helytelenség – 3
helytelenség
helytelenség – 1
azt méltán tsudálhattya, és mitsoda helytelenség volna abban, ha véle meg (IJE 88)
helytelenségit – 1
maga is által látván. szeretetinek helytelenségit, és nagy akadállyait, aztot magában (TL 128)
helytelenségnek – 1
atartományt; a Gubernátor végtire azt helytelenségnek tartá lenni. fel is tevé (SUT 666)