kéd az idöt, mint sem agörög kéráczákal. az aszszony maga mulattságot (TL 32)

hadakozok voltanak, de mostanában nyomorultak, görög valláson vannak. nekünk is vannak (TL 39)

az oszlopot; lehet hogy valamely görög császár munkája, vagy még a (TL 50)

féle nemzettség vagyon. török, sidó, görög, és örmény, mi az örmények (TL 54)

az a sár. de a görög papok. azért hogy egy nehány (TL 60)

gyermekeket, de mint hogy a görög papok semmi alkalmatosságot, sem mulatnak (TL 60)

négy féle nemzettség lakja avárost. görög, őrmény, török. sidó, és hogy (TL 65)

görög. ha ugy nem bánnának vélek (TL 67)

mondhatni szép verseknek. itt mind görög. mind örmény érsek vagyon. a (TL 67)

mikor az, uttzán járnak. örmény görög,. lakadalmon – ne kapj ót az (TL 69)

felit. lakja várost, négy nemzettség, görög, török, sidó örménység, ez mindenik (TL 70)

hogy régenten, siciliában, volt egy görög város, amelyet sybaris városának nevezték (TL 93)

szamárra, vagy öszvérre ültenek. a görög anyaszent egyházban emindenkor igy volt (TL 94)

szomoru házaság, dekivel, a kétek görög leányival, távul legyen. abizonyos hogy (TL 99)

kezdették, ebben az országban, egy görög császár, bövön meg ajándékozot két (TL 102)

nagy munkákhoz fogni, mert ollyan görög császáral volt dolga. aki keményen (TL 111)

épitette vala, ugyan Constantinus nevü görög császár is, veszté el, életével (TL 111)

vétele után, egy igen szép görög leányt vittek egy basának. a (TL 111)

azt tudom. hogy egy kis görög kápolnában temették el. a testámentumát (TL 118)

sophiai pápista érsek ellen. a görög püspökök, és papok. a portán (TL 121)

arrol nem irtam hogy egy görög püspök házánál, láttam ollyan nagy (TL 138)

mert nem igazán kivánták. mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra (TL 143)

az a felelet, hogy egy görög császár küldöt ajándékban egy franczia (TL 144)

szokot hallani a. templomokban., a görög császár hogy küldhetet orgonát nem (TL 144)

hadaknak is. mind ezeknek a görög birodalmon kelletet által menni. a (TL 147)

birodalmon kelletet által menni. a görög császárok pedig annyi vendéget nem (TL 147)

a monté átos hegyén lako görög barátoknál, a hová, nem hogy (TL 151)

tudni, hogy az ide valo görög érsek, nagy pompával jöt az (TL 162)

mind a török, mind a görög pátriarcha. mert ez, azt tészi (TL 162)

magokot tartani mint azok a görög aszszonyok. mert a görög természet (TL 172)

a görög aszszonyok. mert a görög természet szerént kevély. az aszszonyok (TL 172)

görögökel lakik. görögé kel lenni, agörög aszszonyoknál pedig, nincsen se háláadatlanab (TL 182)

egyedül magokot szeretik, de aztis görög. nem nemesi szeretettel, a magához (TL 182)

sziv vagyon bennek; de egy görög aszszony. talám káromkodásnak tartaná. ha (TL 188)

hideg szemekel nézte ezeket a görög fejdelmeknéket, se a szép tyukoknak (TL 219)

vigyék. azért tegnap estve. egy görög templomban el temetök. akit is (TL 236)

kapával., ezek estve késön egy görög papnak a kapujához mennek, ót (TL 236)

napal. el temetök. estve egy görög templomban, az apja felöl el (TL 238)

elegendö van neki, ha szinte görög szinü is. mert a görögöknek (TL 239)

reánk sem néznek. illyen a görög. fö képen, ha csak egy (TL 241)

alat vannak. de bezzeg a görög igája alat vannak., a nagyob (TL 242)

egész hadaknak parancsol., egy gazdag görög szöcsnek az öttse, és elötte (TL 243)

még roszab. keresztyén volt, mert görög nemzet. azt mondám hogy ami (TL 291)

de hogy lehetne jó mivel görög nemzet, ugyan agörögök predálák fel (TL 293)

mint hogy pedig a vezér görög agörögök el forditoták az igaságtol (TL 293)

nem történék Nadasdival. mint egy görög királyal. filipusal. ez a nagy (TL 297)

meg., az alat egy kevély görög a táborára érkezék, és kéreté (TL 297)

szüksége avadászra, hanem katonára, a görög sokat álítván maga felöl aválaszon (TL 297)

külömbözés a sidó, és a görög közöt, mert ugyan azon egy (É 220)

Istennek békeséges türésit. de a görög versio azt mondgya, hogy az (É 527)

néki ajánlani, azért is mondgya. agörög forditás. hogy mindenek ö érette (É 605)

szent Chrysostomus, és atöbb szent görög Atyák szerént, azokrol aholtakrol akiket (É 897)

szó kövessed az urat. arégi görög bölcseknél. igen nevezetes mondás vala (KKU 337)

elsö sidó szó, a másika görög, mindenike kenetetetet tészen. a sidok (KJÉ 603)

nemzettség, ez a szó. Pátriárka görög szó. a mely anyit tészen (C/A 83)

idejében forditták a szent könyveket görög nyelvre. a hetven magyarázok ezeknek (C/A 132)

a sidokot igy nevezik vala görög nyelven. a mely tészen minden (C/A 140)

ezek, a babiloniai, apersiai, a görög, és a romai birodalmak, a (C/A 146)

tartották., azokot még akristus elött görög nyelvre forditották volt, és az (C/A 149)

