ember – 3273
ember
ember – 1012

atengeren is meg betegszik az ember, nem csak aföldön. és ót (TL 7)

holnap egy szekérre teszik, hat ember ki viszi avárosból. ezt pedig (TL 13)

távul láttam is, de szép ember, és azt nem kel csudálni (TL 13)

egy mészároshoz hogy jó hadi ember legyen. mivel ugy is minden (TL 13)

meg tettzet azaz ember hogy jol vágta afát, az (TL 14)

édes néném, láttya kéd mikor azember aszokást nem tudgya, mászor én (TL 16)

hihettyük. mikor ollyan nagy eszü ember mondgya azt felölle mint ami (TL 16)

hintet el. imit amot az ember számára. és oda kinek kinek (TL 17)

is, de nem jó hadi ember, ha szinte jo hadi ember (TL 17)

ember, ha szinte jo hadi ember volna is, de ötet a (TL 17)

kostolta. édes néném eleget elmelkedhetnék azember. az illyen változásokon, de azt (TL 22)

magával. mert ö nem hadakozo ember., elméje nagy vagyon. de nem (TL 23)

ember anagy héséget. a falt, vagy (TL 26)

asztalt. ha meg tapaszttya az ember. melegséget érez, aminap pedig a (TL 26)

édes néném kédet. a holt ember pedig ollyan izetlen, kedvetlen, hogy (TL 27)

micsoda szép állapot mikor az ember a nényire meg nem (TL 28)

menni, akár mint vonogassa az ember magát, de azt csak fel (TL 29)

és tudgya meg hogy öis ember, de azö pompáját ne irigyellyük (TL 31)

vettem. mentöl ritkábban ir az ember. annál hoszab levelet kellene irni (TL 31)

kivántatnék annyi prokátor, mert az ember maga menne gyönyörüségel a baját (TL 36)

olvasshassa. nem lehet mindenkor ollyan ember mellette akivel iratathasson, de ha (TL 39)

történik ollyan a mellyet az ember örömest meg irná a feleséginek (TL 40)

ma egy dolgot el végez azember, holnap az ujjakkal ujra kel (TL 41)

ollyan ki meg változtathattya elméjit. emberé? igen is ember, meg változhatik (TL 42)

változtathattya elméjit. emberé? igen is ember, meg változhatik hát, és az (TL 42)

tellyeségel nem gondolhatta volna az ember, a mi jó akaroink addig (TL 49)

hogy az a hires romai ember ezen a földön eleget járt (TL 50)

vihetik melegen. itéllye el az ember azö török mondását! elég ahogy (TL 52)

lapáton. kin 4. kin 3 ember volt. mind egészen 220 rab (TL 52)

csendesség, a mikor két száz ember meg randittya, csak el hiheti (TL 53)

nézni, de meg, ha az ember azt meg gondollya, hogy azok (TL 53)

maradni nekik, meg esik az ember szive rajtok; azon kivül is (TL 53)

ki gondolni. azt gondolná az ember, hogy míndeniknek az egész karja (TL 53)

igen szomoru zörgést hall az ember. mert csak a sok lántz (TL 54)

akar mely felé menyen az ember. mindenüt a szép mezö. de (TL 56)

kivalt mostanában gyönyörüségel nézi az ember itt a szánto földeket. és (TL 56)

töltenök ha lehetne. mert. az ember nem mehet örökké sétálni. nem (TL 58)

másik a hogy. ha az ember hozájok megyen. elsöben nó ülle (TL 58)

is el halgatna, ha az ember azt el várná. ök a (TL 58)

alol ki nem buhatot az ember. a sok esö miat., soha (TL 65)

reggel jol vagyon az ember, estve felé meg betegszik. és (TL 74)

a nyavalyánál is. mivel az ember nem tudhattya. a szempillantását. amelyben (TL 75)

unadalomban, és nyughatatlanságban. vagyon az ember. hányszor feküdtem már ugy le (TL 75)

ollyan örömmel, mint mikor az ember valamely veszedelemböl meg szabadul. csak (TL 77)

néném. akár mennyit éllyen az ember, akár micsoda kedvére tölttse napjait (TL 78)

az orvoságot is. kerüllye el, azember, de ez a mesterség, mind (TL 82)

a hazáját el felejtheti az ember. mert talám magam is el (TL 82)

sem kel hirtelenkední mikor az ember valamit akar kezdeni. és annak (TL 89)

kéd válaszát. csak nem minden ember ir levelet. de nem minden (TL 92)

mely szép dolog hogy az ember nem tudgya a jövendöt. mert (TL 98)

matériákban, és gyöngyösön láttya az ember, azt gondolná hogy mindenik egy (TL 99)

avásáron, hol vagyon az az ember, ki meg találta, azt a (TL 100)

apro. hogy elig láttya az ember. és amikor tojik egy papirosra (TL 102)

rend tartásnál., aztot egy közönséges ember is véghez veheti házánál. de (TL 106)

egy példa beszéd, hogy az ember a fogával áss magának vermet (TL 114)

melyben, egy ollyan nagy hadi ember. a maga szegénysége mellet. csak (TL 119)

gondolták. hogy aló. és az ember mind egy, a jesuita azt (TL 122)

a nem lehet hogy az ember mindenkor gyözedelmes legyen. mindenkor okosan (TL 128)

áll. a pénzt a más ember erszényiböl veszik ki. és mind (TL 132)

hogy ha csak a más ember köntösével nem fedeznék magokot., azert (TL 132)

mutatták vászon palotájokal. hogy az ember. ezen a világon csak szarándok (TL 132)

sátorok alat laknak. akik amás ember kenyerét eszik, és a más (TL 133)

aresttség okoza. mert mikor az ember csak holnaprá halogattya adolgot a (TL 136)

jö. mennyi kárt vall. az ember ahalogatásért, és mennyi hátra maradás (TL 136)

mert mikor meg üsméri az ember magában avétket, a büntetést könnyeben (TL 136)

illyen nagy melegekben is. minden ember reszket a hideg miat; mert (TL 137)

ugyan szép állapot. mikor az ember bujában meg nem hal, mert (TL 137)

micsoda ember az a franczia aki nem (TL 138)

sok szedöt szedönét láttya az ember, az uri aszszonyok., leányok., oda (TL 138)

ez uj dolog lévén. az ember mindenkor kap az ujságon; azon (TL 146)

végben, addig hány száz ezer ember hala meg a szent földön (TL 147)

hagyod. hogy keveset éll az ember, vannak ollyan állatok akik továb (TL 151)

többet szenved, és dolgozik az ember, még is mennyi öreg munkás (TL 151)

nem leszünk. mert hány ezer ember veszet. és vész minden nap (TL 155)

ettöl vagyon hogy soha az ember nem lehet boldogá. mert soha (TL 155)

jó idö, egy szánto vetö ember. azt fogadta volt az isteneknek (TL 155)

ollyanok vagyunk. mint avizben eset ember, akinek mind addig kel vergödni (TL 156)

talám, hogy az Isten egynehány ember kedviért. az ö közönségesen valo (TL 156)

ur volt, az akasztani valo ember. kérdi. micsoda ur megyen ót (TL 157)

de eltitkolván. mondá atiszteknek ezaz ember nekem nagy titkot mondot hanem (TL 157)

ugy el nem unnya az ember magát mint itt. mert semmi (TL 161)

gyermekeket sem, azt tudná az ember hogy mind ki holtak afalubol (TL 161)

ki a pénzt a szegény ember erszényiböl, it asok innep, a (TL 162)

mikor azuttzán elöl talállya az ember, azt gondolhatná hogy mindenik egy (TL 172)

vezérségre visznek, azt mondgyák jó ember, egy kevesé kemény, amint jelit (TL 173)

volna meg. valamint egy közönséges ember; alélek ki ment belölle, s (TL 181)

ország felé. azt gondolná az ember, hogy talám. ót valamely nagy (TL 191)

panaszollya, de a panaszostol. az ember hizik., noha azt szokták mondani (TL 194)

a ki ís ollyan papi ember (TL 200)

néném, mennél inkáb tavodzik az ember. az keserüséget okozo óktól. a (TL 204)

és mennél távulab legyen az ember valamitöl. annál kissebnek tettzik. de (TL 204)

az a ritka. és nagy ember. meg ölel és mondgya. meg (TL 214)

el vetik. és mikor az ember a csorgobol akar inya, meg (TL 219)

paripa volt sorjában, mindenikét két ember tartotta ezüst lántzokon. és mindenik (TL 220)

láthatok, hogy miért kap az ember evilágon. az Esopus mondása minden (TL 222)

tarta. ez a pasa szép ember, vezéri modon termet. ez örmény (TL 225)

okos ember, valo hogy nem volt hadi (TL 226)

valo hogy nem volt hadi ember, mivel a fö harminczadoságból tették (TL 226)

vagyon véle fegyverfoghato 80 ezer ember (TL 226)

rendeletlenségel. és ha szüntelen az ember magára nem vigyáz. a bizonyos (TL 228)

vagyon más fél száz ezer ember., de ha számlálnák mind azt (TL 228)

féle dolgot nem találna az ember mint egy vezérnek atáborán, még (TL 228)

mellé hurtzolni. itéllye el már azember, ha egy vezér (TL 228)

ezernél., ahoz mindgyárt harmintz ezer ember. a mitsoda rendeletlenség vagyon mikor (TL 229)

ha pestisben holté meg azaz ember. ezek felelik, hogy abban, a (TL 237)

mondhatom. valamint egy régi nagy ember felöl mondották volt. hogy ha (TL 238)

térségeken, micsoda hellyeken megyen az ember. bukurestöl fogva egész jászig., hogy (TL 240)

bövön számlálván, más fél ezer ember, leg utollyára vitték a fal (TL 243)

városbol. és a városon minden ember futo félben vagyon. mert azt (TL 247)

vagyon. mert mikor bémegyen az ember valamely bolgár faluban, valamely vén (TL 250)

Angyal. keverte fel. és nem ember. hagyuk aböltseségnek Angyalára magunkot., ö (TL 255)

siléziáért, mitsoda atelhetetlenség. mikor az ember bé nem éri amagáéval., abavarus (TL 256)

valo dolog. de jó emberséges ember, mikor nem akar is valamit (TL 257)

mitsoda szép dolog mikor az ember felöl jót mondanak. néki jót (TL 257)

után. hogy a keresztyeni emberséges ember felöl, midön jót mondanak. az (TL 258)

akár mely magosra hágjon az ember. de tsak le kel onnét (TL 258)

ötödik ágy közöt, egy herélt ember fekszik, hogy valami rendeletlenség ne (TL 264)

az álkoránbol., hogy ez akét ember, a szent irásbol vették ki (TL 268)

söt még azt mondom emberséges ember érette (TL 270)

akor megyen a mezöre az ember. mikor akarja. a nagy keritet (TL 270)

szabadsága vagyon. ha valamely különös ember valamely (TL 274)

most a birodalomnak fejdelme, emberséges ember, hozánk máris mutatta jó akarattyát (TL 277)

Egy ember, aki el akar válni a (TL 279)

mosodásal készülnek az imádsághoz, (:Istenes ember. mondgya az álkorán, a midön (TL 280)

Hogy ha ahalot, Istenes ember volt. akét Angyal után. akik (TL 285)

mindnyájan által láták hogy anyílas ember lötte meg boszu állásbol, a (TL 298)

Isten el végezte hogy minden ember meg halyon, utolso generalisa volt (TL 298)

közöt. gondolá hogy talám valamely ember laknék ót, egy kis ablakotskához (TL 298)

viola setét szinü, egy Abafáji ember ha látná azt mondana hogy (ML 312)

aviditásal és tsudálva nézheti az ember őket, és imádhatya Teremtőjeket, mert (ML 321)

valamely pompás alkalmatoságal látya az ember azokot a’ drágán fel őltoztetet (ML 321)

a’ mészárszék űres, az idevalo ember hat árrán sem adná el (ML 322)

nem testiek vagytoké. és nem ember szerént jártoké (É 19)

valamely nagy hiteles ember ád ditséretet, és hogy nintsen (É 21)

kezdödik, és hogy míg avétkes ember el nem jö. de továb (É 42)

{…} kitsoda az a vétkes ember, akinek meg kel magát mutatni (É 42)

Ugy álittson minket az ember mint akristus szolgait. és az (É 44)

szó; ugy alitson minket az ember. mint akristus szolgait (É 45)

hivut, el végezése szerént, az ember egészen az Istené, lelke, teste (É 52)

{…} Ugy hogy, az ember avétek által, el fordult. és (É 66)

{…} Miképen lett az ember Istennek Fiává (É 68)

mondgya a proféta hogy boldog ember az, aki az urat féli (É 74)

akristus maga az az uj ember, akiben öltöztünk akereszttségkor, le vetvén (É 76)

minket meg nem tsalhat. minden ember hazug, de az Isten önnön (É 97)

násznagy, és mondá néki, minden ember elöször jó bórt ád, és (É 107)

én is birodalom alat valo ember vagyok, vitézek lévén alattam, és (É 113)

hasonlová löt menyeknek országa, az ember aki jó magot vetett az (É 126)

is, elö jövén pedig atseledes ember szolgai mondának néki, uram; nem (É 126)

és mondá nékik, az ellenséges ember tselekedte azt, aszolgák pedig mondának (É 126)

Isten malaszttya mivel bennek, az ember azon kivül is gyarlo lévén (É 131)

mustár maghoz, mellyet vévén az ember el veté az ö földébe (É 133)

{…} Az ember aki amustár magot el veté (É 133)

tselekedet, de akár mely hatalmas ember, azt véghez nem vihette, senem (É 134)

vettetet külsö képen, az olyan ember, aki akristus kedve szerént éll (É 134)

az ö szava is az ember sziviben lévén, rejtve, azt meg (É 135)

tselekedeteit. ugy anyira hogy egy ember jora fordithat. egy egész nemzetet (É 135)

egyéb, hanem a midön az ember semmi tzélt sem teszen fel (É 138)

vévén morgolodnak vala. a tseledes ember ellen. mondván, ezek az utolsok (É 140)

valamely más emberi tekéntetböl, az ember nem lehet szeretet nélkül, amely (É 152)

bizonyosan el hitetni, mivel egy ember sem tudhattya ha a szeretetre (É 152)

a melyben volt ez az ember testi képen, és akit az (É 157)

háláadásal kel lennünk, a bünös ember az ö igasságának keménységit varhatta (É 160)

választottam, hogy nap estig gyötörje ember alelkét. avagy egybe hajtsa mint (É 165)

nem tsak kenyérel él az ember, hanem minden igével, mely az (É 181)

a kisértö gyönyörüségeknek, amelyeket az ember érezhet atestben, és mind annak (É 182)

Mikor pedig el jö az ember Fia az ö Felségében. és (É 187)

5. 17. 18. hozzánk hasonlo ember volt. szenvedhetö, és imádságal. imádkozot (É 199)

volnais. vala pedig ótt egy ember, harmintz nyoltz esztendeje lévén betegségének (É 211)

mindgyárt meg gyogyula. az az ember, és fel vevé nyoszolyáját és (É 211)

azért ötet kitsoda az az ember., aki azt mondotta néked, vedd (É 211)

ne történnyék. elmene az az ember, és hirré tevé a sidoknak (É 212)

is vagyon., és az az ember, nem más hanem a kristus (É 213)

hanem a kristus, Isten, s’ ember egyszers mind, enélkül az Isteni (É 213)

ne mondgyátok alátást, míg az ember Fia halotaibol fel nem támad (É 217)

meny ki tölem, mert bünös ember vagyok uram., mert az álmélkodás (É 224)

el uram tölem, mert vétkes ember vagyok, atsuda meg üsmérteté véle (É 226)

és vessétek el azt, boldog ember aki engem halgat, és vigyáz (É 230)

hatalma vagyon.: de ugy mint ember. az attyátol vette ahatalmat hogy (É 252)

az uj születesben. mikor az ember fia az ö fölségének székiben (É 256)

vévén morgolodnak vala. a tseledes ember ellen. mondván. ezek az utolsok (É 257)

galamb fiat, és imé egy ember vala jérusalemben kinek siméon vala (É 258)

siméon vala neve. és ez ember igaz, és Isten félö vala (É 258)

sereg mindenestöl, közel száz husz ember:) atyám fiai férfiak, bé kel (É 258)

egy keresztyén hanem egy ollyan ember a ki akristus példájára, és (É 267)

hogy ö magát is az ember elméjének gyengeségihez alkalmaztattya, aki maga (É 269)

Jesus, mikor fel magasztállyatok az ember Fiát. akor meg üsméritek hogy (É 270)

kel rendelni dolgait, az ollyan ember; abban az utolso orában meg (É 273)

segittse szolgáját, eszerent tselekeszi az ember ajót. amelyet az Isten parantsollya (É 276)

Miért könyörge ez a szent ember; az Izraéliták életek meg tartásáért (É 282)

fajdalmakbol., agyalázatokal, eleget tészen az ember kevélységiért, és a fajdalmakal. az (É 283)

Ezeket mondgya az ur, átkozot ember. a ki emberben bizik, és (É 285)

Vala egy gazdag ember, ki bársonba, és biborba öltözik (É 288)

beszédet hallyátok, vala egy tselédes ember, ki szöllöt plantála, és bé (É 296)

hogy a bátyám Ésau szörös ember, és én sima vagyok, ha (É 300)

azt mondgya, hogy ez az ember. néma, és vak volt, akristus (É 312)

és avak láta, ez az ember. 1 képzelé azokot a sok (É 312)

sem üsmerik azt amit minden ember lát. hasonlok azokhoz a farisaeusokhoz (É 313)

forditani Náámán, hatalmas, és gazdag ember vala, a syriai király hadának (É 315)

melyet születésekor veszen magához az ember. és akik annak idejében a (É 317)

nékünk. hogy ahit nélkül valo ember, meg nem foghattya azokot atsudákot (É 317)

mi még okoza. hogy egy ember., kevesebb hitelt és engedelmeséget talál (É 319)

Meg akará bizonyitani, hogy valoságos ember volna, és ez életnek, szükségi (É 341)

soha bé nem töltik, az ember kivánságit., ellenben pedig a viz (É 342)

hogy valaki bizonyságot tenne az ember felöl, mert ö tudgya vala (É 363)

Agoston szerént, azt imádgya az ember amit szeret. az Apostol, köny (É 367)

azok arosz kivánságok. melyek. az ember szivében uralkodnak avilági dolgokért, mind (É 367)

akörnyül metélkedést fel veszi az ember szombaton., hogy fel ne bontassék (É 368)

mind egy, ugy pedig mint ember, tsak azt tanitotta, a mit (É 370)

igaz, mondá az Apostol. minden ember pedig hazug. {…} és egy predikátor (É 371)

a farisaeusok közül némellyek,, ez ember nem Istentöl valo., aki a (É 375)

pedig mondának, hogy tselekedheti abünös ember a jeleket, és szakadás vala (É 375)

Istennek, mi tudgyuk hogy ez ember bünös; ö azért mondá nékik (É 375)

valo légyen. felelé az az ember. és (É 375)

az Apostolok ezen vakon született ember felöl (É 376)

tarttsa tehát azt a bünös ember maga felöl, hogy elegendö világosága (É 379)

páltzámot, és meny el. ha ember talál elö, ne köszöntsed, és (É 380)

kel érteni, hogy ha mint ember., a maga ditsöségét keresné. az (É 403)

tsak az Istent illeti. az ember magátol. tsak semmi, valamije vagyon (É 403)

abban, hogy hittenek egy üsméretlen ember szavának. aki nékik leg kiseb (É 405)

kel kivánni., valamelyel a szomjuhozo ember kiványa avizet, akegyelem mely minket (É 408)

káromlásért, és hogy holot te ember vagy. Istenné teszed magadot, felelé (É 417)

Adgyad mindenhato Istenünk. hogy az ember el veszvén azt a méltóságot (É 420)

{…} Ez a szent ember mi formában igyekezik az Isten (É 422)

téged pasztoromot követvén, és az ember napját nem kivántam, te tudod (É 427)

mit tselekeszünk. mert ez az ember sok jeleket tészen. ha igy (É 429)

hogy hasznosab néktek. hogy egy ember hallyon meg a népért., és (É 429)

külsö ábrázattyában ugy találtatott mint ember, meg alázta önnön magát, engedelmes (É 439)

abölts azt mondgya. {…} ha az ember az ö házának minden marháját (É 447)

ötet a sidoknak, {…} ihol az ember. ehez a képhez kellene hasonlitanunk (É 452)

ellen probállya meg azért az ember magát, és ugy egyék abbol (É 453)

embernek, a ki által az ember Fia el árultatik, jóbb lett (É 463)

nem születtetett volna az az ember. felelvén pedig judás aki el (É 463)

közelgetet az ora. és az ember fia, a bünösök kezébe adatik (É 464)

ez után meg láttyátok az ember fiát ülni az Isten erejének (É 466)

egy Arimataeai josef nevü gazdag ember; ki öis a Jésus tanitványa (É 468)

büneinkért, valo büntetésböl, mert az ember, az Istent meg bántván, tölle (É 469)

pénzen adák el. és az ember nagy árron váltatot meg, nem (É 469)

szollásnak., és a halgatásnak., az ember, atest, és az indulat halgatásban (É 473)

hamiságokban, valamint ez a szent ember. aki reá nem álla az (É 479)

hogy igaz, és jó erköltsü ember vala. és hogy öis várja (É 479)

a ki meg gyözi az ember szivének keménységit (É 483)

vette fel. és hogy ollyan ember. mint mi. 3. hogy meg (É 484)

bizatatot volt, ez a szent ember meg kostolá ennek az Isteni (É 485)

valamint a világi szeretet, az ember elméjit. nyughatatlanságban, és mint egy (É 485)

bösége., melyeket vett ugy mint ember., hogy azokot az Anyaszent egyházára (É 502)

melyet a kristus vett mint ember, hogy meg itélhesse. az eleveneket (É 503)

kaptsolt., mivel nintsen olyan hatalmu ember, a földön, akinek anyi ereje (É 515)

kaptsollyuk magunkot, hanem tsak az ember által valo parantsolattyához az Istennek (É 524)

fel támadása által, ugy az emberis akereszttségnek vizében ugy megyen mint (É 528)

volna hogy annyi sok számu ember közöt, ne talalkoztanak volna olyanok (É 529)

{…} Isten s’ember lévén, hatalma volt mint Istennek (É 529)

kereszten meg mutatá hogy valoságos ember volna, lelkét az Attyának viszá (É 539)

egy teste volt, és valoságos ember volt. valamint mi (É 539)

azö szorongatásárol az örömért hogy ember születet evilágra, néktek azért most (É 548)

atyám fiai, légyen pedig minden ember gyors a hallásra, késedelmes pedig (É 551)

tésznek ezek a szok. minden ember gyors legyen ahallásra, és késedelmes (É 552)

valo könyörgése, Illyés hozánk hasonlo ember volt, szenvedö, és imádságal imádkozot (É 561)

{…} Elöször., valamint az az ember, aki ajó akarojának kapujára mégyen (É 565)

hozza ki, hogy ha egy ember aki magában gonosz, de a (É 566)

Fiutol, valamint az Atyátol, az ember gyenge, vétkes, és tudatlan lévén (É 577)

ugy beszél maga felöl mint ember; és nem ugy mint Isten (É 582)

anyi eröt adot. egy halando ember árnyékának. kételkedhetünké abban. hogy most (É 593)

kiknek hitét hogy látá, mondá, ember meg botsátatnak néked ate büneid (É 596)

jelent az az ina szakat ember. kit az ur meg gyogyitót (É 596)

{…} Mert az az, ember. két féle nyavalyában vala, lelki (É 597)

meg gyogyulását, valamint ez az ember tselekék., mert azt, azö jó (É 597)

tanit minket, ennek az inaszakat ember. jó akaroinak felebaráti szeretetek, és (É 597)

kel mennünk. valamint az inaszakat ember. a szivünkben kel térnünk, ajó (É 598)

nehezek mondgya abölts, és az ember. szoval, azokot meg nem foghattya (É 606)

ugyan is tizen két szegény ember; a kiknek se hitelek, se (É 607)

probállya meg azért magát az ember, és ugy egyék abbol akenyérböl (É 618)

{…} Mimodon probállya meg az ember magát minek elötte Communikályon (É 620)

ö pedig mondá néki, egy ember nagy vatsorát szerze, és sokakot (É 625)

urának, akor meg haraguván atseledes ember, mondá az ö szolgájának, meny (É 625)

{…} Az ember aki vatsorát szerzet, az Atya (É 625)

példa beszédet. mondván, kitsoda az ember közületek, akinek száz juha vagyon (É 632)

{…} Az, ember, akinek száz juha vagyon, akik (É 632)

várja. meg menekedésit; hogy az ember is várja. ollyan buzgoságal., a (É 636)

valamiben, noha ártatlanul., részesülnének az ember vétkében, még inkáb kel tehát (É 636)

meny ki töllem, mert bünös ember vagyok uram. mert az álmélkodás (É 637)

ki töllem uram, mert bünös ember vagyok (É 638)

külsö ábrázattyában ugy találtatot mint ember, meg alázta önnön magát, engedelmes (É 661)

Vala pedig egy Nicodemus nevü ember, a farisaeusok közül, sidok fejedelme (É 663)

Nicodemus, mi modon születhetik az ember. mikor vén, vallyon bé meheté (É 663)

érteni, atesti születés által az ember, tsak test, mert alélek, az (É 664)

lett., atesti kivánságoknak, de az ember, alelki születés által, lelki emberré (É 664)

közöt, köteleség alat tartozik minden ember fel venni, és ez ollyan (É 665)

ö maga nem tudgya az ember meg igazulásának titkát. melyet anyiszor (É 666)

ö egyszers mind Isten s’ember,. ugyan azon személy, öröktöl fogva (É 667)

Isten, és idötöl fogva valo ember, azért el mondhatá, hogy nem (É 667)

mint Isten, hanem még az ember fia ís ót volt, mert (É 667)

volt, mert ugyan az, aki ember fia volt, az, az Isten (É 667)

aki le szállot, menyböl, az ember (É 667)

azt mondaná, hogy semmi féle ember nem ment menyekben. hogy ót (É 668)

ugyan azon szemely, Isten s’ember volt, egyszers mind (É 668)

kegyelmével együt, el választtya. az ember szivét. mind attol., valami nem (É 670)

ellen, {…} aleg hatalmasab, és rettentöbb ember, az irás szerént, az Isten (É 676)

szent Atyákáltal, mivel nints olyan ember akár mely hatalmas légyen is (É 682)

természetel., és az Isten s’ember szövettségit a Anyaszent egyházal. az (É 683)

jöt ki abbol., ugy az ember is akereszttségnek vizében, bünösön mégyen (É 694)

halottaibol fel támadot, ugy mint ember, az Atyának hatalmával, és hogy (É 694)

kivánság, mely büntetése az elsö ember vétkinek, emagában nem vétek, hanem (É 695)

Ember szerént mondom, ati testeteknek erötlenségéért (É 698)

{…} Mert az ember nem azért teremtetet, hogy senkitöl (É 701)

szerént, testi lenni, és az ember szerént járni, mind egy (É 707)

és erösiti, azt, soha az ember nem szabadgyab, mint mikor meg (É 707)

oktol, vallya meg tehát az ember, hogy az Isten lelke igazgattya (É 708)

tanitványinak is. vala egy gazdag ember, kinek safára vala, és az (É 710)

halálok oráján, nintsen olyan szegény ember, aki valamit ne vett volna (É 711)

a példa beszédet is, ket ember mene fel a templomba, hogy (É 725)

{…} Ez ollyan ember. aki magával tellyeségel. meg elégedet (É 727)

vállyék, egy szoval ez ollyan ember, a ki magát, mindenre alkalmatosnak (É 727)

ez a süket és néma ember (É 732)

{…} Mit jelent ez az ember, akinek mind a szollás, mind (É 732)

a, hogy tizen két ollyan ember, aki mind leg aláb valo (É 734)

felelvén pedig Jesus. mondá. egy ember alá megyen vala Jérusálemböl, jerikoba (É 737)

sebesitetet, és fel holtan hagyatot ember, jelenti az egész emberi nemzetet (É 739)

Jérusalem. a honnet ez az ember le mégyen, jelenti azt az (É 739)

fogvást, világ végezetig semmi féle ember nem üdvezülhetet, se soha nem (É 744)

egy farisaeus házánál volna, az ember nem ura, se az idönek (É 758)

ez az Atya, melyet egy ember tselekeszi, hogy azt más is (É 760)

anyira nem mégyen hogy az ember szivét meg változtassa, és meg (É 763)

a meg romlot természetnek, az ember avétekért, agonosz lélek hatalma alá (É 766)

tselekeszi vélek amit akar, az ember szivének, olyan hajlandosága vagyon a (É 766)

reája. és mint hogy az ember, ahalál alá vettetett, tsak ameg (É 767)

{…} Mitsoda indulatokot okoznak az ember sziviben ezek a testi. és (É 768)

irigykedök, atyám fiai, ha az ember hirtelen valami bünben találtatik is (É 775)

nem tsufoltatik., mert amiket az ember vetend, azokot arattya, mert a (É 775)

az betsületet, a melyel az ember betsüli magát, ollyanokhoz hasonlitván magát (É 777)

mondgya az Apostol, hogy az ember azt fogja aratni amit el (É 778)

vala, és imé egy vizkorságos ember vala elötte, és felelvén Jésus (É 786)

nem szenvednök, nintsen olyan tekélletes ember. aki azt elmondhassa maga felöl (É 791)

okot atürésre, nintsen tehát ollyan ember. akinek ne kellene türni másoktol (É 791)

{…} Minden ember a mi felebarátunk., senkit ki (É 795)

kinek hitit hogy látá mondá. ember meg botsátatnak néked ate büneid (É 798)

Mit példáz ez az inaszakadt ember akit az ur meg gyogyitta (É 799)

kel kérnünk, valamint ez az ember tselekedék, nem kérvén atesti egésséget (É 799)

tanulnunk ennek az ina szakadt ember jó akaroinak hitekböl. és szeretetekböl (É 799)

visellyük ez után a menyei ember képit, aki is akristus, de (É 801)

teszik, valamint hogy az elsö ember aki mindgyárt az Isten képire (É 802)

oltotta volt lelkében, az uj ember ujontába teremteték az igazságban. és (É 802)

vétekben találtatot tehát. az az ember, akinek kezit, lábát, meg köték (É 805)

{…} Mivel menté ez az ember magát a király elött (É 806)

ahová vetteték kötözve az az ember. és az a sirás, és (É 806)

azt mondgya, hogy ez az ember jelenté. az egész keresztyéneket, akik (É 807)

borra valtoztatta, és egy királyi ember vala, kinek fia beteg vala (É 810)

nem hisztek, mondá néki akirályi ember, uram jöj alá minek elötte (É 811)

ate fiad él. hitt az ember a beszédnek, melyet Jesus monda (É 811)

azok. akiket ez a királyi ember példáz (É 811)

{…} Ez az ember el idegenedéké azért, hogy a (É 812)

lelki betegségekért. mint ez az ember szánnya fiát, testi betegségiért, alelki (É 812)

jelenti a vétket, amelyel egy ember meg bánthattya a másikát. a (É 817)

jelenti avétket, a melyel az ember meg bánttya az Istent., és (É 817)

ö kedviben járjanak, valamit az ember tselekszik, és valamihez fog. tsak (É 830)

hivatalban lévöé, más egy különös emberé, mindenik fa, amaga nemeszerént valo (É 831)

volna azok a napok, egy ember sem szabadulna meg, de aválasztattakért (É 833)

minden nemzetségi és láttyák az ember Fiát az ég felhöiben jöni (É 833)

nékünk ö bennek, hogy az ember mi légyen tsak magátol., és (É 843)

ne vessétek el azt, boldog ember, a ki engem halgat. és (É 867)

vettetet változás alá, mint az ember, ö ugyan azon, minden idökben (É 879)

teheti az embert eföldön. minden ember kíván boldog lenni, ugyan erre (É 891)

az éhségben. és szomjuságban lévö ember az ételt, és italt, az (É 893)

{…} Ö Isten, s’ ember lévén, egyszers mind, ugy mint (É 898)

valamint az Atyának, ugy mint ember magát meg alázta, és mi (É 898)

irásnak ezen szavaira. hogy az ember nem tudgya ha szeretetre méltóé (É 902)

emint egy harmintz ött esztendös ember lévén, mind hirtelen valo természetü (MN 15)

a melyel tartozik minden betsületes ember. lenni az aszszonyi rendhez, ezekre (MN 16)

ki szállani. Ivon régi. hadakozo ember lévén, és okos abban a (MN 36)

néked, hogy nintsen evilágon olyan ember aki ugy meg érdemelye a (MN 37)

hatalmas Császár. gumer emirnel fösvényeb ember (MN 49)

Rakima mellet volt egy ember. a haly nemzettségéböl valo. a (MN 57)

basát, a ki régi hadakozo ember lévén, avezérnek. egész bizodalma volt (MN 75)

a ki okos és tanult ember volt. jovallá achmetnek. hogy hagyatná (MN 76)

vegyveres ember egy szers mint reá rohanának (MN 83)

más képpen beszély. egy olyan ember felöl. a ki tégedet mód (MN 86)

szép személyt. egy székben, két ember a klastromba vivék. minden szerencsétlenség (MN 116)

készithessen mentöl hamaréb. ez az ember mind az ajándékért, mind pedig (MN 140)

gondolatban volt. hogy egy olyan ember, a ki, érdemes. és méltó (MN 141)

tsinálni. szánakodásában. és ez az ember. akinek a szive meg nem (MN 144)

mondá néki. tudom hogy emberséges ember vagy., és hogy szegénységben vagy (MN 175)

nem vihetet. de ugy mint ember. eleget akarok tenni kivánságomnak, és (MN 199)

magokot, honnét vagyon, hogy egy ember nyomot sem látunk és ha (MN 230)

ki lehetne szállani., a három ember visza jövén mondák. hogy a (MN 240)

tanácsot. mivel nem egy királyi ember, hanem Isten s’ ember adná (KKU 247)

királyi ember, hanem Isten s’ ember adná ezt nékünk: erre valo (KKU 247)

emberen áll, és hogy az ember nem jár, és nem vezeti (KKU 253)

lépésit, és kitsoda az az ember. aki meg foghassa. hogy mitsoda (KKU 253)

felelé. Storophila. uram mitsoda az ember hogy meg emlékezel. rolla, {…} és (KKU 254)

lukáts klastromában; ez a szent ember gyakorta halván ezeket a szokot (KKU 259)

végben buzgoságomot; a püspök értelmes ember lévén. észre vevé, hogy nem (KKU 259)

Storophila. Mit jelent aza két. ember képe, kik tsufságbol egy más (KKU 263)

felele mind azokra eza szent ember, ha az ur kezéböl el (KKU 264)

de hol vagyon az az ember. aki hozája hasonlittson, és ki (KKU 264)

ö fájdalmárol. mert örül hogy ember születet evilágra {…} abizonyos, hogy a (KKU 274)

mást nem mondhata ezen szent ember felöl, ezel kezdé káromlani. mondván (KKU 275)

mitöl félhetz hát kitsiny hitü ember; ate fejednek haj szálai meg (KKU 278)

inkáb azt mondani. hogy minden ember hordoza azt. vagy akarja, vagy (KKU 280)

állat, mivel atalám nem lehet ember (KKU 288)

A kristus. anem angyal. hanem ember vala, valamint magad. a szenvedések (KKU 288)

látni, hogy egy Isten s’ ember akeresztet hordgya, külömb külömb féle (KKU 292)

idejében vala avárosban. egy nyomorult ember, akinek a két lába anyira (KKU 293)

akár minémü állapotban legyen az ember; de mindenkor talál valami alkalmatosságot (KKU 295)

jó állapotot. mitsoda tehát az ember élete eföldön. hanem szüntelen valo (KKU 296)

nyugodalomban nincsen., hová lészen az ember.? kihez folyamodik. és kitöl várhat (KKU 298)

Isten esze adot, azt az ember el ne válasza. {…} mondgya az (KKU 304)

üsmérlek titeket, ha a külsö ember roszra ingerel. felellyed nékie, a (KKU 312)

kristus. azt tudod hogy az ember két részböl áll. ugy mint (KKU 312)

jób. 14. 5. nem tudgya ember az ö végit. hanem mint (KKU 317)

hirtelen reájok jö. {…} ha az ember tudná ideit halálának, ugy el (KKU 317)

atyám fia, mondá eza szent ember sirva, hogy miképpen beszélsz., hanem (KKU 321)

végre is mondá egy szent ember., hogy ha látod hogy egy (KKU 334)

valo hogy a nem volna ember a ki nem érezné a (KKU 340)

kivül is a mihez az ember meg szokik (KKU 343)

Hatodik rész az ember, Istennek templomává lészen. akereszt által (KKU 351)

lehessenek a békeséges türésre. ahadi ember is nagyob bátorságal., és örömmel (KKU 359)

azt tud meg, hogy az ember életének békesége, és tsendesége. abban (KKU 389)

az Isten törvényében a belsö ember szerént, de látok az én (KKU 389)

életet. de ez a szent ember, meg gyözvén magát, le vetkezödék (KKU 403)

eke, a föld pedig az ember. akit mivelni kel a keresztel (KKU 409)

szöllö veszön füg, ugy az ember minek elötte az Isten szolgálattyára (KKU 416)

nékem, mondá david, mert az ember lábai alá tapodot engemet, ne (KKU 416)

a bór vigasztallya valoságal. az ember szivét, bé tölttvén azt, menyei (KKU 417)

Hatodik Rész Az ember Istennek templomává lészen, akereszt által (KKU 417)

az a templom, mivel az ember az Isten képe. ennek a (KKU 419)

koronát várhatz mind azokért, boldog ember aki kisértetet szenved, mert minek (KKU 422)

és durva nyomoruságában., aza nagy ember nem panaszolkodék, söt még áldá (KKU 427)

hogy ha ez a szent ember, akoron nyerté töb ditséretet. a (KKU 428)

vala, övéle volt, oh’ tsudálatos ember, mondá az anyaszent egyháznak egy (KKU 430)

egy féregel. olyanal mint az ember, még hogy azt is meg (KKU 431)

mitsoda gondolatban lehet az olyan ember, aki noha meszire meg láttya (KKU 434)

a lajtorja. a melyen az ember fel mehet amenyekbe (KKU 444)

lehetetlen az Istennek tettzeni, az ember azért vesztette el magát, hogy (KG 453)

követni, a mit Isten s’ ember tanitot nékünk, a mit ö (KG 454)

meg pirulna, ha egy okos ember szavát el hiszük, hát az (KG 454)

