[felőle] – 244
felöle
felöle – 23

volt a mészárosal., azt mondgyák felöle. hogy töb esze vagyon. mint (TL 16)

nehány esztendökig semmit nem halhattak felöle, addig a leányt sokan kérték (TL 139)

törödik azon. akár mit mondgyanak felöle az emberek. az az, arosz (TL 257)

vagyon irva hogy mit rendeltek felöle. és azt elnem kerülheti (TL 275)

sem öletet meg., el mondhatni felöle hogy nagy császár volt. noha (TL 287)

se orvoságra. azt nem mondhatni felöle, hogy ezért holt. amazért holt (TL 298)

nekik hogy igazán itéltek volna felöle, a nép tészen ö felölle (É 679)

historiát. hilária vévén észre hogy felöle volna a szó., mondá. en (MN 217)

azt, valami meg volt jövendölve felöle az irásokban, és egyéb nem (KJÉ 760)

a szent lélek azt mondgya felöle hogy vétkekre tanito mester (IK/A 162)

az ember járása, bizonyságot tésznek felöle. Ezért is mondgya szent Ambrus (IK/A 229)

romában. még akor meg jövendölte felöle hogy igen gonosz ember válnék (IK/A 230)

nézed mit mond az irás felöle, Hogy semmit gyermekül nem tselekedék (IK/A 356)

nem adgyák. nem is tudakozodnak felöle. hogy kié lehetett (C/B 1212)

akarván meg mutatni, azt mondgya felöle. hogy harmintz fia lévén, mindenik (ISZ 194)

akoron fogva volt. azt irják felöle, hogy a fülben valoit az (SUT 627)

semmi bizonyost ki nem tanulhatván felöle, se az okát annak azenebonának (SUT 706)

vádolnák. hanem tsak azt mondgyák felöle., hogy valamit tselekedet volna a (SUT 710)

nintsen., akoron más képen itélének felöle, és Istennek mondák lenni. Az (SUT 727)

azt mondgya még szent pál felöle, hogy a háza, minden szegényeknek (SUT 735)

töllök, a kik bestelenségeket mondottak felöle. Azt felelék néki. hogy olyan (SUT 781)

meg engedé. nem gyanakodván semit felöle, erre amunkára pedig János sok (SUT 799)

tsak a sok bestelenséget hallák felöle. némelyek félénknek mondák. némelyek árulonak (SUT 815)

felöled – 8

vagyon, hogy az Angyalinak parantsolt felöled, és kezekbe vesznek, téged, hogy (É 181)

hogy pediglen azt el mondhasák. felöled. azért adom elödben. aveled egy (IK/A 79)

hogy az emberek jól itélyenek felöled, miért nem keresed az értelmes (IK/A 155)

a jövendöröl igen roszul itélhetni felöled (IK/A 230)

mondottanak néked. vagy roszul beszéltenek felöled, ha szinte ezekért meg haragunál (IK/A 246)

azt tudni. hogy mit mondanak felöled. a szó hordásnak hitelt ne (IK/A 335)

mind azokal. a mit fognak felöled mondani. eleinte a néked nehéz (IK/A 336)

jöt. aki roszat mondot volna felöled. De mi azt akarnok meg (SUT 729)

felölem – 5

a vajda jó rendelést tett felölem, és a kalmakánokra bizot, mert (TL 243)

mít rendel az ur ezután felölem, az ö kezében vagyok, hanem (TL 300)

meg változásáért, mitsoda gondolattal lesznek felölem. nem hogy én abban kevélykedném (MN 185)

mi felölem vagyon irva. ahamisak közi számláltatot (KJÉ 742)

veszik a bizonyságot melyet tész felölem nékik., de el küldelek mesze (SUT 707)

felöletek – 3

hagyományotokért. kép mutatok jól profétálta felöletek Isaiás, mondván. enép ajakival tisztel (É 330)

ne ejtettem volna, és hogy felöletek nem emlékeztem volna a hü (MN 100)

midön az emberek jót mondanak felöletek (VKT 866)

felölök – 12

de azt is el mondhatni felölök, hogy ök bizvást el mondhattyák (TL 188)

nem törödnek akar mit mondgyanak felölök holtok után. azt mondhatni. minden (TL 257)

mit fog a világ mondani, felölök, akristus azt mondgya, {…} hogy az (É 197)

azért kéttségben nem kel esni felölök, hanem sürgetnünk kel öket, idöben (É 472)