Mert ez a szó Évangyélium. görög szó. a mely tészen (C/A 211)

Martyr. e görög szó, a mely bizonyság tételt (C/A 219)

Ez a szó Ecclesia. görög szó. mely gyülekezetet, társaságot. teszen (C/A 223)

{…} E görög szó. mely tészen közönségest (C/A 243)

{…} Ez a szó pápa görög szó. a mely tészen atyát (C/A 250)

püspök mondgya. a ki születet görög lévén. a második saeculumban élt (C/A 256)

a meg lehetne, hogy a görög Anyaszent egy ház a successionak (C/A 257)

háztol. meg nem egyesültenek a görög Anyaszent egy házal. 2. hogy (C/A 257)

egy házal. 2. hogy a görög Anyaszent égy ház meg tartotta (C/A 257)

tsekély okokbol szakada el a görög Anyaszent egyház (C/A 273)

tart tehát a scysma a görög Anyaszent egy házban (C/A 274)

hitnek szabot rendei, mivel Canon. görög szó lévén, szabot rendet teszen (C/A 330)

{…} E görög szó, a mely tészi a (C/A 375)

{…} Egörög szó. a mely irot. vagy (C/A 375)

adorare. a Deák sido. és görög nyelven egy nehány féle képen (C/A 384)

{…} E görög szó, mely tészen meg jelenést (C/A 433)

Ez a szó Catechumenus. görög szó. a mely olyan személyre (C/A 515)

{…} E görög szó lévén kenetet tészen (C/A 525)

{…} E görög szó lévén háláadást tészen, eszerént (C/A 527)

mely ti érettetek adatik. (a görög forditás szerent mely ti érettetek (C/A 528)

bünök botsánattyára ki ontatik. (a görög forditás szerént. ki ontatot.) tselekedgyétek (C/A 528)

egy ház pogátsat szentel. a görög Anyaszent egy ház pedig kovászos (C/A 529)

kovászos kenyeret nem. és ha agörög Anyaszent egy ház mindenkor tsak (C/A 529)

Communicált. akenyérnek szine alat, a görög Anyaszent egy házban ezt most (C/A 546)

továb voltanak ezer esztendönél, a görög Anyaszent egy házban most ís (C/A 580)

sok házas papokot Diaconusokot a görög Anyaszent egy házban (C/A 634)

szentelés után, hasonlo szokást tartanak agörög püspökök iránt, de a több (C/A 634)

több egy házi renden lévöket agörög Anyaszent egy házban fel szentelik (C/A 634)

Mioltatol fogvást engedte meg a görög Anyaszent egyház a házaságot a (C/A 634)

és az áldazatnak egyes voltát; agörög Anyaszent egy házban az új (C/A 641)

nem határozván meg számát házaságoknak. agörög Anyaszent egy házban régi idöktöl (C/A 649)

után, agörögök meg épitvén avárost, görög nyelven volt az Isteni szolgálat (C/A 722)

az Isteni szolgálat, az egész görög szent Atyák, azon a nyelven (C/A 722)

az Isteni szolgálatrol. amely korintusban görög nyelven volt., amelyet minden értette (C/A 723)

A kristus nem mondgya a görög forditás szerént mely meg töretik (C/A 752)

Apostolok Antiochiában., eképen szól. a görög forditás szerént. mikoron azért áldoznának (C/A 752)

A bizonyos hogy a görög szót., a melyet itt az (C/A 752)

meg ölet Bárányt állani., a görög forditás szerént. mint egy fel (C/A 753)

{…} E görög szó. a mely közönségesen minden (C/A 755)

ugyan ezért is neveztetik Eucharistiának, egörög szó. mely háláadást tészen (C/A 761)

mind a Deák, mind a görög Anyaszent egyházban (C/A 762)

a szokás igen régi a görög Anyaszent egy házban (C/A 773)

{…} E görög szó. a mely azt teszi (C/A 796)

minden misékben azokot mondgyák, Canon, görög. szó. a mely rendet teszen (C/A 819)

olvassa meg a leg régieb görög és deák liturgiákot (C/A 824)

régieb liturgiáiban a deák., és agörög Anyaszent egy háznak., és szent (C/A 829)

{…} A görög Anya szent egy házban eszerént (C/A 830)

szokást aleg régieb deák, és görög liturgiákban meg láthatni., de a (C/A 831)

az imádság fel találtatik mind agörög, mind a deák leg regieb (C/A 838)

{…} A görög Anyaszent egyházban négy részre szegik (C/A 847)

is meg volt; mind a görög, mind a deák Anyaszent egy (C/A 866)

ki tettzik. 1. aleg régieb görög, és deák pontificalékbol, az egesz (C/A 870)

öltözve,, ezt még követik a görög Anyaszent egy házban, a deák (C/A 871)

is mivel a leg régieb görög, vagy deák. könyvekben meg láthatni (C/A 872)

hamubol tsinált linéára az egész görög betüket, a második linéára a (C/A 879)

{…} Mit jelentnek a görög és a deák betük amelyeket (C/A 887)

betüket, mint hogy pedig a görög, és a deák nyelv leg (C/A 887)

nemzet. ez a szó patriárka, görög szó. a mely annyit tészen (C/B 976)

idejében forditták a szent könyveket görög nyelvre; a hetven. magyarázok, ezeknek (C/B 1015)

a sidokot igy nevezik vala görögnyelven. a tészen, minden napí mosodást (C/B 1021)

a babiloniai, a persiai, a görög, és a romai birodalmak, A (C/B 1027)

nagy tisztelettel meg tartották. azokot görög nyelvre forditották volt még kristus (C/B 1029)

Mártyr. E görög szó. a mely bizonyság tételt (C/B 1071)

