[felhő] – 28
felhö
felhö – 5

ugy el oszlik mint a felhö, kéttségben kel tehát esnünk,? távul (TL 23)

láttára fel emelteték, és a felhö bé takará ötet, az ö (É 567)

hogy az atyáink minnyájan a felhö alat voltak, és minyájan által (É 714)

örömiben mit mondot. egy fényes felhö környül vévé azokot, akiket meg (KJÉ 674)

el lepék atartománt valamint a felhö., minden fegyverek a kiáltások, és (SUT 578)

felhöben – 4

meg magát elötte, mint valamely felhöben., a melyen által. tsak anyi (É 684)

és minyájan Mojsestöl kereszteltettek a felhöben. és atengerben, és minyájan ugyan (É 714)

ur fel jö a könyü felhöben. és egyiptumban megyen, és le (C/A 161)

ur fel jö a könyü felhöben. és egyiptusban megyen, és le (C/B 1037)

felhögik – 1

melyek is tsak nem a felhögik emelik öket, és némelykor a (KKU 300)

felhöi – 1

a szomoruságnak. és a keserüségnek felhöi. azt bé lepik. fel tamadnak (KKU 267)

felhöiben – 2

és el jöni, az égnek felhöiben, akkor a papi fejedelem meg (É 466)

az ember Fiát az ég felhöiben jöni nagy hatalommal, és felségel (É 833)

felhök – 3

valo fel menetelét. valamég a felhök. el nem boriták öket szemek (KJÉ 772)

égben, és tsak hamar a felhök el rejték szemek elöl (C/A 193)

égben. és csak hamar a felhök el rejték szemek elöl (C/B 1053)

felhökben – 5

Ember fiát el jöni a felhökben nagy hatalomban, és ditsöségben, ezek (É 12)

ötet magát látni, el jöni afelhökben, nagy hatalomal. és felségel., el (KJÉ 731)

melyben meg láttok engemet a felhökben el jöni, és az Istennek (KJÉ 751)

és hatalomal. le szállani a felhökben. kisérvén ötet a szent Angyalok (C/A 297)

és hatalomal le szállani a felhökben, kisérvén ötet az szent angyalok (C/B 1124)

felhökböl – 1

fogadot fiuságit. a fényes felhökböl valo szózat által. enged meg (É 845)

felhöken – 1

nagy sereg vitézeket kik a felhöken által menvén. a városokot környül (SUT 755)

felhöket – 1

és a föld felet valo felhöket. kik követik annak akarattyát. ki (VKT 793)

felhöt – 1

kivánsága. és az buzgo iffiuságom. felhöt bocsátván az elmémre. annyira meg (IK/B 431)

félhö
félhöken – 1

Istennek Fia. és a menyei félhöken fog még egy nap el (SUT 739)

felyhö
felyhö – 1

hogy az atyáink, minnyájan a felyhö alat voltak, és minnyájan által (É 136)

felyhöben – 1

és minnyájan Mojsestöl kereszteltettek meg afelyhöben, és atengerben. és mindnyájan ugyan (É 136)