., és (KG 557)

annak az embernek. meg üsmerném elméjit, és természetit. és soha sem (KG 560)

nékünk az ertelemnek azt az elméjit, amelyet kivána akristus halgatoitol. a (KJÉ 658)

a meg haladgya az ö elméjit (VKT 830)

ö kivánságinak sebesége. fel zavarta elméjit. olyan vak hogy nem láttya (VKT 845)

a nagy szerentséket; az ö elméjit soha el nem foglalhaták. Alkalmatosága (IK/A 51)

a ki is üsmervén fiának elméjit, szüntelen arra inté, hogy a (IK/A 60)

példájok anyira meg rontották volt elméjit. hogy azon igyekezet. hogy még (IK/A 60)

amint maga mondgya, meg valtoztatá elméjit, és hajlandoságit, a gondolatit az (IK/A 61)

jó erkölcsüeknek példájok. meg hatván elméjit, egy ifiunak elméjit, arra viszi (IK/A 120)

meg hatván elméjit, egy ifiunak elméjit, arra viszi. hogy azokot kövese (IK/A 120)

ne kövesed tsak a magad elméjit. és gondolattyát (IK/A 153)

nagyok, hogy el vesztette az elméjit az olyan. aki azoknak nem (IK/A 251)

ki ki üsmérje meg amaga elméjit. és magát abban foglallya., hogy (IK/A 289)

szokta rontani a nagy urak elméjit. a kiknek sorsok ez iránt (IK/A 326)

nélkül tselekeszik, nem üsmérvén. se elméjit, se szokását. se természetit. a (IK/A 343)

mint egy személynek meg üsmérni. elméjit és természetit, és tsak az (IK/A 346)

jól meg üsmérhesék a személynek elméjit, és üsmerjék meg minek elötte (IK/A 346)

gyözedelem által. a kevelységben vesse elméjit annak a ki gyözödelmet vett (IK/A 353)

az melyre teremtöjétöl rendeltetet; minden elméjit az halando élet javának birtokára (IK/B 389)

meg nem gyözheték az ö elméjit. abbol ki tettczik, mivel az (IK/B 414)

meg rontotta vala az ö elméjit. hogy minden modon azon igyekezék (IK/B 422)

is mondgya. egészen meg változtatá elméjit, és hajlandoságit, az Istenhez forditatá (IK/B 423)

gonoszság elne változtassa az ö elméjit, vagy az csalárd meg ne (IK/B 429)

az tisztátalan gondolatok mindenkor ostromolák elméjit. azt pediglen tellyeségel el akarván (IK/B 531)

elmét. fö képpen az iffiak elméjit. valamint egy nagy sz. mondgya (IK/B 552)

el töllem, az hejában valoságnak elméjit. és az hazug beszédeket (IK/B 579)

nem gondolnak. csak az magok elméjit követik, és nem az okoságot (IK/B 586)

mindenik meg üsmérje az maga elméjit. és magát foglallya abban. hogy (IK/B 622)

az ronttya az nagy urak elméjit. az kik is nyomorultak az (IK/B 653)

nélkül vagyon. nem hogy az elméjit, szokását, természetit meg visgálnák annak (IK/B 669)

jol meg üsmérni az személynek elméjit., és természetit. arra valo nézve (IK/B 672)

a mely fel háborittya az elméjit.. és nem engedi hogy abban (C/A 608)

által arra inti hogy az elméjit fel emelvén szükséges hogy lélekben (C/A 818)

jelen láttya lenni, amely az elméjit fel háborittya., és nem engedi (C/B 1360)

anépet arra inti, hogy az elméjit fel emelvén, szükséges hogy lélekben (C/B 1512)

meg is ronttya az ö elméjit (IJE 76)

igy lassanként, ezekre fordittyák az elméjit. és ajó erkölcsnek. sengéjét adgyák (IJE 85)

korában, még üsmerték igen furtsa elméjit, a maga viselésiröl, járásárol, aválla (KSZ 411)

De ami leg inkáb az elméjit kezdé haborgatni. ahogy, kájus a (SUT 583)

beszédivel. el akará forditani az elméjit a hadakozásrol, a melyet sok (SUT 784)

elöbenieknél., De mind ezek apartosok elméjit meg nem változtaták. mivel semit (SUT 866)

esztendeig tarto éhségtöl nagy bölcs elméjivel meg menté. ugyan azért (IK/B 414)

vonni magokat. ellenben a kevély elmék, atanulást kerülök kik a világhoz (É 20)

emberel., mert mint hogy az elmék ollyan külömbözök, és mint hogy (É 529)

az ördög föveb modot az elmék meg rontására, ö minden féle (IK/A 118)

könyveket is., a melyek az elmék. mirigye. és a melyeket kerülni (IK/A 182)

minek elötte szoly, vannak olyan elmék amelyek mindenkor elsök a szolásra (IK/A 233)

tsedesedgyél meg könyen a jó elmék hamar meg tsendesednek., egy poéta (IK/A 246)

okod legyen arra, vannak olyan elmék, a kik természet szerént garázdák (IK/A 249)

valamely veszekedések másokal., a mely elmék türhetetlenek. semmit el nem szenvedhetnek (IK/A 249)

veszekedni, az illyenek olyan gonosz elmék., a kik a magok veszedelmét (IK/A 249)

sokan vannak ollyak engedelmes iffiu elmék. kik könnyen veszik az oktatást (IK/B 503)

minek elötte beszélly, mivel ollyan elmék vannak az kik mindenkor leg (IK/B 573)

senkivel is soha. mert ollyan elmék vannak. az kik természet szerént (IK/B 586)

elöt ? az rosz és furcsa elmék elöt. az kevéllyek elöt. az (IK/B 661)

annak adni. mivel hogy az elmék nem mindnyájan egy aránsuak, attol (IJE 48)

az országot. hogy a nyughatatlan elmék, és a kik a tolvajsághoz (SUT 662)

láttyuk némely hig, és lágy elmékbe. akik semmihez nem foghatnak., akár (IJE 63)

iránt nagy tusakodást látunk némely elmékbe. mivel ókul veszik a familiának (IJE 119)

igen meg vagyon az ifiu elmékben, az a mód nélkül valo (IK/A 33)

könyen bé szivárkozik az ifiu elmékben, a mely még inkáb fel (IK/A 181)

tapasztallyuk:) akaratoságot látunk az iffiu elmékben. ez az rend kivül valo (IK/B 401)

elömenetelnek telhetetlen kivánsága uralkodik az elmékben, mindenik az maga hasznát keresi (IK/B 660)

bölcs tudománya. a sok féle elmékben, külömb külömb féle dolgokot is (KSZ 290)

fel az Isteni gondolatokot az elmékben (KSZ 415)

nehéz ki törölni az ifiu elmékböl amit leg elöbször elméjekben vettek (IK/A 46)

meg lehessen értetni. azokal agyenge elmékel; az Istennek mindenhatoságát., eleibe. kell (IJE 88)

könyen meg tsallya a gyenge elméket, olyanakot. amitsodások az ifiak, a (IK/A 154)

