[hódít] – 11
hodit
hodita – 1

addig a sultánné alatomban sokakot hodita maga mellé. akik készek valának (MN 103)

hoditá – 1

egy részit a zélátoroknak magához hoditá. és el foglalá a templomnak (SUT 842)

hoditotta – 1

és a ki anyira magához hoditotta a Samaritánusokot. szem fény vesztésivel (SUT 514)

hoditotta vala – 1

azokon kivül akiket János magához hoditotta vala. eleiben menének (SUT 801)

hoditotta volt – 1

által. joságával, és kegyeségivel. magához hoditotta volt mind azokot akik örzötték (MN 138)

hodittá – 1

hogy a sok ajándekokal. magához hodittá Albinust., és azt is véghez (SUT 743)

hodittsa – 2

maga mellé vévén, amaga részire hodittsa (É 703)

Csézáreábol, hogy mind egészen meg hodittsa. a Jérusalem körül valo helyeket (SUT 837)

hodittsák – 2

adnak, hogy a szegenyeket magokhoz hodittsák., vagy azért, hogy a a (KSZ 342)

azért hogy a magok részire hodittsák az adosokot. akiknek adoságit. eszerént (SUT 786)

hodittyák – 1

rosz kivánságokot., földi indulattyokot. magokhoz hodittyák a földön lévö minden embereknek (VKT 853)