halászat – 14
halaszat
halaszattyát – 1

rend kivül valo és tsudálatos halaszattyát. az üdvezitönek hatalma, és szenttsége (É 638)

halászat
halászat – 4

halnak. a sáros vizben. török halászat. én valami itt történik, mindenekröl (TL 65)

{…} Mert az elsö halászat mely az ur halála elöt (É 520)

hasonlás, a mái Évangyéliumban lévö halászat pedig jelenti a menyei Anyaszent (É 520)

se senkinek avadászat, vagy a halászat nem volt meg tiltva, ót (ISZ 246)

halászatal – 1

mesterségit üzé, és életét a halászatal keresé, szent János hallotára mondván (SUT 551)

halászatkor – 1

vagyon hogy az elöbszöri tsudálatos halászatkor a hálok el szakadoztak. mostanában (É 520)

halászaton – 1

mesterséget üzöt, Jelen lévén atsudálatos halászaton amelyet tétetet akristus szent péterel (SUT 552)

halászatrol – 2

@: XLVIII a tsudálatos halászatrol (KJÉ 768)

Apostoloknak. 283 XLVIII A tsudálatos halászatrol. 286 XLIX. Jesus a juhait (KJÉ 782)

halászattal – 1

vagy a vadászattal. vagy a halászattal mulassák magokat. az ebéd tizen (MN 12)

halászattyában – 1

nem kel. magunkot a lelkek halászattyában ártani, sem az egyházi hivatalokban (É 520)

halászattyát – 2

látván oly rend kivül valo halászattyát (É 225)

pétert arra, latván oly tsudálatos halászattyát. hogy az urnak lábaihoz borulván (É 388)