a mint már el kezdette; félö, hogy a vendég kine vesse (TL 194)

és alazatoságot kel inditani; anélkül félö hogy illyen szent dolog. ne (É 38)

viselése alá vetni magunkot, igen félö hogy elne hagyon bennünket, és (É 73)

szeretöi ö hozzá térjenek, és félö, hogy némely lágy., és tunya (É 135)

többé viszá nem jö., és félö. hogy az el vesztet kegyelmet (É 142)

joságának gazdagságát. és hoszu várását, félö hogy szivek keménységiért, haragot ne (É 162)

idöt el veszttyük. magunk gondatlanságibol, félö hogy az Isten elne távozék (É 179)

tselekedetnek foglalatoságában vagyon, és igen félö hogy az ollyanok akik el (É 193)

arosz kivánságokat, és indulatokot, igen félö mondám, hogy az ollyanok fel (É 193)

még magok felöl sokat állitanak, félö is., hogy az ollyanokrol azt (É 438)

öket, kitsoda közülletek az urat félö, halgatván az ö szolgája szavát (É 442)

talállyák., mert nem így keresik. félö hogy magunkot ne keresük, amidön (É 486)

ebben a szenttségben. más képen félö, hogy komunio nékik inkáb ne (É 686)

földnek soja. és az igen félö, hogy az ollyanok. akik tsak (VKT 803)

emberekel meg sem büntetetnek. de félö. mondgya szent Bernárd. hogy az (IK/A 204)

valo tudatlanságban éll, a melyért félö hogy irtoztato dolog ne kövesse (C/A 342)

valo tudatlanságban élnek. a mellyért félö hogy irtoztato dolog ne kövesse (C/B 1161)

a ki nem gondol semmivel félö hogy talám vagy el vesztette (IJE 60)

az alázatosokal., és az ötet félökel., ellenben pedig meg veti a (IK/A 202)

sokasága, melyet el rejtettél atéged félöknek (KG 470)