és szemtelen. és tsak ahivalkodo elméket illeti. se elmédért. se tudományodért (IK/A 275)

fel találása, mert az gyenge elméket, mint az minémuek az iffiak (IK/B 505)

a nagy eretnekségek, ót az elméket, igen fel háboritották volt, és (KSZ 462)

anyira meg hatották vala az elméket, hogy tsak igen késöre kezdének (KSZ 489)

nem prédikálot volt, hogy az elméket aroszra vigye Tyrusban. egy közönségesen (SUT 516)

inkab is íllettek minden féle elmékhez, mint sem a filosophusoknak minden (KSZ 297)

hogy igen vigyázanak a gonosz elméknek incselkedésére, nehogy öket a babonaságos (É 33)

és magyarázni; hogy a gyenge elméknek. botránkoztatásokra ne légyen (É 415)

által meg felelek kérdésedre, agyenge elméknek. a használhat (KKU 272)

tsak tisztán képzelése a gyenge elméknek. szoktasad magadot idején ahoz, hogy (IK/A 156)

olyan gonosz. és vak merö elméknek, akiket se okoságal. se szeretettel (IK/A 221)

el kerülni az ollyan rosz elméknek társaságát, kik meg rontanak másokot (IK/B 525)

félelmet. az ollyan gonosz erkölcsü elméknek, az kiket nem lehet más (IK/B 565)

ellenek, mind ezek jelenték. az elméknek közönségesen valo hajlandoságit a fel (SUT 666)

nem szollok azokrol a nagy elmékröl, kik ékességi voltanak avilágnak, és (IJE 50)

mind a szivem. mind az elmém köszvényben feküttek. még az uj (TL 82)

de ugy amennyiben. a rongyos elmém meg engedi, mert ha rongyos (TL 145)

volna el rollam. és az elmém meg kezde csendesedni, avajdát, és (TL 245)

tsudálkozom, hogy másodszor is az elmém meg nem haborodot. ugyan azon (MN 92)

szememre hánta volna szerencsétlenségemet. az elmém. mind ezekre valo nézve. anyira (MN 96)

anyira fel háborodot volt az elmém, hogy nem figyelmeztem irtoztato állapotomra (MN 96)

is, az eszem. és az elmém jövének helyre. valamit tselekedtem. vagy (MN 96)

volt,. mentöl inkáb kezde az elmém helyre jöni, annál nagyob szeretetet (MN 97)

azon által érzem hogy az elmém irtozik attol. ebböl látom, hogy (KKU 308)

el haloványodot volt. de az elmém. a tisztátalan kivánságok után éget (IK/A 200)

nem érzem. azért az én elmém nem okoskodhatiké (IJE 76)

sok keserves gondolatok. jőttek az elmémbe, és az igen nehéz volt (ML 307)

hogy a szabadság keresés az elmémben akor nem volt, és ha (TL 156)

száz féle szomoru gondolatok jöttek elmémben, mind azon által meg válék (MN 229)

légy szegezve. hogy mindenkor az elmémben légyen kereszt hordozásod., mivel egy (KKU 338)

hogy mi formában szivárkozot az elmémben. ez az átkozot mirigy, mivel (KKU 353)

beszédidröl egy gondolat jött az elmémben, nem tudom hatsak attol vagyoné (KKU 425)

Meg válto Istennek, követtem nyomdokit, elmémben tartottam. azö szent példáit, bövségel (KKU 448)

fény miat. hány szor jött elmémben a Romai kies és kényes (IK/A 199)

Oh hányszor jöve az elmémben. abban az nagy pusztában, melynek (IK/B 547)

ábrázatom. és még is, az elmémben ége az tisztátalan szeretet. az (IK/B 548)

A restrictio mentalis. mikor az elmémben olyan értelmet teszek fel. a (C/A 412)

mind azon által. szivemben és elmémben simoniát tselekedtem (C/A 630)

a restrictio mentalis: mikor az elmémben ollyan értelmet teszek fel. a (C/B 1214)

mind azon által. szivemben, és elmémben. simoniát tselekedtem (C/B 1374)

de ki akartam verni az elmémböl. hogy még jobban ne szaporittsam (MN 18)

hogy azt ki verje az elmémböl. mint hogy pedig olyan tanulásban (MN 221)

jol lehet én az én elmémel szolgálok az Isten törvényének. de (KKU 390)

sem felelt; csak függöben tartom elmémet mind addig még bizonyost nem (TL 30)

birodalom dolgai. meg gyözte vala elmémet az Istenben vetett bizodalom., és (TL 208)

szeretet háboritotta volt meg az elmémet. és azt gondolván hogy nem (MN 96)

gondolatok anyira el foglalták volt elmémet. hogy mikor a halálra itélének (MN 96)

el ne titkold. tsendesisd meg elmémet (MN 229)

mind ezek abeszédek. fel háboritották elmémet, ha azt nem hinném, hogy (KKU 274)

világositottad uram az én homályos elmémet (KKU 274)

hogy mitsoda tselekedetekel készithetem az elmémet akereszthez (KKU 314)

akarnék tenni, kérlek világosisd meg elmémet, azt szeretném tudni, ha elégé (KKU 380)

bizonyos reménségre forditani az én elmémet. akeresztnek. és a nyomoruságnak (KKU 414)

a feleletet, kérlek világosisd meg elmémet (KKU 425)

szók, és nagy bajt adnak elmémnek, mivel tsak ki mondani is (KKU 256)

világosága, el szélyesztette az én elmémnek. setéttségit. mely a tévelygésben vetette (KKU 258)

had terjeszem elödben. az én elmémnek kételkedésit. kérlek mond meg azt (KKU 272)

más törvényt, mely az én elmémnek törvényével ellenkezik (KKU 389)

az idö, sokkal vidámab, az elmémnél. mert már egy nehány napoktol (TL 200)

volt a veszedelemre. szüntelen az elmémre jöt, és nem lehete. hogy (MN 239)

olyan ködöt botsátnak vala az elmémre. a mely nagy homályoságal tölti (IK/A 71)

buzgo iffiuságom. felhöt bocsátván az elmémre. annyira meg homályosittá, hogy meg (IK/B 431)

beszédeknek. töb erejek vagyon az elmén. mint sem az ollyanoknak, kik (KKU 280)

az elmén. mint apélda. a kristus például (KJÉ 585)

anyira eröt nem veszen az elmén, mint a példa, vagy a (IK/A 119)

anyi sok ereje legyen az elmén, a leg inkáb a társalkodásban (IK/A 120)

okosabakét fogjuk követni, a tsendes elmén értem azt a szándékot, a (IK/A 321)

ugy eröt nem vészen az elmén, mint (IK/B 474)

könnyen eröt veszen az iffiu elmén, az látás, annál is inkáb (IK/B 529)

illyen nagy dologban. az csendes elmén pedig, mikor készek vagyunk az (IK/B 649)

maga meg gondolatlan, hebe hurgya elmenek az jele, és némelykor az (IK/B 573)

egyházi nem lehet lenni., az elmenek fogyatkozása, mikor tompa. ostoba. kemény (IK/B 638)

iffiusagnak vétkes élettyétöl származik az elmenek meg homályodása. és az rosz (IK/B 701)

egésségben. hanem azért. hogy az elmének nyughatatlansága okozta bennem az ollyan (TL 75)

a melyek ugy tettzenek az elmének, valamint a szép, és jó (TL 92)

a szépen irt levél. az elmének ugy tettzik. valamint a szemnek (TL 92)

nagy hitüek valának, az emberi elmének okoskodását nem halgatván, ahit, és (É 61)

az is veté öket, az elmének vakságában, és aszivek meg átalkodásában (É 61)

késedelem nélkül, nem az emberi elmének okoskodására vigyázván, hanem az Isten (É 82)

