dákost. a szeretet és az ijedség erött adot volt neki (MN 131)

a szine szüntelen változék, az ijedség el foga, minden tagjai kezdének (SUT 584)

mind ezek a támadások nagy ijedségbe veték Nérot, a szándekja a (SUT 830)

kristus miért akara abban az ijedségben esni, az ö szenvedése. és (É 470)

embereket talála. de mitsoda nagy ijedségben nem esék. amidön meg üsmeré (MN 34)

jelen voltanak, igen nagy ijedségben valának, az egész Gerása városa (KJÉ 635)

a mint alunék. irtoztato nagy ijedségben esék. és abban fel ébredvén (IK/A 176)

voltanak, a hir mindgyárt nagy ijedségben hozá öket. anép kájust szerette (SUT 602)

a babyloniai király pedig, aki ijedségböl Danielt az ellenségi kezekben adgya (É 410)

és midön látá hogy az ijedségböl helyre jött volna az ö (KKU 401)

kevélységek egy szers mind nagy ijedségé változék, hogy ugyan lehete tsudálni (SUT 886)

kevés idö mulva. hogy az ijedsége el mulék, a kristus mondá (KKU 413)

voltunkot., ez az Apostol. nagy ijedségében, és tsudálkozásában. beszél illyen formában (É 638)

addig is sokszor fel serkene ijedségében. és nagy rettegésel vala, a (KKU 253)

életben látták, az apostolok. nagy ijedségekben., valamely más lelket gondoltak látni (KJÉ 766)

mint vagyon., ezek is anagy ijedségekben nem tudván hová lenni, a (SUT 886)

azt nem tudtam, és nagy ijedségel mondá rettenetes hely ez., itt (KKU 443)

a pokoltol valo félelmet. és ijedséget, a melyeket az Isten adgya (É 483)

Isten igasága meg bünteté, olyan íjedségel., hogy szüntelen a szemei elött (SUT 897)