Ez a szó Ecclesia. görög szó. mely gyülekezetet. társaságot teszen (C/B 1074)

a második saeculumban élt. születet görög volt {…} hogy ha pedig az (C/B 1096)

és az utánna valo két görög császárok. hasonlo képen oltalmok alá (C/B 1105)

illyen csekély okokbol szakada el agörög anyaszent egy ház (C/B 1106)

hitnek szabot rendei, mivel Canon. görög szó lévén. rendet tészen (C/B 1151)

{…} E görög, szó. a mely irot, vagy (C/B 1186)

{…} E görög szó. mely tészen. meg jelenést (C/B 1230)

Ez a szó catechuménus, görög szó, a mely ollyan személyre (C/B 1290)

{…} E görög szó lévén. kenetet tészen (C/B 1298)

{…} E görög szó léven. hálá adást tészen (C/B 1299)

mely ti érettetek adatik. (a görög forditás szerént, mely ti érettetek (C/B 1300)

bünök bocsánattyára. ki ontatik., (a görög forditás szerént. ki ontatot). tselekedgyétek (C/B 1300)

egy ház. pogátsát szentel. a görög anyaszent egy ház pedig kovászos (C/B 1301)

kenyeret nem, és ha a görög anya szent egy ház. mindenkor (C/B 1301)

a kenyérnek szine alat, a görög anyaszent egy házban ezt mostis (C/B 1314)

a görög anyaszent egyházban. még mostanában is (C/B 1339)

sok házas papokot, diaconusokot, a görög anyaszent egy házban (C/B 1378)

után. hasonlo szokást tartanak a görög püspökök. iránt. de a több (C/B 1378)

egy házi renden lévöket a görög anyaszent egy házban fel szentelik (C/B 1378)

Mioltatol fogvást. engedte meg a görög anyaszent egy ház. a házaságot (C/B 1378)

az áldozatnak egyes voltát., a görög anyaszent egy házban. az uj (C/B 1383)

vetvén nékik semmi határt. a görög anyaszent egy házban, régi idöktöl (C/B 1389)

a görögök meg épitvén avárost, görög nyelven volt az Isteni szolgálat (C/B 1439)

az Isteni szolgálat, az egész görög szent atyák. azon a nyelven (C/B 1439)

Isteni szolgálatrol. a mely korintusban görög nyelven volt. a melyet minden (C/B 1440)

a kristus nem mondgya a görög forditás szerént. mely meg töretik (C/B 1462)

ántiokiában, eképpen is szól, a görög forditás szerént. mikoron azért áldoznának (C/B 1462)

A bizonyos hogy a görög szó, amelyet itt az áldozatra (C/B 1462)

meg öletett bárányt állani, a görög forditás szerént, mint egy fel (C/B 1463)

{…} E görög szó. a mely közönségesen minden (C/B 1464)

ugyan ezért is neveztetik Eucharistiának, egörög szó, mely hálá adást tészen (C/B 1469)

tettzik. mind adeák, mind a görög anyaszent egy házban (C/B 1470)

{…} A görög templomban tsak egy oltár vagyon (C/B 1477)

a szokás igen régi a görög anyaszent egy házban (C/B 1478)

kel ez iránt követni. {…} a görög anyaszent egy házban nagy böjtön (C/B 1481)

már meg mondottuk. hogy a görög anyaszent egy házban mindenik templomban (C/B 1481)

ez igen regi szokás a görög anyaszent egy házban (C/B 1481)

{…} E görög szó, amely azt tészi, uram (C/B 1495)

minden misékben azokot mondgyák, Canon görög szó, amely rendet tészen (C/B 1513)

régiségét, olvassa meg, alegg régiebb görög, és deák liturgiákot (C/B 1517)

liturgiáiban, a deák, és a görög anyaszent egyháznak, és szent basilius (C/B 1521)

{…} A görög anyaszent egy házban, eszerént megyené (C/B 1521)

a leg régiebb. deák, és görög liturgiákban meg láthatni, de a (C/B 1522)

az imádság, fel találtatik. mind agörög, mind a deák, legg régiebb (C/B 1527)

{…} A görög anyaszent egy házban., négy részre (C/B 1534)

is szokásban volt. mind a görög, mind a Deák anyaszent egy (C/B 1549)

tettzik. 1. az leg régieb., görög, és deak pontificálékból. 2. az (C/B 1553)

öltözve, ezt még követik a görög anyaszent egy házban; a deák (C/B 1553)

mivel aleg régieb deák, vagy görög könyvekben, meg láthatni. kezdetét noha (C/B 1554)

hamubol tsinált lineára. az egész görög alphabethumot., a második linéára a (C/B 1559)

abetüket, mint hogy pedig a görög, és adeák nyelv. leg inkáb (C/B 1565)

korokban szokának. ugyan is a görög nyelven az iskola idö töltést (ISZ 219)

A görög nemzet leg inkáb {…} formára élvén (ISZ 222)

A görög tudosok, minden böltseségeket. atesti dolgokra (ISZ 240)

névböl, titulust tsináltanak, azért a görög szóból, a papi név származot (ISZ 251)

A romai, és agörög historia. tele illyen példákal. a (ISZ 264)

nékik nagy hasznokra fordula, mivel agörög poéták, atörvény tsinálok, és a (ISZ 267)

hogy ha pláto, és atöb görög bölttsek. nem a sidoktol hallották (ISZ 268)

ettöl is vagyon. hogy sokan görög nevet viselének, ugy mint, áristobolus (ISZ 270)

vagy pediglen a sidó névböl, görög nevet tsinálának, ugy mint, jáson (ISZ 270)

mindenüt meg telepedhetének, az egész görög birodalomban. söt még macédoniában is (ISZ 270)

a nagy antiochus király után, agörög városokban mindenüt sok sidokot talála (ISZ 270)

hogy szent pálnál, a gentilis. vagy agörög, mind egyet tészen (ISZ 270)

vonnyák atöb nemzetektöl, mondá egy görög filosophus, semmiben velünk meg nem (ISZ 272)

utálatos fabulákot. amelyekel tele valának agörög poéták, ezért is igen gyülölék (ISZ 272)

valo szót ne mondgyanak., egy görög gramatista., mitsoda haragal nem halgatá (ISZ 272)