és az igazságot, azokal kik felölök bal itélettel voltanak, a felebaráti (É 488)

jól észre vévék, hogy Jésus felölök beszéllene, igen nagy kivánságok is (KJÉ 724)

nélkül valo; azt is mondgya felölök, hogy el vesztették volt az (IK/A 40)

erkölcsüek voltanak: nem is mond felölök semmi jó erkölcsü tselekedetet, hanem (IK/A 65)

pogányok is valának ilyen gondolatban felölök, de azö igazságok oly bizonyos (C/A 149)

szeretettel tselekedgyék. 2. Idején gondolkodgyanak felölök, hogy miképen helyheztessék el öket (C/A 666)

azt szeretettel tselekedgyék, idején gondolkodgyanak felölök. hogy miképpen helyheztessék ell öket (C/B 1402)

a mit szent pál mond felölök isaiás után, tsak együnk, igyunk (KSZ 375)

felölünk – 1

és meg szollani a kik felölünk roszat beszelettek (C/A 414)

felölle
felölle – 122

nagy eszü ember mondgya azt felölle mint ami urunk, aki is (TL 16)

tud keveset; azt el mondhatni felölle hogy emberség tudó aszszony, és (TL 65)

bercsényi urnak., gondolkozzék kéd addig felölle., és irjon kéd valami hireket (TL 78)

egyéb dicséretet nem mondanék is felölle. a nem elégé. ha azt (TL 92)

mert nem tudok itéletet tenni felölle. ha el törölnéké vagy sem (TL 97)

fejdelem volt, azt is irják felölle hogy egy nehány nyelvet tudot (TL 110)

noha semmi bizonyost nem tudhatot felölle, de hogy jol meg tudhassa (TL 116)

is. az ura ne gyanakodhassék felölle. és meg tudhassa ártatlanságát, az (TL 117)

sidot, hát nincsen, mindenüt tudakozodnak felölle, és mondgyák. hogy töb sidokkal (TL 149)

sétál, elég sok jót mondanak felölle, meg lássuk még valaha, erröl (TL 150)

igen uj hogy többet irjak felölle (TL 150)

nem is beszéllek már többet felölle, hanem azt mondom, hogy itt (TL 177)

rantottát enni. mert azt irják felölle. hogy egyszer az asztalán. két (TL 193)

ha üsmerném. tudnék itéletet tenni felölle. és tudnám mit várhatok tölle (TL 209)

attya ugyon nagy reménségel volt felölle. csak meg ne csalta volna (TL 209)

én semmi itéletet nem teszek felölle. meg lássuk (TL 209)

még nem tudhatok itéletet tenni felölle. Isten tudgya. micsodás lesz. csak (TL 214)

tüz, azért ne beszellyünk többet felölle, az Isten irgalmazon szegénynek hanem (TL 238)

a meg váltó maga mondá felölle hogy Aszonytol nem támadott volna (É 26)

és gondolatyokbol. a melyekel valának felölle, ö meg elégedék tudtokra adni (É 28)

a képit midön azt mondgya felölle, hogy asátánnak. erejével fog eljöni (É 43)

fogyatkozásban essék, már azt tarttyák felölle hogy el vetemedet., nem félnek (É 47)

tsudálkozának adolgokon melyeket mondanak vala felölle, nem mulando vala pedig bennek (É 86)

az Istent, annál könyebben gondolkodunk felölle, valának ollyan szentek, kik még (É 125)

kel ö felölle, és hogy felölle lehesen hallani, szükséges (É 222)