ételt kel érteni, hanem az elmének, a szivnek, és az érzékenységeknek (É 162)

szivét, és fel nyittya az elmének szemeit. amidön Isten meg akarja (É 238)

csak nyughatatlanságokot. nyomoruságokot és az elmének keserüségit talállyuk (É 253)

avétekre eszközül adgya., lassanként az elmének vakságában esik, a szivnek keménységiben (É 305)

el is lévén temetve. az elmének felét vakságában, le nyomatva. és (É 392)

kel gyengeségünktöl. ugy az emberi elmének gyengeségitöl is. vigyazunk, és imadkozunk (É 471)

a kik nyughatatlanságbol., és az elmének gyengeségéböl. azt gondollyák hogy egészen (É 506)

melyek hihetetleneknek tettzenek az emberi elmének, de mit felelhetni a kristusnak (É 550)

visgálni. igen nagy tévelygése az elmének tsak avilági és a haszontalan (É 569)

azokot mérsékelni akarják az emberi elmének okoskodásával., a midön azok meg (É 586)

hatalmas keze alat, az emberi elmének nyughatatlansága alá adgyuk magunkot, hanem (É 630)

mutassa atanitványinak, hogy az emberi elmének okoságánál., mélyeb gondolatal kel lenni (É 679)

ezeken kivül vétkes, mert az elmének magára kel vigyázni, és az (É 700)

és a penitentzia által, az elmének sanyargatása által, az alázatoság, és (É 801)

amagok böltseségekre, se az emberi elmének világoságára, hanem akiknek minden tselekedetek (É 808)

beszélgetéseket, a melyek mind az elmének mulattságára, és hasznára mind a (MN 7)

gyönyörüségit, a léleknek erejét, az elmének örömét, ajó erkölcsnek tekélleteségét. és (KKU 256)

ha pedig meg tekinted az elmének betegségit. meg látod, hogy a (KKU 299)

hat az akaratnak. és az elmének, atagoknak egybe kötöztetéseknek. és a (KKU 391)

tsak ostorul. hanem még az elmének meg világositására, és hogy meg (KKU 410)

nagy sebet okozot lelkünknek. az elmének. tudatlanságát. és a rosz. kivánságot (KG 480)

sebei által. a melyek, az elmének meg vakulása, és a szivnek (KJÉ 577)

még akor is, amidön az elmének szüksége volna a nyugodalomra, talál (VKT 808)

méltó mulattságos dolgokot adnak az elmének., és a melyek. az elmének (VKT 808)

elmének., és a melyek. az elmének fel háborodása nélkül, vezetik természet (VKT 808)

is. hamindenkor foglalatoságban vagyon. az elmének hoszas eröltetése., sokal inkáb meg (VKT 898)

ifiuságban tett vétekért vagyon az elmének meg vakulása, és a vétekben (IK/A 12)

élet ennek elsö reszének. az elmének együgyüségit adta. és részül., az (IK/A 31)

ifiuságban tett vétkekért vagyon; az elmének meg vakulása, és a vétekben (IK/A 70)

természetnek, és aroszban meg keményedet elmének, a midön látván jó tselekedeteit (IK/A 120)

a magok elméjekhez, vagy az elmének álhatatlanságátol,. a mely semmire nem (IK/A 149)

ellensége vagy alelkek jovának,! oh! elmének vaksága.! a mely roszat tselekedtet (IK/A 159)

Harmadszor ez a vétek az elmének meg vakulását okoza a lélekben (IK/A 170)

adolgokrol; a lehetetlen, hogy az elmének, a melyben ez az indulat (IK/A 170)

mely meg nem engedi az elmének hogy amaga jovát meg üsmérje (IK/A 171)

ezeknek rendeletlenségek. jelei a rendeletlen elmének (IK/A 229)

jó erkölcsnek, és az okos elmének. az elmét a tselekedetekböl üsmerik (IK/A 229)

testnek állásárol üsmerik meg az elmének mi voltát. és hogy a (IK/A 229)

a furtsa. gondolatlan. és hegyke elmének. ezért is mondgya a bölcs (IK/A 233)

halgas. nagy jele az okos elmének. a ki másokot halgat. és (IK/A 233)

szollás pedig jele az olyan elmének . . a melyben. nintsen se felebaráti (IK/A 236)

szoval. igen rosz tulajdonsága az elmének ahazugság. az irás erröl rettentö (IK/A 240)

okoságnak fogyatkozásátol vagyon. vagy az elmének gyengeségétöl, a mely semmit elnem (IK/A 244)

jele volna arendeletlen, és gyenge elmének (IK/A 246)

a hamis és a veszekedö elmének., némelykor, és gyakorta. arra okot (IK/A 249)

és valoságos jele a keresztyéni elmének, enélkül nem lehet tettzeni az (IK/A 255)

ne légyen is, de az elmének vétkeit nem kerüli. aharagot, akevélységet (IK/A 315)

elmédben, a testi betegeskedések, az elmének rosz tulajdonsági, fö képen, a (IK/A 319)

állando gyönyörüséget találsz, és az elmének oly tsendeségit, a melyhez a (IK/A 360)

az kivanságnak hejában valosága az elmének épségit el fordittya (IK/B 429)

iffiuságnak vétkes élettyetöl származik, az elmének meg homályodása. és az rosz (IK/B 431)

az pedig jele az rosz elmének, és az meg általkodot elmének (IK/B 475)

elmének, és az meg általkodot elmének az roszban. midön másokot lát (IK/B 475)

magok elméjeknek. vagy pediglen az elmének nagy gyengeségitöl, az mely nera (IK/B 501)

meg azt. mivel az, az elmének gyengeségitöl vagyon. szoktasad idején magadot (IK/B 507)

ellensége vagy az lelkeknek oh elmének vaksága, mely sok rosznak vagy (IK/B 510)

ereje ennek az véteknek, az elmének meg vakulása, az melyet meg (IK/B 519)

ne légyen romolva az ollyan elmének itélete (IK/B 519)

4. Az elmének vakságábol származik az kevélység. mely (IK/B 520)

mely nem engedvén meg az elmének hogy az maga jovát meg (IK/B 520)

találtattak. de szerencsétlenségire ollyan gonosz elmének esék társaságaban. az kinek beszédi (IK/B 524)

mert azok mérget adnak az elmének (IK/B 530)

gyermekekben. és az jol neveltetet elmének, ez szövétneke az tisztaságnak, az (IK/B 571)

az nagy jele az okos elmének mikor másokot halgat. és keveset (IK/B 573)

boszu állástól. gyülölségtöl, némelykor az elmének gyengeségétöl. az ki is könnyen (IK/B 576)

okoságnak fogyatkozásátol vagyon. vagy az elmének gyengeségitöl, az ki semmit nem (IK/B 582)

jele is volna, az rendeletlen elmének benned (IK/B 583)

ez jele az veszekedö hamis elmének, hogy az izgágát szereti, és (IK/B 586)

az az. hogy csak az elmének mulattságára legyen. azután alkalmatosab lévén (IK/B 601)

pénzben valo játékot. ez az elmének nem mulattságot. hanem szomoruságot és (IK/B 601)

játékokra adgyad magadot. mely az elmének. és az testnek legyen hasznára (IK/B 602)

jelei három. az alázatoság, az elmének csendesége, és az álhatatoság. az (IK/B 649)

maradot. félvén attol hogy változo elmének ne tarttsák., vagy valamely más (IK/B 649)

veszedelmeseb dolgot látni, mint az elmének, az világi rosz szokásoktol valo (IK/B 687)

mondgya hogy nintsen Isten, az elmének nintsen egy képen annyira része (C/A 33)