ö érettek, a közönségese a görög nép közöt. nem külömböztetheté meg (ISZ 273)

láttyuk amakabaéusok harmadik könyvéböl, a görög éditioban. a syriai király, heliodorus. fel (ISZ 273)

királyoktol, nagy sándortol, és atöbb. görög királyoktol, egészen is el akarák (ISZ 274)

agörög nyelvre, atöb sidok, tsak annyira (ISZ 283)

amagok nyelveken, ugyan illyen barbarus görög nyelven., vannak irva, az uj (ISZ 283)

meg akarja érteni, az ö görög nyelveket, annak tudni kell, a (ISZ 283)

szent pálnak azt mondá, a görög versio szerént, hogy a hiveknek (KSZ 303)

Cypriánusban, szent ambrusban. szent léoban, agörög filosophushoz illendö maga reá tartást (KSZ 310)

elsö romai CSászárok idejéröl. a görög és a deák auctorok idejéröl (KSZ 325)

valok valának, amint ezt láttyuk. agörög, és a deák auctorokban, fö (KSZ 327)

a szó {…}, gyülekezetet tévén, a görög varosokon, akor éltenek ezel a (KSZ 335)

tsinálok meg tartották, az egész görög, és több nemzetek meg egyezésekböl (KSZ 345)

nagy méltoságban volt az egész görög birodalomban, ót nagy doktorok. nagy (KSZ 465)

ki romai polgár volt, a görög nyelvet meg tanulta volt. Társis (SUT 513)

egyházban. de el veszet. hanem agörög nyelvre forditot Évangyéliuma nálunk meg (SUT 558)

azt tevé fel magában hogy görög nyelven is le irja ugyan (SUT 714)

véghez is vivé, fel menvén agörög királyokig. és a Makabeusokig, Azután (SUT 714)

görögök birják, a fejdelem mindenkor görögböl lévén. kedvez a maga nemzetinek (TL 242)

{…} Ez a szó a görögböl vétetet, a mely tészen. mártást (C/A 503)

{…} Ez a szó a görögböl vétetett. a mely tészen. mártást (C/B 1281)

hejában, a ki görögökel lakik. görögé kel lenni, agörög aszszonyoknál pedig (TL 182)

protestánsok el szakadván ugy a görögok is a pápa egyeségétöl. és (C/A 251)

ez világosan ki tettzik. a görögok. és a protestansok el hagyván (C/B 1093)

{…} A görögok azt liturgiának nevezik; a deákok (C/B 1464)

anagy urakot, de sött még agörögok közöt a Császárokot is, és (KSZ 440)

A görögoknek, avallások sem vala jóbb a (ISZ 240)

{…} A görögoknél hét pap vagyon jelen., az (C/B 1363)

Az igen régi szokás mind agörögoknél. mind nálunk, hogy némely (C/B 1511)

amelyröl leg többet tudunk, a görögoknél, és aromaiaknál, illyen szokások valának (ISZ 185)

meg tudhassa az ember, de agörögoktöl maradot képekböl. lehet azt valamenyire (ISZ 199)

estenek. ezeket pedig a jancsárok. görögök (TL 56)

csak a sidok közöt. a görögök, vagy csak azörmények közöt. mind (TL 66)

két százat nem csaptak rajta. agörögök sokal jobban élnek. mint sem (TL 67)

de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván, apátriarchájokot nagyob (TL 143)

pál azt. mondgya. hogy a görögök. hazugok, édes néném. én kédet (TL 188)

fö, és alacson tiszttségeket a görögök birják, a fejdelem mindenkor görögböl (TL 242)

ösztövéren élt. valamint szoktak élni. agörögök, három esztendös mentet is láttam (TL 253)

jó mivel görög nemzet, ugyan agörögök predálák fel ebben a holnapban (TL 293)

drága köves eszközök vannak benne. agörögök sokat el vittek azokbol., mint (TL 293)

hogy pedig a vezér görög agörögök el forditoták az igaságtol apénzel (TL 293)

az Isteni szolgálatot., de a görögök mindenkor irigylették az ót lévö (TL 293)

tsinál. azt a várost sok görögök. örmények lakják. de ezek nagy (TL 293)

az istenek közi számlálták, a görögök. és a Romaiak sok féle (C/A 40)

mondgyák magokot, ugy mint a görögök.. kik scysmathicusok, a lhuteránusok, kálvénisták (C/A 225)

hogy a protestánsok és a görögök sysmathicusok., hát ök nem mondhattyáké (C/A 251)

tsak a protestansok, de még agörögökis (C/A 251)

hogy a protestansok és a görögök sysmathicusok, mivel azok sysmathicusok kik (C/A 252)

ezt tselekedék aprotestansok, és a görögök. tehát sysmathicusok (C/A 252)

minek elötte aprotestánsok. és a görögök el szakadtanak, volt a világon (C/A 252)

ez világosan ki tettzik, a görögök és a protestansok el hagyván (C/A 252)

