[handzsár] – 4
vö. tör. hançerhancsár
hancsár – 1
az ö gyözedelmét. ez a hancsár., mutatván azt a melyet az (MN 144)
hancsárját – 1
haragjában nem birván magával. a hancsárját ki huzá. és a roxán (MN 63)
hansár
hansárhoz – 1
kél a kerevetröl, és a hansárhoz nyul. hogy azzal által verje (TL 123)
hansárt – 1
nyul. hogy azzal által verje. hansárt, vagy hoszu kést. nem szabad (TL 123)