[fölébe] – 3
felében
felében – 1

hogy el felejtem egy i felében punctumot tenni,, éppen most jut (TL 193)

fölibe
fölibe – 2

fel emellek tégedet aföld magossága fölibe, és étetlek téged a jákob (É 172)

Magasztaltasál az egek fölibe Isten. és az egész földön (C/A 194)