ö érette is teremtetet az ember, magadért teremtettél uram bennünket mondgya (KG 456)

azon. által, oh! vakság! az ember viszá élvén az okoságával. a (KG 457)

szeresük az Istent, mert minden ember az Isten munkája, és mindent (KG 458)

féle szolgálattal, nintsen pedig olyan ember, aki inkáb ne fügjön az (KG 458)

modgyok szerént, tsak egyedül az ember távoznéké el tölle, irtoztato nagy (KG 458)

válogatás nélkül, kitsoda az az ember mondgya aproféta. aki ugy élhet (KG 459)

ember meg halyon. és az után (KG 463)

hogy azon végezödik el az ember élete, ugy az egész világ (KG 464)

de a testi, és földi ember, akinek a szive hideg, semmit (KG 471)

aitatoságok. noé igaz és tekélletes ember vala, ez az Isten elöt (KG 473)

hogy mértékleteségel. élyen azokal az ember, szabad ö néki azokal élni (KG 479)

II Egy ember által jött bé evilágra abün (KG 479)

avétkeknek, a melyekben esik az ember gyermekségétöl fogvást (KG 480)

eleiben, valamint az ina szakadt ember, az ágyában. mivel ö örökös (KG 481)

penitentziának kell lenni, nincsen olyan ember aki ne vétkeznék, de ha (KG 484)

lévén. mint hogy nintsen olyan ember aki gyarlo nelégyen. és szüntelen (KG 484)

Boldog ember az, aki értelmesen gondolkodik a (KG 491)

valo létel, avilághoz kaptsollya az ember szivét. el felejteti véle az (KG 492)

koronáztatot fejünknek. akristus fájdalmakot szenvedö ember, és mi agyönyörüségekben akarunk élni (KG 493)

illyen a szem, fül ember, a ki mindent akarna látni (KG 496)

elsö apostol, erröl példa, az ember nagyra születet, de nem szabad (KG 496)

szállya meg a gonosz tévö ember lelkét, része lesz pedig aditsöségben (KG 499)

fogvást. a Conciliumok szerént az ember magátol tsak hazugság. és vétek (KG 500)

Az ember akor leg erösebb, a midön (KG 500)

életnek, az el vonnya az ember szivét a vétekhez valo ragaszkodástol (KG 508)

adot neki a penitentziára., az ember is vétekben eset, és az (KG 511)

Ember, embere haragot tart, és az (KG 533)

Egy emberséges ember soha sem szó hórdó, mert (KG 556)

A többi közöt egy ember jöt hozám akarván titkoson meg (KG 558)

az emberséges okos, és értelmes ember, olyan formában halgatá ezt a (KG 558)

és mondá néki az emberséges ember, uram, ha engemet jól üsmernének (KG 558)

meg bántani, ez az emberséges ember. pedig nem érezvén, és nem (KG 559)

Nintsen olyan. Istenes, és emberséges ember, akár ki légyen az, a (KG 559)

tarthasák, de az az Istenes ember rend szerént valo életét követi (KG 559)

Az okos ember soha sem halgattya. a szó (KG 559)

azt mondom. hogy a mely ember tsak egy szer árulkodnék nekem (KG 560)

A nem elég hogy az ember az Istent üsmérje, hanem még (KJÉ 578)

ötet meg fogja itélni, abünös ember nem gondolhatta azt, hogy az (KJÉ 578)

meg bántottuk volt ötet, az ember meg nem érezte volna avéteknek (KJÉ 580)

is. hanem az Isten s’ember halála által, tehát igen nagy (KJÉ 581)

Az ember nem tsak olyan igasságtalan. hogy (KJÉ 581)

évangyélisták, kik tsak az ember tselekedetit akarták le irni. némelykor (KJÉ 589)

mint Isten. némelykor ugy mint ember, és mind Isteni, mind emberi (KJÉ 589)

ígért messiást, mert mihent az ember a halálnak rabsága alá adá (KJÉ 602)

zakariás volt. ez a szent ember. az ö feleségével, Ersébethel, az (KJÉ 604)

azon familiábol valo josef nevü ember el jegyzette volt. és a (KJÉ 605)

volna, de mivel hogy igaz ember volt. nem akará azt ki (KJÉ 608)

vagyon. a kristus Isten. és ember egy szers mind, és egy (KJÉ 609)

az emberi természetet. ugy mint ember, sok számu embertöl származik, ugy (KJÉ 609)

az atya Istentöl, ugy mint ember, idöben születik, ugy mint Isten (KJÉ 609)

Atyának kebelében, és ugy mint ember. idöben születet a szent szüznek (KJÉ 611)

Ez igaz, és Isten félö ember vala, akiben lakozot a szent (KJÉ 615)

nem tsak. kenyérel él az ember., hanem minden igével, mely az (KJÉ 620)

velünk az Istent. akit soha ember nem látta (KJÉ 621)

fel nem ment., hanem az ember fia. aki onnét le szállot (KJÉ 624)

fiának adhassa., felelé nékik, az ember nem vehet semmit egyebet. hanem (KJÉ 625)

oda mene hozája egy királyi ember, kérvén ötet. hogy menne kafarnaumban (KJÉ 628)

ebben ahajoban velem, mert bünös ember vagyok, a kristus mondá néki (KJÉ 630)

ö tartományokot. a meg gyogyult ember. kéré ameg szabaditoját, hogy hadd (KJÉ 635)

néki kövess engemet, az az ember, ki az alpheus fia volt (KJÉ 636)

ezeket mondaná az aszonynak. egy ember érkezék oda, és mondá jáirnak (KJÉ 638)

az után tölle, hogy mitsoda ember volna a, de ö maga (KJÉ 640)

ne történnyék rajtad, ez az ember, mindgyárt hiré adá a sidoknak (KJÉ 640)

mivel azt akarják. hogy az ember legyen a szombatért, és nem (KJÉ 641)

a synagogában tanitván, egy olyan ember találkozék ótt, akinek el száradot (KJÉ 641)

anapon.? menyivel pedíg drágább egy ember. egy junál, erre ök semmit (KJÉ 642)

ö tanitásit. egy bél poklos ember. lábaihoz borulván. imádá ötet, és (KJÉ 647)

meg gyogyult volna. ez az ember mind azon által mind ki (KJÉ 647)

felölle hogy ördöge vagyon; az ember fia pedig eljött, évén, és (KJÉ 651)

mondá magában, ha ez az ember proféta volna. tudná azt, hogy (KJÉ 652)

másikának miböl meg fizetni. az ember a kinek tartoztanak, el engedé (KJÉ 652)

ördögöt ki üzé, és az ember kezde mind látni, mind beszélleni (KJÉ 653)

beszédet mondá anépnek. egy vetö ember ki mene vetni, egy része (KJÉ 656)

hogy ki volna az az ember, aki oly tsudálatos dolgokot tselekednék (KJÉ 662)

együt. mind eszeségel ött ezer ember vala. az aszonyokon, és agyermekeken (KJÉ 664)

tarttson. és a melyet, az ember fia adhattya néktek, ök pedig (KJÉ 665)

volna, mind addig valamég az ember fia halottaibol fel nem tamodna (KJÉ 674)

aszokal. mind addig valamég az ember fia halottaibol fel nem támadna (KJÉ 674)

sokat fog szenvedni valamint az ember fia. és hozá tévé, hogy (KJÉ 674)

magok közöt, azon orában egy ember a sereg közül a lábaihoz (KJÉ 675)

mutatá néki, hogy az az ember. nem egy könyen káromlaná azt (KJÉ 677)

némellyek mondák. hogy jó Istenes ember volna, mások pedig hogy tsalárd (KJÉ 680)

a földböl vett. ugy mint ember, és azt nem üsmérnék, a (KJÉ 681)

azt felelék nékik. hogy soha ember ugy nem beszélt. mint ez (KJÉ 682)

nem beszélt. mint ez az ember. a farisaeusok kérdék töllök, hogy (KJÉ 682)

tölle, hogy ha az az ember a maga vétkiérté, vagy a (KJÉ 685)

meg ötet, egy Jésus nevü ember; azt kérdék ötölle, hogy holvolna (KJÉ 685)

ötölle, hogy holvolna az az ember, és hogy azt felelé nekik (KJÉ 685)

azt nem tudom ha gonosz emberé vagy sem. de azt tudom (KJÉ 686)

a farisaeusok közül. az az ember nem Istentöl valo, mivel nem (KJÉ 686)

azt tudgyuk. hogy az az ember bünös és gonosz ember, ö (KJÉ 686)

az ember bünös és gonosz ember, ö pedig felelé nékik, azt (KJÉ 686)

nem tudgyátok, hogy egy olyan ember, aki oly tsudálatosan meg gyógyitot (KJÉ 686)

mely orában jö el az ember fia., hogy számot vegyen töllök (KJÉ 694)

meg kövezni, hanem azért. hogy ember lévén. az Istenhez tészi magát (KJÉ 696)

anépet. ugyan azon idöben, valamely ember. ilyen kérdést tett. tölle, uram (KJÉ 696)

kerdé töllök., ha egy ollyan ember, akinek száz juha vagyon. nem (KJÉ 700)

az apostolinak, vala egy gazdag ember. aki maga eleiben hivatá agond (KJÉ 701)

mint egy testet, azért. az ember elne válasza azt, amit az (KJÉ 703)

mondá nékik. a midön az ember fia el fog jöni, gondollyátoké (KJÉ 705)

példa beszédet mondá nékik. két ember mene fel a templomban hogy (KJÉ 705)

támadásnak napján. a midön az ember fia az ö ditsöségének székiben (KJÉ 707)

országa olyan. mint egy olyan ember, aki meg alkuván regel amunkásokal (KJÉ 708)

mit tselekeszünk mi, az az ember. sok tsudákot tészen, ha mi (KJÉ 711)

szolgája légyen mindenikének, valamint az ember fia. aki nem azért jött (KJÉ 714)

avárosban. egy gazdag Zakaeus nevü ember. aki is feje volt a (KJÉ 714)

és hogy kitsoda az az ember fia? felelé jésus nékik, mint (KJÉ 720)

kinek fia volt ugy mint ember (KJÉ 728)

hogy mit fog tselekedni az ember fia aföldön a midön nagy (KJÉ 731)

innepe lészen. és hogy az ember fiát meg fogják, és akeresztre (KJÉ 735)

az árul el engemet. az ember fia ugyan el megyen., a (KJÉ 739)

aláb valo volna ugy mint ember, hogy most meg mondgya nékik (KJÉ 743)

egy tsokal. árulodé el az ember fiát (KJÉ 749)

felelék néki, hogy ha hamis ember nem volna. nem adták volna (KJÉ 753)

mondá. a sidoknak, ihon az ember, de ök azonal kezdék kiáltani (KJÉ 756)

félelmekben fel kiáltának.. ez az ember., valoságal. Isten fia vala, de (KJÉ 760)

közöt, egy gazdag. és nevezetes ember, arimáthiai városbol valo. akit josefnek (KJÉ 761)

akara. térni. de az az ember nevén szollitván mondá. mária. aki (KJÉ 763)

galileában volt: szükséges hogy az ember fia abünösök kezében adatassék. hogy (KJÉ 764)

meg is gondolni, hogy anyi ember magára válalta volna egy hitetönek (VKT 790)

alá. amelyeket ez az ember. s’ Isten nyilatkoztatot ki néki (VKT 791)

tsak földi gondolatokal legeltetík, Az ember meg nem foghattya a maga (VKT 794)

meg tudgya magát örizni az ember., mivel sokan. jobbaknak tarttyák magokot (VKT 806)

Az ember rend szerent olyanrol. beszél. leg (VKT 806)

eleiben, mint sem egy olyan ember eleiben, akitöl tartanának. ki sem (VKT 811)

oly roszra forditá az elsö ember, ami szabadságunkot. az olta. annak (VKT 814)

állé, hogy nap estig gyötörje ember magát, a hamura feküdgyék. zákban (VKT 816)

amellyeket maga választ, magának az ember, ami pedig azokban jó lehet (VKT 816)

Isten keziben vagyon. de az ember nem tudgya ha gyülölségre., vagy (VKT 830)

az elsö vétektöl fogvást, az ember szivének meg romlása szüntelen a (VKT 832)

és az ö beszédiért, az ember fia is meg pirul azért (VKT 835)

akaro, se atyafi, se más ember, az élö Istennek kezéböl egy (VKT 835)

jókót sem szolottam. mikor az ember illyen alkalmatoságokban találkozik. ahalgatás olyankor (VKT 846)

A kevély ember. gyalázatban esik. az alázatoságot pedig (VKT 851)

áitatoságot. ellenben pedig, a kegyes ember. el töri. azirás szerént. ellenséginek (VKT 853)

bölcs. igasságosé az. hogy egy ember haragot tarttson más ember. ellen (VKT 856)

egy ember haragot tarttson más ember. ellen. a midön azon kéri (VKT 856)

tsudállyák. hogy egy jó Istenes ember vétkezik. és azt mondgyák ha (VKT 857)

tsudállyák azt, hogy egy istenes ember vétekben eshetik (VKT 857)

Mindenik ember, mondgya a nagy szent gergely (VKT 859)

Istent illetik. akristus ugy mint ember, magának tsak a meg vetéseket (VKT 860)

tsak féreg vagyok, és nem ember mondá aproféta által. el szalada (VKT 860)

aki ne vétene ebben? mitsoda ember az, akármely buzgoságal legyen is (VKT 860)

arany a keméntzében. ugy az ember meg probáltatik a ditsérö szaja (VKT 865)

Mitsoda ember volna az. a ki azt (VKT 869)

Kevés ember vagyon olyan. akinek két nyelve (VKT 873)

ki nem vétkezik beszédében. atekélletes ember, és egész testét meg zabolázhattya (VKT 874)

A világi ember soha meg nem elégszik még (VKT 877)

a hamiságnak kivánságában. az olyan ember. meg sem elégedik, hanem meg (VKT 877)

szerzettek volt; adgyák meg az ember szivének (VKT 877)

az Istennek szive szerént valo ember volt, nem volt elégséges olyankor (VKT 878)

Isten három tzélt teszen az ember kivánsági eleiben., és tsak ezeket (VKT 878)

földi javait, ez a szent ember., zugolodás nélkül nézé el veszni (VKT 888)

Egy olyan ember, aki anyit munkálodot, még ugy (VKT 896)

tarttsad. mert ez. az egész ember. az Isten. elöhoz az itéletre (VKT 897)

hoza tehát magával, hogy az ember avigaságot kedvellye, ezt nem lehet (VKT 898)

a betegségeket, a melyekben az ember. egészen meg fosztatot magátol. ahajlandosági (VKT 903)

meg tsökentenek. benne az egész ember meg gyengült, de az elméje (VKT 903)

mértékletesé tészik a lelket, az ember, abban az állapotban. tsak a (VKT 903)

temetet el, ez a szent ember. meg elégedvén állapottyával. azt felelé (VKT 904)

Az az ember meg holt. mitsoda nagy kár (VKT 910)

Hogy mitsoda végre teremtetet az ember. 1 (IK/A 11)

nagyob nyomoruságban nem eshetik az ember. 662 (IK/A 18)

Hogy mitsoda végre teremtetet az ember (IK/A 20)

annak el érésére, egy olyan ember aki a maga utolso végit (IK/A 20)

Elöször, ember vagy, az az, hogy fel (IK/A 21)

aki az égért teremtettél. ? oh ! ember, mondgya chrysologus szent péter. mi (IK/A 24)

földön, fiam ez a nagy ember. tudta meg betsülni akeresztyénségnek kegyelmét (IK/A 27)

menthette volna magát. és egész ember lehetet volna egyszers mind; menyiszér (IK/A 35)

tselekedhetet., abizonyos lévén. hogy az ember nem mász fel egyszers mind (IK/A 41)

meg fogják gyözni. mivel az ember élete az irás szerént. szüntelen (IK/A 47)

illik Éléázárol, ez igen tiszteletes ember volt, nem tsak azö öregségiért (IK/A 53)

igaz Istennek. ez a szent ember is meg fogaték (IK/A 53)

A midön ez a szent ember Tobiás, meg parantsolá a fiának (IK/A 84)

meg, mert ez, az egész ember. az, az. hogy ebben áll (IK/A 85)

vagyok, és teremtet állatod, erötlen ember. és halando. alkalmatlan arra hogy (IK/A 89)

fiát hogy mindenkor a bölcs ember tanátsát kerese. a bölcs ide (IK/A 91)

azért mondgya abölcs. hogy minden ember meg tudgya hogy nap fel (IK/A 106)

A bölcs ember, az öregek bölcseségit fogja keresni (IK/A 115)

jóra. vagy a roszra, az ember természet (IK/A 119)

elötte, a mit egy emberséges ember elöt meg nem mernéd tselekedni (IK/A 127)

ékeségek, ha belsö képen az ember tele tisztátálanságal. és vétekel; vigyaz (IK/A 132)

szép szavait, a jó erkölcsü ember. meg marad ajó erkölcsben valamint (IK/A 153)

anyának, alélek halálának, az élö ember koporsojának., minden gonoszok helyének, és (IK/A 162)

hogy a hideg lelésben lévö ember. a hus eledelt nem kiványa (IK/A 170)

mert a test szerént valo ember, mondgya szent Pál az az (IK/A 170)

azért is mondgya abölcs, atudos ember ha valamely bölcs igét hall (IK/A 171)

Chrysorius nevü fö, és gazdag ember, de a ki szintén oly (IK/A 175)

szolgálok. te féreg. és nyomorult ember. szemben akarsz állani teremtödel; oh (IK/A 188)

példát adgyon. piruly szégyenletedben kevély ember. mondgya szent Bernárd, te magadot (IK/A 215)

azt mondgya. hogy az engedelmes ember, agyözedelmekröl beszél., ha engedelmes lész (IK/A 225)

hogy atekéntetböl üszmérszik meg az ember; és az ábrázatnak ütközetiről üsmértetik (IK/A 229)

és afogak nevetése, és az ember járása, bizonyságot tésznek felöle. Ezért (IK/A 229)

jövendölte felöle hogy igen gonosz ember válnék belöle, látván rosz maga (IK/A 230)

egyél. ugy ély mint mértékletes ember azokal a melyek elödben tétetnek (IK/A 243)

oktalan állathoz. mint egy olyan ember; a ki leg kisebet sem (IK/A 244)

a vétket. a mely az ember. munkája, de az embert szeresed (IK/A 255)

gondollyuk hogy mi légyen az ember. annak alatson voltát. nyomoruságit, rövid (IK/A 277)

ma király. holnap semmi. az ember holta után. a barmok. a (IK/A 277)

azt teszi, hogy ha az ember jol meg visgállya magát, elég (IK/A 278)

annak el kel terjedni az ember egész életére: és azok, az (IK/A 279)

illeti, miképen keresheti azt az ember egy olyan rendben, ? a melyhez (IK/A 281)

nem felelek nekik. mert minden ember az Izrael házából, a ki (IK/A 285)

arra tanittaná öket., hogy az ember természet szerént szabad. és ura (IK/A 298)

mondván, hogy a szerzetben az ember nagyob tisztaságban éll, nagyob vigyázásal (IK/A 316)

tölle akarattyát. ez a szent ember, az Isten sugarlásábol. szent Pálhoz (IK/A 321)

nyomorultak., hogy ha egy gonosz ember igazgattya öket,. A nép vigadni (IK/A 324)

királyának jéroboámnak historiájára, ez az ember, fel emeltetvén a tiz nemzettségnek (IK/A 325)

avére ki ontatik, mert az ember az Isten képére teremtetett. gondold (IK/A 337)

bölcs azt mondgya. hogy boldog ember az, aki jó aszonyra talált (IK/A 344)

mihent pedig ez a szent ember avilágbol ki mulék, azonnal. gonoszá (IK/A 358)

veszedelemre teszi, ugy az álhatatlan ember is nyugodalmat nem talál. és (IK/A 362)

ugy elni mint egy Istenes ember, és azonban el mulatni tiszttségének (IK/A 365)

nagyob nyomoruságban nem eshetik az ember (IK/A 372)

kegyelmek után., ez a tsudálatos ember nyomorultul meg esik. a mely (IK/A 378)

Kérdés. Mi végre teremtetett az ember (IK/B 388)

azt el érheti. az mely ember az maga utolso végit nem (IK/B 388)

illendö boldogságot találnak. mellyekben az ember, nem hogy nyugodalmat, de csak (IK/B 388)

még is csak egy szegény ember házánál akarna lakni. minden tudatlanságban (IK/B 389)

annál nagyob szánakodásra mélto az ember, az ki az Istennel örökké (IK/B 389)

Elöször gondold meg tehát, hogy ember vagy. az az, ész (IK/B 389)

@: 1. Micsoda az ember (IK/B 389)

és ugyan azért teremtettél. oh ember. mondgya chrysologus sz. péter. mi (IK/B 392)

Ugyan is mit mondanál oly ember felől aki egy Fejedelem asztalára (IK/B 406)

sokan gondollyák azt, hogy az ember akkor jó erkölcsü, mikor az (IK/B 444)

{…} Szükségesé tellyeségel. hogy az ember magát meg üsmérje (IK/B 469)

bölcs meg felel. az bölcs ember az regieknek bölcseségit keresi, és (IK/B 472)

az rosz példa, mivel az ember termeszet szerént hajlando azt cselekedni (IK/B 475)

érti az tudományon, hogy az ember (IK/B 494)

mond ide aláb., az mely. ember az gyakorta valo feddésre meg (IK/B 502)

vagy is valamely más okos ember tanácsa nélkül (IK/B 505)

bölcs azt mondgya. az bölcs ember, az beszédet halgattya. dicséri azt (IK/B 520)

nevü elö kelö igen gazdag ember, az ki is szintég ollyan (IK/B 523)

rosz szokásokot vet volt az ember magához az elöt, gyakorta ugyan (IK/B 535)

mondani, {…} nem szolgálok. * te együgyü. ember. nyomoru teremtet állat, szemben állaszé (IK/B 536)

végy rolla piruly szégyenletedben. kevély ember, mondgya szent bernárd, hogy te (IK/B 559)

meg tartoztattya beszédét, az okos ember. * az halgatás pedig jele az (IK/B 573)

tudatlan volnál. mint az értelmes ember. az ki mind azon által (IK/B 574)

lévöket el vesztettenek. az bünös ember barátit meg háborittya, és az (IK/B 577)

mene, mondá néki. uram illyen ember, ezeket az roszakot beszélte felölled (IK/B 578)

látom én hogy az az ember az ki ugy beszélt felöllem (IK/B 578)

az ételért, egyél ugy mint ember azokban. mellyeket elödben adtak., leg (IK/B 581)

az bölcs mondására, hogy szükölködö ember lészen, valaki szereti az gyakorta (IK/B 581)

oktalan állathoz. mint az ollyan ember. ki leg kisebet sem szenvedhet (IK/B 582)

annyira hogy az haragban lévö ember, csak külsö képpen láttzik embernek (IK/B 582)

9. Kerüllyed az haragos ember társaságát. valamint az bölcs jovallya (IK/B 585)

igazságtalan. ? illiké az hogy egyik ember az másik ellen tarttson haragot (IK/B 589)

1. Minden ember felebarátod. még az kiket nem (IK/B 591)

meg egyezés. az mellyel két ember szeretik egy mást. különös szeretettel (IK/B 598)

azt gondold meg. micsoda az ember. az ö alávaloságát,. nyomoruságát. rövid (IK/B 611)

király holnap meg halhat. az ember meg halván kigyoknak, oktalan állatoknak (IK/B 611)

azt teszi, hogy ha az ember jol meg tekinti magát. elég (IK/B 611)

és állapottyát. mert ha minden ember nem alkalmatos mindenre, tehát nincsen (IK/B 614)

meg tanyittaná öket, hogy az ember természet szerént szabad lévén cselekedetiben (IK/B 630)

tartozik holot aval minden egyházi ember tartozik. szent gergely mondgya. hogy (IK/B 636)

kemény, tudatlan, az illyen elmejü ember, lehetetlen hogy vegben vigye az (IK/B 638)

valo fogyatkozásokot illeti, az mely ember az rosz erköltsben élt. vagy (IK/B 638)

lehetetlen hogy az mely egyhazi ember tudatlan. hogy az rest, és (IK/B 642)

mondgya. hogy az szerzetben az ember tisztábban éll. nagyob vigyázásal jár (IK/B 644)

kik nyomorultak lesznek. ha gonosz ember igazgattya öket. valamint az bölcs (IK/B 651)

lássátok mit cselekesztek. mert nem ember képiben itéltek hanem az urnak (IK/B 656)

vére ki ontasék, mert az ember az Isten kepire teremtetet. * söt (IK/B 665)

adgya * hasonlo képen. az álhatatlan ember, az lelkit sok veszedelemre tészi (IK/B 681)

6 intés. Hogy az ember nagyob roszban nem eshetik az (IK/B 690)

példa nélkül valo, nagy bölcseségü ember. olly nyomorultul meg essék. az (IK/B 696)

Rész Mi végre teremtetett az ember. pag. 1 (IK/B 700)

6 intés hogy az ember nagyob roszban nem eshetik avéteknél (IK/B 708)

2 Art. Az elsö ember vétkinek büntetésiröl és az eredendö (C/A 11)

IV. Rész. Az ember esetétöl fogvást. a Messiás el (C/A 12)

3 Art A más ember joszágának igaságtalanul valo meg tartásárol (C/A 20)

ez oly erösen vagyon az ember elméjében óltva, hogy lehetetlen azt (C/A 34)

Istenségnek létit. nintsen is olyan ember, a ki valamely hirtelen valo (C/A 34)

valamely részböl állana, mint az ember (C/A 37)

hamis. isteneknek, ugyan tsudálhattya az ember mikor ennek a könyvnek elsö (C/A 40)

meg egyesülése által lészen az ember., de az Angyalok nem eszerént (C/A 47)

{…} Az ember. mert ö okos teremtet állat (C/A 51)

Miért mondod azt, hogy az ember okos teremtet állat (C/A 51)

{…} Mert az ember üsmerettségel és külömböztetésel munkálodik, tudgya (C/A 52)

{…} Miért mondod hogy az ember az Isten képére és hasonlatoságára (C/A 52)

{…} Mert az ember az Istentöl vette alelket, értelmet (C/A 52)

Istenhez, ök tiszta lelkek, az ember pedig testböl és lélekböl álván (C/A 52)

Miképen teremtette Isten az elsö ember lelkét (C/A 53)

egyeséget a házaságban, hogy az ember el mondhasa hogy az Aszony (C/A 54)

eszerént neveztetet, mert ha az ember az Istennek engedelmeskedet volna. és (C/A 55)

2 Articulus Az Elsö ember vétkinek büntetésiröl és az eredendö (C/A 59)

meg foghatatlan titok., de az ember is meg foghatatlan enélkül avétek (C/A 61)

az ördögöt kel érteni, az ember és az ördögök közöt valo (C/A 64)

IV Rész Az ember esetétöl fogvást a Messiás el (C/A 64)

{…} Ez igaz, és tekélletes ember vala., seth. maradékábol (C/A 73)

{…} ki vala az az ember akit az Isten magának választa (C/A 76)

az Euphrátes vizén tul valo. ember (C/A 85)

a szöllö a melyet két ember vit a vállán fel fügesztve (C/A 108)

mondád hogy hat száz ezer ember közül. kik egyiptumbol ki jövének (C/A 109)

a népnek, hogy öis olyan ember valamint a többi. és hogy (C/A 111)

oly bizonyos hogy egy okos ember azokban nem kételkedhetik, ugyan erre (C/A 149)

A kristus Jésus Isten. s’ ember is tehát egy szers mind (C/A 150)

azt mondod. akristus Isten és ember egy szers mind (C/A 151)

egyezvén egy másal. tsak egy ember lészen meg egyezésekböl. ezen egy (C/A 151)

azon egy személy Isten. és ember egy szers mind, ez igy (C/A 151)

keresztelé ötet ez a szent ember (C/A 162)

meg mutassa azal. hogy valoságosan ember volna., és hogy magára vette (C/A 164)

volt mint más közönséges ember, azért alakosok benne nem hittenek (C/A 167)

jöttél, tsokal árulodé el az ember fiát? azután asidokot kérdezé hogy (C/A 172)

és sirattyák ötet, mint az ember szokta siratni egyetlen egy magzattyát (C/A 175)

is, mert ha Isten s’ ember eleget nem tett volna érettünk (C/A 180)

{…} Arimathiai Josef nevü gazdag ember a ki is mind addig (C/A 183)

mint Isten, és ugy mint ember, az ö ditsöségível, és hatalmával (C/A 193)

hogy a kristus. ugy mint ember, minden teremtet állatoknak urává tétetet (C/A 198)

valo embert, aki is földi ember, és az új emberben kel (C/A 206)

Egy olyan ember aki halálos vétekben vagyon nem (C/A 233)

fognak az olyanok, különösön egy ember meg tsalhattya magát. a szenttségek (C/A 239)

a vétektöl fogvást, mivel az ember nem ugy teremtet volt hogy (C/A 284)

{…} Hogy gonosz és hatalmas ember lészen. ellene fog állani ajónak (C/A 292)

{…} Mivel minden ember meg itéltetik halála után aközönséges (C/A 298)

hogy a kristus Isten. s’ember lévén, tellyeségel valo ura mind (C/A 300)

el a lélek atestöl. az ember meg hal, hasonlo képen alélek (C/A 311)

ebben is eset az elsö ember (C/A 313)

a melyekért vétkes lehet az ember (C/A 313)

{…} Minden ember, keresztyén. eretnek, hitetlen, söt még (C/A 355)

3 Articulus. A más ember joszágának igaságtalanul valo meg tartásárol (C/A 409)

Peter elsö predikálására. három ezer ember tére meg (C/A 448)

üdveségre, de a vétekben eset ember meg gyengült, tudatlan, a roszra (C/A 492)

és igy kegyelemröl kegyelemre; az ember az örökké valo életre jút (C/A 494)

anyira. hogy valoságal. nem mindenik ember üsméri meg az igazságot, se (C/A 496)

{…} Oh.! ember te kitsoda vagy Isten ellen (C/A 497)

akor veszi el. mikor az ember halálos vétekben esik. mert az (C/A 498)

ezeket el nem kerülheti az ember, Adamtol fogvást. a kereszttség ezeket (C/A 504)

Isten azt akarta, hogy az ember mindenkor meg emlékezék hogy mitöl (C/A 504)

ház Ceremoniáival, de szükségben, minden ember. és aszony keresztelhet., akar mely (C/A 507)

Honnét tudgyuk azt hogy minden ember, aszony,, és eretnek keresztelhetnek (C/A 507)

eredendö véteknek., mivel míg az ember az alat vagyon, az ördög (C/A 509)

{…} Az olyan ember aki meg nem keresztelkedhetvén ezel (C/A 510)

kereszttség. az Isten. és az ember közöt valo szövettség, a melyben (C/A 516)

hüségel meg tarttyák igéreteket. az ember is arra igéri magát. hogy (C/A 516)

valo indulatok. példának okáért. ollyan ember aki avétket sirattya, tartván agyalázattol (C/A 555)

valo keserüsége vagyon, egy olyan ember pediglen a ki bánnya vétkeit (C/A 555)

vivö alkalmatoságban vagyon., egy olyan ember, aki olyan helyre szokot járni (C/A 561)

4. Egy olyan ember aki házas lévén ujontában meg (C/A 656)

szent János. Mert nintsen olyan ember, a ki vétek nélkül volna (C/A 708)

áldozat volt, a kristus, és ember, az Istennek ajánlya magát, az (C/A 749)

az Istennek ajánlya magát, az ember halált szenved, az Isten meg (C/A 749)

marad. de az Isten. s’ember., magára vévén avilág büneit. és (C/A 749)

aki azt akarja hogy minden ember üdvezüllyön, és az igaság üsméretire (C/A 764)

eföldön nem leheté boldog az ember (C/A 907)

2.art. az elsö ember vétkinek büntetésiröl. és az eredendö (C/B 929)

4. rész. az ember esetitöl fogva, amessiás el jöveteléig (C/B 929)

3 art. amás ember joszágának. igasságtalanul valo meg tartásárol (C/B 934)

ez olly erösen vagyon az ember elméjében fel jegyezve., hogy lehetetlen (C/B 937)

Istenségnek létit. nincsen is ollyan ember aki valamely hirtelen valo veszedelemben (C/B 938)

valamely részekböl allana, mint az ember (C/B 940)

hamis isteneiknek. ugyan tsudálhattya az ember. mikor ennek akönyvnek elsö részit (C/B 942)

meg egyesülése által lészen az ember. de az angyalok. nem eszerént (C/B 948)

{…} Az ember. mert ö okos teremtett állat (C/B 950)

Miért mondod azt hogy az ember okos teremtett állat (C/B 950)

{…} mert az ember esmerettségel, és külömböztetésel munkálodik. tudgya (C/B 950)

{…} miért mondod hogy az ember az Isten képére és hasonlatoságára (C/B 950)

{…} Mert az ember az Istentöl vette a lelket (C/B 950)

Istenhez. ök tiszta lelkek., az ember pedig testböl, és lélekböl álván (C/B 951)

miképpen teremtette Isten, az elsö ember lelkét (C/B 952)

mindenik lelket, vagy hogy minden ember lelke. az ádám lelkétöl veszen (C/B 952)

nagy egyeséget aházaságban., hogy az ember el is mondhassa hogy az (C/B 953)

eszerént neveztetett., mert ha az ember az Istennek engedelmeskedet volna és (C/B 953)

meg foghatatlan titok. de az ember is meg foghatatlan enelkül a (C/B 958)

az ördőgöt kel érteni. az ember, és az ördögök közöt valo (C/B 960)

4 dik. Rész Az ember esetitöl fogva. a messiás el (C/B 961)

{…} ez igaz, és tökélletes ember vala, seth maradékábol (C/B 968)

{…} ki vala az az ember. kit az Isten magának választa (C/B 970)

az euphrátes vizén tul valo ember (C/B 977)

a szöllö, a mellyet ket ember vit avállán. fel függesztve arudon (C/B 996)

mondád, hogy hat száz ezer ember közül, kik egyiptumbol ki jövének (C/B 997)

mutassa anépnek. hogy öis ollyan ember. mint atöbbi. és hogy azon (C/B 998)

okos ember azokban nem kételkedhetik. ugyan erre (C/B 1029)

A kristus jésus Isten. s’ember is tehát egy szers mind (C/B 1030)

hogy a kristus. Isten. és ember egy szers mind (C/B 1030)

egyezvén egy másal, csak egy ember lészen meg egyezésekböl; akét természetnek (C/B 1030)

az edgy személy. Isten. és ember egy szers mind., ez igy (C/B 1030)

Emmánuelnek neveztetik. azaz, Isten velünk., ember s’Isten, az Anya szent (C/B 1033)

keresztelé ötet. ez a szent ember (C/B 1038)

meg mutassa azzal. hogy valoságosan ember volna., és hogy magára vette (C/B 1039)

ugy volt mint más közönséges ember. azért alakosok benne nem hittenek (C/B 1041)

jöttél. csokkal árulodé el az ember fiát,? kérdezé azután a sidokot (C/B 1045)

és sirattyák ötet. mint az ember szokta siratni edgyetlen egy magzattyát (C/B 1047)

is. mert ha Isten s’ ember eleget nem tett volna érettünk (C/B 1050)

kinokot. és halált szenvede mint ember büneinkért. és ugy mint Isten (C/B 1051)

{…} Arimathiai josef nevü gazdag ember. aki is mind addig nem (C/B 1052)

mint Isten. ugy pedig mint ember., az ö dicsöségivel, és hatalmával (C/B 1053)

hogy a kristus. ugy mint ember, minden teremtett állatoknak urává tétetett (C/B 1057)

ö Isten. ugy pedig mint ember. minden teremtett állatok felet valo (C/B 1062)

embert, a ki is földi ember. és az uj emberben kel (C/B 1063)

Condemnáltatni is fognak, különösön egy ember. meg csalhattya magát. a szenttségek (C/B 1083)

a vétektöl fogvást., mivel az ember nem ugy teremtetett volt hogy (C/B 1114)

{…} Hogy gonosz és hatalmas ember lészen, ellene fog állani ajonak (C/B 1120)

{…} Mivel minden ember meg itéltetik halála után. aközönséges (C/B 1124)

hogy a kristus Isten. s.’ ember lévén, tellyeségel valo ura mind (C/B 1126)

a lélek a testtöl. az ember. meg hal, hasonlo képen a (C/B 1135)

ebben is eset az elsö ember (C/B 1137)

a mellyekért vétkes lehet az ember (C/B 1137)

{…} Minden ember, keresztény. eretnek., hitetlen. söt még (C/B 1171)

3 Articulus. A más ember joszágának igasságtalanul valo meg tartásárol (C/B 1211)

péter. elsö predikálására. harom ezer ember tére meg (C/B 1241)

üdveségre, de a vétekben eset ember meg gyengült, tudatlan, a roszra (C/B 1273)

és igy kegyelemröl. kegyelemre. az ember. az örökké valo életre jutt (C/B 1275)

annyira hogy valoságal nem minden ember üsméri meg az igazságot, se (C/B 1276)

{…} oh! Ember. te kicsoda vagy, Isten ellen (C/B 1277)

akor veszi el, mikor az ember halálos vétekben esik. mert az (C/B 1277)

akarja. hogy az ember meg emlékezék. arrol. a mitöl (C/B 1282)

házi Cérémoniákal. de szükségben, minden ember, és aszszony keresztelhet akár mely (C/B 1284)

Honnét tudgyuk azt., hogy minden ember., aszszony, és eretnek. keresztelhetnek (C/B 1284)

eredendö véteknek. mivel míg az ember az alat vagyon, az ördóg (C/B 1285)

{…} Az ollyan ember aki meg nem keresztelkedhetvén. ezel (C/B 1286)

kereszttség. az Isten, és az ember közöt valo szövettség. a melyben (C/B 1291)

hüségel meg tarttyák igéreteket. az ember is arra igéri magát hogy (C/B 1291)

valo indulatok. {…} példának okáért, ollyan ember a ki a vetket sirattya (C/B 1320)

valo keserüsége vagyon. egy ollyan ember pedíglen aki bánnya vetkeit., mert (C/B 1320)

vivö alkalmatoságban vagyon, egy ollyan ember, akí olyan hellyre szokot járni (C/B 1325)