De ha a görögök és a protestansok tagadgyák hogy (C/A 252)

volt avégezés, azokban magok a görögök. az elsöséget meg vallották. a (C/A 256)

mível vannak még sok számu görögök. örmények maroniták, kik meg maradtanak (C/A 257)

midön meg visgállyák hogy a görögök mitsoda okot vettek magoknak az (C/A 257)

saeculumok alat. a melyben a görögök egyet tartottanak véle, ebböl következik (C/A 258)

válának még a görögök közöt olyan Anyaszent egy házak (C/A 274)

adventi napokon, valamint tselekesznek a görögök (C/A 427)

valamint most is tselekesznek a görögök (C/A 474)

minden saeculumokban lévö szent Atyákbol., agörögök is ez iránt mindenkor (C/A 587)

de aváros el romlása után, agörögök meg épitvén avárost, görög nyelven (C/A 722)

szentek a lyturgiát rendben vévén., agörögök még most is azal élnek (C/A 754)

{…} A görögök azt lyturgiának nevezik. a déakok (C/A 755)

a mise rendének, ezt a görögök Eucharistiaca orationak nevezik. az az (C/A 819)

{…} A görögök négy részre szegik a kenyeret (C/A 847)

az Istenek közzé számlálták. a görögök, és a romaiak. sok féle (C/B 942)

mondgyák magokot, ugy mint a görögök. kik scysmathicusok. a lutheránusok., Calvinisták (C/B 1075)

csak a protestánsok. de meg agörögök is (C/B 1092)

{…} A protestansok. és agörögök. el szakadván a pápa egyeségetöl (C/B 1092)

hogy a protestansok. és a görögök scysmathicusok, hát ök nem mondhattyáké (C/B 1093)

hogy a protestánsok. es a görögök scysmathicusok. mivel azok a scysmathicusok (C/B 1093)

társaságátol. ezt tselekedék aprotestánsok és agörögök tehat scysmaticusok (C/B 1093)

hogy minek elötte aprotestansok és görögök el szakadtanak, volt avilágon ollyan (C/B 1093)

De ha a görögök és a protestánsok tagadgyák hogy (C/B 1093)

a bizonyos hogy abban a görögök a pápát. az anyaszent egy (C/B 1096)

a végezés, azokban magok a görögök az elsöséget meg vallották. a (C/B 1096)

el., és scysmaticus,, tehát a görögök akik attol elváltak. scysmathicusok (C/B 1096)

alat. a mely idöben a görögök. egyet tartottanak véle. ebböl következik (C/B 1097)

szakadás. noha valának még az görögök közöt ollyan anyaszent egy házak (C/B 1106)

napokon valamint cselekesznek még a görögök (C/B 1226)

valamint most is cselekesznek a görögök (C/B 1260)

saeculumokban lévö szent atyákbol, a görögök is. ez iránt mindenkor meg (C/B 1344)

aváros el romlása után, a görögök meg épitvén avárost, görög nyelven (C/B 1439)

meg most is azzal élnek agörögök., a lyturgia (C/B 1463)

A görögök. nem élnek ollyan hordozhato kö (C/B 1478)

a mise rendének, ezt a görögök eucharistiaca orationak nevezik, az az (C/B 1513)

{…} A görögök, négy részre szegik akenyeret, egyik (C/B 1535)

ha az izraéliták szokásit, aromaiak, agörögök, és az égyptum béliek szokásihoz (ISZ 170)

valamint egy különös embernek. a görögök leg nagyob ditsöségekben, nagy Sándor (ISZ 172)

valo élet, sokáig is tarta agörögök közöt, homérus erröl sok példákot (ISZ 177)

homérus sok helyt mondgya. a görögök gyermekei, és atrojai gyermekek, a (ISZ 180)

magokot nagy pompával ami nemeseink. agörögök hasonlo szokást tartottak, az ö (ISZ 181)

féle mesterséget és kereskedést üzni, agörögök öket követék. fö képpen a (ISZ 196)

idöben éle, és valamit mond agörögök, és atroja béliek szokásirol, igen (ISZ 198)

reggel, hogy profétákot küldgyön népéhéz, {…} agörögök, és a romaiak, jóregel szoktak (ISZ 199)

volna az izraéliták közöt, valamint agörögök. és aromaiak közöt. salamon azt (ISZ 201)

ha meg gondollyuk, hogy a görögök, és a romaiak. leg nagyob (ISZ 201)

Az Izraéliták. ülve ettenek. valamint agörögök homérus idejében, ezt jó meg (ISZ 203)

és atöb nap keletiek, azután agörögök és a romaiak is fel (ISZ 204)

az égyiptum béliek, és arégi görögök, a testet amunkában foglalatoskodtatták, és (ISZ 215)

nem foglalták ugy magokat valamint agörögök, akik nagy költtségel épitettek ollyan (ISZ 215)

izraéliták tanulták amusikát is, valamint agörögök, kik mind amusikára. mind az (ISZ 217)

féle gyászt, hanem még a görögök és a romaiak között is (ISZ 225)

az attyok mellé temetkezhettek, a görögök pedig aholt testet meg égették (ISZ 226)

azt ki ki tudgya, hogy agörögök mely nagyra vitték vala a (ISZ 240)

az isteneket tisztelték, egy szoval agörögök, vallásbéli tselekedeteknek tartották ajátékokot, abékeséges (ISZ 241)

Azon tsudálkozhatik valaki, hogy a görögök okosak lévén. oly goromba babonaságra (ISZ 243)

mint. az égyiptum béliek, és agörögök. kik másként tudosabbak valának., sokal (ISZ 246)

öregek gyülekezetiben, a mely gyülekezetett, agörögök ecclésiának nevezték, és a deákok (ISZ 251)

A fegyverek hasonlitot agörögök, és aromaiak fegyveréhez (ISZ 256)