ö magok, a proféták. kik felölle jövendöltenek, és az Apostolok, kik (É 235)

az ur nem monda egyebet felölle, hanem hogy bársonyban. és biborban (É 289)

azal karomollyák, és azt hirdetik felölle, mint ha azt tanitotta volna (É 302)

senki nyilván nem szól vala felölle. a sidoktol valo félelemért (É 412)

ugyan, a mint irva vagyon felölle. jaj pedig annak az embernek (É 463)

támadot volna, azt hitték volna felölle. hogy kételenségböl, és szükségböl holt (É 511)

{…} Miért mondgyák azt felölle, hogy az Isten, akristus száját (É 670)

ur atanitványitol hogy mit mondanak felölle az emberek (É 678)

jol tudta hogy mit mondanak felölle, hanem atsak arra valo volt (É 678)

kel felölle gondolkodni, ne hogy a társaság (É 679)

akristus kérdé. hogy mit gondolnának felölle (É 679)

okoságánál., mélyeb gondolatal kel lenni felölle, hogy meg lehessen ötet üsmérni (É 679)

szent péter mitsoda gondolattal vala felölle (É 679)

Ö éppen nem ugy itéle felölle mint az emberek, ö meg (É 679)

arra, hogy mit mondhatnak mások felölle, se attol nem tarta, hogy (É 757)

akristust, akik tsak anyomoruságban gondolkodnak felölle. és akik tsak atesti jókért (É 811)

magában abizonyság tétel, amelyet tett felölle az Attya, szine változásakor (É 846)

ezért is mondgya az irás felölle, hogy halgatta az ö szenttséges (É 858)

mind azokot a miket hallot felölle, és (É 858)

a ki valamit tudna mondani felölle., meg jutalmaztatná, ennek nagy haszna (MN 17)

hogy az egész madridban, tsak felölle beszéltenek. amég pedig ujjab parantsolatot (MN 21)

el nem mulatok hogy tudakozodhasam felölle, a mely fregátát el fogtam (MN 25)

halván hogy mitsoda ditséreteket tesznek felölle. ö is atöbbivel együt fel (MN 29)

a miket mondot volt nékie felölle. tsak arra valo (MN 40)

mint hogy anyi jót mondasz felölle, ketelenitetem betsülettel lenni hozája, és (MN 41)

vagy ha szinte amurátes gondolkodot felölle. de tsak azért, mi formában (MN 53)

mit mondot volna a sultánnak felölle, a nékünk tellyeségel szükséges mondá (MN 101)

is oly jó emlékezetel volt felölle. a királynál. hogy eza fejdelem (MN 106)

azt. hogy olyan itéletben legyenek felölle. de boszut akarván állani, azt (MN 118)

és hogy azt is beszéllenek felölle, hogy még a fejét is (MN 120)

akarom szeretni, látom eléonora. hogy felölle kedvetlenül beszélsz. hol voltál az (MN 129)

inkáb el hiheti hogy gondolkodik felölle. és ha dom baltazárnak halála (MN 141)

és minden orában halhat valamit felölle., olyan nagy reménség is szállá (MN 154)

hogy semmi emlékezetet ne tegyen felölle a levelében. azért nem is (MN 157)

levelében. azért nem is irt felölle, ez a két uj rab (MN 157)

mondván. hogy irjon más formában felölle a vicé királynénak mivel nincsen (MN 161)

is nem tett semmi emlékezetet felölle. azért nem akarák esziben is (MN 167)

meg lássa. amit mondottak volna felölle. kork oda menvén (MN 174)

kedves Editam. ne beszéllyünk többet felölle. és ha meg nem gyözhetem (MN 179)

azért. hogy mások ne beszéllyenek felölle. anagy renden lévökhöz illik meg (MN 180)

kéré ötet. hogy gyakorta beszéllene felölle Ételgivának, edita erre okosan felelvén (MN 187)

mindnyájan olyan nagy ditsérettet mondának felölle. hogy az uri aszonyok magok (MN 191)