4. Egy ollyan ember a ki még házas. ujjontában (C/B 1394)

1. 8. mert nintsen ollyan ember, a ki vétek nélkül volna (C/B 1430)

volt. a kristus Isten és ember, az Istennek ajánlya magát, az (C/B 1460)

az Istennek ajánlya magát, az ember halált szenved, az Isten meg (C/B 1460)

Isten meg marad., de az ember s’ Isten, magára véven avilág (C/B 1460)

aki azt akarja. hogy minden ember üdvezüllyön, és az igazság üsméretire (C/B 1471)

eföldön nem leheté boldog az ember (C/B 1581)

nyomoruságot szenved az az ember, a kinek is felesége holmijit (IJE 14)

meg ronttya. anyiban., hogy az ember tsak amaga hittségéböl fordittya el (IJE 17)

adta volna annak. hogy az ember, és az állatok miért alusznak (IJE 22)

a regel. mert akor az ember egészen magáé mind ateste. mind (IJE 29)

után. még annál alkalmatlanab az ember. valamely nagy dologra (IJE 29)

akarnak, de mint hogy az ember az elmével munkálodik. el kel (IJE 30)

Azzal kételen az ember, mikor nintsen más mester ember (IJE 42)

mondá télámon, hát ha valamely ember, vagy aszszony, anyira beteges, hogy (IJE 43)

mely azt mondgya, hogy az ember ugy teremtetett a munkára, valamint (IJE 43)

akár ót ne legyen az ember, akár ott legyen ha semmit (IJE 44)

várt, azt pedig tsak négy ember elött, már valamelyik azok közül (IJE 47)

kezéböl, és mint hogy olyan ember a ki nem gondol semmivel (IJE 60)

a perét, az igen emberséges ember, de a munkát kerüli (IJE 60)

pedig kövér, és koros béli ember volt. az ebédet hogy el (IJE 60)

az idöt. amely nintsen az ember hatalmában (IJE 63)

a, példának okáért. hogy ollyan ember, akinek. gyors és éles elméje (IJE 76)

édes anyocskám, mikor pedig idegen ember vagyon aháznál, akor bátorságosab neki (IJE 78)

meg láthattya kegyelmetek, valamely betsületes ember azért jött vala az aszszonyhoz (IJE 79)

valojában azon aszoktatáson áll az ember élete, mint a melyet adnak (IJE 82)

tudni. hogy leg gyakortáb. az ember öregségében ollyan. lesz, a mitsodás (IJE 82)

a melyet látunk. hogy egy ember tselekeszik egész életében, mit mondgyak (IJE 83)

kivánná, hogy a gyermeke emberséges ember ne lenne, ezt az egész (IJE 84)

végre tzéloz, 1. hogy emberséges ember legyen. 2. hogy alkalmatos legyen (IJE 84)

a nagy urnak, hát az ember. aki oly kitsiny, oly nyomorult (IJE 88)

állat, akinek nintsen szabadságában az ember, mivel az ember. akristus öröksége (IJE 89)

szabadságában az ember, mivel az ember. akristus öröksége, meg szabaditván ötet (IJE 89)

sem azt roszul tudgya. menyi ember vagyon ollyan. aki azt gondollya (IJE 95)

a mire adgya magát az ember (IJE 95)

erkölcs által lehet valaki emberséges ember, és hogy ellene kellene mondani (IJE 96)

valamely jó, és értelmes. hadi ember mellet tiszttség nélkül, az után (IJE 99)

vihesse végben hivatallyát. mint emberséges ember, a mint is hogy szüntelen (IJE 103)

törvénye nem engedi hogy egyik ember, a másikát szükségbe hagya, az (IJE 109)

a mi szükséges. az illyen ember ha a háznál nem maradna (IJE 114)

egyik akadály, mivel egy értelmes ember azt jóra fordittya, a mit (IJE 114)

mond nékünk ez az emberséges ember, de tsak amunkámért adgyák meg (IJE 115)

és munkálodok legyenek. a nagy ember, gazdagá is lészen, és a (IJE 116)

rendeletlen. nem mondhatni azt emberséges ember lako helyének (IJE 125)

is hozá szokik ahoz az ember, hogy mihelyt üres helyt lát (IJE 127)

is volna, mint az ollyan ember, a ki együt vetné el (IJE 127)

Ugy, mondá angyélika. valamint egy ember felelé amásikának. a ki azt (IJE 128)

tanithatna minket flautázni. egy olyan ember. a kinek soha flautája nem (IJE 128)

tselekeszem, mint aszent irás béli ember, a ki egy tornyot akart (IJE 129)

olyan nem jó. hanem tsalárd ember, lactencius (IJE 140)

kézi munka, mivel azt minden ember láttya, hogy nem szükségböl dolgozik (IJE 149)

nem szükségböl dolgozik, azért, minden ember azt fogja mondani. hogy jó (IJE 149)

dolgoztatni a munkásokot, mivel egy ember tizet ér, ha annak idejében (IJE 156)

magának. az idöt. egy betsületes ember, a ki nem vala szerzetes (IJE 157)

nem vala szerzetes. hanem világi ember, de aki valamint apáter. szükségesnek (IJE 157)

Az az emberséges ember, mondá angyélika. akiröl ide fellyeb (IJE 158)

Az a betsületes ember, mondá erre apáter, /hogy meg (IJE 158)

annál eléb valo. kain szánto ember vala. de ábel. ajuhokot örizé (ISZ 176)

hogy egy áthénes béli városi ember., regel fel kelvén. sétálni ment (ISZ 187)

hogy a munkára téteték az ember, aföldi paraditsomban., és esete után (ISZ 188)

pusztán hagyot földet látt az ember, atörökök ótt is ugy el (ISZ 189)

hat száz ezer fegyver foghato ember vala közöttök, husz esztendöstöl fogvást (ISZ 190)

három száz ezer fegyver foghato ember találtaték. Josaphátnak ahoz képest még (ISZ 190)

fundatioja után, nyolczvan ezer fegyveres ember vala, mind azon által akörül (ISZ 190)

hold földön termet buzával. négy ember esztendeig bé éri, két font (ISZ 191)

azt jól meg tudhassa az ember, de agörögoktöl maradot képekböl. lehet (ISZ 199)

mint egy nálunk valo törvényes ember, vagy mint az ollyanok, akik (ISZ 220)

volna, hogy az, Isten, és ember egy szers mind, hogy az (ISZ 228)

valoságal vigaságos napok valának, minden ember tartozot ahárom nagy innepre, ugy (ISZ 234)

mind az okozta, hogy az ember. mind magát (ISZ 240)

szekerek, amelyeken. egy vagy kétt ember állott, de mint hogy a (ISZ 258)

azt. tanittya nékünk, hogy minden ember ami felebarátunk, és mindent ugy (KSZ 298)

péter elsö prédikaciojára, három ezer ember tere meg, és amasodikára, ött (KSZ 303)

vagy homályosoknak., amelyeket valamely különös ember akart azokhoz tenni, hogy pediglen (KSZ 319)

fel nem talállya, hogy az ember élete meg rövidült volna. tizen (KSZ 325)

ha halála után ugyan azon ember, életben vagyoné. és hogy ha (KSZ 344)

valoságos királyok volté az az ember, könnyen el lehet hinni, hogy (KSZ 344)

ollyan dolog, hogy egy emberséges ember, magát meg ölte, leg kisseb (KSZ 347)

felöllök, egy ilyen, igen emberséges ember, kár hogy keresztény (KSZ 348)

inkáb követték hivatallyokot, ha az ember. mondgya szent ágoston: egy szers (KSZ 365)

véle közösülni, és hogy egy ember tsak azért öleték meg, mert (KSZ 388)

volna, hogy nem tudná az ember hová térdepelyen, a mely kitsid (KSZ 402)

amely azt mondgya, hogy az ember meg üsmérszik aköntöséröl, nevetéséröl, és (KSZ 412)

pogány volt is ahalálra itéltetett ember, de háláadásbol, könnyebben vette magát (KSZ 426)

mondgya, hogy igen gazdag szegénységü ember volt, {…} és a következendö idökben (KSZ 428)

egy olyan nagy méltoságban lévö ember, akinek meg volt egy szer (KSZ 433)

helyekre mennyenek lakni, ahol soha ember nem járt, és ót nyomoru (KSZ 438)

bünhöz szokának, való hogy minden ember keresztény volt. de az ugy (KSZ 469)

emberek meg váltoját. hitte minden ember az utolso itéletet, és a (KSZ 470)

el hagyák pusztulni, mert minden ember, abban agondolatban volt, hogy az (KSZ 472)

szines penítentzia tartást láthatta az ember, valo mindenik véteknek különös penitentziája (KSZ 474)

volt, de igy, a mely ember harmintzor eset volna gyilkoságban, és (KSZ 474)

annyira sanyargatta, hogy ugyan az ember el rémül amikor olvassa hogy (KSZ 475)

meg szenteltetet személyeket, és minden ember el megyen vala butsura, a (KSZ 477)

és Mátyást. Ez a két ember. mindenkor hüségel voltak a kristushoz (SUT 498)

vala pedig egy sántán születet ember, a kit minden nap a (SUT 502)

ur házában mentenek, Ez az ember. látván pétert, és Jánost, a (SUT 502)

nevében gyógyítatot meg ez az ember, és a ki talpon áll (SUT 503)

buzgoságban lévén, egy Ananias nevü ember, és Safira, a felesége, el (SUT 505)

a népel. hogy az az ember igaságtalanul itéltetet volt meg, és (SUT 507)

oly régen. egy Theodás nevü ember fel kelvén, magát nagynak akará (SUT 507)

tartani, mint egy négy száz ember. melléje adá magát. de ötet (SUT 507)

igen buzgo és szent életü ember volt, mások meg féniciaig, cyprus (SUT 513)

azon városban egy simon nevü ember a ki annak elötte ababonaságot (SUT 514)

talám még az a jó ember életben volna, noha azt el (SUT 520)

meg engedni hogy az az ember gyogyittsa meg ötet, a midön (SUT 523)

tehát avárosba. egy judás nevü ember házahoz a hol harmad napig (SUT 526)

egy Ananiás nevü tanitvány,, szent ember, és leg nevezeteseb a Damaskusba (SUT 526)

sokaktol halottam. hogy az az ember. menyi roszat tet ate szenteidel (SUT 526)

néki. eregy hozaja, mert olyan ember. akit én választottam arra, hogy (SUT 526)

ugy tettzék néki. mintha egy ember reája tette volna kezeit, és (SUT 527)

egy Angyalt bé menni hozája ember képiben fényes ruhában, és aki (SUT 532)

is tsak olyan ember vagyok mint magad, mind együt (SUT 534)

mit mondhatz te ollyan ember ellen akinek rabja voltál, és (SUT 540)

hogy Agrippa volna az az ember, meg várá hogy a Császár (SUT 540)

kérdé ki volna az az ember, a Császár felelé, hogy Ágrippát (SUT 540)

Ezen idöben támada egy tsalárd ember, a kit a samaritánusok betsüleni (SUT 541)

mindenüt el terjede, ez az ember pogány lévén, némely olyan tselekedeteket (SUT 545)

a mikor puzolba volnának, egy ember tudtokra adá, hogy mitsoda veszedelemben (SUT 590)

természetü, leg könyeb, leg változob ember volt atöbbi közöt, némelykor igen (SUT 601)

vesztete el, Egy Simon nevü ember esze gyüjtvén a népet, nagyon (SUT 609)

volt hogy anyi sok számu. ember közül. egy nem marada életbe (SUT 613)

hogy nem ember, hanem Isten beszéllene. és más (SUT 617)

nevü, ez okos, és értelmes ember vala. akinek elméjiben volt valamely (SUT 623)

hogy, pál mondá Bárjésunak. óh ember, aki tele vagy tsalárdságal, es (SUT 623)

születésétöl fogvást sántált. ez az ember jelen lévén a szent pál (SUT 629)

vannak az Istenek, a kik ember képiben mi hozánk le szálottanak (SUT 630)

hihetö azért hogy nagy szál ember volt, és pált, Mercuriusnak, talám (SUT 630)

falukot fel prédálák. egy hadi ember a Mojses könyveire talála. el (SUT 634)

Mácédoniainak tartá lenni, az az. ember arra kéré ötet. hogy menne (SUT 651)

tarttyák, hogy az az Macedoniai ember., a gond viselö Angyala volt (SUT 651)

Ez okos, kegyes, és kelemetes ember volt. és épen nem kegyetlen (SUT 670)

egy Tyranus. vagy Tirannius nevü ember ada néki. ugyan ót is (SUT 676)

kik vagytok, azonnal az ördöngös ember. az Exorcistákra rohana, akik ketten (SUT 677)

félbe hagyván beszedit mondá. egy ember. buzát vivén a hátán. illyen (SUT 679)

hogy egy olyan nagy babonás ember mint Apollonius., a kinek szövettsége (SUT 680)

rontanák a kereskedést. mivel azaz ember. azt tanittya, hogy az embereknek (SUT 690)

embertöl. és hogy az az. ember. magát meg jobitotta, A korinthus (SUT 692)

mond. a szent Lélek. Az ember, akié ez az öv. e (SUT 703)

néki, it vagyon egy olyan ember. akit felix rabságba hagyot. és (SUT 719)

mondák magok közöt. ez az ember se ahalált. se a rabságot (SUT 722)

hajoban két száz hetven hat ember vala mindenestöl fogva, és a (SUT 725)

közöt, kétség nélkül ez az ember valamely gyilkos lehet. mivel (SUT 726)

szüntelen imádkozot érette. az ellenséges ember, ót ajó mag közi konkojt (SUT 736)

Ez igen bátor. és mérész ember volt. mondgya Josef. ez a (SUT 738)

neki. mond meg nékünk Igaz ember., hogy mit kellesék hinnünk a (SUT 739)

nem botsáttyák. Ananiás pedig olyan ember volt, a ki mind nagy (SUT 743)

egész nép ellen: ez az ember meg nem szünt az uttzákon (SUT 746)

olyan nehéz volt. hogy husz ember. nehezen zárja vala bé minden (SUT 755)

a közönségesen valo játékokba egy ember a CSászár láttára repülni akara (SUT 759)

hogy a világot. és az ember testét. ök teremtették volna, a (SUT 764)

hogy a kristus nem valoságos ember volt. se a halála nem (SUT 769)

akár mely féle ment az ember, tsak a sok vér ontást (SUT 788)

ravasz, nagyra vágyo, és hazug ember vala, négy száz tolvajokot gyüjtöt (SUT 799)

másnap regel, száz ezer fegyveres ember gyülekezék Tarisé mellé. némellyek azt (SUT 800)

viszá tert volna, két ezer ember. a kik leg inkáb valának (SUT 801)

olyan kegyetlen., és nagyra vagyó ember parantsollyon nékik mint János, azért (SUT 830)

maga hadán kivül. negyven ezer ember vala véle, ezek mindenüt prédáltak (SUT 836)

ágbol valo. értelmes és bátor ember vala. ez leg elsö renden (SUT 842)

Jésust. Az a rettentö sok ember. akikel tele vala aváros, tsak (SUT 845)

vitták tizen egy száz ezer ember holt meg (SUT 845)

az árkokba. Egy Manné nevü ember. alázár fia. a ki arra (SUT 869)

ronták egy millium, száz ezer ember hala meg. vagy a fegyver (SUT 889)

emberbe – 1

azok az indulatok mint az emberbe a ki meg bán valamit (É 161)

emberben – 47

nem hihetem, hogy egy rosz emberben, magához valo szeretet legyen., mivel (TL 187)

a kristus szeret, az új emberben kel öltözni, új elmét, és (É 100)

a vizeken, és aszeleken, az emberben semmi olyan nintsen, a mi (É 122)

igen is vala ugy mint emberben, és ugy mint az ö (É 253)

ur, átkozot ember. a ki emberben bizik, és atestet tészi az (É 285)

az Isten meg átkozot mert emberben teszi bizodalmát (É 286)

tamarik tsemetéhez az ollyan aki emberben veti bizodalmát (É 287)

ugy az ollyan aki tsak emberben veti bizodalmát, el távozván Istentöl (É 287)

féle tsudát tett ebben az emberben. ki üzé az ördögöt, a (É 312)

tudgya vala, mi volna az emberben (É 363)

nékünk vigyáznunk. ebben avakon születet emberben. akiröl szól amái Évangyélium (É 376)

láttyuk ebben az emberben, atermészet szerént valo okok, és (É 377)

ugy hogy öltözünk az új emberben., a ki is a kristus (É 500)

természet szerént valo dolog az emberben akönyüség, és az álhatatlanság, lehetetlen (É 529)

ö Istenségit. aki munkálodot az emberben, aki szegény, és alá valo (É 572)

uttyain járhason, és az uj emberben öltözék, akoron azö örzö Angyala (É 677)

ágazattya, az elsö, akegyelemnek az emberben valo munkálodása, a második, az (É 731)

ö Lelke által, a belsö. emberben., hogy akristus ahit által. a (É 783)

elméteknek lelkében. és öltözzetek uj emberben. aki Isten szerent teremtetett az (É 801)

{…} Miképpen öltozünk az új emberben (É 801)

hanem attol, hogy tsak az emberben biznak, és nem folyamodnak akristushoz (É 827)

akarván mutatni ebben a szent emberben, hogy azö szenttyeit. szolgálatokért, nem (KKU 276)

az ö tselekedetivel. és uj emberben kell öltözni (KKU 309)

nyomoruságban. mert tsak hejában. vettyük emberben. az üdveségnek reménségit. {…} Storophila. Egyszer (KKU 412)

nyomoruságban, mert tsak hejában vettyük emberben az üdvesegnek reménsegit (KKU 412)

dolog történik lelki képpen. az emberben, minek elötte a szöllöt le (KKU 416)

vetni bizodalmunkot, mint sem az emberben (KG 521)

minden bizonyság nélkül. mi volna azemberben (KJÉ 624)

akegyelmet. mely el olttya az emberben. a földi dolgokhoz valo szomjuságot (KJÉ 627)

sokan voltanak abban a nyomorult emberben és mint hogy az ö (KJÉ 634)

azt, hogy a mi az emberben mégyen, az, az étel, a (KJÉ 669)

kovászát, öltöztes minket. az uj emberben. a kristus Jésusban, aki alázatoságal (VKT 862)

boldogá tenni. tsak nem minden emberben fel találtatik azindulat. valamelyikéhez ezek (VKT 877)

azt mondgya hogy gonosz gyalázat emberben ahazugság, és atudatlanok szájában szüntelen (IK/A 240)

a nagy keménység volna egy emberben ha nem segitene a terh (IK/A 259)

hazugságokot szolnak. * . gonosz undogság az emberben az hazugság, de az tudatlanoknak (IK/B 579)

mivel minden emberben. nincsen egyenlö hajlandoság. se egyenlö (IK/B 614)

micsoda roszat okoz egy iffiu emberben. az ördög azon igyekezvén hogy (IK/B 681)

földi ember, és az új emberben kel öltöznünk aki akristus tudni (C/A 206)

ö egy Fiában. Isten. s’ emberben. ki a kereszt által az (C/A 517)

attol. hogy inkáb biznak az emberben. mint sem az Istenben (C/A 706)

földi ember. és az uj emberben kel öltöznünk (C/B 1063)

ö egy Fiában, Isten. s’ emberben. ki a kereszt által az (C/B 1292)

attol, hogy inkáb biznak az emberben, mint sem az Istenben (C/B 1428)

szüntelen is meg tarttya az emberben, mert mint (IJE 15)

egész hitele volt abban az emberben., Ez a gyilkoság büntetetlen marada (SUT 666)

roszat nem látunk ebben az emberben. mit tudunk mi abban. ha (SUT 709)

emberböl – 13

atisztátalan lélek ki mégyen az emberböl,, száraz helyeken jár, nyugodalmat keresvén (É 201)

atisztátalan lélek, ki megyen az emberböl. vizetlen helyeken jár, nyugodalmat keresvén (É 312)

hadát. a mely harmintz ezer emberböl állot. meg indittá. és minden (MN 74)

ki is a leg fejéreb emberböl leg feketéb szerecsenné lön. ez (MN 153)

ne küldené ki abbol az emberböl. mind azon által akristus parantsolá (KJÉ 634)

Mint egy hat száz ezer emberböl. ki vévén az Aszonyokot, és (C/A 91)

mint egy, hat száz ezer emberböl. ki vévén. az aszszonyokot, és (C/B 982)

pedig atábora negy száz ezer emberböl állot, amidön saul egészen le (ISZ 190)

mindenik tábor huszon négy ezer emberböl állot, akik holnaponként szolgáltanak. ez (ISZ 190)

ám bár, három száz ezer emberböl állot is az ö hada (ISZ 257)

mindenik sereg hoszon négy ezer emberböl állot, és ezek rendre tettenek (ISZ 259)

tizen egy száz hatvan ezer emberböl állot, nem számlálom azokot, kik (ISZ 259)

tiz pedig ezekböl, mindenike ezer emberböl állot, a többi hat száz (SUT 807)

embere – 27

a kajmakán pedig igen kedves embere acsászárnak. hogy ne volna, mikor (TL 10)

buza vagyon és marékal az embere hánnya., kel ugyan valamit neki (TL 250)

hordozo volt és igen kedves embere a császárnak, tehát sokáig kel (TL 288)

apártolás. és meg jelentetik abün embere, a veszedelem fia, ki ellenkezik (É 41)

hogy ha ez az Isten embere magát nem ditsérte volna, azok (É 145)

hallotta volna Eliséus, az Isten embere, hogy meg szaggatta volna ruháit (É 315)

a jordánban hétszer, az Isten embere beszéde szerént. és meg ujula (É 315)

latta volna ötet az Isten embere ellenben, mondá az inasának Giezinek (É 380)

onnét, és mondá az Isten embere. hagy békit néki,, mert a (É 380)

és észre vévén. hogy Isten embere volna. egy kis házatskát készite (É 381)

mi közöm nékem veled Isten embere,? bé jöttél hozám, hogy emlékezet (É 387)

ebben üsmértem meg, hogy Isten embere vagy te. és az ur (É 387)

igaznak tarták. és dom valesco embere viszá tére ezel a szomoru (MN 16)

alepi basának. hogy harmintz ezer embere legyen készen. de a harmintz (MN 74)

rendbe vevé. és száz ezer embere találkozék, kincse pedig a had (MN 74)

Ember, embere haragot tart, és az Istentöl (KG 533)

volna, egy Cyrenei simon nevü embere adák akeresztet. és arra kénszeritték (KJÉ 757)

mivel a pap az Isten embere., egy papnak minden tselekedetének, oktatás (C/A 637)

mivel a pap az Isten embere, egy papnak minden tselekedete oktatás (C/B 1380)

tsak amaga tselédi közül. 318 embere vala, mennyi sok gyermek. aszszony (ISZ 175)

amalécitákot, két száz tiz ezer embere vala, Dávidnak, mindenkor tizen két (ISZ 190)

Josaphátnak ahoz képest még több embere vala, mert ámbár tsak harmad (ISZ 190)

aszszony a férjének, az Isten embere számára. és abban tegyünk egy (ISZ 203)

holot josaphátnak tsak fegyver foghato embere meg volt tizen két száz (ISZ 265)

a kristus. az Istennek választot embere volt, és igen hires a (SUT 499)

Tigellinus Néronak leg kedveseb embere, vala gyanakodásba esvén Apolloniusrol., nagy (SUT 766)

Ármáda fel ment hatvan ezer embere, nem számlálván a szolgákot. a (SUT 807)

emberé – 15

azt meg, hogy az Isten emberé legyen., hogy az ö szeretete (É 244)

hogy szabad akarattyábol lett volt emberé. a mi természetünknek, nyomoruságit is (É 470)

születésit, mert rend kivül valo emberé akará tenni, azért hogy méltó (É 673)

vala azért hogy az Isten emberé lévén, magát láthatová tegye, hogy (KG 527)

mester, a mi Istenünk, emberé lett., és közöttünk lakot, meg (KJÉ 584)

meg testesüle, az az. hogy emberé lett. testet, és lelket vévén (KJÉ 606)

és hogy mitsoda okokbol akart emberé lenni (KJÉ 609)

közöttünk maradot. az az, hogy emberé lett, és ugy mint Isten (KJÉ 611)

fiának, a ki meg testesülvén emberé lett a válttságunkra, meg alázta (IK/A 223)

is emberi testet vévén magára emberé lön válttságunkért, de még is (IK/B 567)

meg testesült Ige, a ki emberé lett hogy az embereket meg (C/A 150)

egyedül az Isten Fia lett emberé. és nem az Atya. vagy (C/A 152)

Atyával. és a szent Lélekel. emberé lett, ö benne pedig mind (C/A 152)

a menyet el hadtaé. hogy emberé legyen (C/A 152)

szent lélek altal Mariátol. és emberé lön, meg is fesziteték mi (C/A 804)

emberéhez – 3

és meg térvén az Isten emberéhez minden uti társaival, el jöve (É 315)

azért, és juta az Isten emberéhez, akármelus hegyére. és mikor latta (É 380)

jutot volna, ahegyre., az Isten emberéhez, meg ölelé lábait, és oda (É 380)

emberei – 15

és már most a vajda emberei viszik az adó pénzt Constancinápolyba (TL 267)

a’ Fejedelem és az Ország emberei, és nem a’ magoké (ML 316)

vevé eleiben. gondolván hogy az emberei azon jönének viszá, de tsak (MN 82)

az orában érkezének a thibolt emberei, akik el tévelyedtek volt. és (MN 84)

ki ment alola, a David emberei látván fel akadva által verék (IK/A 42)

tudtak hogy ök az Isten emberei volnának., miért üldözék öket (C/A 126)

tudták. hogy ök az Isten emberei volnának, miért üldözék öket (C/B 1010)

egy háznak valának atemetésre rendeltetet emberei, akiket sir ásoknak nevezték. {…} akiket (KSZ 377)

meg tudá, mert a kornélius emberei épen akoron zörgetének a kapuján (SUT 533)

királyi familiábol valának, sok hadi emberei valának a kikért tartottanak töllök (SUT 744)

pusztitásnak. a melyet a Florus emberei tselekedtenek. azután fel mene a (SUT 784)

ugordék tsak harmad magával ahadi emberei pedig fegyvert akarván fogni hogy (SUT 802)

vélek, eleinte mindgyárt az emberei jol viselék magakot, de végtire (SUT 805)

jános pedig sokakot a maga emberei közül a (SUT 848)

örzötték el szaladának, a János emberei pedig sok más ártatlanokot is (SUT 849)

embereinek – 2

lévén a szive.. hanem az embereinek mondá. hogy nyolcz tolvaj ütött (MN 85)

miben volna adolog. mondá az embereinek hogy ne mennének utánna. ezek (MN 118)

embereit – 7

aszszony pérában, a bercsenyi ur embereit mind jól üsmerem, de az (TL 32)

a portékát, és a fejdelem embereit fogják vinni. azok is már (TL 51)

tisztelék és szereték, mint Istennek embereit., a gonosz királyok rend szerént (C/A 126)

tisztelék. és szereték. mint Isten embereit a hamis királyok, rend szerént (C/B 1010)

ásták volt, oda szaladván, negyven embereit ót találá, akiknek egy nehány (SUT 812)

templomnak. azokbol részelteté a maga embereit. akik gyakorta meg részegedtenek (SUT 843)

de ezek tsak az Éléázár embereit kezdék vagdalni, a kik a (SUT 849)

embereivel – 2

a mi vitezink a királyné embereivel arra kénszeritték a rabokot. hogy (MN 104)

vevék. magát meg ölék minden embereivel együt (SUT 596)

embereível – 1

ötet. a midön az Isten embereível élünk, ahit arra tanit, hogy (É 388)

emberek – 29

meg. de ezek igen emberséges emberek. jo szivel beszélgettek volna velünk (TL 8)

valamint azok akappan formában herélt emberek láttyák, édes néném. nagy becsület (TL 11)

észre hogy föld indulás, az emberek azt mondgyák hogy ennél nagyobat (TL 38)

hát, és az ide valo emberek. abban inkáb emberek. mint sem (TL 42)

ide valo emberek. abban inkáb emberek. mint sem másut. de édes (TL 42)

mi itt derék házas. tüzes emberek vagyunk. és ugy szeretem már (TL 55)

szabó. valami fö renden lévö emberek itt nincsenek, a kikhez mehetnénk (TL 58)

földniröl ide el jönek az emberek. szekereken feleségestöl. gyermekestöl. husz, vagy (TL 59)

a kezekel vonták ki az emberek a sok halat, nem lehetet (TL 65)

selyemel. ök azt mint okos emberek. mind meg tanulták volt. itt (TL 102)

a gondviselöje meg halván, az emberek. akik a földit szántották, minden (TL 119)

a melyben, az ollyan nagy emberek, akik elöt a királyok. térdet (TL 119)

vagy szántatta. és az illyen emberek vetették idövel a romai birodalom (TL 119)

keresték, és a melyben az emberek oly közönségesen éltenek. mert azt (TL 120)

azok csak nem mind hadi emberek lévén, gerardus ugy rendelé, hogy (TL 125)

néném a föld alat lako emberek is lakadalmaztak, és tánczoltak. mert (TL 140)

betegesen, nem kivánhatni, ha az emberek közönségesen aszüle apjokal élhetnének mi (TL 151)

hogy már azok el veszet emberek. nagy örömökben, azt sem várhaták (TL 177)

mert a mint egy szemfenyvesztés azemberek közöt, és esztelenség. az aszszonyok (TL 187)

országban egyszersmind nönek fel az emberek az ilyen nagy pasaságra, valamint (TL 226)

ebédre hiná, amint szokás. az emberek közöt, azt nem kel várni (TL 241)

nem tudom én micsoda féle emberek ezek. de ezekel nem lehet (TL 248)

akár mit mondgyanak felöle az emberek. az az, arosz nyelvek, a (TL 257)

ha tsak azért akarunk emberséges emberek lenni hogy az emberek meg (TL 257)

emberséges emberek lenni hogy az emberek meg ditsérjenek. el vettük a (TL 257)

gyülölséget. és veszekedést szerezen az emberek közöt, hogy öket el távoztasa (TL 271)

harang nintsen, hanem arra rendeltetet emberek vannak. kik fel mennek a (TL 281)

hanem szivel kérjük. mert az emberek a szájat halgattyák meg, de (TL 298)

volna buzát kűldeni, de az emberek a’ kiknek olyan fekete buzájok (ML 320)

emberekbe – 1

egyet az ördögel., hogy az emberekbemenyen. és ki menyen mikor parantsolni (SUT 680)

emberekben – 20

talál aminket valo szeretetben. az emberekben. még nagyob a magokhoz valo (TL 185)

munkálodik ezt láttyuk közönségesen az emberekben is. noha mind más formában (TL 197)

találnak, mint sem az egész emberekben. valamint ez a boldog vak (É 379)

akarat. a melyet látunk az emberekben., talám onnét jö, hogy mindeniknek (KKU 282)

meg testesülése által., és az emberekben, kegyelme által valo, születendö Jésust (KG 464)

azon jelekel, a melyek. az emberekben. akarattyok ellen valo haboruságot, és (KJÉ 710)

amelyeket rend szerent indit az emberekben. a természet. a halál közelgetésekor (KJÉ 747)

mely nem engedi hogy az emberekben. valamely olyas külömbözés legyen (VKT 785)

szerént valo igasságot, amelyet minden emberekben oltotta az Isten. és amely (VKT 799)

hogy minden jó valami az emberekben vagyon., anem az övék. és (VKT 866)

meg romlásnak, amelyet látunk az emberekben, attol a meg romlástol jö (IK/A 75)

mely meg romlást látunk az emberekben leg nagyob részint, attol vagyon (IK/B 435)

szók, nem csak az idös emberekben tellyesednek bé. az kikben is (IK/B 549)

valo nézve is adot az emberekben külömb féle hajlandoságokot. és annyi (IK/B 614)

maradnak meg, hasonlot látunk az emberekben, valamit az fákban, az kik (IK/B 695)

példát lát kegyelmed asok beszédü emberekben, a kik még lélegzetet is (IJE 38)

mert mind hogy külömböznek. az emberekben a hajlandoságok. a foglalatosságot is (IJE 42)

mindenkor a mértékletességet ditsérték. anagy emberekben (IJE 86)

kivül. hogy a természet az emberekben oltotta ezt a hajlandoságot, ök (ISZ 212)

roszért. amelyet láttak valamely különös. emberekben. {…} szent Chrysostomus, és a több (KSZ 454)

emberekböl – 2

mi ellenségink nem tsak ollyan emberekböl allanak, a kiknek rosz példájok (É 814)

lelkek ki mennek vala az emberekböl., a kikhez értették ruhájit (SUT 676)

embereke – 1

igyekezetek tsak a, hogy az embereke. aroszra vigyék, és öket, magokhoz (KG 542)

embereké – 10

öket illyen nagy kegyelemhez, lelki embereké kelleték öket tenni (É 554)

sokal tekélleteseb mint sem az embereké (C/A 47)

{…} Egészen újj embereké tevé öket, mert. 1. ujj (C/A 210)

világnak meg térése nem az embereké, hanem az Isten munkája volt (C/A 217)

embereké lettenek, tellyesek böltseségel. világoságal. és (C/A 448)

sokal tekélleteseb. mint sem az embereké (C/B 947)

{…} Egészen újj embereké tévé öket. mert. 1. uj (C/B 1066)

világnak meg térése. nem az embereké. hanem Isten munkája vala (C/B 1070)

tsudákot tettenek, egy szoval uj embereké lettenek. tellyesek böltseségel. világoságal. és (C/B 1241)

gyözhetetleneké; és hogy öket hadi embereké tehesse, mint olyanokot. a kiknek (SUT 799)

emberekel – 83

mezön vándorlani, az ide valo emberekel pedig nem lehet társalkodni. itt (TL 58)

de minden nap eszes, értelmes, emberekel vagyunk. még is nekem tenni (TL 142)

temette alakosit az uttzákon hintok emberekel lovakal el sülyedtek az Istennek (TL 289)

bizonyságot tenni, és ötet az emberekel meg üsmértetni, eképpen is tészi (É 27)

veszen, a földi dolgokot az emberekel el hagyattya, öket meg téritti (É 134)

ki meg üsmerteté öket az emberekel, mutatván reája ujával, amásodik, az (É 244)

nagy szorgalmatoságal. ókos, és értelmes emberekel, hogy ha azok kik a (É 250)

szövettséget, mellyet tett Isten az emberekel a kristusban. az ö Fiában (É 355)

szemérmeteségnek meg kel háborodni az emberekel valo letekkor. 2 hogy amely (É 494)

erövel. vétethették volna bé az emberekel az ollyan új, és rend (É 571)

szoval. hogy meg üsmértethese az emberekel a Messiást, szükséges volt, hogy (É 672)

gazdagságoknak, aki azokot közli az emberekel, és amelyekért (É 710)

böltseséget., amelyet közölni akará az emberekel. hogy az Isteni dolgokrol szolhassanak (É 733)

alélekel, nem azért, hogy az emberekel, tsak az igazságot üsmértessük meg (É 735)

és mivégre társalkodék akristus az emberekel. az ö halandó életében (É 786)

üdveségeket, egyebet nem tekéntet az emberekel valo társalkodásában, hanem tsak az (É 787)

meg igazitatá. élésel. és hadi emberekel meg raká. lunlei már azt (MN 30)

akarának állani azokal az üsméretlen emberekel. de azoknak tsudálatos fegyverek lévén (MN 236)

az Isten igy bánnyék az emberekel (KKU 274)

sem kel gondolni hogy az emberekel erejek felet valo keresztet hordoztasson (KKU 277)

viaskodtatták. és az embereket., az emberekel. azt el kel hinned, hogy (KKU 279)

bánik ate menyei atyád az emberekel. gyengében bánik azokal. kik ollyanok (KKU 279)

irgalmaságal bánik az Isten az emberekel. mivel anyomoruság mellyet reájok küld (KKU 375)

az emberek fiaival lenni. az emberekel valo egyeség oly nagyé elötted (KKU 431)

istáloban születni, gyermeké lenni, az emberekel társalkodni. és közöttök olyan életet (KJÉ 575)

avolt, hogy meg üsmértesse az emberekel., az Istennek., hozájok valo szeretetét (KJÉ 579)

avilágoságnak gyülölsége, vetteté meg az emberekel. ameg testesült Istennek oktatasit, és (KJÉ 582)

és imádtatván magát. bizonyos számu emberekel. ugyan azoknak. maradéki közül kelletet (KJÉ 602)

gyötrelmek az, a midön az emberekel gonoszul nem bánhatnak, arra kérék (KJÉ 634)

anyaszent egy ház, hogy az emberekel valo társaság. ne ártana ártatlanságának (VKT 831)

a kegyelmet annyi sok millium emberekel, kik a hitetlen országokban élnek (IK/A 26)

lélek meg akarta üsmértetni az emberekel. hogy az ifiuságnak ideje sokal (IK/A 45)

hogy ha eszerént bánik minden emberekel; ugy tettzik hogy még inkáb (IK/A 56)

emberekel társalkodnál., és hogy magad magadot (IK/A 92)

leheté, hogy az Isten az emberekel lakjék. ? monda Salamon. a midön (IK/A 104)

adnak jámborsagokrol., az ifiak abölcs emberekel társalkodván., meg mutattyák. azal. hogy (IK/A 121)

anapokon, valamely üdveséges dolgokot Istenes emberekel társalkodgyál, és mulattságidban sokal mértékleteseb (IK/A 133)

emberek munkáiban nintsenek. és az emberekel meg sem büntetetnek. de félö (IK/A 204)

3. A midön elö kellö emberekel beszélgetz. a bölcs ezeket hagya (IK/A 233)

nem lehet baráttságban lenni minden emberekel, mert abaráttság különös szeretet (IK/A 262)

járosága által közli magát az emberekel; a kristus Jésus. az ö (IK/A 303)