A görögök abban az idöben kezdék üsmerni (ISZ 267)

mitsoda állapotban valának a sidok. agörögök birodalmok alat (ISZ 268)

is birodalma alá esének, és agörögök jobban kezdék meg üsmérni. ezt (ISZ 268)

kételenek valának sokat fel venni agörögök szokásibol, valamint hogy a Cáldéusok (ISZ 270)

nézte, de leg nagyob részének agörögök közül, a sidok (ISZ 270)

szolgálatnak tudományában foglalák magokot,, azert agörögök öket, tudatlanoknak tarták, látván hogy (ISZ 271)

A görögök ilyen gondolatban lévén a sidok (ISZ 273)

melyeket könnyü vala meg vetni, agörögök eröszakoskodásra, és üldözésre fakadának., mivel (ISZ 273)

ellen, de ki volna az agörögök közül. a ki jobban nem (ISZ 274)

mitsoda állapotban valának a sidok, agörögök birodalma alat. 131 (ISZ 285)

még eleinte akará minos a görögök közöt, Creta szigetében közönséges asztalakot (KSZ 303)

egy társaságban éltenek, melyet a görögök nevezték {…}, a mely szobol neveztettek (KSZ 303)

hogy mitsoda rendeletlen életet éltenek agörögök azö idejében, abizonyos hogy az (KSZ 308)

nem kel el titkolni a görögök. és aromaiak közöt. sokaknak jó (KSZ 309)

atisztelet, betsület adást, mind ezeket agörögök, igen jól tudták, és mind (KSZ 310)

erkölcs. ezekel. sokkal kedveseb, a görögök közöt valának még ollyanok, kik (KSZ 310)

botsáta ki, illyen vala, tatiánusnak, agörögök ellen valo tractátussa, de leg (KSZ 312)

az impériumban., fö képpen a görögök közot., hogy mindenkor találkoztanak a (KSZ 321)

nevezet szerént rosznak tarttya, amit agörögök eutrapétiának neveztek, és a deákok (KSZ 331)

mivel azok az okosok., vagy görögök. vagy romaiak valának, akiknek szokások (KSZ 344)

testeket meg nem égették mint agörögök, és a romaiak, se az (KSZ 376)

Azon idötöl fogvást, távoztanak el agörögök. az. illyen rendektöl, de akár (KSZ 384)

ugy éltenek valamint atöb romaiak. görögök, és a töb ország lakosi (KSZ 389)

belöl, ezt nevezik vala a görögök nárthexnek, a templom mellet kivül (KSZ 395)

többinél, a székeket nevezik vala agörögök, {…}, és deakul. {…} némelykor nevezik vala (KSZ 396)

voltanak az énekesek, amelyet a görögök. nevezik {…}, az illyen énekesek, közönséges (KSZ 396)

vigyáztanak, azok a szentek pedig, görögök, vagy romaiak valának, és sokan (KSZ 403)

helyröl, másra vinni, azt pedig agörögök (KSZ 418)

hált, ezeket nevezik vala a görögök syncellosoknak, a syncellos idövel közöttök (KSZ 424)

közöt, söt még mostanában is agörögök a papokot papácsnak nevezik. az (KSZ 425)

állitására, és tartására forditották, az görögök, és aromaiak, az ország jováért (KSZ 432)

mi mind ispotályoknak neveznénk, de agörögök azoknak, külömb külömb féle neveket (KSZ 433)

arégi romaiak, se nem azok agörögök valának, hanem tsak anevek, és (KSZ 463)

kételkedem abban. hogy ha nem agörögök valánaké kezdöi annak a szabados (KSZ 465)

szinüek, és kép mutatok, mint agörögök (KSZ 471)

zugolodás támada, az ollyan sido görögök közöt, a kik görögül beszéltek (SUT 508)

az okozá, hogy a sido görögök. azon panaszolkodának, hogy az ö (SUT 508)

után a samaritanusokot, procorus a görögök szerént, leg elsö Nicomémiai püspök (SUT 509)

azokot bé nem vette. A görögök azt tarttyák. hogy Etiopiában predikállot (SUT 563)

Nicanor epitette volt, a melyet görögök és syriaiak lakták, és ez (SUT 596)

állának. és erösebé tevék, a görögök azon valának hogy el válaszák (SUT 596)

tiszteleti. a melyeket nehezeben szenvedik agörögökben. mint sem a deákokban. de (C/A 257)

Az ö grammatikájok, valamint arégi görögöké, tsak abbol állot, hogy a (ISZ 216)

hihetö ollyan szekerek valának, valamint agörögöké. ugy mint, kétt kerekü kis (ISZ 258)

olyan egyenlö, mint a régi görögöké, és romaiaké, de meg, nem (KSZ 471)

hálaadatlonság, nem hejában, a ki görögökel lakik. görögé kel lenni, agörög (TL 182)

közönséges Conciliumokban; a melyekben a görögökel valo meg egyezésröl volt a (C/B 1096)

akik már meg szokták vala agörögökel valo lakást ásiában, syriában, és (ISZ 270)

szeretsenekel, égyiptum béliekel, phenicianusokal, és görögökel (ISZ 277)

a föld népe. a seleucíaí görögökel el végezék veszedelmeket, ugy anyira (SUT 597)

az ö törvényének, meg örzöji, agörögöket, aromaiakot, és az egész nemzeteket (ISZ 282)

valo, és tsekély dolgokhoz, a görögökhöz képest pedig, ök durvák, és (ISZ 282)

ha pedig ezzel a kevély görögökkel volna dolgunk. itt eddig nem (TL 100)

illyen formában, esze lévén elegyedve. agörögökkel, akik szerették., mindent meg látni (ISZ 270)

