[hirdető] – 2
hirdetö
hirdetöit – 1

pál. fel magasztallyák. az Évangyélium hirdetöit, és meg mutattyák hogy azok (É 223)

hirdetöje – 1

kiálttyák vala, hogy ö volna hirdetöje, magyarázoja. az ur akarattyának, evilágra (TL 269)