Ezt nehéz az emberekel el hitetni. noha evaloságos az (IK/A 371)

követik. gyakorta ugy történik az emberekel. valamint láttyuk a fákban, a (IK/A 377)

hogy az sz. lélek az emberekel meg akarta üsmértetni, hogy drágab (IK/B 410)

rend szerént ekképpen bánik minden emberekel. de leg inkáb, ez ki (IK/B 419)

sz. ambrus. és más tudos emberekel valo beszélgetése után is, mind (IK/B 425)

tanácsul, hogy az Isten felö emberekel társalkodgyál. és hogy ne légy (IK/B 450)

az, hogy az Isten az emberekel kivannyon lakni ? kérjed tölle büneidnek (IK/B 461)

az iffiak kik az bölcs emberekel társalkodnak, meg mutattyák hogy követik (IK/B 475)

akarván magát meg üsmértetni az emberekel. hanem csak az maga szentséges (IK/B 558)

nem lehet el hitetni az emberekel holot ez igen bizonyos. mivel (IK/B 688)

közöli az Isten kegyelmit az emberekel., vagy különösön, vagy közönségesen azok (C/A 31)

Isten meg üsmértette magát az emberekel. bizonyosan, és kéttség nélkül valo (C/A 35)

vétek után tselekedéé Isten az emberekel ezt a nagy irgalmaságot (C/A 63)

Azért hogy meg éreztesse az emberekel hoszas proba után az ö (C/A 65)

Isten meg akarta üsmértetni az emberekel az illyen proba után az (C/A 67)

Miképen bánék Isten akoron az emberekel (C/A 76)

Josuét egy seregel. mind válogatot emberekel, az Amaleciták ellen, maga pedig (C/A 95)

ohajttsa avilagi emberekel valo lételt., tsak szükségböl. felebaráti (C/A 192)

hogy új szövettséget tegyen az emberekel (C/A 201)

elöször ahalálrol., mely közönséges minden emberekel (C/A 284)

nem tselekedhetet az Isten az emberekel anál nagyob irgalmaságot (C/A 717)

halálrol. a mely közönséges minden emberekel. 267 (C/B 932)

Isten meg üsmértette magát az emberekel. bizonyosan. és kéttség nélkül valo (C/B 939)

után. tselekedéé az Isten az emberekel ezt a nagy irgalmaságot (C/B 960)

Azért hogy meg éreztesse az emberekel. hoszas proba után, az ö (C/B 961)

Isten meg akarta üsmértetni az emberekel. az illyen proba után., az (C/B 963)

miképpen bánék. Isten. akoron az emberekel (C/B 970)

küldé josuét egy seregel. válogatot emberekel. az ámáléciták ellen. maga pedig (C/B 985)

hogy uj szövettséget csinállyon az emberekel (C/B 1059)

a halálrol., mely közönséges minden emberekel (C/B 1114)

nem tselekedhetet az Isten, az emberekel annál nagyob irgalmaságot (C/B 1436)

az egyeneség pedig illeti az emberekel valo életünket. és a mely (IJE 96)

mindenkor tele volt aháza emberséges emberekel, és azoktol többet tanultam mint (IJE 101)

hogy az apostoloknak. tsak ostoba emberekel volt dolgok, a kikel könyü (KSZ 311)

köntöst viselt, és hogy sok emberekel kisértette magát, mikor a városon (KSZ 427)

aházaságnak, jószágnak, és a más emberekel valo társaságnak, söt még az (KSZ 436)

ellen., mit tsinállyunk azokal az emberekel.? tilttsuk meg nékik fenyegetésel. hogy (SUT 504)

hajot fel prédálták, és az emberekel együt meg égették (SUT 570)

szerelmesinkel. Barnabásal. és pálal, oly emberekel. kik az ö lelkeket. a (SUT 646)

azt akarja el hitetni az emberekel., hogy az Istent a mi (SUT 670)

ezek a fö papok fegyveres emberekel kisértetik vala magokot akiket anép (SUT 712)

olyan sereg Isten nélkül valo emberekel kisérteték magokot, akik, a midön (SUT 744)

embereken – 11

igasságtalanul; azért elis vesztette, az embereken valo hatalmát, akik meg szabadultak (É 582)

akeresztemel is akarok uralkodni. az embereken, mivel tsak a szenvedésre akarom (KKU 386)

leg gyakortáb., és ha az embereken anyi ereje vagyon, az ifiakon (IK/A 120)

meg akará tartani hatalmát az embereken. és ellene allani akristus hatalmának (C/A 218)

meg mutattya, az Istennek, az embereken valo tellyes birodalma (C/A 672)

Hogy olyan tellyeségel uralkodgyék az embereken valamint az Angyalokon, tehát azt (C/A 701)

Nem tsak egyedül az embereken munkálodot a kristus keresztinek ereje (C/A 867)

meg akará tartani hatalmát az embereken, és ellene állani a kristus (C/B 1070)

Hogy ollyan tellyeségel uralkodgyék. az embereken. valamint az angyalokon, tehát azt (C/B 1425)

Nem tsak egyedül az embereken. munkálodot akristus. kereszttyének ereje, hanem (C/B 1550)

által, ugyan romaikon, vagy más embereken., olyan kegyetlenségel bányanak, valamint azt (KSZ 348)

emberekért – 36

a maga hivatallyát. ne az emberekért valo nézve. kivánnya jól végben (TL 207)

kelletek tselekedni. és szenvedni az emberekért., a proféta itt, az üdvezitö (É 442)

alat, kin vétkünkért. szent szenvede. emberekért. ót szüz anya nagy sirásban (KKU 270)

keresztet. minden kéttség nélkül. az emberekért valo sok szenvedésem., és szeretetem (KKU 325)

nélkül vala, és ha az emberekért. ahalálra adta, itéld el. hogy (KKU 362)

szenvedésért, mint én szenvedtem az emberekért, hogy öket meg válttsam ahaláltol (KKU 384)

nagy volt bennem. hogy az emberekért magamot meg alázván, a szolgának (KKU 396)

el végezte volna magában. az emberekért valo halálát., samarián akarván által (KJÉ 712)

ki ontotta a kereszten az emberekért. ugyan ezért is látta ötet (KJÉ 773)

irgalmaságábol meg holt is minden emberekért, de mind azon által azemberek (C/A 179)

vérit ki nem ontotta az emberekért (C/A 182)

a kristus. nem tsak az emberekért holt volna meg. hanem még (C/A 268)

egy házal imádkozni kel minden emberekért. a kereszt imádásra nagy tisztelettel (C/A 442)

a napon minden renden lévö emberekért, még a sidokért. és a (C/A 442)

mutatni, hogy a kristus minden emberekért holt meg, és meg akarja (C/A 442)

mindenek alkodtatnak, ki mi érettünk emberekért, és a mi üdveségünkért. Menyekböl (C/A 481)

az artatlan testben szenvedet az emberekért, szükséges azért. hogy abünös emberek (C/A 574)

a mit akristus munkálodot az emberekért. ö minket meg szabaditot abüntöl (C/A 594)

mert noha a kristus minden emberekért meg holt is, de mind (C/A 672)

{…} Minden emberekért. apásztorokért, királyokért. fejdelmekert (C/A 673)

vérének az Apostolokért. és minden emberekért valo titkos fel áldozását (C/A 752)

Pál azt akarja. hogy minden emberekért imádkozanak, mivel az ilyen imádság (C/A 764)

alkottattak, ki mi érettünk emberekért, és ami üdveségünkért, menyekböl alá (C/A 804)

irgalmaságábol meg holt is minden emberekért, de mind azon által az (C/B 1050)

szenttséges vérit kinem ontotta az emberekért (C/B 1052)

a kristus nem csak az emberekért holt meg. hanem még az (C/B 1102)

házal együt imádkozni kel. minden emberekért., a kereszt imádásra nagy tisztelettel (C/B 1236)

a napon minden renden lévö emberekért. még a sidok. és ahitetlenekért (C/B 1236)

mutatni hogy a kristus minden emberekért holt meg, és meg akarja (C/B 1236)

mindenek alkodtattak, ki mi érettünk emberekért. és ami üdveségunkért. Mennyekböl alá (C/B 1265)

az ártatlan testben szenvedet az emberekért, szükséges azért hogy a bünös (C/B 1334)

mit a kristus munkálodot az emberekért, ö minket meg szabaditot a (C/B 1349)

{…} Minden emberekért, a pásztorokért, királyokért, fejdelmekért, birákért (C/B 1408)

vérének. az apostolokért, és minden emberekért valo titkos fel áldozását (C/B 1462)

pál azt akarja. hogy minden emberekért imádkozanak, mivel az illyen imádság (C/B 1471)

mindenek alkottattak., ki mi érettünk emberekért, és ami üdveségünkért, mennyekböl alá (C/B 1501)

embereket – 281

akarta birni, egy nehány millium embereket elvesztet és egy kevés idö (TL 93)

le, arra a hoszu álomra azembereket. ha szinte azok anagy dolgok (TL 195)

az aszszonyoknak kegyelmez meg., az embereket mind le vágattya. azért, más (TL 199)

engedelmeség sem egész. mert az embereket vagy a haszon keresés, vagy (TL 207)

láthattyák, azután aszokás szerént, olyan embereket hivának bé, a kiknek valamely (TL 221)

vezetik, és vezetni fogják az embereket. az olyan állapotra. mint a (TL 235)

és lankadságot a mely az embereket anyira viszi hogy nem kapnak (É 10)

az antekristusnak, nem vezetiké az embereket atévelygésre (É 44)

betsülni., és szeretni mint ollyan embereket kik hozzánk küldettek, kik minket (É 45)

meg szabaditani jött el az embereket, az ördögnek; és a véteknek (É 56)

vett testet magára, hogy az embereket meg válttsa, meg szabaditván öket (É 90)

közönségesen az egész földön lévö embereket tartozunk szeretni, mind azokot kik (É 119)

az egészen meg egyezteti az embereket egy másal, hogy tsak egy (É 124)

és testi vallás, mely az embereket a testi kivánságokra, és gyönyörüségekre (É 134)

terjedet azért, hogy sok számu embereket meg öletet, amásodik azért, hogy (É 134)

de nem a gonoszságokot, minden embereket tartoztak szeretni, az igaságtalanokot, valamint (É 169)

mennyenek az Isteni szeretetben, avilági embereket pedig tsalárd békeségben, és nyugodalomba (É 177)

kel felyül haladni a több embereket, és nem veszik észre. hogy (É 183)

mindent meg visgála, ót ollyan embereket talála. a kik árultanak, és (É 196)

Jésus, nefély. mostantol fogva már embereket fogsz: és ki vonván aföldre (É 224)

mondá péternek, és Andrásnak, hogy embereket fognak halászni. ahálo mosásbol pedig (É 224)

tsak egy ügyü, és tudatlan embereket választa, azért hogy meg lassa (É 229)

ha tudos, bölcs, vagy hatalmas embereket választot volna., a böltseségnek. és (É 229)

meg itélik véle együt az embereket az uj születésen, a közönséges (É 241)

drága vére. meg tisztittá abünös embereket (É 246)

ahatalmat hogy meg vilagosittsa az embereket az igazságnak világoságival., és hogy (É 252)

modon. azon vagyon hogy az embereket ki vegye rendeletlenségekböl., és magához (É 271)

azért Jesus. telepittsétek le az embereket, vala pedig sok széna azon (É 356)

parantsollya Isten., hogy tanittsák az embereket, az ollyan tehát igaz mondó (É 371)

és fel támaszttya a testi embereket, azok ellen. kik azt tselekeszik (É 371)

a földet. meg váltván az embereket. és meg békéltetvén öket az (É 394)

szivedben. ugy kel tekéntenünk minden embereket, mint atyánk fiait. és barátinkot (É 416)

Istennek lehet meg váltani az embereket., és meg szabaditani vétkektöl (É 489)

a vétket el töröllye, az embereket az Attya kegyelmében viszá tégye (É 539)

mind azt, valamire tanitotta az embereket és hogy minden maga viselése (É 567)

büntesse. vagy meg jutalmaztassa az embereket. érdemek szerént. ebböl meg tanulhattyuk (É 569)

{…} Hogy meg szabadittsa az embereket, a vétek, és az ördög (É 585)

is, hogy meg válttsa az embereket, magát fel áldozta, a kereszten (É 610)

az embereket az üdveségre, az ora, amelyben (É 626)

ne fély, mostantol fogvást. már embereket fogsz és ki vonván a (É 637)

szent rendre, oktalan. és tudatlan embereket (É 641)

arra. szegény. erötelen. és tudatlan embereket (É 642)

meny országban. emellye fel az embereket (É 681)

és hogy ki vegye az embereket abbol akemény idöböl, az az (É 685)

töröllye, és hogy alolla az embereket fel szabadittsa, de most élvén (É 696)

{…} Jelenti az embereket, akik evilágra, a földi, és (É 711)

és az üdveségre vezesse az embereket., hanem hogy meg üsmértesse vélek (É 743)

fel menetele napján, hogy az embereket meg békéltesse, és vétkeket el (É 763)

nem tsak üsméröinket, hanem minden embereket. söt még ellenséginket is, hoszaságban (É 785)

a világot. se az ollyan embereket, a kik új dolgokot tanitanak (É 846)

Anyaszent egyházában, és nem az embereket, hogy magok válaszák, hiják, és (É 861)

és meg holt, hogy az embereket meg békéltesse az Attyával (É 894)

tölle, hogy meg itéllye az embereket (É 898)

mint Istennek, hatalma vagyon az embereket itélni, valamint az Atyának, ugy (É 898)

hatalma lenne néki, itélni az embereket, és mint hogy közönségesen valo (É 898)

tolvajok hajojában, mind a hadi embereket, mind a hajosokot esze gyüjté (MN 29)

tsak holt testeket. és haldoklo embereket talála. de mitsoda nagy ijedségben (MN 34)

tsudálkozék azon, hogy mind olyan embereket láta. akiket nem üsmért. és (MN 42)

szembe véle. kardra hányatá az embereket. aszonyokot. és a gyermekeket (MN 48)

költtsön el. mint sem olyan embereket veszesen el. akik néki meg (MN 51)

ki mellet zinim meg bizot embereket hagyván. maga el mene hogy (MN 77)

a királyné pedig mind olyan embereket tétete a gályában, a kik (MN 104)

hagyam tanulásomot, olyan hazám béli embereket kerese, akiktöl ugy tanulhattam, valamint (MN 223)

keziben estünk. a kik az embereket. meg ölik. és meg eszik (MN 233)

nem is azért probállya az embereket, hogy az által valamit tanulhasson (KKU 275)

gyermeket, gyermekel viaskodtatták. és az embereket., az emberekel. azt el kel (KKU 279)

természetet., mivel az nagy érdemü embereket nemzet. gyözd meg atermészetet, hogy (KKU 287)

és veszedelmes kivánságokban. melyek az embereket. ahalálos veszedelembe vetik. 1 {…} mert (KKU 300)

felé. a hová emeli az embereket akereszt., és tekinsd meg az (KKU 325)

a melyre is hittam az embereket. legyetek azért tekélletesek. mint ati (KKU 328)

hogy nehéz meg elégitteni az embereket. mivel mindenkor panaszolkodnak állapottyokrol., és (KKU 341)

melyre már meg tanitottam az embereket. ha szinte régi is de (KKU 354)

gyakorta. hasznos arra., hogy az embereket. az Isten szolgálattyára vezese: tudodé (KKU 368)

az Istennek, a mely az embereket meg vigasztallya. de meg a (KKU 375)

örökös jó, és ha az embereket magadhoz nem hivod, el felejtenek (KKU 402)

Isten is nieg ijeszti az embereket. a kereszt. és a nyomoruság (KKU 412)

halál bizonyos, az Isten minden embereket. az alá vetette, és rajtok (KG 459)

fogja vetni mind az olyan embereket, kik olyan engedetlenek lésznek mint (KG 466)

az Isten arra rendelé az embereket, hogy ezeknek a párt ütöknek (KJÉ 571)

az Isten nem terempté az embereket mind egy szers mind, valamint (KJÉ 571)

Isten mindenhato lévén, ha az embereket oly igen szerette, meg szabadithatta (KJÉ 581)

akristusnak halando életét, hogy az embereket ki venné tévelygésekböl (KJÉ 586)

noha ö veszi ki az embereket. abetegségeknek ostori alal. a kereszten (KJÉ 588)

néki utat készittsen, és az embereket arra inttse, hogy ötet bé (KJÉ 604)

botsánat vételére. készitti vala az embereket. és jelenté azt a kereszttséget (KJÉ 617)

ugy szerette az Isten az embereket. hogy az ö egyetlen egy (KJÉ 624)

néki, ne fély, mert ezután. embereket fogsz halászni., a lehet, hogy (KJÉ 630)

avak felelé, hogy látná az embereket járni, akik ugy tettzenek néki (KJÉ 672)

áldozo papok, és a farisaeusok. embereket küldének hogy még fognák ötet (KJÉ 681)

meg mutatá nékik, hogy az embereket némelykor Isteneknek nevezi, ez igy (KJÉ 696)

jött volna el. hogy az embereket arra a nagy menyei vendégségre (KJÉ 698)

nagy vatsorát készitetvén, arra sok embereket hivata, a vatsorának ideje lévén (KJÉ 698)

a maga országában hija az embereket (KJÉ 698)

szöllö. a melyben hija az embereket, hogy ótt el nyerhesék. szentül (KJÉ 708)

azért jött el, hogy az embereket el. veszese, hanem hogy öket (KJÉ 712)

is., hanem azal, hogy az embereket az irgalmaságnak tselekedetéröl akarja meg (KJÉ 734)

melyböl meg akará szabaditani az embereket, azért is abárány vére, mely (KJÉ 737)

fel háborodának, a midön két embereket látának elöttök meg jelenni, fényes (KJÉ 763)

azon országnak birására. hiják az embereket., erre valo nézve ahoz szükséges (KJÉ 770)

nagy napon. a melyen. az embereket meg itéli, halgasuk. mire int (KJÉ 776)

a maga országába hija az embereket 145 XXXV. meg mutattya mit (KJÉ 780)

hogy le lehesen irni az embereket., ugy a mint vannak. de (VKT 785)

tsillagokot, a földet, atengert, az embereket. és az oktalan állatokot tekintik (VKT 792)

hogy el nyelhese mindnyájan az embereket; akeresztény azt is lattya, hogy (VKT 794)

Három féle indulat viheti az embereket az Isteni szolgálatra. vagy a (VKT 808)

és az ö személyiben, minden embereket. és az a maga hittség (VKT 831)

Istent nem szerethetik, hogy az embereket is ne szeresék., kik az (VKT 843)

abban áll. hogy szeresünk minden embereket., atyafiui szeretettel., de közüllök egyikhez (VKT 843)

hogy jobban meg tsalhasa az embereket (VKT 847)

mivel az kisértetben ejtené az embereket, hogy ha okosak, mit fognak (VKT 867)

ágai indittyák fel mindenre az embereket (VKT 881)

indithattya ennél jobban fel az embereket arra, hogy az Isten alkalmatoságot (VKT 884)

szokások tsak nem mindnyájan az embereket, és a midön ezeket a (VKT 886)

hogy azokal gyözi meg az embereket. és azokal. ronttya meg az (VKT 891)

azon által le irtuk avilági embereket., mivel a kristus szerént. az (VKT 923)

okok. és indulatok köteledzik az embereket arra, hogy a jó erkölcsre (IK/A 11)

tsallya meg az ördög az embereket a kisértetekben 309 (IK/A 14)

okok, és indulatok köteledzik az embereket arra. hogy a jó erkölcsre (IK/A 20)

avétekel tellyes életedel, követvén aközönséges embereket, kik hátat forditanak annak aboldog (IK/A 24)

által el szokta veszteni az embereket. és hogy el fogod kerülni (IK/A 28)

rend szerént meg vakittya az embereket, és a melyben a gyenge (IK/A 51)

valoságok. és gyönyörüségek., melyek az embereket meg tsallyák. és szeretetik (IK/A 68)

hogy az Isten némelykor az embereket olyan hivatalokra rendeli, a melyeket (IK/A 74)

maga által. hanem arra az embereket veszi eszközül. akarván, hogy azok (IK/A 89)

az Isteni igazságokra tanittsák az embereket, és mind azokra a mi (IK/A 89)

egyébkor ugy nem kisérti az embereket, mint mikor láttya hogy lelkekben (IK/A 113)

Mitsoda hasznos az ifiaknak, abölcs embereket követni (IK/A 120)

gondot viselnek, mert az, az embereket. hozájok hasonlóká teszi. és az (IK/A 128)

igen jó modgya. hogy az embereket. a valoságos áitatoságra vezethesék, ugyan (IK/A 133)

emberek el vesztésekre. mint az embereket (IK/A 156)

ö átkozot szándékját: hogy az embereket magával vigye az örök kárhozatra (IK/A 157)

nyomorultnak hivatallyát; abban, hogy az embereket a vétekre taszittsák, és a (IK/A 157)

nyomorult vétek, kellé hogy az embereket akor veszesed el, amidön, a (IK/A 168)

reájok, a mely nem az embereket, és a városokot tevé porrá (IK/A 174)

könyebben meg nem tsallya az embereket. mint a henyélésben, sokal nagyob (IK/A 179)

tsallya meg az ördög az embereket a kisértetekben. fö képen az (IK/A 193)

melyekel hamisan meg tsallya az embereket, fö képen az ifiakot (IK/A 193)

üdvezitö evilágra jövén hogy az embereket oktassa, és meg válttsa, az (IK/A 213)

igazgassák a világi dolgokban az embereket, mind ezekhez szeretettel. engedelmeségel. és (IK/A 224)

veszti el leg inkáb az embereket. fö képen az ifiakot. abölcs (IK/A 225)

ha atisztaság hasonloká tészi az embereket az Angyalokhoz a szent Atyák (IK/A 226)

goromba indulat. a mely az embereket hasonloká teszi az oktalan állatokhoz (IK/A 244)

valamit várnak, és a töb embereket idegenségel tekinttsék., enem felebaráti, hanem (IK/A 254)

magadot, hogy ugy tekints minden embereket mint atyád fiait, és ugy (IK/A 255)

parantsol néked, valamely más értelmes embereket kérj arra, a kik gondolhatod (IK/A 261)

és abaráttság közöt, tartozunk minden embereket szeretni, a mint már azt (IK/A 262)

hogy ha az Isten az embereket egy rendre inkéb hija mint (IK/A 280)

nyomoruságokot, a melyekben veti az embereket az élet rendinek rosz választása (IK/A 280)

az Isten el hagya az embereket szükségekben., az elöbbeni vétkeinek büntetésiért (IK/A 286)

Izrael népének igazgatására. választana. bölcs embereket, Isten félöket, igasság szeretöket. és (IK/A 334)

látni fogsz avilágban bálvány imádó embereket. tudni illik. ollyanokot a kik (IK/A 369)

tsalárd, és veszedelmes, nem az embereket kel követnünk hanem az Istent (IK/A 374)

elötte, mind az utánna valo embereket. Igen nagy bölcseségel tölté el (IK/A 378)

Hogy micsoda okok köteledzik az embereket. az jó erkölcsre adni magokot (IK/B 388)

által igyekezik el veszteni az embereket. azokot nem fogod szeretni, fogadást (IK/B 396)

szerént meg szokta vakitani az embereket. és el távoztatni töllök az (IK/B 414)

az doktorokot. hogy oktassák az embereket az igazságra. és mind azokra (IK/B 449)

nem kiserti az ördög az embereket. hanem mikor láttya valamely hajlandoságokot (IK/B 470)

az értelmes és az bölcs embereket kövessék. az nagyon szolgál az (IK/B 475)

is tészi hozájok hasonlóvá az embereket, követvén öket ez földön, tiszta (IK/B 482)

emberek el vesztésire. magokot az embereket vegye eszközül, ? és az emberek (IK/B 508)

mint sem az mirigyben lévö embereket (IK/B 508)

az átkozotnak tisztségit. hogy az embereket az bünre vegyék, és az (IK/B 508)

porrá tévé nem csak az embereket, és az varosokot, hanem még (IK/B 523)

job ideje meg lopni az embereket mint az henyélésben. nagyob sebeségel (IK/B 527)

csallya meg az ördög az embereket az kisértetekben. fö képen az (IK/B 541)

ezekel is csallya meg az embereket, fö képen az iffiakot (IK/B 541)

jövén az világra hogy az embereket tanittsa, és öket meg váltsa (IK/B 557)

az tisztaság hasonlová tészi az embereket az angyalokhoz. az mint az (IK/B 569)

indulat. mely hasonlová tészi az embereket az oktalan állatokhoz. mert ugyan (IK/B 582)

mindeneknek meg váltoja, parancsollya minden embereket szeretni (IK/B 591)

kik vádolni fogják az egyházi embereket az Isten széke elöt. azért (IK/B 636)

inkáb, mikor az ollyan egyházi embereket követik. kik ehez az rendhez (IK/B 636)

vévén tégedet szolgájának hogy az embereket igazgasad. ebböl következik hát, hogy (IK/B 651)

az Isten népit. ollyan bölcs embereket az kik az Istent félik (IK/B 659)

veszedelmes dolog. mert nem az embereket kel példánknak venni, hanem az (IK/B 692)

csallya meg az ördög az embereket. az kisértetben. fö kép az (IK/B 704)

utánna meg tanitotta volna az embereket. példáival. és oktatásival arra, hogy (C/A 27)

szentekel: hogy meg itéllye az embereket (C/A 29)

némellyek az élö, vagy holt embereket, az istenek közi számlálták, a (C/A 40)

vetette vala a vétek az embereket. ebböl a példából meg üsmérhettyük (C/A 40)

arra viszi öket hogy az embereket elveszesék., szüntelen körülöttek járnak valamint (C/A 50)

arra hogy el veszesék az embereket (C/A 50)

viteti végben parantsolatit, melyek az embereket illetik (C/A 51)

az ördög meg tsalni az embereket (C/A 58)

{…} Azért hogy az embereket arra köteleze, hogy egymást ugy (C/A 68)

ö Attyát., és tanitani az embereket az üdveségnek uttyára, a midön (C/A 148)

az Istenel meg békélteté az embereket, és meg nyittá a Meny (C/A 148)

ki emberé lett hogy az embereket meg szabadittsa. bünökböl, és az (C/A 150)

rendelésit bé tölttse., és az embereket meg válttsa a gyalázatos kereszten (C/A 168)

az által meg váltani az embereket. a kiket is a kevélység (C/A 169)

oltalmazták, a melyek sok számu embereket meg téritének, ha szinte rettentő (C/A 189)

prédikállani, és meg keresztelni az embereket az Atyának. a Fiunak, és (C/A 192)

jöni. hogy meg itéllye az embereket., Az Atya Isten, az ö (C/A 205)

az Isten rend kivül valo embereket támaszon fel. a kik azt (C/A 247)

az Isten rend kivül valo embereket támaszon. kik az Anyaszent egyházat (C/A 253)

jutalmaztasa vagy meg büntesse az embereket testekben. valamint lelkekben (C/A 298)

is el jövetelére készitené az embereket. ugyán ezért is nevezik elöl (C/A 456)

mi formában szentelik meg az embereket (C/A 500)

ollyan szenttségek vannak melyek az embereket meg szentelik. a kegyelemnek életit (C/A 500)

a gyermekeket. valamint a töb embereket (C/A 509)

is érti. valamint a több embereket. Ha valaki nem születendik (C/A 509)

ki a kereszt által az embereket meg váltotta, És a szent (C/A 517)

a szavai tekéntiké közönségesen minden embereket sött még a gyermekeket is (C/A 550)

Ezek a szók tekintik minden embereket, lelki értelemel a gyermekeket is (C/A 550)

illetik, de nem mindnyájan az embereket, ilyen ameg igazulásnak jó téteménye (C/A 672)

jöjjön el meg itélni az embereket. és minek utánna meg alázta (C/A 701)

fiát, eszerént is kisérti az embereket az inségekel., betegségekel. szegénységekel. {…} mind (C/A 710)

{…} kitsoda viszi tehát az embereket a kisértetben az elsö értelem (C/A 711)

is, mivel az Isten az embereket némelykor el hadgya az ö (C/A 711)

Miért viszi az Isten az embereket a kisértetben ezen két féle (C/A 711)

valo nézve választottak magoknak különös embereket. akik nékik áldozanak, és azokot (C/A 735)

{…} Nem, mivel tsak az embereket keresztelik meg. ami pedig okot (C/A 876)

némellyek az élö. vagy holt embereket. az Istenek közzé számlálták. a (C/B 942)

vakságban vetette vala avétek az embereket, ebböl apéldábol meg üsmérhettyük azt (C/B 943)

arra viszi öket. hogy az embereket el veszesék. szüntelen körülöttek járnak (C/B 949)

arra. hogy el veszesék az embereket (C/B 949)

viteti végben parancsolatit. melyek az embereket illetik (C/B 950)

az ördög meg tsalni az embereket (C/B 956)

{…} azért, hogy az embereket arra köteleze. hogy egy mást (C/B 964)

ö Attyát. és tanitani az embereket az üdveségnek uttyára. a midön (C/B 1028)

az Istennel meg békélteté az embereket., és meg nyittá a Meny (C/B 1028)

aki emberré lett. hogy az embereket meg szabadittsa bünökböl., és az (C/B 1030)

rendélésit bé tölttse. és az embereket meg válttsa a tsufságos kereszten (C/B 1042)

az által meg váltani az embereket, a kiket is a kevélység (C/B 1043)

predikállani, és meg keresztelni az embereket. az Atyának. a Fiunak. és (C/B 1053)

jöni hogy meg itéllye az embereket. Az atya Isten. az ö (C/B 1062)

az Isten rend kivül valo embereket támaszon fel, akik azt ismét (C/B 1088)

az Isten rend kivül valo embereket támaszon, kik az anyaszent egyházat (C/B 1094)

jutalmaztassa., vagy meg büntesse. az embereket., testekben. valamint lelkekben (C/B 1125)

is el jövetelére. készitené az embereket. ugyan ezért nevezik elöl járonak (C/B 1247)

mi formában szentelik meg az embereket (C/B 1279)

Ollyan szenttségek vannak melyek az embereket meg szentelik. a kegyelemnek életét (C/B 1279)

ugy tekéntié agyermekeket. valamint atöbb embereket (C/B 1285)

agyermekeket is érti. valamint atöbb embereket. Ha valaki nem születendik (C/B 1285)

ki a kereszt által az embereket meg váltotta. Es a szent (C/B 1292)

a szavai tekéntiké közönségesen minden embereket, sött még agyermekeket is (C/B 1316)

Ezek a szok tekéntik minden embereket, lelki értelemel még a gyermekeket (C/B 1316)

illetik, de nem mindnyájan az embereket, illyen a meg igazulásnak jó (C/B 1407)

jöjjön ell. meg itélni az embereket., és minek utánna meg alázta (C/B 1425)

fiát, eszerént is kisérti az embereket, az inségekkel, betegségekkel, szegénységel. {…} mind (C/B 1431)

{…} kitsoda viszi hát az embereket a kisértetbe. az elsö értelem (C/B 1432)

is, mivel az Isten az embereket némelykor el hadgya az ö (C/B 1432)

Miért viszi az Isten az embereket a kisértetben. ezen két féle (C/B 1432)

valo nézve. választottak. magoknak különös embereket a kik nékik áldozanak., és (C/B 1451)

{…} Nem. mivel tsak az embereket keresztelik meg, a mi pedig (C/B 1557)

azt mondám. hogy közönségesen az embereket illeti minden joszág, de abbol (IJE 110)

akadályokat, mellyek meg gátollyák az embereket hogy jó rendbe lehessen a (IJE 114)

kivánságokba, melyek bé merittik az embereket ahalálos veszedelembe. mert minden gonosságnak (IJE 121)

kell gondolnunk, hogy tsak közönséges embereket hozok elé, akikröl példát nem (IJE 122)

tud meg hogy azzal az embereket amértékletességre akarja szoktatni. de tekinsd (ISZ 206)

temették el az áldozatra valo embereket, némelykor gyermekeket ölének meg, gyakorta (ISZ 242)

mellé, az öregek közül hetven embereket, kik anépet véle együt igazgassák (ISZ 251)

a jovallásal kénszeritheték valamire az embereket, mivel tsak egyedül akristus Jésusnak (KSZ 304)

amely tekélletességre nem vitte az embereket, eszerént éltenek, azon nem kel (KSZ 304)

fene vadakal el szaggattatták az embereket, a rabjokot leg kissebért meg (KSZ 309)

a ki durva, és vad embereket szeliditte meg, meg terhelvén azokot (KSZ 311)

gyözi vala meg a tudos embereket (KSZ 322)

avallásal, erre valo nézve. ahadi embereket nem kénszeritették arra, hogy aszolgálatot (KSZ 323)

Rend szerént aközönséges alá valo embereket., abányákban küldötték, valamint mostanában agályákra (KSZ 349)

az el küldés, a nagy embereket illette, {…}, vagy szám ki vetés (KSZ 359)

kerülték öket, mint a mirigyes embereket, azért is hagyá szent pál (KSZ 360)

a hitre meg tértenek, olyan embereket, kik a tisztaságot meg tartották (KSZ 382)

eszek nintsen, mind ezekböl elsöben embereket kell tsinálni, azután keresztényeket (KSZ 458)

ugy egyesé nem tészi az embereket, mint a felebaráti szeretet, és (KSZ 461)

mivel ök is tartoztanak hadi embereket fel álitani, az ország szolgálattyára (KSZ 461)

melyek jobbaká nem teszik az embereket (KSZ 469)

Isten helyel helyel, rend kivül embereket tamaszt vala fel, akik mind (KSZ 483)

ment. onnét ki vonta az embereket, és az aszszonyokot, a kik (SUT 513)

világot és meg szabadittsa az embereket (SUT 516)

tizen négy száz halálra itéltetet embereket vitete. azokot két részre osztá (SUT 613)

Cumanus azt meg tudván. hadi embereket külde utánnok., meg parantsolván hogy (SUT 634)

vévén holmi hamis alá valo embereket. avárost fel lazaszták. nagy seregel (SUT 656)

sok falukot fel prédálanak, sok embereket is meg ölenek, más kapitányok (SUT 662)

hogy nem követnék kivánságokot, az embereket, a közönséges papoknak tsürjökbe küldék (SUT 713)

boszorkányságot is üzöt. sok számu embereket. el ámitván. a pusztába vivé (SUT 731)

arra valok valának, hogy az embereket inttsék. a teremtö munkájit el (SUT 774)

anépet a piatzra, János fegyveres embereket külde oda. hogy Josefet meg (SUT 802)

parantsollyon, és négy Jérusálemi nevezetes embereket küldének két ezer, ött száz (SUT 802)

akaroi tudtára adák, hogy hadi embereket küldenének hozája, de töbröl nem (SUT 803)

a melyek egymáshoz köteledzik az embereket, meg nem tartoztathaták ötet attol (SUT 841)

emberekét – 1

az Angyalok társaságit. és az emberekét., a sidokét, és a meg (É 784)

emberéket – 1

mellyel tartozunk néki. és az emberéket. mimodon fordithassa el az nékiek (IK/B 437)

emberekétöl – 1

Isten segittségit, a midön az emberekétöl meg fosztatunk (KKU 420)

emberekével – 1

ne élly, hanem más okos emberekével (IK/B 628)

emberekhez – 58

vévén magára, hasonlatosá let az emberekhez (É 26)

kristus, és más részint az emberekhez valo szeretet indittá bennek, a (É 86)

testesült Istennek alázatosága, és az emberekhez hasonlo léte., aki is azért (É 234)

hogy az ö szeretete az emberekhez ollyan nagy legyen. hogy magát (É 244)

szolgai formát vévén fel. az emberekhez hasonlová lett., és külsö ábrázattyában (É 439)

Atyákhoz, a pásztorokhoz. és értelmes emberekhez kel folyamodni, és magunkot meg (É 523)

Nagyob bizonyságot nem adhata. az emberekhez valo szeretetinek, és joságának. mint (É 585)

szolgai formát vévén fel, az emberekhez hasonlová lett, és külsö ábrázattyában (É 661)

mert azok bizonysági az Isten emberekhez valo jóságának, és ajóság az (É 724)

a véghetetlen szeretetit Istennek az emberekhez, a melyet hozájok mutatot a (É 785)

testesült Istennek alázatosága, és az emberekhez hasonlo léte, aki is azért (É 871)

ha te fellyeb valo rendü emberekhez járhatnál, mint mi vagyunk., és (MN 178)

vevék magamra. hasonlatossá levék az emberekhez. {…} és igy az én alázatosságomot (KKU 291)

kedvezésel vagyon ate irgalmaságod az emberekhez. mivel atölled vett nyomoruság, nekik (KKU 402)

olyan nagy szeretettel. valék az emberekhez, hogy az Istennek formája, és (KKU 431)

és magamot hasonlová tettem atöbb emberekhez, és külsö képen tsak épen (KKU 431)

II A teremtett állatok az emberekhez valo képest, utak, és modok (KG 457)

Isten., az ellene fel támadot emberekhez, az atya, az ö egyetlen (KJÉ 575)

dühöségel vagyon az ördög az emberekhez. a kiket nyomorgatni, akarná szüntelen (KJÉ 634)

senem halhatták. az után az emberekhez valo szeretetiböl fel kiáltá. jöjjetek (KJÉ 689)

és a kristus Jésusnak, az emberekhez valo szeretete., meg elözö szeretet (VKT 801)

Szüz anyi joságal. vagyon. minden emberekhez., el mondhattyuk hogy különös joságal (IK/A 122)

avélek roszul tévöket, és atöb emberekhez idegenségel legyenek., ezektöl jönek a (IK/A 254)

magadban, az Istenhez, és az emberekhez (IK/A 275)

Légy alázatos az emberekhez. sokan vannak akik Isten elött (IK/A 276)

és birája elött. de az emberekhez kevélyek, meg nem hajthatván (IK/A 276)

Hogy az emberekhez jól követhesed ezt a jó (IK/A 277)

és vétkekben elö sok millium emberekhez nem mutatta, sem annyi számu (IK/B 394)

szüz ollyan jóságal vagyon minden emberekhez. leg inkáb az iffiakhoz különös (IK/B 477)

magadban, az Istenhez, és az emberekhez (IK/B 608)

Légy alázatos az emberekhez., vannak ollyanok kik meg alázák (IK/B 610)

teremtöje elöt,. de kevéllyek az {emberek hez}. nem hajthatván meg (IK/B 610)

Hogy az emberekhez jol lehesen követni ezt az (IK/B 610)

Art A kristus Jésusnak az emberekhez valo tulajdonságinak magyarázattya. 243 (C/A 15)

Ismét a kristus Jesusnak az emberekhez valo tulajdonságinak magyarázattya 249 (C/A 15)

Mitsoda irgalmaságát mutatta Isten az emberekhez (C/A 63)

az Isten kegyelmit mutatta az emberekhez (C/A 102)

tulajdonitatik, mivel az Istennek az emberekhez valo szeretete tselekedte azt. hogy (C/A 155)

