[hossz] – 11
hosz
hosza – 9

egy jó ágyu lövés, a hosza vagyon ött mély föld. mindenik (TL 44)

szál selyemböl áll, a melynek hosza kilencz száz lábni, és némelykor (TL 105)

tót. vagyon ött mély föld ahosza, annak egyik vege a fekete (TL 145)

tartozunk lenni, egyikünk amásikához. ezeknek hosza véghetetlen (VKT 823)

szerént valo hóld földnek a hosza és a széllye hány öll (ISZ 191)

mivel akerekdéd vala, annak mind hosza, mind szélye harmintz lábni volt (ISZ 229)

égették az áldozatokat, ennek mind hosza, mind széllye harmintz lábni vala (ISZ 229)

és fel ékesithesék, A templomnak hosza négy száz huszon ött lábni (SUT 689)

pedíg nagy tágas térhely, a hosza több három ezer lépesnél placidusal (SUT 820)

hoszára – 1

a szél mind széllyire, mind hoszára bé jöhet. ha pedig papirosal (TL 20)

hoszát – 1

ugy, a mint kivántatik, a hoszát pedig annak, az alhatatoságal kel (KKU 344)