{…} Az elmének vaksága. a szivnek meg keményedése (C/A 319)

feledékenység. ahaláltol valo irtozás, az elmének el fajulása, és gyakorta a (C/A 319)

{…} Az elmének meg tompulása, a helytelen valo (C/A 320)

figyelmeteségel. és tisztelettel. és az elmének az Istenhez valo fel emelésével (C/A 346)

gyönyörüségektöl valo el távozás, az elmének sanyargatása, mi a magunk akarattyát (C/A 584)

{…} Nyoltzat számlálnak. 1. az elmének fogyatkozása, 2. A testnek, 3 (C/A 619)

a kiket meg akadályoztattya az elmének fogyatkozása (C/A 619)

a melyet okoza, vagy az elmének akarattal valo imide amoda valo (C/A 680)

mondgya, hogy nincsen Isten., az elmének nincsen egy képpen anyirésze abban (C/B 937)

{…} Az elmének vaksága., a szivnek meg keményedése (C/B 1142)

a haláltol valo irtozás. az elmének el fajulása, és gyakorta a (C/B 1142)

{…} Az elmének meg tompulása. a vigasság. a (C/B 1143)

figyelmeteségel. és tisztelettel, és az elmének az Istenhez valo fel emelésével (C/B 1164)

gyönyörüségektöl valo el, távozás. az elmének sanyargattatása, mikor a magunk akarattyát (C/B 1342)

{…} Nyolczat számlálnak. 1. az elmének fogyatkozása, 2. a testnek, 3 (C/B 1367)

a kiket meg akadályoztattya. az elmének fogyatkozása (C/B 1367)

hogy a könyv, lelke az elmének, nem kell tehát a tanulást (IJE 50)

menvén az agyvelöben, azok az elmének organumival esze elegyednek (IJE 77)

akarunk hinni, el olttya az elmének friseségét, valamint a kevés tüz (IJE 77)

tsak azért jádzani hogy az elmének könyebséget adgyunk. ugy tettzik minden (IJE 161)

valo gondolkodás nem jeleé anemesi elmének (ISZ 174)

ivék, mert meg háborittya az elmének tsendeségit. mezit láb járt., len (SUT 546)

öket még vétkesebbeké tegyék, az elmének vakságában. és a bálványozásba estenek (SUT 697)

azokban ellenkezö volt., azt avilági elmének tulajdonitták, a mit pedig gondolták (SUT 775)

valo elme volna. az emberi elménél, hogy annál is nagyob figyelmeteségel (É 342)

nagyob szenvedésben volt a mi elménk, annál nagyob háláadásal tartozunk. az (TL 77)

segittségit kel kérnünk. akar az elménk legyen nyughatatlanságban, akár a testünk (TL 77)

nap jol lakik. de az elménk. igen koplal. avigasságtol. a többiis (TL 212)

azokot meg nem foghattyuk, ez elménk gyengeséginek tulajdonittsuk, vallyuk meg azt (É 594)

menyit rendesen el tölthetünk. az elménk. és a testünk. egéségek meg (VKT 898)

A mi elménk meg vagyon igen határozva. sok (C/A 41)

legyünk, {…} az az, hogy az elménk, akaratunk, szivünk, és minden valami (C/A 829)

A mi elménk. igen meg vagyon határozva. sok (C/B 943)

legyünk. {…} az az hogy az elménk, akaratunk., szivünk, és minden valami (C/B 1520)

gondolatokot kel indittani a mi elménkbe. ennek a példának (C/B 968)

és vegyük azt mélyen az elménkbe. hogy ha restnek kell lenni (IJE 64)

a melyet avétek a mi elmenkben hintet, és hogy mitsoda haszontalanok (É 178)

vannak ollyan dolgok., amelyeknek ami elménkben a ki menetelek jobbaknak tettzenek (TL 89)

hasznunk. csak az Isten az elménkben valo békeségit adgya meg. amen (TL 212)

melyekre ahit tanyit. azokot az elménkben tarttsuk, és azokrol elmélkedgyünk. akisértetekben (É 121)

{…} Azért hogy az elménkben olttsa ezeket az igazságokot, és (É 156)

kel az Istent testünkben, és elménkben, mert mindenik az Istené. menyi (É 267)

az Isten parantsolattyát. hogy az elménkben más dolog nelégyen, se a (É 382)

ellen, ezeket a szokot, szüntelen elménkben kellene tartanunk és rettegnünk kellene (É 454)

mutattyuk mind magunk viselésével, hogy elménkben tarttyuk az ö halálát, meg (É 619)

{…} Mitsoda gondolatot adhat az elménkben, látván mely nagy hatalmat adot (É 682)

gondolatoknak., a melyeket szüntelen kel elménkben forgatni. arra kel minket eröltetni (É 711)

kezdetin arosz kivánságnak, és szüntelen elménkben tartani ezt a rettentö mondását (É 769)

ö igasságát. azt akarja, hogy elménkben, szivünkben, és minden igyekezetinkben, leg (É 773)

az Istennek kell a mi elménkben jelenné tenni magát, a mi (KG 475)

a kristusban maradni. tarttsuk jol elménkben. ugyan azon szent jánosnak ezeket (KJÉ 776)

a nagyobra valo vételre. legyenek elménkben szüntelen a kristusnak ezek a (VKT 865)

tanátsok, egy ideig mag maradnak. elménkben. de azokot könyen el veszttyük (IK/A 115)

maradgyon is egy darab ideig elménkben. de azokot hamar el felejtyük (IK/B 473)

gondolatokot kel indittani a mi elménkben ennek apéldának (C/A 74)

mitsoda gondolatot kel szivünkben. és elménkben oltani (C/A 302)

mely azért rendeltetet hogy az elménkben tegye a hit fö ágazatinak (C/A 344)

itélni más felöl a, mikor elménkben bizonyosnak tarttyuk hogy felebarátunk roszat (C/A 415)

azal. hogy gyakorta elé számlályuk elménkben az Isten jó téteményeit, hogy (C/A 420)

szemlélésenek, micsoda gondolatokat kel oltani elménkben, és szivünkben (C/B 1127)

amely azért rendeltetett, hogy az elménkben tegye a hitt fö ágazatinak (C/B 1162)

itélni más felöl. a, mikor elménkben bizonyosnak tartyuk hogy fele barátunk (C/B 1216)

azal hogy gyakorta elö számlállyuk elménkben. az Isten jó téteményeit. hogy (C/B 1220)

