szál kezd vastagodni. és nehezeben hajol., a báttya még bécsben sétál (TL 150)

akarat nem habozo akarat, nem hajol majd egy, majd más felé (É 57)

menttsége annak. aki arra nem hajol (VKT 789)

dolgokot. hogy ha aláthato dolgokhoz. hajol, nem egyébért, hanem. mint olyan (VKT 794)

fiam. ugyan abban hajol lassanként az elme az jó (IK/A 120)

szent irás mondása szerént., aroszra hajol ifiuságátol fogvást, más részint ennek (IK/A 167)

valamég az akarat reá nem hajol. tselekedetel. kivánságal., és gyönyörködtetésel., és (IK/A 185)

tsak a meg üsmért jora hajol, azért hogy magunkban fel gerjeszthesük (C/A 692)

tsak a meg üsmert jóra hajol., azért., hogy magunkban fel gerjeszthessük (C/B 1418)

természetért,. az iffiuság mindenkor aroszra hajol, azért. a mikor még az (IJE 82)

mind ezeket látván. egészen hozájok hajola. a CSaszár látván (TL 165)

szerencsés, mind azon által. nem hajola mindgyárt az ibrahim tanáttsára. azért (TL 180)

végtire agyözedelem a király mellé hajola, és ahartznak azt a hasznát (TL 298)

okos elméjit., a király szándékára hajola. és azt itélé magában. hogy (MN 197)

lengyel országban menni, annal többen hajolának. augustus mellé, és eztet, mind (TL 188)

el hitetni. hogy ezek mindenre hajolának. és arra kérék. hogy hivatná (MN 74)

ö magok. arra a vallásra hajolának (C/A 27)

látván hogy orcan oglu. arra hajolna, és vévén észre minden beszédiböl (MN 77)

hogy a romaiakhoz hajolna, meg fogatá. és meg kinoztatá (SUT 867)

és az ö hajlandosági. magoktol hajolnak aroszra. az embernek veszedelme tsak (KG 516)

tsendesettenek. és atöbbivel az kegyeségre hajolnak, El tekellé tehát magában, hogy (SUT 582)

egyikében. és hogy mitsoda indulatbol hajolsz a másikára, de még másoktol (IK/A 293)

nem hogy a tiszt intésire hajoltanak volna. a ki is le (SUT 816)

látá. hogy a leány is hajolt volna az ablakon hogy továb (MN 172)

Istentöl vagyon, se ahoz ne hajoly. mindgyarást. mert ugy lehet, hogy (IK/A 318)

inteni mint annak elötte, hogy hajollyanak abékeségre (SUT 868)

érdemli hogy a szived arra hajollyon. a fejdelem aszony erre meg (MN 81)

népel légyen, és ö hozája hajollyon., regenten. és még most is (C/A 799)

pompára valo nézve, az Istenhez hajollyon. és az ö nagy méltoságához (C/B 1441)

hogy a hamisságnak beszédire ne hajollyon az én szivem, sene mentegesse (C/B 1507)

hogy a hamiságnak beszédire ne halyollyon az én szivem., se ne (C/A 811)

népel legyen, és ö hozája halyollyon., régenten, és még most is (C/B 1497)