állatokhoz közönségesen, 3. kitsoda az emberekhez különösön (C/A 194)

{…} kitsoda a kristus az emberekhez képest (C/A 195)

az. követnek, mivel akristus az emberekhez valo követtye az Istennek (C/A 201)

Ismét a kristus Jesusnak az emberekhez valo tulajdonságinak vagy minémüségeinek. magyarázatya (C/A 202)

és adgyunk hálákot néki az emberekhez való jó téteményiért. mivel az (C/A 431)

hatalmát, és jó voltát, az emberekhez, a szent tetemek a melyek (C/A 897)

17.art akristus jesusnak. az emberekhez valo minémüségeinek magyarázattya. 182 (C/B 931)

ismét a kristus jesusnak az emberekhez valo minémüségeinek magyarázattya. 186 (C/B 931)

Micsoda irgalmaságát. mutatta Isten az emberekhez (C/B 959)

az Isten kegyelmit mutatta az emberekhez (C/B 991)

léleknek tulajdonittatik. mivel Istennek az emberekhez valo szeretete cselekedte azt., hogy (C/B 1033)

közönségesen. 3. és kicsoda az emberekhez különösön (C/B 1054)

{…} kicsoda a kristus az emberekhez képest (C/B 1054)

Articulus. A kristus Jésusnak. az emberekhez valo tulajdonságinak minémüségeinek Magyarázattya (C/B 1057)

követnek. mivel a kristus az emberekhez valo követtye az Istennek (C/B 1059)

Ismét. A kristus Jesusnak az emberekhez valo tulajdonságinak minémüségeinek magyarázattya (C/B 1060)

és adgyunk hálákot néki az emberekhez valo jó téteményiért. mivel az (C/B 1228)

hatalmát, és jó voltát az emberekhez., a szent réliquiák a melyeket (C/B 1573)

szerént valo szeretetett. közönségesen, az emberekhez valo szeretet meg sértés nélkül (KSZ 298)

ö jó erköltsiért. az emberséges emberekhez valo szeretetiért, és agonoszokot valo (SUT 827)

emberekkel – 1

jött vólna e világra:) az emberekkel való társalkodásábán, menyi szeretetit mútatta (IK/B 402)

embereknek – 335

sok féle nyomoruságot okozot az embereknek az ádam vétke. atélben édes (TL 25)

a csudálatos dolog. hogy az embereknek. és az aszszonyoknak. itt is (TL 55)

atengeren járni, és nem az embereknek, oda is adtam volna nekik (TL 140)

ezekre pedig a fejér herélt embereknek. a fejek visel gondot, mind (TL 264)

törvént adot ki azur az embereknek, mindenikében lehet üdvezülni. mert mindenike (TL 269)

higyenek az egy Istenben minden embereknek teremtöjében, és birájában, az elsö (TL 269)

és a kadiákot. egy házi embereknek tarttyák, mert a törökök közöt (TL 273)

jóságu, és irgalmaságu, Isten minden embereknek itélö ura, mi tégedet imádunk (TL 281)

mondgyák, hogy az Isten az embereknek el-hinti a’ Kenyereket, hol tőbb (ML 309)

tartozunk néki. mint sem az embereknek (É 11)

és nem az Istennek, tsak azembereknek akarnak tettzeni, buzgoságal. és serénységel (É 19)

hadgya magát, minden szorgalmatosági az embereknek igen haszontalanok. semmiben azok nem (É 24)

háza kevesé néktek, hogy az embereknek bántására vattok, hanem az én (É 29)

az Istenre kel vetni az embereknek hogy ha magokot meg hagyák (É 44)

magokra kel tehát vetni az embereknek, és azt meg vallani, hogy (É 44)

eföldön bekeség a jó akaratu embereknek (É 54)

anagy jokban., melyeket hozot az embereknek (É 60)

és az élet vala az embereknek világoságok (É 66)

örökké valo vilagosságot ád az embereknek, és ezen világoságban valo részesüles (É 66)

hogy meg nem elegedet az embereknek leg nemesebb részét venni, ugy (É 68)

hogy halálunkor. hadgyuk el az embereknek testünket, és tsak arol gondolkodgyunk (É 71)

Isten adta maga Fiát az embereknek,, azt egy reszint a kristus (É 86)

szeretetnek adoságát illeti, azzal minden embereknek tartozunk, egy szent Atya szerént (É 118)

által. azt mondgya, hogy az embereknek legg nagyob része, vagy a (É 141)

amelyet tett vala Isten az embereknek, hogy ameg váltót, atesté lett (É 195)

viselésit, és tanitásit az Istenes embereknek, és akik annál is inkáb (É 214)

hanem azt akarja. hogy az embereknek is minden gyönyörüségek alégyen. hogy (É 231)

küldé ell, hogy hirdesse az embereknek az uj szövettséget. melyet tett (É 244)

esünk. hanem éllyünk ajó erkölcsü embereknek intésekel, akár mely meg vetni (É 318)

hogy nehéz volna a közönséges embereknek., illyen két féle dolgot meg (É 319)

városba mene. és mondá az embereknek. jertek el, és lássátok az (É 340)

hasznos nékik, az Isten félö embereknek kedvekben lenni. mivel meg kegyelmez (É 368)

volt a tudománt, melyet az embereknek hirdetet, mivel ö benne aböltseségnek (É 369)

vala anyi ereje, hogy az embereknek életet adhatot volna. a mely (É 382)

halált szenvede, peldát adván az embereknek, hogy kövesek alázatoságaban, adgyad hogy (É 439)

{…} Az embereknek is lehet ugy érezni, hogy (É 440)

meg magát. pirulni kellene az embereknek, a midön kevélységböl fel fuvalkodnak (É 458)

háza. kevessé néktek, hogy az embereknek bántására vagytok, hanem az Istennek (É 489)

meg igérte vala Isten az embereknek. hogy meg váltót fog nékik (É 511)

anyi sok hamis vallásal., az embereknek. kivánságival. és hajlandoságival, a mely (É 571)

hogy azoknak az alá valo embereknek, tsudálatos munkájok, véghez ment. mivel (É 572)

kel betsüllenünk az Isten félö embereknek imádságokot. akiket gyakorta kel kérnünk (É 597)

lelkeknek fejek légyen, hogy az embereknek meg nyisa amenyeknek kapuját, hogy (É 606)

magok meg alázásával. beszéllettek az embereknek, és mint alkalmaztatták magokot. azö (É 651)

{…} Hogy lehesen abünös embereknek azt érezni, amit a kristus (É 661)

{…} Az embereknek lehet egyet érezni akristusal, ha (É 661)

adhattya lelkét, és kegyelmét az embereknek, amint néki tettzik, az a (É 665)

annak titkait ki nyilatkoztassam. az embereknek, én mennyei mester lévén, onnét (É 667)

a ki, ahalált szerzé az embereknek, annak akigyonak a marása avétek (É 668)

hadi embereknek, farisaeusoknak, akirályoknak, egy szoval. hogy (É 672)

szentellye és például adgya az embereknek (É 673)

nem tudnak szollani, se az embereknek olyat a mi lelki hasznokra (É 674)

itéllyen is mint emberek, ugyan embereknek is nevezé, hogy meg mutassa (É 679)

ujának neveztetik, és akit az embereknek adá. hogy meg nyissa sziveknek (É 733)

bizonyitom; az Isten részéröl, az embereknek. atörvény az Angyalok által adaték (É 743)

az Isten kegyelméhez mint atöbb embereknek, ugyan ezert is valának olyan (É 747)

és az Angyaloknak. és az embereknek, mi bolondok vagyunk akristusért, ti (É 840)

valamint szent Jakab tiszteletire az embereknek, az Angyalok tsudálni fogják, és (É 841)

elméjekre adhassák az után az embereknek azt a boldogságot, amely igéretben (É 845)

hálá adást kivánnya, hogy az embereknek is minden gyönyörüségek a légyen (É 868)

magok meg alázásával. beszéllettek az embereknek, és mint alkalmaztatták magokot az (É 874)

Azért jöt el. hogy minden embereknek orvosa légyen mivel minnyájan bünösök (É 877)

hivatalokot. az Angyaloknak, és az embereknek, enged meg jóvoltodbol. hogy azok (É 878)

a fogságot, ajándékokot adot az embereknek, hogy pediglen fel ment, mitsoda (É 883)

tette, és kegyelmet nyert az embereknek, hogy azt meg tarthassák (É 884)

hogy magában foglalta azoknak anagy embereknek jó erkoltsöket (É 899)

lehetetlen volna azoknak a szegény embereknek házánál; hanem más helyre kellene (MN 177)

és mondá néki. az udvari embereknek ajándékok mérges. és meg sértik (MN 179)

életet élnek, mert amiolta. az embereknek ez az elsö attyok. akarattal (KKU 251)

Isten engemet ugy adot az embereknek mint doktort. hogy öket az (KKU 256)

azért hogy meg mutathassam. az embereknek, hogy hamissan tarttyák azt. hogy (KKU 264)

egy más után osztogatya, az embereknek, {…} C 33. socrates nem mondgyaé (KKU 274)

evilágnak. az angyaloknak, és az embereknek. 1 {…} mojses nem akara a (KKU 294)

keresztét. nagy nyomoruság rendeltetet minden embereknek, és nehéz iga vettetet az (KKU 295)

erre leányom, hanem hogy az embereknek élete szüntelen valo hartzbol áll (KKU 296)

a természet nem adot az embereknek veszedelmeseb mirigyet. atesti gyönyörüségnél. a (KKU 299)

törte tsontyait azoknak., kik az embereknek. akarnak tettzeni. meg is gyaláztattak (KKU 331)

mint hogy én vagyok az embereknek fejek., és ök az én (KKU 338)

meg mondottam immár. hogy az embereknek, nem a dolog okoza a (KKU 340)

valo nézve is kellene az embereknek magokal el hitetni. hogy az (KKU 357)

a magam ditsöségit, se az embereknek. nem kivántam tettzeni. azt a (KKU 385)

A kristus. kivánnám hogy az embereknek értelmek volna. és el hitetnék (KKU 386)

az Istennek mint sem az embereknek (KG 481)

rontotta azok tetemit, kik az embereknek tettzenek, meg szégyenültek, mert az (KG 498)

igéretben adot vala Isten az embereknek, de amiéink, a már el (KG 503)

mely vakság ? nagyob része az embereknek, az örökké valoságnak kapujáig el (KG 511)

jó erkölcsü példákot adván, az embereknek természet szerént szükséges atársaság. de (KG 514)

ö nevében lehet üdvezülni. az embereknek, nem lehet tehát üdvezülni azoknak (KG 524)

egyenesnek láttzattassanak is lenni az embereknek (KG 528)

isteneket imáda. nem adhata az embereknek egyebet elejekben. hanem csak rosz (KG 546)

A kristus. Jésus. az embereknek üdveségekért szállot le a menyekböl (KJÉ 567)

a kiktöl kelleték származni minden embereknek. ezt az elsö embert. nevezé (KJÉ 571)

oly ditsöséges az Istennek. az embereknek sem aláb valo képen hasznos (KJÉ 577)

szükséges orvoságokot parancsolt venni az embereknek. meg gyogyulásokra. de mint hogy (KJÉ 584)

a kristus például lett minden embereknek, ugyan arrais forditotta egész életét (KJÉ 585)

mutatta tehát amaga személyében minden embereknek. hogy ki ki mit tselekedgyék (KJÉ 585)

tekinteni azt. akivaloságos világosága az embereknek, ö világoságban vezeti (KJÉ 591)

amelyben töltik nagyob része az embereknek életeket, hanem attol, hogy nem (KJÉ 592)

állot, hogy meg mutassa az embereknek (KJÉ 610)

és hogy meg érdemelye az embereknek ezt aditsöséges születést. az ige (KJÉ 611)

a földön lévö jó akaratu embereknek. az angyalok el menvén. a (KJÉ 612)

parantsollyák nékik, és az hadi embereknek. hogy meg elégedgyenek soldokal. és (KJÉ 619)

a mely meg nyittatnék. az embereknek. és mondá. bé tölt az (KJÉ 628)

nagyob dolog. mint sem az embereknek szolgálni. olyan dolgokban. a melyeket (KJÉ 632)

nagy hatalmat adot volna az embereknek. és a nagy álmelkodásokban, egy (KJÉ 636)

edolgot, meg akarván mutatni az embereknek. hogy valoságos alázatoságbol. kiványák, hogy (KJÉ 639)

akik oly halálos ellenségi az embereknek, egyik a másikára támadnak, abizonyos (KJÉ 653)

inkáb nem tartoznék fizetni az embereknek. de mint hogy meg ne (KJÉ 676)

pedig meg akarván mutatni az embereknek (KJÉ 692)

hogy a mi lehetetlen. az embereknek, a lehetö az Isten elött (KJÉ 707)

és a holtakot, ö az embereknek kegyelmit el osztogattya. hogy azal (KJÉ 715)

akristus meg akará mutatni az embereknek. arrol a fige fárol, hogy (KJÉ 721)

amely mostanában szükséges. hogy ahalando embereknek gyermekek lévén. azokot hagyhasák magok (KJÉ 727)

Az olyan embereknek szokási, akik nem avallás szerént (VKT 785)

a meg holt sok számu embereknek hamvát, akik is készen vannak (VKT 793)

vaksága. tsak nem mindnyájan az emberekneka. hogy igen keveset gondolnak aköteleségek (VKT 795)

Legg több része az embereknek. akeresztényi tudományt abban aparantsolatban tarttyák (VKT 799)

ne tsallya. okos, és értelmes embereknek jár tanátsokon. rend szerént, ugyan (VKT 802)

ö külömb féle ajándékit az embereknek, amint néki (VKT 802)

ajándéki szerént kel intézni az embereknek, amagok hivatallyokat (VKT 803)

Mitsoda vakmeröségel. lehet tehát az embereknek., a mint azt láttyuk minden (VKT 803)

mindnyájan követték ötet ebben. az embereknek mindnyájan. nintsen alkalmatoságok, és nem (VKT 819)

fel kellene nyittani szemeket az embereknek. avegsö penitentzia tartásnak. bizonytalanságárol. mind (VKT 820)

mondgya meg másut. de atekélletes embereknek eszét. és böltseségit birjátok. ugyan (VKT 827)

tudta. hogy mitsoda nehéz az embereknek el kerülni hogy a mások (VKT 844)

erkölcsének, az ö idejéig. az embereknek. arrol. igen kevés gondolattyok volt (VKT 847)

hodittyák a földön lévö minden embereknek sziveket. tanullyátok meg töllem, hogy (VKT 853)

azt gondollyák. hogy azért, az embereknek betsülni kel öket. ezek nagy (VKT 856)

én még tettzeni akarnék az embereknek, nem lennék akristus szolgája (VKT 861)

hogy ha kivánnék még az embereknek tettzeni. nem volnék akristus szolgája (VKT 866)

amagához valo szeretet az Istenes embereknek. az, az a titkos öröm (VKT 869)

egy emberhez sem illik. más embereknek háláadatlanságokot szemekre hányni, azért mert (VKT 871)

tarttsák. vagy azért. hogy emberségéseb embereknek tarttsák (VKT 874)

apokol bénem telhetik. ugy az embereknek is szemek telhetetlenek, mihent az (VKT 877)

is ád eledelt abenne. bizo embereknek. hagyad azurra magadot. mondgya dávid (VKT 893)

szók. meg mutattyák. hogy az embereknek az idö terhekre vagyon (VKT 894)

Leg nagyob része az embereknek szeretik a vigaságot. és minden (VKT 897)

természet szerént valo hajlandosága az embereknek. hogy atöllök meg válhatatlan.. a (VKT 898)

különös tiszteletel kel lenni az embereknek hozájok. de azért hogy az (VKT 914)

a mi aranynak láttzot az embereknek., az. az Isten elött tsak (VKT 915)

közönséges, és oly veszedelmes az embereknek, ugy hogy üsmervén utolso végedet (IK/A 21)

mondgya szent Agoston nem az embereknek, hanem az Istennek tettél; és (IK/A 28)

Mert igen kemény abölcseség atudatlan embereknek., és meg nem marad az (IK/A 45)

Az illyen könyvek veszedelmesek az embereknek, de fö képen az ifiaknak (IK/A 118)

a napok. azért adattak az embereknek (IK/A 128)

szolgálat béli tselekedetel tsak az embereknek szolgálnak, de a vétekel. szolgáji (IK/A 131)

az értelmes és Isten félö embereknek itéleteket, a kik téged tisztellyenek (IK/A 155)

elméjüeknek, nem tartasz az okos embereknek, a szenteknek, akik menyekben vannak (IK/A 156)

magokot, és hogy az embereknek kellesék szolgainak lenni, hogy a (IK/A 157)

veszedelmes volt a különösön valo embereknek, szintén olyan volt az egész (IK/A 174)

mitsoda élet az ilyen. ollyan embereknek, a kik a keresztyéni vallást (IK/A 206)

akarván magát ki nyilatkoztatni az embereknek, hanem tsak az ö szent (IK/A 214)

magát. nem azért hogy az embereknek tessék. (a hivalkodás volna.:) hanem (IK/A 230)

ti mértek másoknak. Ha az embereknek meg nem botsátotok. a ti (IK/A 251)

betsület. ez igen veszedelmes minden embereknek, de fö képen azifiaknak, ez (IK/A 274)

mert az embereknek nintsen egyenlö hajlandoságok. se egyenlö (IK/A 280)

és rendeket állitván fel az embereknek. azokot, az ö bölcsesége külömb (IK/A 280)

ugyan ezért is ád az embereknek külömbözö hajlandoságokot. külömbözö elmét, és (IK/A 280)

melyet leg nagyob része az embereknek (IK/A 284)

meg ne tsallyad választásodban., az embereknek tanátsiban lehet fogyatkozás. meg tsalhatod (IK/A 289)

kel engedelmeskedni, és nem az embereknek, azt pedig meg üsméred ha (IK/A 296)

nem tudni magadot igazgatni, az embereknek parancsolni. és a magad indulatinak (IK/A 324)

szenttségekhez valo gyakorlásal. az okos embereknek tanáttsával. a jó könyvek olvasásával (IK/A 335)

azért ne tselekedgyed. hogy az embereknek tessél. se attol elne vonnyad (IK/A 363)

nem maradtanak abban; hogy az embereknek meg mutasa, mitsoda szorgalmatoságal kel (IK/A 378)

alkalmatosága és tehettsége nincsen, az embereknek, az világi életbe vett csalárd (IK/B 398)

nincsen tudva nagyob részinél az embereknek, az az tudatlanság is okoza (IK/B 409)

mondgya, hogy meg tekintvén az embereknek nyomoruságát kik minnyájan gyengeségben, és (IK/B 446)

Hogy ha az embereknek oly szükséges az óktatás, az (IK/B 449)

füleidel, bölcs lészesz. az vén embereknek sokaságában álly. és az ki (IK/B 449)

dologhoz fogtam. mert nem az embereknek kel lako hellyet készitenem. hanem (IK/B 461)

hogy meg mutassa aval az embereknek, hogy nap fel jöte elöt (IK/B 463)

ha pediglen minden renden lévö embereknek szükséges ez az intés, az (IK/B 469)

Minden embereknek szükséges hogy magokot meg üsmérjék (IK/B 470)

Elöször. Azoknak az bölcs embereknek, kik tégedet mind az idövel (IK/B 475)

az bölcs adgya. az vén embereknek sokaságában álly. és az ki (IK/B 475)

kivánni egy nehány rosz elméjü embereknek. mint sem annyi sok értelmes (IK/B 507)

mint sem annyi sok értelmes embereknek. hogy sem az szenteknek, és (IK/B 507)

szeretete. az rosz társaság. az embereknek hizelkedése. mind ezektöl örized magadot (IK/B 550)

az tiszta szeretetben áll az embereknek. és az angyaloknak. az örökké (IK/B 562)

Az tisztaság szükséges minden embereknek. de leg inkáb az iffiaknak (IK/B 569)

méritek. * . ha meg bocsáttyátok az embereknek bünököt, meg bocsáttya néktek is (IK/B 588)

szeretettöl vagyon. igen veszedelmes az embereknek. de leg inkáb az iffiaknak (IK/B 608)

féle rendeket. és hivatallyait az embereknek. ö is osztogattya azokot bölcseségel (IK/B 614)

azért adom elödben. mert az embereknek feleis nem tudgya ezt az (IK/B 618)

gyontato atyádal. és más értelmes embereknek is élly tanácsokal (IK/B 625)

inkáb engedelmeskedni mint sem az embereknek. meg üsmered abbol ha Istentöl (IK/B 628)

által semmit ne cselekedgyél értelmes embereknek tanáttsok nélkül. az kik arra (IK/B 628)

által nem kel az egyházi embereknek valamely dicsöséget tulajdonittani magoknak., söt (IK/B 635)

nem tudni magát igazgatni az embereknek parancsolni,. az rosz indulatoknak. és (IK/B 651)

arrol emlékezél meg hogy az embereknek joszágok, becsületek. és élettyek, az (IK/B 657)

hogy meg mutasa evel az embereknek. hogy álhatatosak legyenek az jó (IK/B 695)

nyomoruság, mely nagy vagy. ! óh embereknek gyengesége, és álhatatlansága, ki nem (IK/B 696)

hogy mit kelleték tselekedni az embereknek hogy magokot meg szentelhesék el (C/A 12)

és leg hasznosab dolga az embereknek (C/A 24)

ujontában a szivekben oltá az embereknek az Isten törvényét., a melyet (C/A 27)

tartása mindenkor szükséges volt az embereknek (C/A 30)

kristus halálával meg érdemlette az embereknek ezt a segittséget., és mind (C/A 30)

mitsoda életet kel élni az embereknek, hogy az örök életet el (C/A 32)

és ertelmek vagyon. valamint az embereknek., de sokal tekélleteseb mint sem (C/A 47)

ök mutattyák bé Istennek az embereknek imádságokot (C/A 51)

általok nyilatkoztattya ki akarattyát az embereknek, vagy ö vélek vitet végben (C/A 51)

I Articulus. Az Elsö embereknek vétkiröl (C/A 57)

Mitsoda formában igéré Isten az embereknek hogy nékik meg váltot fog (C/A 64)

hogy mit kelleték tselekedni az embereknek hogy magokot meg szentelhesék el (C/A 64)

és érdemeire valo nézve, az embereknek lehete még el jövetele elöt (C/A 66)

{…} Mit kelleték tselekedni az embereknek a Messiás el jövetele elött (C/A 66)

E szerént élvén. lehete az embereknek meg szentelni magokot a Messias (C/A 66)

igy akará azért, hogy az embereknek elegendö idöt adna arra, hogy (C/A 74)

melyet oltot vala Isten minden embereknek szivekben. teremtetésekkor, az irásbol ki (C/A 98)

ki meg igértetet volt az embereknek már eljött, és hogy tsak (C/A 143)

Messiás akit az Isten az embereknek küldöt (C/A 150)

kristus meg jelentetteé mindgyárt az embereknek születésit (C/A 158)

menynek kapuja meg nyitatot az embereknek, hogy a kristus halála által (C/A 177)

egy aránsu képen adattatik az embereknek (C/A 179)

anyi eszes, hamis, és hatalmas embereknek kelleték ellene állani, és ö (C/A 189)

{…} Hogy meg bizonyittsa az embereknek fel támadását, hogy az Apostolit (C/A 192)

menyben menetele hasznos volté az embereknek (C/A 193)

ö a fö mestere az embereknek, ö általa jövendöltek a proféták (C/A 200)

üdveségeknek lelki épülettyét, az embereknek ugy is kel tekénteni akristust (C/A 202)

szent Lélek le szálván, az embereknek szivekben irja a törvényt, ötven (C/A 209)

1. hogy ki hirdeték az embereknek a jó hirt. hogy az (C/A 211)

lehete boldogab hirt hirdetni az embereknek., mint azt hogy a meg (C/A 212)

kristus azt mondgya hogy minden embereknek kel engedelmeskedni az Anyaszent egyháznak (C/A 224)

A vétek elött. minden embereknek az Anyaszent egyház tagjáva kelletet (C/A 228)

vannak. szent Judás Apostol, testi embereknek nevezi az olyanokot kik. magoktol (C/A 241)

Anyaszent egyháznak tulajdonittyák a különös embereknek meg romlásokot,. azt hozván ki (C/A 276)

{…} Miröl kel az embereknek számot adni midön az Isten (C/A 288)

nem hallot, és soha az embereknek szivekben nem ment a mit (C/A 301)

Azokot ezer féle követheti, az embereknek tsufjai, a maradékjokot szegénységben vetik (C/A 320)

Igének meg testesülését. és az embereknek meg váltását a kristus által (C/A 342)

Miképpen kel mutatni hitünket az embereknek (C/A 344)

nemzeteket kik a napnak., tsillagoknak, embereknek, még az oktalan állatoknak is (C/A 381)

engedelmeskedni az Istennek mint az embereknek. mondgya szent péter (C/A 398)

ö példája oktatásokra lenne az embereknek (C/A 429)

adhata ennél hasznosab oktatást. az embereknek jaj annak a ki ezt (C/A 429)

által nyilatkoztatta ki akristus. az embereknek, az ö ditsöségit (C/A 433)

kegyelmet adot az Isten az embereknek. az ö üdveségekre, azokot mind (C/A 491)

vagyon. ugy hasonlo képen ahadi embereknek is. mindenik ezerben a mi (C/A 647)

amelyet akristus hozta el az embereknek. és annak kel meg világositani (C/A 727)

el., és nyissa meg az embereknek a menyeknek kapuját vérivel (C/A 746)

meg azt, hogy a különös embereknek vétkekért ajálot áldozatokban, apap aki (C/A 747)

de azt halando. és vétkes embereknek kel végben vinni, az is (C/A 780)

a földön a jó akaratu embereknek, ditsérünk teged, imadunk téged, és (C/A 797)

Isten azö valoságos békeségit. az embereknek, a Boldogságos szüz Annya volt (C/A 846)

Isten ditsöségire kel élni az embereknek (C/A 866)

akristus érdemlet halála által az embereknek., hogy ökk Istenesen élhetnek ateremtet (C/A 867)

Elsö art. az elsö embereknek vétkiröl 27 (C/B 929)

hogy mint kelleték tselekedni az embereknek hogy magokot meg szentelhessék. el (C/B 930)

és értelmek vagyon. valamint az embereknek. de sokal tekélleteseb. mint sem (C/B 947)

ökk mutattyák bé. Istennek, az embereknek imádságokat. 2. Az Isten ö (C/B 950)

általok nyilatkoztattya ki akarattyát az embereknek. vagy ö vélek vitett végben (C/B 950)

1. Articulus. Az elsö embereknek vétkiröl (C/B 955)

Micsoda formába igéré Isten az embereknek. hogy nékik meg váltot fogg (C/B 960)

hogy mint kelleték cselekedni az embereknek, hogy magokot meg szentelhessék, el (C/B 961)

{…} mit kelleték cselekedni az embereknek. a messiás el jövetele elött (C/B 962)

E szerént élvén., az embereknek lehete meg szentelni magokot a (C/B 962)

igy akará. azért hogy az embereknek elegendö idöt adna arra hogy (C/B 968)

melyet óltót volt Isten minden embereknek szivekben. teremtetésekkor; az irásbol ki (C/B 987)

ki meg igértetet volt az embereknek. már el jött, és hogy (C/B 1024)

Messiás akit az Isten az embereknek küldöt (C/B 1029)

kristus meg jelenteteé mindgyárt az embereknek születését (C/B 1036)

menynek kapuja meg nyitatot az embereknek, hogy a kristus halála által (C/B 1048)

egy aránsu képpen adattatik az embereknek (C/B 1050)

engedhetet volnaé ugy meg az embereknek, hogy ne kivánt volna. se (C/B 1050)

{…} Hogy meg bizonyittsa az embereknek fel támadását., hogy apostolit meg (C/B 1053)

valo menetele hasznos volté az embereknek (C/B 1054)

és a fö Mestere az embereknek., ö általa jövendöltek a proféták (C/B 1059)

épiteni. üdveségeknek. lelki épülettyét., az embereknek, ugy is kel tekénteni akristust (C/B 1060)

szent lélek. le szálván. az embereknek szivekben irja. a törvényt. ötven (C/B 1066)

hogy az embereknek engedelmeskedni kel az Anyaszent egyháznak (C/B 1075)

vannak., szent judás apostol testi embereknek nevezi az ollyanokot., kik magoktol (C/B 1085)

egy háznak tulajdonittyák, a különös embereknek meg romlásokot., azt hozván ki (C/B 1108)

{…} Miröl kel az embereknek számot adni midön az Isten (C/B 1117)

nem hallot. és soha az embereknek szivekben nem ment., a mit (C/B 1127)

ezer féle rendeletlenség követheti., az embereknek tsufjai. a maradékjokot szegénységben vetik (C/B 1143)

igének meg testesülését, és az embereknek meg váltását a kristus által (C/B 1160)

kel meg mutatni hitünket az embereknek (C/B 1162)

nemzeteket. kik a napnak. tsillagoknak. embereknek, még az oktalan állatoknak is (C/B 1190)

az Istennek. mint sem az embereknek., mondgya szent péter (C/B 1203)

azö példája oktatásokra lenne az embereknek (C/B 1227)

adhata ennél hasznosab oktatást. az embereknek. jaj annak a ki ezt (C/B 1227)

melyek által. nyilatkoztatta ki az embereknek akristus azö dicsöségét (C/B 1230)

kegyelmet adot az Isten az embereknek. az ö üdveségekre, azokot mind (C/B 1272)

ád akristus által. a bünös embereknek (C/B 1273)

ugy hasonlo képen. a hadi embereknek is. mindenik ezerben., a mi (C/B 1388)

melyet a kristus hozta az embereknek. és annak kell meg világosittani (C/B 1444)

el. és nyissa meg az embereknek, a menyeknek kapuját vérével (C/B 1459)

de azt halandó, és vétkes embereknek kell végben vinni, az ís (C/B 1483)

békeség a földön ajó akaratu embereknek, ditserünk téged, imádunk téged, és (C/B 1496)

az ö valoságos békeségit az embereknek, a Boldogságos szüz. Annya volt (C/B 1534)

a köntöst, {…} mind ezekel. az embereknek. az Isten ditsöségére kell élni (C/B 1549)

kristus érdemlet halála által az embereknek, hogy ökk. Istenesen élhetnek ateremtet (C/B 1550)

mi modon kell élni az embereknek. hogy az örök életet el (C/B 1580)

mitsoda. jó erkölcsel kell az embereknek. gyermekségektöl fogvást, ellene állani. aresttségnek (IJE 8)

valamint ezt láttyuk némely köszvényes embereknek ujjain. és végtire a hideg (IJE 26)

törvény azt parantsolta. a hadi embereknek; hogy tsak fent álva egyék (IJE 29)

ki lehessen tanulni, némely értelmes embereknek szokások a, hogy külsö képen (IJE 93)

Hogy hogy mondá angyélika, ollyan embereknek, akik az igazán valo vallásnak (IJE 115)

szem elött szolgálván, mint akik embereknek akarnak kedveskedni, hanem mint a (IJE 118)

mint az urnak, és nem embereknek, tudván azt. hogy mindenek, a (IJE 118)

a szolgák engedelmeskednek. a különös embereknek, a különös emberek. a fejdelmeknek (IJE 118)

gondolván azt, hogy nem az embereknek engedelmeskednek. hanem az Istennek. a (IJE 119)

a hol lest hány az embereknek, hogy el veszesse, ez iránt (IJE 119)

tsudálni. ha az ollyan embereknek. a kik pálestinában éltenek ennek (ISZ 172)

ami paraszt embereink. hogy atöbb embereknek szolgai. és mint egy rabjai (ISZ 184)

illyen törvényt, mondván, ö az embereknek (ISZ 207)

az Isten azt mondá az embereknek. nevelkedgyetek. és szaporodgyatok, és tölttsétek (ISZ 212)

szabad volt más egyéb tudos embereknek is anépet tanyitani, fö képpen (ISZ 220)

mind, hogy az Isten, az embereknek, a szükségekre kegyelmét, tsak a (ISZ 228)

az a meg váltó az embereknek büneiért halált szenvedne, hogy az (ISZ 228)

istenek, azokot pedig meg halhatatlan embereknek tartották lenni, hogy pediglen azok (ISZ 241)

azokot a szerentse mondókot istenes embereknek tartották, amidön az ástrologia, necromantia (ISZ 243)

hadának fö tiszttye lön, hadi embereknek tarták tehát mind azokat, akik (ISZ 256)

illyen bizonyság szükséges vala az embereknek, kik tsak aláthato dolgokot tekéntik (ISZ 262)

életet boldoggá tehetik, ada az embereknek arra mind módót, mind értelmet (ISZ 262)

fel holmi ollyan tráditiokot, az embereknek holtok után valo meg itéltetésekröl (ISZ 268)

akarván ez által mutatni az embereknek, hogy az ö hivatallyok közönségesen (KSZ 291)

terhelvén azokot istenekel. hanem ollyan embereknek nyittá fel szemeket az igazságra (KSZ 311)

nékik, hogy szállást adgyanak ahadi embereknek, vagy másoknak. kik az ország (KSZ 374)

kegyelmet nyerhessenek a halálra itéltetet embereknek, valo hogy azok a szentek (KSZ 425)

Clericusoknak, butsujároknak. és szántó, vetö embereknek. bátorságban kelletet minden koron lenni (KSZ 471)

nehéz az uti fáradság ollyan embereknek. akik hozá szoktak a hadakozáshoz (KSZ 478)

az elsö szegelet kö, az embereknek nem adatot más név. a (SUT 503)

ötet. mondván, hogy nem az embereknek. hanem a szent Léleknek hazudot (SUT 505)

engedelmeskedni az Istennek, mint az embereknek, azt tudgyuk, hogy ami atyáinknak (SUT 507)

judeának. és Samariának. némely Istenes embereknek gondgyok vala. a szent István (SUT 512)

ót kezde beszélleni mint olyan embereknek a kiket okosabaknak tartá lenni (SUT 547)

kristus Jesus által. akit minden embereknek birájává tette. és a kit (SUT 659)

sátor tsinálo volt. a hadi embereknek bör sátorokot tsinált, szent pálnak (SUT 660)

ember. azt tanittya, hogy az embereknek kézü munkáji nem Istenek, hogy (SUT 690)

jaroja. és meg békéltetöje az embereknek, inti arra, akolosabélieket, hogy álhatatosan (SUT 737)

nem tettzék az Isten félö embereknek. és azoknak. kik atörvényt és (SUT 738)

meg váltó, hogy adgyon az embereknek az ö ördögi mestersége által (SUT 764)

vala rakva. az akori hadi embereknek szokások szerent. meg sikamodék, és (SUT 873)

embereknél – 25

sokal fellyeb valo volna atöbb embereknél. és hogy. a menyekböl venne (TL 269)

magatok viselése nyilván légyen minden embereknél, az ur közel vagyon semit (É 22)

idöben, és kedveségben Istennél. és embereknél (É 101)

ahamis keresztyének leg nyomorultabbak minden embereknél, az (É 737)

és jóbb állapotban voltak atöbb embereknél, ugy mint apogányoknál, sidoknál, törököknél (É 738)

sebástien tudván hogy az olyan embereknél az haszon keresés leg elöl (MN 150)

idöben, és kedveségben Istennél. és embereknél (KG 511)

magatok viselése nyilván légyen minden embereknél, mondgya az apostol. légy példája (KG 515)

anyival vannak jobban a vilagi embereknél. hogy nem oly gyakorta esnek (VKT 858)

ártatlanul. felyeb valok lehesenek atöbb embereknél.? mely szép foglalatoság mindenkor arra (VKT 884)

magatok viselése nyilván légyen minden embereknél. az ur közel vagyon. de (VKT 898)

pál, leg nyomorultabbak volnánk minden embereknél. avalo, hogy eza jövendö életröl (VKT 901)

atöb embereknél. és keveseb alázatoságal lenni. mivel (VKT 915)

lévén, leg alázatosab volt minden embereknél. imé mit mond nékik a (VKT 915)

fiam, aki bölcseb volt minden embereknél, az Isten elött kedves. és (IK/A 174)

és kedveségben Istennél,. és az embereknél. ezen pedig nem kel azt (IK/A 215)

nyilván légyen minden embereknél. mert az ur közel vagyon (IK/A 231)

az ember szóló. utálatos az embereknél (IK/A 237)

rend szerént valo a hadi embereknél., a meg is vetteti vélek (IK/A 336)

szerént valo dolog a törvényes embereknél. a kik mindenröl gondolkodnak. magokon (IK/A 339)

a mely közönséges minden rendü embereknél., söt még az egyháziaknál. és (IK/A 363)

az oktatást azoknál az bölcs embereknél. az kiknek gondviselések alá adta (IK/B 558)

nagy, az Istennél, és az embereknél utálatos, vigyáz beszédidre, és semmit (IK/B 578)

vétkeket, amelyek oly közönségesek az embereknél, ugy mint asok ember szollás (KSZ 442)

használt olyan durva és ostoba embereknél, kik avér ontáshoz, és apusztitáshoz (KSZ 475)

emberekre – 17

szinte ártatlanok volnánk is az emberekre valo nézve. de Isten elött (É 541)

szeretik ötet, ennek aszeretetnek minden emberekre kel terjedni, atyafi, vagy nem (É 612)

azok a melyeket akristus az emberekre hintette, menyben menetelekor (É 884)

Isten haragja fel gerjed az emberekre, hogy azt meg engesztelhesék, az (É 900)

és a grof. ponthiö hü emberekre bizván tartományit. el indula. és (MN 88)

és agonoszt, küldvén némelykor az emberekre. az áldásokot. meg mászor anyomoruságokot (KKU 273)

keresztet és nyomoruságokot küld az emberekre. hogy meg haladgyák erejeket? ahajos (KKU 277)

Isten. valamely nyomoruságokot küld az emberekre. azokot vagy ostor gyanánt küldi (KKU 401)

mert olyan terhet adtok az emberekre. a melyet, tsak az ujjatokal (KJÉ 692)

melyet az Isten adta minden emberekre. ádámtol fogvást. és a melytöl (VKT 839)

ezt a parantsolatot is minden emberekre adák ki. ádám. és éva (VKT 839)

itéletet. melyet mondottak volt az emberekre, vére által pedig mindent békeségben (C/A 198)

itéletet, melyet mondottak volt az emberekre., vére által pedíg. mindent békeségbe (C/B 1057)