{…} Hogy ha ki vettyük elménkböl, és szivünkböl. a világi gondolatokot (É 364)

Istent, tellyes szivünkböl, és tellyes elménkböl (É 627)

Hogy kel az Istent tellyes elménkböl, tellyes lelkünkböl és minden erönkböl (É 794)

{…} Az Istent szeretni tellyes elménkböl a, hogy minden tudományunkot, értelmünket (É 794)

Az Istent szeretni egész elménkböl a, hogy néki ajánlyuk minden (KG 523)

alkalmatoságot nem adunk, söt még elménkböl is ki vettyük, olyankor nem (C/A 417)

alkalmatoságot nem adunk, söt még elménkböl is ki vettyük, ollyankor nem (C/B 1217)

szeressük, tellyes szivünkböl, lelkünkböl, és elménkböl. az az. hogy inkáb, mint (IJE 69)

szükségünkben. amagunk erejével tehettségivel, és elménkel élni, de söt még ollyanokhoz (É 286)

itéletet tenni, a mi gyenge elménkel (É 536)

és a meláncolia, el fogja elmenket. ne legyünk ollyanok. mint egy (TL 189)

már ugy fel zavarta az elménket. hogy én mindenkor csak. azt (TL 75)

izetlenségünket, fent héjazo és egyenetlen elménket, a mely majd vidám, majd (É 50)

Isten az egész szivünket, lelkünket, elménket, és erönket kiványa, leheté többet (É 125)

valo nézve. ahit alá vessük elménket, és érzékenységinket, alázár haláláért busulást (É 392)

a midön akristus fel nyittya elménket, azö titkainak, és tanitásinak értelmére (É 486)

hogy az Isten meg nyissa elménket. és értelmet adgyon nékünk, hogy (É 514)

valamely gondolat keményen meg hatná elménket. sugarlásnak tartanok, valamint etörténik a (É 577)

aki tölled származik. világosittsa meg elménket, és üsmértesse meg velünk, az (É 591)

és ha ateremtet állatokra terjeszük elménket, és szivünket, az Isten szavát (É 602)

hogy az Isteni dolgokban foglallyuk elménket szabadosan, és tsak egészen az (É 809)

fogni, se követni, hogy ha elménket és szivünket fellyeb nem emellyük (É 891)

sok ideig egy dologra függeszteni elménket. a midön nagyob dolog vagyon (MN 46)

boldogságrol valo gondolat a mi elménket. az ég felé emeli, és (KKU 282)

hogy szüntelen az Istenhez emelyük elménket, és hozája fordittsuk szivünket, de (KG 474)

elménket., hogy te vagy akristus, mond (KJÉ 696)

is, miért nem emelhetnök fel elménket az Istenhez, vagy azért hogy (VKT 805)

hit világoság. mert meg világosittya elménket. és meg üsmérteti véle azokot (C/A 326)

az Istent hogy nyisa fel elménket. és szivünket beszédének., és ahoz (C/A 332)

hitt világoság., mert meg világosittya elménket. és meg üsmérteti véle azokot (C/B 1148)

az Istent hogy nyissa fel elménket, és szivünket beszédének., és ahoz (C/B 1152)

velünk el jöveteledel, világosisd meg elménknek setéttsegit. ki élsz, és uralkodol (É 21)

Meg kel változnunk, a mi elménknek ujulása által, ellene kel mondani (É 100)

kel vigyázni, hogy semmit, magunknak, elménknek, fáradságinknak ne tulajdonittsunk, mindenért az (É 630)

életben, lehetetlen is a mi elménknek tsak leg kiseb részit is (É 657)

valojában övé akarunk lenni, új elménknek, új szivünknek, és új életünknek (É 801)

töb édeseb szok. jönek az elménkre mint más idökben. annak mi (TL 254)

{…} Ezzel azt akarja elménkre adni, hogy nem a kényes (É 132)

hogy annál is inkáb az elménkre adgya., hogy mitsoda köteleségel tartozunk (É 612)

agyermekségben. és a neveltetésben az elménkre veszünk, a bennünk kemény gyükeret (VKT 788)

nagy igazságot ád elménkre, ugy mint hogy a mely (C/B 1557)

mutatni, hogy ezek nem ami elménktöl jönek., és nem kel magunknak (É 724)

az az. hogy mindenkor az elmére figyelmezünk, ne hogy el merüllyön (É 574)

akristus kereszteltetésenek. historiáját jobban az elmére adhassák (KSZ 399)

egésséget. de ne szóllyunk az elméröl, hanem nézük el. micsoda mértékletes (TL 113)

szollok az ollyan féle veszekedö elméröl, aki tsak épen hamiságbol. keresi (IK/A 249)

is beszéllek az ollyan veszekedö elméröl, ki hamiságból és utálatos bolondságbol (IK/B 586)

Holmi olyan gondolatok, melyek az elmet meg erösittik a kisértetekben (IK/A 188)

életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az elmét meg ronttyák. és az elme (TL 113)

munka. fellyül haladgya, az emberi elmét. {…} és hogy az Isten elött (TL 121)

kis bátorság, meg élesiti az elmét, a régi romaiaknál. nem hogy (TL 127)

7. anyughatatlanság meg zavarja az elmét, és nem engedi hogy imádkozék (É 24)

az Istent szereteti véle, az elmét is meg oltalmaza, mivel zárva (É 25)

sok beszédet. és az olyan elmét. a mely a beszédet félben (É 39)

új emberben kel öltözni, új elmét, és új szivet kel fel (É 100)

gyengén hassák is meg az elmét, de idovel lassanként aszivben szivárkoznak (É 134)

aldozanak, és neki adgyak, az elmét. és a szivet (É 202)

okozhatának., de szeretetet és éltetö elmét nem adhatának, Giézi aproféta szolgája (É 382)

a képzelés meg hatván az elmét. sirásra indithattya, de hogy valoságal (É 476)

tsak abban tarttyuk hogy az elmét eröltessük a szeretetnek tselekedetire, a (É 508)

gyülölséget. okoz, a harag az elmét fel haborittya, az okoságot el (É 553)

mond, tarttsuk halgatásban az emberi elmét, hogy ne kerese meg fogni (É 605)

figyelmezvén, azok meg gátollyák az elmét, és a szivet, hogy az (É 732)

testet, az érzékenységeket, és az elmét, a felebaráti szeretet a, hogy (É 738)

azt az egyenes szívet és elmét adgya nékünk, mely az Istenhez (É 766)

hogy tisztátalan gondolatokot adgyanak., az elmét bolondságal bé tölttsék, a szivet (É 810)

mert a veszedelem tsak az elmét, és az érzékenységeket hatotta volt (É 812)

a szenvedéseket, a melyek az elmét gyöttrik. ez a kereszt az (KKU 261)

kin. mivel szüntelen kinoza az elmét (KKU 297)

annál inkáb meg fojttya az elmét (KKU 299)

mivel a mely nyomoruság az elmét. és a lelket háborgattya, atestet (KKU 304)

fájdalom anyira el fogja az elmét, hogy nem is gondolkodhatik másrol (KKU 367)

a szomoruság le nyomja az elmét, kérlek uram. tanits meg engemet (KKU 373)

