szinüség,. az ki mindenhez jo kedvet mutat. noha halalos képpen gyülöllye (IK/B 660)

mind el hagyá. azta jo kedvit. amely sokszor tettzet sulimánnak, aztot (TL 179)

nyájas leveleit. fö képpen mikor jókedvünk van. de csak azért haragszom (TL 92)

köszoru lévén fejében, a királynénak jó kedve lévén, nagy kedv keresésel (TL 176)

ö természet szerent valo. mindenkori jó kedve. most nem ollyan gyakorta (TL 200)

az ö ingyen valo jó. kedvéböl. mondgya szent pál. és hogy (C/A 498)

az ö ingyen valo jó kedvéböl. mondgya szent pál 2. 13 (C/B 1278)

szenvedést. és igy ate jó kedvedböl valo szenvedésed nékünk vigasztalás. szenvedésünkor (KKU 338)

néked meg mondgyák, mutasad jó kedvedet azokhoz a kik téged meg (IK/A 327)

hihettek volna benne,? tsak jó kedvekböl. adták volnaé (É 572)

ö akarattyán. ne csak jó kedvel, hanem örömmel, ne szomorkodgyunk hát (TL 21)

a mint vagyunk, és jó kedvel szenvedgyük., ha másoktol le nyomatunk (É 85)

ditséretekel, és lelki énekekkel jó kedvel énekelvén sziveitekben az Istennek, valamit (É 123)

látom hogy ötet nem jó kedvel tekintik., mind hogy pedig vétettem (MN 207)

magokot., én gondolom hogy jó kedvel viselik keresztedet (KKU 281)

Storophila. ezeket jó kedvel halgattya vala. mind azon által (KKU 370)

valo betegségben lévén, mindenkor jó kedvel és örömel szenvedet. egyszer elméjiben (KKU 425)

hogy az örömest, és jó kedvel legyen, és ne ugy mint (KG 490)

vagy abetegségnek szine alat. jó kedvel el hagyták, amit nagy gondal (VKT 877)

jó erkölcsre kel forditani, jó kedvel vévén a rendet a melyben (IK/A 351)

jó kedvel kell engedelmeskedni. meg gondolván azt (IJE 118)

tántzolnak, ót pediglen öket jó kedvel fogadták, házokban hitták. meg is (ISZ 244)

nem mindenkor vagyon ollyan jó kedvem. hogy historiábol beszéllyek. egy számosi (TL 72)

homályositani becsületemet. egy kis jó kedvem, nékik méreg, és kedvetlenségem elöttök (TL 212)

talám akor nem lévén jó kedvibe, az felelé reá, hogy nem (TL 297)

igen vágyván, erövelé; vagy jó kedviböl, nem tudom, de az urátol (TL 64)

ahalálra nem adta magát jó kedviböl. ki veszem az olyanokot, akiknek (VKT 908)

hogy lehetne leg kisseb jó kedvünk is. de nem hogy jó (TL 76)

is. de nem hogy jó kedvünk, de tartozunk holtig meg emlékezni (TL 76)

vigasságban, csak suhajtunk, ollyan jó kedvünk van, hogy majd meg halunk (TL 94)