még elöre rosz gondolatokal lévén felölle. és meg nem visgalván. neki (MN 202)

anyához. azért gyakortáb is emlékeztenek felölle, és gyönyörködve látták. hogy Emma (MN 212)

egész társaság nagy ditséreteket monda felölle, kivált a kis aszonyok., a (MN 217)

felöl Agenor. szüntelen beszéllet nékem felölle, és a hozája valo szeretetre (MN 220)

is irták ezeket a verseket felölle (KKU 270)

tüzre, mivel azt nem mondgyák. felölle, hogy valamely más vétekért vettetet (KKU 273)

hajtani hogy mit mondanak mások felölle (KKU 327)

hallá hogy nagy ditsérettel beszéllének felölle. azert hogy nagy buzgoságal hordozná (KKU 353)

a világrol, de avilág gondolkodik felölle. és igyekezik azon hogy magához (KKU 393)

ahoz ért, más képen itél felölle, és mindgyárt észre veszi a (KKU 406)

igasságtalanságot tselekesznek véle, jól itéllyünk felölle, fogjuk párttyát ha mások roszul (KG 530)

arra vigyázanak, hogy semmi roszat felölle ne szollyanak, mivel az igasság (KG 558)

száz olyan féle dolgokot mondottak felölle, a melyet ha halotta volna (KG 558)

is arrol. a mit mondottanak felölle, ö abban bizonyos. volt, hogy (KG 559)

bizonyos. volt, hogy valamit mondottanak felölle. amind hamiság volt. az illyen (KG 559)

soha sem lehetnék jó itélettel felölle (KG 560)

bizonyos gyülekezetben. eleget beszéllettenek volna felölle. és azö maga viselésit sokan (KG 560)

azon lészen,. hogy az kik felölle beszéllenek. azokal jól tehesen., ha (KG 560)

hogy mindnyájan olyan gondolatban valának felölle, hogy talám ö lehetne. akristus (KJÉ 619)

akristus meg látá ötet, mondá felölle. ihon, ez az igazán valo (KJÉ 622)

életet élt, és azt mondgyák felölle hogy ördöge vagyon; az ember (KJÉ 651)

beszéllenek vala egy más közöt felölle, némellyek mondák. hogy jó Istenes (KJÉ 680)

azért hogy nagy dolgokot hallot felölle, azt is gondolta, hogy talám (KJÉ 754)

azt, valamit az irások mondottak felölle., elö hozván nékik amojses könyveit (KJÉ 765)

azt, valami meg mondatot volt felölle, a mojses törvényében, aproféták könyveiben (KJÉ 770)

tsak valamely oly roszat lássanak felölle. amely igaznak tessék, vagy is (VKT 844)

a mely orában itéletet tész felölle, ugyan abban., talám az ö (VKT 845)

gondolvan azal, akár mit tarttsanak felölle. azt is kérdék tölle, kristus (VKT 876)

ifiuságában,. az irás igy szól felölle, Isten félö volt mert a (IK/A 143)

tsak nem mindenkor. a mikor felölle szól, azt mondgya. hogy vétkezet (IK/A 325)

már akkor nem is gondolkodott felölle * . Oh kedves fiam adgya Isten (IK/B 402)

az Isten törvénnye szerént, mondgya felölle az sz. irás. noha még (IK/B 415)

ekképpen gondolkodnak az világban sokan felölle, de arrol ugy kel gondolkodnunk (IK/B 439)

szüléitöl. az irás ezeket mondgya felölle. hogy Isten félö volt. és (IK/B 495)

ötet szollyák, valamely roszat kölcsenek felölle, hogy ollyanal vádollyák az mely (IK/B 592)

iffiaknak. az irás azt mondgya felölle, hogy iffiu korában nem gyermeki (IK/B 677)

öreg ember siméon meg jövendölte felölle. hogy a népek világosága lészen (C/A 200)

nélkül más féle gondolattal lenni felölle (C/A 384)

nem adgyák, nem is tudakozodnak felölle hogy kié lehetet (C/A 409)

a bizonyság tétellel. melyet tett felölle az ö attya. akoron (C/B 1038)