és hagyad a hadakozást az emberekre. {…} illiad és a midön a (IJE 150)

emberekre talállyunk, mivel avilágnak nagyob része (ISZ 185)

bizonyságok elött, azokot bizzad hiv emberekre, akik egyebek tanitásokra is alkalmatosok (KSZ 301)

lelkét minden testre, az ifiu emberekre, az ifiu leányokra, és az (SUT 499)

emberekröl – 4

55 a hadi emberekröl 231 (VKT 929)

az özön viz elöt valo emberekröl akarsz beszélleni. a kik is (IJE 42)

tarttyák magokat, és az ollyan emberekröl, akik tudosoknak tartatnak (ISZ 243)

se aviz özön elött valo emberekröl. hanem szollok, az elsö romai (KSZ 325)

emberektöl – 77

hanem sok is, de nagy emberektöl valo hirek. ebben a holnapban (TL 288)

se amaga erejétöl, se az emberektöl, és tsak a bölcseségben bizik (É 76)

akristusrol, és a hitröl; az emberektöl valo tartás nélkül (É 81)

erejétöl. és érdemitöl, vagy az emberektöl (É 154)

meg hervaszttyák orczájokot; hogy az emberektöl láttassanak böjtölni, bizony mondom néktek (É 162)

meg. hogy ne láttassál az emberektöl böjtölni, hanem ate Atyádtol. a (É 162)

orczájokot. azért hogy láttassanak az emberektöl böjtölni, és azért meg ditsértetni (É 163)

amelyekért valamely ditséretet vehetnénk az emberektöl (É 163)

az utzákon, hogy tiszteltessenek az emberektöl. bizony mondom néktek el vették (É 168)

is. atesti, és világi emberektöl, kötelesek vagyunk némelykor szent bátorságal (É 222)

kel kérni okos, és értelmes emberektöl, ahivatalrol., és annak köteleségeiröl. 4 (É 227)

és az oktatást, hogy ollyan emberektöl mint magok. tanullyák meg az (É 239)

pedig tselekeszik hogy látassanak az emberektöl. mert ki szélesitik az ö (É 277)

és hogy Rabbinak hivatassanak az emberektöl, ti pedig ne hivatassatok Rabbinak (É 277)

Daniel, nem várván semmit az emberektöl. se magunktol (É 411)

se az Istentöl, se az emberektöl nem fél; és az ö (É 430)

segittségét. mennél kevesebet remélhetnek az emberektöl., soha sem támaszkodnak haszontalanul arra (É 443)

emeg külömbözteti tehát ötet. atöbb emberektöl. Én tészem le azt magamtol (É 511)

jutalomal a gyalázatokot melyeket az emberektöl szenvednek, hogy egy hejában valo (É 517)

élö köhöz, ki noha az emberektöl meg vettettetet, az Istentöl pedig (É 533)

abünösök magok halálra itéltessenek az emberektöl, kik igaságtalanok, és erö szakosok (É 542)

Nagy véteké az ollyan világi emberektöl, akik tsufollyák azokot. kik a (É 657)

etsak Isteni ajándék, ezt az emberektöl nem vehettyük, se mi magunknak (É 679)

bestelenségeket., a melyeket szenvedhetünk az emberektöl., noha mi tsak semmik legyünk (É 818)

ahalálra hagyta magát itéltetni az emberektöl, az Isten hogy meg jutalmaztassa (É 898)

tudtára adá. hogy lisbonábol jött emberektöl hallotta volna. hogy ót az (MN 138)

tsak hogy meg ditsértessenek az emberektöl, sokan szeretik vagy gondollyák szeretni (KKU 263)

és az uttzákon, hogy az emberektöl ditséretet nyerjenek. mivel én azt (KKU 331)

valoságbol. és azért. hogy az emberektöl meg ditsértessél. hanem a midön (KKU 332)

üldözéseket, és szomoruságokot szenvedcz az emberektöl, ne az üldözéseket tekinttsed, hanem (KKU 347)

el vesznek, mitsoda vakság az emberektöl, hogy azal nem kivánnak élni (KKU 430)

ahalálra adta ötet, ö az emberektöl szenvedet. a kik hálá adatlanságal (KJÉ 599)

mind azokot az gyalázatokot az emberektöl. olyanal kellene mi nekünk is (KJÉ 599)

sok ellen mondásokot szenvedne az emberektöl, és azok az ellen mondások (KJÉ 615)

kel azért tselekedni hogy az emberektöl meg ditsértessenek (KJÉ 645)

és hogy ne félyenek az emberektöl, a kiknek. tsak atesten vagyon (KJÉ 661)

ajános kereszttsége, menybölé, vagy az emberektöl. az az, ha Isteni rendelés (KJÉ 722)

Mindnyájan az emberektöl. ki nem telhetik. hogy a (VKT 862)

azért valamely jutalmat vesznek az emberektöl. ugyan ettöl is vagyon. hogy (VKT 870)

anéki tartozando tiszteletet: és az emberektöl az üdveséget a mely nékik (IK/A 77)

profétával. Tavozál el az Istentelen emberektöl. hogy ne egyeledgyél az ö (IK/A 162)

Tud meg azt, hogy az emberektöl rendeltetet nemeségen kivül, vagyon más (IK/A 207)

kel visgálni adolgot, és értelmes emberektöl tanátsot kel kérni, ne hogy (IK/A 222)

hanem okos, és jó erkölcsü emberektöl kérj tanátsot (IK/A 296)

tsallyad. kérj tanátsot más értelmes emberektöl (IK/A 352)

Istenem micsoda élet ez ? ollyan emberektöl, az kik az keresztényi vallásban (IK/B 553)

meg vettetet vagy, hogy az emberektöl becsültesél., és az Istentöl meg (IK/B 554)

is tud meg, hogy az emberektöl rendeltetet nemeségen kivül is, vagyon (IK/B 555)

kel azt visgálni, és okos emberektöl tanácsot kérni. hogy meg ne (IK/B 566)

hogy pénzt gyüjthes. hogy az emberektöl tiszteltesél, és becsültesél. mind ezek (IK/B 637)

ne cselekedgyél magadtol. hanem okos emberektöl kérj tanácsot. és visgáld meg (IK/B 681)

egyike az, hogy. ne az emberektöl valo dicséretért cselekedgyed. az másik (IK/B 682)

elöt kel járni, ne az emberektöl félyenek. hanem tsak egyedül az (C/A 207)

mit az Isten kiván az emberektöl azon anapon (C/A 396)

Imádkozanak, 2. tudos, és értelmes emberektöl kérjenek tanátsot. a gyermekeket. az (C/A 400)

kié volt. de elöször értelmes emberektöl kel tanátsot kérni (C/A 411)

tselekedgyék. hanem okos, és értelmes emberektöl kérjen tanátsot, mindenkor aleg szükségeseb (C/A 610)

tiszteletet kivántanak a birodalomban lévö emberektöl., mint a melyel tartozunk az (C/A 735)

azördögök tsak azért kivánták az emberektöl az elött a külsö áldozatokot (C/A 738)

rabságban vannak a midön az emberektöl ahejában valoságra forditatnak, azt el (C/A 863)

és érdemeire valo nézve. az emberektöl lehete, még eljövetele elöt, magokot (C/B 962)

elött kel járni. ne az emberektöl félyenek, hanem egyedül az Istentöl (C/B 1065)

amit az Isten kiván az emberektöl azon anapon (C/B 1202)

kijé volt de elöször értelmes emberektöl kel tanácsot kérni (C/B 1213)

tselekedgyék, hanem okos, és értelmes emberektöl kérjen tanácsot. mindenkor aleg szükségeseb (C/B 1361)

tiszteletet kivántanak. a birodalmokban lévö emberektöl, mint a melyel. tartozunk. az (C/B 1451)

ördögök tsak azért kivánták az emberektöl az elöt. a külsö áldozatokot (C/B 1453)

egy rabságban vannak. amidön az emberektöl, ahejábanvaloságra forditatnak., azt elis mondhatni (C/B 1547)

agazdaszszonyságbol tanultam. és más értelmes emberektöl is ez iránt tudakozodtam. föképpen (IJE 129)

mi láttzik benne leg követhetöbnek azemberektöl, hagyván atöb mély dolgoknak meg (KSZ 291)

meg külömböztetni külsö képen. atöb emberektöl,? mire valo a meg külömböztetés (KSZ 442)

a keresztényeket meg külömböztetik atöbb. emberektöl, az Isten pediglen. soha ugy (KSZ 482)

ha ez a dolog az emberektöl jö. magában oda lészen, de (SUT 508)

volt néki szükséges hogy az emberektöl tudakozodgyék. se hogy Jerusálemben menyen (SUT 527)

birták., kájus nem hogy értelmes emberektöl kért volna tanátsot hogy a (SUT 591)

a melyekre tétetet volt az emberektöl, a sidoktol, és a pogányoktol (SUT 681)

meg hit emberektöl., vagy az Apostol maga vitte (SUT 689)

emberel – 57

és csak ugy bannak az emberel. valamint a tzitronnal, a melyböl (TL 47)

polgár mester száz negyven ezer emberel ment afrikában a carthagobéliek ellen (TL 119)

meg indula ellene. hatszáz ezer emberel. ót egy nehány esztendöket tölte (TL 180)

innét indulni. legaláb öttven ezer emberel; orsovát lötetni, a beszélgetés után (TL 226)

hogy készüllyön mert 30 ezer emberel, temes vár felé mehet, ma (TL 230)

ollyan asztalom vagyon. hogy tiz emberel többet tarthatnék, mint a mennyi (TL 242)

véle. talám 40. vagy 50 emberel. mind egész. hada. volt talám (TL 243)

az idén. de aki száz emberel. száz ezeret meg verettethet. esö (TL 255)

a mi rajtatok áll. minden emberel békeségben lévén, magatokot nem oltalmazván (É 110)

bánnya, hogy nem tselekeszi az emberel azt a roszat amelyel fenyegeti (É 161)

lelki alázatoságnak nevezhetni, amely az emberel meg üsmérteti hogy magátol: semmi (É 253)

az Istenhez, mint ha más emberel bészéllene: az Isten fellyeb valo (É 269)

azt a leg aláb valo emberel is végben vitetheti. amint ezt (É 350)

bánának véle, mint aleg gonoszab emberel (É 433)

embernek gondolá lenni az Angyalt, emberel pedig egy házban soha nem (É 493)

közlötték volna atsalárdságot ött száz emberel., mert mint hogy az elmék (É 529)

hogy jóbban meg üsmértesse az emberel, szolgálatban valo létit. és meg (É 636)

vala, mert meg tekintetvén az emberel amaga romlását. azzal meg alázta (É 744)

azokot meg raká nyolcz ezer emberel. mind olyanokal. kik ö alatta (MN 14)

magában, hogy azt közölheti olyan emberel a kinek okossága mindeneknél tudva (MN 31)

sorsot ígérhete magának olyan természetü emberel, azért semmi idöt nem akarván (MN 115)

ágyban nem beszélhetek azal az emberel. de had jöjjön szaporán. és (MN 130)

kis hajocskát el küldém három emberel, hogy keresnének olyan helyt. a (MN 240)

jó állapot el felejteti az emberel hogy magára vigyázon., látodé azt (KKU 379)

lelkem nem marad többé az emberel, mert ő tsak test, aki (KKU 390)

fel szoval, ezis azal az emberel volt. az után kérdé tölle (KJÉ 751)

láttalaké tégedet akertben azal az emberel, atöbbi is kezdék erre mondani (KJÉ 752)

mondatá egy nem régi okos emberel. hogy az olyan áitatosok. oly (VKT 815)

el mondhatod a leg bölcseb emberel. hogy ifiuságodban kerested abölcseséget. és (IK/A 10)

hogy az okos és értelmes emberel tégy üsmerettséget és azt gyakorollyad (IK/A 91)

Ne légy baráttságban a haragos emberel., nehogy az ö példdját kövesed (IK/A 159)

jovallása szerént. netégy baráttságot aharagos emberel. ne hogy magadban vegyed természetit (IK/A 248)

ilyenektöl, és az Istenes emberel társalkodgyál. akiben az Isten félelmét (IK/A 289)

hanem közöllyed szándékodot valamely értelmes emberel. fö képen agyontato papodal, a (IK/A 319)

az 37 részben. az jámbor emberel gyakorta tanácskozál. az kit üsmérendesz (IK/B 450)

hogy ne társalkodgy az haragos emberel; szoktasad magadot az mindenekhez valo (IK/B 585)

urtól kérjen gyogyulást, hozája hasonlo emberel ne cselekedgyék irgalmaságot, és az (IK/B 589)

mondottuk. de nem lehet minden emberel. baráttságot vetni, mivel az baráttság (IK/B 598)

semmi tanácskozásban. hanem az jambor emberel tanácskozál., az kit üsmerendesz hogy (IK/B 622)

valamely okos szent életü egyházi emberel. az ki néked meg mondhasa (IK/B 641)

hanem közöllyed szándekodot valamely okos emberel. fö képen az gyontato atyádal (IK/B 647)

el is veszteti az. az emberel az Isten kegyelmit. és az (IK/B 690)

az Isten phinét két ezer emberel ellenek küldé, báláe, és báláám (C/A 112)

egy házal., és különösön minden emberel., minek elötte mindenek bé tellyesedgyenek (C/A 278)

Abban hogy el hagyattya az emberel az Istent a teremtet állatért (C/A 354)

melyet tett az Isten egy emberel. aki egy virágot le vévén (C/A 773)

az Isten phinét. két ezer emberel ellenek küldé. báláe. és báláám (C/B 999)

egy házal. és különösön minden emberel. minek elötte mindenek bé tellyesedgyenek (C/B 1110)

Abban hogy el hagyattya az emberel az Istent. a teremtett állatért (C/B 1171)

melyet tett az Isten egy emberel, a ki egy virágot le (C/B 1478)

talám a reszttség mondattya annyi emberel, hogy az élet igen rövid (IJE 28)

embernek. mert nekem is bizonyos emberel holmi szám vetésem volna. de (IJE 59)

idegen országba mehetne valamely jó emberel. aki ollyan volna mellette mint (IJE 99)

légiokbol ki választot két ezer emberel, három ezer hat száz más (SUT 791)

küldének két ezer, ött száz emberel., hogy Josefet kénszerittsék (SUT 802)

leg gonoszab. és leg vakmeröb emberel; ha az idönek ki menetele (SUT 814)

bé mene tehát két ezer emberel. és mint hogy kiváná meg (SUT 854)

emberem – 1

felele a beteg néki. nints emberem. hogy midön a viz fel (É 211)

emberen – 7

igaságal valo rendelése Istennek, az emberen. 1 bünösök lévén, meg érdemlik (É 419)

nemzettségin kezdi el, ugy mint emberen. az oroszlány abrázat jelenti a (É 651)

kezdi el, ugy mint az emberen. Az oroszlány ábrázat jelenti a (É 873)

boszut álván ezen a két emberen. azon volt. hogy le tsendesittse (MN 71)

nyertesek is lesznek egy olyan emberen, a ki noha nagy familiábol (MN 111)

az embernek uttya nem az emberen áll, és hogy az ember (KKU 253)

mentöl több ruha vagyon az emberen. annál inkáb meg érzi a (IJE 86)

emberének – 3

és meg jelenté az Isten emberének, aki mondá. eredgy ad el (É 321)

volna tanátsát ennek az Isten emberének, az Isten meg engedé hogy (IK/A 286)

alelki halálát, valamint sirattya, kedves emberének halálát, {…} szent Chrysostomus azon hasonlatosságal (KSZ 326)

emberért – 5

egy szoval az Istent az emberért el felejtik., neki tulajdonittyák munkájának (É 19)

kevesebet nem tselekedhetet. egy olyan emberért. akit sok ideig ugy tekintette (MN 135)

és nem a szombat az emberért, holot az embernek fia. uramég (KJÉ 641)

sem tselekedtem azért a szegény emberért, mivel sok vendégim voltanak azolta (IJE 13)

hogy. ö az életét minden emberért le tette, de különosön a (KSZ 298)

emberét – 7

akaroja lévén orcan oglunak, egy emberét küldé hozája. és meg izené (MN 76)

hellyen kellene el menni, az emberét. a kiséröi után küldé, hogy (MN 82)

Isten hozájok küldé. jános nevü emberét. ugyan azont. akinek fellyeb láttuk (KJÉ 610)

éttzaka száz nyolczvan öt ezer emberét ölé meg az Angyal. táborában (C/A 394)

éttzaka. száz nyolczvan ött ezer emberét ölé (C/B 1199)

ugy tekintették öket. mint Isten emberét, és akristus hely tartoját, ugy (KSZ 387)

tételeit judeában., egy Ananiás nevü emberét küldé hozája, egy levélel, a (SUT 560)

emberétöl – 2

midön még hallá egy hü emberétöl, hogy a fejdelem aszony azon (MN 87)

állapottya, igen külömbözék, az artatlan emberétöl, az ö nyomorusága pedig meg (KJÉ 575)

emberével – 1

bánt ollyan szentül az Isten emberével, a mint (É 387)

emberhez – 30

hatot vagy hetet. szol az emberhez. azután tiz oráig is el (TL 58)

nem álhatván. bé mene az emberhez. és mondá néki. atyámfia. ne (TL 299)

Hasonlo mennyeknek országa atselédes emberhez, ki jó reggel ki ment (É 140)

elsökké. hasonlo mennyeknek országa atselédes emberhez. ki jó reggel ki ment (É 256)

okoságának szolgálattya, el merülvén az emberhez illetlen rut kivánságokban, amelyek ötet (É 305)

segittségével élnünk, hogy ne az emberhez kaptsollyuk magunkot, hanem tsak az (É 524)

{…} Az ollyan emberhez, hasonlittya, aki meg nézvén ábrázattyát (É 557)

Miformában szólla akirály ahoz az emberhez, szemére hányván vak meröségét (É 806)

gyógyulni betegségéböl. ne ragaszkodgyék az emberhez, se benne ne bizék, se (É 827)

nem illenek a betsületet szeretö emberhez. ezekre a szokra sokat suhajtozék (MN 33)

nemes szivhez. és egy olyan emberhez. a kinek engedelmeskedni kell. az (MN 132)

mivel nem illik egy szabad emberhez. hogy tsak arrol hallyon is (KKU 290)

hizelkedö szó hordó egy emberséges emberhez ment, meg mondani neki. hogy (KG 558)

által. melyel voltak ahoz az emberhez. aki az ö testi fülöknek (KJÉ 578)

vakult szivekért. és a beteg emberhez fordulván, mondá néki. nyujtsad ki (KJÉ 642)

követi hasonlit az ollyan okos emberhez, aki aköre épitvén házát, azt (KJÉ 647)

Isten országáért, hasonlitván az olyan emberhez aki mindenét el adgya. hogy (KJÉ 657)

Isten igasságosan tselekeszi. de egy emberhez sem illik. más embereknek háláadatlanságokot (VKT 871)

atekélleteségre. hogy ehez a szent emberhez hasonlittsunk békeséges türésiben. a midön (VKT 887)

nagy tisztelettel hozája. mint olyan emberhez. aki által az Isten hozád (IK/A 92)

Istentöl keres orvoságot. magához hasonlo emberhez nints irgalmasága. s’ a maga (IK/A 252)

a mint egy Isten félö emberhez illik, el is fogod kerülni (IK/A 336)

kel élned. valamint Isten félö emberhez illik., parancsolván az magad indulatinak (IK/B 651)

mint jó, és Isten felö emberhez illik. nem hajtván arra, akarmit (IK/B 664)

ne legyünk hasonlo az olyan emberhez aki atükörben nézi magát. és (C/A 332)

ne legyünk hasonlo az ollyan emberhez. a ki a tükörben nézi (C/B 1152)

száradva, illiké ez, egy ollyan emberhez. akit az Isten arra itélt (IJE 55)

a filosophus, hogy egy emberséges emberhez nem illik ahoz ragaszkodni, vagy (IJE 115)

és azt, ami nem emberséges emberhez illendö, a sok hejában valo (KSZ 330)

oda érkezvén egy Tobiás nevü emberhez szálla és tsak hamar el (SUT 561)

emberi – 1

a császárnak két féle herelt emberi. vanak fejér, és fekete a (TL 265)

emberinek – 1

josaphát tizen két száz ezer emberinek a szamát, mivel ö tsak (ISZ 192)

emberinél – 1

nem lévén több husz ezer emberinél. nem meré avarost meg szálani (SUT 835)

emberit – 4

ahajosoknak csak vigyék el az emberit. kit az urához akart küldeni (TL 38)

ne vesztene. és tsak egy emberit tartá meg maga mellet (MN 82)

meg hartzola véle, négy száz emberit le vágatá, két százat el (SUT 673)

tére viszá. és tsak két emberit veszté el (SUT 847)

embernek – 435

ugy kel tenni, valamint arészeg embernek. aki abórt meg nem emésztheti (TL 8)

reménség igen szükséges lévén az embernek. és ollyan szükséges mint az (TL 20)

szokkal mondgyák ki, hogy az embernek ugy tettzik, mint ha minden (TL 34)

mely sokszor kel olyat mondani azembernek a melyet maga sem hiszen (TL 38)

sem tudok., édes néném, minden embernek az Isten rendelése alá kel (TL 41)

mi szép dolog, mikor az embernek minden gazdagsága. csak egy ágy (TL 51)

az aszszonyal reá kel az embernek tartani magát. valamint a kompodi (TL 58)

szállot belé, meg esik az embernek szive rajta. a midön láttyuk (TL 116)

a ki száz negyven ezer embernek parancsolván. azon panaszolkodnék. hogy egy (TL 119)

fogyatkozásban., részinek kel lenni minden embernek. micsoda nagy fogyatkozásokot nem látunk (TL 128)

hogy szerettyük egymást. és akedves embernek alevele kedves. de még attol (TL 134)

irás, nem szabad tehát. egy embernek, nem is lehet. abban változást (TL 156)

aminap olvastam, hogy egy adakozo embernek, ezeket a szokot. irták a (TL 200)

de annyi volt. mint két embernek. szokot lenni, esze is volt (TL 204)

volt harmad napig, minden féle embernek szabad volt. a testet meg (TL 204)

vannak olyan vastagok. mínt egy embernek a Czombja, a magosága 13 (TL 219)

aláb hatvan. vagy hetven ezer embernek parancsol. hadakozás idejében, azö pasasága (TL 225)

hogy életben érkezék haza, négy embernek kelletet a hajobol ki venni (TL 231)

sohult ugy nem vigyáznak az embernek maga viselésire mint itt. ha (TL 238)

csikorog az embernek mikor hallya. mint mikor a (TL 250)

hogy ötet az Istentöl küldetet embernek tarttsák., az ö vallása nem (TL 268)

szivet az Istentöl, és az embernek adgyák, és gyakorta olyan szeretetnek (É 19)

mely oly természete a bünös embernek, tellyeségel szükséges hogy magát seminek (É 27)

az igazán valo nagysága az embernek abban áll, hogy meg vallya (É 27)

nagy szemérmetesége tselekedé azt, gondolván embernek lenni az Angyalt. mivel magánoson (É 33)

kristus, akit az Apostol. vétkes embernek nevezi; emindenben ellenkezni fog akristusal (É 42)

ez igy levén a vétkes embernek lelki szemeit, nem világosittya többé (É 66)

vaknak testi szemeit, vagy olyan embernek ki a szemeit bé hunnya (É 67)

tikos igéket, mellyeket nem szabad embernek szollani, ez illyenekbe ditsekedem. magamban (É 145)

vagyon, az egyike az új embernek lelke. a Charitás. a mely (É 152)

tulajdonit minden jót, és az embernek minden roszat, a magához valo (É 153)

avétket, mely a meg romlot embernek akarattyábol származik, mivel azt a (É 173)

az ördög látván gyengeségit az embernek, kitsiny szivüeké igyekezik tenni, az (É 177)

laknak, és lésznek annak az embernek utolso dolgai gonoszabbak az elsöknél (É 201)

fiat ugy tekintették mint más embernek fiát atörvény szerént, de nem (É 232)

és nem szükséges, hogy az embernek. abban semmi része légyen, igen (É 250)

akartad., az illyen állapotban. az embernek, halgatni, imádni, és csudálni kel (É 252)

{…} Minden embernek kel attol félni, mivel szent (É 272)

inkáb vigyáznunk ennek a szent embernek imádságában, aveszedelem közöt amelyben látá (É 280)

változhatatlan álhatatosága ennek a nagy embernek, aki inkáb veszedelemre tészi magát (É 281)

tsak egyedül. attol tarta, hogy embernek ne adná azt atiszteletet, amely (É 281)

nem hisznek., ahalottaibol. fel támadot embernek sem hinnének (É 292)

Mondá pedig. egy embernek két fia vala, és mondá (É 303)

annál többet kivánának., mert az embernek szive tsak az Istenben találhattya (É 305)

kegyelmét. vagy is egy új embernek köntösét. ki Isten szerént teremtetett (É 307)

ót laknak, és annak az embernek, utolso dolgai. gonoszabbak lesznek. az (É 312)

az eredetböl jö tehát az embernek minden érdeme, és érdemetlensége (É 332)

meg gyogyitta szemeit ennek az embernek (É 376)

meg essék a szivünk. az embernek nyomoruságán, a ki ugy teremtetett (É 384)

törvényetekben irva vagyon, hogy két embernek bizonysága igaz, Én vagyok aki (É 395)

azt jovallá hogy jóbb egy embernek meg halni a népért. hogy (É 431)

állapot. hogy nem lehet az embernek aláb valora tenni magát, de (É 440)

hogy bé tölttse az embernek rosz indulatit, a szükségen felyül (É 445)

valo nemzése, és ugy mint embernek. a Boldogságos szüz méhiben idöben (É 452)

felölle. jaj pedig annak az embernek, a ki által az ember (É 463)

nagy szemérmetessége vivé reá. mert embernek gondolá lenni az Angyalt, emberel (É 493)

lehetet volna tizen két szegény embernek, tudomány. böltseség és segittség nélkül (É 530)

késedelmes a haragra, mert az embernek haragja., az Istennek igazságát nem (É 551)

monda az üdvezitö, az inaszakat embernek, kely fel, ved fel az (É 597)

még inkáb kel tehát az embernek érezni nyomoruságát. és fohászkodni rabságán (É 636)

akarattyát. folyamodgyunk ollyan Isten félö embernek tanátsához, aki okos és értelmes (É 639)

rend oly alá valo, hogy embernek, nem lehet már aláb valonak (É 662)

{…} Az embernek szabadsága nem elegendö tehát arra (É 708)

hogy az igaz, hogy az embernek akarattya tselekeszi a jót, és (É 731)

tevé az ujját ennek az embernek. a fülében, és nyálát anyelvére (É 733)

hit béli igazság hogy az embernek avétektöl fogvást, atermészetnek erejével nem (É 735)

szent Agoston szavaival élyek, az embernek nintsen egyéb magátol, hanem ahazugság (É 735)

bé köté sebeit annak az embernek. a mely jelenté, hogy a (É 740)

az az, az embernek minden kivánságit, a melyek ellenkezhetnek (É 768)

ugy anyira hogy a külsö embernek. minden tselekedete, az Istenhez igyekezék (É 794)

{…} A mi nehéz az embernek akegyelem nélkül. alehetövé, és könyüé (É 794)

kel lenni, eddig a földi embernek viseltük a képit, visellyük ez (É 801)

tévelyedésnek napjait, amely napokon az embernek gonoszsága gyozedelmeskedik, amelyeken pedig agyengék (É 808)

azt hánya szemére annak az embernek. hogy nem hiszen ha tsak (É 811)

mitsoda gondgya vagyon ennek az embernek a fiara (É 812)

folyamodnak akristushoz bizodalomal, tsak az embernek beszélnek anyavalyárol, és nem akristusnak (É 827)

fiat ugy tekéntették mint más embernek fiát a törvény szerént, de (É 870)

azon által, jaj annak az embernek aki által botránkozás jö {botránkozás-jö (É 880)

ur, hogy hasznosab volna egy embernek ha egy malom kövel a (É 881)

a mérget, mit használ egy embernek, ha a világot meg nyerné (É 882)

néki, hogy itéletet tégyen, mert embernek Fia, ne tsudállyatok ezt, mert (É 897)

ha olyan érdemü. és nemzetü embernek valamiben szolgálhatna (MN 26)

Ezeket a szokot halván olyan embernek szájából. a kihez eleonora nagy (MN 35)

ez a hamis aszony olyan embernek keze által halyon meg a (MN 64)

akara tölle. de annak az embernek. vagy volt valamely tudománya. vagy (MN 64)

emelte volt. ennek a két embernek, a Császár elméjin valo hatalmok (MN 70)

lehetetlen volna. egy betsület szeretö embernek olyan leányt elvenni, a ki (MN 113)

mérje nyilatkoztatni szivének titkát. olyan embernek. a ki el akarná venni (MN 114)

mit kel látni egy olyan embernek aki tégedet szeret; mitsoda ditsöséges (MN 121)

szok valának ezek egy olyan embernek. a kit gyöttröt a szerelme (MN 150)

azon. hogy te annak az embernek képibe vagy itt. akit ö (MN 161)

vagyon ollyan út. mely az embernek egyenesnek tettzik, mind azon által (KKU 253)

júh, tudom uram hogy az embernek uttya nem az emberen áll (KKU 253)

mondgya, az ur igazgattya az embernek lépésit, és kitsoda az az (KKU 253)

meg jelenék néki. egy iffiu embernek formájában. nagy fényeségel. storophila azon (KKU 254)

nem hozhatot volna engemet, mivel embernek. nem lehet olyan keserüségben lenni (KKU 265)

hanem másoknak, ennek a nagy embernek a szenvedésekben lévö. bátorságát. avilágiaknak (KKU 275)

látot, sem fül nem hallot. azembernek is gondolattyában nem mentek 1 (KKU 286)

kel távozni egy romai városi embernek. akeresztnek tsak a nevétöl is (KKU 290)

külömben. mivel nem lehet egy embernek. nagyob szenvedése, és kinya, mint (KKU 297)

nem tudodé azt, hogy az embernek napjai rövidek, hogij az ö (KKU 317)

elsö és akövetkezendö; jó az embernek a terhet viselni, még iffiuságátol (KKU 317)

én az egész emberségemet. az embernek üdvéségire forditottam, hogy szenvedhessem hát (KKU 325)

az irás, hogy az alázatos embernek könyörgése. meg hattya a fellegeket (KKU 366)

végben kel vinni közönségesen minden embernek (KKU 367)

neveteket mint gonoszt kivetik. az embernek fíaért, örüllyetek azon a napon (KKU 371)

a valoságos tulajdonsága, az ollyan embernek. aki. az Isten akarattya. alá (KKU 378)

is az ollyan jó erkölcsü embernek a tulajdonsága. aki háláado Istenhez (KKU 378)

2. {…} anyomoruság eszében juttattya az embernek hogy az Istenhez fordullyon. ajó (KKU 379)

meg ölni magadban a földi embernek tagjait, mert azoktol származnak arosz (KKU 390)

azért hogy egy jó szánto embernek., keresztet kell vetni minek elötte (KKU 409)

vasal., meg hasogatni a külsö embernek földét, valamint hogy a föidet (KKU 409)

jó tselekedetek, sokal hasznosab az embernek, az Istenért valo békeséges kis (KKU 426)

ehez adom annak a ritka embernek. tudni illik, jóbnak, példáját. tekinttsed (KKU 427)

és külsö képen tsak épen embernek láttzottam lenni, tudodé hogy miért (KKU 431)

meg azt énnekem, hát az embernek mit kel a maga résziröl (KKU 431)

2. napon. Az embernek végéröl (KG 456)

kezdete, és utolso vége az embernek. ugyan ö érette is teremtetet (KG 456)

Leg föveb kötelesége egy okos embernek, a filosophusok szerént. a, hogy (KG 458)

ne halyon. de ahalál egy embernek büniért jöt bé evilágra, mondgya (KG 459)

miképen jö el, abizonytalan. az embernek fia olyan orában jö el (KG 459)

nem mondgya mar most. az embernek. hogy te meg nem halsz (KG 459)

ki örökös jova lévén az embernek, egyedül ö tehette volna ötet (KG 467)

8 napon. Hogy az embernek mitsoda gondgyának kel lenni az (KG 476)

áll az egész gondgya az embernek. ezért is lészen boldogá, ugyan (KG 478)

is kel meg mutatni az embernek mindenek felet, az Istenhez valo (KG 479)

vesztek, mondgya akristus., szükséges abünös embernek vagy magát meg büntetni, vagy (KG 482)

esik, leheté az után az embernek amaga erejében bizni,? szükséges a (KG 502)

ezen szenttségek által kezd az embernek szivében formáltatni minden valoságos igasság (KG 503)

egy Isten félö, és értelmes embernek. a kezében. a szent dolgok (KG 503)

I Az embernek. akarattya meg romlot, és az (KG 516)

hajlandosági. magoktol hajolnak aroszra. az embernek veszedelme tsak azért lett, hogy (KG 516)

szivünknek hajlandoságát, és kivánságit; az embernek természete hoza magával. hogy ötet (KG 521)

nap, és kövesen engemet, az embernek mondgya szent agoston. szüksége (KG 526)

magát láthatová tegye, hogy az embernek például lévén, ötet tellyes bizodalomal (KG 527)

A mint a földi embernek ábrázattyát viseltük, visellyük a menyeinek (KG 529)

valamit kivannak, és amely. az embernek boldogságát., az oktalan állatokhoz valo (KG 546)

Egy emberséges embernek. nem hogy kedvit találnák azal (KG 557)

Annak az emberséges embernek volt oka igy felelni. mert (KG 559)

nekem másra. már annak az embernek. meg üsmerném elméjit, és természetit (KG 560)

nézve egy kevés sárbol., az embernek testét formálá, és azt a (KJÉ 571)

Illyen vala tehát avétkes embernek állapottya, igen külömbözék, az artatlan (KJÉ 575)

mind. és magára vette az embernek. minden gyengeségit, és nyomoruságit, a (KJÉ 575)

testesülésében, mivel meg mutatta az embernek., hogy a midön meg engedi (KJÉ 576)

elég tétel adatot, és az embernek vétke meg büntettetet. akristus jesus (KJÉ 576)

Isteni személyel. az Isten s’embernek, tekélleteségel valo engedelmesége mind holtig (KJÉ 576)

helyre hozta egy tisztán valo embernek engedetlenségit., az emberek meg szabadultak (KJÉ 576)

gyogyitani, aki beteg vala, az embernek minden tekélletesége abbol állot, hogy (KJÉ 577)

kevés szoval. minden betegsége az embernek, az Istent senem üsmérte, senem (KJÉ 577)

szeretetet, emind szükséges volt. az embernek meg gyogyulásához. Ugyan is, kitsoda (KJÉ 577)

kitsoda nyitotta volna fel az embernek szemeit hogy meg üsmértesse véle (KJÉ 577)

tette volna, az Isten s’embernek szenvedésit, mi rend szerent ugy (KJÉ 580)

meg mutathatták nékünk. hogy egy embernek. tanitását, gyanoságban vehettyük. és mi (KJÉ 583)

is, a melyek szükségesek az embernek, hogy az Istenhez térhesen. mint (KJÉ 584)

A bünös embernek. állapottyát nem tsak olyan betegnek (KJÉ 585)

ahoz szabja a magáét, az embernek minden szenttsége abbol áll, hogy (KJÉ 591)

atestnek rosz kivánságit, az uj embernek képét kel viselnünk. a ki (KJÉ 591)

söt még, mint hogy igaz embernek tartotta lenni. betsülte, és tisztelte (KJÉ 626)

szombat az emberért, holot az embernek fia. uramég a szombatnak is (KJÉ 641)

üsmervén az ö gondolattyát. két embernek példáját adá eleiben, mindenike adoságban (KJÉ 652)

a halnak hasában. ugy az embernek fiais harom nap lészen. a (KJÉ 654)

jóvá tégye titkos erejével. az embernek, minden gondolatit, kivánságit, és tselekedetit (KJÉ 659)

a hit által lehet az embernek. akristus testével táplálni magát, mind (KJÉ 667)

nyilyál meg. afülei ennek az embernek azonnal. meg nyilának, és anyelve (KJÉ 670)

meg szivekben ezeket aszokot; Az embernek fia, az emberek kezében adatik (KJÉ 676)

nagyob világoságra tégye. ennek az embernek. alázatos hálá adoságát. kezdé tölle (KJÉ 680)

az az, tanitványa. a galiléai embernek. ahonnét azt tartották. hogy soha (KJÉ 682)

felelé nékik, hogy annak az embernek vakságát, se nem amaga vétke (KJÉ 685)

foghaták., hogy lehesen egy gonosz embernek. oly nagy tsudát tselekedni; erre (KJÉ 686)

beszédet mondá nékik. egy gazdag embernek igen sok gabonája teremvén. nem (KJÉ 693)

az Isten mondá annak az embernek, esztelen. ezen az ejjel. viszá (KJÉ 693)

el hagyta volna öket, egy embernek kegyetlensége alá, az után mondá (KJÉ 694)

példa beszédel meg magyarázá, egy embernek két fia lévén, az iffiabik (KJÉ 700)

kérdést tevének nékie szabadé egy embernek el botsátani a feleségit valamely (KJÉ 703)

ezen szerént fog eljöni az embernek fia. azon idöben tsak a (KJÉ 704)

nem visgályátok., hogy hasznos egy embernek meg halni a népért, hogy (KJÉ 711)

hogy ki lelkei vagytok, az embernek fia nem azért jött el (KJÉ 712)

minda, valamit irtak aproféták az embernek fiárol, mivel a papi fejdelmeknek (KJÉ 713)

nagy tiszteletet adnának egy olyan embernek akinek ök halálát keresik, és (KJÉ 718)

atanitványinak. mostanában ditsöitetik meg az embernek fia. és ditsöitetik meg az (KJÉ 740)

el jöt volna, hogy az embernek fia abünösök kezében adassék. kellyetek (KJÉ 748)

sidoknak, hogy hasznos volna egy embernek meg halni az egész népért (KJÉ 750)

engemet. de ez után, az embernek fia. az Isten hatalmának. jobjára (KJÉ 751)

elsö parantsolattyára teremtöjöknek. amidön az embernek fia el fóg jöni, hogy (VKT 793)

nélkül, a miolta, az elsö embernek vétke. mind azokot annak hatalma (VKT 794)

egész épület. szükséges minden okos embernek erre a köre épitteni, ugy (VKT 797)

dolog, miképpen lehet annyi sok embernek, a hejában valo beszélgetésben eltölteni (VKT 807)

az Isten szive szerént valo embernek nevezi, és olyannak, a ki (VKT 827)

mely leg inkáb ellenkezik az embernek meg romlot szivével, erre a (VKT 855)

is mondgya a benne valo embernek, ha nem evedzel. énis el (VKT 859)

