a mit szeretünk, szüntelen kivannyunk elöre menni, kivánván szüntelen el érni (É 438)

nem gondoltam hogy nem jó elöre menni, mert ha jó dolog (KKU 334)

elsö lehes. hanem hagy másokot elöre menni, térden lévén, imádgyad a (IK/A 104)