el|un – 14
+el un
+el unom – 1

hogy emberség tudó aszszony, és el nem unom magamot amikor véle (TL 65)

el untam – 2

teremtöt elégé imádni. édes néném el untam már az irást is (TL 104)

egy kis hideglelés volt azurunkon, el untam a sok (TL 141)

+el unták – 1

mint hogy pedig nem hevertenek, elsem unták magokat, amunka kedvessé tette (ISZ 187)

+el untuk – 1

is mit csinálunk, még itt el nem untuk magunkot. de igen (TL 14)

+el unnya – 4

napjában fel nem öltözhetik, akor el unnya magát. a micsoda selyem (TL 99)

azt tudgyuk. sohult pedig ugy el nem unnya az ember magát (TL 161)

ollyat. aki azon panaszolkodik hogy el unnya magát. ritka édes néném (TL 161)

hogy végtire az Isten türése el ne unnya öket a földön (É 766)

+el unnyák – 4

foglalatosságok kevés lévén. az idöt el unnyák. és ha együt laknak (TL 176)

ha együt laknak., magokot is el unnyák. és csak mindenkor egymás (TL 176)

egymás ábrázattyát látni, azt is el unnyák., és igy végtire, csak (TL 176)

dolgokal. vagy mulattságokal, soha pedig elnem unnyák ezekröl beszélleni. a bizonyos (VKT 806)

+el unnyuk – 1

meg ne ütközünk ahalasztáson, és elne unnyuk avárakozást, ha szinte ugy (É 565)