Az embernek elméje. mindenkor uj dolgokot akarna (VKT 878)

mitsoda reménsége lehete anyi ezer embernek, aki akristust követé apusztában, mind (VKT 894)

Ambár egy értelmes embernek. kevés vallása légyen is. de (VKT 901)

egésséges álma vagyon a józan embernek mondgya az Ecclesiasticus. viradtig aluszik (VKT 907)

II Intés Hogy egy ifiu embernek a ki a világban kezd (IK/A 17)

felet azt leg szükségeseb az embernek meg tudni, hogy mi végre (IK/A 20)

azt mondgya. hogy hasznos az embernek. a terhet hordozni. még ifiuságátol (IK/A 44)

minden boldogsága, vagy boldogtalansága. egy embernek. a mostani. vagy amás életre (IK/A 45)

szent irás. hogy jó az embernek aterhet hordozni meg az ifjuságátol (IK/A 46)

vagyon olyan út mely az embernek egyenesnek láttzik lenni, de annak (IK/A 85)

kezdetekor. az Isten mondá az embernek, az urnak felelme, vatosagos bölcseseg (IK/A 85)

az. hogy ebben áll az embernek tekélletesége, azért születet. az, az (IK/A 85)

Hogy ha szükséges minden embernek az oktatás. a még szükségeseb (IK/A 90)

valamely okos, és jó erkölcsü embernek. read valo gond viselése. a (IK/A 90)

igen nagy dolog mivel nem embernek kel késziteni lako helyt, hanem (IK/A 103)

kristus Jésusnak. valoságos Istennek, és embernek akarsz lako helyt késziteni lelkedben (IK/A 103)

Minden embernek vagyon szüksége a maga meg (IK/A 113)

Isten hat napot adot az embernek a munkára, a hetedikén azt (IK/A 139)

érti azt, a mit az embernek kel tselekedni, a mely nélkül (IK/A 142)

tanátsa. vagy valamely más értelmes embernek tanátsa nélkül, semi olyas dolgot (IK/A 153)

a melyet egy Istenes püspöki embernek irásibol vették ki. és aki (IK/A 175)

láthasad, mitsoda szükséges egy értelmes embernek az igazgatása., mivel szent Agoston (IK/A 183)

látod eböl hogy egy okos embernek a segittsége mitsoda szükséges. hogy (IK/A 183)

tselekedni, a leg aláb valo embernek is jelen létiben, Leheté az (IK/A 189)

oktassa, és meg válttsa, az embernek minden korán által ment hogy (IK/A 213)

Ha valamely embernek vak merö és engedetlen fia (IK/A 221)

meg tsudálatos példáját. nem egy embernek. hanem magának az Isten fiának (IK/A 223)

vétkes dolog. egy fereghez hasonlo embernek engedetlen lenni azokhoz akiktöl vette (IK/A 223)

tselekedetekböl üsmerik meg, és az embernek okoságát. a külsö maga viselésiböl (IK/A 229)

és valamint abölcs mondgya. az embernek okoságát. a szavábol üsmérik meg (IK/A 232)

szerez meg másut. Tisztelet az embernek aki meg vonsza magát aversengésektöl (IK/A 249)

nem lehet jó akaroja egy embernek (IK/A 264)

olyan nagy dolog., hogy az embernek java azon áll, mind ez (IK/A 280)

fel tetted volna. valamely értelmes embernek tanáttsábol., arended választásárol valo végezést (IK/A 290)

nagy jó erkölcsü, és értelmü embernek kel lenni, és a ki (IK/A 293)

másikához, példának okáért,. egy, egyházi embernek, nem kel az egyházi rendet (IK/A 293)

valamint abölcs mondgya, hogy az embernek öregsége, a böltseségben áll, atiszta (IK/A 311)

egy gonosz embernek, az Isten meg izené néki (IK/A 328)

mert meg kegyelmeztél egy olyan embernek. aki halált érdemlet, azért a (IK/A 328)

mit tselekesztek, mert nem egy embernek itéletét követitek. hanem az Istenét (IK/A 330)

üdveségedet keresed. mit használ az embernek. mondgya az Isten fia. ha (IK/A 335)

Igen nehéz a hadi embernek, hogy az illyen vétkekben ne (IK/A 336)

a gyilkosnak. A ki az embernek vérit kionttya, annak avére ki (IK/A 337)

Isten félök része. azIsten az embernek. azt. jó tselekedetinek meg jutalmaztatására (IK/A 344)

II Intés. Hogy egy ifiu embernek. aki avilágban kezd lépni. leg (IK/A 357)

és szabadosan kövesed az Istenes embernek tselekedetit, azt pediglen, se azért (IK/A 363)

az igazság. Mit használ az embernek ha az egész világot meg (IK/A 370)

Ez életben az embernek az egyedül valo valoságos boldogsága (IK/A 371)

azok közöt az mit az embernek szükséges tudni, mindenek felet azon (IK/B 388)

tudatlanságbol következik kedves fiam az embernek minden mértékletlensége., és az ö (IK/B 389)

agoston tanitása szerént. nem az embernek, hanem az Istennek beszéltél, az (IK/B 396)

pedig azt mondgya. hogy hasznos embernek terhet hordozni, iffiuságátol fogvást * az (IK/B 409)

némelykor ollyan hivatalokot készit az embernek. az mellyet el nem érhet (IK/B 435)

vagyon ollyan ut. mely az embernek egyenesnek láttzik, de az végtire (IK/B 444)

vala. mondgya jób. akkor az embernek azt mondá. imé az urnak (IK/B 444)

meg tartcsad. mert ez, az embernek fö dolga. * az az hogy (IK/B 445)

az hogy ebben áll az embernek minden tökélletesége. az világra azért (IK/B 445)

valamely okos és jó erkölcsü embernek óktatása. az kitöl is, meg (IK/B 449)

annak lenni. elöször jó erkölcsü embernek. hogy szerese az üdveségit annak (IK/B 450)

jésus igazán valo Istennek és embernek keszitesz lako helyt az lelkedben (IK/B 461)

ne haly, fiam leheté az embernek, félelem. és nyughatatlanság nélkül el (IK/B 466)

Isten hat napot adot az embernek az munkára, az hetedikén azt (IK/B 491)

én beszédimet szégyenli. azt, az embernek fiais szégyenli mikor el jövend (IK/B 507)

fia azt mondgya. jaj az embernek az ki által az botránkozás (IK/B 508)

jó erkölcsnek mostoha annya. élö embernek koporsoja és minden rosznak moslékos (IK/B 513)

az másikában tekinttsed, nem csak embernek, hanem az Isten fiának példáját (IK/B 567)

méltatlan dolog legyen egy nyomorult embernek nem engedelmeskedni azoknak. az kiktöl (IK/B 567)

bernárd mondgya. hogy bár minden embernek szükséges légyen is ez az (IK/B 571)

csak az hogy ollyan értelmes embernek kel meg mondani, az ki (IK/B 576)

ember, csak külsö képpen láttzik embernek lenni (IK/B 582)

hát ollyan fiam. mert az embernek tiszteséges fel hadgyni az versengést (IK/B 586)

az vétket gyülölni kel., mert embernek munkája. de az embert szeretni (IK/B 592)

nem igaz., az nem lehet embernek baráttya. * bár barátod lehetne is (IK/B 600)

szol az bölcs. hogy az embernek hiv baráttya erös oltalom. mellyet (IK/B 600)

fiam lásd meg, havané az embernek miben kevélykedni. és ha nem (IK/B 612)

Embernek hogy lehet mivel kevélykedni. fogontatás (IK/B 612)

igy nem emberré, kel lenni. embernek (IK/B 612)

pedig nem kicsid, holot az embernek egész életit tekinti, és az (IK/B 613)

ollyan nagy dolog, hogy az embernek minden jova azon fűgg. mind (IK/B 614)

tetted volna magadban valamely értelmes embernek tanáttsábol. az magad rendiröl valo (IK/B 623)

rosz. következik. az egy házi embernek tudatlanságáért. mivel alkalmatlanok hogy munkálkodhasanak (IK/B 642)

izraelnek királlya meg kegyelmezvén valamely embernek. az prophéta meg feddé rolla (IK/B 654)

sem igazságtalanságban kedvezni valamely hatalmas embernek (IK/B 658)

fia mondgya mit használ az embernek. ha az egész világot birja (IK/B 661)

Igen nehéz egy hadi embernek ezeket az vétkeket el kerülni (IK/B 663)

az illyennek. az ki az embernek. verit ki onttya. annak az (IK/B 665)

II Oktatás. Hogy egy iffiu embernek. a ki az világban megyen (IK/B 677)

kristus. mert mit használ az embernek, ha mind ez világot meg (IK/B 688)

és leg igazab boldogsága az embernek. ez életben. hogy kedviben legyen (IK/B 689)

ö elötte, se utánna, soha embernek nagyob bölcsesége nem vala. * evel (IK/B 695)

2. oktatás hogy egy íffiu embernek az ki az világban megyen (IK/B 707)

3 Art Az embernek teremtésiröl 26 (C/A 11)

III Rész. Az embernek vétkiröl. és mik követték azt (C/A 11)

Abrahámal és ennek a szent embernek maradékival. 61 (C/A 12)

a véghez menyen., adig mindenik embernek meg kel halni, és mindgyárt (C/A 28)

különösön valo itélet után. mindenik embernek a lelke. vagy paraditsomban. vagy (C/A 29)

az Isten asziviben óltotta minden embernek az ö Istenségit (C/A 34)

mindenik lelket, vagy ha mindenik embernek a lelke; noha lelki, és (C/A 53)

hogy az Isten teremti mindenik embernek a lelkét, a több theologusok (C/A 53)

Isten meg engedte vala az embernek hogy ehetik aparaditsomban lévö mindenik (C/A 55)

azért tiltotta vola meg az embernek hogy meg probállya az ö (C/A 55)

III Rész Az embernek vétkiröl. és hogy mik követték (C/A 57)

Az Isten azt mondá az embernek, hogy a föld nem teremne (C/A 60)

{…} Az embernek szabadságát miben gyengitette meg avétek (C/A 60)

meg foghatatlan dologé, hogy mindenik embernek a lelke, akit az Isten (C/A 61)

Abrahámal. és ennek a szent embernek maradékirol (C/A 77)

gerezdestöl. hogy egy rudon két embernek kelleték vinni, de tiz akémek (C/A 107)

az embert illeti, és az embernek a mi az Istent illeti (C/A 151)

értem hogy a kristusnak mint embernek apja nem volt, hanem az (C/A 154)

Isten, es az Isten. s’ embernek teste, az ö testéböl formáltatot (C/A 155)

ábrazattyához. Mint hogy a földi embernek ábrazatyát. viseltük, viselyük amenyeinek is (C/A 206)

{…} Mert az elsö embernek esetétöl fogvást tsak a kristus (C/A 243)

ház Authoritása alá vetni az embernek magát (C/A 267)

a másika rosz., hogy minden embernek két lelke vagyon. az egyike (C/A 268)

volt valoságos teste. tagadták az embernek szabadságát, az eredendö vétket, a (C/A 268)

meg testesülése elött, hogy az embernek lelke meg volna még a (C/A 268)

tudgyuk mi azt hogy mindenik embernek lelke holta után mindgyárt meg (C/A 291)

{…} Azt értem hogy minden embernek lelke a maga testében viszá (C/A 295)

égnek, földnek, Angyaloknak, és az embernek teremtésekröl (C/A 305)

mind a. valamit mondottunk az embernek esetéröl. az eredendö bünröl, és (C/A 305)

lehet meg alázni magát. az embernek (C/A 316)

{…} Mert az embernek magától nem lehetne az a (C/A 324)

pedig a szent léleknek két embernek, két külömbözö dolgot sugarlani, mivel (C/A 329)

{…} Kellé minden embernek azt kivánni. amit magunknak (C/A 356)

én költtsön adok egy olyan embernek. a kinek nem jó renden (C/A 408)

{…} Mert a vétkes embernek formáját vévén magára. a mi (C/A 432)

mint Istennek. myrhát mint halando embernek (C/A 435)

Angyaloknak teremtetések után., és az embernek esete elött. a kristus által (C/A 491)

Angyaloknak teremtetések után, és az embernek esete elöt, valaé olyan foganatos (C/A 491)

a kristus által a bünös embernek (C/A 491)

mert a mely kegyelemre abünös embernek vagyon szüksége, és a melyet (C/A 491)

az Angyaloknak. és az ártatlan embernek., oka ennek akülömbségnek a, hogy (C/A 491)

ennek akülömbségnek a, hogy az embernek ereje igen meg gyengült a (C/A 491)

egész erejében vala, az olyan embernek aki még gyenge. és minden (C/A 491)

maga erejében vagyon., az ártatlan embernek nem valának rosz kivánsági, anyi (C/A 492)

szükséges voltárol; és a bünös embernek szabadságárol (C/A 492)

Miben áll tehát a vétkes embernek érdeme (C/A 494)

az el nem veszi az embernek szabadságát. 3. hogy azal nékünk (C/A 499)

titeket. ha azért látándgyátok az embernek fiát fel menni oda. ahonnan (C/A 531)

Isten elött, mint sem akülönös embernek imádsága, mert akor, amint Tertulliánus (C/A 669)

avilág büneit. és a vétkes embernek formáját, meg szabaditot minket büneinktöl (C/A 749)

Isten nem ugy adgya az embernek mint adoságul. hanem kegyelméböl, és (C/A 839)

valo teremtet állatokon is. az embernek vétke az egész természetet rendeletlenségben (C/A 867)

mi modon kel élni az embernek hogy az örök eletet el (C/A 906)

erre valo nézve kel az embernek minden erejéböl. avétket el kerülni (C/A 907)

a vallásbéli szolgálatokban foglalatoskodni, az embernek ugy kel magát tekénteni eföldön (C/A 907)

akarnád ki hozni hogy az embernek boldogsága tsak a menyekben. vagyon (C/A 907)

Tekélletes boldogsága nem lehet az embernek másut tsak menyekben., mert minden (C/A 907)

kegyelemnek szükséges voltárol és abünös embernek szabadságarol. 7 (C/A 910)

3. art. az embernek teremptésiröl. 20 (C/B 929)

3.rész. az embernek vétkiröl és hogy mik követték (C/B 929)

ábrahámal. és ennek a szent embernek maradékirol 48 (C/B 930)

Isten a szivében óltótta minden embernek azö Istenségét (C/B 938)

Isten meg engedte vala az embernek, hogy ehetik a paradicsomban lévö (C/B 953)

azért tiltotta vala meg az embernek. hogy meg probállya. az ö (C/B 954)

Az. Isten azt mondá az embernek, hogy a föld nem teremne (C/B 957)

{…} Az embernek szabadságát miben gyengitette meg az (C/B 957)

meg foghatatlan dologé. hogy mindenik embernek a lelke. a kit is (C/B 958)

ábrahámal., és ennek a szent embernek maradékirol (C/B 971)

gereszdestöl. hogy egy rudon. két embernek kelleték vinni, de tiz a (C/B 995)

az embert illeti. és az embernek, a mi az Istent illeti (C/B 1030)

értem hogy a kristusnak. mint embernek apja nem volt; hanem az (C/B 1033)

Isten. és az Isten. s’embernek teste, az ö testéböl formáltatot (C/B 1033)

fia ábrázattyához. {…} Mint hogy aföldi embernek ábrázattyát. viseltük. visellyük a mennyeinek (C/B 1063)

{…} Mert az elsö embernek esetétöl fogvást. tsak akristus által (C/B 1086)

a másika rosz, hogy minden embernek két lelke vagyon, azegy jó (C/B 1102)

volt valoságos teste. tagadták az embernek szabadságát., az eredendö vétket, a (C/B 1102)

meg testesülése elött. hogy az embernek lelke meg volna még a (C/B 1102)

tudgyuk mi azt hogy mindenik embernek lelke halála után. mindgyárt meg (C/B 1119)

{…} Azt értem hogy minden embernek lelke a maga testében viszá (C/B 1122)

égnek, földnek, Angyaloknak, és az embernek teremtésekröl (C/B 1130)

mind a. valamit mondottunk az embernek esetiröl. az eredendö bünröl, és (C/B 1130)

lehet meg alázni magát az embernek (C/B 1139)

{…} Mert az embernek magátol nem lehetne az a (C/B 1147)

lehetetlen a szent léleknek két embernek, két külömbözö dolgot sugarlani., mivel (C/B 1151)

{…} kellé minden embernek azt kivánni amit magunknak (C/B 1172)

én költtsön adok egy ollyan embernek a kinek a dolgai nem (C/B 1211)

{…} Mert avétkes embernek formáját vévén magára. a mi (C/B 1229)

mint Istennek, myrhát. mint halando embernek (C/B 1231)

angyaloknak. teremptetések után. és az embernek esete elött, akristus által adtaé (C/B 1272)

után. és az embernek. esete elött., valaé ollyan erös (C/B 1273)

a mely kegyelemre a bünös embernek vagyon szüksége., és amelyet az (C/B 1273)

az angyaloknak, és az ártatlan embernek., oka ennek a külömbségnek a (C/B 1273)

a külömbségnek a, hogy az embernek ereje igen meg gyengült a (C/B 1273)

egész erejében vala; az ollyan embernek aki gyenge. és minden felöl (C/B 1273)

maga erejében vagyon., Az ártatlan embernek, nem valának rosz kivánsági., annyi (C/B 1273)

szükséges voltárol. és a bünös embernek. szabadságárol (C/B 1273)

Miben áll tehát. a vétkes embernek érdeme (C/B 1275)

az el nem veszi az embernek szabadságát., 3. hogy azal nékünk (C/B 1278)

titeket,. ha azért látandgyátok az embernek fiát fel menni oda, a (C/B 1302)

elött, mint sem a különös embernek imádsága. mert akor a mint (C/B 1404)

véven avilág büneit. és avétkes embernek formáját, meg szabaditot minket büneinktöl (C/B 1460)

{…} Mint ollyan szenttségü embernek, akí akristus hellyét tarttya, és (C/B 1482)

Isten nem ugy adgya az embernek mint adoságul, hanem kegyelméböl, és (C/B 1529)

valo teremtet állatokon is., az embernek vétke. az egész természetet rendeletlenségben (C/B 1550)

erre valo nézve, kel az embernek minden erejéböl, avetket el kerülni (C/B 1580)

imádkozni, avallásbéli szolgálatokban foglalatoskodni, az embernek ugy kell magát tekénteni eföldön (C/B 1580)

akarnád ki hozni hogy az embernek boldogsága tsak a menyekben vagyon (C/B 1581)

Tekélletes boldogsága. nem lehet az embernek másut tsak menyekben., mert minden (C/B 1581)

kegyelemnek szükséges voltárol. és abünös embernek szabadságárol. 6 (C/B 1584)

egy nehány szoval ajoszágocskáját olyan embernek, akinek három gyermeke vagyon (IJE 13)

és arra, annak a szegény embernek joszágát viszá adgyák, ahoz tsak (IJE 13)

osza fel már kegyelmed egy embernek egész életére azokat a holnapokot (IJE 22)

tudom hogy kell alunni minden embernek. állatnak, és az egész termeszetnek (IJE 29)

hogy akár mely esztendös koru embernek. de elég hét oráig alunni (IJE 32)

beszélvén egy szers mind négy embernek is, noha semmit sem mondanak (IJE 41)

ha nem volnaé jóbb egy embernek, egy nehány féle mesterséget meg (IJE 41)

valamely restel vagyon dolga az embernek. mert nekem is bizonyos emberel (IJE 59)

De mint hogy az embernek. akülsö tselekedeti mutattyák meg a (IJE 70)

koldulni is fog nyárba. agyors embernek. gondolati, bövséget szereznek, de a (IJE 72)

ismét ugatni kezde. és az embernek. ismét oltalmazni kelleték magát. egy (IJE 79)

tsak ugatot. és annak abetsületes embernek. lehetetlen vala ket vagy három (IJE 79)

felelé apáter. hogy egy tselédes embernek aháza, tsendesebb, és jób rendbe (IJE 112)

páter uram, kérdé télámon. valamely embernek ollyan hivatallya vagyon, vagy ollyan (IJE 114)

kell is maradni, az ollyan embernek, de mind azon által. vagyon (IJE 114)

is kivántatik, nem tsak emberséges embernek kell lenni, magának, de még (IJE 114)

akarok lenni annak a betsületes embernek, a kinek ezer taller jövedelme (IJE 129)

nem, felelé télámon, a mely embernek. minden jövedelme a joszágábol vagyon (IJE 137)

természet szerént valo eledele az embernek, de a gyengeség (IJE 142)

el mulnak. valamint egy különös embernek. a görögök leg nagyob ditsöségekben (ISZ 172)

Euméus meg vendégelé ulÿssest, ött embernek, ött esztendös sertést fözete, és (ISZ 177)

töllök, de mint hogy minden embernek keze, és a munkára termet (ISZ 185)

onczia kenyeret számlálván napjára egy embernek. de ezzel bé nem érték (ISZ 191)

földi jókót. várni Istentöl az embernek (ISZ 195)

aházaságot, mert lehetetlen vala egy embernek annyi aszszony közöt aszivét el (ISZ 214)

a mellyek, tsak a heverö embernek munkáji: ettöl is vagyon hogy (ISZ 272)

eki tettzik. amidön ött ezer embernek ada eledelt. ettöl vagyon, hogy (KSZ 294)

fejét vették. mint romai városi embernek, szent pétert pedig fel feszitették (KSZ 349)

lett volna, és mint ha, embernek, és kereszténynek lenni, egy dolog (KSZ 469)

azokban fel volt téve egy embernek historiája, a ki pofon tsapván (SUT 559)

acsászarnak, hogy Hérodesnek. hetven ezer embernek valo fegyvere volna el téve (SUT 575)

olyan titkokot hallot, amelyeket egy embernek nem szabad. ki mondani, és (SUT 620)

nagy bizodalma volna annak az embernek a meg gyogyulásában, mondá néki (SUT 629)

fia. téteték helyiben. ennek az embernek az elei sidok voltak. de (SUT 632)

keze meg gyogyula, ennek az embernek a tsuda meg hatván a (SUT 636)

nem vala szabad egy különös embernek, magátol új Isteneket bé venni (SUT 658)

viszá ne térjen annak az embernek testében. elegyitvén a kénszeritésiben a (SUT 678)

ugy hogy akik ötet tsudálatos embernek tartanák, meg maradgyanak abálványozásba. Apollo (SUT 678)

ádhatta Apolloniusnak mind a buzás embernek adolgát. mind a madarak él (SUT 680)

hogy botsáson meg annak az embernek. Titus tudtára adá azt is (SUT 693)

vétkit a mostoha anyával vétkezet embernek, mert töredelmeségel volt vétkiért, és (SUT 693)

hogy halhassam beszédit annak az embernek, holnap meg halhatod mondá festus (SUT 720)

hitetni, hogy nem szabad egy embernek. magát meg ölni. hogy aki (SUT 813)

atornátzokra, a kiket. más ezer embernek kelleték fel váltani, ugy hogy (SUT 824)

akár mely vétekért meg öletet embernek atestét el temetik meg nap (SUT 826)

embernél – 14

kenyeret eszik, két száz ezer embernél is töb volna., mert itt (TL 228)

öbenne. valami ollyannak., amely az embernél fellyeb valo, és hogy ö (É 156)

oly fellyeb valo légyen az embernél, mint az Isten, aki ötet (KJÉ 578)

akár mely rosz életü világi embernél. az ki még az világot (IK/B 643)

teremtet állatok az Angyalok az embernél (C/A 52)

Dávid nemzettségéböl valo Josef nevü embernél. Az Angyal bé menvén házában (C/A 153)

szegény goromba bünöst, egy olyan embernél. a ki nagy tiszttségben és (C/A 208)

segittséget nem venne. az ártatlan embernél (C/A 492)

teremtett állatok az angyalok. az embernél (C/B 951)

Dávid nemzettségéböl valo josef nevü embernél. Az Angyal bé menvén azért (C/B 1031)

és goromba bünost, egy ollyan embernél. aki nagy tiszttségben. és bövölködésben (C/B 1065)

segittséget nem venne. az ártatlan embernél (C/B 1273)

mely sokal fellyeb valo az embernél, és a mely mind jól (ISZ 241)

Azután Galiléába többet száz ezer embernél fegyverisete fel, akik közöt azon (SUT 799)

emberöl – 18

az Apostol. erröl a vétkes emberöl (É 42)

{…} Mitsoda emberöl beszél a proféta akit az (É 286)

szól amái Évangyélium? {…} Egy ollyan emberöl kit agonosz lélek meg szálván (É 312)

hogy bizonyságot tegyenek egy ollyan emberöl. és annak vallását oltalmazák, aki (É 573)

gondolkadván amuratesröl, mint oly rettentö emberöl, a ki tsak avér ontást (MN 52)

terem, mondgyunk hasonlot az olyan emberöl. akitöl. semmi jó nem származik (KKU 401)

egy gyülekezetben. valamely távul valo emberöl beszéllenek, mind azok, kik abban (KG 558)

hasonlot monda a tizen nyolcz emberöl. a kikre eset volt egy (KJÉ 695)

elsö példa beszédet egy olyan emberöl hozá elé. akinek két fia (KJÉ 723)

második példa beszéd egy olyan emberöl volt, akinek mesze utra kelletvén (KJÉ 723)

második példa beszéd, egy olyan emberöl volt, akinek mesze földre kelleték (KJÉ 733)

volna egy olyan Isten, s’ emberöl. aki gyalázatokot., fájdalmakot. és meg (VKT 888)

méltatlanság ? mit mondanál az olyan emberöl, aki egy fejedelemnek asztalára tsak (IK/A 38)

irás mond erröl a szent emberöl. a mind a kristust jelenti (C/A 142)

szollottunk, leg elsöben is az emberöl, annak teremtetéséröl, esetéröl, a kristus (C/A 906)

irás mond, erröl a szent emberöl a mind a kristust jelenti (C/B 1023)

urunk Jesus kristusunkrol Isten, s’emberöl. és ebben foglaltatik mind a (C/B 1130)

szollottunk., leg elsöben is az emberöl. annak teremptetéséröl. esetéröl, akristus által (C/B 1580)

emberre – 7

mostanában szoktak adni csak egy emberre. úgy anyira, hogy ha mind (TL 34)

hogy az én Istenem tiszteletit emberre ne háritanám, és hogy senkit (É 280)

igen bajal talaltam egy igaz emberre, de az aszszonyok közöt. egyre (KKU 305)

feddéseknek., birja a szivét. Az emberre., a ki a feddöt kemény (IK/A 150)

igaságtalan, mind nevettségre valo Ember emberre haragot tart. mondgya a bölcs (IK/A 252)

tizen egy száz. hatvan ezer emberre fel megyen, ezek mindenkor készen (ISZ 190)

a mérték elegendö vala egy emberre, a gomor pedig. ami mértekünk (ISZ 192)

emberré – 27

tselekedék, mivel akristus azért lött emberré., és azért üsmértette meg magát (É 67)

ö maga által egy új emberré teremtse, békeséget szerezvén közöttök. mondgya (É 299)

meg változtatá gondolatit. és más emberré lén. ebböl valoságosan meg láttyuk (É 317)

ugy tettzik, mint ha más emberré lett volna., és aki beszédit (É 378)

Fiában, akristusban valo hitt, aki emberré lett, és meg holt üdveségiért (É 658)

ember, alelki születés által, lelki emberré lesz, mert nem követvén az (É 664)

szolgának formáját vette magára. és emberré lett, és hogy meg mutassa (É 671)

az Isten fia azért lett emberré, és azért holt meg, hogy (KG 476)

miért lett az Isten fia emberré. azért hogy minket meg válttson (KJÉ 570)

háromságnak második személye. evilágra jöt, emberré lett, meg testesült valamint mi (KJÉ 575)

meg akará váltani, ö tehát emberré lett, Isten is lévén egy (KJÉ 575)

de hogy nékünk adgya magát, emberré lett, és arra tsudálatos modot (KJÉ 579)

térésünket, és meg láttyuk. hogy emberré lett Istennek. élete azokot el (KJÉ 583)

keménységel, és alázatosoká tenni minket, emberré lett Istennek példájára, aki is (KJÉ 584)

avégre, mondgya szent agoston. lett emberré az Isten igéje, a mi (KJÉ 587)

tudományát. és követteti példájátt., akristus emberré lett, hogy az emberek szeresék (KJÉ 601)

mindenek rettegnek. és igy nem emberré, kel lenni. embernek (IK/B 612)

a ki magát meg alázván. emberré lett, tisztelni követni, és esedezni (C/A 427)

Lélek által szüz Máriátol. És emberré lett, Meg is fesziteték mi (C/A 481)

valo meg testesült ige. aki emberré lett. hogy az embereket meg (C/B 1030)

egyedül az Isten Fia lett emberré. és nem az Atya. senem (C/B 1031)

Atyával. és a szent lélekel, emberré lett, ö benne pedig mind (C/B 1031)

a ki magát meg alázván. emberré lett. tisztelni, követni, és esedezni (C/B 1225)

lélek által. szüz Máriátol: Es emberré lön, Meg is feszitteték. mi (C/B 1265)

szent lélek által mariátul, és emberré lön. meg is fesziteték mi (C/B 1501)

az a fiu, azért lett emberré. hogy azt az örök életet (IJE 67)

a hely tészi ötet fö emberré. és az illyenel is meg (IJE 147)

emberrek – 1

böségel, és mérték nélkül, az emberrek pedig ugy teszik mint emberek (É 893)

emberrel – 1

állani. noha még tegnap. száz emberrel. el lehetet volna széllyeszteni öket (TL 164)

emberröl – 1

edes néném, mit mondasz azillyen emberröl. én pedig azt mondom, hogy (TL 192)

embert – 387

ollyan nap vagyon, hogy két embert a mértékben tettek. az egyike (TL 23)

természetem vagyon. el halgathatom az embert, harom oráig is, hogy egyet (TL 58)

nap. hogy más fél száz embert is el temetnek. közöttünk még (TL 73)

tudgya kéd. hogy egy emberséges embert vesztettünk el. a ki hatvan (TL 77)

szeretet. mint meg iffittya az embert! hát ha meg vagy husz (TL 80)

jó némelykor meg bátorítani az embert. mert sokan vannak ollyanok. akik (TL 106)

vonták el. hogy száz ezer embert adgyanak kezében. és akinek. királyok (TL 119)

avad emberek látván egy nagy embert. feketében. nagy kalap a fején (TL 122)

dologért két vagy három ezer embert ölete meg, thessálonikában. valo hogy (TL 128)

meg fogad két vagy három embert. azok szedik. és puttonokban aszöllöt (TL 138)

historiát irok le. párisban, egy embert akasztani vitték. mikor fel akarták (TL 157)

lakja. mert ollyan helyt. sem embert. se aszszont nem láthatni az (TL 161)

elküld oda. vagy száz ezer embert. hát ezek édes néném. miért (TL 191)

tarttsa meg ezt a nagy embert; a kit, az ellenségiis nagynak (TL 202)

azt felelem kédnek. hogy sok embert tartot. azoknak sok fizetést adot (TL 210)

hogy 30, vagy 40 ezer embert adnak melléje. de abban thamás (TL 224)

találtam, de söt még moldovai embert sem láttam, mint ha csak (TL 245)

a prussiai király negyven ezer embert vit sylesiába, a bavarus cseh (TL 255)

ahivatalra, okos. értelmes. és igaz embert választ. Ámbár az ö Decretumit (TL 272)

avárosban tizen egy száz ezer embert temetének el. hogy pedíg meg (TL 294)

el pusztitá. kilentzven hét ezer embert tett rabbá. valo hogy a (TL 294)

mondanak, hogy az Isten minden embert a’ sárbol teremti. egy Angyalnak (ML 309)

ki látni? lágy ruhákban öltozöt emberté? Imé akik lágy ruhákban öltöznek (É 18)

szeretethez vonnya, hogy belöle uj embert, és uj teremtet állatot tsinálna (É 36)

meg világosit minden evilágra jövö embert, evilágon vala, és avilág ö (É 64)

{…} Az Isten az embert amaga képére teremtvén, azáltal ö (É 68)

az Isten szabadithattya meg az embert büneiböl, és üdvezitheti ötet, ki (É 90)

fösvénységet, és több illyeneket, amelyek azembert, a vetekre vezetik (É 139)

jelenésire jövök pedig. tudok egy embert akristusban tizen négy esztendö elött (É 144)

égig, és tudom ez illyetén embert, (akár (É 144)

kegyelmének erejét., és hatalmát, az embert, az emberi gyengeségben gyözedelmesé tészi (É 147)

haragra, senki ellen, mert minden embert meg akarna nyerni az Istennek (É 153)

hogy az Isteni szeretet, az embert nem tészi mindgyárt igazá. hanem (É 154)

lévén, kegyes szemel tekinté az embert, és ki hozá a setéttségböl (É 157)

ugy mint ellenséget, hanem mint embert, azert is szereti, hogy magokban (É 170)

folyásu aszszonyhoz nem járul. és embert meg nem szomorit, azálogot az (É 205)

az Isten utállya az illyen embert, mert ugy fog adolgokhoz, és (É 286)

Isten nem volna, és az embert eleiben tészi (É 286)

küldöd hogy meg gyógyittsam az embert pokloságábol, vegyétek eszetekbe, és lássátok (É 314)

töröli avétket, meg szenteli az embert, az Isten fiává tészen. meg (É 317)

áll, az jó erkölts az embert mindennél felyeb magasztallya. akár mely (É 318)

egyháziban meg kel külömböztetni az embert., aki emberi gyengeségek alá vagyon (É 319)

nem az fertezteti meg az embert a mi bé megyen aszájába (É 330)

hanem a fertezteti meg az embert. a mi aszájábol származik, akkor (É 330)

és azok ferteztetik meg az embert, mert aszivböl jönek ki agonosz (É 330)

ezek a melyek meg ferteztetik azembert, mosdatlan kezel enni. pedig. nem (É 330)

pedig. nem fertezteti meg az embert (É 330)

nem a fertezteti meg az embert., ami aszájban megyen., hanem ami (É 332)

dolgok teszik magokban tisztátalanná az embert, hanem ami vétkeink, amelyek aszivnek (É 332)

akarja szent Basylius, hogy ollyan embert keresünk. aki meg ne tsallyon (É 333)

jertek el, és lássátok az embert. a ki meg mondotta nékem (É 340)

halal. meg elégite ött ezer embert, ki vévén az aszszonyokot, és (É 357)

mivel a tanit- tya az embert. arra, hogy magát. az igazság (É 362)

és szombaton környül metélitek az embert. ha akörnyül metélkedést fel veszi (É 368)

embert meg gyogyitottam szombaton, ne itéllyetek (É 369)

oh’ Istenünk. aki az embert. a magad képére formáltad, világi (É 372)

Jesus, láta egy vakon születet embert, és kérdék ötet atanitvanyi, Rabbi (É 374)

ötet kérdgyétek., hivak ismég az embert a ki vak volt. és (É 375)

meg gyogyitaná. de még aláto embert ìs meg vakítaná, mind azon (É 377)

azok kik üsmerték avakon születet embert, gyogyulása után meg nem üsmerték (É 378)

meg segitette ötet ugy mint embert, hogy végben vihesse; a meg (É 394)

{…} Arra tanittya az embert. hogy meg nem gyógyulhat a (É 428)

embert, de ugy mint Isten, magában (É 434)

mint egy balgatagságban veti az embert., bé hunyván annak szemeit, hogy (É 435)

kegyelmeségében viszá vétesse az bünös embert, ugyan ezért is vevé véghetetlen (É 451)

adgya elönkbe. mint egy ollyan embert a kinek, se szine, se (É 451)

el választtyák az Istentöl az embert, és a melyek egyszers mind (É 458)

üsmérem az embert, és egy kevés vártatva hozzája (É 466)

hogy nem üsmérte volna az embert, és mindgyárt. meg szóllala akakas (É 466)

találának egy simon nevü Czyrenei embert, ezt kénszeritték hogy fel venné (É 467)

a testet, meg békélteti az embert, maga, magával és békeségben tarttya (É 485)

és imádtattak volna egy ollyan embert, akit agonoszok. és a tolvajok (É 571)

látták a kristus személyében az embert, aki beszéllet, járt, mennyekben fel (É 572)

az oktatást, melyel oktattya az embert belsö képen. ezért is mondgya (É 577)

1. hogy meg békélteti az embert., az Istenel, meg utáltatván véle (É 581)

némely férfiak., agyban hozván egy embert., ki ina szakat vala, és (É 596)

tészi igazá, és kedvesé az embert, az Isten szemei elött, egyszers (É 613)

vett, hogy az el veszet embert kerese, mivel akristus azért jött (É 634)

minden valami tisztátalanná tészi az embert, {…} az ollyan aki meg nem (É 648)

kristust testi szemekel, ugy mint embert, hanem ahitnek szemeivel Istennek üsmervén (É 659)

a mi pedig az idös embert illeti, ha valoságal meg tér (É 666)

ötet vélek. valamint egy más embert, de még azzal a kérdésel (É 679)

romlot, avétektöl fogvást, hogy az embert mint egy erövel viszi aföldi (É 699)

meg válásának, és az egész embert meg öli az örökké valo (É 702)

Az Isten lelke igazgatván az embert, ö tehát nem munkálodik (É 708)

egy nap, huszon három ezer embert ölete meg (É 717)

ezt a süket, és néma embert hogy meg gyógyittsa (É 732)

azok az ördögök, akik az embert meg ejtették, és meg sebesitették (É 739)

amelyek meg nem gyogyithatták az embert sebeiböl, és akik látván a (É 739)

ha az Isten aki az embert teremtette, ötet el hagyná magára (É 760)

menvén, hogy egy viz korságos embert meg gyogyittson szombaton. meg akará (É 787)

teremtet állat alá vetik az embert (É 793)

némely férfiak ágyban hozván egy embert, ki ina szakat vala. és (É 798)

letelepedeteket, és láta ót egy embert, nem menyegzös ruhába lenni. mondá (É 804)

