irigyelni – 6
irigyelni
irigyelni – 1

vannak it, bizony nem tsak irigyelni, hanem tsudálni azoknak szépségeket, a (ML 321)

irigyleni
irigyleni – 4

mind ezeket látván. igen kezdék irigyleni. vévén észre hogy már a (TL 180)

amely tsak ötet illeti, ajókót irigyleni, ugy az Isten ellen támadna (É 725)

jóbban tselekesznek. azt nem kell irigyleni, sött még ajó természet abban (IJE 90)

fris ábrázattya, hogy ugyan lehet irigyleni. de nem eröl vagyon itt (IJE 151)

irigylenök – 1

szánnok, anyi mint ha boldogságokot irigylenök, ahitnek kel meg mérsékelni keserüségünket (É 385)