foglalta volt, ugy hogy az eröseghez tellyeségel ne lehesen férni (SUT 808)

kosokot, és másnap az Antonia erösegit kezdék törni, de látván hogy (SUT 871)

adás, tisztelet, és erö, és eröség ami Istenünknek, örökkön örökké Amen (É 887)

öld meg ötet, pál az eröség elöt lévén. mondá Lysiásnak. leheté (SUT 706)

a folyosot a mely ezen eröség, és atemplom közöt volt, Florus (SUT 783)

ellen mene. ez a két eröség magokot fel adák, az ötödik (SUT 834)

Három eröség vala még sido országba. a (SUT 893)

nem tudhatván az okát. az eröségbe vivé, és le fekteté a (SUT 707)

gyülésböl és vinnék viszá az eröségbe (SUT 709)

sok számu sidok volnának valamely eröségbe, a melyet áfek tornyának nevezték (SUT 792)

onnét oltalmazván magokot mint valamely eröségböl. amidön anép kergette öket, és (É 834)

ezek atemplomba menvén. azt hadi eröségé tsinálák, és azt meg fertezteték (SUT 822)

gyalázatra lészen néktek a farao erösége, és az egyiptus árnyekában valo (IK/A 284)

ezen anyaszent egyház oszlopa, és erösége az igazságnak * fontold meg mondám (IK/B 394)

dicsérnek. boldog az, az kinek erösége tevagy. és az kinek sziviben (IK/B 487)

oblia. az az. az Istennek erösége (SUT 522)

nézve fel épiték. az Antonia erösége, és atemplom közöt valo folyosot (SUT 785)

tenéked az ö békói nagy eröséged és az ö kalodai dicsöségednek (IK/B 412)

meg szabaditottad, és hordoztad ötet. eröségedel, a szent lako helyedre (KG 511)

hiteket, azok közül sokakot. az eröségek örzésire rendelé, és ollyan jol (ISZ 269)

a kástély. mind ezek anyi eröségek valának. amelyek igen meg bátoritták (SUT 846)

kik hirt adnának mindenüt az eröségekben, és ezek ollyan szerencsések valának (MN 14)

nem maradot volna. a nyert eröségekben hadakot tett, és azokban jó (MN 103)

eröségekben, Ezek a Gubernátorok a magok (SUT 798)

menvén nyoltzadik septembris, tsudálkozék az eröségeken, de föképen. a három tornyoknak (SUT 887)

által láták, hogy ámérikában valamely eröségeket akarna el venni (MN 14)

és a tartományban levö több eröségeket. és el hagyván tellyeségel a (MN 51)

nem számlálom azokot, kik az eröségeket örizték (ISZ 259)

de elsöbe a körül valo eröségeket. magáévá akará tenni., a Gadára (SUT 832)

Idumeában menvén. ót prédáltata, holmi eröségeket meg veve. és egy nehány (SUT 834)

meg. az után azokot az eröségeket meg rakák örzökel, ugy anyira (SUT 860)

magokot meg erösitték jó haddal, eröségekkel, más nemzetekel valo szövettségekel, nem (ISZ 275)

számlálom azokot a kik az eröségekre vigyáztanak (ISZ 190)

a falakot pedig tizen három eröségel erösiték meg. az után azokot (SUT 860)

az én Istenem lett én eröségem, és mondá, kevés nékem hogy (É 670)

te vagy Isten az én eröségem., miért vetettél meg engem és (C/A 787)

vevék a port rojál nevü eröséget. ugyan ezen szigetben., a buenos (MN 14)

tudtára adá. hogy Agrippa mitsoda eröséget akarna tsinalni., és azt is (SUT 610)

hadaival., olyan szándékal hogy az eröséget el foglallya, de a nép (SUT 783)

maga népivel a midön az eröséget ostromlották. és a meg vételt (SUT 787)

a Romaiak. fel prédálván az eröséget, fel is égeték (SUT 792)

kérdettétek, segittséget reménlvén a farao eröségétöl, és reménségteket. az egyiptus árnyékában (IK/A 284)

azt a részt is az eröséghez foglalta volt, ugy hogy az (SUT 808)

feküt, anak az ö fö eröségi. három kö falai. a templom (SUT 846)

hogy vinnék ötet. az Antonia eröségibe. a midön pedig szent pál (SUT 706)

könyeben oltalmazhasák, János az Antonia eröségiben verekedék. és a Templomnak tornátzi (SUT 853)

volt. nem tsak a maga eröségiért és nagyságáért, hanem még azért (SUT 807)

két folyosot. amelyek az Antonia eröségihez valanak ragasztva, és abbol le (SUT 875)

menének. nagy tsendeségel. az Antonia eröségiig, ót a sidó örzöket aluva (SUT 872)

tornyot, vagy is az Antonia eröségit. és nagy egyenes utat tsináltata (SUT 875)

foglallya a templomot az Antonia eröségivel, nagy siettségel le ronták a (SUT 783)

Antoma eröségivel a Templomot is, Ezen idö (SUT 851)

azt. valami közösülhetet az Antonia eröségivel., illyen formában,nem hogy a (SUT 876)

és értelemnek lelke. atanácsnak és eröségnek lelke. atudománynak, és az Isteni (É 35)

az ur öröme a mi eröségünk (É 748)

Titus azon idöben az Antonia erösigihez ment vala. hogy valamely olyan (SUT 859)

te vagy Isten az én erösségem. miért vetettel meg engem, és (C/B 1489)