és minden rendeletlenségre viszi az embert, 3. mert eröt ád atestnek (É 809)

Jesus. láta egy Maté nevü embert a vámon ülni, és mondá (É 874)

azt, valami boldoggá teheti az embert eföldön. minden ember kíván boldog (É 891)

barbádos szigetében. még két ezer embert kell fel venni., akor észre (MN 14)

meg öletet volna egy olyan embert. a ki szükséges volt a (MN 62)

Ezt a két gonosz embert. mihent a nép kezében adák (MN 71)

hadat ki rendelvén. nyolczvan ezer embert számlálának, a kinek nagy bövséges (MN 75)

a mely meg bánthatná. olyan embert., a kinek boszu állásátol lehetet (MN 108)

eleonorának hogy nem egy élö embert. hanem egy halált viszen a (MN 130)

mondani. oda hivá azt az embert. akinek neve volt felix. és (MN 139)

ugy tekintette ötet mint olyan embert. aki meg mentette volna a (MN 167)

el egy kevés ideig az embert, akirálytol. ugy mint király tekinsd (MN 198)

ez a meg vetés. az embert magában szálittya. az én apostolom (KKU 263)

anyira, hogy lehetetlen volna egy embert találni aki tellyeségel ment lett (KKU 295)

tagadásal kel még a belsö embert meg sanyargatni, ugy mint, az (KKU 313)

mondván. nem üsmérem azt az embert (KKU 315)

mivel hogy én az egész embert váltottam meg, és az egész (KKU 325)

az Isten kedvében teszi az embert., éppen tsak a nyomorult. a (KKU 337)

törvény nem vezeti vala az embert a tekélletes igasságra. még is (KKU 383)

fel kel öltözni az uj embert, mind emeg nem lészen nyomoruság (KKU 416)

látván hogy azt a szent embert. semmiben nem lehetne meg fedeni (KKU 428)

fel emeltem a vétekben eset embert, az égben. valamint egy lajtorján (KKU 443)

Az Isten az embert a maga képire, és hasonlatoságára (KG 456)

egy mástol, az Isten az embert ugy teremtette volt, hogy soha (KG 459)

A vétek nyomorultá tészi az embert, még életében, az elméjit meg (KG 480)

alelket, és el választtya az embert az Istentöl, az ö valoságos (KG 480)

nintsen, és alkalmatlanná tészi az embert arra. hogy egyedül az Istenhez (KG 496)

ád, és fellyeb emeli az embert, és abban az állapotban tészi (KG 508)

azért néki egy olyan bünös embert követni mint maga, mivel azok (KG 527)

az igaz mondás szokta az embert meg bántani, ez az emberséges (KG 559)

valamint az angyalokot., hanem egy embert és egy aszonyt terempt, a (KJÉ 571)

minden embereknek. ezt az elsö embert. nevezé ádámnak, és ezt az (KJÉ 571)

meg bünteté fel támadásokot, az embert arra itélé, hogy véres veritékivel (KJÉ 573)

de még meg kelleték az embert gyogyitani, aki beteg vala, az (KJÉ 577)

avétkeket, melyek el választtyák az embert az Istentöl, nem lehete más (KJÉ 582)

szenvedet. noha ötölt bé minden embert eledelel. és italal. ö is (KJÉ 587)

vagy ött kenyérel, öt ezer embert meg elégit. akoron nem öbenne (KJÉ 596)

hogy lehet a meg, mivel embert nem üsmérek, az Angyal felelé (KJÉ 605)

alakosoknak. jövetek látni egy olyan embert, a ki meg mondotta. valamit (KJÉ 627)

és had el ezt az embert. azördög kénszeritetvén el hagyni rabját (KJÉ 630)

mint sem gondolná. egy olyan embert követni, a ki nem hogy (KJÉ 632)

hogy hagyná el azt az embert. és azt is kérdé tölle (KJÉ 634)

meg is láták az ördöngös embert, meg gyogyulva. köntösösen. helyre jött (KJÉ 634)

meg gyogyitván. egy ina szakat embert akarának eleiben. vinni, de nem (KJÉ 635)

miat, azok akik vitték az embert, azt gondolák. hogy a ház (KJÉ 635)

padlást fel bonták. és az embert ágyastol le botsátták a házban (KJÉ 635)

A kristus egy ina szakat embert meg gyogyit (KJÉ 635)

fel támasztani, valamely könyü egy embert álmábol fel ébreszteni. az után (KJÉ 638)

találván az után azt az embert atemplomban., mondá néki. már meg (KJÉ 640)

hogy meg gyógyitot volna egy embert szombat napon., mint ha abban (KJÉ 641)

a liliomokot fel ékesitti. az embert el nem hagya. mivel sokal (KJÉ 646)

nadaté, vagy lágy ruhákban öltöztetet embert.? és minek utánna elejekban adta (KJÉ 650)

I A kristus ött ezer embert elégit meg, öt kenyérel. két (KJÉ 663)

meg ött kenyérel. ött ezer embert, de mojses negyven esztendeig többet (KJÉ 666)

nem a fertezteti meg az embert a mi a szájban mégyen (KJÉ 669)

ugyan ezek tészik valojában az embert tisztátalaná. és nem a, ha (KJÉ 669)

mellé viszá térvén. egy olyan embert vivének eleiben. a ki süket (KJÉ 670)

kristus egy süket. és néma embert meg gyógyit (KJÉ 670)

@: VII Jésus, négy ezer embert meg elégit hét kenyérel (KJÉ 670)

kenyérböl. a melyekel. ött ezer embert meg elégitet, és a hétböl (KJÉ 671)

láttyák némelyek, és más két embert is látának mellette, akikel halálárol (KJÉ 674)

jános, mester, mi egy olyan embert láttunk. aki ate nevedben. ördögököt (KJÉ 677)

az olyanoknak, a kik olyan embert akarnának meg ölni, akit semmi (KJÉ 684)

Jésus látván egy vakon szuletet embert, atanitványi kérdék tölle, hogy ha (KJÉ 685)

meg gyogyit egy vakon születet embert (KJÉ 685)

meg gyógyitot egy vakon születet embert. amely példa (KJÉ 686)

el, meg láttya azt az embert, és. nagy szánakodásal. lészen hozája (KJÉ 689)

elött látván egy viz korságos embert, kérdé a farisaeusoktol., és atörvény (KJÉ 697)

szabad volnaé meg gyógyitani egy embert szombat napon (KJÉ 697)

@: XXXIII egy viz korságos embert meg gyógyit (KJÉ 697)

a példa beszéd. egy olyan embert tekinti, aki nagy vatsorát készitetvén (KJÉ 698)

hogy esztelennek. tartanák az olyan embert. a ki valamely épülethez kezdene (KJÉ 699)

az asztalnál ülnének, és egy embert látván atöbbi közöt. akinek nem (KJÉ 725)

amidön avárosban érkeznének egy olyan embert találnának elöl, a ki egy (KJÉ 737)

mondá. aszony, én azt az embert nem üsmerem. se tanitványa nem (KJÉ 751)

mondá, nem üsmerem azt az embert. se azt nem tudom mit (KJÉ 752)

hogy meg ölesen egy olyan embert. akiben semmi halálra méltó vétket (KJÉ 754)

a szokra hátra tekintvén. egy embert láta, aki kérdé tölle. aszony (KJÉ 763)

I A kristus öt ezer embert elégit meg. öt kenyerel (KJÉ 778)

VI. Egy süket. és néma embert gyogyit meg 99 VII négy (KJÉ 779)

meg 99 VII négy ezer embert elegit meg hét kenyérel 100 (KJÉ 779)

XXXIII egy vizkorságos embert meg gyogyit 143 XXXIV. Azért (KJÉ 780)

ugyan ez is tészi az embert valoságos kereszténnyé (VKT 788)

tévelygésre. vagy veszedelemre viszi az embert, mindenek felet arra kel vigyázni (VKT 802)

ki menvén, tisztátalanná tészik az embert. mert olyan szivböl erednek, a (VKT 807)

erösebb, és egyszers mind együgyüeb embert nálánál. amely félelmet. és keserüséget (VKT 827)

élö Istennek kezéböl egy más embert ki nem vehet: ihon eza (VKT 835)

tsak holta után kel az embert ditsérni mondgya a szent Lélek (VKT 867)

tehetetlenek a földi jók, az embert boldogá tenni. tsak nem minden (VKT 877)

A földböl teremtette Isten az embert, mondgya az ecclesiasticus. és amaga (VKT 895)

világoság. a ki világosit minden embert. ki elvilágra jö. az Atyanak (VKT 897)

és a vakságra vezetvén az embert,. a manikéusok eretnekségiben veté ötet (IK/A 61)

és keserveseb, a meg holt embert sirasad mondgya abölcs, mert el (IK/A 70)

kedves fiam. mire vezetik az embert az ifiuságnak vétkei. és a (IK/A 72)

bölcs, hogy ha egy értelmes embert üsmersz légy szorgalmatoságal. hozája., és (IK/A 90)

tellyeségel szükséges módgya hogy az embert ajó erkölcsnek uttyában meg tarttsa (IK/A 97)

mely nélkül, a tudományok az embert, még utálatosabbaká tészik, és inkáb (IK/A 143)

ördögnek hamiságátol, a ki az embert ifiuságaban, a leg gyengób résziben (IK/A 167)

se a lelket, hogy az embert, tellyeségel, a tisztátalan szeretetnek rabjdvá (IK/A 169)

a bölcs. hogy ha olyan embert látz a ki gyors a (IK/A 233)

erkölcs. véghetetlen vétkekben ejti az embert, mert azon kivül hogy nintsen (IK/A 235)

okoságot., és alkalmatlanná tészi az embert arra hogy külömböztetést tegyen, ajó (IK/A 245)

is. ugy meg változtattya az embert., hogy mind más formáju, az (IK/A 245)

a melyek hasonlová teszik az embert a dühöshöz (IK/A 245)

az ember. munkája, de az embert szeresed, a ki az Isten (IK/A 255)

baráttság, mert inkáb szereteti az embert, az Istennél (IK/A 263)

okáért. lopni, tsalni, veszekedni, eskünni, embert szollani, fele baráttyát meg bántani (IK/A 264)

fogyatkozások vannak. a melyek az embert alkalmatlanná tészik erre a rendre (IK/A 308)

láthato képpen. alkalmatlanná tészik az embert, hogy az egy házi köteleségeket (IK/A 308)

egyházi méltoság, nem tészi az embert keresztyéné (IK/A 310)

álhatatlan élme. alkalmatlanná tészi az embert a szerzetesi rendre (IK/A 319)

bizonyos, hogy a gazdagságok az embert boldogá nem tehetik, azok gyakorta (IK/A 375)

béli dolgok elégithetik meg az embert. és az életnek gyönyörüségi (IK/A 375)

@: 2. ki teremtette az embert (IK/B 390)

3. miért teremtette Isten az embert (IK/B 390)

és csudálatos tészi boldoggá az embert az égben (IK/B 391)

többi közöt ezt az sz embert is meg fogák de semminémü (IK/B 417)

arrol nem lehet gondolkodni, mennyi embert látunk, de föképpen iffiuságot. kik (IK/B 417)

tisztátalanság az vakságra vezeti az embert. azert ötet is az manicheusok (IK/B 423)

kerüllyed. erre az Isten az embert még teremtésekor meg tanyitotta vala (IK/B 444)

mondgya. hogy ha valamely értelmes embert látz. szorgalmatoságal keresed annak üsmeretcségit (IK/B 449)

inte, hogy mikor egy ertelmes embert látz, aval üsmérkedgyél. de halgasd (IK/B 450)

szükséges állapot,. azért hogy az embert meg lehesen tartani az jó (IK/B 455)

szive az tudományt. * . láttálé oly embert ki az ö szemei elöt (IK/B 501)

hamiságátol is vagyon, ki az embert ollyan felöl ostromollya. az hol (IK/B 517)

az lelket. mely tellyeségel az embert rabjává tészi az tisztátalan szeretetnek (IK/B 518)

bölcs mondgya. hogy az bölcs embert. az beszédiböl üsmerik meg, az (IK/B 572)

láttálé dolgaiban és beszédében hirtelenkedö embert ? az bolond felöl töb reménség (IK/B 573)

az okoságot. alkalmatlanná tészi az embert. az jót az rosztol. az (IK/B 582)

Ettöl vagyon, hogy az haragos embert senki nem szereti, minden kerüli (IK/B 583)

szoktasad magadot arra, hogy minden embert atyád fiának tarcs, annak okáért (IK/B 591)

mert embernek munkája. de az embert szeretni kel. mert Isten munkája (IK/B 592)

végy melléd egy vagy két embert. hogy ha azoknak is szovokot (IK/B 594)

ki meg téritette az bünös embert. az ö tévelygö utárol. hogy (IK/B 597)

és az barattság közöt. minden embert kel szeretni ollyan szeretettel az (IK/B 598)

baráttság. mivel jobban szereti az embert az Istennél (IK/B 599)

kivánságokban. mellyek bé merittik az embert veszedelemben. mert minden gonoszságnak. gyükere (IK/B 604)

ha az Isten hija az embert egy hivatalra inkáb mint sem (IK/B 614)

meg micsoda nyomoruságra veti az embert, az élet rendinek roszul valo (IK/B 614)

Isten mint hadgya el az embert. leg nagyob szükségiben is. az (IK/B 620)

féle fogyatkozás tészi pedig az embert arra alkalmatlanná, az mely az (IK/B 638)

egyházi méltoság nem tészi az embert keresztényé, se jo erkölcsüvé (IK/B 639)

meg nem feddetted azt az embert. az ki az halált meg (IK/B 654)

az kik részegesek. tisztátalanok. szitkozodok, embert itélök, sok beszéduek. ezeket felebaráti (IK/B 662)

az gazdagságok nem teszik az embert boldogá. söt még akadállyára vannak (IK/B 692)

állatokot, és az után az embert és az Aszonyt. hogy uralkodgyanak (C/A 46)

Mikor teremtette az Isten az embert (C/A 52)

Hogy teremtette az Isten az embert (C/A 52)

az elsö Aszonyt mint az embert (C/A 54)

szerént meg oltalmazta volna az embert az öregségtöl, és a haláltol (C/A 55)

{…} Miért teremtette Isten az embert (C/A 55)

büntetésit. valaszta magának egy olyan embert aki Attya lenne sok számu (C/A 76)

azon anapon huszon három ezer embert ölének meg, és aléviták ezen (C/A 105)

és ezt a két szent embert már meg kövezték volna, azérthogy (C/A 108)

olyan vala mint atüz, sok embert vesztének el ezek a kigyok (C/A 111)

bálványozásban estenek, huszon négy ezer embert vágának le azon anapon., azon (C/A 112)

állani, és száz nyolczvan ezer embert álitta fel. de az Isten (C/A 122)

égi tüzel meg emésztete száz embert., a palástyával két felé választá (C/A 125)

változtatni vallásokot., azt a szent embert Éléázárt erre valo nezve meg (C/A 133)

bünért büntetésül el hagya az embert a setéttségben, nagy bölcseségéböl is (C/A 150)

a kristusban a mi az embert illeti, és az embernek a (C/A 151)

ugy tekénttse akristust mint más embert, és az Istennek szándéka az (C/A 154)

meg szaporitá; és négy ezer embert meg elégite vélek. az aszonyokon (C/A 167)

az elöbbi élet szerént valo embert, aki is földi ember, és (C/A 206)

kötelek meg tartoztathatnak egy hü embert a közönséges Anyaszent egyházban., ámbár (C/A 249)

is akor el hagyhatná az embert (C/A 285)

lenni; holot semmi, az illyen embert az ö maga gondolattya tsallya (C/A 315)

Isten száz huszon két ezer embert vesztet el, hogy meg büntese (C/A 394)

Isten el nem hadgya az embert. hogy ha ö elsöben el (C/A 498)

nem tette az Isten az embert a kereszttség által abban az (C/A 504)

nem gondolkodhatnak., tsak nem minden embert meg lóp a halál, ezt (C/A 552)

töredelmeség meg békélteti Istenel az embert. minek elötte még a penitentzia (C/A 557)

az atritio vétkesebé tenné az embert., de még arra késziti. hogy (C/A 557)

örökké valot, nem kötelezvén az embert. a büneiért valo elég tételre (C/A 572)

Azért hogy szán szándékal egy embert meg ölt. holtig valo penitentziára (C/A 581)

Azért hogy embert szollot. hét napig valo böjtölésre (C/A 584)

olyan értelmes és jó keresztyén embert választani, aki nékik atyok helyet (C/A 609)

{…} A tonsura azembert az egy házi rendben tészi (C/A 627)

{…} Mind avalami azembert akristushoz közeliti, és részesé tészi (C/A 633)

aki oly tsudálatosan teremtetted az embert, és még tsudálatosabban hoztad azt (C/A 808)

jelenti a kristust, Istent, és embert, a meg holt, és fel (C/A 887)

dolgokrol melyek boldogá tészik az embert eföldön, remélvén az örökké valo (C/A 906)

és vezérli az Isten az embert., hogy az örök életet, a (C/A 906)

teremtette az embert hogy az örök életet, az (C/A 907)

hogy ezek nem teszik az embert boldogá, az Isten egyedül töltheti (C/A 908)

{…} Mit teheti tehát az embert boldogá anyiban a menyiben ez (C/A 908)

mászo állatokot., és azután az embert. és az aszszonyt, hogy uralkodgyanak (C/B 947)

Mikor teremté az Isten az embert (C/B 951)

Hogy teremtette az Isten az embert (C/B 951)

az elsö Aszonyt, valamint az embert (C/B 952)

szerént. meg oltalmazta volna az embert az öregségtöl és ahaláltol (C/B 953)

{…} miért teremtette Isten az embert (C/B 954)

büntetésit., választa magának egy ollyan embert., aki attya lenne sok számu (C/B 970)

azon anapon. huszon három ezer embert ölének meg, és aleviták, ezen (C/B 993)

és ezt a két szent embert már meg kövezték volna. azért (C/B 996)

ollyan vala mint atüz, sok embert vesztének el. ezek a kigyok (C/B 998)

abálványozásban estenek., huszon négy ezer embert vágának le. azon anapon., azon (C/B 999)

allani, és száz nyolczvan ezer. embert állitta fel., de az Isten (C/B 1007)

égi tüzel, meg emésztete száz embert, a palásttyával ket felé választá (C/B 1009)

változtatni vallásokot., azt a szent embert éléázárt erre valo nézve meg (C/B 1016)

büntetésül. el hadgya asetettségbe az embert, nagy bölcseségéböl is cselekszi. azért (C/B 1029)

a kristusban., a mi az embert illeti. és az embernek, a (C/B 1030)

tekinttse a kristust mint más embert (C/B 1032)

a gyermekeken kivül. négy ezer embert meg elégitte vélek. kevés idö (C/B 1042)

tenni., és meg békéltetvén. az embert az Istenel, azt cselekedte. hogy (C/B 1057)

az elöbbi élet szerént valo embert, a ki is földi ember (C/B 1063)

kötelek meg tartoztathatnak egy hü embert. a közönséges anyaszent egy házban (C/B 1090)

is akor el hagyhatná az embert (C/B 1114)

lenni,. holot semmi, az illyen embert az ö maga gondolattya tsallya (C/B 1139)

Isten száz huszon hét ezer embert vesztett el. hogy meg büntesse (C/B 1199)

Isten el nem hadgya az embert, hogy ha ö elsöben el (C/B 1277)

nem teszi az Isten az embert akereszttség által, abban az állapotban (C/B 1281)

Leheté meg bérmálni. a haldoklo embert. a ki bérmálatlan (C/B 1297)

nem gondolkodhatunk, tsak nem minden embert meg lóp ahalál, ezt a (C/B 1318)

örökké valot, nem kötelezvén az embert, az büneiért valo elég tételre (C/B 1333)

Azért hogy szánszándékkal. egy embert meg ölt, holtig valo penitentziára (C/B 1340)

Azért hogy embert szollot. hét napig valo böjtölésre (C/B 1342)

ollyan értelmes és jó keresztény embert választani, a ki nékik attyok (C/B 1361)

{…} A tonsura. az embert. az egy házi rendben tészi (C/B 1372)

{…} Mind a, valamí az embert akristushoz közelitti, és reszesé tészi (C/B 1377)

aki oly tsudálatosan teremptetted az embert. és még tsudálatosabban hoztad azt (C/B 1504)

jelenti a kristust., Istent. s embert, a meg holt, és fel (C/B 1565)

vezérlette, és vezérli az Isten embert., hogy az örök életet, amelyért (C/B 1580)

Isten arra avégre teremptette az embert, hogy az örök életet, az (C/B 1580)

hogy ezek nem teszik az embert boldogá, az Isten egyedül töltheti (C/B 1581)

{…} Mi teheti tehát az embert boldoggá, annyiban., amenyiben ez az (C/B 1581)

lankattságu legyen is, de az embert meg gyözi, az akaraton, és (IJE 18)

föképpen az embert. ugy hogy, gyalázatos volna. akor (IJE 31)

Én is üsmerek ollyan embert mondá télámon. aki már régen (IJE 60)

nagy embert nem lehet tsinálni, mivel socrátes (IJE 86)

aki elönkbe tévén egy emberséges embert, például veheti azt minden, fö (IJE 115)

mivelik, és sokan egy városi embert. aki mind haszontalan. mind mindenre (ISZ 184)

hogy a nagy hirü hadakozo embert el vonták az eke mellöl (ISZ 185)

egészen két száz nyolczvan ezer embert tészen, és amidön a népet (ISZ 190)

alakosokbol. hét száz ezer fegyveres embert allitot ki, roma városában, más (ISZ 190)

három száz, hetven ött ezer embert táplálhatot esztendeig (ISZ 192)

nélkül, hanem ollyan borbély forma embert hittak, aki a mettzéshez tudot (ISZ 211)

a sidók közöt a közönséges embert mindgyárt el temették, de a (ISZ 226)

sidok közöt. mitsoda idöben lévö embert számláltanak az öregek közi, amidön (ISZ 251)

jelit tészi fel. hogy ötven embert jártatot mindenkor maga elött (ISZ 259)

kivántaték, illyen költtségel., ött ezer embert. lehetet el tartani, mint hogy (ISZ 260)

szolván, boldognak tarttyuk az illyen embert, mind azon által. abizonyos, hogy (ISZ 261)

venni, hogy a mitsodás böltseségü embert kiván, egy ország igazgatására, azal (ISZ 268)

gazdagság kivánása, meg vakittya az embert. és avétekben ejti, illyen formában (ISZ 279)

együgyüek, és szelidek valának, az embert jól meg tekintette, valamint hogy (KSZ 295)

fiát ugy imádnák egy olyan embert. akit fel akasztottak, és hogy (KSZ 344)

nem a fertezteti meg az embert a mi aszájban mégyen, hanem (KSZ 352)

miért ölette volna meg azon embert ki meg téritette volt. ezt (KSZ 388)

is nagyob buzgoságra inditotta az embert, a midön látta valamely szentnek (KSZ 418)

A midön ezt a két embert elé álitták. az egész gyülekezet (SUT 498)

Mindenek láták azt az embert, meg üsmérék, és tsudálkozának rajta (SUT 502)

soha olyan Istenes, és egyenes embert senkí nem látot. nem is (SUT 520)

Thalmudban. hogy egy Eligázer nevü embert akigyó meg marván. Jakabért küldének (SUT 523)

menne meg gyógyitani azt az embert az áts Jésus nevében, de (SUT 523)

uton elöl talála egy Ethiopiai embert, aki kándaces király nenak fö (SUT 523)

keress fel ót egy Thársiai embert, Saul nevüt, a ki imádságban (SUT 526)

ahol talála egy ina szakat embert, Énéás nevüt. a ki nyoltz (SUT 531)

meg mutatta néki hogy semmi embert ne tartana tisztátalanak. és ferteztetnek (SUT 534)

kapitányának. ted lántzra ezt az embert, meg nem nevezvén hogy kit (SUT 540)

hogy lántzra ted ezt az embert, macron. kérdé ki volna az (SUT 540)

egy szer. tizen négy száz embert vesztete el, Egy Simon nevü (SUT 609)

meg gyogyita egy Énéás nevü embert. a kinek esze lévén az (SUT 629)

hogy büntesse meg azt az embert aki a szent könyveket el (SUT 634)

volt. a melyben egy olyan embert láta. a kit mind nyelvéröl (SUT 651)

végit vetne, egy Dorás nevü embert pénzel el tsinála. és arra (SUT 666)

vallásu, epálestinában menvén, harmintz ezer embert gyüjte maga mellé a pusztában (SUT 673)

hogy Czéráreában vigyék azt az embert. azt is meg parantsolá hogy (SUT 710)

meg irá felixnek, hogy az embert a sidok kezekböl ki vévén (SUT 710)

hogy pált. azt a veszedelmes embert, ugy találták. hogy mindenüt nagy (SUT 710)

jelen vagytok, láttyátok ezt az embert. a ki ellen a sidok (SUT 720)

ugy tekéntették mint leg boldogab embert avilágon., mivel ez addig maradván (SUT 738)

mondották. hogy addig azt az embert ki nem adgyák., valamég az (SUT 743)

Romaiak ellen. soha azt az embert nem látták senkivel is beszélleni (SUT 747)

találának, egy bárányhoz tsak tiz embert számlálván., a tészen két millium (SUT 778)

közel három ezer, hat száz embert ölének meg. nem tekintvén. se (SUT 781)

külde, hanem Agrippa három ezer embert külde. a kik a felsö (SUT 785)

és más féle öt ezer embert, meg parantsolván hogy ölnek meg (SUT 790)

és el szaladának, ötven ezer embert olvasának el veszni azon a (SUT 790)

gyalogot, Soémé király, négy ezer embert, a kinek két harmadgya lovas (SUT 791)

ezen ahartzon, tsak huszon két embert vesztének, a Romaiak pedig öt (SUT 793)

pedig öt száz tizen öt embert, gyalogot, vagy lovast, Cestius Bethoronba (SUT 793)

a városban maradot négy száz embert könyen meg ölék. az után (SUT 795)

esze atón, azokba mindenikébe négy embert tett. ezekel igen jó regel (SUT 803)

tarta, a Romaiak tizen harom embert vesztének el. és sok sebbe (SUT 808)

a sidok pedig tizen hét embert., és hat százan sebe esének (SUT 808)

se olyan erösen hogy anyi embert el birhason, az aláb valo (SUT 819)

meg vétele után. vespásiánus ezer embert ada Titus mellé és Giscála (SUT 820)

is reájok menyenek, hanem ezer embert rendele atornátzokra, a kiket. más (SUT 824)

kik a nép közül hetven embert választának. hogy ötet meg itéllyék (SUT 827)

lelkek üsmerete ellen egy jó embert halálra itélni, Ezen a sententián (SUT 828)

vagy is tizen két ezer embert, meg parantsolván nékik, hogy munkálodgyanak (SUT 847)

nyoltz ezer. négy százig valo embert, ezeknek a mi joszágok marada (SUT 884)

mihent egy Eleázár nevü vitéz embert el fogák, akinek sok elö (SUT 893)

embertöl – 55

csak töllem, de talám tiz embertöl. már azt várom. hogy holnap (TL 43)

mindent attol vár. és nem embertöl, tselekedgyünk mi is eszerént higyük (É 281)

pedig ne várjunk munkánktol. vagy embertöl, hanem tsak annyiban. amenyiben. áldását (É 286)

külsö képen el hagyatik az embertöl a kitöl mindent várt, és (É 287)

gyengeségek alá vagyon vettetve, az embertöl, aki az Isten hivatalyábol, és (É 319)

nagy maga hittség volna az embertöl, hogy ha azt gondolná hogy (É 550)

Isten félö okos, és értelmes embertöl, hogy ha pedig világi rendben (É 640)

lelkétöl vagyon, és egészen az embertöl, az egyikétöl mint az elsö (É 708)

rettentöbb büntetést, mint ha az embertöl el távozván, a maga rosz (É 771)

öket, ezt a tanácsot olyan embertöl halván. a kinek régtöl fogva (MN 36)

meg hallotta egy montros nevü embertöl. hogy te ötet el felejtetted (MN 39)

hogy tartsak olyan nagy érdemü embertöl (MN 41)

a beszédeket, mint hogy ollyan embertöl hallák, akiben tellyeségel biztanak, azért (MN 75)

kellene válni attol az egy embertöl aki azt mind látta, mind (MN 84)

mitsoda okosságot kivánhatz egy olyan embertöl. aki örökösön el veszt tégedet (MN 132)

mint hogy a férjében, olyan embertöl vált volna meg. aki oka (MN 166)

mint királyodtól. hanem mint olyan embertöl. aki anyira szereti jó erkölcsödöt (MN 186)

várhatod ezután is egy olyan embertöl., a ki tégedet ugy tekint (MN 237)

midön a leg aláb valo embertöl., atömlöczben hurtzoltaték. és nagy örömmel (KKU 290)

de mint hogy az, az embertöl nem lehet., mivel az élete (KKU 450)

a nem lehetet volna egy embertöl, mivel az emberek mindnyájan. azon (KJÉ 577)

ugy mint ember, sok számu embertöl származik, ugy mint Isten. tsak (KJÉ 609)

is tanulni akart olyan okos embertöl mint akivel beszélgetet. mondá. látom (KJÉ 627)

de igen tartának egy olyan embertöl, a ki a toban ugratná (KJÉ 635)

láttyuk az irásokban. az elsö embertöl fogvást. és a melyeknek bizonyságit (VKT 788)

erröl. más okos és értelmes embertöl. de ha olyan jora találsz (IK/A 93)

tanátsot nem kérnek valamely értelmes embertöl; az ilyen tsak a vakmerösógtöl (IK/A 283)

kel kérni nem minden féle embertöl., hanem egy okos, és jó (IK/A 288)

mely szép élet egy iffiu embertöl, nem cselekedni semmit iffiu modra (IK/B 415)

inti. tanácsot mindenkor az bölcs embertöl kérj. * az bölcs ide fellyeb (IK/B 450)

mellyet szegyenlenéd, leg aláb valo embertöl, leheté hogy az Istent annyira (IK/B 537)

titkos szeretetnél. türhetök az baráttságos embertöl vet sebek. de az gyülölönek (IK/B 600)

mert ugyan is, ha okos embertöl tanácsot nem kér, hogy lehesen (IK/B 617)

kel kérni, de nem minden embertöl, hanem okos és értelmes embertöl (IK/B 622)

embertöl, hanem okos és értelmes embertöl. és minek utánna meg mondaná (IK/B 622)

Ez a nép tsak egy embertöl eredvén. és mint egy tsak (C/A 26)

hogy az emberi nemzet egy embertöl származék (C/A 68)

nemzet aki mind egészen egy embertöl származék (C/A 85)

Isten ezt a kegyelmet az embertöl (C/A 498)

mint mászor,. példának okáért, egy embertöl száz tallért loptak ell, a (C/A 567)

{…} Leheté az embertöl hogy eleget tégyen Istennek (C/A 571)

ellen, a hamis és álnok embertöl ments meg engem (C/A 787)

hogy az emberi nemzet egy embertöl származék (C/B 963)

aki is mind egészen., egy embertöl származék (C/B 977)

Isten ezt a kegyelmet az embertöl (C/B 1277)

mint mászor; példának okáért. egy embertöl száz tallért loptak ell, a (C/B 1329)

{…} Leheté az embertöl. hogy eleget tegyen az Istennek (C/B 1332)

ellen. a hamis és álnok embertöl ments meg engem (C/B 1489)

kristus azt kérdvén attol az embertöl. hogy kié lészen a mit (IJE 120)

arra, a mit egy emberséges embertöl tanultam, hogy az igazán valo (IJE 130)

halottam egy okos, és értelmes embertöl, hogy az adosság ugy mégyen (IJE 134)

erejét, szent ágoston, szava hihetö embertöl hallotta, hogy volt olyan aki (KSZ 292)

meg nem jobitották, minden féle embertöl el nem veszik vala az (KSZ 370)

vévén azt a levelet, két embertöl kere az iránt tanátsot, Heliconustol (SUT 576)

mindnyájan el távoztak volt aparáznás embertöl. és hogy az az. ember (SUT 692)

emberünk – 2

tudván hogy a mi régi emberünk, véle egyetemben meg feszitetett, hogy (É 693)

restelkedünk, ha a mi külsö emberünk meg romol is, mert a (KKU 342)

Ember
Ember – 40

indulnak, és akor láttyák az Ember fiát el jöni a felhökben (É 12)

lehetetlen volt vétkezni., Isten és Ember lévén egyszers mind, és az (É 35)

a melyel volt ugy mint Ember az ö Attyának minden parantsolatihoz (É 36)

ura mindeneknek., de ugy mint Ember meg érdemlette az ö tselekedeti (É 63)

értetni, hogy akristus ugy mint Ember, az Angyaloknál, és a szenteknél (É 63)

meg nem fogta vala, Egy Ember Istentöl küldetet, kinek János vala (É 64)

hogy mi hozánk valoságos hasonlo Ember, 2. peldát akara nékünk adni (É 82)

is. ö, az az új Ember akiben kel öltöznünk (É 87)

metélés meg mutattya hogy ö Ember, és a Jesus neve, hogy (É 90)

{…} Az Ember aki jó magot vett, akristus (É 126)

ejjel volt, ugy lészen az Ember Fia. aföld szivében, három nap (É 201)

egyszers mind, enélkül az Isteni Ember nélkül, haszontalan mennénk a penitentzia (É 213)

fel megyünk Jérusalemben, és az Ember Fia el árultatik, a papi (É 282)

és ugy mint Istentöl küldetet Ember, hogy minket tanittson, az Istentöl (É 369)

a szemeid, felelé, az az Ember, a ki (É 374)

ora, hogy meg ditsöitessék az Ember Fia. bizony bizony mondom néktek (É 434)

után husvét lészen, és az Ember Fia el árultatik, hogy meg (É 462)

az árul el engem. az Ember Fia el mégyen ugyan, a (É 463)

öröktöl fogva., és ugy mint Ember, azt a hatalmat meg testesülésének (É 529)

aki le szállot menyböl. az Ember Fia. ki menyben vagyon. és (É 663)

az Isten titkait, de az Ember Fia. aki veled beszél. ót (É 668)

akor a földön volt mint Ember Fia, és amenyben. mint Isten (É 668)

arra hittel néztek, és az Ember Fia, akeresztre emeltetet, azért, hogy (É 668)

mondgyák lenni az emberek az Ember Fiát, ök pedíg mondának, némellyek (É 678)

ne mondgyátok alátást, mig az Ember Fia halottaibol fel nem támad (É 847)

az örök. életre, melyet az Ember fia ád néktek, mert ezt (VKT 894)

az én beszédimet, azt az Ember fia szégyenleni fogja. mikor el (IK/A 155)

mind igaságtalan, mind nevettségre valo Ember emberre haragot tart. mondgya a (IK/A 252)

az Istennek., Ádám az elsö Ember, követé feleséginek példáját. és öis (C/A 25)

Ez az Isten. s’Ember. kristus Jesusnak neveztetik (C/A 27)

neveztetik., az az, Isten velünk., Ember s’ Isten (C/A 155)

szükséges volt. hogy Isten s’ Ember tegyen eleget. véghetetlen árru elégtételel (C/A 180)

Kinokot. és halált szenvede mint Ember büneinkért. és ugy mint Isten (C/A 181)

ö Isten, ugy pedig mint Ember minden teremtett állatok felet valo (C/A 205)

2 Articulus Az elsö Ember vétkinek büntetésiröl, es az eredendö (C/B 956)

meg tudván hogy az az Ember. mitsoda nagy (SUT 589)

az Istennek szive szerént valo Ember vala, akinek magvábol kelleték születni (SUT 624)

az egész népnek. Jesus, az Ember Fia akiröl beszéltek. mostanában az (SUT 739)

a kristus Jésus tsak tisztan Ember lett volna, Azt irják ez (SUT 768)

tanittá, hogy Jésus tsak tisztan Ember volt. joseftöl, és Mariátol születet (SUT 771)

Emberé – 1

Azt teszik hogy az Ige Emberé lön., egy teste, és lelke (É 68)

Emberekel – 1

Miképen üsmértette meg magát az Emberekel. ez az Isteni világoság (É 67)

Emberekhez – 2

tettzik ki az Istennek az Emberekhez valo josága és szeretete, melyet (É 58)

Articulus. A kristus Jesusnak. az Emberekhez valo tulajdonságinak. vagy minémüségeinek Magyarázattya (C/A 198)

Embereknek – 4

mi üdvezitö Istenünk. kegyelme minden Embereknek, oktatván minket hogy meg tagadván (É 51)

az Istennek tett vétkit az Embereknek, a mely vétket a meg (C/A 180)

engedhetet volnaé ugy meg az Embereknek hogy ne kivántatot volna se (C/A 180)

micsoda modon. kell Élni az Embereknek, e földön, hogy az örök (C/B 1270)

Embernek – 13

Istennek. és myrhát, mint halando Embernek (É 93)

királynak, és myrrát, mint halandó Embernek. erre valo nézve midön imádgyuk (É 97)

ember fiának, kitsoda ez az Embernek Fia, mondá azért nékik Jesus (É 852)

azt akarta, hogy ugy mint Embernek, hatalma lenne néki, itélni az (É 898)

II. Az Embernek teremptetéséröl. és vétkéröl (KJÉ 571)

3 Articulus. Az Embernek teremtetésiröl (C/A 51)

3. Articulus. Az Embernek Teremptetésiröl (C/B 950)

3. Rész. Az Embernek vétkiröl. és hogy mikk követték (C/B 955)

nyitva az egeket, és az Embernek Fiát. állani az Istennek jóbján (SUT 511)

akarván venni, annak a szent Embernek hitében, és jutalmiban, el küldék (SUT 512)

az egész világot, Annak az Embernek tanitványi. még meg vannak, és (SUT 520)

látván hogy ennek a szent Embernek halála tettzenék a népnek, szent (SUT 614)

De tagadá Istenségit. tsak tisztán Embernek tartván ötet, A törvény béli (SUT 769)

Emberöl – 1

urunk Jésus kristusunkrol, Isten. s’ Emberöl. és ebben foglaltatik mind a (C/A 305)

Emberré – 1

mellet akoldus ül vala, mivel Emberré lévén, kegyes szemel tekinté az (É 157)

Embert – 2

a testen itt az egész Embert kel érteni, hogy meg lásuk (É 68)

Az Isten az Embert. és az Aszonyt azért teremté (C/A 25)