A kristus Valamely elmét meg homalyositot arosz kivánság. az (KKU 383)

zabolázod. azok az indulatok az elmét meg ronttyák. és az életet (KKU 389)

meg sérti atestet. de az elmét meg gyógyittya, miért nem akarnál (KKU 402)

Az Isten azért adot nékünk elmét, hogy ötet meg üsmérjük. akaratot (KG 458)

melyek igen el foglalnák az elmét, hogy ha tsak nem azIsten (KG 475)

tekintetért, ahetedik a, hogy az elmét mindenkor egyaránsu mértékben tarttsuk. és (KG 476)

nagyságához. azért akevélységböl fel fuvalkodot elmét meg kel alázni, atörvény ellen (KG 483)

a kegyelmeséget., hogy adgy ollyan elmét nekem. a mely örömel gondolkodgyék (KG 550)

érzékenységeket, vagy meg alázná az elmét, meg tekintvén magunkot mint bünöst (KJÉ 598)

amidön nehéz a magyarázattya. az elmét figyelmeteségben tarttya, a mely is (KJÉ 655)

olyan tsudálatos dolgok, amelyek az elmét kénszerittik meg üsmérni az ujját (VKT 792)

az olyan nyavalyáknak. melyek az elmét meg változtattyák, fel kellene nyittani (VKT 820)

oly igen meg hattyák az elmét. hogy gyakorta uj természetté változtattyák (VKT 921)

szent pál. hogy a világi elmét követik. mind azon által le (VKT 923)

Holmi olyan gondolatok. melyek az elmét meg erösittik a kisértetekben 300 (IK/A 14)

halalos dolgokot okoznak, némellyek az elmét a kételkedésben és a tévelygésben (IK/A 118)

Istentöl minden nap azt az elmét (IK/A 150)

Istent gyakorta, hogy adgyon álhatatos elmét a fel tet jó szándékidban (IK/A 153)

romlandoságát veszi eszközül. hogy az elmét maga birtoka alá vethese., és (IK/A 167)

mit okoz a szemérmetlenség, az elmét meg vakittya, és hogy maga (IK/A 171)

ez a vétek. az ifiu elmét lágyá és hajlandová tészi., a (IK/A 171)

olvasás, és elmélkedés. hogy az elmét jó gondolatokal. bé tölttse, és (IK/A 183)

4. a munka, ez az elmét el fordittya a rosz gondolatokrol (IK/A 183)

elsö orvosága az. hogy az elmét meg erösittsem olyan ellenkezö gondolatokal (IK/A 188)

valamit efélét. a mely az elmét el foglallya, meg fogod látni (IK/A 191)

és az okos elmének. az elmét a tselekedetekböl üsmerik meg, és (IK/A 229)

a mely meg üsmérteti az elmét (IK/A 229)

tzifraságot., a mely a hivalkodo elmét jelenti, és az olyat a (IK/A 231)

A mi az elmét illeti, ki ne tudná azt (IK/A 242)

kövér hass. nem terem éles elmét. apedig igen közönséges, hogy a (IK/A 242)

eledele lészen, a melyek az elmét meg ronttyák. és elégtelené tészik (IK/A 243)

mód nélkül valo játék. az elmét magának el foglallya, és a (IK/A 265)

hiják. az ilyen játékok az elmét mulattyák, de szomoruságokot, és nyughatatlansagokot (IK/A 266)

játékokot gyakorollyad, a melyek az elmét mulattyák, vagy a testet egéségben (IK/A 266)

az embereknek külömbözö hajlandoságokot. külömbözö elmét, és testi eröt, külömbözö képen (IK/A 280)

és hogy adgyon néked állando elmét. hogy akarattyában meg maradván azt (IK/A 362)

a melyek meg rontván az elmét, lehetetlen hogy az élet, és (IK/A 369)

elmét, és az artatlan erkölcsöket, melyre (IK/B 399)

az Istent hogy adgyon álhatatos elmét. az te jó fel tett (IK/B 505)

az iffiuság idejében, alkalmatosab az elmét gyakorlani, és az joban formálni (IK/B 514)

gyarloságát veszi elö hogy az elmét az maga birtoka alá vethesse (IK/B 517)

néki tetczik, meg homályosittya az elmét hogy által ne láthassa rosz (IK/B 520)

szokása hogy meg vakittya az elmét. és önnön magát is meg (IK/B 520)

III Articulus Az kisértetekben lévö, elmét meg erösitö gondolatok (IK/B 535)

az meg is ronttya az elmét. fö képpen az iffiak elméjit (IK/B 552)

az fejdelmet. keresed az értelmes elmét. kérjed azt az Istentöl, és (IK/B 568)

Az mi pedig az elmét. illeti, ki nem tudgya hogy (IK/B 580)

az férgek eledele, ezek az elmét meg ronttyák, alkalmatlanná tévén, hogy (IK/B 581)

az munkára. mert az, az elmét el foglallya., az sok. az (IK/B 601)

féle hajlandoságokot. és annyi féle elmét. és ahoz képest osztogattya nékik (IK/B 614)

az mellyet készitet néked. álhatatos elmét ád. el is végzi benned (IK/B 650)

vegye el tölled az ollyan elmét (IK/B 662)

meg menttsen. adgyon néked álhatatos elmét. hogy az ö akarattyában maradván (IK/B 681)

3 articulus az kisértetben levö elmét meg erösitö gondolatok. pag 148 (IK/B 704)

kevés ideig töltheti bé az elmét és a szivet (C/A 56)

az egéséget, atesti. eröt, ajó elmét, és értelmet, és több efféléket (C/A 489)

szivnek meg keményedését., a veszekedö elmét. ajóval, és az igassággal valo (C/A 541)

azt rendelik apapságra amelyikben keveseb elmét tapasztalnak 3 a midön tsak (C/A 623)

kevés ideig töltheti bé az elmét. és a szivet (C/B 954)

egésséget, atesti eröt. a jó elmét. és értelmet. és több efféléket (C/B 1270)

szivnek meg keményedését, a veszekedö elmét., a joval. és az igasságal (C/B 1310)

a papságra. a melyikben keveseb elmét tapasztalnak. 3. amidön tsak az (C/B 1370)

elmét is meg tompittya, és illyen (IJE 28)

állapotban vagyunk, az eledel az elmét le nyomja. a mint hogy (IJE 29)

multakrol, ö is igazgattya az elmét. és atanátsot, a második az (IJE 37)

a szón, a meg vilagositatot elmét., vagy a jó értelmet, amásikát (IJE 37)

tartani. söt még atáplállya az elmét, nem szollok azokrol a nagy (IJE 50)

leg kisseb halogatást engednek. az elmét meg birja, azért soha leg (IJE 62)

éhség, és a szomjuság, az elmét meg tompittyák, ugy ellenbe. a (IJE 77)

azonnal el botsátom. mint ollyan elmét, amelyet meg nem lehet. gyógyittani (IJE 112)

mert abór meg tompittya az elmét, a sok aluvok. pedig el (IJE 116)

hogy az illyen dologba, az elmét kétt dolog szokta meg tsalni (IJE 130)

melyek mind atestet. mind az elmét meg gyengittik (IJE 162)

testet amunkában foglalatoskodtatták, és az elmét, az irásban, olvasásban, és a (ISZ 215)

