[gyűlölni] – 16
gyülolni
gyülolni – 1

igaságtalanokot, valamint atöbit, de kelletet gyülolni az igaságtalanságot (É 169)

gyülölni
gyülölni – 14

ó ember hajlandoságinak, szokásinak, kivánságinak gyülölni kel a mit szeret, szeretni (É 100)

személyit üdveségire valo nézve, de gyülölni kel rosz erkölcseit, hogy ha (É 128)

vagyon eleonora. ezért igen kezdé gyülölni az anglusokot, és a spanyol (MN 20)

nagy urak, mind a nép., gyülölni kezdék. mindenek boszonkodva nézék, mitsoda (MN 70)

pedig el üték fejit. mindenek gyülölni és átkozni kezdék orcan oglut (MN 78)

szenvedni. az ellenségeket szeretni, magokot gyülölni, és mindeneknek ellene mondani (KJÉ 592)

vagytok midön az emberek gyülölni. és üldozni fognak titeket én (KJÉ 644)

szinte mint egy láttzik is gyülölni (VKT 842)

hogy örökös boldogá tehesük, magunkot gyülölni kel, az az. hogy gyülölni (VKT 842)

gyülölni kel, az az. hogy gyülölni kel magunkban mind azt. valami (VKT 842)

24 magát. szeretni, és gyülölni kel. 94 (VKT 927)

vétek mondgya sz. hieronimus. azt gyülölni az ki téged meg fedd (IK/B 503)

utolsoknak. meg téréseket. az vétket gyülölni kel., mert embernek munkája. de (IK/B 592)

mások meg annál inkáb kezdék gyülölni a sidokot Titus hogy ez (SUT 865)

gyülölnünk – 1

hogy mit kellesék szeretnünk. vagy gyülölnünk ohajtani, vagy mitöl félni, mit (KJÉ 586)