görög szinü is. mert a görögöknek más féle szinü az eszek (TL 239)

elöször a protestansoknak, azután a görögöknek (C/A 252)

nehány nagy böjtöt tartottanak, a görögöknek sok olyan böjtyök vagyon. a (C/A 476)

elöször. a protestánsoknak. azutan a görögöknek (C/B 1093)

is lehettek kezeknél, mint sem agörögöknek, azok inkáb meg tarthatták atráditiokot (ISZ 268)

kiáltásal disputálhattak. atöb része pedig agörögöknek, alátásban, hallásban foglalták magokot, és (ISZ 271)

foglallyák vala magokot, és örömest agörögöknek engedék a mesterségeket, és a (ISZ 271)

menének, és prédikalni kezdének. a görögöknek. az az. a meg tért (SUT 612)

szokást mely az elött a görögöknel ís meg volt. de idövel (C/B 1378)

másoknak kelletet öket segiteni, a görögöknél napjában csak egy mise szokot (TL 144)

nagy böjti péntekeken és a görögöknél nagy böjtben tsak szombatokon. és (C/A 441)

anap nyugoti Anyaszent egy házban., agörögöknél még most is akereszttség után (C/A 524)

{…} A görögöknél hét pap vagyon jelen, az (C/A 613)

régi szokást, mely az elött agörögöknél is meg volt. de idövel (C/A 634)

Az igen régi szokás mind agörögöknél. mind nálunk hogy némely imádságokot (C/A 817)

is fel szoval mondották. valamint agörögöknél, és a nép az ament (C/A 830)

volt mindenüt egyenlö képpen, mivel agörögöknél a Communio elött mutattyák fel (C/A 831)

a szent dolgok, szenteknek valok. agörögöknél még most is mondgyák ezeket (C/A 856)

Communicáltanak, közönségesen valamint a papok, agörögöknél még most is ez a (C/A 856)

nagy böjti péntekeken, és a görögöknél. nagy böjtben, tsak szombatokon. és (C/B 1236)

nyugoti anyaszent egy házban. a görögöknél, még most is a kereszttség (C/B 1297)

A misének rendi ollyané a görögöknél, mint a latinusoknál (C/B 1487)

is fel szoval mondották. valamint agörögöknél, és a nép. az ament (C/B 1522)

mindenüt egyenlö képen, mivel a görögöknél. a Communio elött mutattyák fel (C/B 1522)

a szent dolgok. szenteknek valok, agörögöknél még most is mondgyák ezeket (C/B 1541)

valamint a pap tselekeszik. a görögöknél. most is eza szokás, A (C/B 1541)

A görögöknél nem volt más vezeték név (ISZ 182)

fiát, salamont, adavidnak fiát, valamint agörögöknél. alexándert, a philep fiát, ptoloméust (ISZ 182)

Azonban, nem tsak agörögöknél, és aromaiaknál vala ollyan nagy (ISZ 186)

fa, és a föld edényröl, agörögöknél, és aromaiaknál, igen közönséges vala (ISZ 202)

A görögöknél, és a romaiaknál, minden féle (ISZ 253)

hada, gyalogságbol állott, valamint a görögöknél, és aromaiaknál, mivel aló nem (ISZ 257)

annyira el terjedve avilágon, a görögöknél kevés volt, olosz országban. és (ISZ 261)

amely mesterségek. igen kedveségben valának agörögöknél, a sidók pedig semminek tarták (ISZ 272)

atöb nemzettségek eszerént tselekedtenek, a görögöknél, és aromaiaknál, hasonlo jeleit láttyuk (KSZ 326)

a szin pedig közönséges vala agörögöknél, és a romaiaknál, az igen (KSZ 329)

az izraéliták szokásiban, hanem még agörögöknél, és a romaiaknál is, a (KSZ 362)

a pogányok közöt is. a görögöknél, és a romaiaknál, az emberséges (KSZ 373)

jó nem vala, se a görögöknél, se aromaiaknál, ugyan akor is (KSZ 452)

által. nem tarthattyuk gorombáknak aromaiakot, agörögököt, az égyiptum bélieket, a syriabélieket (ISZ 239)

héllén, {…} adgyák vala, amely név, görögököt tészen, ettöl vagyon, hogy szent (ISZ 270)

mint az utolso idökben lévö görögököt. arégieknek minden gonoszságok bennek fel (KSZ 463)

is el olvasták, a sok görögökre valo nézve, {…} sok helyt a (KSZ 405)

mert nem szóllók azokrol arégi görögökröl, se apátriárkákrol., se aviz özön (KSZ 325)

oloszok is fel kapták. a görögöktöl, az oloszoktol. a spanyolok. és (TL 102)

olvasták azokot akönyveket., a melyek agörögöktöl, és aromaiaktol maradtanak reánk, világosan (KSZ 307)

A szokások meg romlása, agörögöktöl, egyiptumbéliektöl, és nap keletröl, ment (KSZ 308)

lakunk., estve idegen jancsárt, se görögöt. nem látunk., noha a szép (TL 57)

kaphat az utzán. örményt, sidót, görögöt. annak kel fel akasztani akadiának (TL 66)

herodotes fel teszi, hogy egy görögöt meg nem tsokoltak volna, se (ISZ 209)

már jonapot is tudok mondani görögül, de tudgyaé kéd hogy ma (TL 63)

helyre, a melyet sidoul gabbathának. görögül lithostrotosnak nevezék, az az, kövel (KJÉ 756)

felsöb végire., az irás sidoul, görögül, és deákul volt irva. és (KJÉ 758)

{…} Miért mondgyák görögül és nem deákul ezt az (C/A 796)

a melyeket Dypticumnak nevezték. amely görögül tészen két felé nyilo táblát (C/A 824)

