másika, a, hogy semmi nem tévelyedik ell., se el nem vész (IJE 127)

nem üsmersz, hogy el ne teveledgyél, és az rosz utat. az (IK/B 451)

magát, és mint ha el tevelyedet volna vélek együt, azért hogy (KJÉ 586)

hogy valami képen el ne tevelyedgyél. kövessed akristus intésit., aki kalauz (KKU 247)

fel szoval kiálttya azoknak, kik eltévelyedtek, avilág uttyain, Én vagyok az (É 659)

meg., mi mindnyájan mint ajuhok eltévelyedtünk, ki ki az ö utára (É 450)

mint a ki meg indulásakor e ltévelyedik. vagy hajo törést szenved (IK/A 283)

vagy el vész, vagy el tévelyed, nem tudván hová tették. egy (IJE 39)

és az életnek. uttyátol el tévelyedel. hanem mind ezeket nem kell (KKU 313)

felejték magokot, azért el is tévelyedének, dávid vétekben esvén, el távozék (KKU 379)

vagyon, akik közül egy el tévelyedet, akristus, a jó pásztor. ez (É 632)

aki rendeletlenségiért. és tévelygésiért, el tévelyedet. ajók tarsaságoktol., és az Isten (É 633)

igazakot, egy bünösért, aki el tévelyedet (É 633)

a midön láttyák hogy el tévelyedet. hanem viszá vigyék az urának (IK/A 260)

hamar észre vevé hogy el tévelyedet volna, mivel nyolcz (MN 82)

egyike tarta attol. hogy el tévelyedet. volna az erdöben. a másika (KKU 285)

fel keresni. a ki el tévelyedet volt, és ha meg talállya (KJÉ 700)

nem tartván attol. hogy el tévelyedgyék, nem kelleték azért néki egy (KG 527)

attol valoságal. hogy el ne tévelyedgyenek. ha a magok értelmeket követik (KJÉ 658)

elöttünk jár, hogy el ne tévelyedgyünk, és hogy a jó utat (KJÉ 593)

fut valaki, annál inkáb el tévelyedik és el távozik atzéltol, ahová (É 138)

atyám fiai ha ki el tévelyedik közülletek, az igazságrol, és meg (É 561)

Jakab az iránt. aki el tévelyedik az igazság uttyárol (É 562)

többet megyen., annál inkáb el tévelyedik., ugy az ollyan. aki nem (KKU 333)

Atyám fiai ha ki el tévelyedik közülletek az igazságrol (IK/A 261)

az olyan soha el nem tévelyedik, a ki az igazságot követi (IK/A 375)

az maga pásztorát, el is tévelyedik, és az farkas hatalma alá (IK/B 491)

ha valaki ti közülletek el tévelyedik az igazságtol, és meg tériti (IK/B 597)

hát az igaz is el tévelyedik; és fel menvén a helyre (SUT 739)

külömbözteti vélek, ahamistol. ha el tévelyednek utban vezeti, ha el esnek (É 362)

meg tsallyák magokot, és el tévelyednek, a hamis világoságban., azt mondgya (É 659)

távoztam attol., szintén ugy el tévelyednek evilágban az ollyan lelkek. kik (KKU 253)

de oh’ mely igen el tévelyednek az emberek. a midön a (KKU 329)

ötet nem követik, hanem el tévelyednek, és magokot el vesztik, igen (KJÉ 775)

látását, és gond viselésit, el tévelyednek és a farkas hatalmában esnek (IK/A 138)

vagy ha egy kevésé el tévelyednének is, de idövel hozája viszá (É 544)

hinted mind azokra, kik el tévelyedtek. hogy viszá terhessenek az igasságnak (É 545)

reájok bizatattak., a midön el tévelyedtek az Isten uttyárol., de sött (É 633)

gondolattyok mondgya abölcs, de el tévelyedtek, mert a magok hamisága, öket (KJÉ 582)

járván. nem tudgyák hogy el tévelyedtek. mert nem láthattyák uttyokot, és (KJÉ 592)

némellyek a kik kivánták, el tévelyedtek ahittöl és magokat által szegeszték (IJE 121)

a thibolt emberei, akik el tévelyedtek volt. és az egész erdöt (MN 84)

azokai hogy az erdöben el tévelyedtél. még is azt gondolod hogy (KKU 284)

mondván valamiképpen hogy én el tévelyedtem a kápolnátol, és mentöl többet (KKU 253)

a halálra vezeti. {…} talám el tévelyedtem, mint az el tévelyedet júh (KKU 253)

némelyek akik azokot szerették. el tévelyedtenek ahitben. és sok nyomoruságokban estenek (VKT 881)

haszontalan sohajtásal, mi esztelenek el tévelyedtünk tehát az igasság utárol. el (KG 460)

közöt az ö sorsok. el tévelyedtünk tehát az igazság utárol. az (VKT 925)

meg, Mi mindnyájan ajuhok el tévelyedtünk, ki ki az ö utára (C/A 174)

hogy ha mást keresünk el tévelyedünk, és veszedelemben esünk (É 78)

vagyunk abban, hogy el sem tévelyedünk., az Isteni böltseségnek, és tudománynak (É 396)

a setéttségben járunk, és el tévelyedünk. és az illyen élet nélkül (É 397)

lelkit. mely az vétek miat tévelyedet el. micsoda bocsánatot várhat az (IK/B 596)

mint az árnyék, nyomorultak. miért tévelyedtünk volt el az igazságnak uttyárol (IK/B 554)