öreg ember simeon. meg jövendölte. felölle. hogy a népek világossága lészen (C/B 1059)

nélkül. más féle gondolattal lenni felölle (C/B 1193)

szivel. se jót nem mondhat felölle, hogy ha az aszszony azt (IJE 45)

is mitsoda formában tesznek ditséretet felölle. és a Császár felöl, hogy (IJE 150)

leg kissebben gyanakodtanak volna is felölle. alelkekre valo igazgatást, éppen nem (KSZ 386)

követte, a mint possidius irja felölle, hogy azö asztala, tsak kerti (KSZ 427)

amikor olvassa hogy mit mond felölle szent damianus péter, a mi (KSZ 475)

ha igaz volnaé. amit mondanának felölle, szent István. a maga menttségire (SUT 510)

titokban. tsufolá, és roszul beszélet felölle (SUT 567)

azt a mit mondottak volt felölle. ö harmad napon fel támada (SUT 625)

felölle, és a mely a bátyára (SUT 667)

a kik azt mondgyák vala felölle. hogy az ö levelei sulyosak (SUT 694)

a mit irhasak a Császárnak felölle. azért hozattam. agyülekezet eleiben, és (SUT 720)

dolgát., hadd tudhasak mit irni felölle, mert nem lehet egy rabot (SUT 720)

hová let. hanem Josef mondgya felölle (SUT 732)

felölled – 13

és mondá néki. mit hallok felölled, adgy számot sáfárságodrol. mert már (É 710)

és a mitsoda rendelést teszek felölled, ök is bátorságban lehettnek melletted (MN 165)

látni. ha az a mit felölled mondottanak ugy vagyoné. de már (MN 176)

vártam. de semmit nem halván felölled, és tudván hogy indiában nem (MN 239)

a hazugságnak lelke azt fogja felölled mondani, valamit jób felöl monda (KKU 374)

az Istent. hogy azt rendelye felölled a mi néki tettzik (KKU 377)

ember, ezeket az roszakot beszélte felölled. az püspök azt végig halgatván (IK/B 578)

mikor pedíg meg bántanak. vagy felölled roszul szolnak. job azt meg (IK/B 583)

az furcsa iffiak mondanák azt felölled. az okosak. pedig. dicsérnék, és (IK/B 587)

Meg tudni hogy mit mondanak felölled. abban ne légy szorgalmatos. oh (IK/B 661)

hajcs arra akár mit mondgyanak felölled. csak arra vigyáz hogy arra (IK/B 662)

és hogy az roszat igazán felölled ne mondhasák. de megint soha (IK/B 662)

hajtván arra, akarmit mondgyanak mások felölled (IK/B 664)

felöllem – 19

elödzés bizonyos jele a kéd felöllem. gyakortáb valo gondolkodásának. és azén (TL 140)

az igaz hogy a mérték felöllem többet nyomna száz fontal. mind (TL 140)

bal itéleteket tettek. és tesznek felöllem. a velem valok. hát még (TL 210)

te néped semmit sem tudna felöllem. gondold el uram mitsoda ditsöséges (MN 99)

hogy belsö képpen igasságal itélsz felöllem. és nem kételkedel ártatlanságomban. mind (MN 132)

és tégy néki olyan ditséretet felöllem. hogy én mind hasznos. mind (MN 153)

erkölcsömet, hanem még gyanakodni is felöllem. olyan méltatlan dologal Etélred látván (MN 189)

tudod. hogy Esaiás azt mondgya felöllem hogy tele vagyok fájdalomal. a (KKU 266)

bestelenségel szollanak vala felöllem, söt még fogakot is tsikorgatták (KKU 326)

szenvedet, az Isten nem tetteé felöllem ezt a ditséretet, Ez az (KKU 363)

is az apostol. azt mondgya felöllem. hogy meg fosztván a fejdelemségeket (KKU 438)

sokak hallatára roszul beszélt volna felöllem. felelém néki. hogy már régen (KG 558)