és ollyan tsendes idöben, az elmét. az Istenhez valo forditására, azt (KSZ 318)

hogy alátás, és ahallás az elmét más dologra ne függesze, mivel (KSZ 402)

oly hasznos is aböjt, az elmét, az Istenhez valo fel emelésre (KSZ 417)

hogy az illyen munkák. az elmét igen el foglallyák, azért tsak (KSZ 437)

kiván, nem hadgya szabadá az elmét, hogy a menyei dolgokrol foglalatoskodgyék (KSZ 449)

itt abarbaruságon értem azt az elmét, a melyet nem az okoság (KSZ 458)

hogy pedig a félelem az elmét, meg háborittya. és más képen (SUT 886)

minden képen. hogy ati egész elmétek. és lelketek, és testetek, panasz (É 215)

Ujullyatok meg pedig ati elméteknek lelkében. és öltözzetek uj emberben (É 801)

azért nem a szivtöl. hanem azelmétöl kér tanácsot, mit szolhatok ezellen (TL 135)

és hogy csak a nyughatatlan elmétöl származik; ettöl vagyon hogy soha (TL 155)

ahazugságnak lelkétöl, vagy az emberi elmétöl. A szent lélek, mondgya az (É 577)

kristus. Az, az emberi álhatatlan elmétöl vagyon., a mely is változob (KKU 283)

keresztnek nehézségitöl jö, hanem az elmétöl. mivel nem leg nagyob nyomoruság (KKU 324)

1 Attol akönyü változo elmétöl, amely természet szerént valo abban (IK/A 152)

pediglen a gondolatlan. vagy aváltozo elmétöl vagyon, és attol. hogy könyen (IK/A 236)

boldogságban meg edgyesülvén. ezen emberi elmétöl meg foghatatlan boldogságban uralkodgyál, ez (IK/B 391)

mely az gondolkozástol, az tompa elmétöl, vagy az szomoruságtol vagyon. hanem (IK/B 573)

hadgyad, valamely álhatatlan és változo elmétöl viseltetvén. valamint az iffiak cselekesznek (IK/B 600)

valoságos hajlandoságát, a nyughatatlan változo elmétöl. a mely. mindent akarna látni (IJE 95)

érdemit,. edita látván hogy tsendeseb elmevel volna, kérdé tölle. hogy miért (MN 183)

a császár nincsen ollyan csendes elmével mint mi, ugy is illik (TL 31)

mint igaz keresztény fejdelem csendes elmével vette ezt az izenetet. és (TL 49)

Édes néném. ha nyughatatlan elmével. irtam az elöbbeni levelemet, ezt (TL 201)

örajta áll, alázatos és tsendes elmével várja és veszi mind azt (É 24)

mindent szeretetböl és igaságbol, egyenes elmével; és szeretettel (É 50)

{…} Mitsoda elmével kel halgatnunk akristus fenyegetésit mondván (É 117)

is meg tanyit hogy mitsoda elmével kel jót tselekedni (É 169)

elöször, hogy tekélletes engedelmeségel higyük elmével és szivel, mind azt: valamit (É 221)

tisztátalan kezekel nyulnánk., és világi elmével ajánlanok, mentöl szenttyeb, és kedveseb (É 245)

meg mutattya, mitsoda szükséges tsendes elmével járulnunk az ur eleiben (É 338)

nélkül valo buzgoságnak indulatit, szánakodo elmével, békeséges türésel, és szenvedésel kel (É 353)

de erre a káromlásra. tsendes elmével felele. és kegyeségel tagadá, hogy (É 402)

meg fogni, mitsoda meg bodult elmével valának, ö magok meg vallyák (É 429)

de azok ellenkeznek az ollyan elmével a tsak. a teremtet állatokrol (É 486)

{…} A hiveknek. mitsoda elmével kel tekénteni., azt a szabadságot (É 503)

figyelmeteségel, engedelmes, és alázatos szivel. elmével, kövessük az igazságokot melyek vilagosok (É 523)

el hiteti hogy bövölködünk észel, elmével, azért ellene is állunk gyakorta (É 553)

{…} Mitsoda elmével fogadá szent Ersébet ezt a (É 686)

A hogy, emberi okoskodásal., és elmével. másokot el áltassanak, azal, hogy (É 703)

{…} Mitsoda elmével halgatá anép, atörvénynek olvasását (É 750)

testünk attol meg szabaditatván, szabad elmével. mivelhessük mind azt, ami tégedet (É 800)

hogy meg tisztittatván bünökböl, tsendes elmével szolgálhassanak tégedet, kérünk uram tégedet (É 807)

felyül haladnak, mind erövel. mind elmével, mind mesterségel., az ö dühös (É 814)

és te néked szolgálhason. tsendes elmével, kérünk tegedet ami urunk (É 840)

{…} Mitsoda elmével mondá mind ezeket szent pál (É 842)

Jakab, és szent János mitsoda elmével kéreték az Anyokal az urtol (É 843)

elkerüllyék az emberi nyughatatlankodásokot, tsendes elmével és mindenkor, az Istenre valo (É 860)

mind ezekben bizonyos lévén., tsendeseb elmével kezde lenni. és noha szüntelen (MN 19)

tselekedetére vigyázot, látá hogy tsendeseb elmével volna, és mint hogy ö (MN 19)

szerette, és mindenkor tsak szomoru elmével látta, lenni a mioltátol fogvást (MN 31)

mint ohajtom, leg aláb tsendeseb elmével (MN 142)

indulattya el mullyék. azután tsendes elmével tekintvén reája, mondá néki, kedvetlenségel (MN 199)

hogy bátorságosab helyt volnánk. tsendeseb elmével volt; és egy nap (MN 236)

nem. hanem visellyed akeresztet. alázatos elmével. Héráclius CSászár. igen drága öltözetben (KKU 332)

ahoz, az imádságal., penitentzia tarto elmével, kivánván el válni avilági dolgoktol (KG 508)

mert világi elmével birunk, és nem akristus lelkével (KG 529)

munkáját jó szivel, és buzgo elmével (KG 537)

Azal az elmével, és igyekezettel kel tehát olvasni (KJÉ 597)

meg gyogyulva. köntösösen. helyre jött elmével. és nagy tsendeségben., mind ezeket (KJÉ 634)

a mulattság. avalo hogy szabad elmével. és vigaságal kel ezel élni (VKT 900)

fel ékesitette értelemel. akaratal. és elmével. és a ki minden üsmerettségre (IK/A 22)

adgyák magokot. hogy meg ért elmével végezenek arrol hogy meg tudhasák (IK/A 209)

azért hogy arol. meg érteb elmével lehesen végezni annak idejében., és (IK/A 288)

és meg visgálni meg ért elmével a dolgot, a melyröl végeznek (IK/A 289)

hivatás kivántatik, azért, meg ért elmével is kel arrol gondolkodni, és (IK/A 293)

fosza minden világi dolgoktol; tiszta elmével, és testel. légyen., hogy ö (IK/A 308)

meg tértenek. és meg éretteb elmével tudtak arol gondolkodni (IK/B 409)

tudnád micsoda nyugodalmas, és csendes elmével élnek azok, kik serénységel viaskodnak (IK/B 412)

azt is talám ollyan foglalatos elmével, hogy az kis mise is (IK/B 492)

ellenkezik, az becsülettel. egésségel. az elmével, és az üdveségel (IK/B 580)

hogy okoságal, és meg ért. elmével gondolkodnának arrol. hanem csak vaktában (IK/B 616)

pedig szüntelen valo álhatatlan, változo elmével vannak. az mellyért is hamar (IK/B 620)

készitteni ugy hogy meg érteb elmével tehess arrol itéletet akor, midön (IK/B 621)

is kel végezni, meg ért elmével meg visgálván azt az dolgot (IK/B 622)

kövesed hajlandoságodot., hanem meg ért elmével gondolkodgyál arrol. és sokáig (IK/B 625)