{…} Miért mondgyák görögül, és nem deákul ezt az (C/B 1495)

mellyeket dypticumnak nevezték. a mely görögül tészen kétt felé nyilo táblát (C/B 1517)

azt el nem kerülheték. hogy görögül ne beszéllyenek, amely nyelv akoron (ISZ 270)

telepedgyenek Europában, mivel azok akik görögül tudtanak. és akik már meg (ISZ 270)

atöb sidok, tsak annyira ígyekeztek görögül tudni. hogy azt meg érthessék (ISZ 283)

pediglen valamely áitatos neveket. valamint görögül Eusébius, Eustathius, hesychius, gregorius, athanásius (KSZ 316)

atemetö helyet, tzinteremnek,. {…}, az az görögül. aluvo hely (KSZ 376)

némelykor nevezik vala, tribunalisnak, és görögül bema, mivel hasonlo volt avilági birák (KSZ 396)

leg nagyob része a püspököknek görögül nem tudot, a mint eki (KSZ 405)

olvaso hivatalt viselt. {…} a mit görögül olvasot, azt syriai nyelven meg (KSZ 405)

a deák nyelven valo olvasást, görögül is el olvasták, a sok (KSZ 405)

volt véve folyosokal, a melyeknek görögül neve peristylus. a refectorium aromaiaknál (KSZ 445)

sido görögök közöt, a kik görögül beszéltek, és a sidok közöt (SUT 508)

görögül olvasta az irást, mivel a (SUT 524)

atanátsban valo menetelre. és hogy görögül köszönhesse meg ajándékit. mivel rend (SUT 606)

mondgyak néked Lysiás felelé, tudtzé görögül, nem te vagyé az az (SUT 706)

pedig. akik. se deákul, se görögül nem tudtanak. és akiket azért (SUT 726)

meg külömböztesenek, mint tudosabbak. mivel görögül ez a szó Gnostikus. tudost (SUT 774)

Őrmény, Görög, Lakadalmon Ne kapj ott az (ML 328)

Lakja Várost négy Nemzettség, Örmény, Görög, ’Sido, Törökség. Ez mindenik tart (ML 329)

ez a szó Ige, az Görög magyarázat szerént, okoskodást, és szót (É 64)

keresztit, képeit, és aszentekét, Leo Görög Császár kezdé oltalmazni ezeket az (C/A 271)

és az utanna valo két Görög császárok hasonlo képen oltalmok alá (C/A 271)

házasodniok. mindenkoron e volt. a Görög, és a Deák Anyaszent egy (C/A 634)

{…} A Görög templomban tsak egy oltár vagyon (C/A 772)

egy-házakban} azt ritkában követték. a Görög Anyaszent egy háznak még mostanában (C/A 777)

már meg mondottuk hogy a Görög Anyaszent egy házban mindenik templomban (C/A 778)

ez igen régi szokás a Görög Anyaszent egy házban (C/A 778)

{…} E Görög szó. mely tészen közönségest (C/B 1086)

{…} Ez a szó. pápa. Görög szó. a mely tészen atyát (C/B 1091)

képeit. és a szentekét., leo Görög császár kezdé oltalmazni ezeket az (C/B 1105)

fogvást tart a scysma a Görög anyaszent egy házban (C/B 1106)

{…} E Görög. szó. a mely tészi. a (C/B 1186)

terminust. adorare,. Deák. sido, és Görög nyelven edgy nehány féle képen (C/B 1192)

után meg házasodniok. mindenkoron evolt. aGörög, és a deák anyaszent egy (C/B 1378)

{…} Mit jelentnek. a Görög, és adeák betük, amelyeket apüspök (C/B 1565)

A Görög atyák, nem annyira külömböznek arégí (KSZ 408)

láthato képen is viselik a Görögök az Isten haragját. a török (C/A 251)

{…} Hát a Görögök el válások ellen mit lehet (C/A 256)

a bizonyos hogy abban a Görögök a pápát az Anyaszent egy (C/A 256)

A Görögök nem élnek olyan hordozhato kö (C/A 773)

láthato képpen is viselik. a Görögök az Isten haragját. a török (C/B 1093)

{…} Hát a Görögök el válások ellen mit lehet (C/B 1096)

hogy szent András vivé a Görögök közi. az Évangyéliumnak fényeségit. azt (SUT 552)

septemberben teszik az innepét, a Görögök pedig ötödik novemberben (SUT 764)

mint avarosnak polgári, Azonal a Görögök reájok rohanának. kiáltván hogy ugy (SUT 790)

közönséges gyülésben a melyekben. a Görögökel valo meg egyezésröl volt avégezés (C/A 256)

fizetének a Médusoknak, apersáknak, a Görögöknek, a syriabélieknek. az égyíptumi királynak (C/A 144)

a Médusuknak. a persáknak, a Görögöknek. a syriabélieknek, az Egyiptumi királynak (C/B 1025)

A Görögöknél most is szokásban vagyon az (C/A 776)

A misének rendi olyané a Görögöknél, mint alatinusoknál (C/A 785)

A Görögöknél most is szokásban vagyon az (C/B 1480)

akezekböl, és köveket hajigálának a Görögökre, és tüzet vévén kezekben., azal (SUT 790)

A Thérápötus név Görögul. egy doktort tészen, vagy egy (SUT 637)

de közönségesen azt tarttyák. hogy Görögül irá (SUT 632)

aprolékját. egy ládában tévén. a görök templomban el temették. atestet pedig (TL 204)

tizen hat leánya vala, a görök poéták nagyra emelték azért priám (ISZ 213)

tudnunk, hogy ezek az atyák, görök, vagy romaiak valának (KSZ 411)