ö érettek volt a szó felöllem (KG 558)

sokal többet mondhatnának felöllem, és nem volna okom a (KG 559)

azoknak akik ilyen formában beszéllenek felöllem, távul valo létemben, ha jelen (KG 559)

ember az ki ugy beszélt felöllem. nékem jó barátom, mert az (IK/B 578)

ekképen cselekeszem, nem mondgyáké azt felöllem. hogy nincsen szivem. mindentöl meg (IK/B 587)

Istenem mit fog kegyelmed mondani felöllem páter uram, hogy egy holnaptol (IJE 13)

uram. akegyelmed josága, sokat tart felöllem (IJE 99)

felölletek – 1

is néktek, sokakot kel nékem felölletek szolnom, és itélnem, de aki (É 270)

felöllök – 29

kel, vagy semmit sem kel felöllök mondani., annál is inkáb roszat (TL 35)

annál is inkáb roszat mondani felöllök, a nemesi vérhez nem illik (TL 35)

nagy urakot, nem gondolhatnáké azt felöllök, hogy talám az Istennek rendelése (TL 72)

apostoli élethez. azt se gondollyuk felöllök hogy szegények lettenek volna, mert (TL 96)

néném csak azt irom meg felöllök. amit hallottam és olvastam. ugyé (TL 125)

aveszet kozákoktol., anyiszor irtam már felöllök., ugy tettzik hogy tegedet is (TL 247)

tselekedni. azért hogy az emberek felöllök ne szollyanak., vagy meg ne (É 424)

azok nem üsméretlenek, se felöllök nem lehet gyanakodní. ezek haza (É 511)

ellenségink ellen ne szóllyunk, se felöllök haragal ne beszéllyünk. az után (É 512)

a deák versio. azt mondgya felöllök., hogy várják vala az Istennek (É 527)

hogy az emberek ne beszéllyenek felöllök, vagy helyben ne hagyák tselekedeteket (É 758)

vagy asztalnál láttyuk. jól itéllyünk felöllök. és hitesük el magunkal., hogy (É 877)

mondhatatlan jokon., azt el mondhatni. felöllök, hogy nem érdemlik azokot birni (KKU 281)

nékünk, hogy szeresük öket szivesen, felöllök jól beszéllyünk, nékik szolgállyunk, segittsük (KG 534)

azokot., és azt is itélhetik felöllök, hogy élettyeket. azoknak élettyekhez szabják (IK/A 121)

hivatattak, mert el is mondhatni felöllök, hogy rosz életek. ez világon (IK/B 435)

apogányok is valának illyen gondolatban felöllök. de azö igazságok olly bizonyos (C/B 1028)

kik közönségesen nem sokat tartanak felöllök, hogy ez anép tudatlan. és (ISZ 170)

az irás tsak azt mondgya felöllök. hogy tellyes lévén napokal. el (ISZ 178)

az irás magyarázok azt tarttyák felöllök. hogy azok astrologusok valának, az (ISZ 220)

fogság után, semmi emlékezet nintsen felöllök (ISZ 236)

valo gyülölségre, mindenek azt tartották felöllök hogy vétkesek, mivel mindenüt ugy (KSZ 343)

ezt is mondgyák vala közönségesen felöllök, egy ilyen, igen emberséges ember (KSZ 348)

esztendö mulva. ujontában emlékezetet tettek felöllök. és azt gyakorolták. esztendöröl, esztendöre (KSZ 377)

áldozatban, minden nap volt emlékezet felöllök (KSZ 377)

tartották, {…} de azt is mondgya felöllök, hogy igen örömest látták egy (KSZ 383)

ki tettzet, hogy jól itélt felöllök, {…} naziánus szent Gergely, és szent (KSZ 411)