3 Meg ért elmével járjon ebben az dologban. az (IK/B 626)

magát az Istenhez. tökelletes tiszta elmével, és testel, hogy meg vilagosittasék (IK/B 638)

kezéböl. és ne légy félelmes elmével. mikoron itélsz. legy az árvaknak (IK/B 658)

Elöször ollyan elmével kel oda menni, el hitetvén (IK/B 660)

2. Mértékletes elmével kel lenni az elömenetelnek kivánságában (IK/B 660)

{…} Mitsoda elmével kel venni az intést (C/A 361)

Engedelmes, alázatos. és békeséges türö elmével. söt még. (a melyet nem (C/A 361)

{…} Nem, hanem meg ért elmével. és tanáts kérésel. kel fogadni (C/A 390)

{…} Mitsoda elmével kel parantsolni (C/A 401)

{…} Alázatos elmével. félelemel. meg emlékezvén arol hogy (C/A 401)

{…} Mitsoda elmével kel szentelni ezt az Innepet (C/A 448)

{…} Mitsoda elmével kel jelen lenni azon a (C/A 450)

{…} Mitsoda elmével kel. a hamu vételre menni (C/A 472)

{…} Alázatos. és töredelmes elmével. és olyan igazán valo szándékal (C/A 472)

{…} Mitsoda elmével kel meg böjtölni a kántorokot (C/A 474)

nyomoruságinkot. szenvedésinket 2. aszoval. vagy elmével valo imádságok. 3 az Isteni (C/A 584)

{…} Erös hittel, penitentzia tarto elmével, büneiért valo töredelmeségel., és magát (C/A 614)

az imádságrol. és elöször. az elmével valo imádságrol (C/A 690)

Articulus Hogy mi légyen az elmével valo imádság (C/A 690)

{…} Mitsoda az elmével valo imádság (C/A 690)

tekéntik tehát rend szerént az elmével valo imádságot olyan formán, mint (C/A 691)

és nem igazán gondolkodnak, az elmével valo imádságrol. és azt mind (C/A 691)

amint vagyon., azért mert az elmével valo imádságot anagy okoskodásban., és (C/A 691)

anagy okoskodásban., és a mély elmével valo gondolatokban tarttyák, és azt (C/A 691)

oly mélyen nem gondolkodhatnak, az elmével valo imádságra sem alkalmatosok (C/A 691)

az igazán valo módgya az elmével valo imádságnak (C/A 691)

gondolkodhatnak., elégtelenek az elmével valo imádságra (C/A 693)

lévén mindentöl meg lehet az elmével valo imádság. peldának okáért egy (C/A 693)

{…} Miért tehát az elmével valo imádságot oly nagy és (C/A 693)

térést, vigyázzunk magunkra, ezt nevezik elmével valo imádságnak (C/A 695)

{…} Mitsoda elmével és lélekel. kel el mondani (C/A 720)

{…} Azon elmével és lélekel. amelyel a rendeltetet (C/A 720)

az imádságrol és elöször az elmével valo imádságrol (C/A 915)

Art hogy mi legyen az elmével valo imádság. 275 (C/A 915)

{…} Micsoda elmével kell venni az intést (C/B 1175)

Engedelmes, alázátos. és békeséges türö elmével. söt még (a mellyet nem (C/B 1175)

{…} Nem. hanem meg ért elmével, és tanács kérésel kel fogadni (C/B 1197)

{…} Micsoda elmével kel parancsolni (C/B 1205)

{…} Alázatos elmével, félelemel, meg emlékezvén arrol hogy (C/B 1205)

{…} Micsoda elmével kel szentelni ezt az innepet (C/B 1241)

{…} Micsoda elmével kel jelenlenni azon aprocession (C/B 1242)

{…} Micsoda elmével kel a hamu vételre menni (C/B 1259)

{…} Alázatos és töredelmes elmével., és ollyan igazan valo szándékal (C/B 1259)

nyomoruságinkot, szenvedésinket,, 2. szoval vagy elmével valo minden féle imádságok, 3 (C/B 1342)

{…} Erös hittel, penitentzia tarto elmével, büneiért valo töredelmeségel. és magát (C/B 1364)

11 RÉSZ Az Elmével valo imádságrol (C/B 1417)

Articulus Hogy mi légyen az elmével valo imádság (C/B 1417)

{…} Mitsoda az elmével valo imádság (C/B 1417)

tekéntik tehát, rend szerént, az elmével valo imádságot. ollyan formán, mint (C/B 1418)

és nem igazán gondolkodnak az elmével valo imádságrol, és azt, mind (C/B 1418)

mint vagyon., azért, mert az elmével valo imádságot, a nagy okoskodásban (C/B 1418)

nagy okoskodásban. és a mély elmével valo gondolatokban tarttyák, és azt (C/B 1418)

oly mélyen nem gondolkodhatnak, az elmével valo imádságra sem alkalmatosak (C/B 1418)

az igazán valo módgya az elmével valo imádságnak (C/B 1418)

igy nem gondolkodhatnak, elégtelenek az elmével valo imádságra (C/B 1419)

lévén. mindentöl meg lehet az elmével valo imádság., példának okáért. egy (C/B 1419)

{…} Miért hát, hogy az elmével valo imádságot. oly nagy, és (C/B 1419)

térést, vígyázzunk magunkra. ezt nevezik elmével valo imádságnak (C/B 1421)

11 rész. az elmével valo imádságrol (C/B 1587)

art. hogy mi légyen, az elmével valo imádság. 228 (C/B 1587)

atanulás. vagy a más egyéb elmével valo munka. még inkáb el (IJE 27)

mint hogy az ember az elmével munkálodik. el kel néki kerülni (IJE 30)

alugyék is kegyelmed. és tsendes elmével légyen, de a késön valo (IJE 30)

anyira, hogy semmit nem tselekesznek elmével, és gondolkodva, tudgyaé kegyelmed honnét (IJE 36)

a hirt, nem egy aránsu elmével fogták. és tartották azt meg (IJE 48)

egyezik avitézségel, a hadakozásra valo elmével, és az emberségel, de honnét (ISZ 185)

és a kik meg ért elmével valo végezésböl, ollyan rendet tartottak (KSZ 436)

arabságban. tsonka és bénna testel, elmével, és hittel. siránkoznak vala kegyetlen (KSZ 457)

közöt. és gyakorta meg tántorodot elmével térnek viszá, el hitetvén magokal (KSZ 464)

szerették, és avétket utálták, az elmével valo imádságot nem tudván mire (KSZ 476)

képen, a valtozo. és álhatatlan élme. alkalmatlanná tészi az embert a (IK/A 319)