és beszélnek, bal itéletel léven felöllök azért, mert nem tudgyák arégi (KSZ 443)

laknak együt (:ezeket philo beszélli felöllök:) fö képen azért választották magoknak (SUT 638)

felöllünk – 8

a mit ót el rendeltek felöllünk, abizonyos hogy a szerént kel (TL 89)

akár jól, akár roszul. itéllyenek felöllünk, azal. se több, se kevesebünk (É 46)

szollanunk, mert ö magok hirdetik felöllünk, mi némü bé menetelünk volt (É 130)

szeresük mind azt. valamit rendelsz felöllünk (KG 518)

hogy ha olyat mondottak felöllünk, a mely nékünk ditséretes, azt (KG 557)

hogy ha pedig roszat mondottak felöllünk, a szó hordonak nem kellet (KG 557)

és meg szollani, a kik felöllünk roszat beszélettek (C/B 1215)

nálunk, nem olyat, a mint felöllünk tarttyák, azt is meg láttyák (KSZ 488)


én|felőlem – 6
én felölem
én felölem – 4

felöl. és bizonyságot teszen én felölem a ki engem küldöt az (É 395)

nevében, azok bizonyságot tésznek én felölem, de ti nem hisztek, mert (É 417)

profétákban. és a soltárokban én felölem, akor meg nyittá elméjeket, hogy (É 512)

szarmazik, ö bizonyságot tészen én felölem, ti is bizonyságot tésztek, mert (É 576)

én felöllem
én felöllem – 2

akirályi széknél, mit mondottak én felöllem. azt mondották, hogy meg tudom (KKU 320)

azonban pedig, akik elött én felöllem beszéllettek, azoknak kelletet volna partomot (KG 558)


mi|felőlünk – 1
mi felölünk
mi felölünk – 1

legyenek is az emberek mi felölünk, mivel ök nem tudgyák. mi (É 398)


ő|felőle – 16
ö felöle
ö felöle – 3

azokon mellyek mondatnak vala ö felöle, és meg áldá ötet simeon (É 85)

urnak, és szol vala ö felöle mindeneknek. akik várják vala Izraelnek (É 85)

minden irásokban. a mellyek ö felöle valának, és a kastélyhoz közelgetének (É 505)

öfelölle
öfelölle – 1

hogy mit mondanának az emberek öfelölle? akik is felelék. hogy némellyek (KJÉ 672)

ö felölle
ö felölle – 12

veszünk mind anyiszor kellene ö felölle gondolkodnunk, de közönségesen. akeresztyéneknek (É 125)

lehesen hinni, hallani kel ö felölle, és hogy felölle lehesen hallani (É 222)

hivék azért a sidók ö felölle hogy vak volt volna, mig (É 375)

sereget hogy ezeket suttogná ö felölle, a fejdelmek, és a farisaeusok (É 406)

gyülöl, mert bizonyságot tészek ö felölle, hogy az ö tselekedeti gonoszok (É 412)

vala a sereg közöt. ö felölle, mert némellyek azt mondgyák vala (É 412)

meg emlékezének, hogy ezek ö felölle irattattak vala, és ezeket tselekedék (É 434)

melyet a kristus monda ö felölle, hogy jóbb lett volna ha (É 474)

egyeznek azokal; a miket ö felölle mondottak a proféták, meg testesülése (É 503)

végeztek volna mindeneket, mellyek ö felölle irva valának, levévén ötet a (É 509)

felöle, a nép tészen ö felölle hamiság nélkül valo egy ügyü (É 679)

is kezdé halgatni. hogy ö felölle. oly ditséretel. beszélenének. de a (KKU 353)


ő|felőlük – 2
ö felölök
ö felölök – 2

engedik, jóvá hagyák. hogy ö felölök is beszéllyenek. mikor együt nem (KG 558)

fel támadást és hogy ö felölök mondgya szent pál, a korinthus (SUT 772)


te|felőled – 1
te felölled
te felölled – 1

kiálta. ditsöséges dolgokot mondottak te felölled óh Istennek városa. mely boldogok (KKU 442)